Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-10-21

baköz és a Képcementi árterület nyert e kedvező körülmény által sokat, hol ezernyi hektár, melyeken még kevéssel ezelőtt az ár- és belvíz hempelygeté szennyes hullámait, került ujolag müvelés alá s nagyobbrészt repczével vettetett be. A termelés u kezelés terén még mindig igen sok a kívánni való. Mert a legtöbb vidéken esak az ősöktől átvett módon folyik a gazdálkodás, s az ujabb kor fokozott kívánalmának csak annyiban felelnek meg, hogy erőltetett szemesgabim termelísre törekszenek s ennek kedveért elhanyagolják a takarmány- és kereskedelmi növények termelését. A talajjavítás terén alagcsövezés, csatornázás stb. által a mult évben is csak néhány nagybirtokos és társulat fejtelt ki némi tevékenységet, a kistermelők nagy tömege az ezirányu törekvések iránt mint eddigelé, ugy jelenleg is, teljesen közönyös maradt. — Nevszerint Zala, Vas, Győr és Sopronmegyék valtak azok, melyekben a talajjavítás! munkálatok részint folytattattak, részint megkezdettek. Összeseit 617 hold Ion atagcsövezéssel ellátva, 835 hold lecsapolva, 113 hold vízvezetékkel átszelve, Ezenkívül megkezdetett a Zalamegyébe kebelezett kogyári és váliczkai, egyben 10.380 hold terjedelmű völgyek szabályozása is. A szántóföldek rendszeres megművelésének egy másik akadályát a legszükségesebb vonós marhának, különösen kamarakerületünk határszéli járásaiban érezhető hiánya képezi. Ennek következtében nagy területek egészen parlagon hevernek s a bevetettek sem részesülnek a szükséges gondozásban, miután a tetemesen sülyedt marhaállománynál fogva, rendszeres s kielégítő tárgyalásról szó sem lehet. Fővárosi levél. A versenyek. Budapest, okt. 18. A verseny a tettek rugója. Ezt akkor tapasztaltam legelőször, mikor gyermekkoromban egy pályadíj elnyeréséért versenyeztem. A feladat egyszorozási művelet volt^ a pályadíj egy darab vajas kenyér. Soha azelőtt egy szorozást hiba nélkül megcsinálni képes nem lettem volna. De a verseny tettre, igyekezetre, figyelemre buzdított és én elnyertem — a vajas kenyeret. Azóta nagyra becsülöm a versenyeket, melyek minden téren a haladás előmozdítói. Nincs tér, tekintsük bár a tudományt, művészetet, ipart és kereskedelmet, hol a verseny üdvös hatása ne mutatkoznék. A tudós a babérért versenyez. A művész, hogy minél tökéletesebbet alkosson. Az iparban ideálisabb a verseny, de eredménye is kézzelfoghatóbb. Hát még a kereskedelemre, mily óriási befolyása vau a versenynek! Es együttvéve: tudomány és művészet, ipar és kereskedelem, hogy pangna, tengődne az áldásos verseny nélkül. A régi rómaiaknál és görögöknél a versenyt a nevelés egyik jelentékeny facktoranak tekintették és az olympiádák, e nagy, nemzeti versenyek roppant horderővel birtak a római ifjak nevelésére. Örvendetesen tapasztaljuk, hogy korunk is mind jobban kezd számolni e fontos tényezővel és mindinkább meggyőződik róla, hogy a verseny a tettek rugója. Különösen örömünkre szolgái pedig, hogy a jótékony versenyen ott is kezdünk immár találkozni, ahol eddig csak kevéssé tapasztaltuk: a mezőgazdaság terén. A verseny itt beláthatatlan nagy és nemzetjgazdászatilag is fontos eredményeket hozhat léire. A gazdák versenyezni kezdenek egymással földeik czélszerü művelésében, nemesebb állatfajok cs termények tenyésztésében és meghonosításában es - a mi nagy fontossággal bir — gazdasági fölszerelésük tökéletességében. Hiszen éppen most értek véget az egész országban az ekeversenyekkel rendszeresített gazdasági kiállítások. Es mi más a kiállítás, mint a verseny piacza, mint felhívás a versenyre. Es ezeknek a gazdasági kiállításoknak kiszámíthatatlan nagy befolyásuk van mezőgazdaságunk és gazd. gépiparunk fejlődésére nézve. Itt van például a Krumpach-féle hármas eke. Volt-e csak egy évvel ezelőtt gazda, a ki a Krumpach-féle ekét ismerte volna? Es van-e ma csak rövid egy év után gazda, a ki a Krumpach-féle 3-as ekét ne ismerné? És mi tette ezt: a verseny! A geniális Krumpach , a ki saját találmányú 3-as ekéjével egy év óta minden versenyen részt vett és kevés kivétellel mindenütt az első díjat nyerte, a ki szerény magyar találmányával sikra mert szállni a leghíresebb angol czégekkel, az ekék e „Kimcsemi"jének feltalálója szegény kaposvári kovács volt, a kinek a mult évben az a szerencsés ötlete támadt, hogy elmenjen az agárdi versenyre. Itt jelen volt Tarnóczy Gusztáv is, ki látva az ismeretlen eke működését, felismerte benne a genialis alapgondolatot, a czélszerü eszmét, az ekét azonnal bizományába, védszárnyai alá vette, szabadalmaztatta, nem nyugodott addig, mig a hires magyar Schlick-féle vasöntöde és gépgyár el nem vállalta készítését, meg nem vette Krumpakh szabadalmát és magát a feltalálót nem alkalmazta uj gazdasági gépgyárának vezetőjévé. Itt kezdődött aztán a verseny hatalmának bebizonyítása, az eke diadalútja. Tarnóczy Gusztáv egy év óta viszi ez ekét versenyre és folytonos győzelemre. Nagyszombaton: első rendü díszoklevelet nyert. Szentesen: első díjat. Nagyváradon: ezüst érmet és dicsérő oklevelet. Kulán: a legnagyobb dijat, elismerő oklevelet. Bács-Almáson: egyhangúlag első díjat, arany díszoklevéllel. Lepsényben : első kitüntetési okmányt. A nyitravölgyi gazd. egylet összehasonlító kísérleténél fényesen győzött. Eperjesen: arany disz oklevelet nyert. A Tepliczén: az első díjat. AbaujSzántóu: nagy nyilvános elismerést. Szepesváralján: elsőrendű diszokmányt. Szatmárott: elismerő okmányt* Szilágy-Somlyón: szintén. Ipolyságon szintén kitüntetést nyert. Ugyan igy Esztergomban, Losonczon és Komáromban is első rendü kitüntetéseket és dús elismerést. íme a verseny hatalma. Egy év előtt még kizárólag külföldi gyártmányok uralkodtak e téren és most Tarnóczy, e testestül lelkestől magyar ember, Krumpach magyartalálmányával, melyet még egy évvel ezelőtt senki sem ismert és melyet a Schlick-féle hazai gyár készit Tarnóczy számára, rövid egy év alatt kezdi az angol gyártmányokat a magyar piaczról leszorítani. A mezőgazdaságra nézve pedig kimondhatatlan nagy hatása van a kitűnő gazdasági eszközöknek, melyek a verseny folytán mind tökéletesebben készíttetnek. Vajha minden téren tapasztalhatnák a verseny jótékony hatását, akkor sehol sem volna pangás. — Mert a verseny a tett rugója. r. /. Veszprémből. — i8%3. október 20-áii. A szüret elég kedvezóleg folyik le, majdnem teljesen befejezik. Az eredmény mind mennyiségre, mind pedig minőségre nézve kielégítő. Az egész szüret alatt" az idő igen kedvező volt. különösen azokra, kik eddig befejezték; a későbbiekre ugylátszik nem lesz oly kedvező, mert e héten már szaKadozott esőzések voltak. Az új bor erősen dolgozik, ugy anynyira, hogy életveszélyes a pinczébe behatolni; ámult héten Tex Jakabué veszprémi lakosliő almádi szőlejében a szénéleg következtében röktön meghalt. Ugyan mult héten 13-áu Almádiban, Czomai János szőlőtulajdonos kocsisa, amint, az ujL orral megrakott pinczébe bement valamit kihozni, be is hatolt majdnem egész a pincze végéig; de tovább nem birta ki a szényéleget, a hordók közt össze rogyott; gazgája utánna ment testvérével, hogy a szerencsétlent kimentik, de csak hamar tántorogva kénytelenek voltak vissza térni. A nagy vészkiáltásokra a szomszédok összefutottak, hanem senkinek sem volt bátorsága életét veszélyeztetni, végre llacskó József veszprémi lakatos segéd, ki ngos Forintos István kanonok úr szőlejében volt, életét feláldozva egyik társával befutott a pinczébe s a szerencsétlen félig holt kocsist kihurczolták. A frís levegő és a kanonok urnái levő „Brázai borszesz" általi bedörzsölés következtében magához jött. Az eszméletre ébredt kocsis az önfeláldozóknak s a segélynyujtóuak avval fizetett meg. hogy össekáromolta őket, mondván: „minek bántják őt"! felugrott fekkelyéből s elfuiott. A veszprémi íiaralság, jövő hó 10-ére lánczmulatságot rendez. E hó 17-én este Vj7 órakor tüzlárma volt,, mely csakhamar lecsendesült, mert csakugyan nem volt más mint lárma. Egyik kereskedő boltban a petroleom-láinpa eidölt s a kifolyt petróleum meggyulladt, az égő lámpát a segéd az udvarra dobta, hol világosságot csinált; az okozta, hogy a tűztoronyban tüzet jeleztek. A megyei börlönben mint halljuk a rabok közt kiütött a himlő betegség. Egyhangú városi csendéletünk ugy látszik feléled, mert mint értesülünk Jakab Lajos színtársulata Székesfehérvárról városunkba jön. De hol tartja előadásait? színházunk nincs; a volt szinház átalakíttatott bérházzá: hacsak a „Korona" vendéglőben nem ! de az kicsiny lesz színháznak. Bizony itt volna ideje gondoskodnunk egy állandó .színházról! Vaczkó Antal bérkocsist, ki több rendbeli betöréseket követett el, s legutóbb t. Androvics Imre utbiztos ur lakását feltörte s onnét több ruhaneműt ellopott, a helybeli kir. törvényszék 3'/, évi börtönre itélte. Nemo. Irodalom és művészet. — A Regényvilág harmadik évfolyamának befejezését már jeleztük, most ismét örömmel ragadjuk meg az alkalmat annak közlésére, hogy Révai testvérek e kitűnő szépirodalmi vállalatának immár negyedik évfolyama is megindult és az első két füzet szerkesztőségünknek ís megküldetett. A mi e vállalatot életképessé tette, a mi a magyar szápirodalom elsőrangú közlönyévé emelte, nem más, mint az a körülmény, hogy kitűzött progjamjához e lap mindig hü maradt és a czélt, melyet maga elé tűzött, hogy felvirágoztatja az eredeti regényirodalmat, már az előbbi évfolyamokban is megvalósittotta. — Az uj évfolyamot Jókai Mór vezeti be »A c/.igánybáró* czimü regényével. Koszorús irórik nem r

i0 rui a mi ajánlatunkra. A negyedik regény ez már mit a Regényvilág számára irt. Érdekes hir g

ya

' nánt közöljük, hogy a regényt az iró gyám

; leánya Jókai: Róza kisassz:ny rajzai díszítik és az első két kép után Ítélve, ónja alól szép e

0

U gok kerülnek ki. Beniczky Bajza Lenke ,^ erdei lak« czimü regényével szerepel az u

j é

v

. folyam régi jeles munkatársai között. Egy^ legvonzóbb és egyszersmiud egyik legérdekesebb müvét a kötetnek ez évben Robida »Száz év mulvao czimü fantastikus regénye fogja kép

ezn

j Robida müve is számtalan illustratiójával V

aä diszitve, miket az a körülmény tesz érdekessé hogy egytöl-egyig maga a szerző rajzolta. A tárczarovatban a régi ismerősökkel találkozunk »Fekete ördög« is bevonult egy gyönyörű csevegéssel. Czime; Mi is az a szerelem} Hölgy, közönségünket érdekelni fogja. A ki már tudja megítélheti, csakugyan igy van-e, a ki meg csak sejti, tanu.hat belőle. Mutatványpéldányt a »Regényvilág«- ból szivesen küld a kiadóhivatal egyszerű megkeresésre. Előfizetési ára negyedévre i frt 95 kr., félévre 3 frt 90 kr., egész évre -, frt 80 kr. Egyes szám ára 15 kr. —A magyar millenárium. StampfelKároly királyi udvari könyvkereskedő kiadásában Pozsonyban, Helmár Ágost királyi fögymuásiumi tanár úrtól egy kétíves füzetke jelent meg, melynek czime: A magyar millenárium. Visszapil. laniás Magyarország 1000 éves történetére. Az iró neve, kinek Bonfiniusrol irt müvét a magyar tudományos akadémia annak idején pályadíjjal tüutette ki elegendő biztosítékul szolgál arra nézve, hogy itt nem selejtes vásári munkával van dolgunk, amint csakugyan ez alkalmi iratkában nemzeti politikai alkotmány és irodalom történetünknek főbb mozzanatai vonzó alakban csoportosítva a magyar nemzet ezeréves fönnállásának nagy vonásokban rajzolt sikerült képét nyújtják. A számos képpel ellátott füzetkének felette diszes kiállítása a derék kiadónak ízléséről tesz tanúságot. Ha végül még fölemlítjük, hogy az ára 20 krban van megállapítva., pillanatig sem kételkedünk benne, hogy ezen alkalmi füzetke könyvpiaezunk egyik legkelendőbb czikkét fogja képezni. — A „Képes családi lapok'- 3-ik számának tartalma: Az első pohár; elbeszélés, irta Sziklay János, (vége.) — Vallomások; költemény, rrta Kenézy Csatár. — A bosszú; rajz, irta Kunhegyi Miklós. — Gondolatok. — Az égben; rettentő história, írta Ries Hermin. (vége.) — Florette vagy IV; Henrik első szerelme; beszély, közli Torossy János, (vége.) — Gondolatok; irta Zs...a. — Ut az örvénybe; elbeszélés, irta Szarvasi Lajos, (folyt, köv.) — A hir halottja: költemény, (Müllertöl) fordította Simay János. — Képmagyarázat — Mindenféle. Képei: Laxenburg. (Ä trónörökösné csólnak sétán.) — A lövész-királynő. — Fogságban. Melléklet „az önző" czimü regény 33—48 oldala. — Mai számunkhoz van mellékelve a „Növilág"' október havi száma. A borítékon: Heti naptár. — Sakk talány. — öszszetett számrejtvény. — Talányok megfejtése.— Megfejtők névsora.— Kérdések. — Feleletek. — A kis lutri húzásai. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál. Budapest. IV. ker. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. ^Grim Gusztáv könyvkiadótól Budapesten mégkaptuk a Toussaint-Langenscheidtféle franezia levelek 3-ikát. E hasznos és gyakorlati vállalatot melegen ajánljuk mindazoknak, kik a franczia nyelvet aránylag könnyű módon akarják elsajátítani. Előfizetési ár a 40 levélből álló teljes műre 10 frt, 20 levélre 5 frt 50 kr, 10 levélre 3 frt; egyes levelek 30 krjával kaphatók minden könyvkereskedésben — A „Magyar háziasszony." Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap, mely a magyar taik egymásnak legjobban megfelelnek. A szerelmet az emberi szivböl egészen ki kell vetni, mert az nem egyéb rosz bolondságnál. Mily szépen irja ezt le halhatatlanunk! A phalauster főnöke — egy aggastyán — Évára s még egy nőre mutatva szól: »E két nő pártalan Jelentkezzék, ki párjául igényli. Adám. Ezt én igénylem. Az aggastyán. Tudósi véleményed. Tuaós. fvizsgálva őket.) Rajongó férfi és idegbeteg nő Korcs nemzedéket szül, ez nem helyes pár. Nagyszerű e rész, azért azt hiszem, számithatok bocsánatra, ha idézem tovább is. Adám. De én nem állok el, ha ö akarja. Éva. Tiéd vagyok nagylelkű férfiú. Ádám. Szeretlek hölgy, szivem egész hevével. Éva. Szeretlek én is, érzem mindörökre. • Tudós. Ez örülés. Sajátságos valóban, A mult kísértetet föltűnni látra Világos századunkban. Honnan ez? Adám. Az édenkertnek egy késő sugara Aggastyán. Sajnálatos. j. Adám. Ne szánjatok. Miénk Ez örülés, mi józanságtokat Nem irigyeljük. Hisz mi a világon Nagy és nemes volt, mind ily örülés, Melynek higgadt gond korlátot nem ir. Szellembeszéd az, mely nemes köröktül Felénk rebeg, njint édes zöngemény. Tahúja, hogy lelkünk vele rokon, S megvetjük e földnek hitvány porát, Keresve útat a magasb körökbe. A gyermekek állami dajkáknak adatnak át, kik neveltetésükre felügyelnek; úgy hogy a gyermek midőn felnő, nem ismeri szülőit s a szülő nem gyermekét. Plató ez által azt reméli elérhetni, hogy a gyermek nem tudván kik szülői, mindenkiben, ki nála pár évtizeddel idősebb, azokat véli s igy minden öregebbet tisztel; viszont a szülök nem ismervén gyermekeikre, minden fiatalabbat annak tartanak s igy mindnyáját szeretik. E szép, de hideg eszmét igy fűzi tovább Plató,— mint később St. Simon is —: mert a gyermekek különböző tehetségeket mutatnak, minden polgár tehetsége szerinti rangba helyezendő. Ezért a gyermekek koponya -alkotását orvosoknak kell megvizsgálniuk. Madách ezt igy mutatja föl: Az aggastyán'. Ma két gyerek tölte be az időt, Melyben szükséges volt az anyagond. Most a közös növelde várja őket. Elő, elő! A gyermekek elövezettetvén, igy folytatja szavát Tudós! vizsgáld fejalkatásukat E gyermekeknek. A tudós (észlelve őket) E gyermeket orvosnak kell tanítni, Ebből pásztor lesz. Az aggastyán. El tehát velők. S mit sem használ Éva ellenkezése, mert az állam oly hatalom, mely az egyesnek semmi jogot nem enged, hanem csak kötelességeket rak vállára, mely nem ismeri s nem méltányolja az anyai szeretetet, mely nem. tür más beszédet, más akaratot, s me-Jy megfenyíti a parancsai ellen vétőket. Igy tér/delteti Madách Platót borsóra, mert eszméibei; elmerült s tulkai tilosban jártak, de hadd álljc | itt maga a költemény. x

gg<*styáiu HarminczadikiN* ám. Luther (kilépve a sorból) Itt vagytok. Az aggastyán. Te ismét Mértéktelen fűtötted a kazánt Valóban úgy látszik, hogy szenvedélyed Veszélybe hozni az egész phalaustert. — Ezért ma nem ebédelsz. Kétszáz kiienczedik. Cassius (kilépve) Itt! Az aggastyán. Tégedet harmadszor intelek már Hogy ok nélkül ker essz verekedést. Gyógyitni fognak mig megszelídülsz Négyszázadik szám! Plató (kilépve.) Hallom. Az aggastyán. Már megint Ugy elmerültél álomképeidben, Hogy a rádbizott marha kárha ment. Hogy ébren légy borsón fogsz térdepelni. Az állam mindenhatóságának, mely lelketlen eszközt akar az emberből csinálni, lehelne-e megsemmisítöbb kigunyolása, mint az emiitett nevetséges büntetések, melyekkel nem kis gyermekek, nem is közönséges emberek, hanem földünknek szellemóriásai sújtatnak. Valaki nagyokat mondott társalgás közben, a többek közt igy beszélvén utazásáról: Oly hegyek között jártam, hogy amint eltüsszentem magam, a visszhang azt kiáltá: Egészségére! Plató beszédjére ily más feleletet adó visszhang Madáchnak e költeménye. Kimutatja Plató állameszméjének hiányát, melyet már'

Aristoteles észrevett s mely nem egyéb, minthogy tekinteten k»vül hagyattak az egyén és szükségletei. »Mint napjaink utópia keresői, Plató is a helyett, hogy a posteriori, azaz az emberi szükségletek és érzelmek vizsgálódásán alapuló theoriát fejtett volna ki — fölállított egy a priori elméletet, hogy az államnak milyennek kellene lennie, ezen elmélet szerint pedig az emberi érzelmek tekintetbe nem vétetnek.* (Lewes) Nem szándékozom a Madách müvén végig vonuló pessimistának látszó eszméről szólani, csak fölvett tárgyamnál maradva, azt mondom, hogy Madách —ki tudta, érezte, mily nemesítő befolyással vannak a Plató által kiküszöbölni akart érzelmek az emberi lélekre, az ezek hiányából következő ridegséget igyekszik a lehető legerőteljesebben visszaadni e képben. Az emberi életet boldognak ismeri el, de csak úgy, ha az érzelmek az eszmékkel, vagy is a szív az észszel összhangzóan. működik s ez által amaz nem nyomatik el teljesen. Nem mondható hát a Byron-féle világfájdalom költőjének, annál kevésbbé a Hartman pessimismus dalnokának, sőt szembe állítható az igazi pes ámista költővel, az olasz Giacomo Leonardival, mert mig ez az élet nyomorúságát hirdette, melyen csak a halál segíthet, addig ö — bár végigmutatja az emberi'működés hiába» valóságát, a történetet vévén kalauzul — minden szenvedés balzsamául a szerelmet és vallásosságot mondja. Ez a szerelem tartja vissza az emberiség tönkrejutása miatt a magát mélységbe vetni akaró Ádámot s ez a vallásosság ad erőt további munkájára. Mily éles ellentét! Plató a szerelmet zavarok előidézőjének mondja, Madách a kétségbeesett embernek ezt nyújtja vigasztalásul; Plató a nőt csak azért mondja szükségesnek, hogy az emberiség ki ne haljon, Madách, hogy az élet keserűségét annak szerelmével édesítsük meg; Plató úgyszólván állattá aljasítja a. nőt, Madách fölemeli a férfi védangyalává. Azt hiszem fölösleges a figyelmeztetés; mutatják maguk az idézetek, hogy mily mesterileg veszi ki Madách Plató Respublikájából a főbb eszméket s mint teszi azokat vagy nevetségesekké, vagy visszataszító ridegekké; \\x9i juk a lángész hatalmát, mely teljes rajzot adA hány vonással s tetszése szerint hullámoztaU érzelmeinket;.