Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-10-11

illeti: igaz, hogy 5, habár nem is minden tanu­lóhoz, és nem is minden tárgyból — mihez a kormányképviselőnek utasítása szerint joga van — hanem némely tanulóhoz némely tárgyból csak­ugyan intézett kérdéseket, a mikor szükségesnek látta; de ezzel csak kötelességét teljesítette, veto-jogát azonban, ennek szükségét fenforogni nem látván, épen nem használta, mert a vizsgá­lati bizottság tagjai, az illető szaktanárok, habár nem is túlszigoruan, sőt minden egyes tanuló iránt még- ama körülménynek is, vajon mit lehe­tett képes a tanuló az eddigi rendszerben szor­galom mellett teljesíteni, méltányos tekintetbe­vételével, lélekismeretesen itélt az adott felele­tekből s állapította meg az osztályzatot. Különben az érettségi vizsgálati kormánykép­viselőnek a törvényes utasitásban kimért jogkö­rébe tartozó jogok, s azok kötelességszerű igény­bevétele nélküi a kormányi ellenőrzés az érettségi vizsgálatoknál teljesen illusoríussá, a kormány­képviselő" pictüs masculussa és idővel nevetséges madárijesztővé válnék, mely szerepre önérzetes férfiú bizonyára nem vállalkoznék. Végül az egész kérdés személyi vonatkozá­sára, Beöthy Zsolt kormányképviselőre mégegy­szer visszatérve: van ö neki egy nagy hibája és ez az, hogy az érettségi vizsgálat tárgyaihoz alaposan ért; s valahányszor a szegény matu­randus nagy szorultságában mellékutra akarna térni, a jóakaratú; de komoly arczu kormánykép­viselőt mindig szemben találja magával, ki öt az igazi útra visszaterelni igyekszik. Ennyit tartottam szükségesnek helyreiga­zításul, s az igazság érdekében, ezen sorok ele­jén megnevezett szomszédvárosi közlöny idézett pápai tudósítására, e lapokhasábjain is elmondani. Közegészségügy. Veszprémmegyének folyó évi október hó 5-én tartott közigazgatási bizottsági ülésen Dr. Kerényi Károly megyei főorvos a következő egészségügyi jelentést terjesztette elő : A közegészség szeptember hó folyamában, tekintve az igen csekély számu betegedést, s a szinte igen gyér halálozást, az előző augusztus ha­vinál még kedvezőbb volt. Ezen hónapban is, ugy mint augusztus hó­ban az előfordult kóralakok között lnginkább gyomor csorvás betegedések és bélkurutok vol­tak ugy felnőttek mint kisdedek között legszá­mosabbak, de átlag tekintve, ezen kórnemek is igen gyéren és többnyire enyhe alakban fordul­tak elő és jó kimenetelűek voltak, — hagymáz és váltólázak hasonlóképen csak itt ott nagyon szórványosan kerültek gyógykezelés alá. Ezekből kitűnik, hogy az egészségügyi viszonyok a le­folyt hóban igen jók voltak, az uralgott heveny fertőző kütegek is mindenütt megszűntek, ugy hogy az egész megye területe september hóban járványmentes volt. A chólera járványt megelőzőleg a nagymélt. m. kir. belügyministeriumtól és ezek alapján a tek. alispáni hivataltól kiadott utasítások értelmé­ben a hatóságok és egészsgügyi közegek részéről az egészség rendőri intézkedések foganatosítása szorgosan ellenőriztetett, a piaci élelmiszerekre va­lamint a köztisztaságra is kellő gond fordíttatott. Elkoboztatott 6 kiló marhahús, i romlott lud, i nyul, 8 drb romlott hal, i véka rothadt alma, i véka gomba, 3'/ 2 liter tej. A vasúti indóházak rendesen fertőtelenitet­hetö, — szemenszedett mult századbeli elzüllött bárkák. Nem robognak, hanem zörögnek. — De kedveskednek egyébbel is! Beül egyikbe a múlt­kor egy helybeli ügyvéd; alighogy elhelyezke­dik, egy recscsenés — és a kocsifenékben találja magát. Felmondta az ülőke a szolgálatot. Még jó, hogy csak a fiakkeré. — Nem le­het ám! Erezi egyik orvosunk, a mint egy má­sikból kiszállani akar. Keresi az utas-marasztót. Talál is egy rosszul bevert kiálló szeget; no meg kabátján egy kis folytonossági hiányt: egy te­nyérnyi lyukat. Mindez csak egy osztr. ért. fo­rint. — »Fiakker tessék!« Ott áll a város legvárosiasabb tárgya a Griffbeli omnibus is, — követendő példányképül a többi bérkocsiknak. A »követendö«-t termé­szetesen nem imperative kell vennünk; nem gyö­keres reform, nem erélyes fellépés, — nálunk csak deputatio kiküldés, ócska tatarozás, primitív toldozás-foldozás járja. Nagyon szivünkön fek­szik városunk városiassága. »Hotel zum goldenen Greifen,a — hirdeti igy is omnibusunk pályafutását. Hja, forgalmunk a külfölddel szerfölött nagy; aztán meg az idegen touristák is csak ugy öeönlenek ide hozzánk. — Különben nincs miért csodálkoznunk, — épen nem mondhatnók el, a mit tart Byron Don Juan-jában az első szerelemről, hogy »az egyedül all« : «garni« szállónk, a Tirol fogadó is »Hotel zum Ti­roler« egyúttal; sőt még mindig akadunk bolt­feliratokra, melyek a barbár magyart még csak garnirungnak sem tűrve, egyedül a minta-ven­dégbecsülő nép kultur nyelvén hirdetik gazdáik áruczikkeit és — hazafiságát. Hogy küldötte volna el őket a magistratus Drezdába a »Turnenfesta­re, — ha már egyebet nem tesz. Beszállunk. A vasúti alee-fa fordulnak csak­hamar a párjukat ritkító hatalmas állatok. Né­gyes fasor; jobbról-balról széles gyalogjárók, mi­tek. A köztisztaság általában kielégitő volt. Pá­pán az ottani Cinca árok a szeptember havi hosz­szu szárazság folytán nagyon bűzös volt. Mint­hogy ezen árokban stagnáló és szerves bomlási terményekkel vegyült szenyes viz a környi le­vegőt nagyon megrontja, — ennél fogva egész­ségügyi szempontból nagyon szükségesnek tar­tom ezen árok betetőzését, és ez érdemben mély tisztelettel kérem a tekintetes közigazgatási bi­zottságnak kegyes intézkedését. Hirtelen haláleset volt i, agyszélhüdés kö­vetkeztében. öngyilkosság volt 5, önfelakasztás által 4, kutbaugrás és ilyképeni vizbefülás által 1. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 2. u. m. vizbefülás 1, bika általi agyontiprás I. Elmebetegség miatt megvizsgáltatott Cse­tényben egy egyén, melynek országos téboly­dába leendő elszállítása véleményeztetett. A hasznos háziállatok közt az egészségi állapot általában kielégitő volt. A szarvas marhák között uralgott száj és körömfájás megszűnt Fokszabadin, M.-Szt.-Györ­gyön, Lajoskomái ómhoz tartozó Ujhodos és Szu­nyogh pusztákon, a déghi határban levő Fekete és Pinkócz pusztákon, továbbá Vaszaron, és Puszta Miskén, szünöfélben van Enying és Pá­pateszér szarvasmarhái között; — a járvány min­denütt igen enyhén folyt le, elhullás nem for­dult elő. Az óvintézkedések a járvány lepte he­lyeken hatóságilag elrendeltettek és foganatosí­tásuk hatóságilag ellenőriztetett. Lépfenében elhullott 6 tinó. Takácsiban 4 tinó és 1 tehén, Déghen 1 tehén. Vaszaron seny­ves betegségben elhullott 1 borjú. A lóállományból takonykór miatt kiirta­tott Veszprémben egy szentkirály-szabadi lova, ezen utóbbi községben a lóállomány állatorvosi­lag megvizsgáltatván, beteg nem találtatott, a további fertőzés meggátlása tekintetéből a tu­lajdonos lóistállója is fertötlenittetett. Vanyola község sertés állománya között járványosán az orbánclob lépett fel s 8 nap alatt 19 drb fiatal sertés elhullott, a járvány meg­szüntetése céljából a kellő óvó, gyógy és fer­tőtlenitö intézkedések mégtétettek. megyei főorvos. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Október 11. — 1646. I. Rákóczy György erdélyi feje­delem Gyulafehérvárott 55 éves korában meghal. 1828. Várna alatt az oroszok a törököket megverik. Október 12. — 1539. Majlálh István és Balassa Imre erdélyi vajdák Erdélyt I. Ferdinánd ellenkirály hezeire juttatni szándékozván, Alvinezen János Zsigmond király ellen összees­küsznek. 1549. Várday Pál esztergumi érsek halála Pozsonyban. Október 13. — 18í3. Henszlman Imre, mii- és régi­ségtudós,születik Kassán. 1837. A hajdani Cirtát vagy a jelenlegi Conslanlinét (Afrikában) a francziák elfoglalják. Oktober 14. — 1089. Bodont (Widdint) Lajos bádeni őrgróf és császári fővezér a törököktől elfoglalja, mely alka­lommal Veterani humánus császári tábornok megsebesül. 1831. Floreneben Pons Lajos, jeles csillagász meghal. Október 15 — 1817. Kosciusko Tádé, hires lengyel hős és hazafi, mint menekült, meghal Schwetzban, Solothurnbun. 1820. Lipcsében Schwarzenberg herceg es császári jeles v ezér meghal. Október 16. — 1604. Almosd közelében Bocskay István okt. 15 és 16-án a császáriak fölött győzedelmeskedik. Ne­veztetik ez ütközet diósze§ittak is, ket meg szabad oldalukon zöldelő sövényfal övedz. Egész minta ut! Kell is, hogy igy legyen: egye­düli nyilvános sétáló helyünk ez. A kálváriái gesztenyés az áhítat s a kegyelet, — nem a pro­fán szórakozások helye; a színházi sétány pedig oly derangiert állapotban van, hogy keretébe csak is törzsvendégei: a dadák, a bébék, az ut­czagyerekek, s a dologkerülö sansculotte-ok il­lenek be. Ép azért kellene az útra még több gondot fordítni: legnagyobb hátrányától a sok portól megszabaditni, a csenevészó fákat felvál­tani , sövénye hézagait pótolni, s a belső gya­logjárót is feltölteni. Sőt, ha a restauratio s az urasági gyümölcsös közti háromszög is befásit­tatnék és parkiroztatnék, a vasút és annak mu­latóhelye a változatosság, s az élénkség városias zamatját is biztosítván, — itt — legalább az év egy részében — egyesíthető volna utczai életünk; a mely ma szétszórt és falusias, — tehát unal­mas. Pedig annak is megvan a maga bája; mint a szalonok illatának, mint a coulissák titkainak, s mint, — hogy kelendőbbet is mondjak — a huszonegyfogásnak. Röf, röf, — véli hallani az ember, kerítés hiányában akarva, nem akarva, hogy meglátja a szélső háznál azt a tuczat dísztelen sertvésólat. Fent a bazilika büszke tornyai emelkednek, a grófi parkból egy főúri kastély nagy arányú szá­zadok falai bontakoznak ki, — mig lent á völgy­ben egy sereg sertvés-putri üt czigány tanyát. Remek összhang! Akárcsak, mint díszes szalon műtárgyai közt tulipános láda, — elegáns hölgy kezén elnyűtt kesztyű, — divaturacs lábán oláh bocskor. Puszta a városban. Idyll, melynek nincs bája, — csak illata. Kitárása egy cselédlak rej­telmeinek. Nyilvános etetése a mezőről hazatért hizójelölteknek. Kénytelen szemlélő: sétáló és kor­csolyázó közönség, — gyönyörködj ! Ejnye, ej­nye, kasznár ur ! 1815. Breiten feldnél ütközet I. Napoleon francia császár és a szövetségesek közt. Neveztetik ez ütközet lipcseinek is. Október 17. — 1605. Érsekújvárt Homonnai Drugeth Bálint Bocskay István részére el/oglalja. 1778. Pondichcryt (Hindostanban) az angolok a fran­ctiáklól elfoglalják. 1784. Bonaparte Napoleon (később l. Napoleon név alatt francia *sászár) a briennei katonai nevelő-intézetből kilép a nagy világba. Irodalom és művészet.' ] — Az erdélyi kultúregyesület vezérférfíainak sikerült arcképét mulatja be az »0rszág-Yiláge 40— ik (okt. 3) száma. E számban, mely már Fekete József szerkesztőségében jelent meg, egy egész sorát találjuk az ér­dekesnél érdekesebb közleményeknek s a művészi kivitelű ké­peknek. A közlemények sorát Dessewffy Márezell gróf a veto­rán publicista, „Világ-béke" czimü nagyérdekü közleménye nyitja meg. Ezt követi Győry Vilmos irodalmi hagyatékából „A féltékeny 1 ' czimü szép költemény; „Füst" vig beszélyke, Le Noirtól: „A Mályus Elek kaszálója", rajz, Jakab Ödön­től, hat gyönyörű illusztráczióvaf, Gyárfás Jenőtől; ,,A hol a háború készül", Sasvári Ármintól, két nagyszabású kép­pel. Aztán Bartók Lajostól olvasunk megkapó szép költeményt „Eldobott lantom" czimmel, s még egy hosszú sora van a köz­leményeknek, igy: „A hűség párbaja", beszélyke Hevesi József­től; A „fejelés", rajz, Tolnai Lajostól; „Az erdélyrészi kultúr­egyesület vezérférfiai" ; „Golgotha" Kovács Sándortól, az aea­démún dicsérettel kitüntetett költemény: ,,Az első szülött", csinos kis költemény az ugyanily czimü képhez. E számban kez­dődik Benedek Elektől „A kollektor" czimü regény, melynek tárgya a székely népéletből van meritve. Végül „A hét törté­nele" Borostyáni Nándortól s a rendkívül gazdag és változatos rovatok: Tudomány és irodalom, szinház |és művészet, újdon­ságok, a kiállításról, könyvpiacz, nők világa, vidéki élet, sport hymen, gyászrovat, innen-onnan, rejtvények. Az „Ország-Világ" előfizetési ára: január-deczemb.:rre 10 frt, január-júniusra 5 frt, július-szeptemberre 2 frt 50 kr., jumus-deczemberre 5 frt, Az „Egyetértés ,4-sel együtt: egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, kecskeméti utca 6-ík szám' — A. alias" nagy képes nap­tára. Az í886-ik évre szóló naptárak sorát a Pallas nagy képes naptára nyitja meg, mely ugy tartalmánál mint diszes kiállításánál fogva bizonyára a legkiválóbb is lesz valamennyi ez idén megjelenő naptár közt. 80 művészi kivi­telű kép disziti e naptárt s 21 szépirodalmi és ismeretterjesztő közlemény van benne, melyek mind irodalmi színvonalon álla­nak. A szerkesztő Benedek Elek gondoskodott arról, hogy az év minden nevezetesebb eseménye meg legyen beszélve a, nap­tárban, igy a kiállítás, a trónörököspár keleti utja, a képvise­lőház ez évi működése, a francziák magyarországi látogatása, az erdélyrészi kultúregyesület nagygyűlése stb. Az „Országos kalauz" (tiszti czimtár) országos vásárok a leghitelesebb ada­tok alapján vannak szerkesztve. A naptári részt Gruber Alajos egyetemi tanár és csillagvizsgáló készitette. Közleményekel Ír­tak a kitűnőén szerkesztett naptárba: Pulszky Ferencz, Beksics Gusztáv, Heltai Ferencz dr, Egy képviselő, Jakab Ödön, Re­viczky Gyula, Szokolay Kornél, Sasvári Ármin, Kozma Andor, Csapodi István dr., Berényi László, Porzsolt Kálmán, Rákosy Viktor (Sipulusz), Palágyi Lajos, Almaviva, Kcmpelen Farkas, Benedek Elek, stb. A naptár ára 1 frt s kapható a ,, Pallas' irodalmi és nyomdai' részvönytársaságnál és minden könyvke­reskedőrá). — „A lolllliai fii." Az „egyetemes regénytár" cz. vállalatból, melyet a Singer és Wolfner czég indított mrg, vettük a harmadik kötelet, mely Mikszáth Kálmánnak ,,A lohinai fii' 1 cz. uj elbeszélését tartalmazza. A magyar olvasó közönség sokkal jobban ismeri és kedveli a jeles irót, sem hogy külön ki kellene emelnünk, hogy irodalmunk ismét szikrázó humor­ral irt, elejétől végig érdekes, zamatos művel gyarapodott. Meg kell azonban említenünk a mű megjelenési módját, mely sze­rencsés újítást képez könyvpiaezunkon. — A nevezett vállalat ugyanis liz ívre terjedd köteteket közöl, melyek csinosan be­kölve, ötven krjával áruitatnak, és ezen ár mellett a vállalat kiadványai oly példányszámokban kerülnek a közönség közé, melyek nálunk már nem közönségesek. Igy pl. Mikszáth elbe­*) E rovatban említett kiadások megrendelhetők Waj­dits Károly könyvkereskedésében. Mint borongós hajnali szürkület komoran tekint ránk a korcsolya egylet csarnoka. Bizonyosan ifjúsága első éveire gondol. A szép napokra, midőn százszám repültek előtte a jégen hívei, — s midőn a javára rendezett bálok, városunk és vidéke egész elite-közönségét egye­sitették. Ma már »más csillagok járnak !« Keve­sen látogatják; azok is elegánsnak vélik követni a dalt: «Alig jöttem, már is elmegyek.« — Ha volna élénk társaséletünk, a melyből könnyűség­gel fakaszthatnók az életörömek rózsáit, — egy szerényke kis jégvirág elejtésére mit sem szól­hatnánk. Elvégre, de gustibus non. — De mikor közömbösségünk sivár homokjában még gyengéd kezek is csak ritkán és nehezen tudnak előva­rázsolni egy-egy mosolygó oázist: — a mi szá­mos, apró, s egymással érintkezésben alighogy álló társasköreink összehozására alkalmas,— mind­annak elhanyagolása, saját jól felfogott érdekünk­ben, kár, — kár. Vigan halad súlyos alkalmatosságunk a vám­házaknál. Könnyű most neki; hanem majd a jövő hóban, mikor már megnyíltak az égnek bőséges ; csatornái és küllőkig érő őszi sárba fullasztják a tüdőkig ható nyári port, — akkor — akkor!! »Hé urám, szivesebben fizetek portiót, mint itt vá­mot.« Panaszkodja — természetesen körülsujtá­sozva — a vásárra jövő falusi, hogy megállítják bilétért másodszor is. S igaza van. Egy tekintet a folydogáló útra — és érthető, ha rezonéroz az utas, hogy amiért is fizet hát tulajdonképen.« — •Fizetnének többet; lenne jobb is.« Replikáz a vámos. És lehetetlen is, hogy legyen széles e Magyarországon gazdasági tanácsos,— ki az adott eszközökkel jobb karban tudná tartani ezt az utat. Tehát publikánusunknak is igaza van ! De hát akkor »Adam hol vagy ?« Hisz mind a két he­lyen nem lehet?! —Uri fogat érkezik. >Vámot« — szól kéröleg az őr. »Nemes vagyok,« — hang­szélése néhány nap alatt több mint háromezer példányban kelt el. A vállalat ily formán a magyar irók müveinek az eddiginél jóval jelentékenyebb olvasókört fog hódítani és fordított re­gényeivel a hazai kőnyvpiaczról le fogja szorítani a hason­nemü német vállalatokat, melyek ott nagy elterjedésnek örvend­tek. Az „Egyetemes regénytár'* uj kötete Mikszáth elbeszélé­sén kivül Welten Oszkárnak egy vig novelláját tartalmazza — A „Képes Osalád.1 Lapok" 2-ik számának tartalma: Az utolsó rév. (Elbeszélés vége.^Tolnai La­jostól.— Kankalin. (Miczkievicz Ádám költeménye.; Luby Sán­dortól.— A mézes hetek után. (Kiállítási tárca.; Madarassy Lász­lótól.— Háromszor mennyasszony. (Elbeszélés.) Mészáros Jánostól­A bolgárok földy'e. (Tárca.) — A boszorkány. (Theuriet André regénye.) — Képmagyarázat. — Mindenféle. — Képek: A ha­lottas karaván. — A bojár menyegzője. — A házi harcz, — Tirnova. — A Puna a bulgár partról. — A kazanliki rózsa­szüret. — Melléklet: „A szobor titka." (Regény Tábori Róbert­től.) 16—32 oldal,. Előfizethetni Mehner Vilmosnál, Budapest, IV. ker. papnövelde utca, 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. KÜLÖNFÉLÉK. — Mészáros Károly városi rendőrkapi­tány ur szabadság élvezetéről visszatérvén, hi­vatalos teendőit megkezdette. — Mórocz Antal lovászpatonai plébános ur a plébániai templomnak legközelebb tartott felszentelése alkalmára érdekes kötetben irta meg a 1. patonai r. cath. plébánia történetét, — és ugyan az ö tollából jelent meg, »Szivlant« czim alatt egy hangulatteljes szép költemény az áldo­zatkész kegyurnő, Gróf Wallis Gyuláné született Somogyi Ilona gróf?iő fenkölt szelleme dicsőíté­sére. — Mindkét nyomtatvány a felszentelés! ün­nepély alkalmával osztatott ki a vendégek kö­zött emlékül. — Devecserből írják lapunknak: Az idei szarvas cserkészetről következőket jelenthetjük : a bögés, mely szórványosan már szeptember első napjaiban vette kezdetét, csak a hó dere­kán érte el tetőpontját. A bögés oly jó volt, mint már rég nem, 75—76-ban volt ehhez ha­sonló. A vén agancsárok azonban, valószinüleg a kora tavasz szárazsága és az ebből eredt vízhiány következtében nem ugy raktak fel, mint előző években. Esterházy Ferencz gróf Ő Méltó­ságának 9 darabot sikerült ejteni, u. m. az uzsai pagonyban 1 drb. erős 12-es, egy drb. 10-es, egy drb. erős és egy darab gyenge 8-ast. Sá­rosföi pagonyban eny drb. 12-est és egy drb 8-ast. Medgyesi pagonyban egy drb erős párat­lan 12-öst. Végül Széki pagonyban egy drb szép páratlan 12-öst és egy drb gyengét. Kiváló szép az uzsai 12-Ös, melyet a Gróf ur esti lesen V„8 órakor holdvilággal lőtt. Mint vendégek cser­késztek Uzsán Gróf Fris, továbbá Gróf Deim Ferencz és Ferdinánd urak, de eredmény nélkül. — Korai tudósítás. Megyei egyik lap­társunknak »legújabb idő óta« szorgalmas leve­lezője akadt Budapesten. Igy legutóbbi számá­ban azt újságolja, hogy megyei képviselőink a kormánynál és a nyugoti vasút igazgatóságánál voltak közbenjárni megfelelő menetrend kiesz­lése végett. A t. új levelező kissé korai tudósí­tást küldött be, mert e hir nem valósult meg. — Gyászjelentés. Szent-Mártoni Radó Zoltán és Szent-Mártoni Radó Mariska mint gyer­mekei, — továbbá Ajkai Ajkay Sándor és Aj­kai Ajkay Imre mint testvérei, — mégis Szent­Mártoni Radó Dénes egész családjával fájdalom­mal telt szívvel jelentik, az egyedül gyermeke­iért élt legjobb anyának, a szerető testvérnek és kedves nevelő anyának Özv. Szent-Mártoni zik a magas ülésről a büszke válasz — »nem kell fizetnem.« Ahán, — itt az igazság ! Dörgő robaj, ablakrezgés és kocsirázás je­lenti, hogy a városban vagyunk. A kövezetre ér­tünk. Messziről akár aszfaltnak nézhetné az em­ber, hanem rajt haladva, kiálló hegyein és por­ral, vagy sárral telt völgyein bezeg eszünkbe jut a közmondás arról a bizonyos esőről, hogy »adtál uram, de nincs köszönet benne.« Közelé­ben vagyunk, fogyas'ztjuk Somló mindkét termé­sét: szinarany borát, sötétkék kövét. Főleg az utóbbit! Nem csak kocsiutra, — gyalogjárókra is alkalmazzuk azt; s nem holmi »Terjmeg« ut­czán, — magán a Főtéren is. Különben »drága, de jó; hozassunk hát egy-két literre valót,« ez a nóta járja az elsőnél is. Hanem furcsa; — a második termés ugyancsak nem jó: egyenlőtlen felületű, törékeny, csak egyszer használható, — hanem azért még egy tanácsbeli sem indítvá­nyozta, hogy »félre e vinkó-kővel, hozassunk egy­pár utczára valót a javából, abból a koczkás grá­nitból,* — pedig ez egyenletes felületű, tartós, forgatható, szóval jó ?! De drága ! Ez a refraine. Gavalléria ott, — garasos gazdálkodás emitt. Jó bort iszunk, — rossz kövezeten járunk. Mintha csak jobban szeretnők torkunkat, mint lábainkat. Méltóságteljesen emelkedik a főtéren jogos büszkeségünk, a fenséges harmoniáju nagy temp­lom. Körülte az emeletes házak egész lánczolata. Sajna, hogy megszakad az öszhang a »Harom­rózsáa-nál. Távol a remény, hogy a közelben helyreálljon. A takarékpénztár ugyan emeletre akarja venni földszintesét; készíttetett is erre tervet. Magas részvény, magas ház, — ugy is il­lik az össze. Hanem »in magnis voluisse sat est, gondolják a részvényesek, — és pihen a hat­száz forintos planum. Csak tizenöt esztendő óta.— Egy öl és hat hüvelyknyire áll ki előre a sor­ból a Grósz-féle ház, s a volt »tiszttartoi lak,<t

Next

/
Oldalképek
Tartalom