Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-04-22

Színház. Csóka Sándor jeles színtársulata még csak né­hány előadást tart városunkban. A társulat eddig nem részesült azon pártolásban, melyet nz valóban megérdemlett volna. Midőn ezt constatúljuk, egyút­tal azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a hátralévő néhány előadást közönségünk sűrűbben fogja látogatni az eddigieknél. Vasárnap april hó 15-én, Dobsa Lajosnak „Hunyady László halála" czimü történeti színmüve adatott elő. Első sorban R. Balogh Etelt (Gara Má­ria) kell kiemelnünk kitűnő alakító tehetségével. Játéka általános tetszésben részesült és nyílt jele­netekben ís többször megtapsolta a közönség. H. Szabó Ilka (Konov Ágnes) játéka szintén kifogásta­lannak mondható. Elismeréssel kell adóznunk Bónai Gyula (Hunyady László), Gyarmathy Guszti (Czilley), Breznay Géza (Szilágyi Mihály) Balázsi (V. László) stb. játékáról — Az egész előadás általában véve szépen sikerült. Hétfőn 16-án a „Nebántsvirág" operetté má­sodszor került színre közép számú közönség jelenlé­tében. A darabtól nem sokat vártunk ugyan, — de mindenesetre jobbnak hittük, mint a milyen, s bát­ran elmondhatjuk, hogy csakis a közreműködő szí­nészek jeles játéka — közbe-közbe azoknak szelle­mes ötletei tudták a közönséget mindvégig derült hangulatban tartani. Pajor Emilia (Denisede) kedves játéka köztetszést aratott, az általa előadott ének­részleteket teljes szabatosság jellemzi. Poris Pista (Celestin) mint mindig, ezúttal is kitett magáért. Breznay úgy adta a féltékeny őrnagyot, mintha tel­jes életében mindig hasonló érzelmek dúlták volna kebelét. A többi szereplő is megállotta helyét. Az előadás gördülékeny volt. Kedden f. hó 17-én Meilhac és Earinenek ,.Tlip van Winkle" operettéje vétetett elő, Különö­sen említést érdemelnek Pajor Emilia (Lisbeth), B Szőllössj' Ilon (Katarin), Breznay Géza (D.errik), Juhász (Rip), Gyarmathy (Van der Bill), Poris (Nick), Az előadás hózagtalanul folyt le és sikerültnek mondható. Szerdán, april 18-án Csiky Gergelynek ki­tűnő színművé a „Vasember" adatott elő. iÉlvezetes esténk volt. Á Bónai pár (Edith és Andor), Breznay (Bárdi), Poris (Várhelyi), Szirmayné (Anna), Balázsi (Szentgáli) megállották helyöket és az egész darabot azzal a szabatossággal játszották végig, mely csakis routinirozott színészek tulajdona. Csütörtökön, B, Balogh Etel jutalomjatékául Shakespearenek hírneves tragoediája Bomeo és Julia került színre. Igazán ritka műélvezetben részesült a közönség. R. Balogh Etel (Julia) színrelépése alkal­mával egy rendkívül szép koszorút és egy nagy vi­rágcsokrot kapott. Szűnni nem akaró tapssal fogadta őt a közönség. Szerepében a tökélynek magaslatán állott. Bemek játékát általános figyelemmel kisérte a tapsoló és siró közönség. Rónay Gyula (Romeo) já­téka és hanglejtése szabatos ugyan, — de kár hogy néha-néha a kelleténél erősebb hangszinezést használ, mint a milyent szerepköre megkíván. A töb­biek is megállották helyöket. Az előadás kitűnően sikerült. A színház megtelt egészen. cr- , QHCJ a-to. TÖETÉNELMI NAPTÁR — Rovatvezető TIPOLD ÖZSÉB. — Április 22. — 1676. a franczia hajóhad Ágos­tánál, a siciliai tengerparton, a hollandi hajóhadat megveri. Ruyter hollandi admirál halálosan megse­besül. Április 23. — 1616. Cervantes Mihál, lángel­rnéjü spanyol regényköltő, halála Madridban. Április 24. — 1624. békekötés LT. Perdinánd királyunk és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem közt Kassán, a nikolsburgi békekötés alapján. Április 25. — 1595. Torquato Tasso „a Meg­szabadított Jeruzsálem" lelkesült költője meghal Perrarában. (L. 1544. márcz. 11.) Április 26. — 1478. a Pazzi-család zendülése a Medicis-család ellen. Az összeesküdtek a Reparata templomban (Flórenczben) Medicis Juliánt, midőn a pap az Ur testét felmutatta, kivégzik. Medicis Ló­rin cz azonban szerencsésen elmenekül. Április 27. — 1296. I. Eduárd angol király Baliot János skót királyt Dunbarnál meggyőzi és elfogja. Április 28. — 1401. Zsigmond királyunk al­kotmánysértéseiért Visegrádon elzáratik, később Sik­lósra vitetik át. KÜLÖNFÉLÉK. — Meghívó. Hivatalos tisztelettel meg­kérem a t. törvényhatósági bizottság tagjait, h°gy az J 888. évi május hó 7-én és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes köz­gyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1888. évi ápril hó 17-én. Véghely Dezső kir. ta­nácsos, alispán. — Új vasúti OOnoeSBÍO Eítner Sándor zala-szent-grothi orsz. képv. megkapta a conces­siót egy Sümegtől Tapolczán keresztül Keszt­helyig vezető vasútra, mely választó - kerületé­nek nagy előnyöket vanhivatva biztosítani. Ez irány fö pontjait képezte az egykori Pápa­Keszthelyi vasut-tervnek. S igy most már Pápa városa ettől is elesett!! —Még megérjük, hogy Pápa városa a sok „eleséstől" lesz híres, de a hírnévben nincs köszönet. Volt régenten is egy város a régi Thrakiábao, melyet Macedóniai Fülöp s majd a rómaiak is elfoglaltak: Abdera városa! Ez sem törődött semmivel, s vele sem töiődött. senki sem, s e miatt hírnevessé lett. Wieland külön regényt is irt róluk: „Geschichte der Abderiten." — Ki törődik Pápával?! Hacsak a humoristikus regény írók nem ?! Az a sok min­den, a mitől évek óta Pápa városa „elesik", bi­zony maholnap már mulatságos fejezetét képez­heti egy satyrikus regénynek! — A veszprémi színi előadás. Vesz­prém városa s vele együtt a májusi megyegyü­lésre egybegyűlök páratlanul álló művészi előa­dásban fognak gyönyörködhetni május 6-án va­sárnap este*. Ugyanis a nemzeti szinház legelső művésze Náday és legelső művésznője fognak mondett napon közczélra játszani a megyeház nagy termében, melyet e czélra teljesen átalakí­tanak. A rendező bizottság nevében Fenyvessy Ferencz kérte fel a nemzeti művészet e két ritka csillagát. Az egész estét ketten töltik ki, három pompás darabban ragyogtatva művészeteiket. Az előadandó darabok lennének! „A kolostorban" Szigeti gyönyörű vígjátéka. „Egy csepp vihar" és „Két év után." — Az előadás bizonyára meg­érdemlett élénk visszhangot fog kelteni egész megyénkben. — Az irok- és művészek Pápán és Veszprémben. Városunkra és megyénkre meg­tisztelő terv merült fel a főváros irói és művészi köreiben. Arról van szó ugyanis, hogy az írók­és művészek társasága, mely minden évben ren­dez nyáron érdekes hangverseny- s felolvasással egybekötött kirándulást (voltak Francziaország­ban, s a mult években felső Magyarországban, tavai Erdélyben) az idén, július tájékán a Dunán­túlt látogatják meg. Elmennek Győrbe, Pannon­halmára, s innét Pápára, hol állandó színházunk­ban a nemzeti szinház és m. kir. operaház leg­kitűnőbb erői fognának egy előadást adni, s Pá­páról Veszprémbe s esetleg Balaton-Füredre. A terv kivitele elé már is érdekkel nézünk és vá­rosijuk bizonyára megfogja tenni kellő időben a szükséges lépéseket az „Adjon Isten"-re tisz­tességes „fogadj Istennel" válaszolni. —- Devecaerből: Rövid időközben, már negyedszer riasztja fel városunk lakosságát a harangok vészt jelző kondulása, legutóbb f. hó 18-án éjjeli */ 2 3 órakor ismét tüz ütött ki a vá­ros közepén, s gr. Esterházy Ferencz ur 6 mél­tósága volt az, kí az oltást saját fecskendőjével személyesen vezényelte, s ügyes tapintatának si­került a vészes elemet lokalizálni;— tettével is bebizonyítva, hogy az Esterházyak ősi vére ott a hol kell nem csak gyújtani, — de ott a hol kell oltani is tud. — Adjon Isten sok ily nemes szivet és lelkes főurat a hazának! — Kinevezés. A m. kir. igazságügymí­nister Gombás Aladár helybeli járásbirósági jog­gyakornokot a zalaegerszegi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. — Színházi műsor: Vasárnap april 22. „Bolondok grófja" énekes bohóság, bérlet 10. sz. Hétfőn, apr. 23. „Kapitány kisasszony" Pajor Emilia jutalmául, bérletszünet. Kedden, apr. 24. „Utolsó szerelem* Dóczy vigjátéka, bérlet ii.sz. Szerdán, apr. 25. „Bőregér" Strauss operettéje, bérlet 12. sz. Csütörtökön, apr. 26. „Koldusdiák" Rácz Gyula jutalomjátéka, bérlet szünet. Pénte­ken, apr. 27-én szünet. Szombaton, apr. 28. „ Uff király" uj operetté, mérsékelten felemelt hely­árakkal először, bérletszünet. Vasárnap, apr. 29. „Ne vigy a kísértetbe" uj énekes népszínmű, elő­ször, bérlet 13. sz. Hétfőn, apr. 30. »Kendi Mar­git" Bartók Lajos színmüve, itt először, bérlet 14. szám. — Pápa város ipartanodái bizottsága által az iparos tanoncz munkakiállitás rendezé­sére kinevezett bizottság f. hó 12-ikén tartott értekezletén elhatározta, hogy az évenként tar­tatni szokott munkakiállitás a folyó évben május hó 20-án és 2i-én vagyis pünkost ünnepeiben tar­tassák meg a városi rajziskolában. A kiállítás rendezésére nézve a következőkben állapodott meg a bizottság. I. A kiállítandó tárgyakra nézve a bejelentési határidő i88S-ik év áprilhó 22-ike, mely időn túl bejelentések többé nem fogadtat­nak el. 2. A kiállítandó tárgyak a kiállítást meg­előzőleg egy héttel a rendező bizottsághoz be­szolgáltatandók, hogy a bírálat kellő alaposság­gal megtörténhessék. 3. Mindazon kiállított tár­gyak, melyek közhasználatra alkalmasok, a bíráló bizottság által megállapítandó becsárban megvá­sároltatnak a rendezőség által a tanonczoktól. 4. A rendező bizottság által a tanonczoktól meg­vásárolt tárgyak május hó 21-én délután kisor­soltatnak és a nyerők által azonnal átvehetők lesznek. 5. E végből 2000 darab 20 kros sorsjegy bocsáttatik ki, a mely jegyek egyszersmind a kiállításra beléptijegyekül is szolgálnak. 6. Mivel a sorsjegyek ára a tanonezok jutalmazására és a kiállított tárgyak megvásárlására fog fordít­tatni, a tanulók jutalmazására eddig szokásban volt pénzgyüjtés ez évben elmarad. Tisztelettel j felkéretnek tehát városunk polgárai, különösen ! pedig azok, kik az iparos tanonezokon ily alkal­makkal eddig is szives pártolásban részesítették, hogy a kibocsátandó sorsjegyeket, melyek Vaj­dics Károly, Bermüller Gyula és Klein Mór urak kereskedésében, valamint az általános ípartársu­lat elnökségénél s az ipartanoda igazgatóságánál lesznek kaphatók, minél nagyobb számban meg­vásárolni szíveskedjenek. — Elkeseredett VŐ. Gaál Ferencz hely­beli napszámosnak meggyült a baja az anyósá­val. Folyó hó 16-án szóvitába keveredtek egy­mással, minek az lett a következménye, hogy a kedves anyós ásót fogott a vő ellen, de sújtani már nem tudott vele, mert a vő megragadta az anyós kezét és szeretetreméltóságának ebbeli nyilvánulását azzal hálálta meg, hogy leharapta annak mutató-újját. A vő — körökben igen nagy az elkeseredés, hogy nem az anyóst, hanem a szegény szerencsétlen Gaál Ferenczet tartóztatta le a rendőrség. — Az artézi kút mélysége 200% méter volt tegnap délután; E szerint Zsigmondynak az a jóslata, hogy városunk 180—200 méter mély­ségben okvetlen kap vizet, — nem teljesült. A munkát 250 méterig folytatják, — azután új szer­ződés lesz a vállalkozóval kötendő, ha a furatást a város folytatni kívánja. — Lopás. Folyó hó 14-én éjjel Krausz Ja­kab lakásába ismeretlen tettesek behatoltak és onnan 3 liter pálinkát és egy koszorú fügét el­loptak. A tettesek nyomoztatnak. — Veszprémi hirek. A városi hatóság elismerésre méltó buzgalmat fejt ki az utczák befásitása körül. Végig a piaezon két felül a járó mellett, szép növésű golyó akáczokat ül­tetnek, sa hatóság jó példáját bizonyára egyesek is fogják követni. E téren ugy a köz, mint a magán tevékenységnek untig elég feladat kínál­kozik, mert a város környékén igen sok a ko­pár mezőség, hol a legczélszerübb lenne akáczo­kat ültetni, kellemes sétáló s azonfelül sok előnyt, hasznot nyújtó berkekké változtatni át a termé­ketlen hegyormokat. Az uj megyeház telke is tavaszi mezbe öltözött. Csinos gyepszönyegek, thuják és junipeusok díszelegnek a külső és belső udvaron, de a napsugár még most csak elvétve téved a magas falak közé. — Bánfalvy színtársulata jól érzi magát Veszprémben. Az „utolsó előadás" után még egy bérletet gyűjtött számára az arany fiatalság, s e bérlet a hét vé­gén jár le. A társulat tagjai változtak. Bács és neje, a művésznő megérdemelt hírében álló Maar Julia és Orsy Aranka operetté énekesnő vannak az uj tagok között. Utóbbi főleg routinirt játé­kával sok tisztelöt szerzett. A közönség érdek­lődése még tart az előadások iránt. — A vesz­prémi önkénytes tűzoltó-egylet választmánya, folya­modott a város közönségéhez, hogy az egylet működő tagjai balesetek ellen biztositassanak, s azon reményének adott kifejezést kérvényében, hogy ezúton a tagok számát szaporíthatni fogja. A város különben már elhatározta, hogy e nél­külÖ2hetlen intézmény összes költségeit pénztá­rából fedezni fogja. — A rom. kath. elemi iskola nem régen épült helyiségei szűknek bizonyultak. Haladás jele. Az iskolaszék elhatározta, hogy az épületet egy uj szárnynyal kibővíti, s udvart testgyakorló térré átalakitatja. A munkálatokat már megkezdették. r. 1. — Találtatott a színházban egy pár sárga-szinü keztyü. Tulajdonosa jelentkezzék a rendőrségnél. — Vérengző korcsmáros. Mógor János helybeli korcsmáros már rég rosz viszonyban ál­lott Szalóky Imre ugyancsak helybeli korcsmá­rossal. F. hó 16-án mindketten miután — szín­leg — kibékültek a barátság-pohár kiürítése cél­jából Valdinger korcsmároshoz tértek be, a hol 9—10 óráig a legjobb egyetértésben beszélget­tek csendesen. Ekkor felkerekedtek ázon határo­zattal, hogy kiki felkeresi otthonát. Alig léptek ki azonban az utcára, Mógor János kirántotta zsebkését és azt a mit sem sejtő Szalóky Imré­nek mellébe szúrta. A kés az egyik bordába ha­tolt elannyira, hogy három ember csak nagy ne­hezen tudta a kést kihúzni. Mógor tettének végre hajtása után elillant s a rendőrség csak másnap tudta a barbár korcsmárost letartóztatni. Ügyé­ben szigorú vizsgálat rendeltetett el. — Hűtlen szerető. Hősünket: Estók­nak, — a hősnőt: Zsuzsinak hívják. Szerették egymást nagyon, — végtelenül. Mult csütörtö­kön este Estók elment Zsuzsihoz látogatóba. Zsuzsi azt hívén, hogy Estók vidéken van, a kapuszin alatt a Jancsi kocsisnak szerelmi val­lomását hallgatta végig. Ekkor toppant be Estók. Kölcsönös meglepetés. Zsuzsi befut a konyhába, és szembe áll egymással Estók és Jancsi. Szó nélkül megfogják egymás gallérját, azután elkezd­tek birkózni, eleintén lassan, hidegvérrel, — ké­sőbb hevesebben. Elverték egymást szó nélkül, azután hazatántorgott mind a kettő. Másnap a két kocsis kibékül cs boszut forralnak Zsuzsi ellen. Mindketten este felé lementek a Tapolcza­partra és elrejtőztek. Ekkor jött Zsuzsi egy saj­tárral kezében vizért az András kocsissal. A két legény előugrik, egyik megfogja András kezeit és ártalmatlanná teszi, mig a másik Zsuzsi leány­zót ragadja meg és háromszor belemártja a vizbe. Sikoly — jaj-kiáltások, — ott terem egy rendőr és bekíséri valamennyit a városházához. — Részeg ácssegéd. F. hó 20-án éjjel egy ácssegéd berúgott állapotban ment haza,— hol nejét gyermekeit jól megütlegelte, — azután a szomszédokat keígette fel ágyaikból, a kik nem tudván a zaj okát kimentek az útezára, ezeket is elverte, mig végre sikerült a dühöngöt két rendőrnek ártalmatlanná tenni és a városházához bekísérni. — Uj aczélredö ajtóit. Az újkor legnépsze­rűbb találmányai közé tartoznak feltétlenül az aczél­redö ajtók is. Egyik tulajdonságuk, hogy zajtalanul működnek, de facto arra is alkalmazható, hogy zaj­talanul nagy reclam nélkül mindenütt meghonosod­nak. A legszebb paloták, egyszerű mezei lakok, ele­gáns villák, indóházak, raktárak, őrházak, színházak, gyárak és üzlethelyiségek mindannyian el vannak látva, vagy rövid idő múlva ily redöajtókkal láttat­nak el. Hogy valamely tárgy általánosan s majdnem minden feldicsérés nélkül meghonosodik és közjóvá válik, egyszerűen azzal magyarázható meg, hogy e találmány azokhoz sorolandó, melyekben az az előtt létezettnek valóságos javításához szükséges minden feltétel bennfoglaltatilc. Feltalálók .és találmányok valóban bőven vannak. A szabadalmi irodák bárki­nek, a ki szabadalmat óhajt és díjait lefizeti kiesz­közlik a kivánt privilégiumot, azt gondolván maguk­ban: „Te szegény bolond!" ily haszontalan tárgyat szabadalmaztatsz és még fizetsz érte szabadalmi ille­tékeket. De a feltaláló, találmányát ép oly szemek­kel nézi, mint egy anya, ki cstif gyermekét a világon legszebbnek tartja. Csak ha találmánya már haszná­latba került és kitűnik hogy gépe, melylyel például tésztát akar készíteni, rántott levest főz, akkor oda minden illúzió. Másként van ez oly találmányoknál, a melyek tényleges értékkel, az egész világ részére értékkel bírnak. Hy találmányok nemcsak hogy igen czélszerünek bizonyulnak, de gyakran azt is konsta­tálhatni, hogy a találmány oly czélokra is szolgál, a melyekre a feltaláló nem ís gondolt. És ez igy . van az aczélredő-ajtóknál is! Eredetileg a feltaláló egy ajtót kivánt létesíteni, mely mintegy parancs­szóra egy kis tartályban eltűnik. Azt lehetne mon­dani, hogy mint az ember az úszást a békától, vagy a kormányrudat a halfarktól tanulta el, ugy a redő­ajtók feltalálója a csigát leste meg. Á redő-ajtó ís egész hosazában jön ki kis házából, hogy alig hi­hetni, miszerint lehetséges, hogy egy oly nagy tárgy ily kis helyen volt elhelyezve, melybe ismét gyor­san eltűnik, ha ugy akarjuk, mint a csiga. Ez egy­szerű és csodálatos rendszer magában is elégséges volna a találmányt híressé tenni, de mint emiitet­tük, ujabb előnyök, a melyekre a feltaláló nem gon­dolt még elősegítették ezt. Igy például egy gyenge redő-ajtó, a hullámos lemez tulajdonságai folytán, melyből a redőajtó el lön készítve, a tűznek sokkal tovább ellentáll, mint a legvastagabb sima vasajtó. Egy további példa! Egyetlen betörő sem merészke­dik egy redőajtó feltöréséhez fogni, inkább bajlódik bármely tömör vasajtóval, mert itt nyugodtan fúrhat és feszíthet, mig a redő-lécz legcsekélyebb érintése által oly lármát okoz, hogy azonnal elárultatik. És ha már a redő-ajtók előre nem látott előnyei oly nagyok és megbecsülhetetlenek; még inkább azon tulajdonságai, melyeket a feltaláló éles elmével ki­gondolt és előre számításba vett! A redőajtók ezen hasznos oldalai alig sorolhatók mind fel. A redőaj­tók tartósabbak, egyszerűbbek, szebbek, olcsóbbak mint a fa- vagy vasból való egyéb ajtók. Alig szük­ségeinek tért, tehát nem foglalnak el helyet. Min­den nagyságban elkészíthetők, tehát színházi függö­nyök és választó falakul is alkalmasak. Egy gyenge személy által is könnyen fel- és lezárhatók, s e czélra üzleteknél külön szolgára nincs szükség. A redőajtó oly egyszerű, hogy bárki minden szakértő nélkül felállíthatja. Szóval: a redőajtó oly találmány, mely tökéletes, melyről tehát teljes joggal mondható, hogy szegénynek és gazdagnak vagyis az egész vi­lágnak való, mert hasznos, jó és olcsó. Az ily aczél­redőajtók legjobb hírű gyárosa Robicsek Lipót (Bécs, LT., Nestroy-Gasse 6) ki az ily redöajtókat teljesen felszerelve szállítja, hogy azokat nem szakértő is megerősítheti és használhatóvá teheti. E gyárból, mely az 1860-ik évben alapíttatott, évenkint sok ezer ily ajtó küldetik szét a szélrózsa minden irá­nyában. Igen ajánlatos tehát mindenkinek, különösen pedig építő-vállalkozóknak, építészeknek, építőlaka­tosok és asztalosoknak e gyártmányt használni. Kö­zelebbi felvilágosítást és árlapokat készséggel küld a fenti gyári czég. U. w—• imm 11 in 'ii Köszönet nyilvánítás | Mindazoknak, kik felejthetetlen férjem, i illetőleg atyánk temetésén jelen voltak és ez | által részvétüknek adtak kifejezést, ez uton I nyilvánítjuk köszönetünket. I Pápán, 1888. április 19. I Özv. Krausz Sándorné E X. és családja. § — Városunkban megitattak ápril. 14.—20-ig : Rotb Ignácz gyermeke Czila, izr., 2 éves, tüdőlob. — Németh Anna gyermeke, Mária, róm. kath., 4 éves, tüdővész. — Ludovics Ágnes gyermeke, Gabriella, róm. kath., 13 hónapos, bélhurut. — Krausz Sándor, izr., 70 éves, tüdővész. — Tarró Ignácz, róm. kath., 39 éves, tüdővész. — Pálovics János gyermeke, Te­rézia rom. kath., 8 éves tűdővész. —- Geiling Já­nos gyermeke Katalin, 2 hetes, róm. kath., ránggörcs. Németh József gyermeke János, róm. kath., 9 hóna­pos, bélhurut. — Rapoport Vilmos gyermeke, Emil, izr., 5 éves, vizkór. — Somogyi Lajos gyermeke, Gyula, róm. kath., 1% éves, tüdőlob. — Lajuk An­tal, róm. kath., 66 éves, tüdölégdag. — Lepkard István, gyermeke Imre, róm. kath., l 1 /^ éves, ráng­görcs. — Héder Anna róm. kath,, 45 éves, tüdővész. SZERKESZTŐI ÜZENET, fll. L- A Pápa-keszthelyi vasútról múlt szá­munk vezérozikke szólt. Többet ez ügyben nincs okunk irni. — Bibliás. Csak higyje el, ha tetszik. Hiszen még Ábel sírját ís mutogatják Damaskus mel­lett és azt a helyet, hol Kain agyonütötte öt! — Győri (Győr.) Nem találjuk illőnek, hogy valakit, a ki — megengedjük — ott nem felelt meg az igé­nyeknek, minden további adat nélkül elitéljünk. Vár­juk be a három órai vonatot. — M. (Veszprém.) Hogy kik vannak kitüntetésre a főispán gróf által ajánlva, azt Önnek csak a főispán gróf ur mond­hatná meg. Mi Budapestről vettük az értesítést, s mint észrevehette értesüléseink, mindig a legilleté­kesebb forrásból eredtek, s megtörténtek. Most csak annyit, hogy ugy a pápai, mint a veszprémi-„illető" r főleg a tanügy terén szerzett érdemeket. A veszpré­mit jól ismeri Ön is. Talán később többet is meg­súghatunk. — r- 1. (Veszprém.) Van-e már retou­ehirozás? — Bakonyi. Jövő számunkban alkalmasint Kenessey Károlyt hozza albumunk. — B. mérnők (Bpest.) köszönjük, de a czikk még korai lenne. A terv valóban felmerült, s ha vármegyénk és Vesz­prém városa is rigy akarja, nincs akadály a kivitel előtt. Előny lenne e terv Veszprémnek, főleg Nagy­Almádinak! Lehet, hogy legközelebb magunk szó­lunk e tervről. Addig silentium.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom