Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-11-04

A. evToiyam. iVleírJ eleixi le uü Ilde» vasárnap. ozérdekü sürgős közlésekre icüi-oakiut rendkívüli szamok is adatna:-: ki. szerkesztőség c.-, ki.idó ji i v a t a L 1 Ü t s k Ü l a utcza 215. szám. Bérmentetlen levelek, esai is­mert ke'/.ektó'l fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő: ö,. FENYVESSY FERENC Pápa város hatösá 46. szám. Pápa, 1883. november 4. Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 .frt Kegyed évre 1 frt 50 krajezái. Egy szám ára 15 kr. Hirde lések 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyiltlérbeii 25 krral számítahiuk. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő: HORVÁTH LAJOS. q a n ak és több pápai s pápa vidéki egyes ii létnek hivatalos közlönye. A gazdasági biztosítás. A ..gazdasági biztosítási ügy" mind szé­lesebb mederbeni terjedése, egyik legfonto­sabb mozzanata az ujabbkor társadalmi és Közgazdasági mozgalmainak és okozója a tár­sadalmi és gazdasági közjóiéi fejlődésének; in ert hiszen fejlődés alig i s képzelhető a megélhetés biztosítása nélkül. Azért méltán hálával gondolhat Magyarország gazdnközön­sége azon hazafiakra: kik Magyarország egyik jeggyárzosabb korszakában mini egy buszon­hat év r l 11 a társadalmi egyleti téren: mert hiszen c-ak itt talállak nyilt tért. telték meg az alkotó lépést — az első magy. áll. bizt. társulat létrehozásával - a mezőgazdasági állapotok konsolídációjához; az által, hogy egy üdvös s mind áldásosabbnak bizonyuló versenyt nyitottak a gazdasági biztosítási ügy fejlesztésének. És az áll. magy. biztosító társulat azóta híven is felel meg kilüzöll fon los .feladatá­nak. Minden módokat megkísért, hogy ujabb es ujabb szolgálatol hozzon a biztosítási ügy­nek, s ezzel az általános társadalmi és gaz­dasági érdekek biztonságának. Egy ily figyelemre méltó kedvezménye volt már a nevezeti társulatnak az, melyet a magyar gazdaközönség érdekének hozott: midőn elhatározta, hogy a magyar gazdasági egyletek tagjainak —mely egyletek a társulat­tól szövetségre léptek — a gazdasági termény biztosításokat bizonyos perczentek leengedé­sével tehát bizonyos előnyök nyújtásával köz­vetilendi. — Megakarván ez által is kedvel­tetni a gazdaközönséggel a biztosítási ügyet, s annak sokoldalú előnyeit. — Es én hajlandó vagyok a nevezeti társulat ezen áldozatkész s életrevaló buzgalmának tulajdonítani, hogy nálunk ujabb időben, a gazdasági biztosítások mind nagyobb téri nyernek. Miállal a mező­gazdálkodás csak solidilást nyer. A toagy. ált. biztosító társulatnak nagyra­becsült igazgatósága azonban, nem ismer pi­henést és megállapodást az alkotásban. Igy vette fel lerveibe, s ma már éleibe is léptette, a gazdasági pauschal biztosításo­kat; mely biztosítási ügylet abban áll. hogy módot nyújt a gazda közönségnek több évre oly biztosítási szerződést kötni a társulattal, hogy kedvező feltételek mellett tüzeset ellen minden gazdaság termeszlményét s minden befektetési tárgyait hova soroltatnak a lá­bas jószág, s gazdasági felszerelések s minden a ház és gazdaság vitelhez megkívántató j október 28-án tartott közgyűlésén ezen határo­egyéb mellékes eszközök is — teljes értéké- j zatot a Pápa-keszthelyi vasút javára akként mó­ben biztosíthatja. j dositotta, hogy ezen összeget nem csak megadja Az általános biztositásnak ez a neme ! a pápa-keszthelyi vasútnak, de azt a Zalamegye különösen kiválik azon kedvezménye által, hogy az aránylag igen jutányos; miután több évekre kötve, alig haladja meg annak egy évre megállapított díjösszege , azon illeték összeget, melyet ez ideig iizelelt a gazdaság területét érintő vonal hossza arányában emelni fogja, ha ez iránt a végrehajtó bizottságtól meg­kerestetik, s igen méltányos feltételei, melyek egy igazgató tanácsosi állomásra, és a számadások betekintésére vonatkoznak, elfogadtatnak. Udvö­évente nyers terményéi s takarmány kész- | zöljük Zalamegye közönségét azon érdekét jól ha leiét — szokás szerint félévre — bizlosilotta Ajánljuk ezt az ügyet átalában gazdatár­saink figyelmébe; hogy meggyőződjenek ezen biztosítási tervezet előnyösségéről: tegyenek egy összehasonlítást; vegyék alapul azon díj­tételt, melyet csupán a termény és takarmány készletért a gazdák, ez ideig félévre fizettek, és hasonlítsák azt össze az említett uj terve­zet díjtételével. Midőn egész évre, minden gazdasági termesztményokért és gazdasági fel­szerelések biztosításáért, a társulatnak fizetni fognának, s megfognak győződni szavam igaz­ságáról. Mert a társulat kész ezen uj általá­nos bi'/.tositási ügylelnél a legkedvezőbb fel — lételek megadására; a társulatnak ezen loya­lilása . szemben a nagy gazdaközönséggel, midőn a gazdász érdekének ezen áldozalol hozza, megérdemli a legnagyobb elismerési és méltánylalol. Nagy mulasztást fogna elkö­vetni maga ellen az a gazda, ki az alkalmai nem használva fel, elmulasztaná gazdasága fenállásának és tovább fejlődésének ezen biz­tositékái megadni. Orczy Gyula. — A történelmi képcsarnok. Megyénk azon felirata, melyet egy magyar történelmi kép­csarnok létesítése érdekében az országgyűléshez intézett — sikeres eredményre vezetett. Nemcsak az országnak majd minden törvényhatósága pártolta azt, — s nemcsak maga az országgyű­lés is egyhangúlag pártolólag tette azt át a kul­tuszminiszterhez ; — de most maga a kormány 1000 ftot vett fel a költségvetésben »egyelüre« az előmunkálatokra. Szívből Örülünk ez eredmény­nek. Veszprém megye büszke lehet, hogy egy szép, s nagy eszme kivitelét az ország -•• első sorban — neki köszöni. Megelégedéssel várjuk a jövőt! — A pápa-keszthelyi vaaut. Zalamegye közönsége annak idején a boba-jánosházi szárny vasúthoz tiz éven át évenként 8347 frt kamat biztosítási segélyt szavazott meg, most hiteles forrás után azon örvendetes hirt vesszük, hogy TÁRCZA. ÖCÓÍLUI Oly édes este van, mereng a holdsugár; Az esti lepke fent olyan zümmögve jár. A lelkem messze szál, túl-túl a halmokon, Hozzátok látogat, a kikkel oly rokon! Szobám kis ablakán benéz az éji hold S a szivbe végtelen merengő vágyat olt. Igy, csendes esteken, eszembe jutsz nekem Ldes Laczi öcsém, szép fürtös' gy érme keni! Csudás varázs vonul át a nagy éjszakán, Kicsinyke csillag ég a menynek homlokán. Oly fényes, ügy ragyog s én kedves gyermekem E fényes csillagot ím neked szentelem! Hiszen a lét úgyis olyan rideg, sötét, Ki itt utat téveszt, az mély örvénybe lép! Legyen vezéred hát e. csillag kedvesem, Szükséged lesz reá a földi életen! Ott kiint az ágakon megreszket a levél, Csudás regét susog a csendes éji szél; . . A múltnak álmain a lélek ebnereng. Ott fent a hold ragyog — s köny fénylik ide lent! A köny! . . . A bánatok enyhítő könnye ez, A mely a szívbe hat, gyógyit és nem sebez! Te még előtte állsz jövődnek kis 'ácsént. r Vigyázz! ne gyógyítson ily köny szived sebén! Hiába mondanám, te úgy sem értenéd, Hogy én az életben már mennyit szenvedek! Gyermek vagy még nagyon s borúilan homlokod, Jobb is ha játszol és szép álmod folytatod.. Úgyis, — ha véget ér szép álmod gyermekem Lesz még szenvedni mit, ez árva életen! Álmodj azért, tovább, ne bántsa kis szived, Ami úgy faj nekem, ami majd eltemeti íácz. A fellegek között megtört az égi fény, Engem is biztatott sok csalfa, szép remény! Hozzád is eljövend, ha megnősz kis gyerek Es vágyakat nevel érző szived feleit! Mosolya meg igéz, szemében láng honol, Csókot kínál neked kéjt osztó ajkiról; S megnyílt előtted egy tündéri szép világ, De vigyázz át ne lépd, ne lépd át ajtaját! • Előttem is feltűnt hajdan e csalfa táj, S megálltam- illatos, színes virágiiiál. . . Tanulj rólam fiú, kerüld kí e helyet, Lásd én is ott hagy ék egy ifjú eleteti A köny mi itt ragyog, — s a bú a lelkemen E tündér országból bú emlék én nekem! Eveztem én is ott s kicsinyke gondolám Örvénybe vitte a háborgó Oczeán! . . Oly édes este van, szelíd az égi fény; Kicsinyke ágyadon alszol is tán öcsévű! Hisz oly puhán veté meg azt anyánk keze, — Hogy áldja meg szegényt a jóknak Istene! — Alszol szép csendesen, s a kedves homlokon Olyan derült, olyan szelíd mosoly vagyon! Az égi angyalok regélnek tán neked. Én kedves, jó öcsém, te szőke kis gyerek! Álmodj, álmodj tovább; álmod legyen szelíd, Hiszen mig álmodol: az ábránd boldogít! Ha álmod véget ér s felébredsz angyalom, Maradjon a mosoly a kedves homlokon! Ha jő az ébi'edés: csalódásod legyen Rövid,, s viseld ej azt én édes gyermekem! Kétség és csüggedés ne érje el szíved'. Ki küzdni megtanul, ember csak az lehet! Magyar Gyula. eflfogó, s a vasút létrejöttének nagy lökést adó határozatáért, reméljük hogy a vonal '/ 3 részé­ben érdekelt Veszprémmegye is meghozza a köz­munka alapból a maga hozzájárulását. Igy ezen az alapon oly szép összeg létesülne, mely 10 éven át az összes építési tőkének i%-át biztosítaná. Felhívás Magyarország néplanüóíhoz a magyarországi tanilók árvaháza ügyében. fielt' fjódihxiuutll co utáltja.*, nemzet: ozáiuáta, A ez a, líctdvioelé-A <x ítépl'-ctmtófitcx vÁu tBudcxpeóf, unxjiid 29. 4883. Az ujabb kor mindenütt sokat vár a néptaní­tótól, de különösen sokat vár tőle a magyar társa­dalom, mert ez egy békés hódítást, az összes népes­ségnek a nemzeti műveltség utján e haza szent szeretetében való teljes összeforrasztását várja tőle. Számunk egész hadsereg s feladatunkat lelkesedés­sel karolva fel, kétségtelenül mi tehetünk legtöbbet a magyar kultúra s felvilágosodás terjesztésére. De ha a társadalom fokozottabb kívánsággal lép elibünk, ne feledjük azt sem, hogy mindazoknak a kivitelére, a miket tőlünk kíván, s a miken a mi szemeink is lelkesedéssel csiiggenek, csak egy biztos alap van, ha a lanitó oly helyzeiben lesz, hogy öreg napjaira magáért, s kora halála esetén árva gyer­mekeiért nem keilend többé aggódnia. Távol van tőlünk, hogy e kijelentéssel hiva­tásunk teljesítésének mintegy megszabjuk az árát. Nem! Mí, a nagy költő szavaival élve, csak a ma­gunk h ar czk ép esség ét akarjuk emelni. A közoktatási törvény egyesitelt bennünket s ez egységet a közös tanterv, tanfelügyelet, egyletek, egyetemes gyűlések még jobban kifejtették s legkö­zelebbi orsz. képviseleti gyűlésünk még- nagyobb kifejezésre juttatta. Mi érezzük cz egység erejét s ez erő érzeté­ben magunk igyekszünk segíteni azokon, kiket hivatásuk teljesítése közben a kéilelhelleu sors se­gélyre szoril. A nagyinélt. kormány a nyugdíjintézmény által megszüntette ugyan azon aggodalmak aggasztó je­Vas Gereben sirja. Bécs, 188). okt. végén. A magyar közönség tudomására kivánom ezennel hozni, hogy az évek hosszú során át ke­resett sirt, — mely a nemzeti irodalom egyik legkimagaslóbb képviselőjének porladó tetemeit foglalja magában — hála istennek, megtalálnom sikerült! Vas Gereben (Radakovics József) Bécsben a währingi temetőben fekszik és ha a sirt meg is találtam, legyen szabad előre is kijelentenem, hogy bizony még sokáig tartott volna a sir feltalálása, ha a szerencsés véletlen egy önzetlen, derék ma­gyar polgárral össze nem vezet, ki magyaros szi­vélyességgel mutatta meg az utat, melyen ha­ladjak, ha gyorsan akarok czélt érni, — és ezen derék magyar ember Steiner Hugó műépítész Bécs­ben (lakik: II. Kaiser Jokefstrasse 37. sz. a.) És nem hangzott él a pusztában felhívásom a •»Zalai Közlöny* f. évi 78-ik számában; mert Dr. Váli Béla úr volt szives felvilágosifást nyúj­tani a »Veszprem« f. évi 40-ik számában. Dr. Horváth Antal ügyvéd ur Nagy-Kanizsán ezután levelével szerencséltetett meg, mig maga Lévay Imre ur minden mozzanatról értesíteni szíveske­dett és a sok oldalon meleg és gyors támogatás tetemesen mozditá elő, eleinte nagyon is fárad­ságosnak látszó kutatásaimat. •Mint már a »Veszprem« 41-ik számában je­lentem, első utam Nordmanu János úrhoz a »Con­cordia« bécsi irói-egylet érdemdús elnökéhez ve­zetett, ki meleg támogatását helyezte kilátásba: azonban a forró óhaj éa akarat meddő maradt, minthogy másodszori látogatásomnál Nordmann ur kijelenté, hogy a »Cojncordiaban« Vas Gereben nevére nem bir akadni! Ismét várnom kellett. Október 16-án kaptam Lévay Imre ur szí­vességéből a ^Budapesti Hirlap* f. hó 15-iki szá­legét, mely a tanítók keblében saját sorsuk s család­juk sorsa miatt támadhatott, de kivált az árvák ügyé­ben még nagyon sok tenni való maradt. Az árvák sorsán kell tehát mindenekelőtt segítenünk. Gondos­kodnunk kell a magunk gyermekeiről, hogy annál nagyobb buzgósággal szentelhessük magunkat a má­sok gyermekeinek. E czélbólalakult a „Magyarországi taní­tók árva házára gyüjtö egyesület." Elhalt tisztársaink segélytelen árváinak kezünket oda nyúj­tani , ez árvák nevelésének gondjait felvállalni s mindezt az apa sorsához mérten. Ez a feladat az, melynek megoldására Egyesületünk az ország tanítói karát felhívni kívánja. Ily nagy testület, mint a magyarországi taní­tótestület, a siker minden reményével veheti kezébe az ügyet. Felhívjuk tehát, hogy mint ily testülethez méltó, alkalmazza első sorban az önsegély elvét és pedig akkép, hogy mind maga tegye meg, a mit kötelességének érez, mind forduljon oda a néphez, melynek a (anitó életét szentelte; a társadalomhoz, melynek alapj/it lerakni segiti s fentarlásában köz­reműködik, s az egyházhoz, melynek buzgó íagokat nevel s szertartásaiban tevékeny részt vesz. Gyűj­tői veink kel vegyük igénybe ekkáp azt a közönséget is, melynek szolgálni éltünk feladata. A gyűjtést az egész országban Egyesüldünk fogja kezébe venni. E végből fölhívja a tanító egye­sületeket, alkossanak a maguk keblében gyüjfőbi­zottságokat s e bizottságok lépjenek velünk érintke­zésbe, s gyűjtéseiket hozzánk a központi pénztárba (Rolni József pénztáritokhoz Budapest I. k. ország­ház-uteza 13. sz.) küldjék. A Xéptanitók Lapja pedig, mely a tanítóság egységének szintén egyik eszköze, mint eddig ugy ezután is képviselni fogja ez ügyet, közli a gyűjtéseket s a gyűjtők névsorát. Alapszabályainkat, a Xéptanitók Lapja utján ösmeri már a magyar tanítóság s láthatja abból, hogy a magyarországi tanítók árvaháza az Eötvös­alapnak, mely szintén a tanítóságé, testvérintézménye ; a kettő hivatva vau egy közös eszmét szolgálni, egy közös czélért folytatni működését. Láthatja, hogy a „Magyarországi tanítók árva­háza" a. magyarországi tanítók tulajdonát fogja ké­pezni vallás, nemzetiség, nem és fokozati különbség nélkül. S láthatja végre azt is, hogy ez alap felett, annak szervezetét, működésbe tételét stb. illetőleg csak az a testület lesz hivatva határozni, melyben az alap gyűjtői, az ország tanítói képviselve lesz­nek, t. i. az orsz. képviseleti tanítói közgyűlés. Ragadjunk meg tehát minden alkalmat s az árvák szent, érdekében emeljük fel buzdító szavainkat mindenütt, vegyük fel az árvák ügyét s kövessünk el mindent, hogy a magyar tanitó ne aggódjék többé elmaradt árvái sorsa felett! Kelt Budapesten, 1883. június 2-án tartott első egyleti közgyűlésünkben. A magyarországi tanítók árvaházára gyűjtő eg yesület. ^BMMmiif—finf — in 1 w irr mát, mely Vas Gerebenről bővebb felvilágosítást nyújtott.*) Ennek folytán még az nap (16-án) á bécsi rendőrség központi irodájával érintkezésbe bocsájtkoztam és estéig sikerült kipuhatolnom Steiner műépítész ur czimet. Félre téve minden etiquette-t, még azon este Steiner urnái tisztele­met tettem és tőle tudtam meg a valót, hogy ő nemcsak azt tudja, hogy Vas Gereben a währingi temetőben fekszik, hanem mint ereklyét őrzi a boldogult iró érczkoporsójának a kulcsát. Persze a sir közelebbi megjelelését' csak ké­sőbb tudhattam meg, és f. hó 25-én magam ko­csiztam ki a sírkertbe, kezemben volt a Steiner úrtól nyert sir száma és megnéztem, ha ez" a való­val megegyez-e; mert Steiner ur segéde által és' nem személyesen szerezte meg a számot. F. hó 25-én d. e. 10 órakor a nagy iró sió­jánál voltam. Midőn Vas Gereben után tudakozódtam a sirkerti irodában, az ott levő tisztviselő e sza­vakkal felelt: Aha das ist der imgarische Dichter ! Istenem ! Mennyire ismerhették Bécsben is Vas Gerebent, ha már ilyen alsóbb rangú tiszt­viselők is ismerték nevét! Felütötte a naplót, merev ujjával odamuta­tott a lapra is szégyenljem talán beval­lani, hogy köny, a fájdalom könye tódult sze­membe midőn a hideg, érzéketlen lapról olvas­tam le, hogy a magyarok legnagyobb Íróinak egyike nem nyugszik saját sírjában, hanem har­minczkilencz társával aluszsza örök álmát egy közös sírban ! Tehát negyvenen vannak egy sírban! Megvallom, leverten közeledtem a sírhoz, mely közel a temető bejáratánál fekszik., A tisztviselő odakísért az 1233. számú cs'07 port-, illetve közös sirhoz; Kik azok, kik nagy ,Pápaj Lapok"-nak már ocl. hó liriki száma Szérk, •) A utalt Steiner Hugó úrra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom