Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-06-01

XI. évfolyam. 22. szám, Papa, 1884. júniusi. jfrlega elé ri ilt műiden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre iktat rendkívüli számok is adatnak ki. Koconí Bérmenletlen levAek, csak ismert keséktől fogadiaínak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába (Ó - k o II eg i a m é p ii l e l) küldendők. PAPAI LAPOK. Előfizetési dijalc. Egy évre 6 frt. —Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. F,gy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után S kr, nyilttcrbcn 25 krajczárrai számilatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések, a l a p KI A D Ó h i v alaláb a (ref. f ö i s k 0 l a n y 0 m d áj aj küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa 1884. máj. 31. Ki tagadná, hogy az európai kultúrnépek között a létért való küzdelem, — ka nem is látszik oly nyíltan, — de lankadatlanul tovább foly. S még akkor is fog ez, ha sikerülne a hiu ábrándozóknak az álmok álmodóinak egy általános közös állam egyesület, — vagy egy nemzetközi areopag felállítása által azt a sokszor Mvánt békét megvalósitani. Iliként az egyes emberek közötti küzdelem soka véget nem fog érni, úgy lesz ez az egyének összeségéből álló nemzeteknél is. Az egyesek versenyéből szükségszerűen következik a nemzetek versenye. Mig faj, vagy nemzeti sajátság, mig a különböző helyzetek, — s viszonyok szülte egymástól eltérő intézmények lesznek: — szóval mig az egyén és az öszszes emberiség között nem áll fenn semmi közbenső Organismus — a létért, s az elsőbbségért való küzdelem meg nem szűnik. És ez igy van jól, igy van helyesen. A létért való küzdelem, vagy előbbre haladt népnél az elsőbbségért való verseny egyedük garantiája sőt feltétele az emberi nem tökéletesedésének, a magasabb szellemi előrehaladás és fejlődésnek ! Ez a fejlődés lehetetlen volna, ha az alsóbb, s művelésre,, fejlődésre nem képes nemzetnek fenmaradása a folyton előbbre haladóval egyformán lenne biztosítva ! A nagyobb szellemi erő, s magasabb műveltség tette az embert a föld urává szemben az állattal. Ez határozó ma is az emberek, s nemzetek közt. A verseny, — a „győzzön a jobb" nemes principiuma ad minden létkörben erőt a tovább élésre, E principium alakította át összes szellemi világunkat. Du Pr e 1 szép munkájában („Der Kampf ums Dasein am Himmel") fényesen mutatta ki, hogy még az égen is, az égitestek és pályául iránya, a csillagászati macrocosmos bámult rendje mind e princípiumnak következménye. E princípiumnak kellene minden állam politikai életében is fennáUania, Igazi állambölcs, s politikus nem is képzelhető, ki el ne ismerné például a konservativ és a haladó elem egymás mellett való létezések óriási fontosságát. Két ellentétes iránynak folyton jelen kell lenni, s működni minden társadalmi életben, ha azt egészségessé akarjuk tenni. A szobánkat fűtjük is, szellőztetjük is. És ez nem ellenmondás, de a legszükségesebb feltétel. Csak ott, a hol a két ellentétes irány folyton ellensúlyozza egymást, úgyhogy a győzelem esetről esetre megoszlik, csak ott van a biztosíték, hogy minden időben a legalkalmasabb, mint legjobb nyeri el a győzelem pálmáját. Elég utalnunk az emberi nem fejlődési történetére, hogy a verseny szükségét megértsük. Az iskolás fiú osztályában első akar lenni társai rovására, A jó hivatalra ezrek pályáznak, — kik ellenszenvvel nézik egymást stb. A.z életvalamennyi körében látjuk és feltaláljuk e küzdelmet, mely bár okozza sokaknak vesztét, de annak szükségét az emberi haladásra józan észszcl kétségbe vonni nem lehet. Wirchow szava mindig igaz marad: „Minden kultúra holt testek felett halad el." A felvilágosítás, a természetfeletti szellemi adományokkal való megajándékozás örök ünnepét üli ma a kereszténység. A szent Lélek eljövetele mintha csak az emberiség szellemi versenyének proclamálását jelentené. Ne ldcsinyeljük az ünnep jelentőségét, de megemlékezve annak jellegéről, iparkodjunk helyt állani a népek ama szellemi versenyében, miben ha részt nem veszünk, elvesztünk! ifi Városunkban az orsz. képviselő választást f. hó 14-ik napjára tűzte ki a központi választmány. Választási elnök: Lazányi Béla, helyettes elnök: dr. Rechnitz Ede, jegyző: dr. Korítschóner Lipót , helyettes jegyző: Gross István. — Az orsz. képviselő választások megyénk kerületeiben f. hó 13-án pénteken lesznek. A megyei központi választmány a választási küldöttségeket az egyes kerületekben következőkép alakította meg: Ugodban: választásielnök: Kiss Lász'ó, küldöttségi elnök: Dallos Imre, helyettes elnökök: Válla Gyula, Oláh Géza; jegyzők: Németh Péter, vál. elnök mellett: Kovács József, küld. elnök mellett; helyettes jegyzők: Hidy Zsigmond sKollár Gyula. Vásárhelyen: vál. elnök Reé Jenő, küldöttségi elnök.- Kemény Andor. Veszprémben: vál. elnök Bczerédj Viktor, küldöttségi elnök: Körössy Antal. Zirczen: vál. elnök Hunkár Mihály, küld. elnök: Bula Teofil. N. Vázsonyban: vál. elnök Kolossváry József, küld. elnök Tóth József, Eny ingen: vál. elnök Rácz Gyula, küld. elnök: ifj. Bélák István. Megyei közgyűlés. Midőn tisztelettel értesíteni a törvényhatósági bizottság- (.tagjait, hogy i884. Jl-ik negyedévi rendes közgyűlésünk szabályrendeleteink értelmében június hó 9-én fog miigtartatni; egyszersmind felkérem a törvényhatósági bizottság, az állandó választmány és a m. szántónkéra szék I. tagjait, hogy a jelzett napon (ártandó megycbizullsági, — juni'u« hó 6-án (ártandó állandó választmányi és június ho 7-én tartandó számonkéró'széki üléseken Veszprémben a megyei székházban mindenkor délelőtt 9 órakor megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1884. évi május hó 21-én. alispán. T á r g y m u ( a t ó: 1. A magyar királyi belügyministeriumnak 18007/1884. ír. szánniintézvénye, mclylyel a törvényhatóság által a korcsmák és egyéb mulató helyeknek, vasárnap és ünnepnapokon az isteni tisztelet vagy egyházi körmenetek tartama alatt leendő zárva tartása tárgyában hozott szabályrendeletet jóváhagyja. 2. A magyar királyi belügyministerium 13327. 1.884. 11. számú intézvénye, mclylyel a törvényhatósági bizottság által a gőzcséplö és egyéb gazdasági gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvása tárgyában alkotott szabályrendeletet megerősíti. 3. A magyar királyi belügyministeriumnak a l'ápa városi 1881. évi gyámpénztári mérlegre vonatkozó intézvénye. 4. A magyar királyi belügyministeriumnak 12948/1884. IV. b. szánni rendelete, mely szerint Odor Pál Ugod község volt birájának felebbezését — az ennek alapját képező községi határozat és folyamodványra nézve hozandó érdemleges határozat végett leküldi. 5. A magyar királyi pcnzügyminislerium rendelete az 1884—1886. évekre alakítandó egyenes adófelszólamlási bizottsághoz szükséges tagoknak, az 1883, XLTV. törvényezikk 10. §-ának határozmányai értelmében leendő megválasztása tárgyában. 6. A megyei házipénztár 1883. évi számadása. 7. A megyei nyilvános betegápolási alapra vonatkozó 1883. évi számadás. 8. Az útfenntartási alapra vonatkozó 1S83. évi számadás. 9. A katonabeszállásolási pótadóra vonatkozó 1883 évi számadás. 10. Kolozsmegyc közönségének a mull év folyamán kibocsátott megyei pénzkezelési szabály hatályon kivül helyezése cs az eddigi pénzkezelési rendszer fenntartása tárgyában a magyar királyi bclügyministeriumhoz intézett felirata. 11. ITng megye közönségének a főrendiház reformjait tárgyazó felterjesztése. 12. Toronlál megye közönségének a képviselőház és kormányhoz intézett felirata a községi takarékpénztárak kötelező életbeléptetése és a kötelező állami tűzbiztosítás behozatala iránt. TÁRCZA. Az én szivem. Rozzant csárda az én szivem Partjánál az élet-utnak. Nem marad meg benn a vendég, Egymás után mind elfutnak. Oh! pedig az ital benne — Olyan nemes töröl terem: Tiszta, fényes, tele lánggal! Ez az ital a — szerelem. Uri utas itt az öröm Ha be tér is — csak kapóra. — Egy vén drótos a csalódás Tivornyázgat az ivóba. Majd pajtások jőnek hozzá: Vig deákok, a remények . . Üres zsebbel, czifra szóval Megpihennek, s útra térnek. Van még egypár régi vendég, Ezek a szilaj betyárok; Törnek- zúznak a mit érnek A fájdalom és a bánat. Hát te szegény czigány gyerek (?) Beh kijutott itt a részed . . Te tartod a lelket benne: Dalaiddal — öh! költészet. §00* Sietős. Kirándulási rajz megyénkből. Székesfehérvár 1884 május 24. A kis folyam sem elégszik mindenkor medrének egyformaságával, kiárad rétéken földeken keresztül, befutva a szomszéd megyébe — és végre visszatér — folytatván utjának rendes egyformaságát. Ilyen az -ember is, bármily kedves" az otthona, meg-meg szakítja azt egy kellemes kirándulással, uj tapasztalatókkal a játottak hallottak felett, mint méh mely csakis a virágok hímporát szedi — tér vissza az élet mindennapiasságába. — Bennünket is kicsalt a tavasz, kicsalt egy kedves meghívás szép vidékre megyénkben. A kis társaság vigan indult meg Fehérvárról kocsikon, dacára a déli 2 órai nagy melegnek. Utunk jó országúton északkeletnek vitt, jobbra balra fehér pompában bódító illatú akácok, virágos rétek, szép buza, rozs földek, halmok helységek, s a vidék mindig szebb és szebb lesz a vaáli völgy cgyrészén keresztül. — Alcsuthon pihenő, s esti 9 órára Mány Őrsön vagyunk. Az est nagyszerű volt, a csillagok miriádjai, a tiszta levegő a tücskök csiripeléseí, és a csend messze a világ zajától még kedvessebbé teve nekünk városiaknak a vidéket, kik hőség és porhoz vagyunk szokva. Borongós szép idő mellett nagy séta és kocsi parthiékat tevénk. Mány Felső Örs már Komárommegyével határos, hegyes vidéke, pompás földei, közelben kőbánya, Gyeruiel nevű erdőség, a fővároshoz 2 órányira fekszik. Julius hóban nyílik meg Budapest Szőnyi vasút, s ez által igen sokat nyer. Földei igen sok érdekes római régiségeket rejtenek magukban, számtalan példányt küldött tulajdonosa a budapesti múzeum s íehérvári régiségtárnak. Egy órányira van Szent-Kereszt, nagy búcsújáró hely, hová május hóban 4000 egyén is szokott zarándokolni. Zsámbékon szintén nevezetes romot tekinténk meg. Még a 15 századból góth stylü templom maradványait. Csodáltuk az elmúlt kor nagyszerű kőépitményeit, különösen egy függő ivet, mely ember emlékezet óta oly helyzetben van, mintha minden perezben leszakadna. Magas ives ablakai, tornácai, óriás oszlopzatának egy része, elhagyatva, kopáran, szomorúan állanak, Gyarmath jelenleg herceg Metternich birtoka, hajdan a hires Sándor gróf lakhelye. Vadas kertje 800 kt. hold, 3 méter magas kőfallal van keritve* Meglepő látványt nyújtott amint 40 50 darab szarvas egy csoportban pár pillanatig ijedten tekintett a társáságra, s perc alatt eltűntek a szem elöl. A vadászkastély igen csinos és prakticus építkezés, kis erkélye rcpkénnyel felfuttatva, több fülkéi szétszedhető bútorral, hogy egy személyt kényelmesen hallásra ellát. Vadászati festmények a falakon, és Metterníchck életnagyságú arcz képei. Azonkívül itt őrzik erősen Sándor gróf hires bravourjairól ismert „Tatár" lovának bőrét, mely hosszú göndörszörrel bir, felette festett képével. A magaslaton álló szép kápolna, belül márvány síremlékkel a mulandóságot élénken eszünkbe juttatja. Érdekes volt még a ménes, meg néhány lóverseny alkalmával első dijat nyert szép állat. Alcsuth — kine tudná kié e földi paradicsom? Egy meg nem nevezhető érzéssel, melyhódolat, tisztelet és szeretet egyvelegét képezé léptük át e fejedelmi lakhelyet, — Zednik Pál fökertész úrral, ki páratlan szívességgel, és érdekes magyarázattal kalauzolt, először is a virágházakat néztük meg, melyek i3 osztályt képeznek. Az azaleák oly rendkívül szépek és változatosak, egy tön 2—3 féle, vagy egy virág 2—3 szinű a legváltozatosabb nuancok-ban vannak, épp ugy a cineráliák. Magnólia, Todea, Musa Ensete, melynek levele 2—3 öl s ha elveszti virágját elhal, cibocium ugy fejlődik, hogy alakja olyan, mint egy püspöki bot s ebből terjednek levelei. Óriás bambus, anthurium, andreánum, egész uj faj Amerikából ímportáltatott sötét vörös virágja mint két lepke szárny és sárga hosszú madár csőr alakú kihajlás belőle. Óriási thuják, juhkák, pálmák, .élösdiek, melyek egy földdel töltött fatörzsön nőnek ki, venus papucs, gyönyörű lila phantastikus növény, cattega moneau ritka halvány lilaíaj — oh s ki tudná elsorolni azon százakra menő virág családot, melyek itt pompás meleg házaikban díszlenek. A pálmaház építése maga 160—2000 ezer frtba került, és a belépő meglepetéstől elkáprázik. Itt elfeleded, hogy Európában vagy. Nilus és Ganges csendes locsogását véled hallani az aquarium vízesésével, melynél japáni porcellán ülőkék szolgálnak pihenőül. Az a lágy 26 fok meleg köd mi körülvesz, a hatalmas keleti növéhyek, s a letekitUés a magas galleriákról igazán elbájoló. Eszembe juttatott ez egy szenvedélyes francia természet-búvárt, kin, midőn egy jó ismerősünk hires 2000 frt értékű lepkegyüjteméuyét látá, az exaltatió erőt vett s ájulás környező. Mi is majdnem igy jártunk. E hó végén már ki lesz ültetve minden a parkban, hol a tükörsima tavon a hatytyúk úszkálnak csendesen. A palotát nem nézhettük meg, miután a kis főhercegek kíséretükkel már hon vannak. De a földszinten egy kis elfogadó szalont láttunk, hol életnagyságú ércapródók tartanak lámpákat; két pompás kandalló, felettük velencei tükörrel, phantastikus ülőkék négerek által tartva, s fekete fából faragott székek teszik az öszhangot. Egy más teremben megpillanthattuk Klotild főhercegnő szép festményeit és udvarhölgyeinek arcképeit melyek az álványon voltak. Mult évben fölszentelt kápolnát is voltunk szerencsések láthatni, hol az oltárok soproni fehér márványból készültek. A fő oltárnál Szent István életnagyságú képe, jobbról Szt. József, balról Szűz Mária Jézus gyarmekkel karján Vastagh Györgynek igen, igen szép művei vannak elhelyezve. A fő oltár feletti freskók sarkán négy angyal a főhercegi gyermekeket ábrázolja. — Az ablakok Kratzman ismert műterméből kerültek ki, a háttér emelkedett páholyszerü, imahelyei a fenséges család számára vörös bársonnyal vannak bevonva. Érdekes itt a sarokban egy sötét nürnbergi kályha, melynek minden egygyes kockázatán bibliai események láthatók alakokkal. Szép kis orgona és mozaik, figyelmünket ki nem kerülé. A palota udvarán egy ritka példány vérbükk tünt fel, — az egész fa sötét vörös és igen szép akku. De válnunk kelle Magyarország ez cdenétöl, melyet fönséges lakója tett azzá, nem kiméivé fáradságot, költséget és maga vett tevékeny részt ennek rendezésében. Es miután az ember az ellentétek játéka, mi és India és Afrika ligeteiből ismét a poros országútra térve, és elmélkedve az elmúlt napok felett, értünk ős koronázási városunk falai közé, kedves kis otthonunkba, .