Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887
1887-03-20
tok, — mint a golgotha keresztje — tanítsanak imádni a hazát. — — Összeölelkezik itt a cziprus a babérral . . . . egy könnyet a cziprus fölé, —- s egy lombot az örök babérból: viseljük talizmán gyanánt, ka megriad a kürt a nagy csatára! Üdvözlégy márczius idusa! pünkösd ünnepe a jogegyenlőségnek, midőn apostolaid szétoszlának és prófétáltak tüzes nyelveken Oh! a mag, az ige, nem hullott terméketlen szirttetőre, hősi vértől ázott föld vette be: S felnövekszik, hoz lombot, virágot A szabadság élő fája majd . . . Oh! legyen hát mindörökre áldott: A ki érte küzdött, érte halt!" Soco £ajo;>, Levelezés. Közegészség ügy. Veszprém megye közigazgatási bizottságnak f. évi márczius hó 7-én tartott ülésén dr. Kerényi Károly m. főorvos a következő egészségügyi jelentést terjesztett elő: A lefolyt hónapban a közegészség a múlt hóhoz képest némileg javult, a mennyiben a megbetegedési és halálozási esetek száma kevesbedett. A kórnemtő leginkább a légzési szervek bántalmaiban mutatkozott, s ugy felnőttek mint a gyermekeknél számosak voltak a hörghurutok és tüdőlobok nem ritkán halálos kimenetellel. Gyakoriak voltak a csúzos bajok, tiszta toroklobok, de feltűnő jó kimenetellel, szórványosan hagymáz betegedések is fordultak elő. Heveny gyomor és bélhurutok alig mutatkoztak. A fertőző heveny bajok közt a kanyaró járvány B.-Főkajáron, Enyingen és Fokszabadin megszűnt.— Kenésén és Vámoson fellépett. A vörheny Kardosrét pusztán is mutatkozott. Pápa r. t. városban is szórványosan vörheny betegedések fordultak elő, a kór terjedésének meggátlása czéljából a törvényben előirt óvintézkedések megtétettek. Az emiitett járványokban megbetegültek, meggyógyultak és meghaltak szám aránya szerint kanyaróban megbetegült a fentebbi községekben együtt véve összesen 246, meggyógyult 197, meghalt 2, beteg maradt 47. Közép Iszkáz községben az iskolás gyermekek közül néhányan fültő mirigylobban betegültek meg, kik orvosi ápolás alá vétettek, a betegség nagyobb mérvet nem öltött. A fenj r egető cholera járványt megelőzőleg a belügyministerium és alispáni hivatal részéről kiadott egészség rendőri utasítások a lehető pontossággal foganatositattak piaczokon és egyéb nyilvános helyeken a rendőri vizsgálatok szorgosan teljesíttettek, a köztisztaságra is elegendő figyelem fordíttatott. Öngyilkosság volt 2, — 1_ felakasztás által és 1 lőfegyver által. Véletlen szerencsétlen haláleset előfordult 1, ledőlő fa általi agj r onütés. A hasznos házi állatok közt az egészségi állapot kielégítő volt. Vináron 1 ökör lépfenében elhullott, B.-Ságon 27 drb sertés orbánczlobban elhullott, a többi községekben járványos vagy ragályos betegségben szenvedő állat nem volt. A főorvosi hivatal ügyforgalma február hóban a következő volt: Beérkezett az alispáni hivataltól 24, vegyes ügy drb volt 11, összesen elintézendő volt 35, elintéztetett 34, elintézetlen maradt 1. megyei főorvos. Dereske, 1887. márczius 75. Ünnepies szint öltött mai napon Dereske községe anemzeti zászlók kibontva lengenek, hogy visszaidézzék emlékezetünkben az 1848. márcz. 15-diki nagyszerű eseményeket, és megszenteljük hálás kegyelettel a lelkesedésnek ama történelmi nevezetességű ünnepét, mely a régi sötétség romjain a nemzeti ébredés és ujjá alakulás hajnalát volt hivatva felderíteni a magyar nemzet felett. Községünk derék és hazafias érzelmű bíráját Császár Józsefet illeti a kezdeményezés dicsősége, ki mint a 48-iki szabadság harcz egyik bajnoka vetette fel a képviselő testület tanácsában azon eszmét, hogy mi se maradjunk el azon jobbak sorából, kik e nagy napot évenként megujjitják az utókor előtt. D. e. 10 órakor gyülekezett össze községünk színe java nemzeti lobogók alatt a községi tanácsház, egyszersmind olvasó kör helyisége előtti térségen, hol a Szózat eléneklése után a község által felkért reform, lelkész Vikár Vincze tartotta a nagy nap emlékéhez méltó ünnepi beszédet, fejtegetvén híven, s a lelkesedés belső melegével azon csudás reggelt, melyre 1848. márcz. 15-én ébredt a magyar, felsorolván azon 12 pontot, melyben a nemzet jogos kívánságainak kifejezést adott, mely a szabadság, egyenlőség és*testvériség malasztjait árasztá A^allás és társadalmi különbség nélkül a haza minden fiára. Majd felidézte azon sötét felhőket, melyek a nemzeti ébredés hajnalát gyász fát3*ollal boriták be; szólt az önvédelmi harcz fél isteneiről, kik leonidácízi bátorsággal hullottak el a haza jobb léte és boldogságáért, de a kiknek emléke örökké élni fog, mert „tettök sugara át ragyog időn s enyészeten" s e halhatatlan dicsők példájából merített intés és buzdítással mutatta meg miként kell a hazát minden önzés, minden ön haszon leses nélkül szeretni, mert mint monda: „nem illik nekünk az ősök érdemével dicsekedni, ha mi e nagy és dicső hősök méltatlan utódai vagyunk, nem illik a verébnek azon fészekkel kérkedni, melyet a vándor útjára elköltözött fecske számára itt hagyott." Végül buzgó imában emlékezett meg a legnagyobb magyarról, kón 7 e a Mindenhatót, hogy nyújtsa még tovább esztendei nek számát s koronázza meg jóvoltával hátra levő napjait. A beszéd szívből jött és szívre talált, melynek elhangzása után az ünneplő közönség nagy lelkesedés közt éltetve Kossuth Lajost és a magyar hazát Petőfi nemzeti dala s több hazafias dal eléneklése közben bejárva a község utczáit. szép rendben haza oszlott. Igy végzőilött Dereskén márt. 15-ike. Jfctwan eJái-ico. TÖRTÉNELMI NAPTAR. — Hovalvezclö TIÜ01.Ü ÖZSÉl'.. — Márczius 20. — 1415. XXIII. János pápa Frigyes osztrák herczeg segélyével lovásznak átöltözködve a constanzi zsinatról eltűnik. Márczius 21. — 1799. Károly osztrák főherczeg a Jourdan alatti francziákat Ostrach mellett megveri. Márczius 22. — 1797. Vilmos német császár születése, kinek sikerült szerencsésen kiválasztott embereinek közreműködésével Európában a hegemóniát megalapítani. Márczius 23. — 1757. Az angolok Chandernagorét (Hindostánban) elfoglalják, és ezzel uralmokat Hindostánban megalapítják. Márczius 24. — 1104. Acrét (Akkont) a keresztesek elfoglalják. Márczius 25. — 1802. Békekötés Amiensben Franczia- és Angolország közt. Márczius 26. — 1827. Bethoven Lajos, korunk legnagyobb zeneköltőinek egyike, meghal Weimarban. KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Esterházy Mórioz főispán ur Ö Méltósága a városi választásokról távirati uton értesülvén, még a választás napján üdvözlő sürgönyt intézett az új polgármesterhez. — Véghely Dezső kir. tanácsos alispán mult szerdán jött városunkba a városi tisztviselői választásokra és pénteken a déli vonattal utazott el Devecserbe, hol az ujonczozás tegnap vette kezdetét. — Pulszky Ferencz kiváló tudósunk és a m. nemzeti múzeum igazgatója mához egyhétre f. hó 27-én a pápavidéki közművelődési egyesület és az állandó színház alap javára felolvasást fog tartani Pápán az állandó színházban. A felolvasás czime: «A városok befolyása a civilisatióra." — Ezen felette érdekes felolvasásra rendes színházi árakon jegyeket előre válthatni Horváth Lajosnál, a közmivelődési egyesület alelnökénél és lapunk szerkesztőségében. — A karzatra szól ló jegyek díjtalanul fognak kiosztatni. — Jókai Mór európai hirü irónk, a helybeli főiskolai ifjúság egyik jóltevője, újabban is szép kitüntetésben részesítette a pápai ref. főiskolát, a mennyiben visszaemlékezve itt töltött tanuló éveire, igen szép kivitelű életnagyságú olajba festett arczképét a pápai ref. főiskolai ifjúságnak volt kegyes emlékül megküldeni. A becses emlék a főiskolai könyvtárban helyeztetett el; a mint pedig a tervbe vett ifjúsági olvasó terem berendeztetik, annak fog fő diszéül szolgálni. — Nagytissteletű László József kocsi ev. ref. lelkész urnák, a dunántúli ref. egyházkerület pápai főiskolája egyházi fögondnokának, a közoktatás körül szerzett érdemei elismeréséül O csász. kir. apostoli felsége a kir. tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. A megérdemlett kitüntetéshez szívből kívánunk szerencsét O Nagyságának. — A Pápa vidéki közm. egyesület ma, vasárnap, délután 5 órákor, a városház nagytermében felolvasást rendez; felolvasó : Hannos Zoltán ur, tárgy: >A nő Göthe Fauszljában s Madách Ember tragédiájában. 11 — Tisztújítás. A városházáról lecsüggő zászlópár, már kora reggel hirdette f. hó 17-én a városi tisztikarunk kiegészítésének nagy eseményét. — Reggeli 8 órakor ült össze a candidáló választmány Véghely Dezső kir. tanácsos abspán elnöklete alatt Pap János és Horváth Lajos a város részéről választott, továbbá Paál István és dr. Koritschoner Lipót elnökileg meghívott tagokkal. A kijelölő választmány valamennyi pályázót kijelölte, csupán a pénztárnoki állomásnál, ragaszkodván a hármas kijelöléshez, ejtett el két pályázót. Ezután alispán ur ő nagysága a tisztújító közgyűlést megnyitván, a közgyűlés felkérésére ő nevezte ki bizalmi férfiakul: Neger Ágoston, Kis Gábor, Gyurátz Ferencz és Fischer Adolf képviselőket, szavazatszedőkül pedig Woita József, Szilágyi József és Lazányi Béla képviselők küldettek ki. — A polgármesteri állásra egyedül Osváld Dániel tanácsnok jelöltetvén, egyhangú lelkesedéssel megválasztatott. Az igy üresedésbe jött tanácsnoki és helyettes polgármesteri állomásra Martonfalvay Elek, Ajkay Miklós és Sckirkhuber József ügyvédek jelöltetvén ki, a szavazás 10 választó kérelmére elrendeltetett. Beadatott 108 szavazati lap, melyeken Martonfalvay Elekre 58, Ajkay Miklósra 41, Schü-khüber Józsefre 7 szavazat foglaltatott, egy szavazati lap üres volt, egy pedig, miután nem jelöltre esett, megsemmisíttetett. Mihez képest Martonfalvay Elek általános szótöbbséggel megválasztott tanácsnoknak éljenzés közt kijelentetett. A házi és adópénztárnokságra Brenner Alajos, Hunkár Béla és Szupits Gyula jelöltettek ki. — Szavazás közben Brenner Alajosnak a jelöltségtől való visszalépését tanúsító írásbeli nyilatkozata a párt tagjaival közöltetvén, a Brenner párt nagyrésze is Hunkár Bélára adta szavazatát, és igy már az első szavazásnál elérte Hunkár Béla az absolut többséséget és megválasztottnak kijelentetett. A szavazatok következőleg oszlottak meg: Hunkár Bélára esett 62, Brenner Alajosra 28, Szupits Gyulára 20 szavazat. A megválasztottak mindegyike szép beszédben köszönte meg a képviselő testület kitüntető bizalmát, mire a Néger Ágoston apátplébános által előolvasott hivatalos esküt a közgyűlés éljenzésétöl kisérve letették. — Ezután Véghely alispán intézett emelkedett szellemű beszédet a megválasztottakhoz, utána pedig Gyurátz Ferencz képviselő üdvözölte a megválasztott polgármestert, ki végül megköszönte az alispán tapintatos eljárását s a város érdekében tett fáradozásait, és a közgyűlés befejeztetett. — A Pápa-keszthelyi vasút ügyében beállott üdvös fordulatról már mult számunkban referáltunk. Ennek lehet köszönni, hogy a kormány is egyszerre helybenhagyta ugy Zala, mint Veszprém vármegye részéről a tervezett vasút részére felajánlott összegeket is. A vállalkozó franczia czég főmérnöke e hó végén Magyarországba jön vasutuak ügyeben. Minden attól függ, hogy a vasút iránt régebben - lelkesedök ne veszítsék el kedvüket és reményüket, melyre épen most semmi okunk sincs! —- A Pápa városi jótékony nőegylet f. hó 6-án tartotta meg évi rendes közgyűlését szép számmal egybegyűlt tagok jelenlétében. Az évi jelentésben megemlékezett azon nagy veszteségről, mely az egyletet több rendes tag, de különösen Szvaboda Venczelné alelnök és Tóth Dánielné választmányi tag elhalálozása által érte. Az egylet választmánya, mint a jelentésből kitűnik, minden irányban megfelelt feladatának, a miért a közgyűlés az egész választmánynak, de különösen Koller Jánosné elnöknek, Schlesinger Mórné helyettes alelnöknek, Halász Jánosné árva gondnoknak, Lóskay Cornelia pénztárnoknak és Antal Gabor titkárnak kö??önetet szavazott. A jelentés szerint az egylet összes vagyona iS8*5. év decz. 3!-én 10272 frtot tett. A közgyűlésen töltetett be a Szvaboda Vencielné elha áiozása folytán megüresült alelnöki állomás, a melyre egyhangúlag Zimmermann Antalné választatott meg. Az évi jelentés és az egyleti számadások a legközelebb megjelenő évkönyvben tétetnek közzé. — Siártiua 15 ikének elöestélyét mult hétfőn lelkes társaság ünnepelte meg a »Griff« fogadó éttermében. Felköszöntöket mondtak Paál István, Lazányi Béla, Nagy Boldizsár, dr. Makara György. Horváth Lajos stb. — SCapossy Luczián ref. főiskolai tanár urat szép kitüntetés érte. A sárospataki irodalmi kör »poetica*: és ahhoz alkalmazott solvasokönyv« czimü pályamüveit jutalomra ítélte, s azokat az egyleti alapszabályok értelmében a kör legközelebb középiskolai tankönyvül kifogja adni. A szép sikerhez szívből gratulálunk. — Gyászjelentés, özvegy Dallos Jánosné született Szabó Elvira s gyermekei Ilon és Irén, továbbá dr. Szabó Benő, Dallos Mária férj. Gyapay Viktorné és Dallos Dénes, valamint Gyagált többször főhadiszállásul. Bottyánon kivtil mások is küldenek tudósításokat Pápáról annak földesurához, Gr. Esterházy Antalhoz. Igy Nagy János 1707. február 7-én Rabutin és Stahrenberg ellenséges hadainak vonulási útját tudatja. 1707. február 28-án Palkovics, március 1-én Bottyán tesznek jelentést ugyanerről, s utóbbi a saját viszonyai állapotáról. Pápán kelt azon házassági kötlevél is, a melylyel Bottj'án bátorkeszii uradalmából Köbölkút és Kis-Gyarmat nevű falukat ínscribálta nejének 6000 írtban özvegysége esetére. Ugyanis Bottyán ez időtájban volt elveendő Gr. Forgách Juliannát, a kinek a terv szerint Pápára a főhadiszállásra kellett jönnie, a mi 1707 március elején történt, mert Palkovich Ferencz Gr. Estovházy Antalhoz ez év márczius 6-án hja: „Most minden órában várjuk Generalis Bottyán uram ő Nagysága menyasszony kisasszonyát. Azonban a menyasszonyt váró napok után váratlanul nehéz napok következtek Pápára. Már másnapon Palkovich Ferencz levele utáu, Telekesi Török István irja Gróí Béreseidnek a dunántúli állapotok roszra fordulását; mig Bottyán tábornok harmadnapon március 8-án ÍJ ja Pápáról Esterházy Antal-nak: „A seregek Keszthely, Sümeg és Pápa körül a provisio szük volta miatt subsistálnak." E három városnak jutott a főszerep Bottyán dunántúli hadjáratában, s ez útvonal, mely Pápát Sümegen át Keszthelylyel összeköti, s melyen napjainkban a Pápa-Keszthelyi vasútvonal terveztetett, már a Rákóczy forradalomban főforgalmi útvonalul szolgált s ezért o vonal „hadak utjának" neveztetik a történelemben. A nevezett három város közül Keszhely és Pápa mint a vonal végpontjai szerepeltok, amaz mint őrség a Xkilalon főjénél, Pápa viszont őrség a Bakony lábánál, a kettő között eső Sümeghre a portyázó hadak által elkapkodott labancz katonák szállíttattak a börtönbe, mely néha ugy megtelt, hogy innen a túlsó hadakhoz is kellett rabokat átszállítani, Jelentősebb szerepet azonban egyik sem vitt mint Pápa, mert ez volt a főhadiszálás, s a hadak éléstára. Tudták ezt igen jól a császár hadainak vezérei Rabutin és Gr. Pálffy, s azért a Dunántúl viszszaszerzése végett Pápa elfoglalását s a felkelők itteni éléstárának s a Tapolca vizén levő sok malomnak felégetésót határozták el. Mielőtt azonban ez bekövetkeznék, egy Pápáról kelt s nejo után Pápán is házzal biró kuruez tisztnek Bezerédy Imre brigadérosnak 1707. március 9-én keit levelét nem lehel figyelmen kívül hagynunk. Ebben hja le ugyanis ama kalandját, a mi vele Sitkénél történt, hol a 3-or annyi ellenséggel megütközött. Olvassuk azonban a Bercsényihez irt erre vonatkozó levelét: „Az német hadak, hogy nékünk kevés voltunkat látták, rajtunk hajtottak, hogy az minemű rabokat már fogtunk volna az puskázásban. — azokat is le kölletett vágnyi, mivel hatott kelletett adnunk. Engem pedig elszoritván az nimetek, mivel az katonaságot akartam biztatnyi, hog}- fordulna, de senki nem fordulván, 5 dragonyosnál több, s azok is elhagyván, elfogtanak és mind paripám, szerszám, forgóm, párduezböröm, mentim, csizmámbúi már kifosztottak, s hogy kéznél már fogva vittek volna, akkor jüvén egy zászlótartó, egy katona s egy dragonos, kiket is biztatván: „Segítsetek fiaim, én vagyok Bezerédy" ottan Isten megmutatván irgalmasságát, agyonlúttik az nimetet, én pedig azon magas kerten 5—600 nimet közül kiugrottam s gyalog elszaladtam." A pöre ruhában futót Jeszenszky Ferencz kapitány kapta fel lovára s elmenekült vele a magyar sereg közé. Bezerédy Imre brigadérosnak ezen merész kalandja minket azért érdekel, mert a neje pápai leány volt, ug}'anis Botka Ferenczné leánya, kinek nevével még alább találkozunk. Márczius 13-án 17 labancz foglyot hoztak hadaink Fipar*» s itt mir akkor aapyi volt a fegoly. hogy mint e napon Somogyi Ádám gr. Esterházy Antalhoz írja: „nem is tudják hová tenni, mert mindennap hordják." Majd ismét Bezerédy, Bottyán, s más kuruez tisztek levele kel még Pápáról, valamint a főgeneralis legtöbb rendelete is Pápáról van keltezve, hol a kuruez hadaknak rendes postamesterük volt. Mindazáltal a kuruez hadadnak Pápán lakozása a vége felé járt. Pálffy és Rabutin hadai mind jobban szorították a dunántúli kuruez hadakat és Pápának mint a kurucok főhadiszállásának elfoglalása kiváló óhajukat képezhette. Végre az is bekövetkezett. Gr. Pálffy augusztus 14-én nagy haddal jött Pápa alá, Vasárnap volt. Bottyán az előhadat megcsipkedve kénytelen volt a nagyobb számú ellenség elől visszavonulni, s igy Pápa védtelenül a labanc sereg kezébe jutott. Pálffy a városon a kurucoknak nyújtott főhadiszállásért rettenetes boszut állott „Pápa. alatt két nap és két éjjel subtistálván (tartózkodván) irja Bottyán Bercsényinek augusztus 17. a karakkói táborban kelt levelében — az j egész várost, malmokat, circumjacens falukat felégette, s a mi javait kaphatta, eltakarította, s klastromokat is felverte. Volt ezen dolog 14 praesentis (e hónap 14-én), jóllehet Pálffy uram, a mikor senkisem kénszeritette is, gyakor s majd egymást érő leveleiben esküvéssel is bizonyította, hogy ő sehol positive és ex ordinibus (rendszerint) semmitsem égettet, hanem per excessus (kihágás) által történik a mi j történik, — mostani cselekedeti megmutatja már!" ] Róvay Gáspár Gr. Esterházy Antalhoz aug. 17-én intézett levelében szintén Pápa veszedelmét irja le, midőn ezt irja: „Nem kétlem Exciádnak, hogy elégféleképen nem consiálna (nem esett volna értésére) az elmúlt vasárnap az német armadának egész erejével inopinante (váratlanul) való reánk jövetele; de mégis Istennek hála, az egész infanteriával elnyomodtunk előtte, migia katonaság (lovasság) pufikiiott véle> ellenség köjül többeknek* mint az mieinknek elesésével. Tovább még Isten tudja, mit rendel velünk! Az egész malmokat speciáliter penig Pápát égette, (t. i. Rabutin s Pálffy) Tallián Sándor Uram ós Botkánó Asszonyom házán kívül; az klastromoknak fölverése után penig elment. P. S. Egy szóval Kegyelmes Uram, megvallom, hogy ollyan vakmerüképpen bevártuk az ellenséget, hogy maguk is csodálták resolutióhkat; de az katonaság, átkozott, az midőn csendesen előtte nyomulni kellett volna; inkább elszéledett, annyira, amennyire volt? Ezen órában gyütt — irja alább — Pápáról Tersztyánszkj-, Exciád Ob.a-st-Lajdoniutja, referálván hogy a midün pápai katonaság utolsó ruinájokat látták volna, — publice az utcán levetették zászlójok&t' nag}' zugolódással ós átokkal mondván, hogy soha többé nem kurucoskodnak, s azzal el is széledtek zászlójukat az utcán elvetve elhagyván, kéntelenittetett emiitett Kapitány Uram (Tersztyánszky) csak közlegényekkel fölvitetni az utcáiul az zászlót, ugy hozta el magával. Pro ultima consolatione (végül vigasztalásképen) — Exciádnak azt is írhatom, hogy az egész Exciád Pápán lévő asztagjait is porrá tették malmokkal együtt." Pápának az ellenség által felégetése nagy veszteséget képezett a kuruezokra nézve, ldtünik ez abból, hogy minden e korban kelt levélben, mit a tisztek egymással váltottak, Pápának Pálffy által felégetésérőleinlités tétetik, igy Szekeres István, majd Groczky István kuruezezredes szólnak e veszteségről. De • ha fájt is az egész kuruez hadnak Pápa felégetése, senkinek sem esett ez nagyobb fájdalmára, mint épen 'Bottyánnak a dunántúli hadak generálisának. Az egész kuruc hadban a jelszó innenfogva a boszu volt Pápáért! Bezerédy Imre már szept. 7-én kelt levében jelenti Esterházy Antalnak: „Ujabban Pálffy uram példámutatásábul, Pápának és több beleknek fölégetésekért erős portával becsapván ujobban (Steyerban) negyven vagy ötvenig való falukat fölégettünk." És ha Bezerédy kereste a boszuállhatást Pál piért, még inkább kivAnt* axt Bottyán, kit Sexeid?
