Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-08-09

Min den "vasár n an. í • • -Közérdekű "kirgös közlésekre korop-kint rendkívüli számok is -.adatnak ki. '.' . ..-. ,; • : Béfrm&niellen levelek, - csak ismert kezektől fogadtaínak -el. Kéiifatok • . {nelff adatnak -vissza* :» A' lapnak szánt közlemények a lap SZER K. h ioatalába (JÓ'- kollégi u m # * e 0 küldendők. P á p a v á r o • ' mS ' ••• •• -' * ... ..... s hat óságának és több pá p a i, s p á p a v i d é k i e gyes ü létnek h i v a I Előfizetési djj alt. Egy fyre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre i frt30 krajczár' 'Egy szám ára 13 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után 5. kr> nyílttérben 25, krajczár. A díj, előre fizeteíidő. Bélyegdíjmindigkül'ón számíttatik. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap.KIADÓ h ivataláb a (ref. fő is ko la nyo mdáj a) küldendők. s p á p a v i d é k i e gyesülétnek h i v a t a I o s közlönye. Pápa 1885. augusztus 8. Szomszédunkban, Győrben Kozma Imre városi tanácsnok egy igen életrevaló indítványt nyújtott be a tanácsnak. Nem másról szól pedig ez az indítvány, minthogy a város alakítson egy saját tüzbiztositási szövetkezetet. Az életrevaló indítvány indokolása felemlíti azt, hogy nem lehetne-e, nem kellene-e kivált ma már olyatén módokról gondoskodni, hogy az eddigelé nagy részben külföldi, e mellett kizárólag nyerészletre alapított biztosító társulatok javára ne kellessék évről évre annyi öszszeget elfizetni, sőt e nevezetes biztosítási díjösszegeket a mennyire csak lehet, habár nem is egészben, de legalább egy jó részben önmagunk javára megtartani lehessen, még pedig akként, hogy ha bármily mérvű, tűzveszély érné is netán városa, az érzékeny károsulást neokoz hasson senkinek, sőt az időnként felmerülhető tüz károk kártérítési összege is az egyes kárvallott feleknek minden legcsekélyebb levonás nélkül juttathassék kezeikhez, és hogy ne kellessék még továbbra is mint eddigelé folyton gyakorlatban volt, évről-évre, akár fordul elő tüzkár-eset akár nem, kinek-kinek bizonyos összeget csupán annak fejében lefizetni, hogy magukat az illető ház tulajdonosok kellő biztonságban érezhessék; midőn e czélnak elérhetésére egy sokkal egyszerűbb, sokkal czélszerübb, sőt műidének fölött gyakorlati és "biztos mód kínálkozik, mely módszert felkarolni, s minden tétovázó ingadozás nélkül alkalmazásba venni lehetne és kellene, mely ama találó néhány közmondásos szóban van eléggé kifej ez ve: „segits magadon, és akkor Isten is megsegít!" Alkossuk meg önmagunk közt ugy városunk, mit a nagy közönség közjavára „a kölcsönös tűzkár biztosifást", miután azt ma már derék önkéntes tűzoltóink buzgó és erélyes közreműködésével a legcsekélyebb aggály vagy félelem nélkül megtehetjük. Ezen kölcsönös tüzkár-biztositásnak, vagy jobban „szövetkezetnek" legsarkalatosb alapelvét; sőt azt mondhatni egész lényegót, csupán e néhány szóban eléggé tisztán és érthetően lehet kifejezni: 1- ör) A szövetkezetnek minden egyes tagja, a megkárosulható vagyonához aránjdag járul a kártérítéshez. 2- or) Csak kár esetén fizetne mindenki, de ha tüzkár-eset elő nem fordul, akkor mindenkinek pénze megmaradhatna a maga tulajdon zsebében, a nélkül, hogy azt másoknak, kivált pedig a nyerészkedésre összeállott biztosító társulatok részvényeseinek osztalékul elfizetgetni kellene. A kölcsönös tűzkár biztositásnak mint jótékony, sőt mindenek fölött gyakorlati és egyszerű intézménynek csupán életbe léptetése szükséges, mi miatt a város hatósága a közérdek elősegélése tekintetéből első sorba hivatva van arra, hogy azt felkarolja, és életbe léptetését tőle telhetőleg elősegélje, valamint ezzel kapcsolatosan időnkónt a legczélszerübb tűzoltói eszközök és készülékek beszerzését áldozattal is elősegélje, nemkülönben a már meglévő tűzoltói intézményüket akként rendezni és fejleszteni igyekezzék, hogy még a külvárosrészekben is mielébb szervezett őrtanyákkal, valamint kellőleg felszerelt szertárral bírjon. Meg lehetünk arról győződve, hogy a városi nagy közönség fejtörés nélkül is könnyen megbarátkozik ezen eszmével és ügy gyei, mert azt csakhamar előnyösbnek sőt hasznosbnak fogja tartani magára nézve, mint egyszerűsített módját a tüzkárbiztositásnak, kivált ha még alkalma leendett arról gyakorlatilag is meggyőződnie, hogy ilyetén uton és módon is lehet ugy a kellő megnyugvást, sőt a teljes biztonságot is elérnie, mi mellett még anyagi haszna is van kinekkinek, mert azon díjösszeg, meryet évről évre tüzbizto&itás fejében elűzetett, ha kár eset elő nem fordul, megmarad a háztulajdonosok saját zsebjeben. Mi ok sem foroghat fenn arra nézve, hogy aggályaink lehetnének a kölcsönös tűzkár biztositásnak behozatala körül, vagy hogy valaki azt bármily okból czélszerütlennek, vagy idő előttinek mondhassa, hisz eleget fizetett már a nagy közönség idegenek javára, ideje volna már, hogy a maga javát tartaná szeme előtt és jobb útra térve Ön maga kezébe venné a maga ügyét és no tűrné vagyonának ily uton módon való csorbítását , mit könnyen megakadályozhat, sőt végkép is megszüntethet! Közigazgatási bizottság. — Veszprém megye közigazgatási bizottsága aug. 3-án tartotta meg ifj. Esterházy Móricz gróf főispán elnöklete alatt rendes havi ülését, melyen a bizottság tisztviselői tagjain kivül a bizottság választott tagjai közül megjelentek: Sárkány Miklós apát, Ányos László, Tóth Lajos és Fenyvessy Ferencz orsz. képv. Az alispán, bár törvényhatóságilag adott szabadságidejét élvezi, még is megjelent az ülésen és referált ügyköréről. A napirend tárgyalásánál a kir. tanfelügyelő jelenté, hogy az iskolalátogatásnak a mult tanévben tapasztalt eredménye a téli hónapokra nézve a megye nagyobb részében kielégítőnek mondható, de sajnálattal jegyzi meg, hogy elég nagy volt még azon községek száma, hol a szorgalmi idő a törvényben megszabott 8 hó helyett csak 5 hóig tartott. A kötelesség mulasztó községi elöljáróság ellen megtétettek a kellő lépések. Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be, mely elfogadtatott. A megyei főorvos havi jelentése szerint a közegészség július hóban kedvezőbb volt, mint júniusban. Az előbbi hóban uralgott légzö szervi hurutos betegedéseket júliusban gyomor és bélhuram váltotta fel. Pápán és Gecsén egy-egy cholera nostras eset fordult elő, melynél a pápai halálos kimenetelű volt. Öngyilkosság 5 eset fordult elő. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 3, s pedig egy vasúti mozdony általi elgázolás, egy partleszakadás általi agyonnyomás és egy kőszén hordó vasúti kocsi eldülése által. A hasznos házi állatok közt az egészségi állapot kielégítő volt. Vaszaron elhullt 81 db, Borzaváron 32, Porván 63, Csöglén 150 db, és- Karakó-Szörcsökön 32 db sertés. Lépfenében elhullt Enyingen egy ökör, tüdölobban Somlyóvásárhelyen egy tinó. — A kir. adófelügyelő jelenti: hogy az • adókivetési munkálatok már végleg befejeztettek és az előírások elrendeltettek. — A kir. ügyész havi jelentése szerint tényleges létszám július utolsó napján letartóztatva volt 173 férfi és 18 nő. Élelmezés ellen panasz merült fel, mert a vállalkozó által f. hó 16-án kiszolgáltatott káposzta elromlottnak találtatott Miután ez más főzelékkel nem volt pótolható, a rabok e helyett egy-egy font kenyeret kaptak. Halálozási eset nem fordult elő. Polgármesteri évi jelentés. (Vége.) Népesedési mozgalom. —• Született r. kath. 177 fiu, 157 leány, összes 334. Ezek közül törvénytelen J7 fiu, 21 leány, összes 38. Halvaszületett 12 fiu, 6 leány, összes 18. Reform. 25 fiu, 27 leány, összes 52. Ezek közt törvénytelen 1 fiu, 3 leány, összes 4. Halva született I fiu. Evang. 20 fiu, 16 leány, összes 36. Ezek közül törvénytelen 2 fiu, 2 leány, összes 4. Halva született 1 fiu. Izrael. 59 fiu, 76 leány, összes 135. Ezek közül törvénytelen I fiu. Született összesen 557. Ezek közt törvénytelen 21 fiu, 26 leány, összes 47. Halva született 14 fiu, 6 leány, összes 20. Az előző évinél 30-czal több született. Házasság köttetett róm. kath., 62, ebből vegyes 5; reform. 14, vegyes 5; Evang. 23, vegyes 17. Izr. 25. Összesen 124, ebből vegyes 2 Meghalt róm. kath., 178 fiu, 150 leány, öszszesen 328. Ezek közül törvénytelen 11 fiu, 17 leány, összesen 28. Halva született 12 fiu, 6 leány, összesen 18. Reform. 36 fiu, 34 leány, öszszesen 70. Ezek közül törvénytelen 6 leány. Evang. 21 fiú, 14 leány, összes 35. Izrael. 46 fiu, 50 leány, összes 96. Ezek közül törvénytelen 11 fiu, 23 leány, összes 34. Halva született 2 leány. Meghalt összesen 529. Ezek közül törvénytelen 22 fiu, 46 leány, összesen 68. Halva született 12 fiu, 8 leány, összesen 20. Az előző évinél több meghalt 62-vel. Pápa városában létező kórházakban és az elmebetegek ápoldájában az 1884. év folyamában ápolt egyének részletes kimutatása. Ápoltatott az Irgalmasrendi kórházbán 405, a női kórházban 50, az izraelita kórházban 22, TÍRCR SZÜLŐFÖLDEMEN. Szeretve köszöntlek édes szülőföldem, Hozzád szállott gyakran a távolból lelkem, Kebledre borulok most, hogy vissza tértem, Könyeim kisírni jól esik itt nékem. Balszerencse üldöz, kísérőm a bánat, Mióta oly régen elhagyám e tájat, Fájó érzés fog el, ha a múltba nézek, Eltek itt még akkor annyi rokon szívek. Hiába keresek sok ismerős arezot, Megásták számukra sorba a sírhantot, Mint hű pályafutók megpihenni tértek. Csendes lakói már mind a temetőnek. Hol a víg pajtások, kikkel játszva űztem Hímes pillangókat az illatos réten ? Tán szerencse karján vidámak, boldogok, S e tövises pályán csak én magam futok? Hát az öreg szomszéd a nagy útezasoron ? Még tovább pipázgat a régi kőpadon, F.ürteit az idő fehérre festette, Nem emlékszik többé a pajkos gyerekre . . . 1 S a suttogó fenyők örökzöld fejőkkel f Még néhány ott csatáz a tűnő évekkel, ßar közülök nem egy nehéz sebet kapott, — A szép sugár torony is nyert új kalapot. De a galamb sereg nem búg az ereszen, elmaradt'a fecske, mely eljött rendesen, A sárga tulipán, rozmarin, liliom? — Mind elhervadt, elhullt egy rövid tavaszon. Megváltozott minden, nem ugy van mint régen, JNncs már dalos erdő sem a faluvégén, Csalogány éneke, nyíló kis ibolya: Tőlem is bucsut vön az öröm madara. Csak a kert végén áll a fekete rózsa, Virágait senki le nem tépi róla, Mikor ifjú voltam, szedtem minden napon, S im most ilyen nyilik az élet-utamon. Koritnyiczától—Budapestig. Julius vége. Árvaváralyja ez idén is vissza csalt ős fészkének megtekintésére. A 15 tagból álló intelligens társaság a legszebb idő mellett gyönyörködhetett az általam már tavaly leirt vidéken, s Árvába egy oly kedves, szellemes, tudományos kalauzunk volt ifj. Kubinyi Miklós úr személyében, ki tüzetesen magyarázá meg a vár, s annak lakói történetét, többi között mutatá Thurzó György neje Czobor Erzsébet eredeti leveleit, a mellékelt ibolya csokorral mit férjének küldött, mely figyelem is tanúságot tesz, azon gyengéd viszonyról mi köztök volt, s mi a sárga papír sorairól is leolvasható. A bemutatott érdekes régiségeket maga Kubinyi ur gyüjté, és azt külön füzetben fogja rajzokkal együtt közzé tenni. Miután szellemi élvekben gazdagon részesített, még vendég szerető uri házánál, pompásan megvendégelt, mit a társaság lelkes toasztokban köszönt meg, éltetvén a tulajdonképeni házi urat gr. Zichy Edmundot, és fiát gr. Zichy Jenőt. Az utolsó napok egyikén, melyeket Koritnyiczán tölténk, érdekes volt Beksics Gusztáv orsz. képv. ur felolvasása — »a nökröl« — őket különféle osztályba szedve szellemesen öszsze állított cosériája, mely a hallgatóság figyelmét mind végig leköté, s a félolvasót élénken megéljenezé.• Miután pedig a mi rendes turista társaságunk, is oszlani kezdett, annak egyik .tekintélyes tagja a tóparton rendezett búcsú ebédet. Valóban e csendes kis helyen nem mindennapi eseményt képezett a levándorlás déli órákban az idősebb asztaltársak kíséretében kik szinte megtiszteltek. Voltak szép felköszöntök, vig hangulat nagy csokor az asztalon mit reggel még a hegyek között szedtünk többen a házi ur tiszteletére, délután ladik parthiek, sziklákoni mászkálások, mig végre a nap alkonyra borult s egy jol eltöltött nap emlékével tértünk vissza. Végre mi is bucsut vettünk kedvencz kis fürdőnktől, hol az igazgatóság, ha komolyan utána nézne, több rendezni valót találna, mert a természet által alkotott bájak, nem mindenkor elégitik ki a beteget. De hát Isten veled te folyton locsogó kis szökőkút, ti néma fenyők, te zugó kis patak, mely oly sietve kisérsz utunkon, mig végre magába ölel a Vág, hogy elnémítson, s neki segits a tutajok szállításában. Ki még nem látta a hires Vág völgyét, nem győz a szűk kupé ablakain eléggé kitekinteni jobbra balra. Több érdekes várrom vonja el figyelmed, a fenyő erdők bár lassankint eltűnnek, de annál dúsabb cser és tölgy erdők borítják a hegylánczolatot, s a csillogó Vág szelid fodrai, mely felett hatalmas vas hidakon me-? gyünk át, a jól mivelt földek, melyek tarka sza^ lagként húzódnak végig, s hol tágabb hol szűkebbre szorul a Játkor, mindez ugy elfoglal, miszerint észre sem veszed, hogy Trencsény-Teplicznél vagyunk. Az állomáson igen kényelmes fogatok várnak, s kis fél óra alatt, magas,. jegenyékkel szegélyzett jó. uton bevisznek a; fürdő helyre. Meglepnek a három négy emeletes nagyvárosszerü épületek. Mindenhol rend, tisztaság, a kávéház előtti jtéren hol 5 óra után sétára, gyülekezik a közönség, két zenekar játszik felváltva, a czigányok hol bús, hol friss dalokat hallatnak, mig a czivilek fúvó hangszereikkel német dallamokkal iparkodnak szórakoztatni. A tükörfürdök is mind igen tiszták, 30— egész 40 fok kénforrásból telnek meg. Reggel 5 órától 80 kr, azontúl 60 kr, mig az utolsók 45 krért melengethetik béna tagjaikat. A vendéglökbe jó konyha, szellős nagy szobák. Igen szép park terül el a fürdő hely mellett, gondosan ápolt utakkal, apró gruppokkal, mig a túl oldalon sürü lombos serpetines üt vezet a hegyen kimagasló glorietthez, és a Fürst Castriés jagdruhehoz, mely egy sziklalapra van felírva. Minden szépsége mellett, sem vonz Teplicz, söt igen deprimálólag hat az' emberré, uton útfélen sánta egyénekkeli találkozás, noha igen szép ép lengyel nőket is láttunk. Illésházy gr. kastélya telve érdekes régiségekkel szép kiránduló helyet képez, mit az idő rövidsége miatt meg nem nézhettünk. Utunk a trencsényi vár mellett vitt el, mely rozzant nagy kiterjedésű, s melyet különféle oldalról láthatni.- Bástyái mint kövült koszorú veszik körül a hatalmas lak romjait, melyeket egykor a híres olygárcha Csák Máté bírt, uralva az országot, holott most oly némák falai, csak az alatta- elterülő nyájas városka, és a Vágnak fényes szalagja, teszik élénkké, érdekessé a képet. A beállott zivatar miatt Csejthe várát csak homályosan láthattuk, melyben Báthory Erzsébet hiúságának annyr szűz esett áldozatul. Végre feltűntek Pozsony fényes tornyai, s ásemmiségbe meredező várlak romjai. Siettünk Palugyay elegáns vendéglőjébe, kinek konyhája is megfelel, borát nem is említve jó hírnevének. At sétáltunk^ a hajóhidon az úgynevezett Au-ba, mely gyönyörű séta s mulató hely. Szebbnél szebb virág gruppok, ősfák hüs árnyas sétányai vig zené; <hägy közönség. A Dunapartón pihenve, gyönyörködtünk Pozsony szép fekvésében, mely igén emlékeztét Budára. Vissza térve, a- városban barangoltunk; elolvasván az aréna szinlapját »Der vervürichérié' Prinz, oder der Schuster ín Frakk,« niig á,- vár lépcsókönj tnely szük ütezákon vezet 32