Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-09-14

XI. évfolyam. 37. szám. üvlegd elewilc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bér mentetten levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába (() - k o 11 e g i u m ép lile t) küldendők. Pápa, 1884. szeptember 14. Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára íj kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krajczárrai számttatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (ref. főiskola ny omdájaj küldendők. Pápa város hatóságának éstöbb pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. A gazdasági helyzet. A gabona árak rohamosan hanyatlanak. A vidéki piaczokon ma már hét forintos búzát kinálnak a megszorult gazdák: s a spekuláció még igy is fejét csóválja, s vontatva ereszkedik nagyobb vételekbe. Hol fog megállapodni a válság V Mert, hogy gazdasági válsággal állunk szemben: kétségtelen.— Amerika és Muszkaország, iriint nagy termelő versenytársak még nem is jelentek meg a piaczon. Lídia és Ausztrália pedig majd csak később szállítanak, s özönlik el Európát árucikkel. — Hogy a búza árak emelkedjenek, s tetemesebb javulás álljon be a forgalmi viszoiryokba, egyhamar alig remélhető. Ily alacsony búzaárakat 25 év óta nem ért Magyarország. De hogyan állottunk különben gazdaságilag 25 év előtt ? Igaz, a szem termelés ennyire kifejlődve nem volt, tehát kevesebbet termelt az ország; de e mellett a gyapjuárak magasabban állottak: tudjuk, érezzük, hogy az ausztráliai gyapjú meniryire lenyomta az árakat nálunk: ugy hogy ma 25 százalékkal olcsóbb az, mint volt huszonöt év előtt, a juhtartásban tehát lényeges köilürnények állottak be. A gazdák egyrésze a gyapjutermelésről átment a hústermelésre, a juhok hizott állapotban nagyobb nyereséget adtak, húskivitelünk nagyban emelkedett. Azonban ha megvalósul, amit rebesgetnek, hogy Francziaország, hová a legtöbb hizott ürük szállitattak, felfogja emelni a várnákat; gazdaságainkat ez oldalról is csapás érendi. — Ily viszonyokkal szemben keserű tanács az, hogy tehát változtassunk gazdasági rendszerünkön: juhok helyett tartsunk szarvasmarhát. Mert egy tenyésztési ágról átmenni egy más ágára az állattenyésztésnek, mindenkor nehéz, gyakran éppen lehetetlen. Vannak Magyarországnak síkságai, TÁRCZA. DALOK, 1. Ne félj, a nagy titkoj: megőrzöm, Magamba zárva csöndesen. Mily érzelmek csatáznak itt benn : Nem tudja azt meg senkisem. Ne félj, a nagy titkot megőrzöm, Hiába kémlel a világ: Hideg arczon, nézésen kivül Tőlem egyebet sohse lát. Ne félj, a nagy titkot megőrzöm. Hogy szivem mért ilyen beteg ? Mért vágyom úgy megsemmisülni? Nem mondom még neked se meg! II. Láttál-e tengert zajlani. Ha megdagadnak habjai? A szikla csak meg áll helyében, De a fövenyt elmossa szépen. Zajló hullám a szenvedély, A mely a sziv mélyébe kél. Éltem fövényként omlatag: Elmossa azt az áradat. III. Hervadó félben életem virága, Éltet már csak szerelmed napja ád, Harmatja csókod, óh ne vond meg őket: Hadd éljen még szegény, hervadt virág! melyek a talajviszonyoknál fogva, csali mint legelők: juhok által értékesíthetők; itt a szarvasmarha meg nem él, legalább nem fog sikerülni tenyésztése. — Mindezekkel a gazdáknak számolni kell. És lássuk, hogy szemben ezen hanyatlással, melyet a gazdaság nálunk ma műiden téren tapasztal, hogyan állunk azon kiadásokkal, melyeket minden egyes gazdának viselnie kell. A közterhek: ha az állami adókhoz a megyei s községi terheket a kivetett adókat is hozzászámítjuk, bízvást elmondhatjuk, hogy minden gazda négyszeresét fizeti ma azon tehernek amit 25 év előtt fizetett; tehát a közterhek módnólkül emelkedtek. Es ha mindezekhez még mellékes kiadásainak az emelkedését is fölszámítjuk, mivel ma drágább a megélhetés, mert drágább a cselédség, a napszám, drágább minden iparczikk, s mindaz amire a gazdának gazdasága fölszerelése és vitele körében szüksége van, ugy méltán megdöbbenünk, hogy a gazdasági viszonyokban beállott ezen szembeötlő aránytalanságok mellett, minő veszély fenyegeti gazdasági jövőnket, s azon kérdés tolakodik elénk, ha váljon ily viszonyok között képes-e mezőgazdálkodásunk továbbá prosperálni ? Mert ott ahol a megélhetésről van szó, megszűnik niindcn kedélyesség, és egy ily válság, melylyel szembenáUunknem maradhat elszigetelten, nem csak a mezőgazdaságot fogja az sújtani; de visszahat az az iparra is; megfogja érezni az egész társadalmi Organismus, s igy maga az állam sem maradhat általa érintetlenül. Miként lehetne rajta segíteni? Egy nagy probléma. Összefügg az, a világforgalom — újabb időben tett — foglalásaival, s mai nagy kiterjedéseivel. Egy állam sem tén}^ező abban többé, s egy állam sem maradhat elzárkózva, annak egyetemes hatása elől. A gőz és villanyerő föltalálása nagyobb haladás,— mint á mit tett az emberiség hatezer év alatt. — Ezen erők szabják meg útját ma, a világ és emberiség továbbfejlődésének. A mai gazdasági helyzeten — melyet egyetemes okok Idéztek elé, csak is általánosan ható ok[)k — segíthetnek. = A Tisztujitások alkalmával csaknem mindig vitatkozás tárgyát képezte az, váljon a lelépett tisztviselők az uj választásnál birnak-e szavazati joggál vagy nem. Megfelelt erre a belügyminiszter mult 1883. évi december hó 18-án, Hevesmegyéhez 72447. szám alatt intézett rendeletében. Kimondja a miniszter ebben, hogy miután minden rendezett tanácsú város és községnek tisztviselői, mindazon kötelezettségeket, melyek állásukkal járnak, teljesíteni s hivatalos ténykedésükért a felelősséget elvállalni mindaz ideig tartoznak, mig hivatalaikat utódaik szabályszerűen el nem foglalták: ebből önként következik az, hogy ugyanazon ideig mindazon jogokat is, melyek az általuk elfoglalva tartott hivatallal törvény és szabály értelmében járnak, a törvényben és ezzel nem ellenkező szabályokban meghatározott korlátokon belül szabadon gyakorolják. EMLÉKIRAT Pápa városának ivóvízzel való ellátása tekintetében. — Közli: Zsigmondy Vilmos. — I. Előszó. Azon kérdés: miképen volna Pápa városa kellő mennyiségű tiszta és egészséges ivóvízzel ellátható, csak is beható földtani tanulmányok alapján fejthető meg. A magyar királyi földtani intézetnek Pápa városa környékéről kiadott jeles földtani térképe egyrészt, másrészt pedig Koch Antal kolozsvári egyetemi tanár urnák, Pápa vidékének földtani viszonyairól a magyar földtani társulat 1870 ápril 13-iki szakgyülésén tartott, és ezen társulat. 1873-iki kőzlönyébeni megjelent felette fontos értekezésre bő és kimerítő anyagot szolgáltattak c czélra. Az általam 1884 augusztus 31-én és 33-ikén Pápa környékén tett rövid kirándulások meggyőztek arról, mit különben már a priori sem vontam kétségbe, miszerint mind a földtani intézet térképe, mind pedig Koch tanár úrnak ezen vidékről közzétett földtani tanulmányai tökéletesen megbízhatók. Láttam szürcsölgetni A "buziási fürdő. (Uli naplómból.} 1M0U0 Tegnap, önt a kútnál, Ön ritka bájjal bir, Önnek minden jól áll; Kéjek tengerében Fog az egykor úszni A ki o/y boldog lesz, Önnel esókolódzni. ("Paul de Kock ulán szabadon.) Egy szentimentális, de különben igen szellemdús és bájakban gazdag német irónö — patvarba, a neve sehogyan se jut eszembe — azt mondta, hogy: »Das Feuilleton, ohne Mottó, hat gerade so viel Werth, wie die Zuspeise, ohne Auflag«. íme, tetszik látni, már ebből az egyetlen egy idézetből is, hogy a kedves német hölgyben, mily buján tenyészett a szellem, az esprit, a költői ihlet. Az én mottóm, el kell ismernem, hogy egy kissé hosszú, különösen s leginkább ha tekintetbe vesszük, a végtelen rövid mottókat. Teszem azt, egyik hírnevesebb irónk, aki se beszélyt, se tárczát nem szokott soha mottó nélkül irni, igy cselekszik: Mottó: Ah! aláírva Shakespeare. Vagy mottó: Óh! Schiller. Mottó: Hah! aláirva Byron. Mottó : Sapristi! Dumas. Mottó: Brrrr! Hugó Viktor s igy tovább; szóval, csak mottó legyen, és azzal a czikk élet — illetve tárczaképessége biztosítva van. • íme, magyarázata annak, hogy miként került az én tárczám fölé is mottó. * * Ha III. Napóleon császár meg nem hal, a buziási fürdő okvetlen 'világhírre jut. Ez ugyan egy kissé csintalanul s hitetlenül hangzik, hanem azért, még is igaz. ! Tessék csak egy kissé ide figyelni. ' Köztudomású dolog ugyanis, hogy minő kinos betegségben szenvedett a császár, mely aztán operácziot vont maga után. Az operáczió azonban rosszul ütött ki, minek folytán a császár meghalt. Az operáczió előtt azonban föltett szándéka volt a császárnak Buziásra menni, mely fürdő rendkívüli hatását a kérdéses bajban egy angol czikkéböl olvasta, akit kinos bajától megszabadított a fürdő használata. Orvosai azonban biztosították a császárt, hogy az oda utazás később is, mikor egy kissé megerősödik, megeshetik. Pedig ha a császár a szerencsétlen operáczió előtt indul útnak, bátran merjük állítani, hogy még most is élne, s a legjobb egészségnek örvendene. Ekkor pedig Lulu, a szegény trónörökös nem megy a zulukafferok közé verekedni, hanem szép csöndben otthon aspirál a franczia trónra s még most is élne s talán ma már császár lenne. íme, nemcsak egy patkószög, mint azt egy hires historikus kimutatta, hanem a buziási fürdő is csinált volna egy nagy darabot a világtörténetből. Haj, kis dolgok, sokszor nagy eredményeknek szülöokai. Maga a buziási fürdő pedig világhírre jut, ha a császár ide jön s kigyógyulva megy haza. Nemde, nincs a dologban semmi hihetetlenség? Nincs bizony; sőt elejétől végig nagyon ís el lehet hinni. I * * • * A buziási fürdő gyógyhatása: ideg bajokban, Ijyomorkatharus, bőrbetegségek, női s kövi bajokban, vérszegénység, skrofli s mit tudom én még milyen modern s nem modern nyavalyákban, valóban rendkívüli, hogy ne mondjuk csodálatos, Pápára való kirándulásom alkalmával különben nemcsak ezen nagybecsű segédeszközök — hanem egyszersmind a Pápa környékét 7l

l

oTr-ed arányban ábrázoló katonai térkép — birtokában lévén, mely utóbbi számtalan magassági adatot szolgaitatott, feladatom felette meg volt könnyítve, minek folytán most már teljes nyugalommal mondhatok véleményt az elém terjesztett kérdés felett. Magától érthető, miszerint mindenek előtt Pápa környékének orographiai és földtani viszonyairól kell röviden szólanom. H Pápa környékének földtani viszonyai. Pápa városa körülbelől mértföldnyire fekszik a Bakonyhegységtől éjszak-nyugot felé, a felső — Pozsonynál kezdődő és Esztergom városánál ismét záródó — kisebb magyar medencze déli szélén, 140 méterrel (a vaspálya sineit' tekintetbe véve} az adriai tenger felett. Vidéke lapályos, éjszak felé alig érezhető eséssel, délnek pedig — vagy egy mértföldnyire a Bakony felé — valamivel gyorsabb emelkedéssel, a hol is dombos és hullámzatos jelleget ölt fel. A Bakonyhegység — délnyugotdélről éjszakkeleíéjszaknak húzódván, éjszaknyugot felé irányzott legmagasabb pontja a Kőröshegy 713 méterrel. Ettől éjszakkelet felé a Kékhegy 656 — és az Iskahegy 468 —, délnyugot felé pedig a Parajoshegy 645 — a Tönkölöshegy 518 — a Hideghegy 479 — és az Eisbahnhegy 533 méterrel az adriai tenger felett. A Bánya- és Szakácserek, a Gerencze — az ezzel egyesülő Vörös János — az Öreg Séd és a Tapolcza patakok, végre aBakonyér is mind az imént felemiitett hegycsúcsok által szegélyezett lejtőből fakadván, vizeik éjszaknyugoti irányban a Marczalba folynak le. A Bakony éjszaknyugoti részének alapkőzetei a Triashoz tartoznak. A Körős- a Parajos- a Tönkölös- a Hideg- és Eisbahnhegyek mind Triasi Fődolomitból alkotvák. A Triasi kőzetekre Lias- Jura- Kréta és Nummulitmész lerakodmányok települvék. Ezen képleteknek rétegei kevés kivétellel nyugotra dőlnek. A heg5^ség nyugoti szélének hosszában a dombos cs hullámos vidéken, a régibb képletek általában lemerülnek, és csak egyes pontokon állanak ki kikisebb részletei — szigetek gyanánt. Igy például a Hippuritmészkő a Durogostctőn, a Bödögei erdőben és Tapolczafó'n. Ezen dombos és hullámos vidéken mindenütt a Congeriaképlct hatalmasan kifejlődött rétegei terülnek cl, és töltik ki a régibb képletek közötti azon mélyedméuyeket és medenczéket is, melyek befelé nyúlnak a Bakonyba. A Congeriaképlet azonban sehol sem található nagyobb területen a felszínen, miután azt nagyobbHa a buziási fürdő nem itt Temesmegyében, hol még vasút sem érinti, hanem külföldi zugban feküdnek, manapság a világ egyik legelső gyógyhatású fürdői közé tartoznék, s a fürdővendégek száma nem 7—800-ra, hanem ugyanannyi ezerre rúgna. Hanem hát itt nincs reklám s nagy dob; sőt még eléggé ismertetve sincs. A hazai sajtóban is csak ugy hébe-hóba olvasunk valamit róla, a külföldi lapokban meg leszámítva azt az egyetlen egy angol újságot, tán soha sem is volt említve. Vasút nem érinti. Az utak, melyek ide vezetnek, more patrio, rosszak, a mennyiben az öreg Úristen, no meg a tek. vármegye gondjaira vannak bizva. Mikor a Temesvár-Orsovai vasút kiépítése került a szőnyegre szó volt arról, hogy Buziáson keresztül menjen Lugasra, hanem hát különféle hivatalos, s privát okoknál fogva Remete, Békás s Kizmetón vezették keresztül, s igy Buziás szépecskén kicseppent a sorból. Hogy pedig lesz-e valaha Buziásnak vasuta, nagyon kételkedünk, mert még a jövő század regényében sirics arról szó, hol pedig látnoki ihlettel sok épületes dolog van megirva. Különben, a mikorra majd a FehérvárSárbogárdi vasút elkészül, ekkorra tán a buziási is kiépül. I Egy pár-^záz esztendő ide, vagy oda^ nem tesz valami nagy különbséget. Buziás nem divat, hanem a szó teljes értelmében gyógyfürdő. Ide az eniberek nem mulatni, hanem gyógyulni járnak. j . Meg is gyógyulnak. A ki néni hiszi, ám próbálja meg. A hatást! saját szemeinkkel kell látnunk, hogy kellőképen csodálkozhassunk. Akárhány beteg érkezik-ide megtörve, sá37