Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-08-09

az elmebeteg ápoldában 17, összesen 494. Meg­gyógyult az irgalmasrendi kórházban 347, a női kórházban 34, az izr. kórházban 18, az elmebe­teg ápoldában 2, összesen 401. Javultan elbo­csáttatott az irgalmas rendi kórházban 20, a nöi korházban 8, az izr. kórházban 1, az elmebeteg ápoldában 4, összesen 33. Javulatlan elbocsátta­tott az irgalmasrendi kórházban 7, az elmebeteg ápoldában 2, összesen 9. Meghalt az irgalmas­rendi kórházban 20, a női kórházban 4, az izr. kórházban 3, az elmebeteg ápoldában I, összesen 28. Kórházban visszamaradt az irgalmasrendi kór­házban 11, a nöi kórházban 4, az elmebeteg ápoldában 8, összesen 23. Ápolási napok száma az irgalmasrendi kórházban 5530, a nöi kórház­ban 1241, az izr. kórházban 393, az elmebeteg ápoldában 2926, összesen 10090. Közegészség-ügy a városi főorvos ur jelen­tése alapján: A lefolyt évben az egészségügyi állapot nem volt kedvezőtlen, a betegedési és halálozási esetek túlmérvet nem öltöttek. A himlőn kivül, mely egész esztendőn át különösen mártius és áprils hónapokban szórvá­nyosan előfordult, s mindössze csak 27 áldozatot kivánt, semmi más járvány nem uralkodott. — Ellenben a még eddig a ragályos betegségek közé nem sorolt tüdölob és tüdövész 1884-ben a szokottnál több áldozatot kivánt, a mennyi­ben 539 halott közül 155 lett a nevezett bajok­nak áldozata, ami az összes halottaknak majd­nem 29%-át teszi és egyszersmind megmagya­rázza, miért mutat a halottak száma 52 többle­tet az 1883. évben meghaltakkal szemben, de azért még nem érte el az 1882. évben meghal­tak számát, mely 557-et tett ki. — Ha a lako­sok számát 14800-ra vesszük, akkor 1000 la­kosra 36.3 halott esik. A gyermekek közül 1 éves korig meghalt 150, mely az összeshalottaknak majdnem 28%-át teszi, a mi viszonyitva az 1882-ki és 1883-iki évhez, majdnem 1% többletet tesz, ellenben 1881-ben csak 25%-a a halottaknak volt gyermek 1 éves korig. — Ezen szám, noha nagynak látszik, még­is igen kedvezőnek tűnik fel, ha összehasonlít­juk p. o. Fehérvárral, melynek statistlkai kimu­tatása az 1881. évről előttem fekszik, a hol az egy éves korig meghalt gyermekek száma az ösz­szes halottak 52.3%-át teszi. De nemcsak Fehér­vár mutatja ezen hajmeresztő számarányt, ha­nem Arad is 39.6%, Szabadka 36.2%, Baja 35.2%, Szeged 33.7%, Kassa 33.3%, Újvidék 30% sőt még Budapest is 29,9%-val, jóval kedvezőtlenebb viszonyokat tár fel előttünk, mint Pápa és meg­magyarázza, miért marad Magyarország a népe­sedésre nézve oly igen hátra a többi cultur álla­mok mögött. De ha valaki azt kifogásolná, hogy miért emlitem az 1884-iki jelentésemben az 1881-ki statisztikai adatokat, arra azt kell felelnem, hogy csak náhány hónappal ezelőtt jelent meg az 1881­iki országos kimutatás és igy közelebbi adatok­kal nem rendelkezem; — de ez is tanulságos, a mennyiben az 1881-iki gyermekhalandósággal Pápán szemben, a mikor mint emiitettem, csak 25%-a a halottaknak volt gyermek 1 éves korig, e város egészségi viszonyaira még nagyobb fényt vet. Az orvosoltak és nem orvosoltak közti vi­szony a mennyiben az orvosolt és nem orvosolt halottak száma szolgálhat zsinórmértékül , az 1884. évinél kedvezőtlenebb, pedig ez utóbbi is mögötte áll az 1882-iki évinek. — Gyógykezel tetett ugyanis 348, nem orvosoltatott 191, ami az összes halottaknak 35.4 0 /„-át teszi ki, szemben az 1883-iki 34% és az 1882-ki 30%-al határo­zott visszalépést jelent. — És mi okozza ezt ? Az orvosok buzgalma szerény nézetem szerint nem hanyatlott, a segélyegyletek és emberbará­tok üdvös működése nem hagyott alább. Tehát csak a lakosságnak üdvös kutforrásokbani fo­gyatkozásának, az általános elszegényedésnek, és az ezekkel járó és ezekből folyó közerkölcsiség romlásának tudandó be. Szegény beteget magam gyógykezeltem 659­et, tehát 60-al többet mint 1883-ban, kik na­gyobb részt az orvosságot részint a várostól, ré­szint a különböző jótékony egyletektől kapták. Azon tény, hogy a városi orvosi segélyt igénybe vett szegények száma évről évre szaporodik — 2" év óta 103 a szaporodás — is az elébb jelzett el­szegényedés mellett szól, mely nem nem csak a röghöz tapadt egyénekre terjed ki, hanem a jobb társadalmi állású családokba is felér. Ügyirat a lefolyt évben 179 állíttatott ki^ melyek tartalma részint közegészségi, részint or-' vosrendőri. Orvosrendőri tekintetben említést érdemel, hogy az 1884. évben 8 öngyilkosság történt és 2 halva táláltatott. — Ezek közül a halál ok kiderítése céljából 7 felboncoltatott. A kéjnök hetenként kétszer megvizsgál­tattak és a ki betegnek találtatott a [vá­rosi ezek számára létező kórházba szállíttatott. Volt beteg 14, ki mindannyi meggyógyult. Állategészség-ügy. Pápa városában 1884. év­ben gyakorolt állategészség-rendöri intézkedések­ről szóló kimutatás szerint. Összeiratott 6 mén, 355 herélt, 159 kanca 4 teherhordó, összesen 524 drb. — Lóállomány­ból elhullott tüdölobban 4, béllobban 3, összesen 7 drb; — leszuratott szélhűdeses 1, lábtöréses 1, és takonykóros 1, összesen 3; tehát összes veszteség 10 drb. ló. összeiratott 505 tehén, 117 üsző, 288 ökör, 85 tinó, 18 bika, és 27 bival, összesen 1040 drb. ebből elhullott I bika, és 1 tehén, Összesen 2 darab. Kutya elfogatott védjegy nélküli és gazdát­lan 101 drb, ugyszinte veszett kutya által meg­maratott 94 drb. összesen 195 drb. semmisitte­tett meg. A sertések között Junius, Julius és Augusz­tus hónapokban az orbáncz járvány uralkodott és pedig a 2118 létszámból megbetegült 98, ezek közül meggyógyult 28, elhullott 70 drb. sertés. A Pápán állomásozott 3 állami mén által 91 vidéki, 37 helybeli, összesen 128 kancza fö­döztetett. Az összes országos és hetivásárokban meg­ejtett vizsgálódás folytán találtatott 1 drb. vi­dékről bevezetett takonykóros ló, mely leszura­tott. Közvágóhídon 7 mészáros 1150 és 1 hen­tes 88, összesen 1238 drb szarvasmarhát vágtak le; tehát 114 drbbal kevesebb vágatott le, mint 1883. évben; legtöbb vágatott le — 120 drb — Augusztusban, és legkevesebb, azaz 95 drb Ok­tóber hóban. — Elkoboztatott és leszuratott be­teg marha 2 drb. ökör, és 1 drb. tehén. Vasúton elszállíttatott 336 hízott és 316 igás ökör, 47 tehén, 27 bival és 70 bika, össze­sen 796 drb szarvasmarha, ezek közül 702 drb. az osztrák tartományokba küldetett. eljebb, valódi gettó van. Impozánsan áll, még romjában is ott fenn a szikla hegyen az egykor oly hires pozsonyi vár. A nyikorgó kapu alig akar kinyílni kalauzunk rozsdás kulcsával s majd­nem kis borzadályal lépünk a romok közé. Itt mutatja a Hungerthurmot melyet csak nem rég fedeztek fel, hol számtalan elitélt hallatott bús fohászt, több czellát egy egy fogoly számára szűk rács kis ablakon, s még szűkebb hely a szerencsétlennek, ki ide került egykoron. Feljebb a koronázási terem falait mutatá, mely igen hosz­szú, de aránylag keskeny, a kápolna romjain, még egy kis freskó maradvány látható, mig a porló bolthajtásos korridorokon tovább felérünk a vár. egyik tornyába. Innen gyönyörű panoráma tárul szemeink elé. Alant a Duna élénken elle­pett hajó-hidjával, a város szép épületeivel, a láttávolban Hainburg vára, mely határán van országunknak, jobbra Gänseberg, melyről már Bécset látni, balra Volfsthal, hova a várból a Duna alatt titkos alagút vezet, de jelenleg csak félig lehet azon elmenni, az ár elönté. A többi három toronyba nem lehet menni, annyira rom, különben a komité havonkint vizsgálatot tart, megjelölvén hova még biztosan mehet az érdek­lődő. Hol hajdan királyok koronáztattak, fény, zaj, honolt, most dúsan zöldéi a fü, a bokrok; hű­vös szél lengeti ágaikat, suttog a múltról, suttog mulandóságról, az ember mily semmiség, habár korona övedzi is fejét, suttog jelenről, boldogság­ról, ismét boldogtalanságról. Igy elmerengtem a várudvar mohos kövén ülve, mig kísérőnk gyertyáért szaladt, hogy le­menjünk Mária Terézia fürdőjét megnézni, mely nagy kö bassin, s hova a Dunából megvan a víz­vezeték, melyet jelenleg a katonai őrség használ ivóvizneic. Hihető hogy annak idején díszesebb volt e helyiség. A pinczéknek bejáratlan sok ágai vannak, melyek egyikében 10 év előtt zsandá­jrok egy hordó bort találtak. Fája már elrothadt, csak is a borkő képződmény tartá össze, s mi­után a béltartalmát megvámolták, többit király ö felségéhez juttaták, miért 100 frtot kaptak. Az udvaron Ievö kut 118 öl mély, egyenlő a Duná­val, 1811-ben a francziák pusztították igy el e történelmi nevezetességű várat, mely most szo­morú emléke az elmúlt kornak. A vár túlsó kapuján kilépve feltűnt egy fe­szület még 1770-bői. Leérve a zugos lépcső ut­cákon, az Orsolyák zárdája előtt mentünk el, mely 1660-ból való még, ugyszinte egy igen piczi ház falán feltűnt egy márvány lap, mit Dux Adolf­nak szülőházára , á Kisfaludy-társaság tagjának a Toldy kör helyezett el. Pozsony igen élénk kellemes benyomást tett reánk. S tovább tovább visz a zakatoló vonat mig Esztergom hires Ba­zilikája szemünkbe nem ötlik. Párkány városká­ból kocsin ismét hajóhídon át érve a Dunán, fel­mentünk a bazilikához, melyet most restaurálnak és igy igen el van állványokkal éktelenitve. Le­írtam két éve műkincseit, most csak is újra em­litem a Bakács kápolnát, mely vörös márvány, remek mü az egész. Pázmán Péter fehér márvány szobra, nem kevésbé a ruha csipkéi oly hűen vannak kiverve. A Szent István renovált kápol­nát, mely még a régi vár maradványain áll. A bazilika 8 öl mély falai, a legvastagabbak az országban. Végre Budapesten vagyunk, hol a kiállítást, bár többször láttam , de ismét érdekkel szem­léltem. Nem kevésbé hangolt fel bennünket Tör­ley Talizmánja, emlegetve az elmúlt napokat ott az esti bűvös fény mellett, mit a fantastikus tor­nyok, a hold sápadt fénye s a számtalan villany világ oly festői széppé tesz, oly költői hangula­tot idéz elöl Időjárás iSS^-óení Január 20-ig száraz tél erős hideg mellett. A hőmérő leszáll 11—14 fokig Reaumur szerint, — feb|ruár is száraz, de a nap­palok enyhék, — mártius, április nedvesek és hűsek, ezért a növényélet lassan fejlődik. — A szőllő még május elején j is aludt. — Jól virágoz­tak a keménymagu gyümölcsfák, kevésbé a kör­ték és majdnem semmit az almák. — A szőlő fejlődése az enyhe májusi napokra gyors lett. Szép termés Ígérkezett. Május 26-án már lehűlt a levegő cs 27-én erős dér lett, kukoricák, ba­bok, tőkék egészen, a szőlők részben elfagytak. — A szőlők junius közepe táján virágoztak, hi­degek, szeles záporok njiellett. Ezért is a fagy­tól maradt termés újra alább szállott. Julius meleg volt, — reggelenként 18—20 0 meleg is volt Reaumur szerint, 20-án éjjel erös égiháború, 25-én pedig délután viharos eső és mintegy 3 percig tartó jég volt, mely a szőlő­ben ujabb kárt okozott. Augusztus közepén az esőzések miatt lehűlt a levegő, de azután enyhe idő következett; octóber első fele esős, második fele újra verőfényes szép napokkal telt el. No­vember 13-án jött az első őszi eső. — Gyümölcs­termésünk majdnem semmi se lett, szőlőtermés jó középszerű, krumpli általában jó, szintén bab is, noha a második ültetésekben sok maradt éretlen. Kövezet. Az 1884-ik évre a törvényhatóság által is helyben hagyott utcakövezési előirány­zat némi részben változást szenvedett, a menyi­ben t. i. a Francia- és Olaszországban uralgott cholera járvány kiüthetésének meggátlása tekin­tetéből az utcacsatornák jó karba helyezése s tisztántartása felsőbb rendeletekben mindenkor hangsúlyozva lévén, a vizvezetö csatornák a bel­város területén a lehetőségig kijavíttattak, mely 621 futó ölnyi munka hosszabb időt vévén igénybe, a tizes malomtól a Gittling-féle házig előirányozva volt kövezet-igazitás elmaradt. Az ezen kivül előirányozva volt egyébb munkálatok azonban szintén megtörténtek, ne­vezetesen : 1. A sétatéren levő Eisler-féle háztó' a fa­zekas utcai 1252. számu házig az országút 120 öl hosszúságban és 3 öl szélességben bazalt kő­vel kirakatott. 2. A kis-téren levő Berger-féle háztól a borsosgyöri vámházig a macadam-ut törött kő­vel beterittetett. 3. A pordáni ut 400 futó öl hosszúságban mint minden évben, ugy a lefolyt évben is ka­vicscsal megtéríttetett. Ezek mellett még több rendbeli kövezet­igazítások is történtek. A férek állásáról szóló ügyészi kimutatás szerint a városnak az 1884. évben volt 24 pere, ezek közül megszűnt 12, végrehajtás alatt 2, ár­Verés alatt 4, felebbezés alatt 1, ilélet alatt 1, per alatt 2, kiutalás alatt 2. Hátra van még azon szomorú kötelesség teljesitése, hogy a lejárt évben körünkből örökre elköltözött tiszt- és képviselő tagtársakról is ez alkalommal részvétteljes megemlékezésemnek ki­fejezést adjak, a kik: a képviselő testület válasz­tott tagjai közül Varga Ferencz, Vinkovits An­tal, — a legtöbb adót fizető képviselők sorából Deutsch Márton és Weiss J. E. — a tisztviselők közül Czink János kapitáuy voltak. Béke ham­vaikra 1 Végül helyén látom még ezen emlékiratot képező jelentésemben a város idökori tiszti ka­rának, — választott és legtöbb adófizetés cimén működött képviselő tastületi tagjainak névsorát nem különben az ezekből alakított választmá­nyok és szakbizottságok tagjait is az utókorral megismertetni, kik az 1884. évben voltak: Polgármester: Woita József, tanácsos és árv. előadó Osváld Dániel, gazdasági tanácsos Szvoboda Vencel, városi kapitány Mészáros Ká­roly, főjegyző Nagy Boldizsár, jegyző Lamperth Lajos, főügyész Szenté János, t. ügyész TeufTel Mihály, főorvos Steiner József, alorvos Mathia János, számvevő Bakossy Antal, közgyám Vélsz ? Mihály, köz- és adópénztárnok Pókay Antal, el­lenőr Tschepen Alajos. Virilisek 1884.. Gróf Esterházy Móricz, Zárka Dénes kir. közjegyző, Tóth Lajos ügyvéd, Eöry Farkas Kálmán földbt, Eöry Szabó Sándor földbt. .Miszory Ferenc magánzó, Néger Ágoston apát­plébános, Galamb József ügyvéd, Spitzer Sala­mon keresk., Schneider Lipót molnár, Mádai Izi­•dor minist, oszt. tan., Stern Ármin keresk., Mi­kovinyi Ödön kir. j. biró, j Ungár Sámuel fehér gyártó, Horváth Lajos szolgabíró, Steiner Manó keresk., Tarczy Dezső ügyvéd, Pap János kir. tanácsos földbt., Baráth Ferencz tanár, Barthalos István ügyvéd, Báron Jakab keresk., Kolossváry Gyula ügyvéd, Kreisler József keresk., Bermüller József keresk., Koréin József keresk., Dr. Szivesdy József magánzó, Blau Adolf keresk., Szebauer János földbt., Iglauer János doh. tőzsdés, Hoffner Albert keresk., Klein Jónás keresk., Hanauer Béla keresk., Kiss László urad. felügy., Stern Jakab keresk., Weiss Adolf szabó, Lázár Benő ügyvéd, Nagy István bábsütö, Saáry Lajos ügyvéd, Bognár Gábor napsz., Kohn FarkasyStaub József földbérlő, Köncöl János ügy véd, Dr.j Rechnitz Ede orvos, Lang Márton pálinkafőző, Neuman Jakab pálinka­főző, Neuman Jakab magánzó, Neubauer József ke­resk., Spitzer Jakab keresk., Ajkai Imre magánzó, földb., Dr. Makara György m. t. főorvos, Horváth Kálmán kir. törv. biró, Perlaky Géza földb., Stein­berger Lipót ügyv. Bocsor István kir. tanácsos tanár, Rikóty József pápai tak. p. elnök, Schrei­ber Jakab börkeresk., Kis Gábor ref. lelkész, Ober­mayer József kolompáros, Steiner Ignácz, Vin­hoffer János kalapos, Techet Adolf gyógysz., P. Szabó Káról tanár, id. Berger Mór keresk., Kohn Samu fakeresk., sKöhn Adolf keresk., Bermüller Alajos keresk., Bánócy Pál építész, Toch József pipagyáros, Berger Ferencz szeszkereskedö, No­bel Ármin nyomd, és könyvker., Schwarcz Ber­náth butorkeresk., ifj. Kakas Feiencz molnár. Választott képviselők. I. kerület. Steiner Ma­yer, Krausz József N., Lövy Jakab, Wittman Márton, Altstätter Jakab, Ungár Antal, Kocka László, Baranyai Zsigmond, Polcz Pál, Ocsovszky Kázmér, Horváth Károly, Lőwenstein Adolf, dr. Fenyvessy Ferencz, Fischer Adolf, Dr. Korit­schoner Lipót, Dr. Kövi József, Láng Lajos, Vajdics Károly. II. Kerület. Biró Károly, Gaál Jáuos, Gás­pár Gábor, Fischer Adolf, Heim Ignácz, Illés István, Kelemen János, Kovács István, Krausz Sándor, K. Németh János, Lövy Adolf, Mórocz István, Polgár József id., Szauer János, Szelestey Lajos, Pákay Mihály, Vágó László, Valter Sán­dor. III. Kerület. Antal Gábor, Baráth Károly, Blum Mór, Csizmadia Károly, Gyimóthy János, Haimos Zoltán, Jády József, Hanauer Jenő, Dr. Lövy László, Mayersberg Salamon, Pósa Gábor, Schier Károly, Szam József, Szöllösy János, Szo­koly Ignác, Tóth József, Szilágyi József, Voyta Adolf. IV. Kerület. Bikky Sándor, Csajtay Dániel Gyenese Mihály, Gyurátz Ferencz, Harák János, Günther Adolf, Lazányi Béla, Lampert Ferencz Paál István, Pados Antal, Rácz Ferencz, Tálos István, Szeifert István, Szilvay Dénes, Ürmös József, Veiler Salamon, Vikár Kálmán. Szakbizottságok. Jogügyi szakbizottság tagjai: Pap János, Barthalos István, Galamb József, Hor­váth Lajos, Dr. Koritschoner Lipót, Lazányi Béla, Saáry Lajos, Szenté János v. ügyész. Pénzügy és gazdasági bizottság tagjai: Ber­müller József, Antal Gábor, Bakossi Antal, Ba­ráth Ferencz, Hanauer Béla, Kiss László, Krausz József N., Szvoboda Vencel. Építészeti és szépítő bizottság: Barthalos István, Bánóczy Pál, Fischer Adolf, Kiss László, Kovács István, Dr. Lövy László, Mészáros Ká­roly, Szvoboda Vencel, Voyta Adolf. A közegészségügyi bizottság. Dr. Makara György, Bánócy Pál, Barthalos István, Horváth Lajos, Dr. Kövi József, Dr, Lövy László, Dr. Rechnitz Ede, Szvoboda Vencel, Steinberger Li­pót, Voyta Adolf. Ezen bizottságnak hivatalból tagjai: i._a 4 hitközsége egy-egy lelkésze és tanítója; 2. a 2 városi orvos, 3. a 2 városi jegyző, 4. a város állatorvos és 5. a gyógyszerészek egy képvise­lője. A községi iskolaszék tagjai: Antal Gábor, Bermüller József, Bocsor István, Hanauer Béla, Horváth Lajos, Kiss László, Dr. Lövy László, Dr. Makara György, Ocsovszky Kázmér, Paál Isván, Dr. Steiner József, Szabó Károly, Szeles­tey Lajos, Szilágyi József, Szvoboda Venczel, Vikár Kálmán. Kiken kivül a törvény és szervezeti sza­bályzat értelmében tagjai még az iskolaszéknek az ipar és polgári leányiskola igazgatói, a városi rajziskola tanára, a 4 hitfelekezet rendes lelkésze, és a néptanítók két képviselője. Az árvaszék tagjai: Elnök polgármester: Woita József, előadó Osváld Dániel, városi ta­nácsos Szvoboda Vencel, Szenté János, Vélsz Mihály, Bakossy Antal, Lamperth Lajos. Kültagok: Bermüller József, Fischer Adolf, Dr. Koritschoner Lipót, Kováts István, Lazányi Béla, Paál István, Pap János, Rikóty József, Saáry Lajos, Tóth Lajos, Vikár Kálmán, Vághó László, Az állandó választmány tagjai. A szervezeti szabályok értelmében: Antal Gábor, Barthalos István, Bermüller József, Horváth Lajos, Dr. Ma­kara György, Nagy Boldizsár, Pap János, mint a szakbizottságok illetőleg az iskolaszék elnökei és előadói már mint ilyenek tagjai, ezeken kivül még: Csizmadia Károly, Fischer Adolf, Galamb József, Hanauer Béla, Kiss László, Kovács István, Dr. Koritschoner Lipót, Lazányi Béla, Lukonics Pál, Miszori Ferencz, Nagy István, Obermayer József, Paál István, Dr. Rechnitz Ede,, Rikóty József, Saáry Lajos, Tóth Lajos, Steinberger Lipót, Tarczy Dezső, Vághó László. Központi választmány tagjai: Barthalos Ist­ván, Horváth Lajos, Kiss László, Kovács István, Lazányi Béla, Lukonics Pál, Pap János, Rikóty Károly , Dr. Rechnitz Ede, Szilágyi József: Szelestey Lajos, Zárka Dénes. Midőn tehát Pápa város hatósága körében az 1884-ik év folytán felmerült nevezetesebb köz­érdekű mozzanatokat és statisztikai adatokat az elsoroltakban az utókórnak is átadva, ebbeli fel­adatomnak telhetőleg megfelelni törekedtem, van szerencsém magamat a tek. képviselő testü­letnek további becses hajlamába ajánlani. .Pápa, 1885, Junius 10-én. polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom