Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-05-15

Megyei közgyűlés. 1887. május 2. és 3-án. Gróf Esterházy Móricz főispán nr Ő méltó­sága a közgyűlést megnyitván, üdvözli a szép számban megjelent tagokat és bejelenti, hogy iá­mét szomorú kötelességet kell teljesitenie, midőn Hunkár Mihály m. b. tagnak, ki mint főbiró és a zirczi kerület volt országgyűlési képviselője a me­gyei és általában a közügyek terén mindenkor te­vékeny részt vett a közelmúltban történt halálát be­jelenti; inditványára elhatároztatott, hogy a megye közönsége fájdalmának a családhoz intézendő rész­vétiratban ad kifejezést. Tárgyalás alá kerültek ezután a tárgysorozat­ban jelzett ügyek, melyek közül a vármegye alis­pánjának jelentése helyeslőleg tudomásul vétetett, — egyidejűleg megbízatott, hogy jelentésének szövegét a törvényhatósági bizottság összes tagjainak küldje meg. Hasonlólag tudomásul vétetett több miniszteri leirat, nevezetesen: a m. kir. pénzügyminiszternek a földadó mennyiség leszállítása tárgyában a képvise­lőházhoz intézett felterjesztésünkre vonatkozó leirata, mely szerint e tárgyban rendeleti uton nem intéz­kedhetik azért, mert a földadó kat. munkálatok alap­ján kiszámított tiszta jövedelem és az arra kivetett földadó mennyiség törvény által határoztalak meg, a törvényhozás elébe előterjesztést nem tehet, és pe­dig azért nem, mert a földadónak leszállítását az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében megengedhe­tőnek nem tartja; továbbá a m. kir. belügyminister­nek leirata, — melylyel megengedi, hogy Takácsy Ignácz zirczi lakos gyógyszerész Varsány községben egy személyes üzleti jogú fiók gyógyszertárt állithas­son fel; mégis a közmunka és közlekedési miniszté­rium leiratai, melyekben ministerré történt kinevez­tetését tudatja, — melyekben értesiti továbbá a vár­megye közönségét, hogy a Pápa-Keszthelyi helyi ér­dekű vasútnak, a megyei közmunka alapból 10 éven át évi 6000 írttal leendő segélyezése s illetőleg törzs­részvények vásárlása tárgyában hozott határozatun­kat hajlandó lesz helybenhagyni az esetre, ha az em­iitett vasút törvényszerűen és tényleg engedélyeztetni fog; végre ezzel kapcsolatban ugyanezen Ministernek azon leirata, mely szerint ezen most emiitett vasút­vonalra az előmunkálati engedélyt gróf Esterházy Móricz Ő Méltóságának egy évre megadta. Legérdekesebb tárgyait képezte a közgyűlés­nek az a többrendbeli szabályrendelet, melyet a tör­vényhatóság részben újonnan alkotott, részben pe­dig a magy. kir. belügyminisfcer észrevételekkel visz­szaküldött; igy tárgyalás alá került vármegyénk szervezési szabályrendelete, melynél a m. kir. bel­ügyminister által tett észrevételek azon egy észre­vétel kivételével, hogy a közgyűléseken a kérdések mindenkor a megye alispánjához intézendők és hogy a kérdésre vagy az alispán adja meg a választ, vagy az illető tisztviselőt eunok megadására utasítja — elfogadtatnak és a Miniszter felkéretik, hogy ezen észrevételt ejtse el. Továbbá tárgyaltatott bet -gség, vagy szellemi fogyatkozás folytán munkaképtelenné vált törvényha­tósági tisztviselő, segéd vagy kezelő személyzeti tag­irányában követendő eljárásról szóló szabályrendelet,— ezen szabályrendelet elfogadtatott, főbb elvei a követ­kezők ; nevezetesen: hogy a betegség folytán munka­képtelenné vált tisztviselő részére mihelyt munkakép­telensége 4 hétig tart a megyei főorvos, illetőleg já­rási orvos által megerősített és a munkaképesség visszanyerketését igazoló bizonyítvány alapján saját kérelmére esetleg az alispán rendeletére megejtett vizs­gálat alapján hosszabb szabadság engedélyezhető; mely azonban 3 hónapnál tovább nem terjedhet ugyan, de szükség esetén egy évi határidőn belül meghosz­szabbitható; — ha az illető ezen egy év alatt sem nyerte volna vissza munkaképességót, összes illetmé­nyeit az alispán beszünteti, és erről a legközelebbi közgyűlésnek, illetve a főispánnak jelent; az alispán az illetmények beszüntetésekor egyidejűleg intézke­dik, hogy az illető a nyugdijszabályzat szerint el­láttassák. A pancsovai „Gromon Dezső" magyar nyelv­terjesztő egyesületnek anyagi támogatást kérő átira­tára vonatkozólag határozatba ment, hogy mivel a magánpénztár jelenleg jelentékenyen igénybe van véve, — jólehet mindig támogatja az ilynemű egyesülete­ket, — de jelenleg nem teheti. A megyei gazdasági egyesület ama kérvénye, melyben a phylloxeramentes szőlőtelep fentartására segélyt kér, viszhangra talált, amennyiben e czélra fbldmivelési iskola alapjáradékának javára 450 frt megszavaztatott. A székházépitő bizottság jelentése tudomásul vétetett. A községekben a számvitel és pénztári keze­lés szabályozása iránt a kir. biz. által készített sza­bályrendelet jóváhagyatik. A tisztviselői nyugdíj szabályzat tervezete azon módosítással fogadtatott el, hogy a felkelési, most rendelkezési alap egy részének a nyugdijalapra való átengedése elejtetik és elhatároztatott, hogy a nyug­díj alaptőkéjéhez a megye közönsége l°/ 0 pótadóval járuljon. A megyei főpénztárnok számadásait a közgyű­lés helybenhagyta és a pénztárnokot a számadás terhe alól felmentette. A várpalotai pénztárnok-választás elleni felleb­bezésnek hely nem adatott, a választás helyben ha­gyatott és a pénztárnok állásában megerősíttetett. A csóthi bir ó-választás szintén helyben hag} r atott. Hanta község képviselőtestületének és lakos­ságának kérvénye, melyben a községet Veszprém­megyéből Komárommegyébe áthelyeztetni kéri, el­utasittatott. A veszprémi ipariskola bizottságának segélyzés iránti megkeresése figyelembe vétetett és a segélye­zésre 100 frt szavaztatott meg. Homok-Bödöge községnek a községi jegyző által egyesek magán ügyeiben készített okiratok kiállítása fejében szedhető dijakról alkotott szabály­rendelete helyben hagyatott. Pápa városnak az utcza kövezés és igazításra vonatkozó előirányzata helyben hagyatott. Pápa város képviselő testületének az urodalmi vámszedési jog megváltása tárgyában hozott határo­zata megerősíttetett Örömmel üdvözölte a törvényhatóság Pápa vá­ros képviselőtestületét azért, mert 27. szám alatt hozott határozatának meghozatala által a város kö­zönségének tiszta és egészséges ivó vizzel való ellátását és igy az 1S76. XTv. t. cz. egyik nagy fontosságú ren­delkazésének végrehajtását czélozza, s ez alkalomból a 27. sz. a. hozott határozat ellen beadott fellebbezé­seket elutasította. Május 17. — 1428. a csehországi „Árvákat" Zsigmond királyunk seregei Brünnél megverik. Május 18. — 1831. a Dembinsky alatti len­gyelek Ostrolenkát beveszik. Május 19. — 1802. Bonaparte Napoleon első consul a francia becsületrendet alapítja Parisban. Május 20. — 1631. Tilly liga vezér Magde­burg várost elfoglalja s a következő napokban tartja az u. n. „magdeburgi menyegzőt" a mennyiben a várost három napon át dúlja. Május 21. — 1849. az osztrák és orosz csá­szárok a győztes Magyarország ellen intézendő had­járat módját Varsóban személyesen megállapítják. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. - Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Május 15. — 1847. Oconnel Dániel a nagy irhoni agitátor és szónok a katholikusok emancipá­tiója mellett, meghal Genuában. Május 16. — 1830. Katona István a jeles magyar történetirónak halála. Hivatalos iw Figyelmeztetés. A folyó 1887. évi tőkekaniat- és járadékadóról szóló kivéteni lajstrom az adófelügyeló'scgtó'l megér­kezett s mindenki általi megtekinthetés végett f. hó 12-tó'l kezdve 8 napon át a városházánál kitétetik: a kivetés elleni fölebbezések pedig folyó hó 27-ig benyújtandók. Figyelmeztetik továbbá az adózó közönség, hogy a folyó év második negyedére járó kir. adó és városi pótadó esedékessége f. hó 15-én már lejár, s ezen időhatárig az adóhátralékát mindenki a kése­delmi kamatok nélkül fizetheti: annak elmultával azonban a hátralékok után nem csak késedelmi ka­matok számiitatnak: de a nemíízetó'k ellen 8 nap el­teltével már az újabb költségekkel járó végrehajtás is meg fog indíttatni. Pápa, 1887. évi május 9-én. A városi katóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Meghívó. A pápa városi jótékony nő­egylet Pápán a Casinó kertben 1887. év május 21-én szombaton tánczczal egybekötött majálist rendez, melyre a szegények jóakaróit, pártfogóit tisztelettel meghívja Pápán, 1887. év május hó 8-án a nöegyleti választmány. A majális délután 5 órakor kezdődik és éjfélkor végződik. Zenéről a nöegyleti választmány saját költségére gon­doskodik, ízletes ételek és italok jutányos ki­szolgáltatásáról gondoskodva leend. Belépti dij: Személy-jegy I frt. Család-jegy 2 frt 50 kr. Jegyek előre válthatók: Wajdits Károly, Ber­müller Gyula és Klein Mór urak kereskedésében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirla­pilag nyugtáztatnak. — A toroczkói, n. károlyi és eperjesi tüzkárosultak részére a pápai takarékpénztár 50—50 frt segélyt szavazott meg és küldött cl. E czélra lapunk szerkesztősége is kapott gyűjtő ivet az alispáni hivataltól, — adakozásokat te­hát mi is elfogadunk és nyilvános nyugtázás mellett m. alispán úrhoz beküldeni fogjuk. — Az Utczák névé; jekö díszes táblák már városszerte kifüggesztettek. Közmegelége­dést keltett némely utczának uj elnevezése, — mint Széchenyi utcza a fazekas utca egy lésze helyett, Színház utcza a kis utcza egy része, Deák Ferencz utcza a major utcza egy része helyett, Eötvös József utcza az ispotály utcza helyett, Korona tér a szemetes tér helyett stb. — Nagy tüz pusztított f. hó 9-én Ne­mes Szalók községben. A nagy szélviharban esti 9 órakor ismeretlen okból tüz ütött ki és csak­jö ide a borostyánkő, a miből faragták a nyaklán­ezot. De a kereskedésnek, s iparnak székhelye főleg a város, s ép azért ott ébredett fel a tudomány vá­gya, ott fejlődött ki lassanként a tudomány s a mű­vészet. — De azt fogják mondani, hogy Assyriában Persiában az udvaroknál fejlődött ki a művészet és a tudomány a papoknál, de még ezekre is behatással volt az egyptomi ciütura, mely később legmagasabb fokát csak Kómában ós Görögországban érte el. A római területen nem találunk falvakat csak városokat és tanyákat. A j)agus nem volt egyéb mint a tanya s épen úgy mint eg3 r részről a civilisá­tióból eredt a francia civilite, a mi annyit tesz mint udvariasság: ép úgy jött a pagusból, paganus elne­vezés. A tanyák lakói megmaradtak t. i. a régi is­tenek imádói, midőn a városok lakói kikeresztelked­tek, s onnét jött a magyar pogány szó, természetesen már egész más értelmet kapott nálunk. A rómaiak már sok helyütt találtak városokat, mert a rég 1 ciúturnépek területe felett elterjedett a kelta nemzet, sokkal számosabb, mint a római Spanyolországtól az alsó Dunáig; itt is voltak hazánkban. Gj^őrött igen szép kelta régiséget találtam, mert már olyan volt a civilisatiojuk, hogy városokat építettek, s a pénzt is ismerték. Győr=Arabona, Bécs^Vindobona, Szom­bathely ^=Sabaria, Sopron=Scarabanfcia stb, mindezek fennállottak, mikor a romaiak ide jöttek. Ok is épí­tettek városokat, mert ők a varosokra építették a ctúturát, azért azon vidékeken, hol a rómaiak kiter­jesztették hatalmukat, ott sokkal több városokat lá­tunk még most is. Ha egy vonalat húzunk Trieszt­től Hamburgig, azt látjuk, hogy baka terjednek el a cultur népek; a németek, az olaszok, angolok, spanyolok, franciák, ott fejlődött ki a városi élet ngy, hogy p. 0. Angliában az iparral ós kereskedéssel foglalkozók körülbelül y s-át teszik a lakosságnak. Ezen országokban a szabadság sokkal előbb foglalt nagyobb tért, mint a pusztán fbldmivelö országokban. De a mint ezen ideális vonaltól jobbfelé nézünk, ott fekszenek asoa államok, hol még kevés a város éa, hol a civilisátio egészen más alapon nyugodott. Len­gyelországban, Poroszországnak azon részében, mely a Balti tenger felé fekszik, Magyarországban, Orosz­országban nem a város volt a civilisátio főtényezője, hanem az udvar és a nemesség. Azfc fogják felhozni, hogy ez Franciaországban is igy volt. Kétségkívül, nagyon is természetes, hogy azon országokban, hol sok a háború, ott kik védik a hazát, azoké az első hely; holott a polgárnak nincsen ideje, hogy katonás­kodjék, mig a földes ur igen jól rá ér, mert van neki, a ki helyette dolgozik, az ő mestersége tehát a fegyver. Már az Arpádkori királyok átláttak azonban a városok fontosságát, bekitták az olaszokat, mert Olasz­ország már müveit volt, midőn Németországban még sötét tudatlanság uralkodott; sőt H. Fridrik császár is, ki egyszersmind Nápolynak és Siciliának volt ki­rálya, inkább olasz volt mint német, szeretett Olasz­országban élni, s költeményeit nem német, hanem óprovencal langue-d'oc nyelven irta. De az olaszok mellett meghitták a németeket, s ezeket a törvények és privdegiumok vendégeknek — kospitereknek — nevezik, mert ezek nem jöttek máskép hozzánk, mintha biztosították autonómiájukat. — Külön tör­vényük volt, más volt az örökösödés rendje, nem tartoztak a nádor, hanem a tárnok alá; szóval ide­genek voltak és mint idegenek megtartották nyelvü­ket is. Az Anyouk nagyon jól ismerték Olaszország nagy civilisatióját és tudták, hogy az olaszok kizá­rólag a városok által emelkedtek. Ismerték különö­sen jól Flórencznek politikai súlyát és ép azért a városokat vették minél inkább védelmük alá. Zsig­mond király volfc az első királyunk, ki a városoknak országgyűlési voksot adott. A nemesi szabadság egé­szen más szabadság volfc, mint a mit mi most sza­badságnak nevezünk, nem is volfc egyéb előjognál (privilégiumnál). Igen jól emlékszenij jelen voltam, midőn Nagy Pál előhozta; „hogy ideje már a job­bágyokat felszabadítani." La Motte gróf, ki gömör megyei követ volt az 1836-diki országgyűlésen erre igy nyilatkozott: „Mit ér nekem a szabadság, ha más ember is szabad". Ily szellemben fogták akkor föl a szabadságot nem pedig a nyugofci szellemben. A rendi alkotmány alapján hívták össze az országgyűlést, de igen jól tud­juk, hogy midőn a francia forradalom kitört, hires röpiratot bocsátott közre Sieyes abbé, melyben azon kérdést teszi föl: „Mi a 3-dik rend? felelet: minden. Mi volt eddig? felelet: semmi." De a nemesség is érezte, hogy neki csak egy hivatása van: az ország védelme, hogy e nélkül nincs semmi létjoga. Zrínyi Miklós a költő, kit azért nevezünk költőnek, hogy nagy atyjától, a szigeti hőstől megkülönböztessük, de ő szintoly nagy vitéz volt, mint nagy atyja, midőn a szent-gotthárdi győ­zelem után a király I. Lipót békét kötött a törökkel, melyben pedig nem nyerj; semmit. Ekkor irta a költő a „Ne bántsd a magyart," melynek végszavai igy hangzanak: „Tekintsünk csak a mostani nyomorult álla­potunkra és jól consideráljuk, most ha valami csak megrezzen is a török rjészéről, futunk ide s tova, ki imide, ki amoda: min­másoktól való segítség, kol­dulás. Nincs magunknak népünk, kivel occurálhas­sunk a veszedelemnek. Nincs egy emberünk, a kit hova tehetnénk. Boldog Isten! hiszen nagy vilitas ez! Mi vagyunk-e magyarok ? De bár annak ne mondjak magunkat. Ha váradofc vissza nem vesszük, ha Er­délyt elveszítjük, ne is hadakozzunk bár a után, hanem vagy most vagy sohasem. Fussunk ki az or­szágból, ha ezt resteijük. Ugy hallom, elég puszta vagyon Brasiliában, kérjünk a spanyol királyt.'ű egy tartományt, 8 csináljunk egy coloniát, legyünk­polgárrá." Átlátta, hogy a mint a nemesség meg nem fe­lel kötelességének, s nem védelmezi a hont, nem marad egyéb hátra mint polgárrá lenni. (Folyt, köv.) vizeken havasokon által, den remediumunk csak a 1 hamar 12 ház és számos gazd. épület hamvadt el. — A szomszédos községekből érkezett gyors segély tette lehetővé, hogy a tüz a községben tovább nem terjedt és hogy a szél irányába eső s közelfekvö Pór-Szalók községbe is át nem csa­pott. E héten Vid községben is nagy tüz pusztított. — A megyei központi választmány f. hó 4-én tartott ülésében az 1887. évre érvén y es orsz. gyűlési képviselő választókat összeíró kül­döttségbe kerületenkint a következőket válasz­totta meg : Veszprémvárosra nézve : Barcza Kál­mán elnök, Balog Károly, Brenner Lörincz rendes, Androvits Imre póttag; veszprémi vál. ker. La­kat Mihály e. Krosecz Gyula, Molnár Károly rendes, Moharos Kálmán póttag. Az enyingi vál. ker. alsó részében: Kutassy Ferencz e. Vadas Károly, Várady Gyula rt. Boda Antal pt. felsö­részében Tóth Kálmán e. Rácz Gyula, Móricz Lajos rt. Gróf Imre pt. A nagyvázsonyi vál. ker. alsórészében Stróbl János e. Antal Károly, Izsó Dániel rt. Horváth Benő pt.; a felsőben 1- Tóth József e. Südy Károly, Südy István rt. Tamás Károly pt.; a somlyóvásárhelyi vál. ker. alsóré­szében Vincze Károly e. ifj. Auerhammer Fe­rencz, Vincze Ignácz rt. Németh Lajos pt.; a fel­sőben Keller Pál e. Barcza Dániel, Nagy'Károly rt. Buthy József pótt. E kerülethez tartoznak a devecseri járáshoz beosztott községek; a felső­ben, amelyhez a pápai járás területén levő köz­ségek tartoznak Sarlay Gyula e. Joó Károly, Tóth Mihály rt. Kiss Sándor pt. Az ugodi vál. ker. alsórészében Schönauer Antal e. Kovács Jó­zsef, Staub József rt. Günther Endre pt,; a fel­sőben Nunkovics János e, Válla Gyula, Piribauer Ferencz rt. Pápay Kálmán pt. A zirczi vál. ker. egyik részében Ányos László e. André Gyula, Hegedűs Pál rt. Berghold Károly pt. a másik­ban Hunkár Dezső e. Bezerédj Lajos, Hencz Ta­más rt. Peleskey Ferencz póttag. — A köz és magán vissgák a dunán­túli ev. reform, egyházkerület pápai főiskolájá­ban már a jövő héten megkezdetnek, igy május hó 16 és 17-én tartatik a VlII-dik osztály nyil­vános vizsgája; a VlII-dik osztályú magántanu­lóké pedig 18-án; 20-án és a következő napokon írásbeli érettségi vizsga. Június hó 15-én lesz a képzötársulati öröm ünnepély és torna vizsga, azontúl az általános közvizsgák; 20—22-én gym­nasiumi magánvizsgák; 23—24-cn tanitóképesitö vizrgák; 25-ik és következő napokon szóbeli érett­ségi vizsgák tartatnak. — Hymen. Lázár Soma keszthelyi bor­nagykereskedő f. hó 12-én jegyezte ei Keme­nesalja egyik — városunkban is ismert — szép­ségét, Lasz Hermán földbérlö és birtokos leá­nyát — Lasz Samu tanár, lapunk munkatársá­nak bugát Adél kisasszonyt, Kemenes Sömjén­ben. Gratulálunk! — Ssinház. Ma egy hete Almásy Tiha­mérnak Tót leány cimü jeles népszínműve került színre. Elsősorban Kövessy Rózsát Hanka szere­pében kell kiemelnünk, kit jeles játéka és szép énekénél több izben zajos tapsokkal tüntetett ki a közönség. Moóri, Misót személyesítette és pe­dig oly ügyesen, hogy nyilt jelenetekben is élénk tapsokat aratott. Kiemelendők még: Ágh Ilona (Máté Julis) Vihary (Kospál) Szabó (Lipták) Foriss (Csobor) és LedoíTsky Mariska (Panni) szerepében. Hétfőn. Czigány báró, szerdán Sar­dou Viktornak Georgette czimü színműve mu­tattatott be, színpadunkon először. Sághyné (Geor­gette), Ágh Ilona (Paula),Veszprémi (Gontran) sze­repében tökéletes alakítást mutattak be. A többi­ekről ezúttal nem szólhatunk, mert szerepüket nem tanulták be eléggé, a mi nagyon természetesen mindig az előadás rovására szokott^ menni. Zsúfolt ház. Csütörtökön Margittay Dezsőnek „Ezres bankó" czimü népszínműve került szinre. A szerepkiosztás elég gonddal történt, mi az előadás élénkségére jótékony hatással -volt. A szereplők egytöl-egyig megálltak helyüket. Az előadás összevágó volt. Közönség szép számmal. — Az első magyar vizsgálat Marko községben mult szerdán volt Lévay Imre iskola­látogató és Nemes Dénes plébános elnöksége alatt. A magyarosodás terén e szép eredmény Nemes Dénes plébános és Szeifert Simon tanitó érdeme. — Holnap hétfőn lesz színtársulatunk két kedvelt komikusának Moóri Sándornak és Foris Pistának jutalomjátéka. Szinre kerül egy regényes korrajz II. József császár idejéből: »Ab­raham a bölcs, Lévi a bolygó zsidót czimmel, A derék jutalmazandókat ajánljuk a t. közönség szives pártfogásába. — Gyászjelentés Takácsi község elöljá­rósága és képviselő testülete szomorodott szív­vel jelenti községi jegyzőjének Nemes Sándornak folyó május hó 12-én délelőtt II órakor, életé­nek 44-ik, jegyzöségériek 14-ik évében, tüdő­vészben történt gyászos kimultát. A boldogult­nak hült teteme folyó május hó 14-én délután 4 órakor fog az ev. ref. egyház szertartásai szerint" a takácsii temetőben örök nyugalomra tétetni. Takácsi, 1887. május 13-án. Áldás és béke leng­jen hamvai felett! — A helybeli kir. járásbíróságnál üresedésben lévő albiróí állásra a pályázat meg­nyittatott. Már eddig is számos folyamodó nyújtotta be kérvényét a törvényszékhez. — A löportorony építésére a városi ta* oács, * helybeli honvédhuszárparancs^oHsággal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom