Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-05-26

XVI. évfolyam Megjelenik 21. szám. Pápa, 1889. május 26. minden v a s á r n a plW-í Közerdeku surgos ko/.h^ekn; konmkiul i" e n d k i \ ii I i s z á m«1; is adatnak ki. Bérmentet len levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt k ö z le m é n y e k a lap szerk. hivatalába •\\^(Ó-kollégium épület) kiUde ul">k Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilítérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a hp kiadó hivatalába (Goldberg; Gyula ^TN^ papirkereskedése, főtér) küldendők, /^jj Pápa város h a í óságán ak és 1 ö 1) b pápai, s pápa-vidéki egyesületnek m elválasztott, k özlönye. Az állandó népnevelési bizott­ság az idézett t, cz. 8. §-a értelmé­ben véleményezési és indítványozást joggal bir Yeszprémmeg3 T e összes népiskolai ügyeire nézve, s ennél­fogva: 1-ször: ezen ügyek előmozdí­tása és fejlesztése czéljából javasla­tokat terjeszt a megyei közigazga­tási bizottsághoz; 2-szor: véleményt ad minden oly népoktatási ügyben, mely a közigazgatási bizottság által e végett hozzáutasittatik: 3-szor: a közigazgatási bizottságot és a kir. tanfelügyelőt az összes felekezeti és községi nyilvános, ug3'mint magán jellegű néptanodák-, óvodák és egyéb ir J ízetek feletti íelügyeletük gya­korlatában, közremüködőleg támo­gatja; 4-szer: magánosok, iigy tár­sulatok által felállitatni szándékolt népnevdlési intézetekre nézve, a fel­állításhoz szükségelt engedély elnye­réséért a közigazgatási bizottsághoz benyújtott kérvények érdemében vé­leménj't ad, végre; 6-szor a várme­g}-e összes népiskolái tanügyi álla­potáról szóló jelentések elkészítésé­nél a tapasztalatai fol\ 7 tán rendelke­zése alatt álló adatok előterjesztése által közreműködik. Miután az öszszes népiskolai ügyeknek a közigazgatási bizottság­ban előadója és az állam ez ügyek­ben való végrehajtója és felügyelő közege a kir. tanfelügyelő, ennél­fogva a kir. tanfelügyelő az állandó népnevelési bizottsággal népokta­tási ügyekben közvetlenül is érint­kezik; hatásköréhez tartozó" eljárá­sában a bizottság segédkezését ki­kérheti, tanácskozásaiban résztvehet, a bizottság figyelmét a népoktatás­ügy kiválóbb mozzanataira irányoz­hatja, indítván yozásait kezdeményez­heti és oly ügyekben, melyekben a közigazgatási bizottság a népneve­lési bizottságot véleményadásra fel­hívja, a tanácskozásra leendő meg­jelenésre ós a közigazgatási bizott­ság ez ügyben való intentioinak kép­viselésére a bizottság elnöke által felkérendő. Az állandó népnevelési bizott­ság évenkint 2 rendes ülést tart, le­hetőleg őszszel ós tavaszszal. Szük­ség esetén, vagy 10 tag kívánatára az elnök rendkívüli ülést is hivhat egybe. A bizottság tanácskozásairól, az év elején megújított és az egész éven át folytatólagosan vezetett ren­des jegyzőkönyet visz, mely minden ülés után két kiküldött ta.e: által hitelesittetvén, az elnök és jegyző által aláiratik. Előterjesztései az el­nök, kiadvánj 7 ai a jeg3 T ző által irat­nak alá. A bizottság határozatait a je­lenlevők szótöbbségével hozza; a szavazatok egyenlően megoszolván, az elnök szavazata döntő. A bizottság elnöke, minden hozzá beérkező beadványról, vagy elinté­zést igénylő szóbeli előterjesztésről forrnaszerü beadványi jegyzőköny­vet vezet s a bizottság irományait őrzi. A bizottság tagjai tisztüket díj nélkül teljesítik, kivételével a jegy­zőnek, ki a vármegyei népnevelési alapból évi 10 arán}- tiszteletdíjat huz, mely neki az elnök előterjesz­tése folytán minden év tavaszi köz­gyűlésében utalványoztatik. A he­lyettes jegyző, tisztét dij nélkül látja el. A bizottság tagjai elmozditliat­lanok. Egyik vagy másik tagnak el­halálozása, a megyéből való eltávo­zása, lemondása, vagy más fontos okoknál fogva, a bizottság kiegészí­tése válván szükségessé az elnök megkeresi azon testületet, melynek választása folytán nyerte az előbbi tag megbízását, hogy annak helyébe uj tagot válasszon. Jelen szabályzat a m. kir. val­lás- és közoktatási ministerium által történt helybeuhagyatása ós a leg­közelebbi közgyűlésen történt kihir­detése után azonnal hatályba lép. * * * Veszprémvármegye népnevelési ügyére vonatkozó ezen javaslatot a közgyűlés Véghely Dezső kir. taná­csos alispán elnöklete alatt kikül­dött bizottságnak azzal adta ki, hogy Kenessey Káról} 7 tiszti főügyész s a kir. tanfelügyelő közbejöttével a ja­vaslatra nézve véleményes jelentést terjesszenek be a legközelebbi köz­gyiüésre. És igy hisszük, hogy a bízott­ság, amelynek a törvény értelmében való üdvös működésére már régóta égető szükség van, nemsokáia szer­vezve leend, s rendszeres munkás­sága által megyénk szellemi előha­ladásának egyik kiváló tényezője leend. = Hirdetmény. A magyar szent korona országainak vörös kereszt egylete a mozgósítás esetén az ország határain belül felállítandó tartalék kórházak és betegnyug­állomások részére szükséges betegápoló és sebesültvivö személyzetet a népfelkelők so­raiból kívánja épen ugy biztosítani és már béke idején beoktatni, a mint ez a sebesült­szállító oszlopokra a mozgó kórház és mozgó-raktár részére a honvédek soráhól már is megtörtént. Az egyletnek ezen nemes törekvését támogatni óhajtván megengedem., hogy ezen alkalmazásra népfblkelési kötelezettségben álló egyének felvétethessenek. Egyszersmind tu­domásul hozom, hogy mindazok, kik beteg­ápolási és sebesültvivöi szolgálatban a vö­rös-kereszt egylet által kiképeztetve lettek, az egylet előterjesztésére a fegyveres szol. gálát alól mozgósítás esetére fölfognak men­tetni és rendszerint lakhelyük köztelében esetleg annak közelében a vöröstkereszt egylet által felállítandó betegápoló intéze­teknél fogják szolgálatukat teljesíteni. Ezen kioktatásra jelentkezhetnek 25 évesektől kezdöleg az egészségügyi csapa­toknál szolgáltak kivételével az összes ncp­fölkelésre kötelezett, katonailag kiképzett és ki nem képzett egyének, kik szellemileg és testileg magukat ezen alkalmazásra elég erőseknek és képeseknek gondolják, és a kik sem a közös hadsereg póttartalékában, sem a honvédség nyilvántartásában nem állanak. Az említett alkalmazásra szolgáló ki­oktatás a budapesti, pozsonyi, kassai, temes­vári, zágrábi helyőrségi kórházakban és a kolozsvári csapatkórházban egy huzamban 6 hétig tartó tanfolyamokban történik. — Évenként egymást követő nyolez tanfolyam állíttatik fel, melyek közül az illetők a sze­rint, a mint polgári viszonyuk leginkább megengedi, bármelyikre is jelentkezhetnek. Az elcö oktatási idő folyó évi július hó i-én veszi kezdetét. A jelentkezők hat heti oktatás alatt a vörös kereszt egylet által katonai ille­tékben részesittetnek, élelmezéssel, lakással és a szükséges ruházattal ellátatnak. Kato­nai fegyelem alá nem esnek, hanem önként el kell vállalniok, hogy az oktatási idő alatt magukat az intézet szabályai szerint alkalmazzák, minek be nem tartása esetén az illetők a kórházakból egyszerűen eltávo­litatnak. A tanfolyamot sikerrel bevégzett egyének kötelezik magukat, hogy népfelkelést kötele­zettségük iartama alatt mozgósítás esetén, azon intézethez, a melyhez be lesznek osztva, a hivatalos lapban közlendő felszó­lításra és az abban kitűzendő napon, szol­gálatra jelentkeznek a népfelkelés fel nem hivása esetén is. A tanfolyamokra való jelentkezések a vörös-kereszt egylet igazgatóságánál (Bu­dapest II. lánczhid utcza 1 sz.) vagy a vi­„Népnevelési bizottság" j — V-iszprémvartnegye szabályrendelete a me­gyei népoktatás érdekében. — j Veszprém vármegye május havi j közgyűlése, gróf Esterházy Móricz fő- j spán elnöklete alatt, a sok érdekes j tárgy között, egy kiválóan fontos j *zabál}Tendeleti javaslatot is tár­gyalt, a rnelv szabályrendelet Yesz­prétnvármegye népoktatás-ügyének i fejlesztését van hivatva elömozdi- \ tani. 'j A javaslatot Yargyas Endre me­gyei kir. tanfelügyelő dolgozta ki. Minthogy pedig a megyei kultúra Eírdekében ez a javaslat, ha majd szabályrendeletté is válik, nagy ha­tálylyal fog birni, illő dolog, hogy annak vezéreszméivel ezen becses lap olvasóközönsége is megismer­kedjék. A szabályrend életi javaslat a következő: Veszprém vár megye törvén yha­tósága a népoktatás ügyének elő­mozdítása és fejlesztése czéljából, a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. t. cz. 8. §-a érteimében állandó népnevelési bizottságot alakit. Az állandó népnevelési bizott­ság elnökét Veszprémvár megye tör­vényhatóságának közgyűlése szó­többséggel választja. A népnevelési bizottságnak tag­jai: a) az 1876. évi 28. t." cz. 3. §-a | értelmében a vallás- és közoktatás­ügyi m. kir. minisztérium által meg­bízott iskolalátogatók; b) Veszprém­vármegye területén létező vallásfe­lekezetek, jelesen: a róm. kath., az ágostai evangélikus, a helvét és a Mózes vallású hitfelekezetek egy-egy választottja; c) a b) pontban emlí­tett vallásfelekezetek mindegyikének tanítói közül Veszprém vármegye tör­vényhatóságának közgyűlése által megválasztott egy-egy tanító; — d) a vármegye törvényhatósági közgyűlése által választott, a tan­ügy iránt érdeklődő és abban jár­tas 15 tag, kiknek megválasztásá­nál a vármegye egyes járásai tekin­tetbe veendők. Az állandó népnevelési bízott­ig jegyzőjét, esetleg jegyzőit, ala­kuló ülésen szótöbbséggel maga vá­lasztja meg; ezen alakuló gyűlésen 6g3"iittal általános szótöbbséggsl ál­lapítja meg- azt. hogy az elnököt akadályoztatása esetén ki által kí­vánja helyettesittetni. T Á B_C Z A. SZERETTEM ÉN IS . . . Szerettem én is lángolón, nagyon, Szerettem, mint szeretni csak lehet, A szívbe rejfve mennyi üdv vagyon. Az tudja csak, ki mint én ugy szeret. Almom ha volt, azt róla álmodám, Öröm ha ért, együtt örvendezénk, A kölcsönös vigasztalás után Együtt szövénk reményre uj reményt. Boldogvalék ... de nem, te balga agy Minek növelnéd szivem bánatát, Minek zavarnád igy a multakat, Mondjad, hogy ezt mind, mind csak álmo­[dád. Sic BELE NÉZEK. Bele nézek ragyogó szemedbe, Boldogságom látom irva benne, Üdvöt igér vágyó' pillantása, Hő szerelmet setét tüze, lángja . . . Csodás világ tükröződik benne, . Az ifjú lány élete, szerelme . , , , , , Egy bűbájos, csodálatos ország, Ah 1 énnekem örökkön mennyország! Teljesüt-e szivem, lelkem vágya, Enyém lész-e, végre valahára? , . Nem fogsz-e majd elfeledni engem, Élet e, vagy halál lesz szerelmem ? . . II. Mért nem tudlak elfeledni, Mindőrökre, mindörökre f Miért vágyom, sóhajtozom Mindig a te közeledbe? . . Miért hogyha újra látlak, Bajosabb, szebb vagy te nékem, Nem lelek hozzád hasonlót Sehol a föld kerekségén ! . . . Miért öli szivemet a Kesergés és a búbánat ? . . Miért fogok elszáradni Elfonnyadni te utánnad ? . . Mese két virágról. Irta: Magyar Gyula. Messze- messze a szép Ázsiában, hol oly dús, oly pazar a tenyészet, hol csak azért ve­szítik el lombjaikat a fák, hogy helyet adjanak zöldebh, ujabb levélkéknek; hol csak azért hull le a rózsa szirma, hogy a tövéből fakadt ifjú hajtás annál pompásabban viruljon; ott a vén Kaukázus tövében, ahol egykor az a büszke, daliás, harezra edzett nép lakott: most egy­szerű mozlim nép ütötte fel sátorát. Csendes nép ez nagyon, megnyugszik mindenben, nem zúgolódik semmi" ellen,- szen­tül hiszi, hogy ami megtörtént, áz úgy van jól, ahogy van; mert hiszen ami megtörténik, az mind meg'van irva előre a Korán szent könyvéhen, amit a hetedik égben irnák bülbül madár tollával, égi szép hurik Makomed pró­féta megbízásából. Az ellen pedig zúgolódni az igazhitű em­ber nem szokott, mert a szent könyv azt ta­nítja, hogy „Nagy az Isten és Mohamed az ő prófétája!" Nem is törődik azután az igazhitű moz­lim semmivel, nézi a napot és meghagy min­dent a maga utján. De van egy időszak, néhány napja a nyárnak, mikor minden [megváltozik. És ez, mikor a csodavirág nyílik. Eent, fent a Kaukázus tetején, a magas hérczektöl, a Czyprus és banán erdők lombjai­tól elrejtve van egy kis tengerszem. Vize: fehéres, csendes. Ennek a tengerszemnek a közepében van egy csudálatos növény; gyökerei köröskörül a partba kapaszkodnak s nagy, piros erektől tarkáit, halványzöld levelei pedig egészen be­födik a tó sima tükrét. Minden évben csak egyszer nyilik e vi­rág, egyszer a nyár közepén s virágzása ak­kor is csak néhány perczig tart. Hanem ennek a virágja olyan nagyszerű, olyan isteni, hogy ennek csodálásáért, égi illa­tának élvezéséért messze földről eljönnek a szép mozlim lányok, asszonyok. Lesik, figyelik ez időben mindig a virágot, nézik a bezárkó­zott, szivárványszínű szirmokat, izgatottan vár­ják a pillanatot mikor majd azok széttárulnak. Merészen rámennek a virág erős leveleire és a bájos őr is, kit közülck felváltva választa­nak, az éjt ott köteles tölteni a tengerszem felett, a csodavirág levelén; de aludnia nem szabad, mert aki ott elalszik, jaj annak, azt kegyetlenül megbünteti a tó szelleme! * * Egy alkalommal Ali bég kedvencz neje, kit Csillagfénynek neveztek őrködött. Gyönyörű cserkesz nő volt, alig repült át felette tizenöt virágos tavasz. Mikor feltűntek a csillagok, mikor elhall­gatott az esti ének, mit a vig asszonyok zeng­tek; Csillagfény is őrhelyére, a Csodavirág le­velére lépett, hogy vigyázzon annak nyilasára. Leült egy hajló indára és ábrándozott hazájáról, szép Cserkeszországról. Egyszer a^tán, mikor a hold már a leg­magasabb pontján volt az égnek, édes, kábító illat lengett az álmadozóhoz. Annak épen az a cserkesz ifjú volt az eszében, akit átszúrt szívvel akkor temettek, mikor őt a rabszolgavásárra vitték. Olyan kábító volt az az illat, olyan szo­morú ez az ábránd és mégis olyan kedves. Csillagfény nem tudott ellenállni, ábrán­dozott tovább; mígnem kezdett álmos lenni, az álmodozás altatta, az illat kábította. Lecsukódtak szempillái, álmodott. Látta kinyillani a virágot, látta csodás fenségét, érezte isteni illatát. Lassan lassan azután a Csodavirág el­kezdett előtte változni s egy kedves arczu, be­szédes szemű, szép tündérlány lett belőle. Ez ölébe vette Csillagfényt, rá nézett, megcsókolgatta ajakát s elkezdett neki regélni, Csillagfény hallgatta Csodavirág regényét. * * Régen volt, Istenem, be régen! Akkor is igy virultak a fák, akkor is nyillott a rózpa, akkor is zengett a bülbül édesen szomorú éneket. Régen volt az, hajh be nagyon 'régen! Más nép lakta akkor a berkeket, más dal, más ének rezzente meg a párjához simuló ma­darat. Deli ifjak, tisztes öregek, fátyolozatlan arczu leánykák üdvözölték a kelő napot. Be rég is volt, Istenem be régen. Büszke erős nép volt az, mint a bérezek oroszlánya jószívű, mint, az Istenség, kegyetlen, mint a tigris és kegyes mint a szelídség! Ez a nép volt az én népem. Mikor a párduezbőr kaczagányos ifjak a harcznövelte leventék, száguldó paripákon, csatára készülve jöttek a szent berekbe, mikor a senki nem ülte hószin paripának áldozatvére déken a vöröskereszt fiókegyletek elnökségei­nél akár személyesen, akár írásban levéli­leg tehetők. írásbeli jelentkezésnél a név, születési év, polgári állás, lakhely (község, megye) világosan felemlitendö. Miután egy helyen és egy-egy időszak alatt az okta­tásban csak három egyén vehet részt, cél­szerű lesz a jelentkezők részéről esetleg több időközt is megjelölni, melyekben az oktatásban részt venni hajlandók volnának. A jelentkezők felvételükről a vöröskereszt egylet igazgatósága által ideje korán érte­síttetni fognak és egyidejűleg utasitást is nyerendnek, hogy hova kell tanfolyamba bevonulniuk. A folyó évi július hó i-én kezdődő tanfolyamokra való jelentkezések folyó évi június hó i-ig zi emiitett helye­ken okvetlenül megteendők. A később kez­dődő tanfolyamokra azonban ezen határidő után is bármikor ugyanott lehet jelentkezni. Felemlitendőnek tartom végül, hogy az in­telligensebb osztálybeli egyének, továbbá azok, kik az oktatásban saját költségükön hajlandók részt venni, a felvételnél előny­ben részesülnek. Budapesten, 1889. évi május hó 5-én. 6. 4. honvédelmi minister. Lehet e szó Pápán a kereskedelem és ipar emelkedéséről? MOTTÓ : Yizbe eselt az orosz, szent Miklóst hivta segélyül; Megmentlek szólt a szent, de mozogj magad is. Napjainkban, midőn az emberi munkásságból s az emberi munkás­ságnak a szükségleteket fedező ered­ményeiből ítélik meg minden nép­nek életképességét; midőn a világ egyik legelső városában Parisban ki­állítást rendeznek, úgy az összes mű­velt világ, valamint az egyes nem­zetek munkásságának termékeiből: nem lesz tán fölösleges, ha néhány sorban megemlékezünk vidékünk és városunk földművelési, ipari és ke­reskedelmi viszonyairól. Ha tisztába akarunk jönni va­lamely vidék foglalkozási viszonyai­val, szükségkép tudnunk kell, hogy minők annak földrajzi viszonyai. A hajózható folyók, az erdős vidék, a kőszén ós érezek bányászhatósága a sik területek, több közlekedési ut ta­lálkozása, mind oly körülmény, mely az emberi munkálkodás főirányát leginkább meghatározza, mert rígy­szólván megdönthetlen igazság az, hogy a népek foglalkozási viszonyait a sajátságos nemzeti hajlamon kivül egyes-egyedül azon hely természeti viszonya és földirati fekvése hatá­rozza meg, melyen laknak. lépett egy tisztes férfiú az oltár emelvényre és jósolt az áldozat szent tüzénél, szép jövőről, győzelmes csatákról. Akkor eljött a két ifjú is a messze vi­dékről, odajöttek hozzám, a vén táltos leányá­hoz, beszéltek szépen; édesen: „Csodavirág! nővére a rózsának, eljöttünk tehozzád e nép jövendő urai, vezérek örökösi, eljöttönk tehozzád, hogy meghalljuk a szót, — mely egyik boldogsága a másik halála leend. „Eljöttünk hozzád Csodavirág, ifjú lány­kájához öreg táltosunknak, hogy megmondjuk neked amit már oly régen félve titkolgattunk hő szerelmünk, édes vonzódásunk." „Eljöttünk tehozzád, válassz közülünk, éljen a választott, haljon a másik!" Nehéz volt választani én szerettem mind kettőt. „Deli ifjak, jövő urai e népnek! Menje­tek a zord csatába, azé lesz szivem, ki több harezvirágot, ki több vérrózsát hoz nászko­szorumba!" Mentek az ifjak. En sirtam és imádkoz­tam, hogy őket viharos csatában kard ne sújtsa, kelevész ne találja. Be rég volt ez, Istenem be régen! * Elhangzott a paripák robaja, újra megszólalt a bokrok kedves fülemiléje, alkony volt, csak az oltár füstölgő tüze vetett néha egy-egy ké­kes lángot. Elvégezte az öreg táltos is imáját, oda­jött hozzám, leánykájához,— megcsókolgatta ar­ezomat, én ránéztem; szomorú volt nagyon ... „Lányom, Csodavirág 1 Szereted-e te a halált ?" Hogy szerethettem volna én a halált, mikor oly szép volt az élet " „Szép az a halál, nagyon szép! azoknak kik itt a szellemek kedvében voltak megen­\ gedtetik a választás azzá lenni, amivé akarnak ? festé be a ligst zö!4 füvét pirosra; akkor fel- [ szén az a -hálálj nagyon szép!« LaimnK mai számáUox e«y féliy melléklet vnu csatolva. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom