Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-04-22

A megyei közgyűlés tárgysorozata. 1. Alispáni jelentés. 2. A m. kir. belügyministernek az ebtartásrol alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata. 3. A m. kir. belügyministernek az ügyviteli szabályokat érdeklő leirata. 4. A m. kir. belügyministernek a községi faiskolák felállításáról és kezeléséről alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata. 5. A m. kir. belügyministernek Szilas-Balhás és Ozora községek között felmerült határkérdést érdeklő intézvénye. 6. A m. kir. belügyministernek a gyámoltak és gondnokoltak épületeinek, ugy a gyámpénztári költsönök jelzálogául szolgáló házaknak biztositására vonatkozó leirata. 7. A m. kir. belügyministernek a vármegyénk pénztárában kezelt nemesi felkelési alapot érdeklő leirata és ezzel kapcsolatban a jelzett alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 8. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. ministernek leirata, melylyel a vízrendezésre alakult társulatok tisztviselőinek fegyelmi ügyeiben követendő eljárásra vonatkozó utasítást megküldi. 9. Ugocsa megyének a m. kir. belügyministeriumhoz intézett felirata, melylyel a nyugdijalap létesithetése czéljából sorsjáték engedélyezését kéri. 10 Nógrád megye közönségének a vásárok korlátozására vonatkozó átirata. 11. Az orsovai magyarnyelv terjesztő egyesületnek anyagi támogatást kérő átirata. 12. A Rába szabályozási társulat igazgatóságának átirata, melyben tudatja, hogy a társulat vezetését dr. Szalacsy Lajos igazgató vette át. 13. Veszprém megyei gazdasági egyesületnek, a nyitra-völgyi gazdasági egyesület által a gözcséplés szabályozása tárgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozó véleményes előterjesztése. 14. A hasznos házi állatok nyilvántartásáról és a pásztorok felett való felügyelet gyakorlásáról alkotott szabályrendelet. 15. A megyei gazdasági egyesületnek átirata az amerikai szőllőtelep segélyezése tárgyában. 16. A megyei házi pénztárról szerkesztett. 1887. évi számadás. 17. A vármegye útfenntartási alapjáról szerkesztett 1887. évi számadás. 18. A vármegye nyilvános betegápolási alapjáról szerk. 1887. évi számadás. 19. A vármegye katona beszállásolási alapjáról szerk. 1887. évi számadás. 20. A vármegye székházépítési alapjáról szerkesztett 1887. évi számadás. 21. A községjegyzöi nyugdijalapról vezetett 1887. évi számadás. 22. Az ipariskolai alapról szerkesztett I887. évi számadás. 23. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1887. évi számadás. 24. A zálogházi árverési maradvány alapról szerkesztett 1887. évi számadás. 25. A megyei pénztárnoknak 1887. évi letéti napló számadása. 26. A vármegye tartalék alapjáról szerkesztett 1887. évi számadás. 27. A megyei nyugdíj alapról szerkesztett 1887. évi számadás. 28. A cholera árvák alapjáról szerkesztett 1887. évi számadás. 29. Néhai Tallián Pálné által létesített családi nevelési alap 1887. év II-ik félévi jövedelmeinek kiosztása. 30. A megyei árvaszéknek a tósok-beréndi árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 31. A megyei árvaszéknek a pölöskei árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 32. A megyei közigazgatási bizottságnak a Lepsény-mező-szent-györgyi közlekedési utat érdeklő előterjesztése. 33. A megyei árvaszéknek a gecsei árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 34. Alispáni előterjesztés a buda-gráczi útvonalra szükséglendö fedanyagnak némely községben készpénzért leendő termeltetése tárgyában. 35. Közép-Iszkáz községnek a községi kötelékbe való felvételért fizetendő dijakról alkotott szabályrendelete. 36. A devecseri biró választás elleni felebbezés. 37. Veszprém város képviselőtestületének a pajtakert eladása tárgyában hozott határozata. 38. Rátóth községnek a jegyzői fizetés felemelése tárgyában hozott határozata. 39. Tüskevár községnek közmunka váltság leirás engedélyezése iránti kérvénye. 40. Csernye községnek közmunkaváltság leirás iránti kérvénye. 41. Vörösberény községnek a községi kötelékbe való felvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 42. Pápa-Teszér, Szent-Iván, B.-Tamási, N,-Dém községek elöljáróinak kérvénye, melyben az 1885. 1886 és 1887. évekre kivetett körorvosi fizetést elengedtetni kérik. 43. Várpalota községnek a községi orvos javadalmazására vonatkozó határozata. 44. Nyárád községnek közmunkaváltság leirás iránti kérvénye. 45. Béb községnek az italmérési jog bérbeadása tárgyában hozott határozata. 46. Almádi községnek közmunkaváltság leirás iránti kérvénye. 47. üsi községnek a községi kötelékbe való felvételért szedhető díjakról alkotott szabályrendelete. 48. A vármegye alaispánjának Antfa puszta térfogatára vonatkozó előterjesztése. 49. Dégh község képviselőtestületének a községi orvosi állomás rendszeresítésére vonatkozó határozata. -50. Adorjánháza község és Szalóky Dániel között kötött adásvevési szerződés. 51. Várpalota községnek az ottani közvágóhidat érdeklő határozata. 52. Lepsény község és Mátyás (Szűcs) István között kötött ad.í-ívevési szerződés. 53. A Csóthon megkisérlett jegyző választás tárgyában beadott felebbezés. 54. Több községnek csendörörs állomás felállítása iránti kéivénye és ezzel kapcsolatban a balatoni halászegylet.ick átirata. 55. Néhai nemeskéri Kiss Sándor és neje által tett hajmáskári szegényalapilvány kamatainak az 1886. évben történt kiosztásáról szerkesztett számadás. 56. Nagy-Szöllös községnek közmunka váltság leirás iránti kérvénye. 57. Lepsény község képviselőtestületének a Lepsény-déghi közlekedési útra vonatkozó határozata. 58. Nagy-Tevel községnek a községi szegények ellátására vonatkozó határozata. 59. Homok-Bödöge községnek a községi szegények ellátására vonatkozó határozata. 60. Pápa városának a nyilvános .betegápolási pótadó leszámolásra vonatkozó jelentése. 61. Paál Dénes veszprémi lakosnak kérvénye, melyben magát a székkázépitési pótadó fizetésének kötelezettsége alól — abból az okból, mert a székházépítésére 300 frtot adományozott — felmentetni kéri. 62. Király János budapesti lakosnak kérvénye, melyben Lajos nevü fia részére nemesi igazolványt kér kiadatni. 63. Dr. Láng Ignác? orvostudori oklevelét kihirdettetni kéri. 64. Fülöp Károly elbocsátott utkaparónak kérvénye, melyben, 3 havi fizetését utalványozni kéri. 65. A veszprémi ev. ref. egyháznak segélyezés iránti kérvénye. 66. Ihász Lajosnak kérvénye, melyben Lőrinte pusztát önálló pusztává nyilváníttatni kéri. 67. Özv. Czumpf Lajosné nyugdij ügye. 68. A kisbéri m. kir. állami ménesbirtok igazgatóságának kérvénye, hogy «Nadasd puszta» «Seges» és «Agazati> birtokrészek önálló pusztáknak mondassanak ki. 69. Várady Lipót jásdi lakosnak kérvénye, hogy a községi közlekedési uton levő hidakat, melyeket eddig ö tartott fenn, jövőre a község tartsa fenn. 70. Persaits Kristóf devecseri járási szolgabírónak egy évi szabadság engedélyezése iránti kérvénye. 71. Községi házi számadások. 72. Községi szegényalap számadások. 73. Községi költségvetések. A Pápai Lapok albuma. xvn. Szvoboda Venczel Nem honunk szülötte; de azért szeretnénk látni ki külörnb magyar hazafi nálánál? — Az ő közpályája valóságos példánykép arra, hogy miként kell a hazáért élni és halni; de azért ez utóbbit még ne mutassa meg; mert ezt csak egyszer lehet megcselekedni, pedig nekünk még nagy szükségünk van a jó Szvoboda bácsira. Szvoboda Venczel régtölfogva gondos őre városunk anyagi érdekeinek, nem csak mióta e városnak gazdasága tanácsosa, — pedig már az is közel jár a negyed századhoz, — hanem az előtt is önzetlen ügyszeretetet táplált a város közjava iránt és épen ezen önzetlensége és közmondásossá vált „lelkiismeretessége" keltette fel a város intéző köreiben azon bizalmat, mellyel az idegen országban született és a magyar nyelvet egyelőre csak tördelő uj polgártársat a tanácsosi állással tisztelte meg. Mint gazdasági tanácsos ritka buzgóságot fejt ki. — A takarékosságot a hasznos beruházásra való áldozatkészséggel oly szépen tudja összeegyeztetni, hogy sokszor túl tesz a szépitészeti bizottságon a reformok létesítésében. — A mi szép fa a városi faiskolában megterem, az mind a város köztereit fogja díszíteni; — hogy az utakat jó karban fenntarthassa, ugy őrzi a kimerülni készülő „gibics" gödör tartalmát, hogy könnyebb volna a takarékpénztárnak márvány közé falazott és hármas vasajtóval zárt Wertheim szekrényét megrabolni, mint egy szekér kavicsot potyára elhozni. — Nagy barátja bár a Boldogságra tarthatnak számot mindazok, kik a próféta tanait követik, szeretik felebarátjukat, adakozók. Tilos a bor ital, tilos a disznóhús és más tisztátalan állatok húsának élvezete. Tilos a gyilkosság és öngyilkosság. Feleséget csak négyet lehet tartani, rabszolganőt azonban a mennyit tetszik. A feleségtől elszahad válni, átok azonban oly férfiúra, ki ok nélkül válik feleségétől. A gyermekek tartoznak szülőiket tiszteletben tartani. Lopni, uzsoráskodni tilos dolog. Ezek főbb részei Mohamed tanának. Mint ezekből látjuk, erkölcstana, a főbb vonalokban, azonos a a keresztény erkölcstannál. Szeresd felebarátodat, légy jótékony, ne károsítsd embertársadat, tiszteld szülőidet. A különbség Jézus és Mohamed tana között, az istennek az emberhez való viszonyában ötlik leginkább szemünkbe. Jézus az istent szeretet teljes atyának lenni hirdeti, ki óvja, jutalmazza gyermekeit az embereket, de csak azokat, kik erre érdemeket szereznek és nem puszta szeszélyből, hanem érdemeik miatt; bünteti is az embereket, de nem ugy mint Mohammed istene, csak azért, hogy hatalmát éreztesse velük, hanem azért, hogy a büntetés által öntudatra ébresztve, ismét magához vezesse vissza. Mohammed embere egy akarat nélküli 10113-, kinek legfőbb erénye a megnyugvás — maga a szó, melylyel Mohammed tanát röviden kifejezni szoktuk „iszlám," megnyugvás-t jelent —Jézus embere az öntudatos lény, kinek akarata van, s ezt szabadon követheti. Mohammed, az által, hogy az embert szellemi tehetségénél alacsonyabb fokra állította, elhintette magvát ama burjánnak, mely néhány század múlva elnyomta vallásának legszebb virágait. És még egy tana fordult a tanitó ellen : a több nejüségnek intézménye. A próféta ama törvénye, hogy legföljebb csak négy feleséget vehet magának a férfi, az egészséges, minden rendezett, életképes társadalom és állam alapját képező családi életet már is túlságosan veszélyeztette; az engedély pedig, hogy rabszolganőt bármennyit lehet tartani, lehetetlenné tette a családi élet kifejlődését. Az iszlám története bizonyítja, mily óriási hibát követett el a próféta, midőn az embert a szabadakarattól, a társadalmat a családi élettől fosztotta meg. Az iszlám első századában nem mutatkozott semmi jele annak, hogy az emiitettem tanok hátrányára lennének a mohammedán világnak. Mohammed és közvetlen utódai a korán helyett a karddal szereztek az új vallásnak híveket. Az arab félsziget nomád lakosai, kiket a folytonos közdelem a természet ! ellen testileg rendkívül megedzett, igen alkalmas anyag volt a civilizációban náluknál előhaladottabb szomszédok meghódítására. E kedvező helyzetet fel is használták, ugy Mohammed, mint közvetlen utódai s folytonos harcokban telt cl mintegy 150 év. A hóditások, belviszályok nem igen engedték Mohamed tévedésének napfényre jöttét, mert egyrészt társadalmi állapotok rendezéséi e nem jutott idő, gondolkodni Mohammed tana felett nem volt alkalom, más részt pedig a puszták fiaiban még meg levén az ősi erő, a mohammedán erkölcs hanyatlásának ez útját állotta. Béke és rendezett társadalmi vitzonyok voltak szükségesek a próféta tanai felett elmélkedésbe bocsátkozhatásra. Ez is csakhamar bekövetkezett. Példátlanul áll a világtörténelemben az arabok gyors átalakulása. Alig 150 évvel Mohammed fellépte után, a puszták vad, bárdolatlan fiai, kik a próféta alatt és után csak harc és háborút ismertek, mint egy varázs szózatra, hüvelybe dugjak a kardot, könyvet, vésőt, kalapácsot vesznek elő, hogy tudományuk, művészetükkel halomra döntsék a régi cultur államok vívmányait, s helyükbe saját culturájukat kényszerítsék elismertetni. A rég elfelejtett hellen tudósuk porlepte müveit előszedve, bölcselet, természet tudomány, menynyiségtan, csillagászat, orvostan felelevenedtek a hivatott kezek érintése által; a tudományszomj ellepte az egész moszlim világot; könyvtárak, egyetemek, csillagvizsgáló állomások, mintha földből nőttek volna ki. A Bagdad, Kufra, Baszra-ban emelt egyetemek alig voltak képesek a tudományszomjas ifjúság befogadására. A kalifák, helytartók udvarai, mind meg annyi gyupontjai a moszlim tudomány, költészetnek. Az építészeti szenvedély emlékeztet az egyptomi fáraókra; pompás templomok, paloták emelkedtek ki a földből, elhalmozva eddig soha nem látott pazar díszítésekkel, melyeket mai napig is arabeszkeknek nevezünk. Geografok, entnografok, nyelvészek utazták be az óriás moszlim világot, hogy földrajzi, nópismei, nyelvi kincsekkel gazdagítsák ismereteiket közvetlen forrásokból, s hogy azokat könyvekbe leirva, köz> kincsesé tegyék. Ez élénk és bámulatra méltó tevé kenysóg teremtett is egy oly irodalmat, melyet nemcsak az akkori keresztéig i világban hiába keresünk, de a milyen a keresztény ; világban még századok le teltével sem állott elő. j A tudomány, irodalotn, művészet meghonosítása által, az iszlám egészen más alapra helyezkedett, más alakot nyert, mintsem a mily alapot és alakot annak a próféta adott: Igen természetesnek j tűnik fel, hogy az iszlám új állásában, amelyben már alig maradt ínég valami a régiből, a koránban foglalt tanok sem maradtak érintetlenül. (Folyt, köv.) világosságnak, — de azért meg nem tenné azt a pazarlást, hogy akkor is meggyújtassa az utczai lámpákat, mikor a kalendáriom szerint azokat a holdvilágnak kellene helyettesíteni. — O a legszorgalmasabb látogatója a „major" utczának, — mert a város majorját minden nap látnia kell az ö igazán „gazda szemé"-vel. A városi gyűléseken nyilatkozatainak őszinteségével szokott imponálni, — megéljenezhetik a legszebb dikciókat, általános helyeslés kisérheti a legkézzelfoghatóbban megokolt indítványokat,— soha sem lesz abból határozat, ha Szvoboda bácsi kijelenti, hogy annak elfogadását az ö „lelkiismerete" nem engedi. Neki mindig igaza van.— Történt egyszer, télviz idején, hegy egyik keresett orvos, — ki a városi gyűléseken legkevesebbet szokott beszélni és a kinek a legtöbb indítványa fogadtatik el, — faluról — rosz gebéken jöve — a vámsorompónál levő kátyúban raiegsülyedt; — heves kifakadások között fenyegetödzött, hogy jöjjön csak az a városi közgyűlés, majd igy meg amúgy megadja ö a gazdasági tanácsosnak, . . mire azonban az interpellátio ideje elérkezett: — az időjárás fagyosra változott s a fagyos és jól megtört uton mintegy asphalton gurultak a jármüvek; hanem azért a doktor ur nem engedte a dictiot magában rekedni. — Feszülve vártuk, hogy a menydörgésszerü interpellatióból mikor üt le a villám a gazdasági tanácsos fejére; — azonban Szvobodát akkor sem hagyta el leleményessége s önérzettel vágott vissza: „Tessék csak az igen tisztelt közgyűlésnek rögtön kiküldeni egy deputatiót, megfognak győződni, hogy egyenesebb talajt kivánni sem lehet a kérdéses útrésznél." Szvoboda nevét elismeréssel emliti mind az, a ki hivatalos működésében tanúsított önzetlen becsületességét ismeri , •— hálával említik mindazok, a kik ismert jótékonyságában részesültek,— de kegyelettel emiitjük mi is mindnyájan, ha rá gondolunk, hogy ó volt hitestársa a jótékony nőegylet feledhetlen emlékű alelnökének. Hanem hát neki is vannak irigyei; mert életében csak egyszer nősült, és mégis a mult napokban házasodott meg harmadszor, megvásárolván egy csinos házat az új utczában. A mily elévülhetlenek az érdemei mint városi tanácsos-nzk, ép ugy elismerésre méltók azok is, melyek mint kalácsost illetik meg, a mennyiben az ö naponként kétszer frissülő süteményei a leghíresebbek az egész városban. Nem is csoda, hogy az első számú péksátor mindennap legelőször csinálja meg a végkiárulást, mert a Szvoboda-féle ozsonna kiflik elismert jósága mellett senki sem talál gáncsolni valót azok kicsiségében. Q . . áXSW'pvC-iSVM'O. Levél a fővárostól. Budapest 1888. april 19. Ha emlékezetem nem csal, már honatyáink is szőnyegre hozták, mikor az opera s nemzeti színház subventioját tárgyalták, hogy a népszínház, mely külön dírectorium alatt áll, daczára annak, hogy nem csak állami segélyt nem kap sőt mi több magas haszonbérletet fizet — mégis, nem miként Thaliának többi' szentélyei, hogy alig lézeng, hanem határozottan virágzik. Egy világító sugár, mely Evva \xr, a népszínház igazgatója tapintatos eljárásából hatol ki, megfejti az ominózus talányt. A népszínház ugyanis egy jelesen szervezett s csakis lényeges erőket felölelő színtársulatból áll, melylyel majd minden héten lehet egy uj premier darabot bemutatni s mondhatom kitűnő sikerrel. A műsor, melyet elvétve egy-egy primadonna hirtelen megbetegedése zavar meg, majd mindig változatos s élvezetteljes, elannyira, hogy a népszínháznak majd minden egy előadásán a fővárosi lakosság különböző cathegoriáiból törzslátogatói vannak. íme az élő példa. Alig egy-két hete, hogy a „Peking rózsája" cz. hatásos operetté lön bemutatva a fővárosi közönségnek, a tapintatos igazgató ur már egy uj bohózatot hozatott szinre, hogy a közönség ^érdekeltségét emelje a darab iránt. A darab ugyan nem eredeti, mert Rákosi Viktor ültette át, hazai viszonyainkra alkalmazva, szinirodalmnnk kertjébe „Rezervisták" czimmel Ohivot és Duru franczia bohózatát. Már a bohózat meséje is nagyon érdekes s telve van mulatságosnál mulattatóbb kaczagtató jelenetekkel. A szereplők oly kitűnően éltek szerepkörükben, hogy a darabnak szép jövőt biztosítottak a premier darabok koszorújában. A nemzeti színháznak is igen látogatott estéje volt e hó 17-én. P. Markus Enrilia, ki „Fanst" darabból „Grätchen" szerepét játszotta, idézte elő az élénk érdeklődést, ki kéthónapi betegsége után először lépett fel. A fogadtatás rendkívül megható volt, de magára a szereplőnőre nézve is annyira, hogy ideges magaviseletével mintegy sejteté, hogy tudja, hogy a szenvedések ónsulya fog gyenge vállaira nehezülni. A közönség nagyon élénk érdekkel viseltetett a művésznő játéka iránt. * Az idő teljesen tavaszi. Siet is a főváros apraja nagyja vagy a városligetbe, vagy a fővárosi sétányokra; oda lóvasuton, ide gyalogszerrel, oda a városliget által nyújtott kellemességek vonzák, ide a sétányi térzene. A fővárosi divatot illetőleg, még a mi hölgyeink nem oly drágák (?), mint Amerikának Vestái, kik, csupa divatból még fogaikba is gyémánt köveket foglalnak, hogy legalább (ha más nem is) mosolyuk legyen gyémántos. Adieu.