Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-07-11

JM.egjelen.ilc Mi n den v a s árna p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bermentetlen levelek, csak 'ismert kez/kiől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hioat a láb a 0 - k o l lég iu m épül el) küldendők. PÁPAI LAPOK. Előfizetési cLijalt. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt £0 krajezár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyílt tér ben 25 krajezár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a l a p KIADÓ h i Í> a l a (á b a (r e f. fő i s k o la n y 0 m d á j a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavitíéki egyesületnek hivatalos közlönye. A megyei székház építése ügyében. Jegyzőkönyv. A megyei székházépitö és a 124/8857. számú közgyűlési határozattal kiküldött ötös bizottság Véghely Dezső megyei alispán elnöklete alatt június hó 26-án együttes ülést tartott, melyen Kiss István, Gyurkovics K. és Kéler Napoleon is megjelentek. A jegyzökönyvet vezette dr. Purgly Sándor székházépitö biz. jegyző, Véghely Dezső kir. tanácsos alispán a megjelent bizottsági tagokat üdvözölvén, az ülést megnyitja és annak jelzése mellett, hogy a 124/ 8857. számú közgyűlési határozattal a székházépitö és az ötös bizottság a székházépítés ügyében egy, a megye közönsége elé terjesztendő javaslatnak együttes elkészítésére kéretett fel, a hivatkozott közgyűlési határozatnak és az ötös bizottság azon átiratának felolvasása után, melyben jelezve van, hogy az ötös bizottság tanácskozásait befejezvén, —javaslatát a székházépitö bizottság elé terjeszteni szándékozik, — felhívja az együttes ülés jelenlevő tagjait, hogy mindenek előtt a tárgyalás menetére, azután pedig a készítendő javaslatra nézve, megállapodásokra jutni szíveskedjenek. A székházépitö bizottság tagjai legelőször is az ötös bizottság javaslatával óhajtván megismerkedni, ezt Magyar János mint az ötös bizottság elnöke bemutatja, s ennek felolvasása után határoztatott: az ötös bizottság által 1886. évi jtnius hó 12 én felvett jegyzőkönyvben foglalt, de a székházépitö bizottságnak csak is jelen ülésben bemutatott javaslat Paál Dénes, Kiss István és Gyurkovics Kornél uraknak, mint a székházépitö bizottság szakértőinek oly felhívással adatik ki, hogy arra nézve váljon az ötös bizottságnak az építkezés tárgyában tett javaslata technikailag mi módon vihető kersztül ? és hogy a javaslatban elejtetni véleményezett épületrészek ki nem építése esetén megtakarítások egyáltalán és ha igen, minő megtakarítások érhetők el? folyó évi július hó 3-ig számszerű adatokkal ellátott kimerítő szakelöterjesztést készítsenek. — E szakértői véleményt lapunk számára sikerült megszereznünk, mit is mai számunkban egész terjedelmében közlünk. Miután nevezett szakértők kijelentették, hogy Julius hó 3-ig megbízatásuknak eleget tesznek, s előterjesztésüket a székházépitö bizottság elnökének kezeihez juttatják — a megye alispánja mint a székházépitö bizottság elnöke felkéretik, hogy a majd hozzá érkező szakvéleményt Magyar János urnák mint az ötös bizottság elnökének haladéktalanul rendelkezésére bocsájtani s akként intézkedni szíveskedjék, hogy a rendkívüli törvényhatósági közgyűlést megelőzőleg még egy együttes ülés, — ezt követőleg pedig a rendkívüli törvényhatósági közgyűlés július hó i-sö felében a törvényes formák betartása mellett megtartható legyen. Végül az együttes ülés kijelenti, hogy az ötös bizottság javaslata utolsó részének egy pontjában foglalt azon indítványra, hogy vállalkozó építésznek haladéktalanul tiltassék meg az oldalszárnyak és hátsó épület második emeletének, továbbá az istálók és félszereknek, végre a homlokzati erkélyeknek kiépítésére czélzó minden munkálat és előmunkálat, valamint az ezek kiépítésére szükséges anyagok és szerek megrendelése is, — a határozathozatalt ezúttal lehetőnek nem tartja. Az ötös bizottság javaslata a kiküldött szakértőknek rövid uton kiadatván, ezen határozat Véghely Dezső kir. tanácsos alispán, Kiss István, Paál Dénes és Gyurkovics Kornél urakkal közöltetni rendeltetik. Szakértői vélemény. A veszprémi megyei székház építési bizottságának, valamint az 1886. évi június hó 7-én tartott törvényhatósági közgyűlés 124/8857. sz. határozata alapján kiküldött V-ös bizottságnak folyó évi június hó 26-án tartott együttes ülésükben hozott felhívásuk folytán tisztelettel alulírottak az épités alatt levő megyei székháznak a nevciett V-ös bizottság folyó évi június hó 12-röl kelt jegyzökönyvében javasolt átalakítására vonatkozólag szakvéleményüket a következőkben terjesztik elö. Mindenek előtt kijelentik tisztelettel alólirottak általánosságban, hogy az uj székháznak jelen terjedelemben való építtetését az 1884-ilc évben kibocsájtott építési programm szerint Veszprém vármegye törvényhatósága rendelte el; ezért is minden komoly szándéknak vagy gondos előre látásnak, a mely kisebb mérvű épitkezést szándékolt vagy óhajtott volna foganatosíttatni, a programm kibocsájtása előtt, vagy is az 1884-ik évben kellett volna nyilvánulni. Az 1885-ik év elején tartott törvényhatósági közgyűlés, mely a 14 pályatervező közül 3-at ujabb pályázatra szólított fel, valamint az ugyanazon évi márcziusi törvényhatósági közgyűlés is az első terjedelmes söt lényegesen kibővített programmot rendelte alapul venni a kiviteli engedélyezési tervek elkészítésére. Az 1885-ik évi júniusi törvényhatósági közgyűlésen is, a midőn az esteleges kisebb mérvű építkezésre vonatkozó javaslatnak megtételére és érvényre emelésére az utolsó időhatár is elmulasztatott, az eredetileg kibocsájtott és kibővített építési programm szerint szerkesztett kiviteli tervek és költségvetéseik fogadtattak el. Ezeknek jóváhagyatásuk után a 4 főbb munkanem végrehajtatása a törvényes eljárások legszigorúbb betartása mellett szerződésileg biztosíttatott, söt nagy részében azóta foganatosíttatott is. Mai nap tehát, a midőn már az építkezés kiadott legfőbb munkálatai nagy részükben megrendeltettek, a munkatervek és részletrajzok az egész épületre és minden munkanemre nézve kidolgoztattak, a fennforgó előre haladott építési viszonyok közt minden szándékolt változtatás az épületnek végzetes hátrányára, az építtető törvényhatóságnak pedig alig meghatározható nagy anyagi kárára szolgálna. Ezen általános kijelentésükkel kapcsolatban tisztelettel alulírottak az ötös bizottság jegyzökönyvében foglalt állításoknak és javaslatoknak alaptalanságát illetve idöszerütlenségét és czélszerütlenségét egyenként és együttvéve a következőkben igazolják. /. Magán lakások és szálló helyiségek. Az alispán és főjegyzői lakások és a szolgabírói szálló-szobák építtetését szintén az előirt építési programm rendelte el. A lakások kérdését illetőleg pedig az építési programm megalkotásakor az egész országban általános és századokra visszamenő azon tény szolgált irányadóul, hogy a törvényhatósági főbb tisztviselőknek a legtöbb vármegye a megyei székházban nyújt lakást. A mi a külföldre való hivatkozást illeti, annak téves voltára nézve figyelmen kivül nem hagyható az, hogy a magyarországi vármegyéket s azok bárminemű berendezéseiket csak is ismét magyarországi vármegyékkel és berendezéseikkel lehet mérlegelni; a külföldre való hivatkozás tehát, mely különben sem állja ki a tüzpróbát, teljesen helytelen s e tekintetben irányadó összehasonlitás alapjául egyátalában nem szolgálhat. A magyarszági megyeházakat és az azokban elhelyezett köztisztviselői lakásokat illetőleg pedig a következő hiteles és hivatalos adatok szolgálnak felvilágosítással. 33 adatokat nyújtó vármegye közül 3 vármegyének nincsen székháza; a többi 30 megyeház közül i-ben, szóval csak is egyben nincs semminemű lakás; 3-ban vannak szolgalakások, 3-ban altisztviselöi lakások és 23-ban vannak megfelelő terjedelmes főtisztviselői lakások. Tehát a tényleges arány az, hogy 33 megyeház közül,23-ban vannak főtisztviselői lakások; minél fogva az ötös bizottság jegyzökönyvének azon hivatkozása, hogy „az ország túlnyomó részében egyátalán nincs a köztisztviselőknek a középületekbe helyezett ingyen lakásuk" minden alaposságot nélkülöz. A 23 említett megyeházban ritkán 1, leginkább 2, gyakran 3, söt néha 4—5 köztisztviselői lakás is foglaltatik bennt. Ilyenek: Szepes vármegye székházában a főispán, alispán, főjegyző és az altisztviselök lakásai 9+7+7+8= 31 helyiséget foglalnak el. Fehérvármegye székházában a főispán, alispán és várnagy lakásai 31 helyiséget 13+13+ 5=51 helyiséget foglalnak el; ezenkívül van kocsiszín és istálló. Komárom vármegye székházában a főispán, alispán, főjegyző és az árvaszéki elnök lakásai 32 helyiséget foglalnak el; (8+9+84-7=32.) 0 Nógrád vármegye székkázában a főispán, alispán, szolgabiró, főszámvevő és tiszti főügyész lakásai 8+11+6+6+7=38 helyiséget foglalnak el; e mellett vannak istállók és félszerek is. Bács-Bodrog vármegye székházában a főispán, alispán, főjegyző és várnagy lakásai 8+ I<

5+5+5=34 helyiséget foglalnak el; c mellett a 16 helyiségből álló alispáni lakáshoz egy nagyobb és egy kisebb istálló, a főispáni szálló lakáshoz pedig külön istálló, 2 kamra és 3 kocsiszín tartoznak. Somogy vármegye székházában a íöispán, alispán, főjegyző, központi szolgabiró és altisztviselök lakásai 15+8+8+7+12=50 helyiséget foglalnak el stb. stb. Ezen adatokhoz képest Veszprém vármegye uj székházában az alispáni lakás áll 6 lakó- j szobából (1 hivatalos jellegű) a főjegyzői lakás áll 4 szobából, a szolgabírói vendégszobák pedig elfoglalnak 4 lakószobát. Ezen tiszti lakasok mellékhelyiségeikkel együtt u. m. előszobák , konyhák, cselédszobák, fürdőszobák, huszárszobák, éléskamrák elfoglalnak összesen 30 helyiséget. A köztisztviselői lakások tehát Veszprém vármegye uj székházában a felsorolt példákhoz viszonyítva a legkevesebb számú helyiséget foglalják el. Ezen összehasonlítási adatok igazolják tehát, hogy Veszprém vármegye területi nagysága, népessége és anyagi helyzete a veszprém-városi lakásviszonyok folytán okvetlenül szükségessé vált magán lakások megállapításánál figyelembe vétettek. Ezért és tekintettel arra, hogy a köztisztviselői lakások első sorban a közigazgatás jól felfogott érdekében vétettek ezen székház építésének keretébe is ; tekintettel arra, hogy a hivatalos helyiségeknek eddig sikeresen megoldott czélszerü beosztása és csoportosítása az egész épületnek mintegy felforgatása által többé helyre állitható nem lenne, — tekintettel továbbá arra hogy a magán lakások a közigazgatás fejlődő szükségleteinek a jövő időkben kész hivatali helyiségeket fognak nyújthatni: tisztelettel alulírottak a magánlakásokat és szálló helyiségeket az építkezés teljes sikerének, valamint a vármegye által hozandó s alább tüzetesen körvonalozott anyagi áldozatok e'kerülésének érdekében válto/.atlanul meghagyandóknak véleményezik. II. A második emelet. Tisztelettel alulírottak ugy műszaki, valamint építészi gazdasági szempontból a II. emelet javasolt elhagyását elejtendönek véleményezik. Véleményezésük indokai a következők: a) technikai okok, a melyeknél fogva az épület II. emeletének elhagyása által szükségessé vált segédszerkezetek az épület egyes részeinek szilárdságát csökkentik és b) építési gazdasági okok, a melyek szerint a már teljesititett munkálatok részbeni értéktelenedésének, a már megrendelt de nem használható munkálatok költségeinek, valamint a szükségessé váló uj munkálatok költségeinek és a meg nem rendelt, de szerződésileg kiadott munkák után az ötös bizottság által vállalkozó részére megtéríteni javasolt muló haszonnak öszszege mint hozandó áldozat összesen felülmúlja a II-ik emelet elhagyása által elérni vélt megtakarítást. a) Technikai akadályok. 1) Az oldalszárnyak elhagyása által jobbról és balról az innenső udvari fal folytatását képező uj szerkezeti főfalak szükségesek, a melyek a már megépített fő és kózépfalakkal ezek szilárdságát lényeges csökkentő költséges csorbázatok által építhetők össze. 2) Az oldalhomlokzaton nyert sarokpillérek az épület változhatatlan tengelyrendszere következtében felette kicsinyek maradnának. 3. A 2-ik emeleti utcai párkánynak a kétemeletre meghagyott udvari soron is ugyanegy magasságban kell folytatódni (az eddigi megmunkálás alatt levő fedélterven az udvari párkány jóval mélyebben fekszik) ez által a meghagyott épületrész fedélprofilja is teljesen megváltoznék és a már megrendelt és munkában levő fedélszék e része hasznavehetetlenné válnék. 4. Az oldalrészek fedélprofilja a megrendelt méretekkel az első emelet felett csak akként férne el, hogy fedélgerincze a változatlanul hagyott kétemeletes rész párkányába bele vágódnék ; ezen akadálynak okvetlen szükséges alapos elkerülése folytán az oldalszárnyak és ezzel kapcsolatosan a hátsó szárny fedélprofilja is megváltoznék és a már megrendelt és munkában levő fedélszék e hátsó részei is hasznavehetlenné válnának; hasznavehetetlenné válnának a fedélzet föszaruzatkiosztásai az által is, hogy a füstcsöveket,csakis a második emelet felépítése által feapunfe jelen ssámátoo* e«y fél iy melléklet vau csatolva. lehet akként csoportosítani, hogy azok a mostani föszaruzatok rendezésének megfeleljenek; vagyis a már megrendelt cs munkában levő fedélszék teljesen hasznavehetetlenné válik és ennélfogva az átalakított épületre egészen uj fedélszékek volnának tervezendök és építendők. 5. A meghagyott kétemeletes részen uj padláslépcsö építendő, mely csakis költséges vasszerkezet segélyével eszközölhető. 6. A meghagyott kétemeletes részen egészen uj árnyékszékcsoport építendő, melynek tömlői az eddig épített falazatokban azok szilárdságát csökkentöleg bevésendök volnának (ezen munkálat a pincebeli vegyes falazatnál, mely % részben veszprémi terméskőből áll, a kő tulajdonságánál, keménységénél fogva majdnem lehetetlen.) 7. Nem annyira technikai mint inkább cslhetikai hátránya volna a megcsonkított épületnek az, hogy a jobbról és balról létesítendő széles utcákból az oldalszárnyaknak minden symmetriat nélkülöző, akaratlagosan egyemeletesre való lemetszése az épületnek sarokról nyert távlati megjelenését szégyenteljes szomorú torzképpé törpitené, és az épület belértékét is alig meghatározható mérvben csökkent mé. b) Építési gazdasági okok. A második emelet elhagyásával járó áldozatok. 1. A 2-ik emeletnek elhagyása által az épületen eddig teljesített lényeges munkalatok az építtető törvényhatóságra nézve értéktelenné válnak s tényleges veszteséget képeznek. Ilyenek pl. a vastag falak, a melyek azon célból építtettek eddig oly vastagokra, mivel a 2-ik emelet hordására voltak szánva; elmaradván a 2-ik emelet, a falak vastagságainak egy része és építési költségeik kárba vesznek. Ily költségek a földkiemelési és falazási munkálatok egy része sat. Ezek összege a I •/. alatti melléklet részletes adatai szerint 4143 frt 65 kr. 2. A már megrendelt, de a javasolt átalakítás esetén kifizetendő és hasznavehetetlenné váló munkálatok és költségeik a II-/. alatti mellékletben részletezvék; összegük 12323 ftt 60 kr. 3. Az átalakítás által elmaradó, de szerző-' désileg már kiadott munkálatok után vállalkozó részére az ötös bizottság javaslata szerint számításba hozott 8%-os :muló haszon kártérítési öszszege a III/, alatti részletes kimutatás adatai szerint 1391 frt 72 kr. Tisztelettel alulírottak ezen kártétitési összeg megállapítását csak annyiban érintik és oly mérvben veszik számításba, amint az ötös bizottság jegyzökönyvének javaslatai között szerepel; érdemleges véleményezést ilynemű munkálatok mennyiségét és az utánnuk eső százalékot illetőleg, csakis a bírói ítélet ad. 4. Az átalakítás által okvetlenül szükségessé vált uj munkálatok és költségeik a IV 7. alatti mellékletben vannak teljes részletességgel megadva, összegük 1242t frt 11 kr. A 2-ik emelet elhagyásával járó áldozatok, — nem számítva a vállalkozó által esetleg igényelt egész más természetű kártérítési követelményeket — az I •/., IIIIIv. és IV -/

. alatti mellékletek adatai szerint kitesznek 30280 fit 08 krt. Ezen összeggel szemben a 2-ik emelet elhagyása által megtakarított munkálatokat és költségeiket az V •/. alatti melléklet részletes adatai tüntetik elö; összegük 20S33 frt 90 kr. A 2-ik emeletnek elhagyása esetén tehát az építkezésnek a jelen időkben való előrehaladottsága folytán nem megtakarítás fog eléretni, hanem legalább 9446 frt 18 kr, illetőleg az értéktelenné váló munkálatok 4143 frt 65 krnyi elvesző költségeit már megtérítettnek számítva, 5302 frt 53 kr uj költségtöbbletet igényelne. Legalább enynyi tényleges több költségbe kerülne tehát az, hogy az uj székház a 2-ik emelet elhagyása által 24, nagyobbára tágas helyiséggel kevesebbet bírjon; e mellett későbben a közigazgatási igények fejlődése folytán ugyanezen helyiségeket a vármegye még sokkal nagyobb költségek árán lenne mégis kénytelen letesiten. Megjegyeztetik: 1) hogy a kiadott munkalatok a szerződési egységárakkal számíttattak; 2) hogy a ki nem adott és elmaradó munkálatok a költségvetésben előirányzott és a műszaki tanács által helyesbített egységárakkal számíttattak (miután az árlejtési eredmény iránt előre, határozott következtetésekkel élni épenséggel nem lehet); és 3) hogy a már megrendelt és kifizetendő munkálatok javasolt elárverezése esetén befoly28