Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-02-07

Miegj eleixilc Minden vasa ma p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok i; adatna c ki. B ér m enteilen levelek, csak isuitrt kezektől fogadtatnak cl. Kcriratok nem adatnak \is-..:,a. A lapnak szánt közleménijek a l a ,'j SZER K /'/ /' r a i a. I n b a {0 - k o 11 écj in in c p a i c l) küldendők. Előfizetési dLijali. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 fi't §0 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata ntá?i 3 kr, nyilttérbcn 2j krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivata láb a (r ef. fő i s ko la n y 0 m d új a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, spápavid'élfi egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, 1885. febr. 6. A pápa vidéki közművelődési egye­sület szervező bizottsága a küvetke'ző felhívást bocsátotta ki: Folyó évi január hó lG-án ,,Pápa vidéki közművelődési egj'esület 1 ' czim alatt Pápán egyesület alakult, mely a közművelődés fejlesztését és a -magyar nyelv terjesztését kivánja előmozdítani; az alapszabályok 2. §-a szerint célját kö­vetkező eszközök által reményli elér­hetni, u. m.: 1. népkönyvtár fentartása, 2. nyilvános felolvasások által, 3. a pápa vidéki idegen nyelvű köz­ségek iskoláiban a magyar nyelvben elő­menetelt tett tanulóknak, s ezt előmoz­dító tarátoknak megjutalmazása által. 4 más hasonló célú magyarországi egyesületek támogatása által. A népkönyvtár, melyet az uj egye­sület a „Pápai ismeretterjesztő egyleté­től vett át, már az előbbi években is hűen megfelelt feladatának, mert csekély dijszedése mellett — minden könyv után hetenként 1 kr — az iparosok j és föld­művesek ezreit látta el erkölcsnemesitő olvasmányokkal. A nyilvános felolvasásoknak a tu­domány, ismeretek népszerűsítése és egyes napi kérdések fejtegetése lenne célja. Az idegen nyelvű tanulóknak, kik a mag3 r ar nyelv elsajátításában kivál­nak, s a tanítóknak, kik a magyar nyelv tanításában magukat kitüntetik, pénz­beli jutalmazása a legjobb eszköznek bi­zonyult a hivatalos nyelv terjesztésére. Végül más közművelődési egyesüle­tek anyagi támogatása szükségesnek mu­tatkozik, mert hazánk számos megyéjé­ben az idegen ajkú hazafiaink vannak többségben, s az ottani magyarság, cse­kély száma miatt, nem képes nyelvünk terjesztését kellőképen elősegíteni, utalva van oly vidék magyarságának támoga­tására, a hol nem kell a magyarnak lép­ten-nyomon, nemzetiségeért harcra kelni. Az elsoroltak szerint, az egyesület által maga elé tűzött feladat oly ma­gasztos, hogy a közművelődés és a ma­gyar állameszme minden barátjától mél­tán várhatja a közreműködést. Nem kételkedünk, hogv a hazafias érzelmű közönség szive mélyében meg van győződve arról, hogy az a föld, melynek minden talpalatnyi sara őseink csontjait takarja, hogy ez a föld, mely­nek minden rögét a szabadságért elhul­lott hősök vére szentelte meg, hogy ez a nép, mély egy hosszú ezredév viharait győzedelmesen állotta ki, hogy ez a nép mely mindenkor védbástyája volt a köz­szabadságnak, csak ugy maradhat ma­gyar, ha nemzetünk műveltségben és számban gyarapodni fog. Műveltség! Számban való gyarapo­dás! Ez a cél, melynek eléréséhez min­den eszközt meg kell ragadnunk, mert csak egy művelt, számban erős magyar nemzet tarthatja fenn magát a nagyszámú germán, latin és szláv népek között, mű­veletlen gyenge nemzet okvetlen beleol­vad a három nagy tenger valamelyikébe, s nagy kérdés vajon Teremt e isten több magyart, Mig a világ, mig napja tart, Ha mink is elfogyunk? Bizalommal kérjük fel a nemes ügy barátait, hogy a „Pápa vidéki közmű­velődési egyesületbe belépni, s ennek je­léül a kibocsátott aláírási ivet kitölteni szíveskedjenek. Felkérjük egyszersmind arra is, hogy az aláírási ivet ismerőseik között körözni s hathatós befolyásokkal az egyesületnek minél több tagot sze­rezni kegyeskedjenek. Kegyes adományok szintén köszö­nettel fogadtatnak, s kérjük, hogy ilye­nek az aláírási iv megfelelő rovatában kitüntessenek. Az aláírási ivet f. é. március hó 15-ig Antal Gáborhoz Pápára kérjük' beküldeni; a netáni pénzküldemények szintén oda cimzendők. Hazafiúi üdvözlettel a „Pápa vidéki közművelődési egyesület" közgyűlése ál­tal kiküldött szervező bizottság Antal Gábor, Fischer Lajos tr., Hannos Zol­tán, Horváth Lajos, Kis Ernő. = A létesítendő „Veszprém megyei fold­mives iskola" érdekében Snpka Jeromos zirczi apát ur ü nagysága a következő hazafias soro­kat intézte Gróf Esterházy Móricz főispán ur ü méltóságához: Méltóságos Főispán Ur! Méltóságodnak f. évi január hó 5-én kelt 5. szamu becses átiratát nemcsak legmélyebb köszönettel, hanem egyúttal benső és őszinte örömmel fogadtam. Mélyen érzem az azokban vázolt gazdasági válságos állapotoknak igazsá­gát, melybe általában ugyan mindnyájan, de leginkább a középosztályu birtokosság, részint a/, idők mostoha körülményei, részint gazdasági elmaradottsága folytán került. Épen azért öröm­mel üdvözlöm Méltóságodat, hogy amúgy is igen nagy terjedelmű elfoglaltságai közepette kezeibe vette a mentésnek legnemesebb ügyét, melynek sikere már az által is biztosítva van, hogy épen méltóságod képezi annak vezérlő szellemét. Hazafias kötelességnek tekintem, hogy a közös és általános bajok vállvetett közös együttműkö­déssel hántassanak el; azért magam részéről bál­áldozatok árán, a jó ügynek megvalósításához teljes készséggel hozzájárulok, Méltóságodnak mély tisztelettel tudomására hozva, hogy a lé­tesítendő megyei foldmives iskolában, egy ala­pítványi hely megállapítását a zirczi apátság ne­vében magamra vállalom. Fogadja Méltóságod legmélyebb liszteletem kifejezését, melylyel ma­gamat nagyúri hajlamába ajánlva vagyok Zirczen 1886. évi január hó 26-án Méltóságodnak aláza­tos szolgája Supka Jeromos zirczi apát. Sárgaréz-lemez gyártás meghonosítása Magyarországban. A mult 1884. év nyarán a pápai pipagyá­rak néhányát megtekintem, nagy megütközé­semre azon tapasztalatra jutottam, hogy a pipák felszereléséhez, díszítéséhez és a pipakupakok készítéséhez szükséglendö sárgaréz lemezek a szomszédos osztrák államokból importáltatnak, és pedig miként az illető pipagyárosoktól érte­sültem — azon okból, mert hazánkban a sárga­réz-lemezek elő nem állittatnak. A dolognak utána járván, azon meggyőző­dést szereztem magamnak, hogy hazánk összes pipa-, lámpa- és töltény-gyárai, a vasúti igaz­gatóságok és egyéb kézművesek e tekintetben! szükségleteiket nem hazai, hanem idegen orszá­gok termeivényeivel fedezik, miután hazánkban ezen iparczikkek nem gyártatnak, hanem rezün­ket mint első rendű minőségűt exportáljuk, mely­ből az illető idegen országbeli gyárak a sárga­réz-lemezeket készítik — és mi jelentékeny szük­I ségletünk fedezésére nagyrészt saját rezünkből i készült eme czikkekért tetemes pénzt adtunk ki. i A hazai iparnak minden ágában és minden ; iránybani fejlesztésrei törekvésem tudatában, ezen ! . sajnálatos körülmények arra késztettek, hogy i még ugyanazon évi őszön az orsz. iparegyesület egyik ülésében azon indítványt terjesztettem be, j hogy a sárgaréz-lemez gyártás meghonosittassék ' és e célból egy kellőleg indokolt felterjesztésben ' ezen fontos iparág gyártására a m. kir. pénz­j ügyminister figyelme felhívassák, mely ebbeli in­' ditványt a gyáripari szakosztály is magáévá te­! vén, részéről még a hazai vasutak rendes szük­; ségletét képező tüzszekrények (feuer box) előál­lítására szolgáló vastagabb vörösréz-lemezek gyár­tását is a ministernek figyelmébe ajánlandónak találván, — az orsz. iparegyesület igazgatósága kebeléből kiküldött bizottság az erre vonatkozó felterjesztést 1885. tavaszán a m. kir. pénzügy­ministernek átnyújtotta. Eltekintve a tüzszekrények készítéséhez szükséglendö vörösréz-lemezek gyártásának köz­gazdasági szempontból való hasznosításának ér­dekétől, e helyütt csupán a sárgaréz-lemezek gyártásáról akarunk szólani már csak azért is, mivel ezek többféle iparágakban használtatnak, de első sorban mint helyi érdekű kérdéssel a pá­pai pipagyárakat érdeklöleg kívánunk kiindulni, s ebből azon fontos országos érdekű consequen­t;át levonni, mely közgazdasági és iparfejlesztési szempontból hazánknak csak is javára szolgálhat. Eddigelé nálunk sárgaréz-lemez gyártás nem existál, és a fenforgó viszonyok mellett magán vállalkozás utján egyhamar nem is lesz, kell tehát az államnak első sorban gondoskodni, hogy az ebbeli szükségletek itthon állíttassanak elő. Szakszerű beható tárgyalás után azon meg­győződésre jutottunk, hogy miután a sárgaréz­lemez gyártás magán vállalkozás utján nem va­lósitható, részben azért mert a magán ipartól azt, hogy ezen czikk előállításával foglalkozzék ré­TARCZA. NÉPDAL. Enyhe szellő kél nyugotról, Furulya szól a távolból. Enyhe szellő el-elkapja Olykor, olykor a hangot: Reményvesztett lelkem de fáj, Ha a múltra gondolok. Nekem is volt szebb világom — Rózsabokor ifjúságom. S kinyílott rajt a szerelem Illatozó virága: . Ertem lángolt, értem epedt, Falunk legszebb leánya ... Csendes falu ... kis temető . . . Hol a siron téli zöld nő, Most ott az én szebb napjaim Boldogsága temetve: Bár nekem is minél előbb Oda menni lehetne! Nincsen ottan semmi bánat, Ott a sziv már nem is fájhat, Édes öröm, keserű bú, Minden ott már csak álom: Azért én is nyughelyemet Egyedül ott találom. HULLÓ LEVELEK. I. Daloltam gyötrő kinaimról, Melyekre nincs, s nem lesz vigasz, A kik hallgatták, azt felelték: •Éz nem lehet való, igaz.« Elbeszéltem könyüs szemekkel Halálos szenvedésimet. Nem hitték, s ah! te sem hiszed tán, Hogy i 1 y nagy bánat is lehet! . . . II. »Nem érzett érzelemről dallasz, Csinált virág a te dalod.« Oh mint fáj, hogy épen te mondod Leánykám e bírálatot. Dalom, ha mesterséges volna, És nem a szívből eredett, Rózsát csinálnék —hidd el inkább, Mint száraz »hullo levelet«! Boszorkány világ. Egyik érdekes része azon felolvasásnak , melyet Dr. Hercegh Mihály egyetemi tanár a bo­szorkányok világából cim alatt a bpesti terézvá­rosi casinóban február i-én igen nagy számú hall­gatóság előtt tartott. A felolvasás első része után, melyet ezennel közlünk, a második rész a boszorkány kalapácsot, illetve boszorkány törvény­könyvet, a harmadik rész a boszorkány pörökben való eljárást, a negyedik rész egyes elitélt esete­ket, különösen Magyarországból, (szegedi, halasi, korponai, ungmegyei, marosvásárhelyi, boszor­kányperek), — az ötödik rész pedig a mai tár­sadalom u. n. modern boszorkányait és boszor­kánymestereit ismerteti. Az első részt azonban legáltalánosabb érdekűnek gondoltuk lapunk szá­mára. Ha a boszorkány világot tudományos szem­pontból tekintjük, ugy foghatjuk fel, mint töké­letes 'ördögi farodiáját, ördögi ellentétét a ke­reszténységnek. A keresztény az Istent, a boszor­kány az ördögöt tiszteli. A keresztény lemond az ördögről, a boszorkány lemond az Istenről s annak szentjeiről^ A keresztény előtt Krisztus a lélek megváltója'a bűntől, a boszorkány szemé­ben Krisztus az ö vetélytársa. A keresztényt a jóság, a boszorkányt a boszuvágy jellemzi. A keresztény a vasárnapot mint Isten napját, a bo­szorkány mint az ördög napját ünnepli. A mi a keresztény előtt szent, mint az ünnepek, kereszt szentelt viz, az úrvacsora, keresztelés, a szentek segélyül hivása stb., mindaz szentségtelen, gyű­löletes és megbecstelenítő a boszorkány előtt. A boszorkány világ gyülekezetei kétfélék: u. m. közönségesek, melyek hétfőn, szerdán és pén­teken, — és ünnepélyesek, melyek a húsvéti, pün­kösdi és karácsonyi sátoros ünnepek alkalmával és Lucza napján (december 13) tartatnak. Ekkor kezdik a Luca székét csinálni és karácsony böjtjén végzik be. Aki a karácsonyi éjjeli misén arra ráül: meglátja a boszorkányokat, kapkodnak felé, hogy elragadják, de nem árthatnak neki. A gyülekezet helyei magas hegytetők, vagy virányos rétek , fensikok. Magyarországban a Szt. Gellért hegye, Németországban a Blocks­berg, Francia országban a Puy de Döme, Olasz­országban a Barco di ferrara, Svédországban a Blaculla, Schweicban a Brattelenmatte, hova az odaszállás, repülés a levegőn át kecskebak, ku­tya, macska vagy sertés hátán vagy söprű, nyárs, sütőlapát vagy hasonló házi eszközök segélyé­vel történik. ; Ezen gyülekezeteken, melyek estve 9 óra­kor kezdődnek s éjfélkor vagy legkésőbb hajnali kakaskukorékoláskor végződnek — a boszorkány pörök hivatalos okmányai szerint az ördög vagy sze­mélyesen elnököl, vagy egyik dámon képviselője által. Az ördög rendszerint mint valami barna, indulatos, mogorva és utálatos férfi, jelenik meg, ében fából készült diszes és magas trónon ülve, fején koronát viselve apró szarvakkal, melyek közül kettő hátul s egy a homlokán van, mely utóbbi ragyogó fényével az egész gyülekezési tért megvilágosítja. Azok kifejezése azonban néha megszelídül, szereti a tréfát, azt is megengedi, hogy körötte a boszorkányok tánczoljanak, s midőn a feje fölött elrepülnek, kirántja, alóluk a söprüt, a sütölapátot s ha ekkor földre zuhan­nak hahotára fakad; majd kellemes dallamokat játszik a hárfán. Szemei olykor lángszikrákat szórnak; szakálla mint a kecské-é körmei a sa­sok karmaihoz hasonlók. Ha beszél: hangja durva, kevély s borzalmas. — Az ülés megnyíltakor a jelenlevők térdre borulnak előtte, uruknak iste­nüknek nevezik öt, balkezét, ballábát és balvál­lát megcsókolják és ugy imádják. Ha a boszorkányok már mind együtt van­nak az ördög fekete ornatusba öltözik, misét mond ép ugy, mint a katholikus pap halottas mise alkalmával. — Majd gyóntat és bünteti azon boszorkányt, a ki jót tett, imádkozott, vagy je­len volt a keresztény istenitiszteleten. Prediká­cziót tart a jelenvalóknak, inti őket a keresztény hitre való visszatérés ellen, boldogabb menyor­szágot. ígérvén, mint a keresztényeké ; azután ál­dást osztván urvacsorával látja el őket, mely olykor undoritó sovány eledelekből, olykor pe­dig a legkikeresettebb és legízletesebb készletek­ből áll. — Különösen kedves falatokat képeznek a kis gyermekek. — Csak a só kenyér és bor hi­ányzik, mint a melyek a keresztény egyház szo­kásai szerint megszentelve vannak. Vacsora után jön a táncz körben összefogózkozva és arczczal kifelé fordulva. Ha párosan tánczolnak egymás­nak hátat fordítanak. Börduda, síp, hegedű, lant és dobpergés adja a zenét és a chorus közbe­közbe különféle ördögi dalokat énekel. Mindezek bevégeztével az ördög hazaküldi a boszorkányokat megparancsolván nekik, hogy az embereknek testben, lélekben és vagyonban minden kigondolható módon ártalmára legyenek. E végből hogy az emberekhez könnyebben hozzá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom