Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-01-20

iVtegjeleiiilc minden vasárnap. Közérdekű sürgős "•közlésekre koroakint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmcnieilen lev. lek, csak ismert fcsekwl fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lup SZERE hivatalába (0- ko II eg i u m ép illet) küldendők. Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 13 kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata titán 5 kr, nyilttérben 25 krajczárral számiiatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap El A D () h i v ataláb a (r ef. fő i t k ) l a n y 0 m d áj a) küldendők. Papa város hatóságának éstöbb pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Veszprém megye közegészségi állapota a mult év végén. A közegészség a múlt év utolsó havának folyamában a megye legnagyobb részében kedvezőbb volt mint az előző hóban, csak Veszprém városban és az enyingi járás területén •mutatkozott kedvezőtlenebbnek a megyében, ezen utóbbi halósági területeken a betegedés és halálozás valamivel nagyobb volt, de a rendes arányon fölül sem a betegedés, sem a halálozás itt sem emelkedett. A gyógykezelés alá került betegségek legnagyobb számát a légzö-szervek hurutos lobos bántalmai képezték, e szerint az uralgó kór jellege e hóban is hurutos lobosnak nevezhető. A mi különösen a járványokat illeti, a himlő betegek száma Veszprémben e hó közepe felé apadt, a második felében azonban újból szaporodtak a betegedések, de jelentékeny fokra számuk nem emelkedett, — a szaporodás épen azon időszakban észleltetett a midőn a hidegebb fagyos napok hirtelen enyhévé változtak s általános olvadás beálltával a föld fagya is teljesen felengedett. Ezen körülmény arra enged következtetést vonni, hogy az ily hirtelen időváltozások a himlő és ehez hasonló ragályos betegségek terjedésének nagyon kedveznek s ragály zási hevességük is nagyobb mint egyenletes hömérsékü időszakban, miután azonban kellő ovakodás által az ily fertőző belegség terjedésében jelentékenyen meggátolható, ez okból szükséges, hogy a már eddig is kiadott orvos-rendőri intézkedések, a lehető legnagyobb szigorral foganatosíttassanak s azok cégrehajtása a rendőri közegek által pontosan ellenőriztessenek. Ez érdemben a főorvos intézkedési kér a közigazgatási bizottságtól. A himlőjárvány jellegére nézve röviden megemlíti a főorvos, hogy voltak egygyes úgynevezett vérömleny es himlőbetegedések különféle életkoruaknál, a melyek halállal végződtek, de általában enyhébb jellegű ál-himlő és bárányhimlőknek észleltettek legnagyobb részt a felmerüli esetek. Az okbeli viszonyok közt a ragály feltételére s az enyhébb és súlyosabb alakú megbetegedésekre kiváló szerepe észleltelelt az eddig lefolyt járvány alkalmával is az egyének nagyobb vagy kisebb hajlandóságainak a ragály felvételére; voltak anyák, kik heteken át egyik-másik himlőben feküdt betegei ápolásával foglalkoztak s állandóan ugyanazon légkörben tartózkodtak, a ragálytól mégis mentek maradtak, mig mások, a betegektől távolabb esö egyének, gyermekek, avagy olyanok, kik csak a beteg légkörébe jutottak, már a fertőzés anyagát felvették és himlőben megbetegedlek. Valódi himlő legtöbbnyire azoknál fejlődött ki, kik védhimlbvel beoltva soha nem voltak, álhimlö és bárány himlő leginkább a védhimlöveljó sikerrel beollollaknál tapasztaltatott, az ilyeneknél a himlő lefolyása többnyire enyhe volt és halállal csakis a már előzőleg betegségek által elgyengüett szervezetű ifjaknál és gyermekeknél végződölt, kik. csekélyebb ellenállási képességgel bírlak, a belegség és a vele járó szövetkezések leküzdésére. A fentebbiekből kitűnik, hogy a vcdhimlö-oltás a himlő ragály felvételére való hajlamot valamivel képes ugyan alább szállítani, de végképen megsemmisíteni nem, s ebből azt lehel ismét következtetni, hogy himlő-járvány alkalmával a jó sikerrel beoltott egyének is ha a himlő-ragály felvételére nagyobb hajlandósággal bírnak, valódi himlőben is ép ugy megbetegedhetnek mint azok, kik védhimlővel beoltva soha nem voltak. Tapasztaltatott ínég az is, hogy a himlő súlyosabb vagy enyhébb jellegére a beteg véralkata is határozó volt, nevezetesen a nagyon vérmes egyéneknél a vérömlenyes himlözésre nagyobb hajlandóság észleltetett mint a gyengébb véralkatuaknál stb. Megjegyzendő, hogy a ragály felvétele szigorú ovakodás által el is kerülhető, terjedése pedig meggátolható, a himlös-betegek teljes és szigorú elkülönítése által. A járvány koródában ez idő szerint két himlő beteg ápoltalik, melyek egyike legközelebb elbocsátható. A városi-orvos állal eddig revaetinállatott 294. A vörheny járvány Enyingen, Fokszabadin és Mezőkomáromban szünöfélben van, Lajoskomáromban, pedig megszűnt. A veszprémi járás területén deczember hó 2-ik felében, Li tér községben vörheny esetek merüllek fel, a járási orvos a helyszínén megtette a vizsgálatot és a kór terjedésének meggállására a szükséges intézkedéseket. A devecseri járás területén Ajka községben a roncsoló toroklob lépett fel járványosán, de nagy mérvben. A kór terjedésének meggátlása czéljáböl a szabályszerű óvintézkedések megtétettek. megyei főorvos. A magyar szent-kor ona oxszágai » Veres Kereszt* egylete pápai fiókjátiak V-ik közgyűlése 18S4. január íj-én. Elnöki jelentés. Tisztelt közgyűlés! A magyar szent korona országai «Veres Kereszt« egyletének pápai fiókja az elmúlt 1883-ik évvel fennállása és működése 5-ik évéről számol le, mely évben a rendes beszámoló, s választásokat pótló közgyűlésen kívül négy választmányi ülést tartott, melyekben 35 különféle tárgyat és ügyet intézett el; — ez évi működésének főbb mozzanatait a következőkben adjuk elő: A veres kereszt egylet sorsjegyeiből 60 darabot az egylet tagjai közt elárusított. A győri vizkárosultaknák gyűjtés rendeztetvén, a fijk egylet kieszközölte, hogy a központi hányadból 102 frt a vizkárosultaknak küldetett, ezen kivül adakoztak az egylet tagjai a hatóság által körözött íven, és küldetett az egylet leltárából 16 pár harisnya és 25 pár kézelő. A pápai fiók egylet belépett az Erzsébet kórház 1000 frtos ágy-alapítói közé és az alapítvány első részletét 250 frtban le is fizette, az egész összeg négy évi részletben lesz lefizetendő. Február 3-án rendezett, az egylet jövödelmei szaporítására sorsjátékkal összekötött tánzvigalmat, melynek tiszta jövedelme 306 frt volt. A fiók-egyletet 1881-bői 39 frt 44 kr központi hátralék terhelvén, azt folyó évben kifizette. A helybeli szegények Iközt kiosztott 12 öl fát, melyből segélyeztetett 2 család fél öllel, — 11 család negyed öllel, 66 család V

g öllel, öszszesen tehát segélyeztetett 79 család. A fiók egylet választmánya tudomásul vette a számadások készítése, s mikori beadása iránt adott központi utasítást. A takarékpénztári töke kamatai év végével számadásba vétetvén s bekönyveltetvén, a töke szaporítására benhagyattak. Végre az egylet deczemberi választmányi ülésén elismeréssel emlékezett meg Pentz József úrról, ki a jegyzői tisztet csaknem öt évig buzgón viselte, s más vidékre költözése folytán állásáról lemondván, neki jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. A jegyzői állás ideiglenesen helyettesítéssel töltetett be. A pénztári számadás megvizsgáltatván, és rendben találtatván, midőn az okmányokkal felszerelve az alapszabályok 14-ik §-a értelmében jóváhagyás végett a t. közgyűlés elé terjesztetik, egyúttal bemutatja az 1883-ik éyröl szóló, és a központba beküldendő jelentést, mely fel van szerelve az összes tagok névjegyzékével, az 1883-iki számadás hiteles másolatával az 1883-iki bevételek és kiadások csoportosításával, ugy az egylet tagjai közt időközben előfordult változások jegyzékével, melyek 2 példányban készülvén, egyik a központi igazgatóságnak beküldetik, másik a fiókegylet levéltárába eltétetik. A pénztári számadást illetőleg jelentjük, hogy a mult évről maradt 82 frt 17 kr. a takarékpénztári tökéből pedig felvétetett 250 frt. ezek nélkül az évi bevétel 568 frt 80 kr volt, ezen összegekkel együtt pedig 900 frt 97 kr. A kiadások összege 835 frt 69 krt tevén, maradt az 1884-ik évi számadásba átteendö 65 frt 28 kr. A központot ez évben 196 írt 25 kr illette, fennállása óta az egylet összesen 788 írttal gyarapította a központi pénztárt, nem számítva azon 250 frtot, melyet az ágy alapítvány első részletére fizetett. Az egylet nagylelkű pártolói közül hálás köszönettel emlékezünk meg Gróf Esterházy Móricz ur 0 Méltóságáról, ki az egylet szegényeinek a fát rendkívüli kedvezményi áron adta, Gróf Esterházy Móriczné O Méltóságáról, ki a j pénztárt adományával gyarapította, továbbá Roj senzweig Ilona és Spitzer Ignáczné urnök, kik : az egyletnek pénzbeli adománnyal járultak. J Az évi bevételek egy bál jövedelméből és í a tagsági dijakból folytak be, a tagok száma ' 212 volt ugyan, de időközben elhalt 3> más vidékre költözött 7 és a tagok sorából mint nem fizető, választmányi határozat folytán töröltetett 4, igy a sajátképeni tagok száma 198-ra olvadt le. Ezek azon tudni valók tisztelt közgyűlés, I melyek az egylet életébe és működésébe betekintést nyújtanak, s ezekhez még csak annyit kell hozzá tennünk, hogy az egyleti tagok közt a Tiroli vizkárosok részére 101 frt adakozás történvén, arról az elismerő okirat szinte az egylet iratai közt őriztetik, és hogy az egyletnek takarékpénztárban elhelyezett tökéje jelenleg 783 frt 92 kr. A közgyűlés feladata lévén a jövő évi működési terv megállapítása, az ismét csak a tagok szorgalmas gyűjtésében, s egy nagyobb mulatTÁRCZA. {Lord Byron után, angolból.) Isten veled! ha a kedves imája Szer zeit egykor üdvöt a ?nennybe fenn: Enyém se' vész a légben el hiába, De túl viszi neved a kék egén. Sírás, köny, sóhaj mind hiába' lenne, Több, — mint amit a vérkönyü rebeg, Mely a bűnös száraz szeméből perg le, — Van mondva e szóban: Isten veled! Nincs köny szememben, némák ajkaim, bár Keblem — s agyamban lázong szenvedély, A 7nely örök, melyre múlás soh'sem vár, S gondolat, mely nem szunnyad el megén'! Panaszt emelni nem szabad, s nem is mer — Bár szenvedély s kin tépik lelkemet; Csak azt tudom, hogy szivünk hasztalan vert Egymásért, s azt érzem: Isten veled! Antal Géza. A fogzás betegségeiről. Hasznos olvasmány ifjú anyák számára. Dr. KÖVI JÓZSEF-től Jól tudom, kedves olvasónöirh nem azért fogják szép szemeiket e sorok, megtekintésével 'árasztani, mintha — e szellemi érintkezésben — szívesen időznének igénytelen írójuk társaságában. •Az én koromban a csalódás már nem édes, az e

gykor rózsás ideálok, fürtjeink sorsában osztoznak — elhalványodnak. A nők, kik a tünö ifjúkor boI

bog álmait — tovább szöhétik, kik tovaiietö tavaszuk varázsfényü napját, a szeretet erejével útjában megállítva, megrögzítik életök egén, a nők — korosodnak csak, de a férfiak — vénülnek. De nem a nőkről, az anyákhoz kívánok szólni. A szép nemhez tartoznak ugyan a nő is, az anya is egyaránt, de a nő gyenge, mig az anya erős. Pusztaság az élet annak, ki nem tud szeretni; van-e anya, ki nem tudna szeretni? hisz megtanulta ezt minden anya — gyermekében. Az anyai szeretet, az anya fájdalma, kezdetét és végét jelentik az ember tragoediájának,' egy mindennapi tragoediának, melyet majd mindennap végig küzd egy-egy hősanya és — megtörik a szive. Az anyai szeretet, az anya fájdalma költendi föl önöknek is szives érdeklődését e sorok iránt, hisz a kisdedek szenvedéséről van itt szó, melyet önök oly készségesen megváltanának saját kettőzött szenvedéseik árán. De végre is erkölcsi kötelessége mindenkinek ártalmas téveszmék kiirtása s helyes ismeretek terjesztése által közrehatni az emberi nyomor enyhítésének emberséges müvében. Ezért írom én is e sorokat. írom pedig anyák számára, kik — fájdalom — még mindig hiszjiek a fogzás betegségeinek létezésében , de mely balhiedelmet minden orvos egész erélylyel kell, hogy megtámadjon, nehogy ama tévhit, mint már számos esetben végzetessé váljék a gyermek életére az által, hogy az anya, nem sejtvén gyermeke súlyos betegségét, elmulasztja a helyes és gyakran fontos orvosi intézkedés, a cselekvés idejét, balhitében a véletlenül e korban hasadó fogaktól várván be a szerencsés fordulatot. Várnak, várnak, de hiába várnak. A javulás nem áll be, akár jöttek fogak, akár nem,' végre orvosi tanácshoz folyamodnak. »Miert ily késö?« kérdezi most az orvos a bánkódó anyától, »bármi csekély volt legyen a baj gyermekein, kegyed azt először szokta észre venni házában, gondozatlanul soha sem hagyta, miért nem sietett most is orvosi segélyről gondoskodni ?« Az orvos aggódó tekintetére, az anya szivszorultan mentegeti: »azt hittem, a fogaktól van csak. ? Melyik orvos nem tapasztalt volna már hasonlót ! »Tudja meg tehát asszonyom« feleli orvosa, •»gyermeke komolyan beteg s tanulja meg, hogy a fogzás sohasem jár komolyabb bajjal.z Tanulják meg önök is, szives olvasónöim, hogy csak beteg gyermekek fogzanak nehezen, de a különben egészségesek, fogzásban soha sem betegszenek meg. A hajdani betegvizsgálati módszerek hiányos volta, számos esetben majdnem lehetetlenné tette a helyes kórisme •— diagnosis — megállapítását. A bölcselkedő gyógytudomány nem is a betegségekkel, hanem.! a betegekkel — az egyénekkel' foglalkozott; mintha a typhosus láz más számarányokat tüntetne föl nemzetes uraméknál, vagy a szegény zsöllér embernél! Egy ssónak kellett gyakran a fogalom hiányt pótolni. A csecsemők »nehéz fogzásban« — a gyermekek »gilisztaban« — a fölnőttek pedig »aranyérben« szenvedtek — s haltak meg. Az orvosi tudományok ujabbkori nevezetes haladása, a physicalis vizsgálati módok meghonosítása, a nélkülözhetlen vizsgálati eszközzé vált hőmérő általános alkalmazása nem csak lehetségessé tették az egyes kóresetek helyes megkülönböztetését, de kötelességévé, minden orvosnak oda törekedni, hogy az egyes kóresetek különleges jellegét, a betegség mibenlétét alapjában fölismerje. Ósdi elmaradottság volna a »nehéz fogzásról« ma még mint különös! és sajáinemü betegségről szólni. Bizonyos szervezeti bajokban, mint az angol — buja — görvelykór vagy egyéb ily .megbetegedések eseteiben gyakran észlelhetjük a fogak lassú vagy — ha ugy tetszik — nehéz fejlődését; de minő tévedés volna ezt másnak, mirit az általános táplálkozási, — vagy fejlődési zavar egyik kórjelenségének — symptoma — tekinteni? Csak az alkalmatlanul dajkált, vagy czélszefrütlenül »táplált« gyermekek szoktak nehéz fogzásban szenvedni, amaz ismert és félteti sorvasztó bélhurutok tehát, nem következménye, mint azt sokan még tévesen hiszik, hanem inkább okozói a nehéz fogzásnak. Kénytelen vagyok itt még azon megjegyzést koczkáztatni, hogy csak fogalomzavart láthatok abban, midőn egynémely hivatalos, ha nem is hivatott kimutatásban a nehézfogzást mint halál-okot szerepeltetik. Ez nem ok, hanem okozat ; meghalt — nehezen fogzik már. Azon eset józanorvosi felfogással nem képzelhető, hogy egy gyermek meghal, mert foga nem tud jönni. A fogzás betegségei nem léteznek, a tétel csak megfordítva áll: betegségek nehéz fogzást okoznak. Minő nagy betegségekért akarták felelőssé tenni az ártalmatlan fogzást! bélhurutok,; szembajok — különösen a szemfogak hasadásakor—, köhögés, küteges betegségek, de még a^ nehéz tünetekkel járó agymegbetegedések is mindi mind csak »a fogaktól jön.« Szerencsés bradip.us, kit a bölcs gondviselés foghijjasndk teremtett! te. zavartalanul élheted gyermekkorodat az uj_.y?fag ös rengetegeiben, neked nem kell patik^rilir. Az irigykedő orvosok talán azért nevez^fe^ ajhárnak? — Azon számos, söt legtöbb esetről, midőn a zavartalanul, gyakran egy éjen át, a reggelre hasadt fogak a gyermek közvetlen környezetét is meglepik, azokról — mint ama gyönyörű mesében a varrógépről — »nem festett képet senki" sem, az a történet—legenda.« Csak .hogy az na-: gyon mindennapi történet, nem illik be legendának.. Tapasztalataikra hivatkoznak velem -szem-, ben, nyájas olvasónőim? Oh szívesen haUgáiom 3