Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884
1884-01-06
nyesik nem' ipaiKOdik a kom istápolni, mert elvégre is, nép munka erején alapsziV, mindjárt nem egyedüli — de nép megélhetésének. Maga a mezőgazdaság nem ai.,. _ z elégséges jövedelmet, kell hogy mikor <i földmunkálása szünetel, a nép ne tétlenül töltse idejét, hanem foglalkozzék más nemű munkával, foglalkozzék házi-iparral. S minthogy a Pápai Lapokba, s igy dunántúli lapba irunk, mindenek előtt azon megyékhez fordulunk, melyekben a háziipar vagy épen nem, vagy igen csekély mérvben van meghonosodva, és első sorban a mi bennünket mint megyebelit érdekel — Veszprém és Zala megyéről kijárunk szóllani, illetve a hivatottak figyelmét felhívni, hogy teremtsenek házi-ipart. A házi-ipar állásáról szerkesztett statistikai adatok nyomán szomorúan jövünk azon meggyőződésre, hogy míg a felső megyékben a házi-ipar foglalkozásai a népnek megélhetésére jelentékeny factorként szerepelnek, addig äz emiitett megyékben a házi-iparnak lételét avagy fejlettségét elterjedtségét nem constatálhatjuk. Tiszta öntudatával birünk annak, hogy valóságos házi-ipar csak ott virágozhatik, hol ez a különféle gyárak mintegy kiegészítő részét képezik, a nagyobb ipari vállalatokhoz mintegy segédiparként simulva, ezek által Jetében, fennmaradásában és állandóságában mintegy biztositatik. Csak Belgiumot legyen szabad felhöznj, r ennek kivált Lüttich vidékét, azon tapasztalatra jutunk J hogy ott a nép a téli időben, vagyis mikor a mezőgazdaság szünetel, a fém-ipar és kiváltképen a fegyver-ipar egy jelentékeny része háziiparilag állitatik elő. Egész család otthon a fegyverek egyes részeinek elkészitését a hét folyamán eszközli, szombaton a kész részeket a gyárosoknak beszolgáltatja, munkadíját megkapja, ezzel jövedelmét szaporítván, megélhetését biztosítja, sőt sanyarú év, mostoha termés esetében a nélkülözés és küzdésnek elejét veszi, mindamellett, miután a fent emiitett megyékben ilyen és ehez hasonló gyárak nem léteznek, a házi-ipar fejlesztését egyes specialis iparágak tekintetében eszközölni lehet oly vidékeken, hol az illető nyersanyagok, házi-ipari feldolgozásra előállitathatnak.' így miután a házi-ipar két főosztályát a népies és műves házi-ipar képezi, de mi itt ezúttal csak is a népies házi-iparról vagyis arról széliünk, mely főleg a család szükségleteinek fedezése czéljából űzetik, melynek gyakorlásanemzedékről nemzedékre örökségképen száll. Ezt is két osztályra lehet osztani, olyanra melynek czikkei előállítását egyszer kétszer látni kell, és gyakorolni lehet, p. a paprikatörés, tarhonyakészités, gyümölcsök szántása, továbbá a szappanfőzés, zsindely készítés, seprű készítés, gyékény fonás és könyebb faipari munkát. A másik osztályba sorozandók olyan czikkek, melyeknek előállítási technicáját, ha mindjárt rövid ideig is, de tanulni kell. Ide tartoznak: a népies szövő ipar és hímzés, kívarrások, a színes hímzés, a csipke készítés, durva vászon, zsákvászon és halina készítés, SÍ és vesszöfonás, talicska, faczipö, létra, kerti .na, x, gereblye, « .knö, fa.ulacsok, pipaszárak s gazdasági eszközök .ése. Ezen elősorolt házi-ipari czikkek meghono'ása, készítése és eladása által tehát saját szük,• ségleteik fedezésén felül, ínséges években is a nyomor beállása megakadályoztatik. Hivatott szakférfiak, köztéren működökkel karöltve bizonnyára létesíthetik, megteremthetik a házi-iparnak alapját, mely aztán önmagától fejlődni a nép életébe beszivárogni fogván, a megélhetés könnyebbségére kiszámithatlanul jótékonyan hatva, sokáig áldani fogja azokat, kik azt megteremtették. Adja Isten, hogy ugy legyen. Az európai népesség a statistika tükrében. — Legújabb adatok után — Csakis a legújabb időkben vált lehetségessé Európa népességét meglehetős biztossággal meghatározni. Törökország kivételével minden európai államból hiteles népszámlálási adatok állnak e tekintetben forrásokúi. A Petermansféle ismeretes földrajzi közlemények szejant Behm és Wagner legújabban (1883) "32^743400. emberre teszik Európa népességét , mely szerint Európa népessége az utolsó 78 év alatt megkétszerödótt, mely szám e század végével minden kétségen kívül megfogja haladni a 400 milliót. A kirándulásokban (leginkább Izlandból s Németországból Észak-Amerikába) az utolsó 90 év alatt körülbelül 10 millió ember vett részt. E kivándorlások oka mellesleg megjegyezve korántsem a túlnépesedés mint inkább a munkahiany volt. A túlnépesedéssel korántsem jár azért szegénység, mert hiszen épen azon államokban, hol a népesség száma gyorsan emelkedett, mint p. o. Belgiumban, Szászországban, a jólét és kultúra óriási fejlődést mutat. A mi Európa népességét nemzetiségi szempontot illeti, a három főtörzs: germán, szláv és latintörzs a következőkép oszlik el. Van szláv 110 millió, germán 100 millió, román 85 millió. A többi 35 millióhoz tartoznak a magyarok, görögök, törökök stb. — Vallásra a legnagyobb rész a keresztény egyház követök Európa népei; zsídö van hat millió, mohamedán öt millió és czigány fél millió. Felvett tárgyunk legérdekesebb kérdése a népesség viszonyai házasság, -születés és halálozás eseteiben. Gőehlertnek e helyen ismertetett müve szerint jelenleg évenkint 2 '/„ millió házasság köttetik Európában. E szerint 7 7 házasság esik 1000 személyre. E szám változást szert ved a szerint, a mint valamely országban a házasságok a korábbi vagy későbbi életkorban köttetnek. Előbbi szokás Európa dél-keletén, az utóbbi pedig Hollandban, Skandináviában, Belgiumban, Schveizban dívik. Születés van II —12 millió Európában, melyből 150.000 esetben kettős gyermek esik. (A halvaszülettek statisztikája igen hiányos.) A születési arány nagyon természetesen a házasságra lépők összegének életkorától függ. Oroszországon esik a legtöbb születés nagy gyermekhalandóság mellett. A születési arány nagysága szerint Európa államait három csoportra oszthatjuk. Az első csoportot a skandináviai államok (Norvégia, Svédország, Dánia,) Belgium, Schveiz, Portugália, és Görögország képezik. Ez államokban, a két utóbbit kivéve a házasságok a későbbi életkorban köttetnek. A második csoporthoz tartozik Anglia, Hollandia, Németország, Finnország, Olaszország, Ausztria és Spanyolország. A harmadik csoportba (a legnagyobb születési arány) esik Ocoszország, Lengyelország, Szerbia és — Magyarország. — Készakarva nem említettük meg e csoportok között Francziaországot, mert ii'^,*z is; csak siess, ugorj már fel arra az asztalra, mert kezdek éhes lenni, szólott a rnütö borbély. Spenót keserves szemet vetett arra a bizonyos asztalra, s egy erösebb szék használata s társainak megfeszített tolása mellett szépen feljutott az asztalra. — Most hát csak szaporán l vesd le csizmáidat. Sürgölődik Beretva a borbély. — Csizmáimat ?! — Le húzzam a csizmáimat ?^ Ugyan miért ? — Miért? Hát csak nem nyellek el csizmástól. Nem vagyok én boa conseriptor. -- Boa constructor, igazitá ki a borbély szavait, Istráng a kitömött lóbörök kocsisa. — Hát csak húzzátok le ha tudjátok feleié Spenó 1 , az asztalon fekvő gyakorló kertész. Beretva egy intésére neki esett a termetes saruknak Istráng és Seszták s rövid negyedórai küzdelem után az óriási lábak megvoltak csizmástalanitva. li műtét utan Beretva ismét neki esett zsebeinek, á hosszas keresés után, azok egyikéből elővont egy darab fehér vásznat. — No komám! most hát kezdődik a vacsora; vegyél szépen bucsut a nagyvilágtól, mert holnap már predicatumod lesz, m. p. néhai. — Azt hiszem előbb megiszom én a te akó borodat, mint te megeszel engem felelt az asztalon - fekvő Spenót. — Majd meglássuk szólott Beretva az asztalhoz lépve, s az elővett vászon darabbal betakarta Spenót lábának hüvelyk uját s élkezdé azt rágni. _ —, Spenót egy darabig csak tűrte a hade csakhamar beleunt a mulatságba. Ne harapdosd az ujamat! Phű ! mindjárt kirúgom a fogaid kiabált tva a mütő borbély egy hanggal sem jelelt, de "Annál hatalmasabb harapásokat ejtett az ujon. r— Thyü! Ez pokoli jíjn! —Hagyd el már! Ne rágd össze az ujamat ha nem egyél meg ha tudsz, lamentál a gyakorló kertész. — Mondtam már, nem vagyok én boa consriptor, hogy elnyeljelek. A mit én eszem, azt meg is rágom. Először is a hüvelk ujjad eszem meg, tehát azt kell rágnom; majd később a lábszárra is rákerül a sor, válaszolt Beretva; s ismét elkezdé rágni Spenót ujját. — Jajj! jajj! Ez iszonyú! Ez borzasztó fajdalom! Ezt én ki nem állom! — Már pedig ezt ki kell álnod! felelt röviden Beretva s rágott tovább. — Jujj! Seszták! Istráng! segítsetek! ez a kötni való tönkre teszi az ujjamat! a megszóllitottak persze hogy nem segítettek, de azért a borbély csak rágott. — Hagyd adba! Ne kínozz tovább! Hiszen már le is haraptad ujjamat. — Még nem! de mindjárt lenyelem már, mert eléggé mégrágtam. —UÍT! — Jhujj! hagyd abba kedves komám esdekel a gyakorló kertész. — Ném én! fogadtunk hogy megeszlek, hát meg is eszlek, aztán éhes is vagyok. — Dehogy eszel, dehogy eszel! azt csak nem teszed. — Megfizetem az akó bort meg aztán egy adag rostélyost, csak ne kínozd az ujjam tovább. •— Hát nem hagyod magad megenni? Inkább megfizeted az akó bort? . > Inkább, inkább! — Üsse kő! hát nem eszlek meg, szóllott Beretva s ott hagyta Spenótot az asztalon. Beretvának sem volt sürgősebb dolga, mint hogy a rostélyost s a nyert akó borból négy pintet megrendeljen. A gyakorló kertész nagy nehezen lemászott az asztalról, s felhúzva csizmáit, erősen sántítva közeledett előbbi ülő helyéhez s ismét letelepedett ott. — No! hát nem ellehetél te vóna e nélkül QO? — kérdé gúnyosan Seszták a szatócs a gyakorló kertészt. ez az összes európai államok között a legkedvezőtlenebb születési aránynyal bír. (25 esik -1000 személyre.) Mellesleg felemlitendönek tartjuk, hogy az európai államok közül a skandináviai államokban Portugáliában és — az osztrák magyar birodalomban születik legtöbb törvénytelen gyermek. A délkeleti országokban (Serbia, Románia) legkevesebb. A születési viszony melletty'talán inkább bír nyomatékkal és jelentőséggel valamely nép culturájára a — halálozási arany. Erre nézve a következő statistikai adatokat kerestük fel. Évenkint elhal Európában 8 '/ 2 millió ember. Ebből körülbelül 225.000 ember erőszakos halállal és 45.000 (!) ember mint öngyilkos. Legkisebb e halálozási arány (17 eset 1000 emberre) a Skandináv államokbán. A statisticusok ez államok mellett Portugált és Görögországot ezek közé számítják, bár meg kell jegyeznünk, hogy a hajózást üzö országok népeinek egy nagy része — külföld'ó?i hal el s e körülmény foly be aztán kedvezőleg a halálozás arányára. Legnagyobb a halálozási esetek száma az összes európai államok közt fájdalom hazánkban (Oioszországban, Szerbiában is.) A gyermek halandóság viszonya körülbelül a többi halálozási arányt tartja meg az egyes államokban. Nagyon természetesen, az 5 év előtti gyermekek elhalálozása pótolhatatlan veszteséget képez közgazdászatilag.S ha jelenleg Európában nincs divatban, mint egykor Spártában és Chinában még ma is j nak ; ezeknek most 10 éven át állami (örvény (itfj a (!) az életre nem teljesen képes gyermekek elvesztése, — a gyermekek életképességét tejlesztö physikai okokat elhanyagolni, gyalázatos bűn lenne. Legtovább élő emberek (80 éven felül) leginkább Norvégiában, Svédországban és Dániában találhatók. E körülmény igazat ád Tacitusnak, ki azt állítja, hogy a késői házasság magas életkort eredményez. Legalább az itt említett államokban, hol a férfiak még 70 éves korukban is teljes erőben vannak, a házasságok az előre haladtabb években köttetnek. Ha a születési és halálozási arányt összehasonlítjuk, — megtudjuk a növekedési vagy csökkenési perczentet. Általában véve kedvezőnek mondható Európában a növekedési arány. Igen érdekes az egyes államoknak összehasonlítása e kérdésnél, melyről legközelebb — Vége köv. — naponkint 8-szor jár jobban mondva fut, a házba . nem megy, csak csönget és ha mindjárt nem jönnek ki elé, egy ólom síppal füttyent; este tolvajlámpáva 1 járkál és olvassa<.a czimeket. Az iskola szervezet bámulatos. A város évenkint 4 millió dollárt áld* j Nem csak a tanitás ingyenes, de még- a szükséges Íróeszközöket, könyveket és minden a tanuláshoz szükséges sok hoimit ingyen kapják a gyermekek 18 évig, ennyi ideig látogathatja . az iskolákat és képezheti ki magát, kiilömben pedig csak 14 éves korig köteles iskolába járni. Ha a szülők szegények és felnőttebb gyermekeiket nem küldhetik nappal iskolába, ugy ezek részére esteli előadások is tartatnak. Az angol nyelv elsajátítása végett magam is esténként eljárok/iskolába, hol 2 órán át tanitják az angol nyelvet. Itt is a könyvet, papirt, irkát díjmentesen adják, szintén az oktatás is ingyenes. Ez a legjobb iskola demokratikussá lenni és az ango nyelvet hamar elsajátítani mivel a legkülömbözöbb korú és foglalkozású polgárokkal vagyunk együtt. Csak ügyvédi, orvosi és még egynéhány szaktudomány elsajájitása, mivel szintén magán vállalkozók birnak, kerül pénzbe, minden egyéb szakbani kiképe/.tetés ingyenes. A néger gyermekek részére külön sziniily iskolák vannak és szintúgy látjuk őket az élet minden szakában mint felnőttek 11 üköd ni. a 7i itt levő chinaiak mind fehér ruhaniosással foglalkozLEVEL NEW-YORKBÓL. ; — 1885. deaember hó. Tisztelt szerkesz4ö wl Nem kis érdek az a tény, hogy minden érkező hajó elé a vesztegzár intézel részéről egy kis hajó jő az orvossal és ez a harmadik osztályú utasokat megvizsgálja, vájjon be lettek-e kellőleg oltva és nincs-e valami ragályos beteg köztük. Ha igen, akkor hajójára veszi és az e czélra egy szigetre épült kórházba szállítja. Midőn ezen átestünk, értünk mindinkább a parth >z, és itt mindkét oldalt óriási erődök még óriásabb szörnyeteg ágyukkal tátongnak felénk, ugy hogy ellenséges hajó képtelen volna itt kikötni; a kikötőhöz érve minden egyes utas minden darab pougyásza a legszigoruabban megmotoztatik, vájjon ninc-i-e elvámolni valója ? és ha t gen, és be ne nem vallotta, ugy a tízszeres árát veszik meg az illetőn. Ha ezen átestünk partra szállhatunk és szabadok vagyunk és leírhatatlan mily kelj leuies érzet száll meg, hogy ismét szárazon mozog• hatunk. De szédülünk itt is a járó kelő, jobban mondva futó embertömeg láttára, hol fér el ennyi ' ember? A város kereskedő és iparos jellegéhez képest igazi nagy világvásári színezettel is bir. A járdák el vannak lepve; mindennemű árukkal, azonkívül í pedig minden bolt előtt még egy kél kocsi az illető j kereskedő címével és cikkeivel befestve, a melyeken ; á/.uláu a vásárolt, árukat a vevő házához is szállítja. ! Ehhez járul most a két. milliónál több lakos, a suI gárutakon végig a lugosfoima vasszerkezeteit épült i vasút jövő menő szárnya, alatta a lóvasut szintén 'i ! vonallal, majd a sok gyors társas és privát kocsi ez ; együtt süketítő eleinte elijesztő lármát és zajt okoz. í Nem használnak itt semminemű csengetyüt vagy sj' pot a közlekedő eszközöknél és bámulni kell, hogy mégis mily kevés szerencsétlenség történik. Olt. hol az átkelés nagyon is veszélyes, állnak rendőrök, j kik a szükséghez képest megállítják a kocsikat és j vezetnek az utou keresztül egy egy csoport embert, leginkább pedig hölgyeket. Mini európainak feltűnő még a sok szerecsen, mely egészen úgy öltözködik, csakhogy sötétebb színekben, és chinai, ki saját furcsa boni ruhájában látható. Uj még a borbélyok nagy számának bolti czimere, mely kiálló vastag piros és fehérre festett póznából, faoszlopokból áll, belül pedig kényelmes fautcilbe fektetik a vendéget, és mindegyik rendes vendégnek saját nevével bevésett csészéje van. hajat kis géppel metszik, utána pedig a szomszéd szobában meleg kádfürdő áll minegyik rendelkezésére. A szivarok itt drágák és erősek, és mivel nyilvános helyeken közlekedő eszközökön mindenütt szigorúan tilos a doháuyzás, amúgy is a szivarok erőssebbek és drágák, magam is kénytelen vagyok e tekintetben amerikaivá lenni, azaz keveset dohányozni. De van e túlságos nők iránti hódolatnak egy csúnya árnyoldala. Ugyanis, a szivarzás helyett rágják a dohányt, vagy magyarosan kifejezve: bagóznak. Eleinte csak néztem, hogy mit vesz elő zsebéből egy-egy uri ember, szép ezüst staniól papírban befoglalva, belőle kis zsebkéssel egy levág, chocoládéuak tartottam, és mivé' minden harmadik embernél láttam, inyencz a bevándorlást és letelepedést és csak az itt levú'k maradhatnak meg, mivel sohasem telepedtek állandóan ilt le, hnticm megszerezték magukat és mentek a pénzzel hazafelé A mily mozgalmas, zajos az élet az utczikoii hétköznap, ép oly csendes és kihalt vasárnap. Ezen nap itt valódi ünnep, illetőleg nyugalom napja, nemcsak hogy a boltok bexárvák, de a korcsmárosokuak tilos az italmérés és épp a napokban olvastuk, hogy büntettek szigorúan egynéhány német korcsmárost, kik e tilalom ellen vétettek. Más ünnepet nem i^en ismernek, igy például, hogy halottak napján tui vagyunk becses lapjából tudtam meg. De vannak nemzeti ünnepeik furcsa ünnepélyekkel és szokásokkal; de ezekről és az itteni életmódról jövőre. ' Vasárnap este találkoztam a pápai zenészekkel, mind igen jól érzi magát, egészséges és csodákat beszelnek mit mindent láttak és mily messze földön jártak már. Majdnem mind drága ékszert szerez. A Sipos akkora arany órát mutatóit, mint a feje. Dr, Gutman Frigyes. Rovatvezető: TIBOLD ÖZSÉB. Január 1. 17. évben Publ. Ovidius Naso római költő halála Tomiban, a Fekete-tenger poriján. — Sí. évben Titus Livius római történetíró halála Paduában. — 'i04. évben Telemakus szerzetesnek önfelú do%ó föllépte a gladiátori küzdelmek ellen, öt a küzdő gladiátorok, kiket elválasztani akart^ megölik ugy»n; de llonorins császár a gladiátori küzdelmeket örökre ellörlütte — évben Schweiz [üygeUen'égének kezdete; t i *i osztrák kormányzók elleni összeesküvés kitörése. — 1801. évben Jrhon és Angolország parlamentileg egyesületnek — 1800. évben a franczia köztársasági naptár eltöröltetik. — 1/46. évben /•>.?tetich Györyy a keszthelyi G-orgikon alapítójának, — íS25. évben Petőfi Sándor a nagy költőnek születésnapja. — 1841, évben u !t Pesti Hírlap"- Kossuth Lajos szerkesztése alatt megjelenik. Január* 3. 1492 évben V. Kalholikus Ferdinánd Granadát a móroktól elfoglalv 'n, a mórok 800 évi uralmának Spanyolországban véget vet. — \80l évben Lavater János Gáspár hires t plujsiolcgus meghall Zürichben Január- 3. , Kr sz e >0ü. évben Morc. Tullius Cicero születése Arpinumlmn — 1673. évben KoUj császári, tábornok Eperjest a j Tököly pártiaktól elfoglalja. — 1822. évben a forradalom alatt i Panthennná-alakított templom újra szent Genoveva tiszteletére j szenteltetik vissza — 1849. évben a magijarországgyülési kül[ dötlség: Majláth György, Majláth Antal, Lonovies József püspök ! és ileük Ferenc* Bicskén Windischgi ätz herceg és császári tá1 bornagynál eredményié'eniil alkudozik. i Január* 4. , 16'tb~. évben Newton Izsáknak születés napja. — 1695. '• évben Fenesy egri püspök minden protestánst kitti Egerből — í 1849 évben Schlick osztrák tábornok Mészáros honvédláborno! kot Kassánál megveri. j Január 5. Kr. sí- e 62. A nagyra>-ág>/ó Catilina 12000 emberből álló s-'regévl együtt Pistoriánal (ma Pistoja) fölkonc llalik. — ' 1262 évben Békeszerződés Pozsonyban IV. Béla magyar király í és fia V. István közt. — iA18. évben-Madeira szigetei Tengerész Henrik fölfedezi. — 1949. évben a császári hadsereg ]Vindischgrätz herceg és császári tábornagy alatt Budapestet megszállja.— 1858. érben gróf Radeczky József császári tábornagy halála Majlandban. Jan~uár 6. Ar. .?s c. 10'i-ben Jvgurlha Xumidia hős királya meghal Roméban fogságában. — 1410. évben D' Arc Janka az „Orleansi Szűz-' születik Domremiben — 1455. „///. Frigyes császár Austriát főhercegségnek nyilvánítja. — 1521. évben Luther Márton a ivormsi országgyűlésen védelmezi tanait V. Karol Császár elölt. Január 7. Kr sz. e. 49-ben Julius Caesar a Rubinonon folyón átúsztat: „Eatur, jacta alea esto" szavakat mondván — iö08. évben Schwyz Uri és Unterwaiden canlonok Brunnenben 10 évre frigyet kötnek, mely frigy alapja: a schweizi siövetségnek. — 1715 évben Feneion Ferenci bölcs és erkölcsös cambrayi érsek s az ismert Telemach szerzőjének halálnapja — 1865 évben Miksa mexikói császár a pápai bullákra nézve a királsi telssvény-jogot (placetum) megújítja. darabkát majdnem népnek tartottam az amerikaiakat, de midőn kanász módra a nők elé kezdték a barna bagó-levct köpködni, kezdtem jobban figyelni, és ekkor láttam, hogy biz ezek a dohányzást kárpótlandó mindnyájan a sokkal .utálatosabb dohányrágást kedvelik, és szokják meg. Nc'ni kérek belőle. A r asu(, távírda, más közlekedő eszközök nűnú magánvállalkozók birtokában vannak, csupán a posta állami, és az iskola városi. A ta\ az elsőt illeti, ez szinte oly megbízható mint hátink; a vitelárt most újra leszállítják, a levélhordó KÜLÖNFÉLÉK. HELYI ÉS MEGYEI HÍREK. — Üdvözöljük olvasóinkat az uj év ben. Hogy a lefolyt évtized alatt mennyiben fe lelt meg lapunk hivatásának, mennyiben tet 1 "-, *J Olvasóink bizonyára örömmel veszik ez új rov. lapunkban, melyet ezeolú) állandóan folytatunk, Rovatunk '"ására egy kiváló szakférfiút. Ti hold Özséb b. koppányi lelkész ural volt szercncszéük megnyerhetni, kinek kitűnő szakmutik--."" a ,,tőrlénclmi zsebszótár" közkézen forog. Szerfc, i
