Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-08-22

XIII. évfolyam. 34. szám. Megjelenne Minden vasárnap. Közérdekű sin gös közlésekre koconkiiu rendkívüli számok is adatna'í ki. Bermenteílen lein lek. csak ismert kt'-ekidl fogadiainak el. k'csi rátok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közteméni/ek a I a p SZER K II i r a I a I á b a {() - k a 11 (' (j i u ni é p ü lel) küldendők. . ..., • / PAPiH I ~~~~ ~~ Pápa, 1886. augusztus 22. >, Előfizetési dxjal*:. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 fr. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 I/asábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krajezár, A dij előre fizetendő. Bélyegdíj' mindig külön számíttatik A z előfizetési díjak, s hirdetésea a l ap KIADÓ hivala lá b k (r ef.föísk0 la ny 0nidája) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidékí egyesületnek h i v a t a I o s k ö z I ö n y e. Pápa. 1&S6. aug. 21. Egy csinos füzetet vettünk, mely városunk visszavonult polgármesterének, Woita József nrnak az 1885. évről szóló hivatalos jelentését, foglalja magában. Ezen jelentés, mely a folyó évi július 8-án tartott közgyűlésen terjesztetett elő, nemcsak az 1885-ik év figyelemre méltó mozzanatait tárgyalja, de függelékéhen visszatekintve a legközelebb lefolyt 50 év eseményeire kiterjeszkedik mindazon adatokra, melyek városunk ezen félszázados történetében a város anvao-i és culturalis haladására befolvással voltak. E lapok a város hatóságának hivatalos közlönye levén, a polgármesteri évi jelentések a képviselő testület tárgyalását megelőzőleg rendszerint lapunkban szoktak közöltetni; most azonban nagyobb terjedelménél fogva és a hivataláról lemondott polgármester iránti ügyelemből ezen ,,hattyu daF-t is képező jelentés kinyomatása határoztatott el. Igy az érdekelt képviselőknek az emiitett jelentés birtokában levén, mellőzzük a szorosabb értelemben vett évi jelentés közlését; de a nagy közönséget is érdeklő függelékből czélszerünek véljük az alábbiakat olvasóinkkal is megismertetni, — és pedig érdekességen kivül még azért is, hogy a város történetének ezen részletét mennél hűbbé és teljesbe tegyük, és alkalmat szolgáltassunk arra, hogy a netán hiányzó egyéb adatok, minőket a helyi egyesületek felsorolásánál mi is észleltünk, a közönség által pótoltassanak, a melyek felvételére lapunk hasábjait ezennel készségesen felajánljuk. A jelentés emiitett adatai következők : /. íj építkezések közepiiieiekben. i nevezetes ujitas alá vétetett, megbuvittetett, to1837-ben a női korház mellé a megye egy : ronynyal és haranggal elláttatott s ezek felemeletes épületet állított elmebetegek ápolására ; szentelése ünnepélyes szertartással ment végbe. 12 szobával. | 1884-ben a szeretet leányai zárdája mellett 1846- ban az izraelita hitközség zsinagógája ; egy emeletes árvaházát építtetett Xm. özv. gróf épült. , Esterházy Pálné saját költségén. 1847- ben az izraelita hitközség az ispotály * , //. Magán építkezések. utczában egy emeletes iskola épületet állított 4 a) Alapjukból emeletes házakban : tanteremmel. \ 1836-ban a győri útban a 203. számú Re1859-ben épült az uj reform főiskola a se- guly-féle ház, 1839-ben a főtéren a 62. sz. ház Rába Boldizsarné által, (most casino helyiség), 1850-ben .1 sétatéren az Eisler-féle 815. sz. ház, 1864-ben a sétatéren a Kluge-fele 823. sz. ház, tatéren. 1862- ben a megyeház, hatterében állami fogház épült. 1863- ban épült ujbol az ágost. evaug. hit- ; 1866-ban a sétatéren a Lázár, most Galamb-fele község elemi iskolája taniuá lakkal. ' 812. sz. huz. 1867-ben a postautc/.ában Pap Já1868'-'9-ben épült az állami honvéd lakta- j nos ur 1048. sz. háza, 1807-ben az ujutezaban a nya az úgynevezett Császármajor féle telken. • Martonfalvay-fele 119, sz. ház, 1873-ban a fuut1871-ben épült a vasúti indóház s még j czaban Weisz Adolf 21. sz haza, 1881-ben a ugyanazon évi október 2 án a vasúti forgalom- I szélutc/aban Nagy István 74. sz. haza. nak át is adatott. ; b) Fuldszinti hazak emeletre vetettek: 1873- ban épült az izraeliták kórhaza 10 1838-ban a főtéren a 6. sz. uradalmi haz, ágygyal. i 1842-ben a foutezaban Tolh Lajos ur 59. szamu 1874- ben Szt.-Anna kápolna helyen egészen {háza, 1842-ben a foutezaban Sous Dániel ur 60. uj csinos templom építtetett bold. Ranolder Ja- I sz. háza, 1846-ban a hosszúul czaban a Tarczynos püspöksége alatt, melynek költségei 40000 ! iéle 837. sz. haz, 1852 ben a hosszuntezaban a frt erejéig a varos kezelése alatt álló Ruszek-féle ; Kerkapoly utóbb Bckássy féle 840. számú ház, plébánia alapból fedeztettek. \ 1807-ben a foutezaban az Eory-fele 15. sz. ház, 1874/75-ben épült a városi kisded óvoda | 1881-ben Dr. Koritchoner Lipót ur korvin utcai és rajziskola, mely utóbbinál alkalmazott tanár (321. sz. haza, 1883-ban a hosszuutezaban a Vali fizetésérc Zimmermann janos városunk szülöttje { féle 834. sz. belső része. berlini bankár, évenként 600 frtot ajánlott, mit j c) Földszinti haz épült: ez 50 év közben az idő óta minden év első napján pontosan meg j mintegy 120 130 is küld, ki ezen nemes adómán yozásaérti hálából még 1875-beu városunk díszpolgárává választatott s később 1882-ben arczképe a városház tanácstermében kifüggesztelett. 1875-ben a szeretet leányai zárdája épült a korona utczában bold. Ranolder Janos veszprémi püspök költségén. 1076-ban a reform, hitközség temploma udvarán egy elemi iskolát építtetett két tágas tanteremmel. 1881-ben a sétatéren állandó színház emeltetett részvény társulat által, melynek alapja 1881. maj. 9-én lett letéve s ugyanazon évi dec. 7-én abban már az első szini előadás is megtartatott kellő ünnepélyességgel. d) A város külbirtokán tortént építkezések: A városnak a p.-gyimóthi határon levő pusztáján a földek ember emlékezete óta parczellánként szoktak a városi lakosoknak bérbe adatni, de ezen kezelési mód czélszerütlennek bizonyulvan, a város elhatározta, hogy azokat rendes majorsággá alakítja, mely czélból 1847ben azon, szükséges gazdasági épületekkel, égy majort állíttatott fel, mire 8000 frt kölcsönt vett, s a pusztát egyelőre házilag kezeltette, de 1851-ben mar Czéhmaszter Ferencznek adta bérbe, mely is az idukori városbíró Yillax '• Antali ól Autalházi pusztának lett nevezve. A város hatarának tagositása alkalmával 1877-ben a kisebb részletekben elszórva volt vá1882-ben az evang. hitfelekezet uj paplakot rosi földek a polgári ápolda ibidbirtoka, ugy az épített. iskolai földek és jegyzői illetmény egy tagban 1884-ben az evang. hitfelekezet temploma • lettek a felső mezőn, a pálházi urasági telek mellett kimérve, ezeken a város szintén kisebbszeiü gazdasági épületeket emeltetett. e) A város belterületén: A város majorjában egy szilárd cselédház és szénás pajta, ez alá egy tágas kocsi szín állíttatott fel, mely a tűzoltó egyletnek is szertárul szolgál, ezen egylet ugyanott egy őrtornyot is emeltetett. A város malmánál a régi molnárlakás helyett a malom melletti istálló uj molnár lakássá alakíttatott. (Mikor ?) A csóka vendéglő megett e»y fecskendő szín állittatott fel a város által 1854-ben. A hosszuutezai korcsmánál 1884-ben jégverem építtetett. III. A város szerzeménye ingatlanokban. 1835-töl 1885-ig. A Bikaféle ház a város malma és alsó hosszú utczai korcsmája közt leégvén, a telket a város 1860-ban 600 frtért megvásarolta s a malom udvarához csatolta. Az úgynevezett Ordonance házat, melynek telke gr. Esterházy családé volt, a város 1871ben 537. jk. p. a. foglalt határozat szerint 2 hold szántóföldért becserélte, ezen telken épült 1874/5ben a városi kisdedovoda és rajziskola. A felső városban a Tóth Lajos-féle 542. sz. házat 1879-ben 5000 frtért megvásárolta s azt még 2700 üt beruházásával közvágóhiddá alakította, mely a beruházott és vételi összeget pár év múlva lefogia törleszteni s a városnak tiszta javadalmává fog válni. A gyepmesteri lakást a város 1880-ban 85. és 505. sz. házakat a város Seebauer Jánostól 1864-ben vásárolta meg 7300 frtért, melyet előbb lovasság, 1869. oct. 1. óta pedig a 71. honvédzászlóalj 1884. novb. hóig tartotta megszállva. Tagosítás alkalmával városi faiskolául az állami laktanya udvartelke szomszédságában délkeletről kijelelt terület elcseréltetett ugyancsak a laktanya udvartelkének északnyugoti részén a borsosgyőri uthoszszat fekvő területtel, a miről szóló csereszerződés a megyének 1882. szept. 4-én 428/10450, a ministeriumnak pedig decb. 2-röl 53265 sz. rendeletével lett jóváhagyva. IV. Jótékony és társadalmi egyletek alakulása. 1835-töl 1885-ig. 1835-ben alakult a pápai casino, mely 50 éves évfordulóját 1884. decb. 31-én ünnepelte, ez alkalommal annak múltját s egész történelmét még akkor életben volt bold. Bocsor István, a casinónak keletkeztétöl fogva annak állandó tagja, jelesen tolmácsolta; ily veTARCZA. Szeretsz-e? Szeretsz-e, mond meg igazán Szeretsz-e úgy, mint én szeretlek r Óh édes, drága Zsófikám! Oltárt emeltem szép nevednek, Es szivem lángja tégedet Szent glóriával vesz körül, A mi a földön jó lehet, Csak benned érzem egyedül. Te vagy szememnek a tükör, A melyben látom a világot, Mély bú emészt, mély gond gyötör, Mihelyt csak egy könnyed szivárog. Iis hogy mosolygjon ajakad, Minden gyönyörrül én lemondok, S ha mindjárt lelkem megszakad, Óh csak te légy egy perezre boldog! S mégis, bármint szeretlek én, S titkolnék kint bármennyit érted, Szerelmed több, mint az enyim, S szivem a tiednél szegényebb ! Nem tudhat úgy szeretni más, A hogy te lángolsz szenvedéllyel, A rólad áradó varázs, Von csak be engem némi fénnyel. Melletted én az égbe szállok, Örök boldogság részese; Keservek, kétségek, viszályok Le nem győzhetnek perezre se! De nélküled vájjon mi volnék ? Sorsom szelének kis pehely! Csüggedve százszor leomolnék, Ha hited nem emelne fel. Te vagy a költészet, a hűség, Általad áldás, gyönyörűség Virágos kertje életem. S te tőled, édes, elszakítva, Állnék elátkozottan én, Mint a kopár, vad, puszta szikla Kietlen bérezek tetején .... ál 11 -31 xxyánsz fuj> árja 1 Ca. Az ifjúság, a szerelem UTI EMLÉKEK. Közli GIZELLA. Három hetet töltöttünk Julius hóban Koritnyiczán, hol az idő e nagy tényező eleinte igen mostohán bánt el velünk, de a szebb napokat felhasználtuk, hogy a magasabb hegyekről is körültekinthessünk, melyeken többnyire pompás Flóra kárpótolt fáradságunkért. Avagy a regényes kis tavon gyarló ladikokon himbálództunk, mignem a vizfogó zsilipjei megnyíltak, és a vad erővel lerohanó víz magával sodorta a fenyöszálak halmazát, melyeket az ott dolgozó tótok kis baltáikkal oly ügyesen gördítettek a zúgó árba, hol pedig azok összetömörülve felakadtak, elindulásuk pokoli zajt okozva, vitte magával a rohanó ár tovább köveken keresztül dobva, kopogva. Az elmaradt szálakat pedig napok múlva tutajnak összeállítva kormányoz egy-egy tót fárasztó munkálattal. Érdekes volt még Majovszky a beszterczebányai törv. elnök ur által rendelt »tót nemzeti tüzijatek«, mit ott Sz. Iván nap estéjén védszentök tiszteletére szokott a nép hegyeken ünnepélyül rendezni, s mit ők sgyim-níg« — mi körül belül »füstülöt« jelent — neveznek. Az egész fürdő közönség a Vambéry völgybe zarándokolt, itt eleinte sürü füstgomoly mint sötét felhő vonult végig ki a katlanból, mígnem egyszerre tüzes lángnyelvek csapkodtak fel a gula alakú összehordott fenyőágakból, melyek mind hegyökkel felfelé voltak össze halmozva, s alattok száraz ágak elhelyezve. Milliárd szikra pattogott s szált fel a magasba, szegény fenyők fájdalmas fohászaként, s zöld gályáik előbb kellemes illatot terjesztve, fel-fel csillanva visszahulltak a palrázs zsarátnokba. Sötét lett újra, alig látva utunkat tértünk vissza e valóban meglepő látványtól, mi hasonlított Nápoly Vezuvjához, de egyszerűsége miatt annál érdekesebb itt a vad vidék közepette. Ellátogattunk »Lucski« gyógyfürdő helyre, mely Liptó megyében a Chocs hegy délkeleti tövénél fekszik, mint egy szép nagy park olyan az egész. Tholdt, ur ki 1872-ben vette birtokába, fáradságának és ízlésének sikerteljes eredményét mutatja. Van fürdöházában két bassin (70 • mtr. tág( külön férfi s női öltözők, fürdötükor keretének oszlopán óra elhelyezve, a rheuma óvintézkedéséül üveg falazott előcsarnok. Többnyire vérszegény nők s gyermekek használják e sós földes vasas 25—26 fokú fürdőket. Igen csinos villák, tágas étteremmel ellátott vendéglő, ivó források, egyéb előnyeinél fogva is annyira látogatottá teszik e kis helyet, hogy minden elfoglalva, s csak gyermek vagy 98 hallgatja a kerti mélabús zenét. Más kirándulásunk volt még a »Hermaneczi« papírgyárba, hova a nagy Stureczi hegyen keresztül, melyre a legkitűnőbb serpentin ut vezet, s melyre mennél feljebb érünk, annál érdekesebb az áttekintés a völgyre, hol a fehér kanyargó ut ellentétéül, a sötét fenyő erdők s a távolból előtűnő hegycsúcsok, valóban lekötik figyelmünket, de ha ezen a liptói oldalon felérve, most lefelé, zólyomi részen haladunk, ujabb, szebb és szebb fordulatokat mutat az erdei hegyi tájkép. Hermanecz egészen a völgyben fekszik, messziről látszanak füstölgő kéményei, örök mozgó nagy kerekei és a nagy kiterjedésű telep. Ajánló levelünket , (mihez Majovszky elnök ur szívessége folytán jutottunk) előmutatva, mely nélkül ma már senkit be nem bocsátanak, csakhamar megjelent az igazgató és ezzel a gyártulajdonos öcscse Hüttel úr, ki a legnagyobb előzékenységgel vezetett és magyarázott. Az első nagy osztályban két óriási gömb forog

} melyben a rongyok minden rang és minőség különbsége nélkül csakis a gomboktól megfosztva tétetnek 80 kilónként és forró gőz bocsáttatik reájok S_iO óra hosszat mosódnak ez nfldok foszlányok, mig innen kis vas kocsiba önktik az összefűzött csomós zagyvalékot és elevátor segítségével a felsőbb regiókba juttatják. Itt nagy kádakban, melyekben hengerek működnek újra és újra megmossák a masszát, a visszamaradt csomós részeket egy óriási köhenger alá teszik, mely aztán szétmorzsolja az egész mennyiséget. Ugyan itt működik a fa fűrészelő gép, melyből pillanat alatt kiömlik a fent betett fenyő darab, a késekkel ellátott fürész által péppé alakult morzsalék, mi keverékül szolgál a papir massához. Most a nagy márványmedencékbe jut a massa, mely alól finom szűrővel van ellátva, és különféle minőség szerint osztályozva, hófehér, kékes, szürke s többféle szinben, mi aztán egy hosszú terem elején, a magaslaton álló két kádba jut, melyben keverő hengerek működnek s bocsátják le a folyadékot szitáról szitára, melyek folytonos rázásban vannak, hogy a viz mihamarább kiszivódjék. Innen egyfolytában tovább-tovább jut a gőz száritón keresztül, mignem meglepetésünkre, mire a gépezet végéhez érünk, a kész fehér papir hasábok göngyölödnek hengerekre, mit a munkások aztán raknak csoportokba, s melyeket két oldalt a gépezetben levő ollók vágnak szabályossá. Oly türhetlen meleg, gőz és zörgés van itt, hogy szinte jól esett innen a kész papírok rakmányába jutni, hol összevágva ivekre, ellátva az úgynevezett viznyomással szedik, többnyire női személyzet, a rizsmákat. Nem kevésbé volt érdekes a vízvezetéki helyiség, hova kíváncsi pisztrángok tévednek s csakhamar hálóba kerülnek. Úgyszintén a gözgépezet, melyet vagy nagy szárazság idején vesznek használatba, mikor kevés vízzel nem dolgozhatnak, vagy pedig nagy tél idején. Mindenhol oly rend és tisztaság; — folytonosan működnek a vízvezetékek, locsolva járdát, hüssitve és tisztítva a chloros levegőt, no meg a rongy extrák tumot. Csakis nagyjából vázoltam ezen érdekes papírgyári, melyet a szerb királyné is látogatásával tisztelt. Ép akkor csinosították fenyő gályákkal, lobogókkal s lampiónokkal a bejárót — tiszte-» 34