Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-07-13

— Az iparos tanonczok által rendezett munkakiállitás június hó 39-én, nagyszámú közön­séget vonzott a városi rajziskola termébe. Városunk iparosat aránylag kevesen tulajdonítottak valami fon­tosabb jelentőséget e kiállításnak, nem igen ösztö­nözték tanoncaikat a részvételre — s éppen azért elenyészőleg csekély iparos-műhely tanoncát lehetett szerepelni látni. Pedig a legszigorúbb bánásmód, míi­helyregula tartás nem hathatnak a tanonc lelkületére s igy közvetve mi sem mozdíthatja annyira elő f a munkaszeretetet , szorgalmat a nemes versenyhajlá­mot — niint éppen az efféle munkakiállitás. A ta­noncz képessége, kiválóbb fogékonysága az ahhoz értők figyelmét fölkeltheti — s a szunnyadó erőnek lehet a továbbképzésre nézve módot nyújtani, de nem kevésbé jellemző a tanonc tapasztalt előhaladása a mester műhelyére nézve is. Részünkről azt mondjuk, hogy két ízben sem ártana ily munkakiállitás egy év folyamán! A kiállításban részt vett tanoncok tiszta, s tanulási idejükhöz képest csinos és jóravaló mun­kát produkáltak — miért is a bízottság minden egyes tanoncot részesített jutalomban. Képviseltettük ma­gunkat a tanoncok évi vizsgálatán is, s valóban cso­dálatra méltónak mondhatjuk azt a türelmet, kitartást, melylyel sikerült Borosai és Varga működő tanároknak a rakoncátlan, pezsgő vérű tanulókkal eredményt fel­mutatni. Néhány tanoncz felelete igen tárgyilagos és tüzetes volt. Azonban ez zárvizsgálat volt, s '/ t ré­sze volt ott a kötelezetteknek, hát évközben ! Ezen jelenség is azt fogja involválni, hogy a hétköznapi iskolát el kell itt törölni — s csak ugy lehet a va­sár és ünnepnapit szigorúan betartani s a kívánt si­kert elérni. Végül elismerést érdemelnek az elnök, igazgató és tanár urak ez első évi probléma sikeres és nem várt megoldásáért! — Vásár. S. Vásárhelyen a vásár f. hó 14. és 15-én fog megtartatni. — A Buda-Uj-Szönyi vonal folyó hó I 5. és 16-ika közti éjfélkor fog átadatni a forga­lomnak egész csendben és minden ünnepélyesség nélkül. A vonalon egyelőre gyorsvonatok nem közlekednek, csupán gyorsított személyvonatok, a melyekkel hét óra alatt Budapestről, Bécsbe lehet utazni. — Veszprémmegye új székházának épí­tésére vonatkozó tervezetek beadására határidőül mint már emiitettük f. évi augusztus hó 20-ik napja tüzetett ki. Hiteles forrásból vett tudósí­tás alapján közölhetjük, hogy nagy versenyre van kilátás, mert igen sok pályázó van. — A pápai orth. izr. hitközség elemi iskolájában az 1883/4. zárvizsgák következő sor­rendben fognak megtartatni, úgymint: vasárnap, folyó hó 13-án délelőtt 7—10. az I. fiosztályban, 10—12. az I. leány osztályban, és délután 3—6. a II fiosztályban; hétfén délelőtt 9—12. a II. leányosztályban, és délután 3—6. a III. fiosztály­ban; kedden délelőtt: szünet, és délután a III. leányosztályban; szerdán délelőtt 9—12. a IV. leányosztályban, és délután 3—6. héber tantár­gyak a talmudthora-iskolában; csütörtökön dél­előtt 9—12. a IV. fiosztályban, és délután az V. és VI. fiosztályban. Szülök és tanügybarátok tiszteletteljesen meghivatnak. A hitközségi iskola­szék nevében és megbízásából Böhm Simon, hitk. jegyző. — A veszprémi iparos iskolában a mult tanévben összesen 281 tanuló volt beírva. Évközben felszabadult 39, eltávozott io, rajzot és reáliákat tanult 281, csak egyedül rajzot ta­nult 5, az év végén a tanítványok száma 232 volt. Jeles osztályzatot nyert 34, első rendűt 140, II. rendűt 59, Vallásra nézve volt 220 r. kath. 34 helv., 9 ág. és 18 izr. vallású. — Nyilvános köszönet. A »Polgári-kör« által július 6-án rendezett nyári mulatság alkal­mával annak könyvtára gyarapítására felülfizetni szívesek voltak: Bosnyák István Dákáról 2 frtot, Kluge K. 30 kr, N. N. 70 kr, SkoíT testvérek 10 kr, Polgár Péter 20 kr, Horváth István 1 ft, Sulyok István 10 kr, N. N. 20 kr, Neugebauer Ottomár 30 kr, Rumpold András 40 kr, N. N. 40 kr. Midőn azt elismerésünk mellett nyilvános­ságra hozzuk, egyúttal a nemeskeblü adakozóké­nak a legőszintébb köszönetünket fejezzük ki. A polgári kör elnöksége. — Gyászjelentés. Özv. Neuhauszer Béláné jsz(il, gtadlmann Irma, özv. Neuhauszer Jánosné szül. fátzay Japka, Neuhauszer Mathild és férje Kramarits Géza, Neuhauszer Imre, Hermin, Géza, Izabella és férje Gáthy Zoltán a magok és az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel je­lentik felejthetlen kedves férje, fia, testvérök, il­letve sógoruknak Neuhauszer Béla okleveles gaz­dásznak f. évi július hó 5-én 32-ik, boldog há­zasságának 2-ik évében agyszélhüdésben történt gyászos elhunytát, A boldogult földi maradvá­nyai f. é. július hó 7-én d. e. 10 órakor fognak a csapii sírkertben a rom. kath. vallás szertar­tása} szgfiiit Örök nyugalomra tétetni. — Egy a közflóg-Jegyzói teendőkben teljesen szakavatott egyén, ki a község-jegyzői hivatalt önállólag vezetni képes volna, a legelő­nyösebb feltételek mellett azonnal alkalmazást nyerhet. Tudakozódhatni Hidy József körjegyző­nél Nagy-Szöllösben, posta: Veszprém m. Nagy­Szöllös. — Kimutatás. Szabadsághárczszobcr javára a pápai szolgabirói járás területén, gyűjtött: Vas János, 13. Tamásin 1 frt 35 krt. Kontz József, Szt, Iványon semmit, a gyűjtő ivet üresen küldte be. Még is egyenest a központba küldték: Sváby József 4. Bödöge 15 frt 97 krt. Koller Márton, P. Kovácsi 4 ft. Tainasovits János, Kup 7 frt 67 kr. Horváth Pál, Salamon 8ft 6kr. Koller Ferencz, Ganna 3 ft 50 kr. Végre még idáig sem az elnökséghez sem a köz­pontba mit sem küldtek, a gyűjtő ív is náluk van: Vaszar, Takácsi, Gyimóth, P. Teszér, ügod, Tapol­czafő, GörzMÖny, Jákó, A. Tevel, Szalók, K. Vath, Farkasgyepü. Ez utóbbi helyeken a gyűjtő urakat egész tisztelettel felhívom, hogy a gyűjtött összeget haladéktalan hozzám beküldjék , avagy igazolásul, hogy a megkisérlett gyűjtés mit sem eredményezett, magát a gyüjtőívet. Tisztelettel L. Patona, 1884. jul. 9. Az elnökség. — Vigyázatlanság. Tóth Pál fazokas­utcai lakos tegnap egy 10 akós hordóban szál­lított vizet hazafelé és nem vette észre, midőn 7—8 éves kis fia a kocsira hátulról felkapaszko­dott. A kis fiú azonban a kocsin egyensúlyt vesztve arról csakhamar leesett és egyik kezén a kerék keresztülment. A szerencsétlen gyermek kezét mint halljuk amputálni fogják. — Új adónem. Egy helybeli orvos a mult napokban az adók nagysága felett töprenkedett. »Csodalom ezt a mi penzügyministerünket«, igy kiált fel — «hogy már mindenféle adót kitalált s a luxus-cikkek egyikét mégsem vonta be az adó­köteles tárgyak közé! »Mit?« kérdezték tőben. »Hat az aranyeret« válaszolt ez komolyan. — Egy kocsis hajtott mult csütörtökön nagy sebességgel az új utcán végig. Egy ugatni vágyó kis ölebecske a lovak elé szaladt, de oly szerencsétlenül járt, hogy a lovak egyike rálé­pett és a kerekek alá kerülve a szegény állat csontjait azok összetörték. Gazdája még élve vitte lakására. — A kit a felesége üldöz. Az új útca lakói mult héten nem csekély élvezetet nyújtó látványnak voltak szem és fültanúi. — Hajadon­fővel és kipirult arccal futott az útca közepén egy szerencsétlen férj, nyomban utánna élete párja egy nagy seprűvel. Az üldöző menyecske cifra címeket osztogatott élete párjának és már­már elérte volna öt a Nemezis felesége alakjában, midőn a Máday kávéháznak nyitott ajtaján a helyiségbe berohant és eltűnt. Az asszony ide is utánna futott. Alig tette be azonban lábat az egyik ajtón, — midőn a másikon a férj kidugta fejét és látva azt, hogy a láthatár tiszta, kiosont és elvonult a fergeteg elöl. A nézők legnagyobb része nős ember volt. Ki ki beletudta magát kép­zelni a szerencsétlen férjnek helyzetébe. Midőn megszabadult, a sok férj egy önkéntelen »hála isten«-féle szavakban adott kifejezést örömének­— A burgonyáknak aratás után rot­hadástól való megvédése. A burgonyabetegségek idejéből való tapasztalatok szerint az egészséges burgonyák, ha a betegség keletkeztetlek idejében arattattak és száraz kamarákban vagy pajtákban a napvilág befolyása által előidézett megzöldülés ellen szalmával, zsákokkal vagy kendőkkel beta­kartattak, a bajtól legnagyobbrészt megóva ma­radtak, sőt még a fertőzött burgonyán is a rot­hadás helye gyakran elszáradt igy tehát a rotha­dás elharapódzása a levegő szárazsága által meg­akadályoztatott. Ily módon még a beteg burgo­nyák is alkalmasak a marhatakarmányozásra vagy akár tavaszszal ültetésre is, ha egészséges csirák­kal birtak és az elszáradt rothadás helye gon­dosan kivágatott. — Ezen tapasztalás tehát azt mutatja, hogy a légköri levegőnek behatása leg­jobb óvszer a rothadás eller, de önként érthető, hogy csakis a levegőnek szárító tulajdonsága s a melegnek s nedvességnek a fent jelzett módon való jelenléte utján érjük el a kivánt sikert. A SZOMSZÉDBÓL. — Ritkaság. Felsö-Eörött Bocskor Sá­muel házában egy körtefa áll, melynek egyik fele még csak most virágzik, mig a másik fele már érett gyümölcscsel van megrakva. — Véres boszu. Tapolczáról írják: Ször­nyű eset történt nemrég a biliegei szeszgyár mellett. Arra felé jött Tapolczára kocsijával egy Szűcs Lajos nevü molnár, egy általánosan ked­velt ember, midőn egyszer a gyárból lövés dör­dült el. A golyó Szűcs szemén keresztül agyve­lejébe fúródott és a szerencsétlen azonnal halva esett le a kocsiról. Az arra jövök rémülve siettek be Tapolczára az esetet hírül vinni és a hatóság rögtön kiment a tett színhelyére. A tettest nem kellett soká keresni. Egy erdőkerülő feljelentette magát, hogy ö a gyilkos. Tettének okául azt hozta fel, hogy Szűcs öt megverte, a miért ö a tilosban járó ludait agyonlőtte. A ka­pott ütlegeket boszulta meg, mikor a molnár agyába golyót röpített, — B. Füredről. A ritka tevékenységet kifejtő,, Balaton-egylet" által újonnan megnyitott séta­utak, melyek a Tamás- cs Pcterhegyre, Barátlakás­hoz Koloskába (arácsi völgy) és noszturi völgybe vezetnek , ünnepélyes felavatása július 1-én ment végbe K&lay Bóniné gr. Bethlen Vilma jelenlétében, ki az első pihenőnek, a péterhegyinek nevét adta. Mintegy ötven fürdővendég ment ki kocsin a Pcter­hegy derekáig, honnan az egyleti zászlók alatt ci­gányzenével gyalog ment a társaság fel a* oromra. A pihenőnél megállva, dr. Sziklay János egyleti tit­kár, melegen üdvözülte a miniszternőt, kérvén, hogy a pihenőnek nevet adni s azt felavatni kegyeskedjék, átadván neki egyszersmind az elnevezésről szóló oki­ratot. Kállayné meghatva mondott köszönetet, kí­vánva, hogy az egylet felvirágozzék cs ezentúl men­től szelesebb körben fejthesse ki áldásos működését. Ezután dr. Engel Gyula a iördőiutézet nevében üd­vözölte a grófnőt. A szép helyet, Vilma piheiió-siiek keresztelték el. Örömmel konslajáljují a d;cvék „Ba­laton egylet" fáradtságot H.cm ismerő, uc^s bnA­galmát. Nem kételkedünk benne, hogy előbb-utóbb ez egylet lesz az, mely B. Fürednek új életet ád. — Savanyu Józsi Szombathelyen. Ugy lát­szik, a hires betyár Zala-Egerszegen jobban érezte magát, mint Szombathelyen Nem tetszik neki uj la­kása ; sétára is igen kurta időt szán. Alig hogy vizét bevitte, s néhányszor fel alá járt, már siet fel a lépcsőn a börtönbe. A nehéz láncz, mit lábain viselni kéntelen, nem igen késztetheti a sétára. A vele együtt elfogott három társa már jobban szereti a friss levegőt, s bár ezek is láncz­czal vannak ellátva, mégis könnyebben mozog­hatnak, mert a bal láb és jobb kéz van csak összecsatolva. Mindazonáltal ezek is folyton iga­zítgatják a kéz-csuklyójukon levő »karpereezet,« nyilván azért, mert fáj nekik. NAGYVILÁGBÓL. — Egy kis mese. Egy karácsony nap­ján az Úristen mennyei birodalmában fényes es­télyi adott. Ezen estélyre minden erény hivata­los volt. Midőn ezek a mennyei birodalomba be­léptek, — valamennyien üdvözölték egymást. Ismerte egyik a másikat, részint mint testvér, j részint mint rokon, jóbarát, vagy ismerős. Az Úristen magas trónusán ült és gyönyörködött a meghívott erények mulatságában. Szemlélés köz­ben veszi észre, hogy két hölgy igen kerülte egymást, — ha véletlenül találkoztak, akkor el­haladtak egymás mellett, mintha soha egymást nem is látták volna. Az Úristen, mint házi-úr észrevette ezt, — nem tűrhette tovább, hc jy a mennyei birodalomban legyen két hölgy, a kik egymásnak bemutatva nincsenek. Felkelt trónjá­ról, megfogta a hölgyek kezét és bemutatta azokat egymásnak, A bemutatás rövid volt. Az egyik hölgy a „jótékonyság"'—a másik a „hála" volt. A hölgyek meghajtották fejeiket, nyilván sohasem látták egymást azelőtt. — A világ te­remtése óta a „jótékonyság" itt találkozott elő­ször a „halá"-val. — A »Nagyvilágból«-i rovatunk olva­sóinak, talán még sohasem jutott eszükbe a fe­lett gondolkozni, hogy Krisztus születéséig visz­szaszámitva, minden egyes embernek hány elődje volt. Azok számára, a kik e kérdés megfejtése iránt érdeklődéssel viseltetnek, — kiszámítottuk és a következőkben közöljük azt. — Átlag véve három generatiót számítunk egy évszázadra. — Minthogy pedig a tizenkilencedik század vége felé járunk,—tehát a mostani generatió az 57-ik, Krisz­tus születése óta. Minden embernek van, vagy volt egy flpja és egy anyja. Ezek a legelső elődök. A második generatiónál már négy előd van, két nagy­szülő apai és 2 nagyszülő anyai ágról. A harmadik generatiónál már tizenhat elődnek kellett lenni és ha ezt igy egész Krisztus születéséig visszaszámít­juk, azon eredményre jutunk, hogy minden most élö embernek, 139,245,017,489,531,976,— vagyis sza­vakkal kifejezve, százharminckilencezer, kétszáz­negyvenöt billió, tizenhétezer négyszáznyolcvan­kilencmillió, ötszázharmincegyezer kilencsszázhet­venhat férfi és női elődje volt. Ilyen nagy számú elődje volt minden most élö embernek. Ha e sok billió közül esak egyetlenegy elődünk hiányzott volna, nem lehetnénk ma az élők sorában. Ebből következik, hogy minden egyes embernek létele a végtelenségig vihető vissza. — Az emberi haj fő elárusitási píacza Paris, hol hivatalos adatok szerint az évi for­galom körülbelül 100.000 kilogramra tehető. A hajnak legnagyobb része magában Parisban dol­goztatik fel és részben Francziaországból kerül ki, hol a nők puha és finom hajukra büszkék; j részben Itáliából, mely hosszú, fekete hajat szál­lít, részben pedig Észak-Németországból, mely a szőke, főkép a világos színezetű haj hazája. Ausztria-Magyarország és Oroszország igen ke­véssel járul a hajfogyasztáshoz. Mintegy tiz év óta ellenben China nagy mennyiségű hajat szál­lít, mert ott az emberek milliói kopaszra nyírt fővel járnak, a chinai haj azonban kevés becs­csel bir, mert nála hiányzanak az európai haj előnyei, t, i, a puhaság, finomság és simulékony­ság. Az, hogy a holttestekről lenyírt haj forga­lomba hozatik, igen elterjedt, de téves elöitélet. Az emberi hajat eddig csak chignon-ok, hajfona­tok és egyéb női fejdíszek, valamint parókák ké­szitítésére használták. Miután rájöttek, hogy az emberi hajnak oly tartós rostjai vannak, mint kevés más terménynek, ujabban kísérletet tettek, hogy azt más irányban is értékesíthessék. Az angol tudományos társaság utóbbi üléseinek egyikén Manchesterben Domson William a con­gressus tagjainak különféle czikkeket mutatott be, melyek emberi hajból készültek, mint például egy posztószerü szövetet, melyet ö »Pilot«-nak nevezett. Ki tudja, hogy a jövőben nem verse­nyez-e az emberi-haj a merinói juhok és más efféle jeles állatok gyapjával. Hyilt-tér.*) Értésemre esett miszerint Balog Jánosné, felölem s családomról igen sértöleg nyilatkozott s! bennünket aljas rágalmakkal halmozott el; amiért is én alulírott, mindazon rágalmakat reá és az ö családjára hárítom, s Balog Jánosnét egy jellemtelen, szemtelen, gonosznyelvü asszonynak, ki most tensasszonynak csúfoltatja magát, holott csak egy egész közönséges szolgáló volt, nyilvá­nítom.. Kelt Pápán, 1884. július 10-én. ; Sulyok István. *) E rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség lelelőssé­i gel nem vállal. Szei ' k­Nyilatkozat. Pakróczi Nándor m. kir. pénzügyőri vigyázónak a ^Pá­pai Lapok" mult számában közlött védekezésére csak annyit jegyzek meg, hogy az elejétől végéig merő hazugság. Az eset igy történt: Én június 26, éjjeli 12 óra tájban jöttem hazafelé a kávéházból. Szemközt jött velem Pakróci Nándor egy ba­rátjával holt részegen, — s belém kötöttek. Én Pakrócit, e jó madarat megismerve, nem szóltam semmit. Ekkor Pakróczi spádéját kirántotta s azzal megszúrt, miközben sapkája le"esett, amit én föl vettem s magammal vittem, hogy a tárgyalásnál bemutassam. Azt mondja Pakróci, hogy órája hiányzik. Én megendem — de nem hiszem — hogy volt neki; de ha volt is, valami snaps pulikban, hol fizetni nem tudott, elvették tőle, Ugylátszik Pakróci uram Hoszter példáját követi, mert azt hiszi, hogyha Hoszternek használt annyit a tagadás, hogy kötél helyett örökös fegyházat kapott, majd az neki is használ. Vi­gyázzon, hogy ilyes telteiért ön is a rövidebbet ne húata. Ennyit az igazság érdekében. Pápán 1884:. július 12-én. Gold Vilmos. J. M. Hegyrnögi uraknak a bozótban. A ,,Veszprém'' 22, számában megjelent tudósításomat s „Pápai Lapok" 27. számában, másfél hónapi kinos vajúdás után néhány a hegy mögé a bozótba bujt, hazáját és nevét is megtagadott kupakos egyéniségtől, egy minden tisztességet és igazságot nélkülöző szörnyszülött irka-firka kaparásztatott össze, melylyel hazug tagadásba vétetik a megtörtént tényeken alapuló közleményem, annak nagyobb része elferdítve, egész valójában rágalomnak való nyilvánításán erőködtek, Hogy kik azok a bozóti hazudozók, kik a gyimólhi fé­keié szerecsent oly görbe utakon akarnák fehérre mosni, fel­ismerhető sem volna, ha a szamár bőr aiul ki nem lógnának az áruló palák cs a falu pincsijének a hátán hordott jelző dobja, Nem tisztességes férfiakhoz illő eljárás az, hogy a nyi­'ott sisakkal szemben a világosságtól félő fülesbagoly módra, a sötét odúkba bújva, lehetetlenségükben öltögetik piszkos nyelveiket. Ha igazuk volna, nem volna mitől tartani. — Annál nagyobb szégyen azonban reájuk, hogy az általok is ismerhető igazság ellen oly allaííomos utat választottak. Meglehet ugyan pincsi módra az igazságot csahilolni, de meg­cáfolni soha. Már pedig az én közleményem is valóságon alap­szik. — A hazugság nem kenyerem, de nem is volt még ogyellen egy közleményem sem megcáfolható. — Különben hogy megtámadott tudósításomnak mennyiben van igaza, szól­janak a megtörtént puszta tények, és az események személyei Gyimóth közelében Nóvák Jakab bébi lakost az uton állók leverték és 50 frtnyi készpénzét elvették. Meringer István szinte bébi lakost annyira agyon verek, hogy az ágyat két hé­tig volt kénytelen őrizni, azonkívül elrabolták néhány krajcár­ját; Frőhk József bébi lakos gyors futás által mentette meg magát és 6 ökre árát; Hajdú Lajos ugodi tánitó ur ügyes utcserc által menekedett meg a zsiványok karmai közül. Maliig József a község korcsmájában egyedül gyimOtíli­ákkal kártyázott ^kivetlek a 2sebéböl -100 frtot. Kisházi István csóthi lakos a gyimótbi faluvégén elszunditott, kivettek a zse­béből 200 frtot. — Primusz Antal csóthi lakost legközelebb a falu végéig üldöztek s másnap reggelig a bírónál keresett menedéket. — Másnap tudomására esett, hogy beszélgetések tárgyát képezé a csólhi ember segélykiáltozása. — A mi a kél kocsi meglámádlatását illeti, az velem történt, 25 frtnyi megkárosítás kiséretében. Az egyik cselnél Kovács János, a másiknál Koncz Izidor b. szt. lászlói lakosok voltak jelen mint kocsisok. Mind ezek külön—külön 1879. évtől a ;'clen ideig történtek a megkésett utasokkal és pedig Gyimóthoz oly közel, hogy a legtávolabbi hely csak egy kilométernyire esik, A rab­íóbanda 2—4-, több esetben 3 tagból állott. Az elsoroltak képezek tudósításom tárgyát, mi végeit oly brutalitással támadtattam meg. Most, amidőn kívánságaik szerint is megneveztem a személyeket, azon aljas rágalom, melylyel az igazságot elhomályosítani akarták, hatványozott pisz­kokkal száll vissza hitványságukra. — Szégyelhetik magukat ha ugyan van még arcukon pirulni képes bőr, hogy a gazság védőimére nem röstellelték volna az igazságot bemázolni. Mind ezek után a gazemberek első sorban nem-e a legközelebbi helyen keres'endők? De abból nem következik hogy az egész falu zsivány; olyat csak a rosz akarat állít­hatna s csak a buta ostobaság vehet magára. — Kinek nem szűre ne visel/e. Nem is vádoltam az egész községet, sem a tettesek elfogatását nem irtam, csak az egyszerű lények rövid kivonatával a rendőrség figyelmét kívántam felhivni. — Ép azért voll piszkosság a nyomorult hegymögiektől, hogy rágal­mazási körükbe Csóth községet is belevonták, annál is inkább mivel minden helynek meg yan a maga gazembere anélkül, hogy az egész község elítélhető volna, Mi sem tagadtuk el a vétkeseket sőt a ,,Veszprémben 1 ' magunk szóllaltunk fel elle­nök, az elöljáróság pedig minden lehetőt megtett és meg is fog arra nézve lenni, hogy a bűnösök elvegyék érdemlett büntetéseiket, tehát nem ugy mint a hegymögiek, kik a bozót­ból legyezgetik a gazságok elpalástolását. — Az azonban mé­gis rágalom, hogy 12—20 éves elítélteink volnának. — Egyéb iránt ha volna is Csóthnak nagyobb bűnöse, de van ám már Gyimóthnak is hurokra került kiváló példánya. — Tessék csak megkérdezni önmagukat, s ha a feleletet fel nem találnák, a biróság'ól mindenesetre nyerhetnek fölvilágosítást. A verekedésekre nézve az a megjegyzésem hogy holmi korcsmai kihágások az egész világon fordulnak elő, hanem az piszkosababb tett volt, mikor a falujukon keresztül utazóit pápai diákokat hövekkel lámadták meg. A mi a személyemre vonatkozó sértegetéseket és meg­jegyzéseket illeti, arra röviden azt válaszolom. „Hatökrök ahhoz hogy bárkinek is tanácsokkal szolgálhatnának, azonban a pisz­kolódásokra nlég kofa nyelvezettel bírnak." Pörrel való fenyegetésekre nézve együdül az a megjegy­zésem: Boldogok az együgyűek mert övék az ügyefogyottság. A darázs.-fészekre vonatkozó célzásra nem hozhatok fel más védekezést mint azt, hogy darázsfészek helyett oly bozótra ta­láltam, melyből szúrások helyett szelet jelentő oíditások jöttek elő. . Végűi azt mondják hegymögi urak, hogy fején találták a szegei. — Az igaz, csakhogy az ülés saját tökfejeikre esett. Ennyivel tartoztam válaszolni, ugy a saját mint az igazság és azon lap tekintélyének megóvására, melynek ez ideig hű tudosilója voltam. Ha talán kissé vastagon találtam volna magamat itt­olt kifejezni, az a hegymögieskedésen kivül azon régi közmon­dás követelményének róható fel: ,,a milyen a jó nap olyan a fogadj Isten." Ezzel az ügyel befejezettnek nyilvánítom, mert. oly egyénekkel, kik a legszentebb való ellen elég arcátlanok koholt hazugság és rágalommal bozótiaskodni tisztességes, jó­zansággal szóba állni nem lehet. Kelt Csóthon 1884, július 9-én. Sipőcz Ferencz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom