Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-06-01

13. Torontálmegye közönségének a képviselő­házhoz intézett felirata az 1871 : XVIII. törvényezikk 100. és 1876: VIII. törvényezik 17. §§-ainak mó­dosítása iránt. 14. Az erdélyi gazdasági egyletnek a földmi­velés-ipar és kereskedelemügyi magyar királyi mi­nisteriamhoz a romániai marhabehozatal és vámszer­ződés tárgyában intézett felirata. 15. Az országos ipar-egyesület megkeresése házi ipar tanműhelyeket látogajó szegény sorsú ifjak segélyezése czéljából alapítandó ösztöndíj végett. 16. Az országos vadászati védegyletnek az orv-vadászat és a tiltott vad árulás ellensúlyozása érdekében intézett átirata. 17. A mezö-szentgyörgyi temető ügyében me­gyebizottságilag felkért küldöttség jelentése. 18. A pápa városi gyámpénztárnak 1882. évre vonatkozó mérlege. 19. Raksányi Eszter {férjezett Bredl Józsefné szülésznői oklevelét kihirdetés végett bemutatja. 20. Niekné született Peidl Karolina szülésznői oklevele. 21. Megyei tiszti ügyész előterjesztése az eöcsi jegyzőilak eladására vonatkozólag. 22. Megyei tiszti ügyész előterjesztése a Nya­rad község határában álló Bitva hídról elorzott 68 darab tégla elorzóinak nyomozása tárgyában. 23. Megyei tiszti ügyész jelentése a Tóth Ist­ván kenései lakos által befizetett 137 frt 50 kr kár­térítési és rabtartási költségre vonatkozólag. 24. Kis-Berzseny község 1883. évi pótkölt­ségvetése. 25. Megyei alispán jelentése a Vaszar köz­ségben bevehetetlennek jelzett 1882. évi közmunka­váltság ügyében. 26. Az enyingi járás szolgabírójának jelentése, mely szerint a 107. számú megyebizottsági határo­zattal elrendelt egyezségi kísérlet a féléves bormé­rési jognak bérjövödelmére nézve Balatonfő-Kajár község és gróf Zichy Lívia balaton-főkajári birtokos között nem sikerült. 27. Megyei alispán jelentése a íót-vázsonyi pécseli útvonalon Tót-Vázsony községnél épített hi­dak helyreigazitási költségeire vonatkozólag. 2S. Megyei alispán jelentése a devecser-sümegi országúton épített kőhíd költségeinek kiutalását ér­dek Iőleg. 29. Megyei alispán javaslata az Ács-Teszér község által községi közlekedési utján kijavított hídja után felszámított 61 frt 30 krnyi költségből 41 frt 30 krnak az útfenntartási alap terhére leendő átvé­tele tárgyában. 30. Megyei alispán jelentése, hogy Vass Sán­dor vállalkozónak a pápa-kisczelli országúton a pápa­borsosgyőri, borsosgyőri és nyárádi határokban levő nagy köhidak helyreállításáért a megyei útfenntartási alapból 56 frt 15 sr összeget kiutalt. 31. Az enyingi járás szolgabirájának jelentése a Mező-Szent-György községben az 1882. év végé­vel fenn levő behajthatatlan katona beszállásolási pót- ] adók leírása tárgyában. 32. A magyar királyi építészeti hivatal előter­jesztése a Szent-István község részére 1882-ik év­ben megváltás alá kivetett 36 igás közmunka nap­szám után befizetetlen maradt 36 ft törlése tárgyában. 33. Megyei főszámvevő előterjesztése a JXyő­gér község képviselő testülete által tűzi fecskendő beszerzése tárgyában hozott határozatra vonatkozólag. 34. Takácsi község jelentése a megye bizott­ságnak a község 1884. évi költségvetési tervezetére vonatkozólag 956. szám alatt hozott határozatára. 35. Nemet-Bánza község és a veszprémi püs­pökség között a községi adóra nézve kötött egyezség. 36. Farkas-Gyepü község es a veszprémi püs­pökség között a községi adóra, nézve kötött egyezség. 37. Gicz község képviselő testületének a köz­ségi szegény ügyet érdeklőleg felvett jegyzökönyve. 38. Mező-Szent-György község 1883. évi sze­gény alap számadása. 39. Dabrony község képviselő testületének a községi szegény alapot érdeklő jelentése. 40. Vecse község képviselő testületének a sze­gény alapot érdeklőleg felvett jegyzőkönyve. 41. Takácsi község képviselő testületének a községi szegény alapot érdeklőleg felvett jegyző­könyve. Levél Amerikából. Amerikában időző zenetársulatunk egyik tagja, a következő levelet intézte hozzánk. Tek. szerkesztő ur! A zenetársulat megbízásából azon kérelem­mel fordulok tekintetes szerkesztő úrhoz, misze­rint néhány soraimnak becses lapjában tért en­gedni szíveskedjék. Egy éve annak már, hogy elhagytuk szülőföldünket. Biringer Károly impres­fairó vezetése alatt azóta sok, nagyon sok vá­rost bejártunk és büszkén mondhatjuk el, hogy ez ideig a sok város között nem találkozott egy sem, a melyben magunknak dicsőséget, hazánk­nak pedig tiszteletet ne szereztünk volna. A nagy fáradalmas ut után most itt koncertirozunk San­Franciskóban, Kalifornia legnagyobb, legtekinté­lyesebb városában. Amerikában sok szép város van, de ilyent mint ez, még csak álmainkban sem reméltünk! Nem hiába, hogy itt vannak az arany-bányák, de hemzseg is ám a gazdag em­berektől a város. A közönség müveit, velünk szemben előzékeny, európaiasan viselkedik és a mi fő barátságos. Most az »Emerson« színházban látszunk, mely tömve van minden este, — ka­punk is ám tapsot még pedig sokat, — nem győzik bámulni eléggé játékunkat, — mindenki csak mi felölünk beszél és ha az utcán menünk, minden ember megáll, visszafordul és addig néz bennünket, mig a láttávolból ki nem menünk. A város bármely részébe menjünk, minde­nütt halljuk e szavakat: »Hungarien Gypsy Band« szóval jól érezzük itt magunkat, s ha a csalá­dunk is itt volna, sohasem mennénk haza, mert itt nem kell ám azon búsulni, hogy másnapra mire virradnak az emberek, — megél itt nyu­godtan mindenki, nem tudja itt senki, hogy mi az a szűkölködés, j A közönség az igaz, hogy reggeltől estélig dolgozik, de esténként eljárnak mulatni, három négy helyen is megfordulnak mire hazavetödnek. San-Franciskóban csak úgy isszák a bort mint hazánkban, mert itt terem sok és jó bor. Mikor ezt megtudtuk, legjobban megörült ennek Tancsi nagy-bögösünk, a ki már-már lankadni sorvadni kezdett, mert nem ihatott jó és elég bort. Egy alkalommal, még New-Yorkban tör­tént, Berheimar bankárnál koncertiroztunk. A derék háziúr pezsgővel látott el és íel is köszön­tött bennünket. Azt mondotta felköszöntésében, hogy azon legyünk, miszerint hazánknak jó hír­nevet szerezzünk, hogy a nagy Óceánon túl lakó magyar nemzet büszke lehessen mireánk. Ezeket a szavakat bevéstük sziveinkbe, — ezek kisértek bennünket azóta hosszú utainkon és ezen szép eszme járja át még most is keblünket itt a nagy világvárosban, — San-Franciskóban. Ha néha jó bor mellett elei gondolunk hazánkra, annak jó­lé/eért és családunk egészségeért koczintunk és ha ilyenkor egy-egy köny lopódzik szemeinkbe mely végig gördülve arcunkon megnedvesíti azt, ilyenkor magunk is érezzük a zene szükségét, kiki hangszeréhez nyúl és szó nélkül eltalálva egymás gondolatát, elhúzzuk a »Hazadnak rendületlenül Légy hive óh magyar,« hymnus felséges áriáját. Tessék elhinni megnyug­vást találunk ilyenkor, a hangok eloszlatják a faj­dalmát és a jövő viszontlátás reménye újra fel­kél keblünkben. De most elég ebből. Annak ki­jelentése mellett, hogy Pápa városának minden polgárát, lakósát tiszteltetjük, maradtam a tek. szerkesztő úrnak a zenetársulat nevében őszinte hive liuHhelyi József. Rovatvezető: TIBOLD ÖZSÉB. Június 1. — Í552, Győr és Veszprém vára árulás foly­tán török kézre kerül. Jumus 2. — 1247. A hajdani Szörényi Bánságot Oláli­országban, melyek északon az erdélyi havasok, keleten az Olt és nyugaton a déli irányban folyó Duna határolt, IV. Béla ki­rályunk a Johannila lovagrendnek adja hűbérbe. Június 5. — 1795. Őz Pál és Szolaresik Sándor az úgynevezett ,,Magyar Jakobinusok" Budapesten a Vérmezőn ki­végeztetnek. Június A. — i859. Az egyesült sardiniai és francia se­regek elén levő III. Napoleon francia császár, Victor Emánuel szardíniái király és Mac-Mahon francia tábornok » Clam Gal­las vezérlete alatti osztrákok fölölt Magenlánál győzedelmes­kednek. Június 3. — 18Í9. A magyar nemzeti gyűlés Budapestre (honnan Windischgriitz császári tábornok közeledtére Í849. ja­nuár 1-én Debrecenbe vonult) Debrecenből visszatér. Június 6. — 1778. Mária Terézia királynőnk a Bánsá­got, közönséges néven a Temesi Bánságot Magyarországhoz visszakapcsolja. Június 7. — 1849. Percei Mór 8000 emberével Jella­chich horváti, bán iO.000 embere ellenében Kacs falunál sze­rencsétlen csatát viv.­SZÍNHÁZ. Jakab Lajos színtársulata mult vasárnap Almási Tihamérnak „Tót Leány fi cimü 3 felvo­násos népszínművét adta elő. A cim szerepet az aclimatizált tót ajkú magyar leányt K. Honti Mari természetes hűséggel és jeles ügyességgel alakí­totta. Havassy Jenő uradalmi barom-orvos, te­hetséges játéka által derült hangulatban tar­totta a közönséget. Püspöky Imréről (Misó) csak dicsérettel szólhatunk. Játéka ügyes és kifogás­talan volt. Breznay (Gyarmathy János) is siker­rel működött. Szerepe nem volt ugyan hálás, mindazonáltal felismerhető volt benne a routinirt színész. Breznayné Róza, Kolozsváry József, He­vessy Gábor és Károlyi Lajos derekasan meg­álltak helyüket. Közönség kevés számmal. Hétfon, Ábrányi Kornélnak „Olga" szín­müve vétetett elö. A darabban különösen H. Dancz Nina (Olga) szellemes játéka által tűnt fel, mely semmi kivánni valót nem hagyott maga után hátra. Ivánffy Jenő a szép tehetségű fiatal színész mint rendesen, ugy most is teljesen meg­felelt szerepének. Breznay Géza (Lovasi Péter) játéka szabatos, kimért volt. Havassy Jenő (Gib­raltár) Hevessy Gábor (Ozdy Sándor) és Brez­nayné Róza (Martha szerepben teljes elismerést érdemelnek. Püspöky Imre (orvos) megállta he­lyét, Szalóky Elek (Elek) leszámítva a gyors, sokszor érthetetlen beszédet, játéka ügyességre vall. Közönség kevés számmal. Kedden „Donna Juanita" operetté adatott. Cserváry Ilon (Rene) szép és kellemes hangját, mint mindig, ugy ezúttal is megtapsolta közönsé­günk. Játéka kedves és megnyerő, — éneke ér­zelemmel van telve. Veresné (Petrita) ismét di­adalt aratott. Kedves jelenség és elég ha azt mondjuk, hogy közönségünk szereti. Bérczy (Gas­ton) a ki a magas C-vel csak ugy játszik, mint a gyermek a labdával, — méltó elismerést érde­mel. A többi szereplő megállta helyét. Közönség kevés számmal. Szerdán H. Dancz Nina jutalomjátéka volt. „IV kun László," Dobsa Lajosnak hirneves tör­téneti drámája adatott elö. H. Dancz Ninát, kit megjelenésekor a közönség viharos tapsokkal fogadott tisztelői 2 szép nagy koszorúval, mely­nek egyike széles és nehéz kékszínű atlasz sza­laggal volt diszitve, lepték meg. H. Dancz Nina e kitüntetést valóban meg is érdemelte. Szere­pében remekelt, — az indulatkitörések oly szé­pen voltak alkalmazva, hogy a publikum sok­szor könyezett. Ezen szerepben „Isten hozzádot" mondott városunknak, isten hozzádot e színpad­nak, de hisszük, hogy nem örökre, reméljük nemsokára fog alkalmat és módot találni ismét körünkbe jöhetni. Úgy legyen I Törökné Róza (Edue) kit eddig nem volt alkalmunk megismer­hetni, ezúttal nagyobb szerepben előnyösén mu­tatta be magát. Breznay (Myze) kitűnően oldotta meg feladatát. Ivánffy Jenő (László) ki már is kedvencze a női közönségnek érzéssel és hévvel játszott. Havassy Jenő kis szerepét ügyesen mu­tatta be. Az előadás sikerült. Csütörtökő?i „Proletárok" Csikynek jeles színmüve került szinre. Igen jól sikerült. Közönség kevés számmal. Szombaton Cserváry Ilonnak jutalomjátéka volt és „Bőregér" czimü operetté vétetett elÖ. Cservári (Rozalinda; Veresné (Adele) szerepét kellő szakértelemmel adták. Kellemes, bájteljes hangjuk és Ízléses öltözékük a darab sikerét fe­lette előmozdították. Bérczy Ödön (Eisenstein) maga volt a kedélyesség. Szép, lágy és mégis férfias hangja és könnyed játékáról csak dicsé­rettel szólhatunk. Veres Sándor (Falke) Breznay (Frank) teljes sikert arattak. Károlyi (Frosch) pompás börtönőr volt. Az előadás sikerült. A szinház megtelt. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Hohe?dohe herczeg vá­rosunkba érkezett gróf úr Ö Méltósága látoga­tására. — A polgári körben ma egy hete ren­dezett kertmegnyitási ünnepély fényesen sike­rült. Az első négyest 36 pár tánczolta. — A Láng párt ma d. e. 10 órakor a »Griff« nagytermében közgyűlést tart. — Láng Lajos ur, városunk volt orsz. képviselője ma délután 3 órakor fog a vasúton megérkezni és beszámoló s egyúttal programm beszédét d. u. 4 órakor a városháza udvarán, kedvezőtlen idő esetében pedig a »Griff« termé­ben megtartani fogja. — Kinevezés. Bóday József volt m. fő­számvevő, a pénzügyminister által, a szombat­helyi cat. kerületbe pótbiztossá neveztetett ki. — A Pápai gazdakör június 6-án pénteken délelőtt 10 órakor a szokott helyiségében ülést tart, melyre a gazdakör tagjai tisztelettel meg­hivatnak. Az ülés egyik tárgya a tenyész állat vizsgáló bizottság működésének eredménye leend. Pápa, május 30. 1884. a gazdakör elnöksége. — Láng Lajos egyetemi tanár urat, vá­rosunk volt orsz. képviselőjét s képviselő jelölt­jét ujabban azon kitüntetés érte, hogy a tudo­mányegyetem jog és államtudomány kara dé­kánná választotta. — Halálozás. Tóth Dániel megyénk fő­számvevője és a pápai járásnak volt szolgabirája, f. hó 26-án szélhűdés által éretvén, Veszprémben váratlanul elhunyt 60 éves korában. A régi tiszt­viselő és 1848/9-iki honvéd főhadnagy ravatalára, Veszprém megye nevében az alispán és a pápai járás nevében a járásbeli szolgabíró küldöttek díszes koszorúkat. — Ünnepély. Ugodnak május 25-én nagy ünnepe volt. — Már a hajnali harangszó után három mozsárágyú döreje jelzé a nagy na­pot. Kilencz óra felé pedig az egész falu tele volt néppel, mely mindenünnen processióval és zászlóval, s Istent magasztaló énekekkel vonult be példás és épületes rendben. Az egész hely­ségnek gyönyörű, festői kínézése volt.. . Ugyan hát mi történt? . A helybeli plébános Lukacsék János, a plébániaiak előtt egy gyönyörű parkot csináltatott s annak közepén, szomoru-füzek és rózsák között egy a fájdalmas anyát jelző igen szép szobrot emeltetett. Az egész szobor édesen fájdalmas benyomást gyakorol a hivő lélekre. A mise után kezdődött a felszentelés, melyet nságos Néger Ágoston apát ur teljes egyházi segédlettel végzett, s a szabadban szép beszédet tartott. A megható beszédre, s kitűnő szónoki előadására, a hallgatók ezrei heves zokogásban törtek ki. E köz­ben a mozsár dörgés egyre tartott. Az ünnepély után díszebéd volt, melyen a kegyúrra, Esterházy Móricz gróf úrra, mint ki példátlan bőkezűséggel minden anyagot megadott,— Kiss László felügyelő úrra, Néger apát úrra a buzgó pap s jó barátra, és másokra mondattak toasztok s a legderültebb han­gulatban mulattak a vendégek egész késő estig. E nap emléke sokáig fog élni, nemcsak az ugo­diak, hanem az egész vidék, szivében. E tény által, az ugodi plébániára, melynek mind tem­ploma, mind iskolája, mind paplaka a szó szoros értelmében mintaképül szolgálhat — igazán rá­tétetett a korona . . . Sok ily ünnepet a hívők­nek ! . . Éljenek az ünnep okozói! — A madarak röpképessége. Dr. Fenton orvos egy madár röpképességének vi­zsgálata alkalmával, következő felfedezéseket esz­közölt. Keresztül fúrta az evező és farktollak szárait ugy , hogy a levegő ki és beha­tolhatott, ezután a madarat a levegőbe dobá.— De ez sem repülni , sem felemelkedni nem volt képes. — Ebből a kisérlettevő azt követ­keztette, hogy a madár röpképességét főképp a tollszárokban lévő ritkított levegőnek köszönheti és hogy a szárnycsapás nem elegendő a mada­rat a levegőbe emelni, vagy test súlyát vinni, ha a tollszárakba körlég juthat. Ha ezen elmélet bebizonyul, akkor azon erö, mely által légüres tér képződik, a szárnyizmok általi mozgásnak tulajdonitható. — Halálozás. Darás, porpáczi Porpáczy István, gróf Schaaffotsche Frigyes uradalmának jószágintézöje, rövid szenvedés után f. évi május hó 20-án Pozsonyban meghalt. Porpáczy István még a hatvanas években vidékünkön és pedig Szűcs községben lakott, hol néhai mlts. gróf Ester­házy Pál úrnak ugodi uradalmaihoz tartozó szűcsi pagonya felett, mint erdölovag volt alkalmazva. Az elhunyt 73 éves, buzgó és lelkiismeretes tiszt volt, tiszttársai becsülték és szerették. Nyugod­jék békében. — Kinevezés. Lazányi Béla és Freisz­berger Gyula városunk szülöttei a budapesti postahivatalhoz, postatisztekké neveztettek ki. — Lövölde megnyitás. Ne tessék meg­ijedni, nem a pápai, — hanem a vaszari lövöl­déről van szó. — Schönauer Antal győri püspöki uradalmi ispán, ki mint sport kedvelő széles kö­rökben ismeretes a vaszari erdőben 100 méter hosszúságú, csinosan berendezett lövöldét állítta­tott fel. A megnyitás f. évi május hó 22-én szá­mos vendég jelenlétében történt. Ez alkalommal 252 lövés tétetett és a nap hose mint mindig, úgy most is Kolossváry Pál köztiszteletben álló ottani földbirtokos volt. O volt ugyanis az egye­düli ki centrumot talált, a mi tekintve korát bi­zony dicséretet érdemel. Az ünnepélyen ott volt: Sághy Gyula kasznár, Reeman József erdömester, Kovács József körjegyző, Kolossváry Pál és Já­nos stb. — A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület" f. évi június hó 8-án Veszprémben a megyeháznál délelőtt 9 órakor választmányi és ugyanaz nap délután 3 órakor közgyűlést tart, melyre az egyesület választmányi, illetve összes tagjai tisztelettel meghivatnak. Veszprém, 1884. május hó. Nagy Iván, egyesületi titkár. — A lovak hibás patáinak nem mindig a kovács oka, hanem gyakran sőt lehet mon­dani, hogy nagyobbrészt, maga a ló tenyésztő. A ^baj ugyanis leggyakrabban már a csikón kez­dődik, mert annak patáira, illetőleg azok képző­désére nem ügyelnek és igy a paták nem egyen­letesen kopnak el. A helyett, hogy a csikók patáit legalább minden két hétben gondosan megvizsgálnák és az egyenlőtlen elkopást és helytelen képződéseket helyreigazittatnák, a leg­több lótulajdonos csak akkor gondol a csikó patáira, ha a szegény állat már egészen sánta, nagyon helytelen továbbá az a szokás, hogy a csikó patáit erősen kivágják. Csak az uj és sark viszonyát kell szabályozni, a többi részeket nem kell bántani. — A magyar nyugoti vasút igazga­tóságától a következő sorokat vettük: Van sze­rencsénk a nagyérdemű közönségnek tudomására hozni, miszerint az ötvösmü- kiállítás megtekin­tésének megkönnyebbítése céljából f. é. május hó 30. 31-én közlekedő személyvonatainkhoz rend­kívül mérsékelt II. és III. oszt. menetjegyek Bu­dapestre és vissza 5 napi érvényességgel fog­nak kiadatni. — A városi iskolaszék elnöke által adakozásra való felhivás bocsáttatván ki azon célból, hogy az iparos tanoncok által rendezendő rajz és tanoncmunka kiállítás alkalmával a jele­sebb növendékeket megjutalmazni, a rajziskolát pedig rajzeszközökkel kellően ellátni lehessen, e célra adakoztak: Gróf Esterházi Móricz O mltsága 25 frt, Néger Ágoston apát, Hanau­er Béla 3 frtot, Pap János, Szvoboda Ven­cel , Kiss László, 2 frtot , Dr. Steiner Jó­zsef 1 frt, 50 kr., Tóth Lajos, Bocsor Ist­ván, Gyurátz Ferencz, Berm'iller József, Zár­ka Dénes , Bermüller Gyula, Rikóty József, Dr. Breuer Salamon , Sághy Béla, Szilágyi József, Voyta Adolf, Kluge Ferenczné asz­szonyság, Hanauer Jenő, Harmos Zoltán, Iglauer János Kreisler József, Neubauer József, Schle­singer Lipót, P. Szabó Károly, Kégli József, Miszóry Ferenc, Dr. Makara György, Barthalos István, Saáry Lajos, Dr. Koritschoner Lipót, N. N., Geböck Gyula, Pókay Antal, Dr. Mathia János Antal 6-ábor 1—1 forintot, Berecz János, 60 krajcárt, Irgalmasrend, Kis Gábor, Techet Adolf, Steiner Manó, Lövy Adolf. Toch József, Blau Adolf, Berger Ferencz, Besenbach Károly, Fischer Adolf, Meizner Ignácz, Báron Jakab, Veisz Adolf, Dr. Rechnitz Ede ur, Mayersberg Salamon ur, Dr. Lövi László ur, Hoffner Albert Beck Lipótné, Krausz József, Steinberger Lipót, Kolossváry Gyula, Galamb József ur 50—50 krt. Az ipartársulatok; általános ipartársulat 10 frtot, csizmadia ipartársulat 10 frtot, lakatos ipartársu­lat 4 frtot, cipész ipartársulat 3 frtot, asztalos ipar­társulat 2 frtot, takács ipar társulat 2 frtot, faze­kas ipartársulat 1 frt 50 krt, kovács ipartársu­lat 1 frtot, összesen 113 frt 60 kr, Fogadják a nemes szivü adakozók a városi iskolaszék és ipartanodái bizottság hálás köszönetét. Pápán 1884. május 27-én Antal Gábor, isk. elnök. — Pikáns felelet. Szép nagysám ho­gyan ? — Nem szorítja az a szük teriméjü ha­risnya-kötő ? Kérdi az ifjú ember egy gyakorlott természetű úrnőtől. Ez lenéző tekintetet vetvén reá, igy válaszol: úgy látszik önnek fogalma sincs elastikus természetű tárgyakról. — Egy kis felsülés. N. egy se nem kö­vér se nem sovány, csak olyan jól megtermett állapotú asszonyság megunva vén férje öleléseit és csókjait, egy melegen érző kebel után vágyott, s azért egy P. nevű fiatal urat meg is hódított.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom