Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-10-08

A városi tanács a lakbérletekre, ugy a tapolcza folyó, czincza árok .és ntcza csatornák tisztántartására következő szabályrendelet ter­veket fog a városi képviselő testület elé ter­jeszteni: Szabály rendelet a Tapolcza folyó, a cziftcza árok, s utcza csatornák tisztán tartásáról I. Szakasz. 1. A Tapolcza folyóba árnyék széket vagy pecze gödröt belevezetni tilos. 2. Bőrök vagy bánni tárgyak beleáztatása, bele­mosása vagy belevezetése, a fürdés, a lovak vagy egyéb állatok itatása és mosatása ápril 1-től október l-ig csak is reggeli 7 órától esti 8 óráig. Okt. 1-tó'l ápril l-ig reggeli 8 órától esti 5-ig engedtetik meg. II. Szakasz. 1. A város úgynevezett czincza árkába sem­miféle szemetet, rothadásnak kitett tárgyakat bele dobni, pecze gödröt vagy árnyékszéket, szóval, csó' vagy mosogató vizén kivül egyebet, bele vezetni tiltatik, timár és fehérgyártó üzlet érintetlenül hagyatik. 2. A czincza tisztántartása a gyepmester gon­dozása alá helyeztetik, kinek ebbeli dijjazása az illető házbirtokosokra az árok hossza arányában vettetik ki. — Ebbeli felügyelet a kapitányi hivatal gondja. III. Szakasz. 1. Az utcza csatornák az eső és mosogató vi­zek levezetésére szolgálván, minden egyéb tisztáta­lanság belevezetése tiltatik, s a vizek nem az utczára, hanem a csatornába öntemlők. 2. Tilos az utcza csatornákban marha, vagy ló, etetés. 3. A csatornák folyton tisztán tartandók, mi háza előtt minden háztulajdonos felelős kötelessége, valamint a fél utczának sepretése is. Ezen szabályrendelet ellen vétők 1—20 frtig ismétlés esetén 50 frtig büntethetők. Szabályrendelet a lak bérleteknél. 1. Pápa rendezet tanácsú városban a lakbér­letek rendszerint félévesek ápril 1-től okt. l-ig és innét ismét ápril 1 -ig. 2. A lakbér fizetések mindenkor január 1-én április 1-én július 1-én és október 1-én fizetendők, s ha a fizetési napok a fizető fél ünnepeire esnek ugy a legközelebbi köznap lészen a fizetési nap. 3. A lakbérlet változások mindenkor csak ápril 1 —éii és október 1-én eshetnek meg, kivéve az ellen­kező szerződéseket. 4. A hurczulkodás szinte április 1-én és okt. 1-én esik, kivéve a keresztény és izraelita ünnepe­ket, s a heti és országos vásárokat, s orsz. képviselő választási napokat, melyek helyet a következő köz­nap lesz a hurczolkodási nap. 5. Felmondásnak megelőzőleg három hónappal kell történni. G. Ezen szabályrendelet életbeléptetése a városi tanácsra bizatik. A kertészeti társulat kiállitá a. Egymásután folytonosan oly évek jőnek a ker­tészetre, amellyek majdnem elveszik kedvét a kertész­kedönek minden komolyabb igyekezettől. A most lefolyó év is oly mostohán viselte magát a kertészet iránt, hogy gonoszabbul már alig lehetett volna. Ápril 7-én G fokos hideg lepte meg a tavaszi szép remé­nyekben örvendező lelkeket, és, óh Isten csodája! kajszin barackunk — mely ekkor teljes virágzásban volt — nagyon szépen termett az idén. Remény és kétség között elvergődtünk május elejéig, és ime 13—17-ig, öl napon át tartó fagyasztó hideg elvette gyönyörűen kinálkoző szőllőtermésünket és tönkre tette gyümölcskerlészeti reményeinket. Ez még nem volt elég. Június forrósága aszalt, augusztus és Sep­tember esőzése rothasztott abban, a mi kevés még maradt. Ezért is valóban kétség között fogottá ker­tészeti társulat, alapszabályai szerint tartani köteles kiállításához. Es városunk közönsége meg sem volt annyira kíváncsi, vüjjon mit tud a társulat, a mostani, való­ban kedvezőtlen körülmények között, felmutatni, hogy érdemesítette volna legalább egy rövid órai megte­kintésre egyesek buzgó igyekezetét. Még sohasem vette ily közönnyel közönségünk a kiállítást, mint ezen évben. Ezért igazán nagyon megérdemli a nyil­vános elismerést. Nem lenne csoda, ha azon kevesen is, a kik még most a kertészet ügyét nyilvánosan is képviselik, belefáradva a közöny eme lelkesítő elis­merésébe, letennének a közönség előtti megjelenésről. A társulatnak némely tagjai már ugy is megkezdet­ték emez ellenszenves magatartást, midőn a közönség hangulatát egészen magukévá tették. De elég is immár a bevezetésből, térjünk át magára az oct. 1—2-ki kiállításra. A társulat tagjai közül állított ki: 1. Hey kál J. Ede a gróf E-terházy Móric uradalmi kertésze­téből 50 faj almát, 70 faj körtét, 2 faj diót, 3 faj magyarót 1 faj őszi baraczkot, 4 faj cukordinyét, 2 faj hónapos epret, 1 faj málnát, 1 faj ribiskét, 15 faj szőlőt, 33 faj burgonyát, 15 faj hagymát, 10 faj retket, 10 faj répát (Jmrgundi), 12 faj sárgarépát, 2 faj pasztinákot, 4 faj petrezselmef, 4 zellert, 2 faj póréhagymát, 2 faj bimbóskelt, 5 faj olaszt, G faj káposztát, 5 faj kalarábot, 5 faj salátát, 1 faj scor­zonerát, 9 faj paradicsomot, G faj paprikát, 8 faj ugorkát, 2 faj carfiolt, 8 faj különféle konyhakerti terményt, G faj zöldborsót, 12 faj zöldbabot, 28 faj magbabot, többféle ku'ioricát, 4 faj tököt, 4 darab redélygyümölcslát és egy nagy gyűjtemény györ­gyike virágot. — Ezen összesen 352 féle gyűjte­mény kiállítása aranyozott oklevéllel tiszteltetett meg. 2. J á in r i ch Sándor a gróf erdőd i Ferenc somlóvári kertészetéből 24 fuj almát, 18 faj körtét, 2 faj havi epret, 5 faj dinyéí, 2 faj diót, 3 faj pa­radicsomot, 3 faj hagymát, G faj káposztát, 2 faj olaszt, 3 faj endiviát, 3 faj paradicsomot, 12 faj bur­gonyát, 4 faj paprikát, 2 faj kalarábot, 2 faj vörös salátarépát, G faj sárgarépát, 2 faj burgundit, 1 faj óriási pelrezselmet, 2 faj zellert, 1 faj articsókát, 3 faj ugorkát, 2 faj tököt, 1 faj póréhagymát, 1 tojás­gyümölcsöt, 1 faj turbolyarcpát, 1 faj scorzonerát, 1 alkörmöst, 6 faj magbabot, 4 faj kukoriczát. — Ezen összesen 125 féle kiállítása 2-d rendű, ezüs­tözött oklevéllel tiszteltetett meg; azonban zeller, sárgarépa és petrezselem-kiállitása különösebben első­rendű aranyozott oklevéllel. 3. Jády József 1G faj szőllőt, 3 faj körtél, 2 faj diót, 2 faj mandulát, 4 faj burgonyát, 1 faj kalarábot, 1 faj olaszt, 3 faj káposztát, 2 faj vörös­hagymát, 1 faj ugorkát, 5 cserépszőllőt, 1 cserép szelidgesztcnye csemetéket, 1 virágcsokrot. Ezen összes 44 féle kiállítása 2-d rendű, ezüstözött, de vöröskáposztája és vöröshagymája I. rendű aranyo­zott oklevéllel tiszteltelett meg. 4. Wachsman Já­nos Nórápról 4 faj almát, 12 faj körtét, 12 faj szöl­ló't (^közöttük 7 faj magouctermést1 faj igen szép folyton termő epret, 1 faj diót, 1 faj paprikát, 15 faj burgonyát, G fáj magbabot, 2 faj cieer és bagóca borsót, 3 faj kukoricát. Ezen 57 féle kiállítás 2-od rendű, ezüstözött oklevéllel lett kitüntetve. 5. Matus György állított 13 faj almát, 4 faj körtét, 1 faj birset, 12 faj szőllőt, 3 laj diót, 1 fal epret, 1 faj szép lasponyát , 2 faj káposztái, 9 faj burgonyát, 3 faj sárga répát, 2 faj ugorkár, 3 faj tököt, 4 faj burgundit, 4 faj kukuricáf, 3 fuj mag­babot. Ezen G5 féle kiállítás 2-od rendű, ezüstözött oklevéllel tiszteltetelt meg. 6. Puzdor Gyula Aj­káról mutatott fel 11 faj almát, 7 faj körtéi, 1 faj burgonyát, broncozott oklevéllel kitüntetve. - 7. Szvoboda Vencel 2 faj köriét, 1 faj almát, G féle szőllőt. 8. P. Szabó Káról állított ki 41 faj szőllőt, 13 faj körtét, 7 faj almát, 1 faj málnát, 6 faj diót, 3 faj magyarót, 2 faj mandulát. 12 faj burgonyát, 2 faj kalarábot, 2 faj olaszt, (vertus 4 k. 20 d.), 2 faj káposztát (balinkai 3 k. 90 d.), 2 faj vörös saláta­répát, 1 faj carfiolt, 2 faj babot és egy faj 'tököt. A szép szőllögyüjtemény 1. rendű aranyozott oklevéllel tiszteltetett meg. Mint vcndégkiállitók ti-z(el(ék meg a társulat mutatványait 1. Tarczy Dezső 30 faj körtével és 12 faj almával, — ezüstözött oklevéllel lett kitüntetve. 2. Barcza Bálint 6 faj körtével, 7 faj almával, 1 faj szép birsalmával, 1 faj cseresnye almával, 1 faj málnával, 1 faj kalarábbal, 1 faj káposztával, 1 faj bimbóskellel, és egy faj paszíiuákkal. — Gyümölcsei broncozott oklevéllel emeltettek ki. — 3. Perlaki Gézának rendkívül nagy Angonléme hercegnő kör­téje aranyozott oklevéllel lett. kitüntetve. 4. Csigi Vince szili plébános 3 darab birssel, mellyek bron­cozott oklevéllel lünlettelfek ki. 5. Horváth Lajos négy nagyobb igen szép birssel,— G. Szabó János az újvárosból, 1 faj körtével és egy birssel, — 7. vá­ró sí faiskola 18 faj szölló'vcl, 24 faj körtével, és 2 faj almával. E kiállítás dicsérettel emeltetett ki.— 8. Edelényi Szabó János egy faj argmiléme hercegnővel. 9. Jády Gyuláué úrnő megjelent 2 faj szép káposztával, 1 faj olaszszal, 1 faj szép sárgarépával, 10. Neubaucr Józsefné urnő 1 kalarábbal (Gkiló), 11. Perlaki Gézáné urnő 9 üveg párolt gyümölcs­csel és 1 cserép virággal. Párolt gyümölcsei ezüs­tözött oklevéllel tiszteltettek meg. — 12. üénes­Jády Ilona urnő 8 üveg párolt gyümölcscsel és birssajttal. Pároltjai ezüstözött oklevéllel tüntettek ki. 13. Beke-Szabó Júlia urnő 12 üveg párolt gyü­mölcscsel, 7 üveg- különböző lekvárokkal, 1 birssajt­fal, 7 faj vöröshagymával, 3 faj sárgarépával 1 faj paszíiuákkal, 2 faj salátával, 3 faj cserépben levő paprikával. Pároltjai s lekváijai aranyozott oklevéllel lettek kitüntetve. Általában a 8 rendes tag és 13 vendég kiállító által felmutatott tárgyak között különösebben feltűntek: lleykal Kdénél Bezy May, de Tours, Simon Bouviers, Triumph Juidogn körfék, Kaivil dautomne, smidbergi reinette almák, Madaira és Tripolis hagymák, óriás kaialáhok, — Jamrich Sándornál petrezsclcm és sár­garépák, -Wachsman Jánosnál a magonc szőllők,— Barcza Bálintnál az óriás Iiis, — Jády Józsefnél a vereskáposzfa, — a városi faiskolánál arany pepin­alma,— P. Szabó Kaminál a vertús olasz, Dielvajone, Josephine, Maline, Ferdinánd koronaherceg, Napoleon sajoiic körték és h mosolygó aranysárga chaszelas szőllők. A kiállítást megtekinletle az első nap Gl és a második nap 18 érdeklődő. Eme 82 egyéntől bejött 1G fit 40 kr, az eladásokból befolyt a társulat javára 14 frt 41 kr, — igy lett a társulatnak összesen 30 frt 81 kr bevétele. Napszámosokra a kiállítási esz­közök bchordásánál és hazaszállításánál, a napi felü­gyeletnél kiadatott 8 Irt 70 kr, papír-szegek és di­szkesnél 3 fit 4p, 750 tányér bérdíjjábau 7.50. Igy összes kiadás volt 19 frt GO kr. Maradt tehát még a társulat javára 11 frt 21 kr. egyházi segédlettel tartott. Jelen voltak: főispán és alispán magyar díszruhában s a városi, megyei hivatalnokok s számos notabilitások. Reményijük, hogy a jó példát követve, máskor ez ily ünne­pély alkalmával számosan magyar ruhát öltve jelennek meg. A helybeli dalárda br. Fiáth Ferencz főis­pán urat, mint kiváló zene és énekkedvelőt, név­napja előestéjén serenaddal lepte meg. Október 6-án a 13 aradi vértanukért a sz. Ferencziek templomában gyászisteni tisztelet tar­tatott. A gyászravatal számos lámpa és gyer­tyával volt kivilágítva; elül a 13 vértanú arcz­képét két kivont kard környezte. A gyász isteni tiszteletet Tamaskó Antal házfőnök végezte, mise végével a kóruson »Isten áld meg a rna­gyart« hymnus énekeltetett. E gyász ünnepélyen számosan jelentek meg. Végh István szolgabiró-segéd ur e hó 18-án vezeti oltárhoz Bossányi József törvényszéki jegyző bájos és szép leányát Mariskát. Állandó boldog­ságot kívánunk nekik. A vörösberényi szőlő-hegyen okt. i-én Fa­lusi Dániel szabadi birtokost egy béres legény, ugy látszik régóta forralt boszuból muszkoló fá­val ugy fejbe ütötte, hogy eszméletét vesztve földre rogyott, s jelenleg is életveszélyben forog. A tettes azonnal elfogatott s a vizsgálat ellene meginditatott. Mult szombaton a csatári szőlőhegyen mél­tóságos Pribék István szöllejében a vinczellér vid át lőtt. Fölbonczoláskor gyomrában szőlő­szemet találtak. Oktober 2-án szép éjszaki fény volt lát­ható. Az üstökös hajnali órákban szépen látható. Használt a múltkori levélben emiitett fiak­kerrek elleni felszólalás; már megindult a moz­galom maguk közt a fiakkeresek közt, miután a jobb kocsikkal bírók röstelik, hog.y társaságuk­ban oly rozzant kocsik vannak. Napokban egy ily rongyos fiakkerrel biró kocsis haladt el Czol­lenstein kárpitos és fiakkeres háza előtt, kit meg­szóllitott s parancsolta, hogy álljon meg és fogja ki lovait; a szegény nem tudta mire vélni a dol­got s ellenszegült; de az ismét felszólításra végre engedett s akkor azt mondta neki Czollenstein, hogy vezesse be lovait az udvarba s az ott levő fiakker kocsiba fogjon be s a rosszat hagyja ott. A telt igen szép, csakhogy alig hisszük, hogy az ily eset ismétlődjék, hanem igen is a fiakke­res urak megtehetnék, hogy kocsijukat jó kar­ban tartanák s némi tekintettel lennének a kö­zönség iránt, kik úgyis dúsan megfizetik őket. Nemo. Veszprémből — oct ob er 7-én. Október 4-én szt. Ferencz napján a székes­egyházban O Felsége a királyért ünnepélyes szent mise tartatott, melyet a megyés püspök fényes — Megjelent az „Ország-Világ-" IV. évfolyamának első füzete. Tartalmat a következő becses dolgozatok képezik: »Az egyedüli mód« ifj. Ábrányi Kornél kitűnő regénye. »Az egyház és az üldözöttek, »Dicsöscg« Komócsi József, hangulatteljes szép költeménye, »Herkulanum« (gyönyörű képpel.), »Boszniai karcolatok,« "Be­tyárok az erdön« (képpel). »Az élet megjelenése földünkön« Berky Gusztávtól, »Oh légy velem« (képpel), * A második mesalliance» csinos ,életkép Bérczy Gyulától, »Boldogsagommal« Ábrányi Emil meghaló szép költeménye, »A messze tá­volban« vers Szekrényessy Kálmántól, »A három jómadárw M. I. jó ízü humoros rajza (képpel), HOZZÁ, Arczod bubáját oly epedve nézem Mint tüzimádó a napot. Mint miuzzin a holdat csendes estén, Midőn imájához kapott. E nyilt homloknak szűz haván — a Megváltás glóriája ül . . Ez éj szemek örvényes tengerében Egy csillagos meny ébred, — szenderül. Iii küldőit téged angyal arczu gyermek} Honnét hozott, — s mely estlepel . . ? Elég — egy pillantásodnak varázsa; Meg gyógyul a sebzett kebel. S némul — a fájdalom siráma, Mely szivemben ütött tanyát . . Merengő lelkem ébren álmodik! majd Szárnyára kelve szebb jövőbe lát. Reményeimnek rózsás vánkosán — el Ringatom, kedves kis fejed. Hisz a midőn még nem is ismerétek Már mennyit álmodám veled . / És im — „az álmok nem hazudnak' 1 Midőn szemed reám lövell . . . Kezed — kezemben, kebled — keblemen, és Ajkam — édes ajkadhoz oly közel. . / — Úgy kábít e kéj mámoros halalma Oly lázasan ölel karom . . És — hogy v szeretlek" ! már e vallomás — ott Csüng, mint pillangó ajkamon: Hogy el lebbenve csókba fúljon Ajkadnak rózsa bimbaján . . . Szeress engem! én életemnek üdve; Jlranysugár — szerelmem hajnalán! Soos Jüqjos. GYŐRÖTT, Felette érdekes művészeti és irodalmi ünnepé­lyeknek volt mult szombaton és vasárnap színhelye Győr városa. Mult hó 30-án nyittalott meg ünnepélyesen az újból díszített állandó színház, melynek nézőterét Voyta Adolf pápai kitűnő építész és több hazai szín­háznak érdemleljcs tervezője igen díszesen alakította át. A néző tér renaisause slylbau gazdagon van dí­szítve halványsárga alapon aranyozod.dombormű ékít­ményekkel, melynek szép összhangját a páholyok és a hátterek bordeaux vörös kárpitozása nagyban emeli, — mindennek méltó befejezéséül szolgál a Leh­mann által készített föfüggöny, melynek festménye, egy jól megválasztott myliiologiai csoportozatot áb­rázol művészi kivitelben (Apolló lantjával elbájolja a múzsákat.) A szinház tűzrendészed tekintetben is nagy átalakuláson ment keresztül, a menyiben szá­mos oldal ajtó, uj páholy lépcsők kőből, és vízveze­ték a színpad díszletei között lettek legközelebb al­kalmazva. A színház ülőhelyei kényelmesebbek, a 3 középpáholy helyét pedig 3 sor erkélyszék váltotta lel. A jó győriek tőlünk vették a példát a szép színházépítésre, tőlünk kölcsönözték hozzá a jeles ízlésű építészt, — most mái- csak legyenek követőink a mü pártolás tekintetében is; — meglássák nem fog­ják megbánni. Mándoky társulata a „Hős Páll'yt" adta elő Jókai Móltól, — melyet nagynevű írónk a királyi pár ezüst menyegzője alkalmából irt, — természetes tehát, hogy alapvonása nem is lehet más a király cs haza iránt való törhctlen hűségnél. A második darab a „Faltövében" cimü egy felvonásos vígjáték volt. Kb­ben mutatták be az uj szerelmes sziliészt, Bérczy Endrét, ki sikerrel állta meg helyét. E két színdarabot megelőzőleg Dr. Kovács Pá| — veterán iroiik*«' — szavalt az igazgató egy csi­nos s zajos éljcnzésscl fogadott alkalmi prologot. Derék kollegánknak Keszler Józsefnek ismét van alkalma a vidéki színházakról irt érdekes tárcza­czikksorozatát a győrinek leírásával folytatni, dc megsúgjuk neki, hogy e megdicsérés mellett kösse a győri műpártoló közönség lelkére, hogy a szép nézőtérhez zsinórpadlásról és színpadi uj díszletekről is gondoskodjanak, mert különben ugy illik az össze, mint a kopolt kordovány CM/.maszárra a lackkal fe­jelés (Ilocsánaf a drasztikus hasonlatért!j A második ünnepély folyó hó l-én, a „Győri Közlöny" 25 éves fennállásának jubileuma volt, mely a mily ritkán fordul elő lapjaink történetében, ép oly lélekemelő volt; nemcsak azért, mert az előre hala­dott kort már magában véve is megilleti a tisztelet, mert hisz az ünnepély egyik kiváló szónoka monda: „megvénülni egy magában még nem oszt jogot a dicsöségic" s nemcsak azért, hogy e lap oly kiváló írót tekinthet öiegapjának, mint a milyen örök ifjú veteránunk dr. Kovács Pál, hanem főleg azért, mert itt volt alkalmunk látni azt, a mi a vidéki hírlap­irodalom körében majdnem páratlanul áll. Avagy nem lélekemelő jeleuség-e az, midőn a versenytársak, sőt többet mondunk, politikai ellenlábasok örülnek egy­más dicsőségén, s nem tépik egymás fejéről a babé­rokat, sőt egyik önzetlenül (eszi a másik fejére a koszorút, hogy abból a kö/.ös érdekre, a magyar iro­dalom virágzására dicsfény háramoljoii ? Képzclhe­tüuk-e még másik várost, mely c téren nemes Győr városával versenyezhetnek? De nem akarjuk ''apát sem megsérteni, mert ami máskor a lehetetlenséggel látszott határosn ik lenni, most, alkalom adtán, köny­nyen valósulhatna, mert derék helyi laptársával a „Magyar Tüzoltó"-val oly barátságos lábon áll a „Pápai Lapok," hogy egyik toborzza a másiknak az előfizetőket.. A „Győri Közlöny", a jubileumi dicső napról szerénységből nem hozott önálló tudósítást, hanem átvette a „Pesti Napló"-nak kimerítő közleményét. No én! ezt egyáltalán nem teszem! Nem teszem pedig azért, mert éu meg a „Pesti Napló" szellemes reportcrjéről olyasmit akarok feljegyezni, la mit meg bevallani saját szerénysége tiltja őt. — Ugyanis nincs nemes mozgalom, nincs jóravaló kezdeménye­zés a hol őt fel nem találnánk, ott van ő minden irodalmi ünnepélyen s örül az örülőkkel, de olt vau a nyomor helyén is, s ha kell részvétre hivja fel a jobbaknak szivét. Ha elkezdi, ki sem fogy a bankel­tezésböl, s ha tán álmából felriasztanák is, azt hí­ven, hogy toasztot kell mondania, igy szólalna meg ; ,,Ur im es hölgyeim stb.' 1 va-iry azt híven, más ivott áldomást, hangos „vivál"-baii törne ki. Ha a jó Eg is ugy akarja mint mi: legközelebb lesz alkalmunk nekünk is élvezni szellemes társalgását. Az ünnepély leírásától, nehogy máslapok után ismétlés vádja alá essünk, tartózkodunk, de mégis lehetetlen, h"gy a megyeház nagytermében össze­gyűlt diszes közönségről, az irodalom szempontjából, hálásan ne emlékezzünk meg. — Dr. Kovács Pál egyszerű, rokonszenves szavai; a „Garaboncziás" geuialis szorkcszfójéuck elragadó költeménye; Ituschek Anlal magvas, tanulságos s felette érdekes felolva­sása, a diszalbum átnyújtása, s a közönség lelke­süllsége, mind, mind valóban méltók a megörökítésre. A nap igen kellemes részét képezte a lluschek Antal győrszigeti plébános ur által adott lucullusi ebéd, melyen a kiérdemlik, tényleges és leendő szer­kesztők egész tábora volt együtt, kik a pezsgőd palaczk-dugók durranásai között is inkább találtak ,,riadó-'-t a lelkesülésrc a vendégszerető házi gaz­dának magas műveltséget tanusitó, szellemes társal­gásában, buzdító lelkes szavaiban stb. IIát még minő hálára vagyunk kötelezve a sok szerkesztő között, azon ritka szerkesztő iránt, ki nemcsak az étlapot szerkesztette minden sajtóhibától és czáfolatoktól menten, hanem kedves modorával oly elismerő han­gulatra ragadott mindnyájunkat, hogy a 24 órás ju­bileumát is hálás készséggel volnánk hajlandók meg­ünnepelni kedves emlékű ténykedésének. Az esti bankett mcl'.ó befejezése volt a szép kezdetnek. — Letette itt fegyverét a két ellentábor harezosa, egyhangúlag törtünk ki lelkesedésben a veterán elnök, Kovács Pál felszólalására, mely egyút­tal levette a bilincset az eddig hallgató ajkakról, és megeredt árja a szellemes toasztokuak, de örömtel­jes lelkcsültségüuk közepett is legboldogabbnak vallotta magát az, ki a ,,Győri Közlöny" bájos hölgy mun­katársaiban ma az ő menyeit ismerte fel. Áldva lesz a győri szép napok emléke. Kaktus, Irodám es művészet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom