Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883
1883-11-04
A. evToiyam. iVleírJ eleixi le uü Ilde» vasárnap. ozérdekü sürgős közlésekre icüi-oakiut rendkívüli szamok is adatna:-: ki. szerkesztőség c.-, ki.idó ji i v a t a L 1 Ü t s k Ü l a utcza 215. szám. Bérmentetlen levelek, esai ismert ke'/.ektó'l fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő: ö,. FENYVESSY FERENC Pápa város hatösá 46. szám. Pápa, 1883. november 4. Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 .frt Kegyed évre 1 frt 50 krajezái. Egy szám ára 15 kr. Hirde lések 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyiltlérbeii 25 krral számítahiuk. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő: HORVÁTH LAJOS. q a n ak és több pápai s pápa vidéki egyes ii létnek hivatalos közlönye. A gazdasági biztosítás. A ..gazdasági biztosítási ügy" mind szélesebb mederbeni terjedése, egyik legfontosabb mozzanata az ujabbkor társadalmi és Közgazdasági mozgalmainak és okozója a társadalmi és gazdasági közjóiéi fejlődésének; in ert hiszen fejlődés alig i s képzelhető a megélhetés biztosítása nélkül. Azért méltán hálával gondolhat Magyarország gazdnközönsége azon hazafiakra: kik Magyarország egyik jeggyárzosabb korszakában mini egy buszonhat év r l 11 a társadalmi egyleti téren: mert hiszen c-ak itt talállak nyilt tért. telték meg az alkotó lépést — az első magy. áll. bizt. társulat létrehozásával - a mezőgazdasági állapotok konsolídációjához; az által, hogy egy üdvös s mind áldásosabbnak bizonyuló versenyt nyitottak a gazdasági biztosítási ügy fejlesztésének. És az áll. magy. biztosító társulat azóta híven is felel meg kilüzöll fon los .feladatának. Minden módokat megkísért, hogy ujabb es ujabb szolgálatol hozzon a biztosítási ügynek, s ezzel az általános társadalmi és gazdasági érdekek biztonságának. Egy ily figyelemre méltó kedvezménye volt már a nevezeti társulatnak az, melyet a magyar gazdaközönség érdekének hozott: midőn elhatározta, hogy a magyar gazdasági egyletek tagjainak —mely egyletek a társulattól szövetségre léptek — a gazdasági termény biztosításokat bizonyos perczentek leengedésével tehát bizonyos előnyök nyújtásával közvetilendi. — Megakarván ez által is kedveltetni a gazdaközönséggel a biztosítási ügyet, s annak sokoldalú előnyeit. — Es én hajlandó vagyok a nevezeti társulat ezen áldozatkész s életrevaló buzgalmának tulajdonítani, hogy nálunk ujabb időben, a gazdasági biztosítások mind nagyobb téri nyernek. Miállal a mezőgazdálkodás csak solidilást nyer. A toagy. ált. biztosító társulatnak nagyrabecsült igazgatósága azonban, nem ismer pihenést és megállapodást az alkotásban. Igy vette fel lerveibe, s ma már éleibe is léptette, a gazdasági pauschal biztosításokat; mely biztosítási ügylet abban áll. hogy módot nyújt a gazda közönségnek több évre oly biztosítási szerződést kötni a társulattal, hogy kedvező feltételek mellett tüzeset ellen minden gazdaság termeszlményét s minden befektetési tárgyait hova soroltatnak a lábas jószág, s gazdasági felszerelések s minden a ház és gazdaság vitelhez megkívántató j október 28-án tartott közgyűlésén ezen határoegyéb mellékes eszközök is — teljes értéké- j zatot a Pápa-keszthelyi vasút javára akként móben biztosíthatja. j dositotta, hogy ezen összeget nem csak megadja Az általános biztositásnak ez a neme ! a pápa-keszthelyi vasútnak, de azt a Zalamegye különösen kiválik azon kedvezménye által, hogy az aránylag igen jutányos; miután több évekre kötve, alig haladja meg annak egy évre megállapított díjösszege , azon illeték összeget, melyet ez ideig iizelelt a gazdaság területét érintő vonal hossza arányában emelni fogja, ha ez iránt a végrehajtó bizottságtól megkerestetik, s igen méltányos feltételei, melyek egy igazgató tanácsosi állomásra, és a számadások betekintésére vonatkoznak, elfogadtatnak. Udvöévente nyers terményéi s takarmány kész- | zöljük Zalamegye közönségét azon érdekét jól ha leiét — szokás szerint félévre — bizlosilotta Ajánljuk ezt az ügyet átalában gazdatársaink figyelmébe; hogy meggyőződjenek ezen biztosítási tervezet előnyösségéről: tegyenek egy összehasonlítást; vegyék alapul azon díjtételt, melyet csupán a termény és takarmány készletért a gazdák, ez ideig félévre fizettek, és hasonlítsák azt össze az említett uj tervezet díjtételével. Midőn egész évre, minden gazdasági termesztményokért és gazdasági felszerelések biztosításáért, a társulatnak fizetni fognának, s megfognak győződni szavam igazságáról. Mert a társulat kész ezen uj általános bi'/.tositási ügylelnél a legkedvezőbb fel — lételek megadására; a társulatnak ezen loyalilása . szemben a nagy gazdaközönséggel, midőn a gazdász érdekének ezen áldozalol hozza, megérdemli a legnagyobb elismerési és méltánylalol. Nagy mulasztást fogna elkövetni maga ellen az a gazda, ki az alkalmai nem használva fel, elmulasztaná gazdasága fenállásának és tovább fejlődésének ezen biztositékái megadni. Orczy Gyula. — A történelmi képcsarnok. Megyénk azon felirata, melyet egy magyar történelmi képcsarnok létesítése érdekében az országgyűléshez intézett — sikeres eredményre vezetett. Nemcsak az országnak majd minden törvényhatósága pártolta azt, — s nemcsak maga az országgyűlés is egyhangúlag pártolólag tette azt át a kultuszminiszterhez ; — de most maga a kormány 1000 ftot vett fel a költségvetésben »egyelüre« az előmunkálatokra. Szívből Örülünk ez eredménynek. Veszprém megye büszke lehet, hogy egy szép, s nagy eszme kivitelét az ország -•• első sorban — neki köszöni. Megelégedéssel várjuk a jövőt! — A pápa-keszthelyi vaaut. Zalamegye közönsége annak idején a boba-jánosházi szárny vasúthoz tiz éven át évenként 8347 frt kamat biztosítási segélyt szavazott meg, most hiteles forrás után azon örvendetes hirt vesszük, hogy TÁRCZA. ÖCÓÍLUI Oly édes este van, mereng a holdsugár; Az esti lepke fent olyan zümmögve jár. A lelkem messze szál, túl-túl a halmokon, Hozzátok látogat, a kikkel oly rokon! Szobám kis ablakán benéz az éji hold S a szivbe végtelen merengő vágyat olt. Igy, csendes esteken, eszembe jutsz nekem Ldes Laczi öcsém, szép fürtös' gy érme keni! Csudás varázs vonul át a nagy éjszakán, Kicsinyke csillag ég a menynek homlokán. Oly fényes, ügy ragyog s én kedves gyermekem E fényes csillagot ím neked szentelem! Hiszen a lét úgyis olyan rideg, sötét, Ki itt utat téveszt, az mély örvénybe lép! Legyen vezéred hát e. csillag kedvesem, Szükséged lesz reá a földi életen! Ott kiint az ágakon megreszket a levél, Csudás regét susog a csendes éji szél; . . A múltnak álmain a lélek ebnereng. Ott fent a hold ragyog — s köny fénylik ide lent! A köny! . . . A bánatok enyhítő könnye ez, A mely a szívbe hat, gyógyit és nem sebez! Te még előtte állsz jövődnek kis 'ácsént. r Vigyázz! ne gyógyítson ily köny szived sebén! Hiába mondanám, te úgy sem értenéd, Hogy én az életben már mennyit szenvedek! Gyermek vagy még nagyon s borúilan homlokod, Jobb is ha játszol és szép álmod folytatod.. Úgyis, — ha véget ér szép álmod gyermekem Lesz még szenvedni mit, ez árva életen! Álmodj azért, tovább, ne bántsa kis szived, Ami úgy faj nekem, ami majd eltemeti íácz. A fellegek között megtört az égi fény, Engem is biztatott sok csalfa, szép remény! Hozzád is eljövend, ha megnősz kis gyerek Es vágyakat nevel érző szived feleit! Mosolya meg igéz, szemében láng honol, Csókot kínál neked kéjt osztó ajkiról; S megnyílt előtted egy tündéri szép világ, De vigyázz át ne lépd, ne lépd át ajtaját! • Előttem is feltűnt hajdan e csalfa táj, S megálltam- illatos, színes virágiiiál. . . Tanulj rólam fiú, kerüld kí e helyet, Lásd én is ott hagy ék egy ifjú eleteti A köny mi itt ragyog, — s a bú a lelkemen E tündér országból bú emlék én nekem! Eveztem én is ott s kicsinyke gondolám Örvénybe vitte a háborgó Oczeán! . . Oly édes este van, szelíd az égi fény; Kicsinyke ágyadon alszol is tán öcsévű! Hisz oly puhán veté meg azt anyánk keze, — Hogy áldja meg szegényt a jóknak Istene! — Alszol szép csendesen, s a kedves homlokon Olyan derült, olyan szelíd mosoly vagyon! Az égi angyalok regélnek tán neked. Én kedves, jó öcsém, te szőke kis gyerek! Álmodj, álmodj tovább; álmod legyen szelíd, Hiszen mig álmodol: az ábránd boldogít! Ha álmod véget ér s felébredsz angyalom, Maradjon a mosoly a kedves homlokon! Ha jő az ébi'edés: csalódásod legyen Rövid,, s viseld ej azt én édes gyermekem! Kétség és csüggedés ne érje el szíved'. Ki küzdni megtanul, ember csak az lehet! Magyar Gyula. eflfogó, s a vasút létrejöttének nagy lökést adó határozatáért, reméljük hogy a vonal '/ 3 részében érdekelt Veszprémmegye is meghozza a közmunka alapból a maga hozzájárulását. Igy ezen az alapon oly szép összeg létesülne, mely 10 éven át az összes építési tőkének i%-át biztosítaná. Felhívás Magyarország néplanüóíhoz a magyarországi tanilók árvaháza ügyében. fielt' fjódihxiuutll co utáltja.*, nemzet: ozáiuáta, A ez a, líctdvioelé-A <x ítépl'-ctmtófitcx vÁu tBudcxpeóf, unxjiid 29. 4883. Az ujabb kor mindenütt sokat vár a néptanítótól, de különösen sokat vár tőle a magyar társadalom, mert ez egy békés hódítást, az összes népességnek a nemzeti műveltség utján e haza szent szeretetében való teljes összeforrasztását várja tőle. Számunk egész hadsereg s feladatunkat lelkesedéssel karolva fel, kétségtelenül mi tehetünk legtöbbet a magyar kultúra s felvilágosodás terjesztésére. De ha a társadalom fokozottabb kívánsággal lép elibünk, ne feledjük azt sem, hogy mindazoknak a kivitelére, a miket tőlünk kíván, s a miken a mi szemeink is lelkesedéssel csiiggenek, csak egy biztos alap van, ha a lanitó oly helyzeiben lesz, hogy öreg napjaira magáért, s kora halála esetén árva gyermekeiért nem keilend többé aggódnia. Távol van tőlünk, hogy e kijelentéssel hivatásunk teljesítésének mintegy megszabjuk az árát. Nem! Mí, a nagy költő szavaival élve, csak a magunk h ar czk ép esség ét akarjuk emelni. A közoktatási törvény egyesitelt bennünket s ez egységet a közös tanterv, tanfelügyelet, egyletek, egyetemes gyűlések még jobban kifejtették s legközelebbi orsz. képviseleti gyűlésünk még- nagyobb kifejezésre juttatta. Mi érezzük cz egység erejét s ez erő érzetében magunk igyekszünk segíteni azokon, kiket hivatásuk teljesítése közben a kéilelhelleu sors segélyre szoril. A nagyinélt. kormány a nyugdíjintézmény által megszüntette ugyan azon aggodalmak aggasztó jeVas Gereben sirja. Bécs, 188). okt. végén. A magyar közönség tudomására kivánom ezennel hozni, hogy az évek hosszú során át keresett sirt, — mely a nemzeti irodalom egyik legkimagaslóbb képviselőjének porladó tetemeit foglalja magában — hála istennek, megtalálnom sikerült! Vas Gereben (Radakovics József) Bécsben a währingi temetőben fekszik és ha a sirt meg is találtam, legyen szabad előre is kijelentenem, hogy bizony még sokáig tartott volna a sir feltalálása, ha a szerencsés véletlen egy önzetlen, derék magyar polgárral össze nem vezet, ki magyaros szivélyességgel mutatta meg az utat, melyen haladjak, ha gyorsan akarok czélt érni, — és ezen derék magyar ember Steiner Hugó műépítész Bécsben (lakik: II. Kaiser Jokefstrasse 37. sz. a.) És nem hangzott él a pusztában felhívásom a •»Zalai Közlöny* f. évi 78-ik számában; mert Dr. Váli Béla úr volt szives felvilágosifást nyújtani a »Veszprem« f. évi 40-ik számában. Dr. Horváth Antal ügyvéd ur Nagy-Kanizsán ezután levelével szerencséltetett meg, mig maga Lévay Imre ur minden mozzanatról értesíteni szíveskedett és a sok oldalon meleg és gyors támogatás tetemesen mozditá elő, eleinte nagyon is fáradságosnak látszó kutatásaimat. •Mint már a »Veszprem« 41-ik számában jelentem, első utam Nordmanu János úrhoz a »Concordia« bécsi irói-egylet érdemdús elnökéhez vezetett, ki meleg támogatását helyezte kilátásba: azonban a forró óhaj éa akarat meddő maradt, minthogy másodszori látogatásomnál Nordmann ur kijelenté, hogy a »Cojncordiaban« Vas Gereben nevére nem bir akadni! Ismét várnom kellett. Október 16-án kaptam Lévay Imre ur szívességéből a ^Budapesti Hirlap* f. hó 15-iki szálegét, mely a tanítók keblében saját sorsuk s családjuk sorsa miatt támadhatott, de kivált az árvák ügyében még nagyon sok tenni való maradt. Az árvák sorsán kell tehát mindenekelőtt segítenünk. Gondoskodnunk kell a magunk gyermekeiről, hogy annál nagyobb buzgósággal szentelhessük magunkat a mások gyermekeinek. E czélbólalakult a „Magyarországi tanítók árva házára gyüjtö egyesület." Elhalt tisztársaink segélytelen árváinak kezünket oda nyújtani , ez árvák nevelésének gondjait felvállalni s mindezt az apa sorsához mérten. Ez a feladat az, melynek megoldására Egyesületünk az ország tanítói karát felhívni kívánja. Ily nagy testület, mint a magyarországi tanítótestület, a siker minden reményével veheti kezébe az ügyet. Felhívjuk tehát, hogy mint ily testülethez méltó, alkalmazza első sorban az önsegély elvét és pedig akkép, hogy mind maga tegye meg, a mit kötelességének érez, mind forduljon oda a néphez, melynek a (anitó életét szentelte; a társadalomhoz, melynek alapj/it lerakni segiti s fentarlásában közreműködik, s az egyházhoz, melynek buzgó íagokat nevel s szertartásaiban tevékeny részt vesz. Gyűjtői veink kel vegyük igénybe ekkáp azt a közönséget is, melynek szolgálni éltünk feladata. A gyűjtést az egész országban Egyesüldünk fogja kezébe venni. E végből fölhívja a tanító egyesületeket, alkossanak a maguk keblében gyüjfőbizottságokat s e bizottságok lépjenek velünk érintkezésbe, s gyűjtéseiket hozzánk a központi pénztárba (Rolni József pénztáritokhoz Budapest I. k. országház-uteza 13. sz.) küldjék. A Xéptanitók Lapja pedig, mely a tanítóság egységének szintén egyik eszköze, mint eddig ugy ezután is képviselni fogja ez ügyet, közli a gyűjtéseket s a gyűjtők névsorát. Alapszabályainkat, a Xéptanitók Lapja utján ösmeri már a magyar tanítóság s láthatja abból, hogy a magyarországi tanítók árvaháza az Eötvösalapnak, mely szintén a tanítóságé, testvérintézménye ; a kettő hivatva vau egy közös eszmét szolgálni, egy közös czélért folytatni működését. Láthatja, hogy a „Magyarországi tanítók árvaháza" a. magyarországi tanítók tulajdonát fogja képezni vallás, nemzetiség, nem és fokozati különbség nélkül. S láthatja végre azt is, hogy ez alap felett, annak szervezetét, működésbe tételét stb. illetőleg csak az a testület lesz hivatva határozni, melyben az alap gyűjtői, az ország tanítói képviselve lesznek, t. i. az orsz. képviseleti tanítói közgyűlés. Ragadjunk meg tehát minden alkalmat s az árvák szent, érdekében emeljük fel buzdító szavainkat mindenütt, vegyük fel az árvák ügyét s kövessünk el mindent, hogy a magyar tanitó ne aggódjék többé elmaradt árvái sorsa felett! Kelt Budapesten, 1883. június 2-án tartott első egyleti közgyűlésünkben. A magyarországi tanítók árvaházára gyűjtő eg yesület. ^BMMmiif—finf — in 1 w irr mát, mely Vas Gerebenről bővebb felvilágosítást nyújtott.*) Ennek folytán még az nap (16-án) á bécsi rendőrség központi irodájával érintkezésbe bocsájtkoztam és estéig sikerült kipuhatolnom Steiner műépítész ur czimet. Félre téve minden etiquette-t, még azon este Steiner urnái tisztelemet tettem és tőle tudtam meg a valót, hogy ő nemcsak azt tudja, hogy Vas Gereben a währingi temetőben fekszik, hanem mint ereklyét őrzi a boldogult iró érczkoporsójának a kulcsát. Persze a sir közelebbi megjelelését' csak később tudhattam meg, és f. hó 25-én magam kocsiztam ki a sírkertbe, kezemben volt a Steiner úrtól nyert sir száma és megnéztem, ha ez" a valóval megegyez-e; mert Steiner ur segéde által és' nem személyesen szerezte meg a számot. F. hó 25-én d. e. 10 órakor a nagy iró siójánál voltam. Midőn Vas Gereben után tudakozódtam a sirkerti irodában, az ott levő tisztviselő e szavakkal felelt: Aha das ist der imgarische Dichter ! Istenem ! Mennyire ismerhették Bécsben is Vas Gerebent, ha már ilyen alsóbb rangú tisztviselők is ismerték nevét! Felütötte a naplót, merev ujjával odamutatott a lapra is szégyenljem talán bevallani, hogy köny, a fájdalom könye tódult szemembe midőn a hideg, érzéketlen lapról olvastam le, hogy a magyarok legnagyobb Íróinak egyike nem nyugszik saját sírjában, hanem harminczkilencz társával aluszsza örök álmát egy közös sírban ! Tehát negyvenen vannak egy sírban! Megvallom, leverten közeledtem a sírhoz, mely közel a temető bejáratánál fekszik., A tisztviselő odakísért az 1233. számú cs'07 port-, illetve közös sirhoz; Kik azok, kik nagy ,Pápaj Lapok"-nak már ocl. hó liriki száma Szérk, •) A utalt Steiner Hugó úrra.