Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-02-07

szint az osztrák gyárak versenye, és e szakban létező hazai-gyárak elégtelen hajtó ereje miatt, részint és főleg azért, mert a kereskedelmi vé­kony sárgaréz-lemez kivételével, az eladásra nézve, mely csaknem kizárólag a vasutaknál keresendő — biztositva nincs, — egy hamar várni és remélni nem lehet. Ellenben miután a kincstári rézbá­nyákban készített vörös rézlemezek gyártásánál eddigelé is a magán rézbányabirtokosoknak con­currentia okoztatott, és mert a kincstári gyárak volnának azok, melyek legkönnyebben felelhet­nének meg ezen kívánalomnak, sőt hogy ezen állami gyáraknak legnemesebb feladata éppen abban állana, mikép az ország azon szükségletei­nek előállítását, a mikkel a magán ipar foglal­kozni nem akar vagy nem képes, saját tevékeny­sége körébe vonja. A mi ezen gyártást illeti — jóllehet ahoz uj berendezés — és a vörös réz ötvözetére 1 3 rész horgany vétele a külföldről szükséges, jól­lehet, egy már üzemben levő kincstári gyárban ilyetén berendezés 70—80 ezer forintba kerülne, a horgany pedig (17—18 írtjával mázsája) egy mázsa sárga rézhez — a vörös rézen kivül csak 6—7 frtba kerül, mindamellett azt hisszük, hogy midőn a külföldre kifolyó évenkint oly nevezetes összegek megtakaritásáról van szó (300000 frt a vasutak fogyasztása, és feltehetőleg a magán­iparágaknál bizonyára még többre rug ezen fo­gyasztás) ezen befektetési összeg aránylag cse­kély, és komoly akadályt nem képezne még ak­kor sem, ha az első években ezen fogyasztás csak egy része is fedeztetnék, annál inkább, mert valószínű, hogy ezen befektetés legnagyobb ré­sze a Besztercebánya és vidéki kohó és gyári telepeken létező ingó vagyon értékéből kikerül­hetne. (Folyt, köv.) Elnöki jelentés a pápai „ Veres kereszt 11 fiók egylet január 31-iki rendes közgyűlésén. A pápai » Veres kereszt« fiók egylet a mai rendes évi közgyűléssel, fennállásának, s műkö­désének hetedik évéről számol le; s ha a tisz­telt közgyűlési közönség, figyelembe veszi azt, hogy rendes és rendkívüli tagjai csak 1 frt évi tagdíj fizetésre kötelezvék, az elért anyagi si­kert azon buzgó és szives támogatásnak köszön­hetjük, melylyel a tisztelt közönség az egylet jövedelmei szaporítására rendezett élő képek, szini előadások, hangversenyek és bálok iránt vi­seltetett, — az erkölcsi sikert pedig a tagok buz­galmának — mindkettőért őszinte elismeréssel mondunk e helyen is köszönetet. Az országos egylet központja minden év­ben dicsérőleg emelte ki egyleti működésünk si­kerét, számvezetésünk pontosságát — szerényte­lenség nélkül hivatkozunk erre, mert része és ér­deme van ebben az egylet minden tagjának; valamint büszkeséggel említjük fel azt, hogy alig 200 tagot számító egyletünk képes volt az Er­zsébet kórházban egy 1000 frtos ágy alapítványt tenni, melynek 3 4. részét ki is fizette; visszagon­dolva a mult évek sikereire talán nem hiu re­ménynek adunk kifejezést, ha azt véljük, hogy a február 13-iki bálunk tiszta jövödelme képe­sitni fogja az egyletet a 4-ik részlet kifizetésére férhessenek, kutyákká, macskákká, egerekké vál­toznak, a keresztények hulláiból vagy kigyók és békákból kivont folyadékot használnak az ör­dögtől boszorkányporokat, boszorkányvajat s más különféle kenőcsöket kapnak, melyekkei, hogy láthatlanok legyenek magukat és eszközeiket be­mázolják. — Ezután a gyülekezet feloszlattatván, az ördög a boszorkányok szemeláttára lángnyel­vek között hamuvá ég és eltűnik. Gyakran történik, hogy az ördög ugy is mint széptevő, udvarlási kirándulásokat tesz. Ilyenkor, hogy kísértetei, csábításai biztosabb sikert arassanak, mint daliás lovag, vagy csinos katona jelenik meg; érdekes családi neveket vesz föl; az elhagyott kesergő, vagy Ínségtől sanyar­gatott nő elébe lép; majd vigasztalja majd fe­nyegeti, megajándékozva öt, boldogságot igér; mig végre elbuktatván a nő anyának érzi magát. Most már felnyílnak ugyan szemei, de nincs többé sem vissza térés sem menekülés, a viszony to­vább foly s a nő az ördög nevében vérrel, szén­nel és sóval megkereszteltetvén a boszorkányok közé maradandólag fölvétetik. Különben ki a boszorkányok közé felvétetni akar: annak eskü alatt mindörökre le kell mon­dani Istenről, Jézus Krisztusról, szűz Máriáról, minden szentekről és a keresztény vallásról; le kell mondani a keresztényi örök boldogságról. El kell ismerni, hogy az ördög az igazi ur, a valódi Isten; ennek kell hűséget és engedelmes­séget esküdni, mert csak akkor élvezheti az élet minden kéjeit és örömeit mert csak így juthat be az ördög csillogó paradicsomába. Az eskü al­tétele után az ördög balkeze karmaival az ujoncz testének baloldalára elt'órülhetlen jelleget (stigma diabolicum) nyom, s egy arany darabbal a bal­szemébe egy béka alakot varázsol, mely a többi boszorkányok előtt ismertető jel gyanánt szolgál. Az ekképpen felavatott minden érintéssel álmot idézhet elő. Ha éjjel távozni akar a nélkül, hogy házastársa által észrevétessék: vagy elaltatja ezt, vagy egy pálczát tesz elhagyott fekhelyére, mely is, s igy továbbra is megmarad kamatozásra az egyletnek 1000 forint körüli tökéje (Január i-én 978 frt 27 kr) mely a pápai takarékpénztárban van elhelyezve; de mindezek mellett a helyi szükölködökröl sem feledkezik meg az egylet, s uj év után minden évben tűzifát szokott kiosz­tani a szegények közt, támogatva ebben M. Gróf Esterházy Móricz ur és neje O Méltósága által, kik egyletünk tagjai, s állandó jótevői. Ugyan ezen alkalommal tudomására hozzuk a t. köz­gyűlésnek, hogy Lóskay Miklós kir. középitészi felügyelő, ki az egylet alakulásakor már alapító tag lett, alapítványát a mult napokban 100 frtra egészítette ki. Mielőtt a pénztári számadás részletezésére áttérnénk, felemiitjük a t. közgyűlésnek, hogy indítványunk, mely szerint 200 taggal is lehes­sen vidéki választmánynyá alakulni, az országos közgyűlésen nem fogadtatott el, de azért meg­maradunk, s megmaradhatunk önálló fiók egy­letnek, azonban igyekeznünk kell a tagok szá­mát annálinkább szaporítani, miután haláleset, elköltözés, sőt az egyletböli kilépés által a ta­gok kevesbedése jelentékeny, mely az 1886-ra jelentkezett uj tagok által még pótolva egészen nincs. Most pedig bejelentjük a t. közgyűlésnek, hogy az 1885-ik évi számadás, melynek bevétele 846 frt 47 kr, s kiadása szinte annyi volt, s mely­ből a központot 224 frt 35 kr illette, jan. 2-án elkészült, s január 6-án a számvizsgáló bizottság által megvizsgáltatván, kifogástalannak találta­tott, miért is az elnökség a számadást azon meg­jegyzéssel mutatja be a t. közgyűlésnek, hogy Galamb József pénztárnok urnák elismerő köszö­nete mellett a felmentvényt megadni méltóztassék. Midőn még röviden felemlítjük, hogy az egylet a mult 1885-ik évben rendes évi közgyű­lésén kivül, mely egyszersmind újra alakuló ülés volt, öt választmányi ülést tartott, melyen 31 különféle tárgy intéztetett el, ezek közt kétség­kívül legnevezetesebb a színházi estély rendezése, mely az egyletnek 404 frt 79 kr bruttó jövedel­met, illetve a kiadások levonása után 300 frt tiszta jövödelmet hozott, a többi ügyek részle­tes felsorolását annál kevésbé tartja az elnökség szükségesnek, miután a választmány jelentése az egyleti működés fontosabb mozzanatairól ugy is fel fog olvastatni. Az alapszabályok 11-ik §-a értelmében a választmányi tagok 3 évre választatnak ugyan, a választmány egy harmada azonban évenként sorshúzás utján kilép, a kilépők újra megválaszt­hatok, és a választás szavazással történik; mi­után a pápai fiók egyletnek az elnökök, alelnö­kök és hivatalnokokkal együtt 32 választmányi tagja van, a nevezetteken kivül pedig huszonöt, a folyó évben sorshúzás utján kilép 8, — 1887­ben ismét 8, - 1888-ban pedig azon 9 tag, kik az előző 2 évben sorsolás alá nem estek; tekin­tettel azon körülményre, hogy néhai Bocsor Ist­ván választmányi tag meghalt, kisorsolandó lesz jelenleg 7 vál. tag — választandó pedig 8, az elnökség a kisorsolásra és szavazatszedésre a 3 tagu bizottságot kiküldvén, felhívja a t. közgyű­lést a választás alapszabályszerü megejtésére. Ezek után az elnökség megköszönve a tisz­telt választmány minden alkalommal tapasztalt támogatását, és megköszönve az egylet összes azonnal a távozó alakját veszi föl. A legkisebb ajtónyilás vagy a kulcslyuk elég neki a ki és be juthatásra. Néha pedig a boszorkányok közé való felvétel ünnepélyes szerződés mellett történik, mely vérrel pecsételtetik meg. A boszorkányok és boszorkánymesterek egyik fontosabb feladatát képezi az is, hogy az emberek, főleg pedig a hitvesek között viszályt és gyűlölködést gerjeszszenek. Egy 1591-ben el­itélt beszorkánymester önként vallotta, hogy az ördög maga parancsolta meg neki, hogy az em­bereket egymás ellen izgassa. Egy másik 1609­böl ugy adja elő, hogy ö a számtalan sok be­tegség, szélütés s haláleset mellett, melyeket keze kinyújtása vagy a ruhának puszta érintése által okozott, több házasságot is feldúlt legyözhetlen ellenszenvet szítván a hitvesek között. De ki tudná itt a boszorkányok feladatait, eszközeit és bűntetteit mind elősorolni. Annál az asszonynál például egy alma már hét izben idézte elő az idétlen szülést, emitt egy leányt a sör ital hajától foszt meg; ott egy gyermek sa­vanyú szeder, vagy vállára ütéssel van megva­rázsolva; itt pedig egy férfi eszét, sőt életét veszti egy korty ital miatt. Egyik boszorkány a szomszéd tehenét orsóval feji, egy másik a ko­maasszonynak kenyeret ád, mire térdei ennek anyira feldagadnak, hogy csak dohányból és méz­ből készült tapasz oszlathatja el. Máskor mezei egerek, ártalmas hernyók s férgek támadnak, ha a boszorkányok bizonyos tárgyakat egy edénybe összeföznek. Egy fiatal angol lord Rothlandshire meghal, mert balkesztyüjét megfőzik, átlikaszt­ják és földbe ássák. Anglia lord protectorának, a gloncesteri herczegnek neje Cobham Eleonóra, kit szintén boszorkánynak tartottak, férje sze­relmét egy igen szép fiatal leány iránt az által gátolta meg, hogy ezen leánynak viaszból ké­szült szobrát egy fülkében elrejtve magánál tartja. IV. Henrik angol király életét pedig olykép igyekszik lassanként kioltani, hogy a királyhoz hasonló viasz alakot készíttet és ebbe a sziv és tagjainak részvétét, a megjelenteknek pedig szi­ves türelmét és érdeklődését, azon óhajtással zárja be elnöki jelentését, hogy egyletünk, mely alakulási időre egyike az elsőknek az országban, anyagi sikereire, s erkölcsi ereje, s hatására nézve is egyike legyen hazánk legvirágzóbb egyleteinek. Pápa, 1886. december 31. Pap János, Kiss László?ié, társelnök. I 4 társelnök. Közegészség ügy. Veszprém megye közigazgatási bizottságának f. évi január hó 1-én tartott ülésén Dr. Kerényi Ká­roly in. főorvos a következő egészségügyi jelentést terjesztette elő: ! A közegészség január hóban — Pápa r. t. város továbbá Zircz, Lókut, B. magyar és német Szombat­hely községek kivételével — a mennyiben Pápán a hagymáz uralgott járványosán, a többi nevezett köz­ségekben pedig vörheny betegedések fordultak elő — ezeken kivül a közegészség a megye legnagyobb részében kedvezőbb volt mint az előző hónapban mert a iietegedés és halálozás kevesbedett. A legkiterjed­tebb betegedések voltak a légzés szerveinek hurutos és lobos bántalmai, ezek mellett izületi csuzok és toroklobok is gyakran előfordultak; a hagymáz a mely már az őszi hónapok alatt egyes községekben kisebb nagyobb mérvben uralgott Pápa r. t. város lakosai között járványos kiterjedést vett, a betegség járvány­szerű jellegének megállapítása valamint terjedésének lehető meggátlása czéljából teendő óvintézkedések végett a városi egészségügyi bizottság összehivatott és annak ülésében tekintettel a számos megbetege­désekre a kór járványos jellege megállapitatott, a tek. alispáni hivatal részéről a közegészségügyi XIV. t. cz. 33 és 157 §§-ainak e) pontja értelmében az iskolák és tanodák ideiglenes bezáratására hozott ha­tározat, minthogy a betegek legnagyobb számát nem annyira tanulók mint inkább más foglalkozásbeli 15-20 sőt magasabb életkorban levő egyének képezik, egye­lőre felfüggesztetett, elrendeltetvén azonban a törvény szigorú követelményei szerint a betegek bejelentése azoknak lehető elkülönítése, a szegények gyógysze­rekkeli ellátása, a lakások fertőtlenítése s figyelmez­tetve lett a lakossúg arra is, hogy azon házaktól a melyekben hagymázban fekvő beteg van, tanulót mind addig mig a beteg fel nem gyógyul és a lakás kel­lőleg fertői lenit, ve nem lett. az iskolába járástól visz­szatartózlassanak, elrendeltetett továbbá, hogy a jár­vány terjedésének meggátlása czéljából a törvény­szerű óvintézkedések pontosan végre hajtassanak. — A legutóbbi napok alatt a járvány jelentékenyen alább hagyott; az ápolást nélkülöző betegek részint az ir­galmasok kórházában, részint a városi üres lovas lak­tanyában lerendezett külön kórodai helyiségben van­nak elhelyezve, a hol azok kellő ápolásban részesül­nek, az orvosi kar a betegek gyógykezelése körül kellő ügy buzgósággal jár ei és a kiadott óvintézke­dések foganatosítása tekintetében is a lehetőség kor­látai között mindent megtesznek, a járvány egyes súlyosabb kóralakokat kivéve átlag enyhe lefolyású; — megbetegült a legutóbb hozzám érkezett kimutatás szerint összesen 90, meggyógyult 29, meghalt 8, beteg maradt 53. Borzavár és Bársonyos községekben a vörheny szűnő félben van, a járvány eddig szelíd lefolyást követett, a megbetegültek, meggyógyultak és meg­haltak számaránya a •//. alatt ide mellékelt kimuta­tásból kitűnik, legújabban fellépett a kanyaró Zirczen, Lókuton, Bakony r M. Szombathelyen, ezen községek­ben is a kór terjedése ellen a kellő óvintézkedések ha­tóságilag elrendeltettek. A cholera járványt megelőzőleg a nagy inéit, m. kir. belügymínistciiumlól és ezek alapján a tek. agyvelő táján minden nap hosszú, hegyes tűket szurkál. Azon vélemény, hogy. Cobham Eleonóra a gloncesteri hercegné boszorkány volt, onnan eredt, mert nem rostéit értekezni a tudósokkal és hitt a csillagászatban, s a csillagászoknak, ki­ket a nép ép ugy, mint a hires Kepplert s Lu­thert is boszorkányoknak tartotta. Megjegyzendő, hogy a néphit szerint a bo­szorkányok legtöbbnyire sovány testű ránezos arczu, kóczos hajú, kancsal szemű, s hosszú körmű alakok. Szépek és fiatalok ritkán vannak köztük. S általán véve gyógyítással és jövendömondás­sal foglalkoznak. A tópartján. Elmerengek, elmerengek a habzó hullámo­kon, — melyek fodrozva ujjúinak és múlnak gyors dagálylyal és aszálylyal kis medrökben — oly kietlen a táj — füzek nem mártogatják lankadt ágaikat, nád nem susog bús regéket — a parti fecske csipogása nem élénkíti a csendet, sirályok, szárcsák s halászkák sehol nem láthatók — nem lengeti szellő a yachtok vitorláit — a hold vagy napsugár nem rezeg — nem tükrödzik vissza a felszínen •— csak egy kis „evező" locscsanást hal­lok folyton — s mégis órákig elandalodom a tó­partján ! Fantásiám átvisz túl a nagy Oczeánon. a tenger zúgása siketitöleg hat érzékeimre, elvisz a pálma és narancs ligetekbe, bambusznád re­csegve integet — áloé, agavé virágait csodálom, a madarak szinpompái kápráztatnak, a kúszó nö­vények mint tarka hímzett függönyzet himbáló­dik keresztül utamon, meleg verőfényes napsu­gár ömlik szét varázsfátyolként a tájon — oh de félre te csaló kép — vissza-vissza a tópartjára, hol a kis evező fáradtan hever — sajkám telve habzó hullámzattal — s a tó elhaló csendje váljon mit jelent ? — Ohó — hisz már kész a szappany ! alispáni hivataltól kiadott utasítások értelmében a ha­tóságok és azok egészségügyi közegei részéről a rendőri intézkedések foganatosítása szorgosan ellen­őriztetett, a köztisztaság álialában kielégítő volt. Öngyilkoság volt 3, u. m. önfelakasztás által 2, lőfegyver által 1. Elmekór miatt megvizsgáltatott Sikátor község­ben I egyén és annak az országos tébolydába leendő elszállítása véleményeztetett. Az állategészségi viszonyok mindenütt kedve­zők voltak, járvány nem uralgott. 2k. crCs^étt-vj-i Károly megyei főorvos. Szabály rendelet Pápa városa te7-ületére a foglalkozást közvetítő és cseléd szerző-üzletről. 1. Ezen üzlet gyakorlására nem nyerhet oly egyén engedélyt, a ki a hatóság előtt mint erkölcs­telen életű ismeretes. 2. Foglalkozást küzvetitő, vagy cseléd szerző üzIÄ nyithatására Pápa rendezett tanácsú város te­rületére csak 4 engedély adatik. 3. Ezen üzlet tulajdonosa tartozik 100 forint óvadékot letenni a hatóság pénztárába minden kamat nélkül, az ipar engedély kiadása előtt. Értékpapír, vagy ingatlan gyámsági biztosíték is elfogadható. 4. A hatóságilag megállapított árszabály az üz­leti helyiségben mindig kifüggesztve tartandó. A je­lentkezésnél bárminő díjat szedni tilos. Az árszabály szerinti díj a szolgálatba lépéstől számított 8 nap alatt esedékes. A szedhető díjak a következőkben állapit­tatnak meg: 1.") inas szerzésért 20 és 30 krt; 2.~) se­segéd szerzésért 50 és 50 krt; 3.} könyvvivő vagy üzlet vezetőért 3 frt és 3 frt; 4.~) kocsistól 50 és 50 krt; 5.J cselédtől 25 és 25 krt; 6.) szoptatós­dajkától 50 é8 50krt; 7.~) szakácsnétól 80 és 80 krt. 5. Az üzlet tulajdonosnak rendes könyvet kell vezetni, e könyv alakja beosztása és tartalma a következő: A foglalkozást kereső Cseléd vagy munka könyvet ki­álliló haló­ság neve Jelent­kezés napja. A gazdának kihez sze­gődölt Besze­gődés napja A kőzve titésért szedeti dij Neve Cseléd v. munka könyv sz. Cseléd vagy munka könyvet ki­álliló haló­ság neve Jelent­kezés napja. A gazdának kihez sze­gődölt Besze­gődés napja A kőzve titésért szedeti dij Neve Cseléd v. munka könyv sz. Cseléd vagy munka könyvet ki­álliló haló­ság neve Jelent­kezés napja. Neve Laká­sa Besze­gődés napja A kőzve titésért szedeti dij Neve Cseléd v. munka könyv sz. Cseléd vagy munka könyvet ki­álliló haló­ság neve Jelent­kezés napja. Neve Laká­sa Besze­gődés napja frt kr 6. Az üzlet valamint az üzleti könyvek a rendőr­hatóság által bármikor megvizsgálhatók. 7. A foglalkozást kereső egyéneket kellő iga­zoló okmány nélkül beszegődtetui tilos. Cselédeknél cselédkönyvnek kell lenni, továbbá tilos a saját sze­mélye felett, nem rendelkező egyént az apa vagy gyám, avagy gyámhatáság beleegyezése nélkül be­szegődtetni. 8. Az üzlet tulajdonos a nála jelentkező egyén erkölcsi viseletéről tudomást szerezni, s erről a fel­fogadót híven értesíteni tartozik. 9. A már beszegődött egyént máshoz szerződ­tetni , vagy más helyre csábítani, vagy elbocsájtás nélkül távozottnak helyet szerezni tilos. 10. Az üzlet tulajdonos tartozik üzleti helyisé­geit tisztán tartani. 11. Az üzlet tulajdonos köteles minden nála jelentkező és magát kellően igazolt egyénnek sze­mély válogatás nélkül helyet közvetíteni. 12. Az a közvetítő vagy cselédszerző, a ki a jelen szabály rendelet határozatai ellen vét, az ipar­hatóság által 50 forintig terjedhető pénzbüntetésre büntetendő. 13. A kik ezen üzletekre 1884. október 1-je előtt szereztek jogosítványt, azok is kötelesek a je­len szabály rendelet határozatát betartani. A városi képviselőtestület 110/1884. sz. határozatának meg­felelóleg módosított s az által ekép elfogadott ezen szabály rendelet ellen — ennek 30 napot meghaladó időn át közbetekinthetésre volt kitétele után, semmi észrevétel vagy felebbezés be nem érkezett. — Pápa, 1885. január 2. Osváld Dániel h. polgármester m. k. JVagy Boldizsár főjegyző 111. k. 47863. szám. — „Jóváhagyom" Budapesten, 1885. november 24. A minister helyett Matlekovics. Hivatalos rovat. Pápa város t. adózó közönségéhez! Figyelmeztetik a t. adózó közönség, miszerint a f. évi első negyedre vonatkozó adó- és pótlékfize­tési határidő a folyó hó 15-ikével lejár, — mindazok tehát, a kik a folyó év I-ső negyedere járó kir. adó és városi pótlékjukat még le nem fizették, azt az em­iitett határidőig lefizetni siessenek, mert a kitűzött határidőn túl már a törvényben megszabott késedelmi kamatok és végrehajtási költségek fizetésére is lesz­nek kötelezve. Azok pedig kiknél már régebbi tarto­zások miatt foglalás történt, tartozásuknak most már azonnali befizetésére annál inkább is figyelmeztetnek, mert már a jövő héten a III. fokú végrehajtás fog ellenük foganatosíttatni. Pápa, 188G. február 6-án. A városi adópénztár. KÜLÖNFÉLÉK. — Ifj. Esterházy Móricz grófot a bu­dapesti nemzeti Casino választmányi tagjául választá. A választmányban vannak kivüle még többek közt Apponyi Albert gróf, Bittó István, Dessewfy Aurél gróf, Fejérváry Géza br., Szapáry Gyula gróf, Széchenyi Pá! gróf minisz­terek, Tisza Kálmán miniszterelnök. Szeretve tisztelt főispánunk e megválasztása kétségtelenül i szép kitüntetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom