Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-03-12

IX. évfolyam. 12. szám. jVleejelenllc minden va

sarnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ intézendők. Bérmentetlen levelek, csuk ismert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. pápa város liatóságánalc, a pápai j PAPAI LAPOK Pápa, 1882. márczius 12. Hirdetések a lap számára felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN ó-collegiumi épület. Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. H i r d e t é s ek 1 hasábos petitsor térfogata után & kr, nyilttérben 25 krral számítatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. ólélcoivy nőegylet-, isin erettexj eszilövész-. Jcovcsolya-, tixzoltóegyleteltnelc, a pápai lcertésxeUtársxxlatnali és tölbb pápaviclélii egyesületnek Jiivalalos közlönye. Pápa, 1882. márc. 11. Nem csekély fontosságú tárgy fordult elő múltkori megyegyülésünkon. Esztergom vármegye közönsége egy kérvénynyel járult a képviselőházhoz, mely — pártolás végett — megyénknek is megküldeteit. A kérvény azt tartalmazza, hogy a megyei tisztviselőknek elöregedésük, vagy különbeni uiunknképlelenségük esetében úgy maguk személyére, valamint hátramaradt özvegyeik és árváik számára a nyugalmi ellátás az állami tisztviselőkkel hasonlóan lörvényhozásilag biztosillassék. Ki ne látná he e kérvény leljes jogosultságát? A ki ismeri azon ezerféle teendőket, miket a megyék tisztviselőinek végeznie kell; - a ki tudja, hogy a megyei tisztviselő — miként ezt a törvény is előírja — nemcsak a szoros értelemben veit megyei önkormányzati ügyekel végzi, de ma már igazán első és legfőbb sorban az állami közigazgatás közvetítésében is erős részt vesz: — az beláthatja és be is látja, hogy azon tevékenységi kört, melyet a megyék tisztviselői betöltenek, távolról sem leket mássá feltüntetni, mint az állami tisztviselőiét! Ha tehát nincs különbség a tevékenységi körre nézve a megyei és állami tisztviselők közöli, — méltán kérdhetjük, miért van oly óriási, nem igazolt különbség a dotacziókban ? S mivel ma már a megyei hivatalokat, ill nem részletezhető okoknál fogva, többé nem a középnemesség foglalja el, kik nem szorulnak rá a fizetésre, — megvalljuk, nem találjuk igazságosnak, hogy a megyei tisztviselők miért ne biztositlatnának elöregedésük, vagy munkaképtelenségük esetében az állami tisztviselőkkel hasonlóan? Kétségtelen ma már, hogy mindenki, a ki a közigazgatásnak józan reformját akarja, a ki nem akarja, hogy esetlegességeknek legyenek kitéve tisztviselőink, — az nem zárkózna! ik el azon közigazgatási reform elöl, meíy véget akar vetni a mostani tarthatlan állapotnak. Az, a mit Eötvös Károly képviselő, s megyei biz. tag akar, — nagyon megboszúila már magát eddig is a nemzetiségi megyékben. S bár megyénk közgyűlése csekély, nyolez szónyi többséggel nem tette magáévá Esztergom megyének fennebb rajzolt feliratát — mi nem kételkedünk abban hogy az események, s a közel jövő kérlelhetlemil fogja követelni, hogy a megyei tisztikar se tekintessék másnak, mint állami tisztviselőknek. Nem annyira a nagy fizetés, mint inkább a — biztos fizetés és nyugdíj hódil. Ha megyénk tisztviselői nem lesznek kénytelenek félni először attól, hogy minél inkább s jobban teljesitik az allamkormány állal rájuk bizott teendőket, értjük p. o. szolgabiráinknak az adó ügyekben való kellemetlen kivaláskórét, — annál hamarább, s könyebben veszítik el a hivatalban maradáshoz feltétlenül szükséges népszerűséget; — ha másodszor előre számithatnak arra, hogy a megyei közszolgálatra szentelvén hosszú időkön át idejüket, tehetségüket, majd az elöregedés, vagy betegség esetéhen nem koldusbot vár rájuk és családukra, de tisztességesen megérdemlett nyugdíj: — bizonyára azzal az odaadással, azzal a nyugodt lelkiismeretes buzgalommal töltenék be feladatukat, melyet csak egy teljes anyagi biztonságot nyújtó hivatal kívánhat. Jly szempontból vévé Esztergom megyének feliratát, részünkről csak sajnálkozásunknak adunk kifejezést, hogy azt, daczára a mellette felszólalók meleg felszólalásainak, megyénk legutóbbi közgyűlése nem tette magáévá! Egy megye bis. tag. Megyei közgyűlés, 1882. évi mártius 6-, 7- és 8. napjain. Báró Fiáth Ferencz főispán az ülést megnyitván, üdvözli a szép számmal megjelent bizottsági tagokat, s Örömmel jelenti, hogy a számonkérö széki ülésen a közigazgatási tisztviselők tevékenysége teljesen kielégítőnek találtatott. Véghely Dezső alispán kegyelettel emlékezvén meg a január 31-én elhunyt Grof Festetich Ágost megyei bizottsági tag és nagybirtokos érdemeiről, indítványozza, hogy elhunyta fölött a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki részvétét. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Hetesy Dániel m. bizottsági tagnak — a közgyűlés előtt kellő időben beadott — indítványa, a napirendre térés előtt vétetett tárgyalás alá. Hetessy indítványa az államjavak eladásának, a lapunk 188r. évi 4. számában Lévay Imre jeles tollából irt vezérczikke által is szellőztetett kérdésével foglalkozott, s kéri, hegy a törvényhozó testülethez felirat intéztessék és abban fejeztessék ki, hogy Veszprémmegye közönsége az államjavak további eladása ellen ünnepélyesen tiltakozik. Hetessy élőszóval is hosszasabban indokolja indítványát. Eötvös Károly orsz. képviselő elvileg helyesli Hetessy indítványát, de az ünnepélyes tiltakozás helyett az országgyűléshez feliratot indítványoz, mely a társtörvényhatóságokhoz is pártolás végett megküldessék. — A feliratban kifejeztetni óhajtja, hogy az eladás — ha az szükséges — hitelintézet közvetítésével, hosszú fizetési idő kikötése mellett eszközöltessék, továbbá, hogy az eladás telepítéssel köttessék össze, ugy hogy az államjavakra magyar községek telepitessenek. Antal Gábor az indítvány fölött napirendre térést hoz javaslatba, mert az államjavak eladása mai nap nem politicai kérdés, mint volt akkor, midőn az állam jövedelmének és hitelének az képezte alapját; hanem egyszerű gazdászati kérdés. Gazdászati tekintetben pedig csak helyeselhető, hogy inkább adjon el az állam 3—4 %-ot jövedelmező jószágokat, mint drágább kölcsönöktől fizessen 6—7 % kamatot. Alkalmas is a mostani időpont az államjavak értékesítésére; mivel a pénz magyarországon soha olcsóbb nem volt mint most, magától értetik tehát, hogy a birtokok jó áron értékesíthetők, a mint hogy e szempontból az országgyűlés egyik pártja sem ellenezte ezen birtokok eladását. A birtokok értékesítésének módja ellen sem lehet alapos kifogást tenni, mert hogy a mult évben is 5 millió érték volt kitűzve eladásra cs csak 2 milló adatott el. az mutatja legjobban, hogy a kormány csak akkor adja el a birtokokat, ha értök kellő árt kap. Az Eötvös által ajánlott két eladási módozat helyes ugyan, hanem tőle nem lehet nagy eredményt várni, mert a hitelintézet ujtáni eladást megkísértette nálunk a »Belga bank« és nem csak azon községek mentek tönkre, melyek tőle törlesztésre birtokot vettek, hanem maga a bank is megbukott. A telepítés pedig minden ministerium programmjában benn volt, dc azért egyik sem telepíthetett, mert ennek keresztül vitele sok gyakorlati nehézséggel jár. Nem is óhajtja, hogy veszprémmegye ezen kérdéssel, melyre nézve már az országgyűlés határozott, és a mely a birtok részek tüzetes ismerete nélkül helyesen meg sem ítélhető, foglalkozzék és erre nézve a kormánynak és országgyűlésnek tanácsokat adjon : hanem foglalkozzék inkább saját ügyeivel. Elnöklő főispán ajánlatára azonban a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a módosított indítványt. A belügyministerium a megyének az 1880. évi XXXVII. t. cz. 15. §-a alapján föntartott s a tüzrendörségről, a hernyók és kártékony rovarok kiirtásáról, a dajkálásra kiadott csecsemők és az ezeket ápolás alá vett dajkák nyilvántartására vonatkozólag, az éneklő madarak védelméről, a szerb tövis kiirtásáról, végre az 1872: VIII. törvényezikk 5. §-ában felsorolt iparágaknak gyakorlása tárgyában alkotott szabályrendeleteket megerősítési záradékkal ellátottan viszszaküldi. — A szabályrendeletek kinyomatni, a községeknek és a m. bizottsági tagoknak megküldetni rendeltetnek. A belügyministerium leirata ellenében, mely szerint a megyei költségvetésben előirányzott I összegekből már korábban tett levonásokat a ministerium most is föntartja, szót emelt Fenyvessy Ferencz országgyűlési képviselő, s élesen kel ki a megye jogos igényeit figyelmen kivül hagyó eljárás ellen, és kéri, hogy az állandó választmány javaslatára, ujabb és indokolt felirat intéztessék, a központban nélkülözhetlcn 7-ik dijnok alkalmazása iránt felirat intéztessék. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Fenyvessy indítványát. A belügyministerium azon intézménye, mely szerint a gyámpénztárnál az érintkezési órák szabályozása és egy rendkívüli dijnok alkalmazása tárgyában hozott közgyűlési határozatot azzal hagyja helyben, hogy ezen dijnok alkalmazása 6 hónál többre nem terjedhet, tudomásul vétetett. Ugyanazon ministerium határozata olvastatott, miszerint a megtakarítási alap terhére engedélyezett 2 dijnok a feltétlen szükség esetére ez évre is alkalmazható, ellenben a kért 3-ik dijnok megtagadtatik. Tudomásul vétetett. A közigazgatási bizottság megkeresésére elhatároztatott, hogy az árvaszéki irodában rendkívül felszaporodott irodai hátralékok feldolgozására 2 havi időtartamra 80 kr. napidíj mellett két rendkívüli dijnok alkalmaztatik, s engedélyezése iránt a belügyministeriumhoz indokolt felirat indíttatik. Felolvastatott a beiügyministernek azon intézménye, mellyel Bársonyos, Lázi, Sikátor, Varsány, Péterd, Romand, Gyiróth, Gicz és Nagy Dém községeknek és az ezen községekben létező uradalmaknak, továbbá B.-Tamási község részéről a pannonhalmi főapátságnak Györmegyéhez leendő átkeblezéseik iránt beadott kérvényét kimerítő nyilatkozat tétel végett leküldi. — Mielőtt ez ügyben érdemleges fölterjesztés tétetnék, Véghely Dezső alispán elnöklete alatt br. Fiáth Miklós, Anyós László, Anyós Tivadar, André Gyula és Szőuyeghy Alajos m. biz. tagok kiküldetnek, hogy a mozgalom indító okát kinyomozván, és a községeket felvilágositatván, a vizsgálat eredményéről és arról mielőbb jelentést tenni szíveskedjenek, vájjon nem volna-e lehető a zirci járás székhelyét a kir. iárásbiróság és kir. adóhivatallal együtt a járásnak lehetőleg központjára áthelyezni. A belügyminister a megyének azon határozatát, mellyel a nemesi felkelési alapból, mely nevelési célra lett felajánlva, a szt. István szoborra 300 frtot szavazott meg, indokoltatni kívánván, kijelenti a közgyűlés, hogy a megye szabadrendelkezését cz alapra nézve fentartotta, s különben is a jelzett szobor felállítása ép ugy emeli a képzőművészetet, mint példaadás által előmozdítja a népnevelés sikerét. A földmivelés, ipar és keresk. ministerium azon intézménye, melylyel a megyei utak mellett eperfák leveleinek selyemtenyésztési czélokra átengedéseért köszönetét nyilvánítja, tudomásul vétetett. A belügyministeriumnak a körorvosi fizetések kivetésére vonatkozó, a gyámpénztárnál alkalmazott két ideiglenes könyvelő alkalmazását megengedő, és a Becsák Ferencz megyei állatorvos részére kért 100 frt pótlékot megtagadó leiratai felolvastatván, tudomásul vétettek. A belügyministerium tudatja, hogy a megye területén működő adó felszólamlási bizottság elnökévé Pöschl Károly és Anyós László urakat nevezte ki. — A közgyűlés ezt tudomásul vévén, maga részéről e bizottságba rendse tagul Szabó Imre és Tóth Lajos, póttagul Bauer Károly és Rothauser Mór bizottsági tagokat választja. A fóldm. ipar és ker. ministerium határozata alapján Pék István Veszprém városi állalorvos választását a közgyűlés megsemmisítvén, uj választást rendelt el. 'A honvédelmi ministerium a hadmentességi díjról szóló törvény végrehajtására vonatkozó rendeletét megküldvén, a községek és szolgabírói hivatalokkal közöltetni rendeltetik. | Esztergom megye közönsége pártolás végett megküldi a kormányhoz intézett azon feliratát, melyben gondoskodást kér az iránt, hogy az elaggott és munkaképtelenné vált közigazgatási tisztviselők is nyugdíjban részesitessenek. — Az állandó választmány hasonló feliratot hoz javaslatba, mig Eötvös Károly az állami nyugdíjazást az önkormányzat keretébe, melyet ö nem csak fentartani, de kiterjeszteni kivan, illeszthetőnek nem tartja, a törvényhatóságok pedig erre megfelelő alappal nem bírnak, a javaslatot mellőztetni kéri; — hasonló értelemben szólt Pap János biz. tag is. — Az állandó választmány véleményét pedig Szabó Imre, Dr. Sárkány Miklós és Dr. Fenyvessy Ferencz támogatták, — tüzetesen indokolt beszédeikben a nyugdíjazás eszméjét, mint a méltányosság és jó közigazgatás elengedhetlen követelményeit, pártolták, — a kivitel módozatait pedig a törvényhozás és szakférfiak további megvitatásainak hagyván fenn. Szavazás kéretvén, a közgyűlés 8 szótöbbséggel a felirat felett napirendre tért. Arad szab. kir. város polgármestere, a megyei bizottsági tagok mindegyikének nevére kiállított 1 frtos nyugtákat küld meg, oly czélból, hogy az irt összegek a nevezettektől az aradi vértanuk emlékszobrának javára beszedessenek. A nyugták a szolgabírói és polgármesteri hivatalok utján fognak beváltás végett kiosztatni. — Sokan már a közgyűlésen eleget tettek ezen hazafias czélra tett megadóztatásuknak. Zemplén megye közönségének az amerikába való kivándorlások meggátlása, Sáros megyének a hadmentességi adó módosítása tárgyában a képviselőházhoz intézett és pártolás végett megküldött feliratait a közgyűlés hasonló felirattal támogatja. Alsó Fehérmegyének a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett felirata, melyben azon esetre, ha a gyermekek születésük után rövid idő alatt meg nem kereszteltetnének, vagy egyéb módon szülőik vallás felekezetébe fel nem vétetnének, kéri köteleztetni a szülőket, hogy a születéseket 30 nap alatt bejelentsék, — tárgyaltatván, hasonló felirat felterjesztése határoztatott el. Az országos vörös kereszt egylet elnöksége körlevélben kéri a törvényhatóságot az egylet czéljainak pártolására, és egy megyei választmánynak alakitására. — A közgyűlés meglévén győződve az egylet magasztos, embei'baráti céljáról, kedves kötelességének ismeri az egylet és annak működését a lehető erkölcsi támogatásban részesíteni.— E végből felszóllítja az összes községeket és városokat, hogy mint testület az egylet tagjai közé lépjenek be, s megengedi, hogy a tagsági díjak a községi költségvetésekbe felvetessenek, egyszersmind az egylet központja és a megye közötti érintkezés fentartására és a központi egylet működésének támogatására báró Fiat/t Ferencz m. főispán elnöklete alatt: Ányos László, Ányos Tivadar, Békássy Károly, Bibó Dénes, Bula Teofil, Csapó Kálmán, Gróf Esterházy Móricz, Dr. Fehérváry Ferencz, Dr. Fenyvessy Ferencz, br. Fiáth Miklós, Forintos István, Fülöp József, Gulden György, Hunkár Mihály, Horváth Lajos, Iliász Lajos, Kenessey Pongrácz, Kisovich József, Dr. Kovács Zsigmond, Kiss László, Dr. Koritschoner Lipót, Kopácsy Viktor, Konkoly Lajos, Lévay Imre, Néger Ágoston, Pap János, Purgly Sándor, Dr. Palotay Ferencz, Dr. Pillitz Benő, Pöschl Károly, Pribék István, Rosos István. Ruttncr Sándor, Dr. Sárkány Miklós, Stáhly György, Supka Jeromos, Steiner Adám, Szabó Imre és Tóth Kálmán in. bizottsági tagokat azon felhivással küldi ki, hogy e humanistikus egylet érdekében a mozgalmat a megye területén fontartani cs éleszteni szíveskedjenek. Pap Keszi község határában fekvő »sári szölöhegy« birtokosai kérik alkotott szabályrendeleteiknek megerősítését. Miután Pap Keszi község képviselő testülete a hegységi szabályzatot magáévá nem tette, az törvényhatósági megerősítés tárgyát sem képezheti, — egyúttal újból felkéretik a m. gazdasági egyesület, hogy a megye egész területére kiható szölöhegy szabályok alkotása tárgyában véleményt előterjeszteni szíveskedjék. Olvastatott B. Szt. Iván község képviselőtestületének kérvénye, melyben a község ingatlanaira 1500 frt kölcsön felvételét megengedtetni kéri. Dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő melegen ajánlja az indokolt kölcsönnek engedélyezését. Miután azonban az iratokból nem tüut ki. hogy az előirt szabályok a határozat hozatalnál megtartattak-e, a tüzetes jelentés beérkeztéig az ügy érdemleges elintézése elhalasztatott. Elnöklő főispán dr. Galambos Ignácz várpalotai és Galamb József pápai ügyvédeket m. tiszteletbeli ügyészekké nevezte, s az előbb ne-\ vézett a hivatalos esküt nyomban letette. Az igazoló választmány jelenti, hogy a tótvázsonyi választó kerületben Göde Gábor, a veszprémi III. alválasztó kerületben. Fodor Gyula 49