Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-03-21

• (de rosszul sikerült) heczczböl, csak szem élyeskedést akart provokálni. Az is jellemző, hogy rá akarták fogni, hogy a múlt ülésben valami „törvénytelen" határozat lett volna kimondva, Erre nézve ugyan maguk is érzik, hogy nincs igazuk, mert előre kijelentik és bevallják, hogy azt az állítólag „törvénytelenének vallott végzést a kormány nem fogja forma hibából megsemmisíteni. S ebben igazuk van. Mert hiszen, a ki jelen volt azon a közgyűlésen, tudja (s e soroknak igazat fog adni), hogy úgy történt a dolog, hogy két indítvány állván a közgyűlés előtt, az egyik mellett (a bizottság indítványa mellett) az előadón kivül még két szónok beszélt s a másik mellett az indítványozón kivül csak egy. Erre nem kívánván senki sem szólani, be lett zárva a vita. Következtek a zárbeszédek. Beszélt az indítványozó, beszélt a bizottsági előadó s beszélt az alispán is. Mindenki tudta, hogy a zárbeszédek után szavazás lesz; volt tehát elég bő alkalom a hosszas zárbeszédek alatt is a névszerinti szavazásra, vagy a külön felállássali szavazásra gondolni azoknak, kik ezt akarták! És midőn a zárbeszédek elhangzottak s a szavazás időpontja következett: — elnök főispán feltette a kérdést és mert sem a kérdés feltevése előtt, sem utána senki a teremben sem névszerinti szavazást nem kért s erre vonatkozó ivet be nem adott, sem a külön felállással való szavazást senki a teremben nem óhajtott, az elnöklő főispánnak kötelessége volt, a törvény világos értelméhez képest a szónokok száma szerint, (s ezen esetben a bizottság indítványára) kimondani a végzést. S hogy ez igy van, legjobban érzik az illetők maguk, kik ismételjük, maguk bevallják, hogy a kormány is helyben fogja hagyni az ily módon kimondott végzést. De mert bűnbak kell: — mennek neki az alispánnak. S minthogy fentebb a ténynek megfelelöleg kimutattuk, hogy az alispán, mint a bizottság elnöke, soha sem folyt be a bizottság határozataiba sem szavazás, sem még tanácsadás, vagy csak vélemény nyilvánítás által sem, szeretve tisztelt alispánunk személyét a legtávolabbról sem lehet e vitába bevonni. A bizottságért pedig miként eddig, úgy ezentúl is megfognak felelni a helyzettel és vK szonyokkal teljesen ismerős, lelkiismeretes, önzetlen tagjai a bizottságnak! = Lapunk előző számában közöltük a megyei székház építését vezető bizottságnak azon jelentését, mely a székház építésének jelen stádiumát tünteti fel, — most pedig— hogy az ügyet teljes világításban tárjuk t. olvasóink ele, ugyan ezen bizottságnak azon jelentéséből, mely az cpitérf pénzügyi oldalára vonatkozik, közöljük az alantiakban azt, mely a törvényhatósági határozatnak indokolásául szolgál. — Az emiitett indokolás következő: A megyei székház cpités ügyének vezetésére és az építés körül felmerülhető minden kiadásnak a törvényhatóság nevében teljes jogkörrel leendő elintézésére választott bizottság, hivatkozássala törvényhatóságnak ,J~J-/1885. szám alatt hozott közgyűlési és a negyedik négyes után rendezett változatos kottillion, hét óráig tartotta együtt a társaságot, Most ugyanezt érte el a rendezőség tapintata. Fogadják elismerésünket. Ugy hiszem az egész közönség érzelmét tolmácsolom — legalább Fügh Dénes, Herbszt Lajos és Paiss Gézát illetőleg. Oltják a gyertyákat a csillárokban. Komoran hangzanak a teremszolgák súlyos léptei, hot előbb nesztelenül suhantak a könnyű sarkatlanok. Csend honol a zene élénk harsogása s a kaczajok vidám trillái helyén. Hidegbe kezd átmenni a nem rég még nagyon is kellemes meleg. Hozzák felöltőnket a kadropból. Még egy bucsu tekintet a halványuló fényben is csillogó nickl névrokonokra s a kis mosolygó fehér karmantyúkra. Ki tudja mikor találkozunk! A jégen jövőre is alig, — mi férfiak mélyített talaj nélkül többe arra nem megyünk. Megteltünk c végből minden az adott viszenyok közt lehetőt. Nem elég. Most a hölgyeken a sor. Az az volna, ha nem illenék tehetősebb házainkra is az angol mondás : »My house is my caslle«. Mert várak azok, középkoriak, — a melyekből egész családi esemény a ritka kivonulás, s a melyekben a szalonok ürességét csak nagy néha napján váltja fel elvétve egy-egy vitézi torna — az ebédlőben vagy a kártyaszobában. — Hódolattal adózom a kevés kivételnek. Es kétségkívül legelső sorban a Főtér legmagasabb háza úrnőjének, Kiss Lászlóncnak, — kinek ha követnék köreink nyomdokait, egészen más volna társas életünk. Sivár avar helyett mosolygó oázis. A melyen üdülhetne az élet prózájában s a kis város egyhangúságában elfáradt lelek. — Minő ridegek is vagyunk mi önmagunk iránt. Csak tőlünk függ, hogy szakíthassuk rózsáját minden órának. A salaktalant, a salonok finom illatával teiltet. S e helyett meg. elégszünk a családi kávézásokkal, és a zárt és nem zárt-korok füstfelhöivel és nemzeti csöndeseivel. »Azclött is igy volt, minek legyen most másként !« Er; ásítozunk —in hoc signo. Haladó városiaknak tartjuk magunkat, és engedjük még is, hogy uralkodjék rajtunk és társas életünkön — a konzervatiszniusz naivitása. aco. határozatában foglalt abbeli megállapodásaira, hogy az újból építendő megyei székház Kiss István művezető építész műegyetemi magántanár ur tervei szerint határoztatott felépíttetni s hogy a törvényhatóság a felmerülő építési költségeket törlesztéses kölcsönnel óhajtja fedezni, hivatkozással továbbá az 1885. évi deczember hó 7-én rr»v»~ szám alatt hozott azon közgyűlési határozatra is, melylycl az építkezés pénzügyi oldalának világlatba helyezésével megbízatott, ide vonatkozólag előterjeszti, hogy: a megyei székház felépítéséhez sZükséglendő föld, kőműves, elhelyező, ács, kőfaragó és vas munkálatokra előirányzott összeg a magas belügyministerium részéről 207994 frt 93 krban állapíttatott meg, ugyanezen munkálatok azonban tekintettel azon körülményre, hogy az időközben beállott tégla drágulat tetemes költség szaporulatot idézett elő s hogy a verseny tárgyalás credményekép beérkezett ajánlatok közül Kéler Napóleon budapesti építész ajánlata volt legelőnyösebb, mert a kőműves munkákra beérkezett Horváth-féle ajánlatnál 80000 frttal olcsóbb, Kélernek a már felaőbb helyen is néhány kisebb jelentőségű észrevétel kivételével s igy lényegében jóváhagyott szerződés szerint 229,445 frt 37 krért adattak ki; következéskep a felsorolt munkanemeknél 21,450 frt 44 kinyi túllépés mutatkozik, ezen túllépés azonban az által, hogy a magas belügyministerium a Kéler Napóleon vállalkozóval kötött szerződést 3485/1 Ii. b. 1886. szám alatt kelt hitézvényével jóváhagyta, felsőbb helyen is indokoltnak és igazoltnak tuláltatott; jelezve továbbá azt, 'hogy a még ki nem adott szobrász, bádogos, pala fedő,'asztalos, lakatos, mázoló, üveges, szobafestő, fazekas, légfüttési, csatornázási és kövezési munkálatokra előirányzott összeg a belügyministérium részéről 56184 frt 22 krban állapíttatott meg, nehogy azon esetre, ha ezen munkálatokra megállapított összegeknél drágábban adatnának ki, a törvényhatóság kellő fedezettel ne rendelkezzék, a még ki nem adott munkálatokra a felsőbb helyen előirányzott összeg helyett. 64184 frt 22 krt vesz fel, ehhez adva a már kiadott munkákra a szerződés értelmében kifizetendő 229445 frt 37 krt a megyei székháznak a szó szoros értelmében vett építési költségeit 293629 frt 59 krral számítja fel. Ezen tulajdonképcni építési költségekhez hozzáadandók a székházépítési telek kikcrekitésévcl járó s már felsőbb helyen is jóváhagyott törvényhatósági közgyűlési határozatokon alapuló költségek, nemkülönben az építkezés fonalán felmerülő egyéb kiadások is, nevezetesen : 1. Hartmannféle ház vételára .... 6000 frt j 2. Makovinyiféle ház vételára .... 8000 frt > 3. Michelint cs Vassféle telek vételára . 2000 írt 4. A házilag teljesített földmunkára . . 1500 frt l 5. Kiss István művezető építész tiszt, díja 11000 frt ; 6. Művezető urnák folyósítandó napi és fuvardíja 2500 fit Vagyis összesen 31000 frt. továbbá a székház hátsó részén emelendő támfal, kerítés és vasrács, nem különben a székház előtti kövezés költségei, s végül a 3620 forintban és 41 krajczárban előirányzott előre nem látható kiadások öszszegc, — mindezeket számításba véve a bizottság a megyei székház felépítésével járó összes kiadások összegét, — a mennyire azt egy ily nagyszabású épületnél előre meghatározni lehet 340,000 forintban állapítja meg, s ezt azzal hozza a törvényhatósági közgyűlés tudomására, hogy számításait a lehetőleg lelkiismeretesebben és Kiss István műépítész- urnák közbenjötte mellett eszközölte. Ezekben adván a bizottság a székházépítési költségeinek hű képét, az igénybe veendő 340000 Írtnak fedezeti módozatait a következőkben részletezi: az építési költségek fedezésérc mindenekelőtt íclhasziiátaudónak tartja a megyei székház alapot és a mostani székház vételárát, mely együttesen 75494 Irt 98 krt tesz ki. j A még hiányzó összeget pedig 300000 forint- ] nyi névértékkel bíró törlesztéses kölcsön felvétele ál- j tal indítványozza fedezni és pedig azért, inert a fővárosi pénzintézetekkel a kölcsönügylet realizálása végett lefolytatott tárgyalás folyamán kitűnt, hogy azon két pénz intézet közül fj. hazai takarékpénztár és a Magyar Jelzálog Hitelbank}, melyek a köl- j csöncgylet megkötésére hajlandónak mutatkoznak, a Magyar Jelzálog Hitelbank azon kölcsöne, melyet ; 100 forintos záloglevelekben 5.75% mellett 93 fo- { rintnyi árfolyammal, 50 év alatti visszafizetésre nyuj- : tani kész, azon kölcsönnél, melyet az ,.clső hazai I takarékpénztár szintén írtékpapirokban 6 frt 25%-aI ' 95 forintnyi árfolyamulV »'0 és fél év alatti vissza- j fizetésre hajlandó nyi., , 27000 forinttal olcsóbb, ! mi abból is kitűnik, hogy a hitelbanknál felveendő költsön minden 100 forintja 6 írt lS"/,

0

o krba, mig • a takarékpénztár minden 100 forintja 6 frt 57"/

10 krba ! kerül, igy a bizottság számításait a hitelbank által j felajánlott kölcsön módozataira alapítja, a fedezeti ' összeget is ezen banktól véleményezvén felvenni, ide i vonatkozólag előterjeszti, hogy a Magyar Jelzálog ! Hitelbanktól a 300000 forint névértékkel bíró köl- l csönért a törvényhatóság kap 279000 forint kész- | pénzt, ebból levonandók : ! a") a félévi törlesztés és kamat fejében S625 ft j b~) a szervezendő' tartalékalap ezimen j félovi részlet 690 fr j cj biztosítási alapra egyszer s mindenkorra l"/o 3000 ft j d) bclycgillclék és bckcblezési költség czimén . , 2000 ft ezen összegek levonása után kap a törvényhatóság 264685 furintot, melyhez hozzáadva a meglevő székház alapot és a mostani székház vételárát, mely együttesen 75194 frt 98 krt tesz, — a törvényhatóság az építkezési költségek fedezése czéljából 340179 frt 98 kr készpénzzel fog rendelkezni, mely összegben a 340000 frtban megállapított összes költségek és kiadások fedezetük ' találandják. Elnöki jelentés a fápai önkénytes tüzoltóegyletnek 1886. február i4.-é?i tartott közgyűlésében. Tisztelt közgyűlés! Egyleti alapszabályunk 19. §-a értelmében, minden év elején közgyűlést kell tartanunk az előző évről szólló jelentés elintézésére, az új évi költségvetés megállapítására, általában a tűzoltói ügynek körünkben minél fejlettebb felvirágoztatására. Mivel pedig a szabályaink által igényelt kellő számban jelentünk meg: én egyletünk létezésének 16-ik esztendejében összejött ezen 21-ik közgyűlést megnyitom. Tisztelt közgyűlés! Egyletünk kormányzása a közgyűlés, választmány és parancsnoksági ülések által történvén, figyelemmel kell megemlékeznünk évi jelentésünkben e hármas tényezők mindegyikének működéséről. A január 25-én tartott közgyűlésünk megállapítván az évi költségvetést, kiszabván a kiadások határát: előre is jelenthetem, hogy az év folyamában mi ezen határt át nem léptük, egyletünk bevételi és kiadási egyensúlya megmaradt. Más fontosabb határozatai azon közgyűlésnek nem hozattak. A választmány tartott az év folyamában 10 ülést, melyekben 65 jegyzőkönyvi pont alatt az egylet folyó ügyei intéztettek el és a hiányok orvosoltattak. Igy a választmány szükségesnek találta megkeresni a városi tanácsot a végből, hogy az Annatéri fecskendöházat tartsa fenn továbbra is ezen minőségében, mivel ezen helyre okvetlenül egy fecskendőt kell az egyletnek, vagy a városnak szerezni, amint a város azon részén lakó polgároknak ez már határozottan nyilvánított óhajtása is. A városi tanács csakugyan meg is hagyta az épület fecskendöházi részét ily minőségében, miután a megyei közigazgatási bizottság is ily értelemben adott utasítást. Továbbá átirt a választmány a színház részvényesei igazgatóságához és a városi rendőrkapitánysághoz a színházi tűzoltási fölszerelvények hiányos volta miatt, mivel a választmány kiküldött bizottsága által tartott szemle alkalmával oly hiányok tűntek fel, a melyeknek létében a tűzoltóság, a ministeri rendelettel követelt felelősséget magára nem vehette. A részvénytársulat igazgató választmánya megígérte a hiányok megszüntetését. A hirrevergödni kezdett Brandt Vilmosféle tűzoltó anyaggal tartott a választmány szept. 6-án egy ünnepélyes és nyilvános kisérletet, az őszi nagy gyakorlattal összekötve. A zárgyakorlat szabályszerűen ment végbe; de már a kísérlet nem felelt meg a várakozásnak. Ezért is városunk tanácsa feliratban mégkéretett belőle nagyobb mennyiségben nem szerezni, mig újabb próba nem mutat fényesebb eredményt. Fölszereléseinkben a 15 évi használat fogyatkozásokat okozott, ezeket tehát pótolni és javítani kellett. 100 méter új tömlő vásároltatott,— a mászok osztályánál 8 darab Övre való zárkapocs az övekkel együtt igazitatott meg és 12 kötél szereztetett be újonnan a kiigazított kötélhez való zárkapcsokhoz. Mindezen kiadásaink fodöztettek a szükségtelenné vált fölösleges régi fölszereléseink eladásából, melyek az ujabban alakult szomszéd testvéregyletek birtokába kerültek. Hand Konrád tüzoltótársunk az ]884-ik évi zárgyakorlat alkalmából keresetképtelenné vált. Neki a választmány a mult télen az »osztrak és magyar biztosító társaságok jubileum alapitványa« cimü segélyalapból segélyt eszközölt, mit is ö 1885. február folyamában 20 frlban vett föl. Több alkalommal megújult választmányunk tagjai lelkében azon gondolat, hogy tűzoltóink egyenruháján jobban ki kellene tüntetni a tűzoltói minőséget. Igy végre october hóban elhatároztatott gallérjelvényeknek hozatása és pedig az osztályok minősége szerint. Most már tűzoltóink ruhájának gallérán látható a tűzoltói és egyúttal osztályminőség is. Egyletünk választmányát nem egyszer gondolkodóba ejté azon krülmény, hogy működő tagjaink száma egyre csökken, részint más helyekre elköltözködes, részint kargyöngülés, részint elhalálozás folytán. A többszöri megbeszélések és tanácskozások végre azon eredményre vezettek, miszerint elhatároztatott tagoknak gyűjtése, az egylet kötelekébe fölvétele. Ezért is a tüzoltóegylet megvárja különösen működő tagjaitól, hogy a tűzoltói eszméérti lelkesedésükben elkövetnek mindent, miszerint ismerőseik körében szétnézve, mindenik legalább egy tűzoltót szerez koszorúnkba. És hogy a tűzoltóságba lépés megkönnyítessék, a választmány magára vállalt egy ujabb teher hordását. Eddig a városi képviselő testület humánus határozata folytán működő tűzoltóink föl voltak mentve a városi pótlékfizetésben 1.92 kr. adótól, éji őrség kiállításától, katonák szállásolásakor katona tartástól. Most ezek mellé a választmány elhatározta, hogy az egyenruhaszerzést megkönnyíti egy cgyenruhapénztár szervezése által, melybe minden tűzoltó hetenkéut a nyári ruhánál 50 krt fizet, mig a ruha ára ki nem kerül; de a ruhát is csak 5 részletdijnak egyszerre vagy hetenkénti befizetése után kapja meg. Reményijük, hogy tűzoltóságunk ezen fontos kedvezményt kiváló figyelmére fogja méltatni. A számvizsgáló bizottság által már átvizsgált mult évi számadásunkból, a tisztelt közgyü- ! lés becses figyelmébe hozom, hogy összes bevételünk volt 177O írt 54 kr, a közpénztárban 1573 frt, 02 kr, a zenepénztárban 162 frt 52 kr, és a segélyalappénztárban 35 frt. — Kiadás pedig összesen 1788 frt 57 kr, a közpénztárban 1359 frt 71 kr, zenepénztárban 428 frt 86 kr. A segélyalap pénztára még ez évben sem volt igénybe véve, igy ezen alap most már 496 frt 94 kr. Ezért is elmondhatjuk, hogy általán véve pénzügyeink rendezettek, csakhogy a zenepénztár még súlyosan terheli a közpénztárt. Végre még a választmány gondoskodása és gondolkodása köréből ki kell emelnünk, miszerint elhatározta bár midó monaz Annatéri fecskendö-szinbe egy ujabb szerkezetű, de olcsóbb nyorriófecskendö beszerzését, — hogy az azon tájon lakó polgártársaink nyughatatlanságát is eloszlathassuk. Hisszük, hogy városi képviselő testületünk sem fog bennünket elhagyni városunk közbiztonsága tekintetében történő eme törekvésünkben. Végül a választmány kötelességének ismeri ezen közgyűlésben is nyíltan köszönetét fejezni ki az egyletet gyámolitó és pártfogó testületek és egyesek iránt. Köszönet első sorban is városunk képviselőtestületének, mely ezen szükséges egyletnek 1200 frttal legfőbb fentartója, — köszönet az első magyar általános biztosító társulatnak, mely évenként 50 frttal gyámolitja egyletünket, — köszönet azon tisztelt egyéneknek — mintegy 51-en, — kik a zeneszerek megvásárlására összen 52 frt 80 kr adományaikat nem vonták meg az egylettől, — köszönet végre a pápai takarékpénztér igazgatósága és részvényeseinek, a kik segélyalapunkat évenként 35 Írttal gyámolitani szíveskednek. A működő tűzoltók parancsnoksága 6 ülésben, 36 jegyzőkönyvi pont alatt rendezte ügyeit. A nyári hónapokban tartatott a parancsnokság 8 gyakorlatot és a téli hónapokban 12 iskolai órát, elméleti oktatás végett. Gyakorlatok alkalmával a 90—96 tűzoltó mulasztott 167-et igazolatlanul és 153-at igazoltan, — a téli iskolák alkalmával pedig ugyanazok 160-at igazolatlanul és 251-et igazoltan. Színházi őrség tartatott 60-szor, az örtanya vizsgáltatott 266-szor. Szakvizsgát az elmúlt évben senki sem tett. Szabadságolva volt hosszabb vagy rövidebb ideig 9; beteg volt 5 s elhalálozott 1: Bognár István. Maradjon fenn lelkünkben emléke a derék és buzgó tűzoltónak. Az év folyamában 3 tüzoltótársunk hanyagság miatt záratott ki: ugyanis Nagy János, Sághy János és Schärfer Káról, — egy pedig tüzoltófelszerelvények gondatlan kezeléséért: Horváth József lakatos. Fizetett tűzoltóink rendszabályainak újra alkotására a főparancsnok kéretett fel. (Szept. 20. 4. p.) Tüzesetünk volt 7: jan. 25-én, april 28-án, május 5-én, jun. 17-én, aug. 25-én, sept. 9 én, és nov. 19-én; és szept. 8-án még N.-Gyimóthon. Vidéki tűzoltásban is résztvettek tűzoltóink közül 22-en. Erösebb munkát adott tűzoltóinknak a jan. 25-iki és jun. 17-iki tüzeset, — valamint még a gyimóthi. Még egy eseményről kell t. közgyűlés megemlékeznünk, mely egy oly férfiú emlékéhez fűződik, a kinek egyletünk a múltban sokat köszönhet. Mindnyájan tudjuk, hogy mi volt egyletünkre nézve 1874—75 és 76-ban Szelestey Lajos, a ki lángbuzgalmával egyletünket a már sorvadásnak indult aléltságából kiragadta és alapját vetette meg benne még mostani létezésének is. Szelestey Lajos körünkből mult év október havában távozott. A parancsnokság, nemkülönben a választmány jegyzőkönyvileg Örökitte meg emlékét és mondott a távozónak egy szívélyes bajtársi istenhozzádot. Miután becses türelmüket tovább is vettem igénybe, mint hittem és gondoltam, azon óhajjal zárom be évi jelentésemet, vajha tüzoltóegyletünk minden egyes tagja azon buzgalmat, ügyszeretetet, összetartó munkásságot tanúsítaná, amit e humánus egylet oly nagyon megérdemel! Hivatalos rovat. Felhivatik ezennel a t. adófizető közönség arra nézve: hogy a f. 1886. év 1-sö negyedérc járó, valamint a mult évről is visszamaradt adó-, hadmentességi díj-, s százalék és bélyegilletéki , s városi pótadó hátralékaikat — ha még eddig ki nem elégítették — igyekezzenek a város adó- cs közpénztári hivatalánál mielőbb befizetni: minthogy ellenkező esetben a hátralékosok ellen a végrehajtás legközelebb foganatba vétetik. Figyelmeztetik a t. közönség arra is, — hogy mind azok, kik adóhátralékaikat f. évi április hó 15-ig le nem róják: a jövő 1887. évben tartandó országgyűlési képviselő választásnál, szavazati joggal birok névjegyzékéből a törvény értelme szerint — k i h a g y a 111 a k. Pápa, 1886. évi márczius hó 19-én. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — A Pápa vidéki közművelődési egyesület folyó hó 7-én megkezdette felolvasásainak sorozatát, egy oly kipróbált és tehetséges erőt állítván sikra, mint Antal Gábor főisk. tanár. Antal ur, a társadalom hivatását és teendőjét a közművelődés terjesztése körül, választá fejtegetései tárgyául, a nála megszokott alapos-