Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-10-08

Alegjeleiiilc in i n d e n v a s á r u a p. Közéi'dekü sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények SZERKESZTŐ- S KIADÓ j HIVATALHOZ intézendők. A Bernien teilen levetek, csak ís,nert kezektől fogad latnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC PAPAI VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések a lap számára felvétetnek A KI A Dtíll IVATALBAN ó-collegiumi épület. E I ő fiz c t é s i d íj ak: Egy évre G frt. —- Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. Hirdet c sek 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krral számítatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. jpápa város liatósásáiiali., a pápai jóiéltony nőegylet-, Lsinorotiei-jeyztö-. lövész-, koi-csolya-, Liizoltóegyle leltnek, a pápai ltexléözolitáx'.sxilatnalt és löbl> pápaviclélví esyesiileliiclt liivatalos ltözlönye. Pápa, 1882. oäöber 7. Pápa város adósságai, különösen az 1848 - 1865-ik évig larloll időközben, midőn a város vagyonkezelésénél az alkotmányos ellenőrzés hiányzóit, rohamosan felszaporodtak, ugy hogy mai nap a város alig bírja a kamatok terhét hordozni. A város mostani vezetőit nem lehet vádolni, hogy könnyelműen csinálnák az adósságot, de az időnként előállott beruházási szükség és a városi pő'Jóknak szabálytalan cs banya",- befizetése mégis azt eredményezi, hogy folytonosan beljebb megyünk az adósságba. Városi képviselő Icblülelünk lagjai pénzügyi helyzetünk ezen oldalára eddig kevés gondot fordítottak, kevesen vellék komolyan fontolóra a helyzetei, mely pedig a köllségvelés egypár léteiéből is megilélhelŐ. Mihelyt l'eJejnliljük, hogy Pápa város gyámi és alapítványi pénztára a kamatokat csak beftzelésök után egy év múlva lökésili, és Pápa városa ezen pénztárak részére mégis késedelmi kamalol lizel saját tartozásai után, — a minlho»y az 1883-ik évi költségvetési előirányzatban is fel van véve e cziinen 200 forint -—: ez vi'ágosan mutatja, ha a számodásokba tüzetesen nem Ickiiiliink is, hogy Pápa városa a kamal lizcléseknél löbb mint egy évi kamattal folyvást hátralékban van. Ezen helyzet tovább igy nem maradhat: ugy a város becsülete, mini az adózó közönség érdeke követeli, hogy ezen a helyzeten segítve legyen. E végeit kötelességünk a dolgot megfontolva módot találni arra, hogy kaniatterhünk kevesbedjék s a város adóssága lelörleszlessék. Ha azt vizsgáljuk, miként szaporodón fel Pápa város adóssága ily magasra, azt találjuk, hogy ennek oka a könnyelmű és rosz gazdálkodás volt, mely óva int bennünket, hogy tovább ne haladjunk ugyan azon ulon, mert különben elsodor bennünket az ár. Pápa városának összesen 79,849 forinlol levő régibb adósságából 26,819 forint az 1849-től 1862-ig terjedő időközben vételeit fel a közpénztár szükségletére, tehát oly czélra, melynek fedezésének az évi költségvetésből kelleti volna kikerülni. 11,600 forint ugyanezen időből a nemftzelell kamatok tőkésítéséből származóit, léhát isméi oly czimböl, melynek a gazdászal legelső alap elve szerint az évi jövödelemből kell kikerülni. A város tehát a helyeit hogy adósságából — mely régebben a város kezelésére bizolt pénzek elköltéséből származott — lörleszlell volna: ugy lesz mini tesz azon legkönynyclmübb gazda, a ki családja házi szükségletéi kölcsönpénzzel fedezi, a kamatokai pedig uj adóslevéllel fizeti ki. Szomorúan érezzük ezen gazdálkodás hatását, mert bár a városi póllék nagy mérvben emelkedett az ujabb időben; még sem ludoll a város oda jutni, Iiogy kamat tartozásait pontosan fizethetné. Addig pedig, mig a kamallartozásl pontosan lizelni nem birjuk, tőketörleszlésröl szó sem lehel. Hogy ezen a nehéz helyzeten segítve legyen, Pápa városának azon függő adósságait, melyekkel a kezelése alatt levő alapítványoknak tartozik, ál kell változtatni consoIidáll törlesztési adóssággá. 3Iagún embernél, mint testületnél a legkönnyelmübb, legveszélyesebb, de egyszersmind bűnös cselekvény az, ha hozzá nyul a kezelésére bízott idegen pénzhez, melyet hűségére bízva tüzetes ellenőrzés nélkül kezel. Az ily eljárás szokott egyeseket, családokol. és lársnlalokot végveszélybe dönteni. Ha valakinek kölcsönre van szüksége, vegye azt idegentől, ki vele mindig mini hitelező áll szembe és figyelmezteti kötelességérc. Pápa városának sem leli volna «eskor annak tagjaivá nem lettek, s igy a körrel soha szabad kölcsöneit a kezelésére bízoll alapítványokból \cnni. és ha ezl nem lelle volna, biztosan állíthatjuk, hogy a város adóssága legalább egy harmaddal kevesebb volna. Most azonban nem vádolni akarok, hanem a helyzet javítására javaslatiul lépni fel. Szerencsére a pénzviszonyok olyanok, miszerint az elődök mulasztását némileg helyre hozhatjuk. Azon összegeket, melyekéi a város illetéktelenül saját czéljaira felhasznált, a város közgazdasága szolgálatára visszabocsálhaljuk : a város évi kamal terhel valamivel szállíthatjuk és c mellett városunk összes adósságál letörleszlhctjük. Pápa városa fizelell eddig adósságaival 7 százalék kamalol és ezen magas kamattal nem lörleszlell és ha igy marad nem is lörleszl a lökéből semmit: ha pedig városunk adósságát converláljnk: kaphatunk kölcsönt 5 65 %-ra, ugy, hogy 50 év alalt ezen kamallal a tökél is lelürlcszljük. Tehát a melleit, hojiv kevesebb kamalol íizelünk, adósságunktól is megszabadulunk ! íme meg van a kedvező alkalom Pápa város pénzügyei rendezésének megkezdésére, használjuk fel azl okos jvnzda módjára: szerezzük meg cz állal lelkiismeretünk nyugalmát, könnyítsük városunk lakosainak különben is nagy terhét, s érdemeljük ki utódaink háláját. Felhívom városi képviselő társaimat a városi tanács ulján részletes tervezettel és indokolással benyújtandó, e tárgyra vonatkozó javaslatomnak támogatására. *) ANTAL GÁBOR. semmiféle viszonyban nem állanak, le vagy le nem mondásom iránt teljesen közönyösek ; — azon néhány megye-bizottsági tag pedig, a ki a kör tagjául beiratkozott, nem fogja nekem rosz néven venni, ha mint a kör indítványozója, azt a szerzett szomorú tapasztalatok után hatva született gyermeknek tekintem, s ekként, a mint az az ily gyermekekkel szokás: a körnek ünnepélyes temetést nem rendezek. A mi a kiirt magát illeti, azt elnökségemmel együtt, a történtek után, jogom van megszűntnek nyilvánítani, S ekként nem állok útjában azon nemes törekvésnek, mely a kört ininel életre akarja ébreszteni. Sőt kérem a meg} e vczérférfiait, ragadják fel a zászlót, melyet a törekvéseim iránt tanúsítod közöny alább i kicsavart kezemből. Én, kii a közügyek szolgál.Iában személyes érdek soha nem vezetett, nem fo^-nk a hiúságában sértett vezér hosszujával ellenük hai czi a kelni; ellenkezőleg", ha igénybe veszik, mint egyszet ű harezos összes tehetségeimmel fogok nekik segédkezni, hogy egészségesebb megyei közszcllemcl legyenek képesek mielőbb teremteni. Adja a jó Isten, hogy a szerencsésebb kezek állal megkezdendő mozgalmai siker koronázza! Szabó Imre. Veszprém, 1SS2. október 4.. A „Pápai Lapok" legutóbbi számában a „Megyei kör" czimmel megjelent vezer-czikk nem csak megtámad, de sőt határozott rosszalását fejezi ki velem, mint a megyei kör elnökével szemben, a kör s az azokra fektetett Hogy ezt igazuljam, tartamú működésének tagnak megküldöttem. vczér-férfuiit s a kör nem vezetése miatt. A vádak ítélet érdemtelenül sújtanak, elégnek tartom a kör rövid főbb mozzanatait közölni. A másfél évvel ez előtt tartott alispáni választás alkalmával, a Véghelyi-párt értekezletén, én tettem meg az indítványt a megyei kör létesítése iránt. Az ezen értekezleten jelen volt megye-bizottsági tagok helyeselték indítványom indokait, valamint a czélt, melyet indítványommal elérendő valék, s a kört megalakították. A kör elnökéül engemet választottak meg, s egy 40 tagu választmányt oly utasítással adtak oldalam mellé, hogy a. kör szervezése iránt a szükséges intézkedéseket tegyem mrg. Eu ezen utasításhoz hiveii, az aláírási felhívásukat, melyekben a kör működésének halára és czélja részletesen meg volt állapit\a, tagok gyűjtése végett vagy 100 megye-bizottsági Ezzel egyidejűleg a megye választmányi tagjait, részint személyesen, részint levélben felkértem, hogy a kör szcnezcsél befolyásukkal elősegíteni szíveskedjenek. S midőn ezen törekvésem sikertelen maradt, megsürgettem az aláírási ívek birtokosait az ívek visszaküldése végett. S mi tőn fáradozásaimnak eredménye? Az, hogy az összes megye-bizottsági tagokból, még a kör választmányi tagjait is beleértve, alig tizen iratkoztak be a kör tagjaiul. Ezen kívül megkisérleltem néhányszor választmányi ülést is tartani, azonban ezen ülésekre négy vagy öt választmányi tagnál több soha nem jelent meg. Uy közönynyel szemben, valljon miként tudtam volna a körbe eletet lehelni, s valljon tagok hiányában miként lettem volna képes közgyűlést tartani ? Ezeu kérdésekre csak az fog az elnököt kárhoztatólag felelni, a ki a kör tehetetlensége miatt bűnbakot keres, s azt minden áron az én személyemben akarja megtalálni. A támadó czikk azl is bűnömül rój ja fel, hogy ha láttam a törekvéseim irányában nyilvánult közönyt, miért nem Esdő szó a nemzeti közművelődés érdekében: annak barátaihoz! Épen 90 éve annak, hogy az eszmékben, mint áldozatok és kivitelben egyként nagy Fcsteíich G'yügy gról, felfogva u magyar aristokrátia magas hivatását az 1790 91-ki XXVI. törvényezikk létrejöttével mcgnyilá 1- • saját telkén 21 tanulóval a csurgói gymnásiuni első osztályát, s pár év múlva letéve alapkövét a derék emeletes gyiim siuini épületnek, s felépilc azt a belső somogyi ev. ref. egyházmegye fuvarozási segélyével saját költségén. Xemcsak ennyit telt. Az intézet tanárai fizetésének egy részéről alapitványilag gondoskodott, tanáraiul külföldön oly férfiakat mint (.'sászári Lózsi Pál jénai egyetemi bölcsészetiudor képeztetett, mert a mint királyi szentesítést nyert adománylevelében mondja: „Csurgón a hazának jó és hasznos polgáj rokat akar neveltetni ct iu philosophicis." 8 ezzel, miután még Csokonay Vitéz Mihályt, is megnyerte az intézet tanárául, átadta a tanintezetet a belső somogyi ref. egyházmegye kezeibe, további gondozás, ápolás és fejlesztés vegeit. A nagy kiterjedésű ts határszéli Somogy megyének első és egyeden középiskolája, mert a kaposvári évtizedekkel későbbi eredetű, megalakult tehát, hazánk e legdélnyiigotibb pontján, hová az idegen ajkú s fájdalom! szellemű horvát szó áthallatszik a Dráván s számos községet ural még" annak innenső partján is, azon ponton, hol a magyar nyelvnek a Kanizsától Pécsig (erjedő hosszú vonalon, nem volt addig őre , hogy legyen cz: a magyar „Wacht am Rhein." Csurgó c helyzeti fontosságát, az alapító nemes gróf előrelátó iutentióját követve b. Eötvös is, a hazai tanitó képezdek egyikét egész előszeretettel helyezte, ideiglon a gyniu. épületébe, hazánk e szélső lényegetettebb pontjára; a jelenlegi oki. ügyi miniszter ur pedig, a kicsiny, de a mily lelkes oly áldozatkész város állal emelt diszes emeletes épületbe telte azt át véglegesen. Ekként kettős pecsétlel pccséleltetctt el Csurgó mondtam lc a kör elnökségéről? Ezen vád alapját egyszerűen abban találja, mert én a czikk írójának felfogásától cltérőleg helyesebbnek tartottam, ha a kört elnökségemmel együtt minden czeremonia nélkül temetem el. Ugyanis ugy voltam és vagyok meggyőződve, hogy azon mcgycbizotlsági tagok, a kik a kör alakítását ugyan kimondták, dc a szervc«) A praktikus javaslatot legmelegebben ajánljuk városi képviselő testületünk figyelmébe. Szerk. a magyar nyelv és közművelődés őr és tűzhelyéül, hogy csurogja a tudomány és hazafias szellem élővizének folyásait. Belátta Csurgó c jelentőségét a nagy közönség is, s felfogta valláskülönbség nélkül. Az egyházmegyét nemzeti missiót teljesítő munkájában hatalmasan gyámolifák: az alapító grófi család folytatólagosan, különösen annak szellem és nevörököse a jeles Festctich líyőrgy gróf, kijelentve, hogy „a mi volt alapító ősének Csurgó az nckie is, s biztosítva hason érzclmok-ől utódai iránt is;" majd első sorban az alapító gróf e nagy művének részese, javainak is inspektora Nagyváihy; ezek kor és elvtársuk Sárközy István, a Somssichok, az Inkey, a Csépán, s Nyárády családok, az igénytelen baranyai ref. lelkész Belcváry, ki azzal hálálta meg Csurgónak kcpczletését, hogy 10.000 Irinyi tekintélyes összeggel, az istváudi ref. lelkész Vincze Sámuel özvegye, ki szintén Csurgó^ tanult férje emlékére 4000 frttal segélyezte az intezetet hivatásának megfelelhetni. A belső somogyi ev. ref. egyházmegye, a gondjaira bízott e szent; hagyományt, önmaga is egy századon át hűséggel | őrizte, teljes odaadással ápo.'ta, áldozataival fejlesztette, s lön az egy osztályból hat osztály, két tanár helyett hat rendes tanár, díjjazva a kezdetben! 200 bankó forint helyett 800 fiiig emelkedő fizetés és diszes értékes szabad lakással; a tanulók száma 24-lú'l 182-ig, könyvtára a 8-ik ezer kötetig növekedett; (ápintézelébeii pedig 50 fitért inhiilcn valláskülönbség nélkül 100 növendéket is élelmezve, s igy kerek száz forintért tandíjt s tankönyvek árát is beértve, s százakra menő jutalmat osztva ki évenként növendékeinek, teljes testi és szellemi ellátást nyújtva, egészséges kies helyen, a szülői felügyeletet, a város physicai s morális viszonyai folytán, minden tekintetben pótló gondos nevelés és atyai őrködés mellett. Íme egy határszéli tanintézet egyszázados fejlődése, küszöbén egy ujabb századnak! A bei-somogyi egy <í megye azonban ugy gon dolkozik, hogy a 6 osztály v. maga bevégxellenségében, miután a gyniu. törvényjavaslat egységesnek tervezi a középtanodai, s 4, 6 osztályt csak kivételesen vél cngedélyezendőnek, olyan, mint egy löbb emeletü épület, melynek teteje nincs, s mint élőfa, csonka koronával, kitéve az idő szeszélyének, vagyis az érettségi vizsgákban más nagyobb gymiiásiumok alárendeltségének. Az egyházmegye ezt nem akarja. Akarja ellenben, hogy gyiiiuásiunia egységesen szervezett, hogy bevégzett egész, hogy ünezél legyen; s ezért legközelebb tartott képviseleti közgyűlésében egyhangúlag kiuiondá, hogy gymnásiumál S osztályúvá emclciidi, s már a jövő 1882 83-ik tanévben két tanár beállításával a 7-ik osztályt, az 1883 84dik tanévben ismét két tanár beállításával a 8-dik osztályt, összesen tehát 10 tanárral a 8 osztályt megnyitandja. Jól tudjuk mi, hogy a jelenkor nem a humán iránj l képviselő gyiiiuásiális műveltséget, hanem a reál irányú képzettséget követeli inkább, s hogy hazánknak cs spccialiter magyar fajunknak ipari, kereskedelmi , gyakorlati irányú tanintézetekben A'au nagy hiánya, hogy ezekre van nagyobb szüksége. Amdc ezen szükséglet pótlása a kormány dolga, s oly intézetek helye az ipari és kereskedelmi fokusok városaink. Csurgó pedig nem ily központ, s növendékeinek kontingensét nem oly vidék, nem iparosok és kereskedők, hanem a társadalomnak egy más rétege adja. A belső somogyi ev. ref. egyházmegyének s a dunántul 13 megyéjében szétszórt 9 egyházmegyéből álló 225.000 főnyi dunántúli ref. egyházkerületnek, a pápai főiskola mellett, ez egyetlen gymnásiuma, de egyúttal annak életszüksége is , s e gymnásiuni, alapitványlevele értelmében, az elévülhet len humanismus klassikai műveltségének van szentelve. Evangéliumi alapon, reform, irányú, a klassikai műveltség mellett, a haladó kor követelményeinek is eleget levő modern tanintézet. Ez itt a jelszó! Megértve az egyházmegye e szándékát. Csurgó városa képviseleti gyűlésében 5000 frínyi, a város lakosai majd 4000 Irinyi, a l't. egyházkerületi közgyűlés évenkénti 500 írlnyi, a járás országgyűlési képviselője Sonissieh Pál 1000, az egyházmegye esperese 1000 írlnyi, Malolcsi Józscfuc, s id. Csorba Eduárd kaposvári lakosok 2—200 frtnyi adományával siettek első példát adni az áldozat tételben. A belső-somogyi rel. egyházmegye, bár egyházközségei, lelkészei és tanítói, személyenként együtt 20.000 frtnyi tőke kamatainak megfelelő összeggel járulnak évenként a gyimnásium fentartásához, s jelentékeny (erménybelickkel a lápintczelhcz, ujabb áldozatoktól maga sem riad vissza. Egyházaitól, lelkészeitől, (auilóifól, vagyonosabb egyházi híveitől várja a megfelelő cgyszcrsmindeiikoirai áldozatot, vagy alapítványt. Tanintézetünk azonban nemcsak saját fiainkért vau. Miként eddig is egereket nevelt más felekezetűek közül ís u ha/áiialc, ugy ma is, tanítványainak epeu fele róni. kath. és móz. vallású s ág. evaugkból áll. A nemzet minden rétegét felekezeti különbség nélkül, a közhaza érdekében szolgáló ez intézet betetőzése, s még szilárdítása hazai közművelődési közös czcl tehát, a mit elősegíteni közös érdek, s igy erkölcsi szent kötelesség is. Felemeli tehát esdő szavát a belső-somogyi ref. eg\ házmegye, s egy század óta először emeli fel, a nemzeti nyelv és közművelődés erdekében , hazánk lelkes fiai és leányai hozzátok, s egész bizodalommal emeli fel, sőt nemzeti s hazafiúi cgységérzctiiiikbe vetett azon hittel, hogy eddigi szokatlan mérvű erőfeszítései, a tanügynek hozott áldozatai után; férfias önérzettel járulhat mindazokhoz, a kiknek érzékük van a hazai kultúra iráni, s a kik tudják, hogy kis nemzetek csak szellemi fölényükkel s önfeláldozásig is lelkesülni kész fiaikban biztosíthatják lélclüket; s hisszük, hogy hazánk fiaiban vetett reményünk nem fog megszégyenülve térni vissza s ekként az országegyik legfontosabb, legfenyegetettebb pontjáu, a magyar Fiume drávai kulcsánál, a magyar nyelv s miveltség ez erődjét, állörhetlen (áborlicly'lyé segitendik adományaikkal átalakítani hazánk jobbjai." A kegyadomáuyokat kérjük a tanintézet jelenlegi péiiztáruokához Máté Lajos darányi lelkész úrhoz, (u. p. Darán}') küldeni. Az adományok hirlapilag íiyugtázlatni fognak. Kelt Csurgón, jun. 25. 1882. Körmendy Sándor esperes. Sárközy Dénes segéd gondnok. Ma tol esi József gymn. ig. bi^ zotteági elnök, Máté Lajos peuztárnok, Bokor Benő lelkész, Bősznai István ig, tanár, s ig, bizolts, tagok.