Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-07-06

XVII. évfolyam. 27. szám. Pápa, 1890. július 6. Meffjeleitik in i n il e ii v a s ;i i ii i p Közérdekű sürgős közlésekre i mkiiit r. ii il k i \ 11 i >/. .unok is adatnak ki. I MÓrineotetlen levelek, caik isni.-it kásáktól fogadtatnak el. KésirstOS in-in a,latnak viss/a A lapnak szánt k 0 • 1 e • é • v e k a lap szeik hivatalába küldendők. PAIliPOK. Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt Kél .'vre 3 frt. Negyed évre I frt :>u krajezár. — Egy s/.ám ara !•"> kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után ."> kr, nyilttérben 90 kr. A <ii j előre fizetendő. Bélvegdij mindig kub'i) száiuitatik. Az előfizetési «lijak s hirdetések a li|t kiatlu hivatalába (GoldbrrgGyula papirkereske-b'-se. főtér küldendők. /£«-5 l'apa \ mos ha lós

ág á n a k c s t«»1) 1) p á {) a i. s p áp a - v i <1 v k i <• g \ <* s ii I e l n e k ni e g v á I a s * toll k ő z I <i n y e. Hoyyan ünnepeljük meg a honalapítás ezredévét? I erve isolsozta tifij Ah II) JESÖ. Nemzstl II II 11< • péi j «>u. A nagy nemz.-ti ünnep jelentőségéképest az ünnepélyek iiiegny itásábnn • k.ll venni a magyar nemzeti lét • knltnra összes tényezőinek. K's.. sorban a marlamtnt két házának : unejK-lyes Ülései fejeznék ki a nemzetéves rordnlóján hódobitakat a •• és a király iránt • e nap emlékét nböző knltnrális csélok Iti inogalásáis -/.int u.igv nemzeti idapitváuynyal ünnepelnek meg. I niuiifii tud. akadémia ünnepi diszlésben szemlél tattana a neinz> t bálába fűlött a szellemi téren: ugyani ..k«>r gondoskodnék as ezredéves múlt .. It urhistőriájának irodab >m-történeti

leg _ nem, vagy .--ak hézagosan méltatott . vezetesebb mozzanatainak méltéi megöri-kitésérol. .1 nemzeti kiállítás las.| alább t.-Itöntetne a nemzet anyagi erejét. hii'iifi tl ,<:<:• ml, a Rákoson arra -/• darálna, h"gv ünnepélyes fel vonalasban .i nemzet /»././;' ereje irállt tiszteletét ki.1; urszag l.nltn, ri/i/l, 'r, «•»• ./ /(»<</(•<»>• /.(///(/,•<///-..////>'<•/ k'"Zose|l rendezendő szülésükben a tömör jelentési tennének . Iturális uiukodésük eddigi eredményeiről; I. megvetnék alapját a nemzeti l'mi'•••"-i.ak. melyben mind ama jeleseink • inléke megörökíttetnék, kik a/, ezredéves nemzetiét fejlesztésében #

a köztevékt uység Itárraely tevén sikeresen közreműködtek. Ugyancsak ea egyletek közösen a gj ti lés után nagy diszbankettet rendeznének, l ./.. /.//. //"/. egyetem ifjúsága ngyen• -ak diszfilésben alkalmi előadásokban járulna hozzá a nemzeti ünnepben való részvételhez Kz ünnepélyek keretébe beillesztendő Volna az . li-.(/»//-<;.»/«>;- ünnepélyes leleplezése, i a többi fővárosi szobrok ünnepélyes feldíszítése. Végre a JSráro* f.l \..lna kérendő, _\ ezredéves ünnep emlékét u fovadain a Gellérthegyen emelendő eszemlékszobor által, melyben Árpád .....'-k- is jelképezendő, örökítse lll'-g. i iii'i/:! ii 11 II< • |><'• i v ele A lipótvárosi bazilika ünnepélyei Iszentelése az egyházi főméltóságok tele mellett. A fÖsszentelés programmját • főváros törvényhatósága állapítaná meg. A .. l/(//i/i/>--'. a,fii,,,,, ünnepélyes télavatása. Kantén e templomban a magyar szent korona bárom napra közszemlére teendő ki. A korona ünnepélyes felvonulással viendő a Mátyás-templomba • hasonlóképpen ünnepélyes menetben helyezendő három nap múlva vissza a királyi várpalotába. Az egyházi ünnepélyek központját képezné a/, ünnepélyes 7V-Dswm, melynek programmja l>. Atzél t.rve szerint a következőkben volna megállapítandó: A vérmezé, közepén 4 Óriási oszlopon pompás baldachin emelendő, mely alatt a különböző vallásfelekezetek főpapjai ünnepi díszben foglalnának helyet, a baldachin mögött helyet foglalnának az ország zászlós urai. méltóságai i a testőrség; a balda« binliaii a főhelyen a király és királyné trónolna, körülöttük a miniszterek , a parlament ké-t háza, a biboros menyi-zet komi. mely a megyék ezim.reivel, zászlókkal és fenyögalyakkal dissittetnék, a honvéd törzstisztek kivont karddal. A központtól valamivel távolabb é.riási páhnalngosban 1000 éuekes és H00 zenész volna elh< lyezendő. A királyi pár lo órakor érkeznék Gödöllőről a központi indóházba, az arena-uton és az Andráseynton minden megye által pazar fénynyel kiállított lovas bandérium és a megyék küldöttségei nemzeti és tájviseletben képeznének sorfákat és kisérnék át a királyi párt az ünnepély helyére, mintegy jelképileg jelezve, hogy a király vezeti a nemzetet az i-t.-i! oltára .lé-. Az ünnepi barátig, -k kondnlása és a Gellérthegyen elhelyezett ágvnk dörej.- közben érkeaík a királyi pír a vérmezőre, Ind a dalos- é-s /••ti. kar a király hviunust adja elő. Ezután következik az ünnepi Te-Deam, melyet az ország méltóságainak és a megyék elvonuló küldöttségeinek Ikódolása követ. Az ünnepélyt a Szé.zat fejen be. \ liudai várnak a vérmezőre néző oldalán, emelvényeken, .gy félmillió nézőt lehetne elhelyezni, ugv. bogv az ünnepélynek a nemzet minden rétegeinek képviselői lehetnének szemtanúi. Tla! iszózatt Fol vonulása történet hü jel mez ben. Mind-ii századból valamely jeUemaetes é> történeti fontossággal biré. eseaaény volna kiváJaantaadé i ennek szerepvivői vonulnának el. Az első felvonulást képezhetné például a honfoglalás jelképeaése. A yenérek esküje é-s Arpiíd \ezérr<- választásénak bemutatása A A/, s-f/;m/l,,',l Szt. István honszervező működésének jelképeaése. Saylveazter pápa körömit küld Szt. Istvánnak. .1 A//. s;</:<«//«./ Kálmán működését lehetne szerepeltetni: a magyaroknak a tengerig batolása, a kereszt, g hadjáratok, a tudományok méltatásak A szászok betelepítése. A A///. >•;.»;,/.//..;/ a mongol hadjárat é-s az elpusztult ország ii>áalkotása volna jelképezhető. Kunok és jászok l..te|.pitése. A A/l'. >•;</;.»./"' Nagv Lajos működése képviselhetné: a három tengerig terjed., birodalom képviselőinek bemutatása, a maga- fokra emelkedett művészet és ipar. A XV métádból Mátyás király működése szerepelhetne. Ugyané napon a _\'iga.|é.--bati nagy jelmezbálon mutatandó 1»' Beatrij ét Mdtaat nagn lakodalmi ünnepének bevonulás. A A 17. <:ii:ml már más képet mutat: a birodalom három részre szakítása és a küzdelmek és sanyarúság bamntatása kínálkozik, d.-•• mellett pl. Zrínyi, Baondy, Dobé s más hasonló hazafias vértanuk . li.-séiség.'. A XVII. száz útitól párhuzamosan lehetne bemutatni egyrészt Krdély aranykorát, másrészt ama küzdelmeket, melyek Buda visszavételében kulminálnak. A XVIII. s;.í;«/<//..;/ különösen a Mária Terézia alatti események, nevezetesen a pozsonyi országgyűlési jelenet kínálkoznak bemutatásra. Végre a mi a jelen századot illeti, erre nézve nem annyira az események bemutatása, mint inkáid, az elért eredméI ii veknek alkalmas képekben való feltüntetése látszik czélszerünek. Mé-g helyesebb volna azoul.au a felvonulásokat ugv Lerendezni. /"»./'/ a kellő ktonoloffikus ttndben minden sziizad nagii' (bntoMtagu eeeméni/ei egymásután tzemlelhetoce tétetnének és festig >"i>r. ásjfj "i'/~''l'i nzdziul felvonulása több csoportra *znkittatnék

f s minden csoport központját tágas kocsi képezné, mtlaen illető esemény szereplői tableutszerüleg volnának feltüntetve t melyet a magyar nép immlin akkori tétegt doznt és komim . \ kiállítás. Magyarország közgazdasági és kulturális haladásának feltüntetésére május közepétől augusztus végéig tartó Általános nemzeti kiallttés volna rendezendő, az lSH.i-iki Országot általános kiállítás mintájára. Kötigyelem fordítandó arra. hogy minden termelési ag, mimten kultúrai té| nyeső lehető legtömörebben bemutatva legyen, ugy. hogy a kiállítás teljes áttekintő képet nyújt hasson közgazdasági erőnkről és kulturális haladásunk tényleges állapotáról. K kiállítással kapcsolatban rendezendő a ni inzi ii in aI;ia11iia

s. melyben képző-művéssetönk minden ága mai fejlettségének egész valójában bemutatandó. Az általános kiállítás egyik legfontosabb répáét képezze a retrospectiv-kiálliIiis, melynek iiz a hivatása, hogy kellő >;< /i'rs sorrendben mutassa be Magyarország iparát és kuUuráűit u: első kilencz században é-s pedig építkezési módjának, lakásberendezésének, ruházatának s egyél, fontosaid, ipari termékeinek korhű feltüntetésével. Bemutatandó néhány nevezetesebb épület visegrádi vár, Mátyás király palotája, Vajda-Hunyad korhfl utánzatban. Bemutatandó a sokszorosító iparágakban (nyomdászat, könyomdássat stb. fokozatosan elért haladás s a magyar könyv- és hírlapirodalom fokonkinti emelkedése a mai kőrist. Dal, zene. színészet. Az ország összes dalegyletei országos dalárverseny rendezésére hivandók fel: •• verseny a dalárünnepélyek eddigi programmjs szerint volna rendezendő, de részt k.-ll benne venni az ország össses dalegyleteinek s ezáltal a versenyt lehetőleg impozánssá és vonzóvá tenni. A dalegyletek közreműködnének továbbá az ünnepé-Íves T.-lleumon s az ünnepélyek egyéb pontjainál, a rendez.', bizottság előzetes megállapodása szerint. Zenekarok hangversenye is rendezendő é-s pedig a> a katona-zenekarok, b) a csigáiiv-zen. -karok számára. Kz alkalommal különböső dijak osstandók ki a legjelesebb versenyzők között. I'liilhiinmiiiiiii hangversenyek is rendésendők az ünnepély egyes szakaszainak hatásosabbá tételére. Ily hangversenyen volna bemutatandó az előzetes pályázat utján biztosítandó .Király-hymnus". A zenekari hangvermnyeknél súly helyesendő arra, hogy a régi magyar zene gyöngyei Bihari nótái, palotás-sene, stb. szinté-n bemutattassanak B a legjobb előadások ugyancsak pályadíjakká] jutalmazlássanak. Különös súly helyezendő a SZiuhŐZak ünnepi dwsdásairit. Kgy külön színházi bizottság jo eleve gondoskodjék arról, hogv megfelel., pályadíjak által történelmünk h-guevezetesebb korszakai drámai lag meglegyenek jelenítse > * fégil.b pd.-s történeti darabok mellett a jutalmazott legjobb történeti drámák az ünnepélyek esté-in díszei..adásban volnának bemutatandók. Hasonlóképpen pályázat utján volnának régibb és ujabb történeti mozzanatok megörökítésére operaszövegek és opera-zene biztositandók s ez operák keretébe beleBZÖvendök a régi magyar tánezok. Kzenkivül ugyancsak történeti szempontból a még fennmaradó esteken olv drámai és operai előadások volnának rendezendők, melyek mozaikszerűen feltüntessék a magyar dráma- és opera-irodalom fejlődését egyrészt Kisfaludy, Katona. Vörösmarty, Obernyik, Hugó Károly, Szigligeti. Tóth Kálmán. Tóth Ede, másrészi Wuzieska. Doppler, Mosonyi, Erkel. Sárosi, Mihálovits és mások müveinek részbeni előadása által. Ez előadásokban a drámai- és opera-irodalom minden válfajára tekintettel kell lenni. Végre természetes, hogy a még fennmaradó estéket a modern dráma- és zene-irodalom jelesebb termékeinek előadására lehet szentelni, hogy színmű veszetünk mai fejlettsége minden oldalról bemutattassék. A díszelőadások bizonyos sorozatát alkalmi ünnepi prológok nyithatnák meg, melyek megírásában hazánk legjelesebb irói vennének részt. Egyes előadásokba alkalmi tableaut-ls szövendők be, a múlt megragadóbb képeinek s a jelen apotheozisának jelenitésére. Végre a nép szennára ünnepnapokon és vasárnapokon ,,i,),f,,i,< előadásoké kellene rendezni a főváros összes szitih.izaihati. S|Mii ii 11«>péI > «-lv. A nagv nemzeti ünnepélyek folyamán a legkedveltebb sportünnepélyek kellő fénynyel és pompával rendezendők. Ezek ké.zül előjegyzésbe veendők a következők: Kemzetközi lövészünnepéig az összes hazai lövész.-gvletok részvételével, dijak kiosztásával. Ennek rendezésére felkérendő a budapesti lövészegyesület. Nemzeti evező-verseny a Dunán; ren| desésére felkérendők a budapesti caolnakázó-egy letek. Athletikai versenyek, rendezné- s Magyar Atlil-tikai (

Hub. Ijíverteny, ügetovi rsenyek, földmivesi /, persenye: rendezésére felhívandó a lovaregylet. Nagy ünnepi lovtigjátekolt teljes pán czéllemezben és caroussd a főváros előkelőségeinek részvétele mellett; rendezésére külön bizottság alakítandó. rVépiimiepél) <*lv. A népnek nemcsak látványosságokat, hanem szórakoztatást is kell nyújtani s T Á RC Z A. EMLÉKSOROK. /. < artan fogtam kösryvsd a kezembe, H • neg a toll az ujjaim között: H / nem merem é-rz'-lmem' igy leírni. A mily gyarló ruhába öltözött. \mit szeretnék írni m-m szabad. H amit s/.al.adna azt m-m írom én . . . Mért tárjam a profán világ elé Mi ott lakik szivemnek rejtekén 'í - Igaz! írhatnék lányka rólad is: Mondhatnám, hogy a b-lk.-.l tiszta, szent. 3 t'-t.-d. miivet feste» ecsetje nem I -ak a rajong.', képzelet teremt. Mfuthatnám még . . . Ds nem! Ne mondja szám Amit nekem <sak éreznem szabad! Hadd kérjek inkább egyet. Teljesítsd. boldogítva boldog lé-ssz magad. . . . füis.l kis szivedben egy madárka él: Kis gerli.••/.*• a nép emlékezet: Az síig-l.iíg n»'-k«•< 1 annyi szép regé-t. Ma elmer.ngsz a miilt. jelen falsát. Ua noha néha ugy a többi közt Füledbe aaajBai tán az én nevem : \". csititsd el merengő énekét. Hallgasd ki é.t ! ígérd meg ezt nekem! II , lásd, liisz.-n az én asivesabea is Fészket rakott »• kis madiirka már. Es annyiszor susog terólad is! . . . Y./. l>ár szerényen bíztatásra vár. Ha léijam venne példát kis madárkád N.-ui f.-ltenem nálad emlékemet — •di. mert hiszen az én madárkám ajkán Örökkön Ott van I lessz a te neved! & Hősök Albuma czimü c-zikkserczatra. Irta ML M lit rOÄf \^ I.I.I.K. Valódi élvezettel olvastam a „Pápai Lapok" öt egyiuásiitánni számában megjelent fentebb jelzett ezikksofozatot. melyben Kiss Ernő UT gyakorlott tollával az Ihászínál vívott harezot élénk ssinézéssel mintegy ss olvas., szemei <|é- varázsolni igyekezett, • teljes elismeréssel adósom azon bungalómért, melyet az adatok nagy nebé/.ségekk.l járó összegyűjtésében láradhatlannl kifejtett, tekintve azonban azt. hogy a negyven évet meghaladó idő folyama alatt, mé-g a ssereplő egyének is egy némely dologról, i az események agy vagy más részletéről könnyen megfeledkezhettek, vagy azokra már tévesen emlékeznek, helyénlevőnek lát i am. hogy mindazok, kik az akkori eseményekről illetőleg ezek részleteiről, saját tapasztalatuk vagy azidőbeli szavahihető egyénektől nv.rt értesüléseik alapján tudomással bírnak, a történeti igazság érdekében helyreigazitólag, tekintve kiegészítőlég s mintegy kidomhoritólag a dologhoz hozzá szóljanak. Ezen egyének közé- tartozom én is, ki akkoriban I'ápán laktam, é-s megyei szolgabírói ti-zts.'-g.t viseltem egész az lts4!l-ik évi szeptember hó végéig vagy is addig, mig az alkotmány megsemmisítésévé] az absolut uralom minden tért el nem foglalt. Közölni kívánt észrevételeim nem a czikksorozat egészére, hanem csak annak egyes részeire, s m-mely abban nyilvánult felfogásra vonatkoznak, s ekép azok mint vázlatos jelleggel birok, kikerekített egészet nem képesnek, mit előzetesen megemlitendőnek véltem. Esek után első sorl.au a _.sata* é-s „űtkÖZet" kifejezések közötti k Ü lé. II I .séget kivánom a szabatosság kedvéért feltüntetni, megjegyezvén, hogy a ...s

it

ta- alali több hadtestek vagy hadosztályokból álló seregeknek, „ütközet" alatt pedig egyes kisebb nagyobb hadcsapatoknak, hadosztályok vagy dandároknak mérkőzése eilend... miként ea a hadászati irodalomban már megállapítva van. ebből folyólag tehát : Bukásinál nem < sata. hanem « magyar é-s osztrák főhad se regek szélső jobb ilh-töbg bal szárnyai között történt, részünkről habár nem diadalmasan, de vitézül megvívott „ütköSQt" Volt. Kunok szükséges előre bocsátása után átt.'r.k a viszonyok és események folyamára a következőkben; ugyanis: előre bocsátva azt. bog] a Kmetty György tábornok hadosatályának a harcatéren miként lett felállítását tárgyszó közleményre nézve nekem, mint <>tt jelen nem voltnak s különben is e téren laikusnak, észrevételem nincsen, d<- nem is lehet, - azt mé-g is meg kell említenem, hogy én az ihászi pusztai nyugoti soron levő legszélső házon kiVÜlí kissé- emelkedettebb gyöpös tért láttam az osztrák ágyúgolyók által sünien lelharázdálva. mire nézve az Ottani lakosoktól azon értesítést nyertem akkor, hogy a mi ütegeink jelentékeny része ott volt felállítva, s arra történt osztréik részről a sürü ágyúzás, mit valószínűnek is tartottam, az itt megjelelt tér azonban emlékezetemre bekerítve nem volt, igy tehát Kovács Antal két ágyuja nem itt, hanem vélhetőleg ezen belül állítatott. A gyalog zászlóaljakra vonatkozólag azt jegyzem meg, hogy e

Z

ek létszáma általában gyenge volt: mert a zászlóaljak a korábbi bsrczokban, de főleg Budavár ostrománál s..kat vesztettek', R I hiányok mé-g kipótolhatok nem valáuak. így különösen : a ltt->lik zászlóalj, mely ha jé.l tudom. Borsod megyei fiukból állott u egyike volt a legjobbaknak, annyira megfogyott, hogy in már rét száma mint a tisztektől baliám csak 380 emberből állott, tehát egy zászlóaljnak, mely akkor 12"" - néhány harezost számlált, harmadrészét IS alig k'ép.Zte. Ennyit • gyalogságról, a husaárság|é.l azonban m.it több mondani valóm van. Elsőben is Váradyval foglalkozom i megjegyzem, bogv ez nem a Koburs hanem a Badeczky buszárokkal szökött haza Olaszországból, hol akkor a bareztéren a huszárságból csupán a Badeczky és Reiss Kösstrisa ezredek állottak, a Koburg huszár eZfed pedig ( > A I i. 7 \ él I .a 11 feküdt. honnét azt. vagy annak egy részét, a legénységnek lázongással határos szakadatlan nyugtalankodása é-s haza vágyódása következtében az osztrák hadügyi kormányzat még az 1 s 1 s-ík év nyáréin lé. és fegyver nélkül haza bocsátá, mint ez a szabad ságharc zot tárgyszó több munkában olvasható, de ennek nyoma van a közlönyben is, melyben akkor köztudomásra lett juttatva. A mi Várady szökését illeti: azt. hogy a nevezett lovastól szökött volna ki Olaszországéból, soha nem hallottam, söt ellenkezőleg annak haza szökéséről itt egy más hir volt akkor elterjedve. mely tiszttársai köréből származott, az t. i . hogy Fárady knesébernek öltözve jött haza, i itt azután minthogy tiszti minőségéi é-s rangját igazolni nem tudta, s e miatt tiszti állást nem nyerbetett, beállott közhouvédnek a gyalogsághoz. Annyi tény, hogy az a Nádor huszárokhoz kerülése és tiszti rangra emelkedése után még IH|S végén is. midőn elsőben Pápára jött. viselte miül magam is nem egyszer láttam a gyalog honvédközlegényi veres-zsínóros barna atillát. .1.- a következő év tavaszait ilf mar huszár tiszti egyenruhában mely az tij s/al.á!yzat szerint : búzavirág szitui, s aranynyal k<-vert veres zsímuzatu mente, dolmány é-s nadrágból állott jelent meg, ezrede azonban a többi régi huszár ezredekhez hasonlólag, még a feketesárga zsinóros egyenruhát viselte, de ugv- tudom, hogy a csákó-rózsa é-s a tábori ÖV a régi ezredeknél is három színű volt. Várady m-m csak rendkívül edzett testalkattal bírt. mim aki saját tapasztalatom szerint az 1848-dik decemberi CSÍkorgÓ hidegben, egy szal llonvé-d attilába öltözötten képes v«dt .'.rák hosszat lovagolni, hanem az a vakmerőségig bátor katona is volt. ki az akkori — részben tiszttársai által is bizonyított közhír szerint, az olasz és magyarországi harczoklian az 1849-dik tavaszéiig :!'.» ellent vágott le. a nélkül, hogy maga csak 6gj karczolást kapott volna, mi kardforgatási rendkívüli ügyességének, de egyszersmind nem mindennapi szerencséjének is kétségtelen bizonyítéka. Jellemző, bogv .. Í maga. sértetlenségét az inge alatt mezítelen mellén viselt Mária kép ovo hatásának tulajdonitéi. Hogy a Jász-Kunokból állott akkor I'alatinalisiiak nevezett NYolor huszár ./. f.d. régi jé, hírnevét féltékenyen őrizve, nem szívesen fogadott magába idegen elemet, azt annál inkább hihetőnek tartom, mivel volt tulajdonosa a b. .-. József nádor sem tűrt meg a tisztikarban mást, mint magyart, miről egy érdemes >:<. és 27