Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882
1882-10-08
A városi tanács a lakbérletekre, ugy a tapolcza folyó, czincza árok .és ntcza csatornák tisztántartására következő szabályrendelet terveket fog a városi képviselő testület elé terjeszteni: Szabály rendelet a Tapolcza folyó, a cziftcza árok, s utcza csatornák tisztán tartásáról I. Szakasz. 1. A Tapolcza folyóba árnyék széket vagy pecze gödröt belevezetni tilos. 2. Bőrök vagy bánni tárgyak beleáztatása, belemosása vagy belevezetése, a fürdés, a lovak vagy egyéb állatok itatása és mosatása ápril 1-től október l-ig csak is reggeli 7 órától esti 8 óráig. Okt. 1-tó'l ápril l-ig reggeli 8 órától esti 5-ig engedtetik meg. II. Szakasz. 1. A város úgynevezett czincza árkába semmiféle szemetet, rothadásnak kitett tárgyakat bele dobni, pecze gödröt vagy árnyékszéket, szóval, csó' vagy mosogató vizén kivül egyebet, bele vezetni tiltatik, timár és fehérgyártó üzlet érintetlenül hagyatik. 2. A czincza tisztántartása a gyepmester gondozása alá helyeztetik, kinek ebbeli dijjazása az illető házbirtokosokra az árok hossza arányában vettetik ki. — Ebbeli felügyelet a kapitányi hivatal gondja. III. Szakasz. 1. Az utcza csatornák az eső és mosogató vizek levezetésére szolgálván, minden egyéb tisztátalanság belevezetése tiltatik, s a vizek nem az utczára, hanem a csatornába öntemlők. 2. Tilos az utcza csatornákban marha, vagy ló, etetés. 3. A csatornák folyton tisztán tartandók, mi háza előtt minden háztulajdonos felelős kötelessége, valamint a fél utczának sepretése is. Ezen szabályrendelet ellen vétők 1—20 frtig ismétlés esetén 50 frtig büntethetők. Szabályrendelet a lak bérleteknél. 1. Pápa rendezet tanácsú városban a lakbérletek rendszerint félévesek ápril 1-től okt. l-ig és innét ismét ápril 1 -ig. 2. A lakbér fizetések mindenkor január 1-én április 1-én július 1-én és október 1-én fizetendők, s ha a fizetési napok a fizető fél ünnepeire esnek ugy a legközelebbi köznap lészen a fizetési nap. 3. A lakbérlet változások mindenkor csak ápril 1 —éii és október 1-én eshetnek meg, kivéve az ellenkező szerződéseket. 4. A hurczulkodás szinte április 1-én és okt. 1-én esik, kivéve a keresztény és izraelita ünnepeket, s a heti és országos vásárokat, s orsz. képviselő választási napokat, melyek helyet a következő köznap lesz a hurczolkodási nap. 5. Felmondásnak megelőzőleg három hónappal kell történni. G. Ezen szabályrendelet életbeléptetése a városi tanácsra bizatik. A kertészeti társulat kiállitá a. Egymásután folytonosan oly évek jőnek a kertészetre, amellyek majdnem elveszik kedvét a kertészkedönek minden komolyabb igyekezettől. A most lefolyó év is oly mostohán viselte magát a kertészet iránt, hogy gonoszabbul már alig lehetett volna. Ápril 7-én G fokos hideg lepte meg a tavaszi szép reményekben örvendező lelkeket, és, óh Isten csodája! kajszin barackunk — mely ekkor teljes virágzásban volt — nagyon szépen termett az idén. Remény és kétség között elvergődtünk május elejéig, és ime 13—17-ig, öl napon át tartó fagyasztó hideg elvette gyönyörűen kinálkoző szőllőtermésünket és tönkre tette gyümölcskerlészeti reményeinket. Ez még nem volt elég. Június forrósága aszalt, augusztus és September esőzése rothasztott abban, a mi kevés még maradt. Ezért is valóban kétség között fogottá kertészeti társulat, alapszabályai szerint tartani köteles kiállításához. Es városunk közönsége meg sem volt annyira kíváncsi, vüjjon mit tud a társulat, a mostani, valóban kedvezőtlen körülmények között, felmutatni, hogy érdemesítette volna legalább egy rövid órai megtekintésre egyesek buzgó igyekezetét. Még sohasem vette ily közönnyel közönségünk a kiállítást, mint ezen évben. Ezért igazán nagyon megérdemli a nyilvános elismerést. Nem lenne csoda, ha azon kevesen is, a kik még most a kertészet ügyét nyilvánosan is képviselik, belefáradva a közöny eme lelkesítő elismerésébe, letennének a közönség előtti megjelenésről. A társulatnak némely tagjai már ugy is megkezdették emez ellenszenves magatartást, midőn a közönség hangulatát egészen magukévá tették. De elég is immár a bevezetésből, térjünk át magára az oct. 1—2-ki kiállításra. A társulat tagjai közül állított ki: 1. Hey kál J. Ede a gróf E-terházy Móric uradalmi kertészetéből 50 faj almát, 70 faj körtét, 2 faj diót, 3 faj magyarót 1 faj őszi baraczkot, 4 faj cukordinyét, 2 faj hónapos epret, 1 faj málnát, 1 faj ribiskét, 15 faj szőlőt, 33 faj burgonyát, 15 faj hagymát, 10 faj retket, 10 faj répát (Jmrgundi), 12 faj sárgarépát, 2 faj pasztinákot, 4 faj petrezselmef, 4 zellert, 2 faj póréhagymát, 2 faj bimbóskelt, 5 faj olaszt, G faj káposztát, 5 faj kalarábot, 5 faj salátát, 1 faj scorzonerát, 9 faj paradicsomot, G faj paprikát, 8 faj ugorkát, 2 faj carfiolt, 8 faj különféle konyhakerti terményt, G faj zöldborsót, 12 faj zöldbabot, 28 faj magbabot, többféle ku'ioricát, 4 faj tököt, 4 darab redélygyümölcslát és egy nagy gyűjtemény györgyike virágot. — Ezen összesen 352 féle gyűjtemény kiállítása aranyozott oklevéllel tiszteltetett meg. 2. J á in r i ch Sándor a gróf erdőd i Ferenc somlóvári kertészetéből 24 fuj almát, 18 faj körtét, 2 faj havi epret, 5 faj dinyéí, 2 faj diót, 3 faj paradicsomot, 3 faj hagymát, G faj káposztát, 2 faj olaszt, 3 faj endiviát, 3 faj paradicsomot, 12 faj burgonyát, 4 faj paprikát, 2 faj kalarábot, 2 faj vörös salátarépát, G faj sárgarépát, 2 faj burgundit, 1 faj óriási pelrezselmet, 2 faj zellert, 1 faj articsókát, 3 faj ugorkát, 2 faj tököt, 1 faj póréhagymát, 1 tojásgyümölcsöt, 1 faj turbolyarcpát, 1 faj scorzonerát, 1 alkörmöst, 6 faj magbabot, 4 faj kukoriczát. — Ezen összesen 125 féle kiállítása 2-d rendű, ezüstözött oklevéllel tiszteltetett meg; azonban zeller, sárgarépa és petrezselem-kiállitása különösebben elsőrendű aranyozott oklevéllel. 3. Jády József 1G faj szőllőt, 3 faj körtél, 2 faj diót, 2 faj mandulát, 4 faj burgonyát, 1 faj kalarábot, 1 faj olaszt, 3 faj káposztát, 2 faj vöröshagymát, 1 faj ugorkát, 5 cserépszőllőt, 1 cserép szelidgesztcnye csemetéket, 1 virágcsokrot. Ezen összes 44 féle kiállítása 2-d rendű, ezüstözött, de vöröskáposztája és vöröshagymája I. rendű aranyozott oklevéllel tiszteltelett meg. 4. Wachsman János Nórápról 4 faj almát, 12 faj körtét, 12 faj szölló't (^közöttük 7 faj magouctermést1 faj igen szép folyton termő epret, 1 faj diót, 1 faj paprikát, 15 faj burgonyát, G fáj magbabot, 2 faj cieer és bagóca borsót, 3 faj kukoricát. Ezen 57 féle kiállítás 2-od rendű, ezüstözött oklevéllel lett kitüntetve. 5. Matus György állított 13 faj almát, 4 faj körtét, 1 faj birset, 12 faj szőllőt, 3 laj diót, 1 fal epret, 1 faj szép lasponyát , 2 faj káposztái, 9 faj burgonyát, 3 faj sárga répát, 2 faj ugorkár, 3 faj tököt, 4 faj burgundit, 4 faj kukuricáf, 3 fuj magbabot. Ezen G5 féle kiállítás 2-od rendű, ezüstözött oklevéllel tiszteltetelt meg. 6. Puzdor Gyula Ajkáról mutatott fel 11 faj almát, 7 faj körtéi, 1 faj burgonyát, broncozott oklevéllel kitüntetve. - 7. Szvoboda Vencel 2 faj köriét, 1 faj almát, G féle szőllőt. 8. P. Szabó Káról állított ki 41 faj szőllőt, 13 faj körtét, 7 faj almát, 1 faj málnát, 6 faj diót, 3 faj magyarót, 2 faj mandulát. 12 faj burgonyát, 2 faj kalarábot, 2 faj olaszt, (vertus 4 k. 20 d.), 2 faj káposztát (balinkai 3 k. 90 d.), 2 faj vörös salátarépát, 1 faj carfiolt, 2 faj babot és egy faj 'tököt. A szép szőllögyüjtemény 1. rendű aranyozott oklevéllel tiszteltetett meg. Mint vcndégkiállitók ti-z(el(ék meg a társulat mutatványait 1. Tarczy Dezső 30 faj körtével és 12 faj almával, — ezüstözött oklevéllel lett kitüntetve. 2. Barcza Bálint 6 faj körtével, 7 faj almával, 1 faj szép birsalmával, 1 faj cseresnye almával, 1 faj málnával, 1 faj kalarábbal, 1 faj káposztával, 1 faj bimbóskellel, és egy faj paszíiuákkal. — Gyümölcsei broncozott oklevéllel emeltettek ki. — 3. Perlaki Gézának rendkívül nagy Angonléme hercegnő körtéje aranyozott oklevéllel lett. kitüntetve. 4. Csigi Vince szili plébános 3 darab birssel, mellyek broncozott oklevéllel lünlettelfek ki. 5. Horváth Lajos négy nagyobb igen szép birssel,— G. Szabó János az újvárosból, 1 faj körtével és egy birssel, — 7. váró sí faiskola 18 faj szölló'vcl, 24 faj körtével, és 2 faj almával. E kiállítás dicsérettel emeltetett ki.— 8. Edelényi Szabó János egy faj argmiléme hercegnővel. 9. Jády Gyuláué úrnő megjelent 2 faj szép káposztával, 1 faj olaszszal, 1 faj szép sárgarépával, 10. Neubaucr Józsefné urnő 1 kalarábbal (Gkiló), 11. Perlaki Gézáné urnő 9 üveg párolt gyümölcscsel és 1 cserép virággal. Párolt gyümölcsei ezüstözött oklevéllel tiszteltettek meg. — 12. üénesJády Ilona urnő 8 üveg párolt gyümölcscsel és birssajttal. Pároltjai ezüstözött oklevéllel tüntettek ki. 13. Beke-Szabó Júlia urnő 12 üveg párolt gyümölcscsel, 7 üveg- különböző lekvárokkal, 1 birssajtfal, 7 faj vöröshagymával, 3 faj sárgarépával 1 faj paszíiuákkal, 2 faj salátával, 3 faj cserépben levő paprikával. Pároltjai s lekváijai aranyozott oklevéllel lettek kitüntetve. Általában a 8 rendes tag és 13 vendég kiállító által felmutatott tárgyak között különösebben feltűntek: lleykal Kdénél Bezy May, de Tours, Simon Bouviers, Triumph Juidogn körfék, Kaivil dautomne, smidbergi reinette almák, Madaira és Tripolis hagymák, óriás kaialáhok, — Jamrich Sándornál petrezsclcm és sárgarépák, -Wachsman Jánosnál a magonc szőllők,— Barcza Bálintnál az óriás Iiis, — Jády Józsefnél a vereskáposzfa, — a városi faiskolánál arany pepinalma,— P. Szabó Kaminál a vertús olasz, Dielvajone, Josephine, Maline, Ferdinánd koronaherceg, Napoleon sajoiic körték és h mosolygó aranysárga chaszelas szőllők. A kiállítást megtekinletle az első nap Gl és a második nap 18 érdeklődő. Eme 82 egyéntől bejött 1G fit 40 kr, az eladásokból befolyt a társulat javára 14 frt 41 kr, — igy lett a társulatnak összesen 30 frt 81 kr bevétele. Napszámosokra a kiállítási eszközök bchordásánál és hazaszállításánál, a napi felügyeletnél kiadatott 8 Irt 70 kr, papír-szegek és diszkesnél 3 fit 4p, 750 tányér bérdíjjábau 7.50. Igy összes kiadás volt 19 frt GO kr. Maradt tehát még a társulat javára 11 frt 21 kr. egyházi segédlettel tartott. Jelen voltak: főispán és alispán magyar díszruhában s a városi, megyei hivatalnokok s számos notabilitások. Reményijük, hogy a jó példát követve, máskor ez ily ünnepély alkalmával számosan magyar ruhát öltve jelennek meg. A helybeli dalárda br. Fiáth Ferencz főispán urat, mint kiváló zene és énekkedvelőt, névnapja előestéjén serenaddal lepte meg. Október 6-án a 13 aradi vértanukért a sz. Ferencziek templomában gyászisteni tisztelet tartatott. A gyászravatal számos lámpa és gyertyával volt kivilágítva; elül a 13 vértanú arczképét két kivont kard környezte. A gyász isteni tiszteletet Tamaskó Antal házfőnök végezte, mise végével a kóruson »Isten áld meg a rnagyart« hymnus énekeltetett. E gyász ünnepélyen számosan jelentek meg. Végh István szolgabiró-segéd ur e hó 18-án vezeti oltárhoz Bossányi József törvényszéki jegyző bájos és szép leányát Mariskát. Állandó boldogságot kívánunk nekik. A vörösberényi szőlő-hegyen okt. i-én Falusi Dániel szabadi birtokost egy béres legény, ugy látszik régóta forralt boszuból muszkoló fával ugy fejbe ütötte, hogy eszméletét vesztve földre rogyott, s jelenleg is életveszélyben forog. A tettes azonnal elfogatott s a vizsgálat ellene meginditatott. Mult szombaton a csatári szőlőhegyen méltóságos Pribék István szöllejében a vinczellér vid át lőtt. Fölbonczoláskor gyomrában szőlőszemet találtak. Oktober 2-án szép éjszaki fény volt látható. Az üstökös hajnali órákban szépen látható. Használt a múltkori levélben emiitett fiakkerrek elleni felszólalás; már megindult a mozgalom maguk közt a fiakkeresek közt, miután a jobb kocsikkal bírók röstelik, hog.y társaságukban oly rozzant kocsik vannak. Napokban egy ily rongyos fiakkerrel biró kocsis haladt el Czollenstein kárpitos és fiakkeres háza előtt, kit megszóllitott s parancsolta, hogy álljon meg és fogja ki lovait; a szegény nem tudta mire vélni a dolgot s ellenszegült; de az ismét felszólításra végre engedett s akkor azt mondta neki Czollenstein, hogy vezesse be lovait az udvarba s az ott levő fiakker kocsiba fogjon be s a rosszat hagyja ott. A telt igen szép, csakhogy alig hisszük, hogy az ily eset ismétlődjék, hanem igen is a fiakkeres urak megtehetnék, hogy kocsijukat jó karban tartanák s némi tekintettel lennének a közönség iránt, kik úgyis dúsan megfizetik őket. Nemo. Veszprémből — oct ob er 7-én. Október 4-én szt. Ferencz napján a székesegyházban O Felsége a királyért ünnepélyes szent mise tartatott, melyet a megyés püspök fényes — Megjelent az „Ország-Világ-" IV. évfolyamának első füzete. Tartalmat a következő becses dolgozatok képezik: »Az egyedüli mód« ifj. Ábrányi Kornél kitűnő regénye. »Az egyház és az üldözöttek, »Dicsöscg« Komócsi József, hangulatteljes szép költeménye, »Herkulanum« (gyönyörű képpel.), »Boszniai karcolatok,« "Betyárok az erdön« (képpel). »Az élet megjelenése földünkön« Berky Gusztávtól, »Oh légy velem« (képpel), * A második mesalliance» csinos ,életkép Bérczy Gyulától, »Boldogsagommal« Ábrányi Emil meghaló szép költeménye, »A messze távolban« vers Szekrényessy Kálmántól, »A három jómadárw M. I. jó ízü humoros rajza (képpel), HOZZÁ, Arczod bubáját oly epedve nézem Mint tüzimádó a napot. Mint miuzzin a holdat csendes estén, Midőn imájához kapott. E nyilt homloknak szűz haván — a Megváltás glóriája ül . . Ez éj szemek örvényes tengerében Egy csillagos meny ébred, — szenderül. Iii küldőit téged angyal arczu gyermek} Honnét hozott, — s mely estlepel . . ? Elég — egy pillantásodnak varázsa; Meg gyógyul a sebzett kebel. S némul — a fájdalom siráma, Mely szivemben ütött tanyát . . Merengő lelkem ébren álmodik! majd Szárnyára kelve szebb jövőbe lát. Reményeimnek rózsás vánkosán — el Ringatom, kedves kis fejed. Hisz a midőn még nem is ismerétek Már mennyit álmodám veled . / És im — „az álmok nem hazudnak' 1 Midőn szemed reám lövell . . . Kezed — kezemben, kebled — keblemen, és Ajkam — édes ajkadhoz oly közel. . / — Úgy kábít e kéj mámoros halalma Oly lázasan ölel karom . . És — hogy v szeretlek" ! már e vallomás — ott Csüng, mint pillangó ajkamon: Hogy el lebbenve csókba fúljon Ajkadnak rózsa bimbaján . . . Szeress engem! én életemnek üdve; Jlranysugár — szerelmem hajnalán! Soos Jüqjos. GYŐRÖTT, Felette érdekes művészeti és irodalmi ünnepélyeknek volt mult szombaton és vasárnap színhelye Győr városa. Mult hó 30-án nyittalott meg ünnepélyesen az újból díszített állandó színház, melynek nézőterét Voyta Adolf pápai kitűnő építész és több hazai színháznak érdemleljcs tervezője igen díszesen alakította át. A néző tér renaisause slylbau gazdagon van díszítve halványsárga alapon aranyozod.dombormű ékítményekkel, melynek szép összhangját a páholyok és a hátterek bordeaux vörös kárpitozása nagyban emeli, — mindennek méltó befejezéséül szolgál a Lehmann által készített föfüggöny, melynek festménye, egy jól megválasztott myliiologiai csoportozatot ábrázol művészi kivitelben (Apolló lantjával elbájolja a múzsákat.) A szinház tűzrendészed tekintetben is nagy átalakuláson ment keresztül, a menyiben számos oldal ajtó, uj páholy lépcsők kőből, és vízvezeték a színpad díszletei között lettek legközelebb alkalmazva. A színház ülőhelyei kényelmesebbek, a 3 középpáholy helyét pedig 3 sor erkélyszék váltotta lel. A jó győriek tőlünk vették a példát a szép színházépítésre, tőlünk kölcsönözték hozzá a jeles ízlésű építészt, — most mái- csak legyenek követőink a mü pártolás tekintetében is; — meglássák nem fogják megbánni. Mándoky társulata a „Hős Páll'yt" adta elő Jókai Móltól, — melyet nagynevű írónk a királyi pár ezüst menyegzője alkalmából irt, — természetes tehát, hogy alapvonása nem is lehet más a király cs haza iránt való törhctlen hűségnél. A második darab a „Faltövében" cimü egy felvonásos vígjáték volt. Kbben mutatták be az uj szerelmes sziliészt, Bérczy Endrét, ki sikerrel állta meg helyét. E két színdarabot megelőzőleg Dr. Kovács Pá| — veterán iroiik*«' — szavalt az igazgató egy csinos s zajos éljcnzésscl fogadott alkalmi prologot. Derék kollegánknak Keszler Józsefnek ismét van alkalma a vidéki színházakról irt érdekes tárczaczikksorozatát a győrinek leírásával folytatni, dc megsúgjuk neki, hogy e megdicsérés mellett kösse a győri műpártoló közönség lelkére, hogy a szép nézőtérhez zsinórpadlásról és színpadi uj díszletekről is gondoskodjanak, mert különben ugy illik az össze, mint a kopolt kordovány CM/.maszárra a lackkal fejelés (Ilocsánaf a drasztikus hasonlatért!j A második ünnepély folyó hó l-én, a „Győri Közlöny" 25 éves fennállásának jubileuma volt, mely a mily ritkán fordul elő lapjaink történetében, ép oly lélekemelő volt; nemcsak azért, mert az előre haladott kort már magában véve is megilleti a tisztelet, mert hisz az ünnepély egyik kiváló szónoka monda: „megvénülni egy magában még nem oszt jogot a dicsöségic" s nemcsak azért, hogy e lap oly kiváló írót tekinthet öiegapjának, mint a milyen örök ifjú veteránunk dr. Kovács Pál, hanem főleg azért, mert itt volt alkalmunk látni azt, a mi a vidéki hírlapirodalom körében majdnem páratlanul áll. Avagy nem lélekemelő jeleuség-e az, midőn a versenytársak, sőt többet mondunk, politikai ellenlábasok örülnek egymás dicsőségén, s nem tépik egymás fejéről a babérokat, sőt egyik önzetlenül (eszi a másik fejére a koszorút, hogy abból a kö/.ös érdekre, a magyar irodalom virágzására dicsfény háramoljoii ? Képzclhetüuk-e még másik várost, mely c téren nemes Győr városával versenyezhetnek? De nem akarjuk ''apát sem megsérteni, mert ami máskor a lehetetlenséggel látszott határosn ik lenni, most, alkalom adtán, könynyen valósulhatna, mert derék helyi laptársával a „Magyar Tüzoltó"-val oly barátságos lábon áll a „Pápai Lapok," hogy egyik toborzza a másiknak az előfizetőket.. A „Győri Közlöny", a jubileumi dicső napról szerénységből nem hozott önálló tudósítást, hanem átvette a „Pesti Napló"-nak kimerítő közleményét. No én! ezt egyáltalán nem teszem! Nem teszem pedig azért, mert éu meg a „Pesti Napló" szellemes reportcrjéről olyasmit akarok feljegyezni, la mit meg bevallani saját szerénysége tiltja őt. — Ugyanis nincs nemes mozgalom, nincs jóravaló kezdeményezés a hol őt fel nem találnánk, ott van ő minden irodalmi ünnepélyen s örül az örülőkkel, de olt vau a nyomor helyén is, s ha kell részvétre hivja fel a jobbaknak szivét. Ha elkezdi, ki sem fogy a bankeltezésböl, s ha tán álmából felriasztanák is, azt híven, hogy toasztot kell mondania, igy szólalna meg ; ,,Ur im es hölgyeim stb.' 1 va-iry azt híven, más ivott áldomást, hangos „vivál"-baii törne ki. Ha a jó Eg is ugy akarja mint mi: legközelebb lesz alkalmunk nekünk is élvezni szellemes társalgását. Az ünnepély leírásától, nehogy máslapok után ismétlés vádja alá essünk, tartózkodunk, de mégis lehetetlen, h"gy a megyeház nagytermében összegyűlt diszes közönségről, az irodalom szempontjából, hálásan ne emlékezzünk meg. — Dr. Kovács Pál egyszerű, rokonszenves szavai; a „Garaboncziás" geuialis szorkcszfójéuck elragadó költeménye; Ituschek Anlal magvas, tanulságos s felette érdekes felolvasása, a diszalbum átnyújtása, s a közönség lelkesüllsége, mind, mind valóban méltók a megörökítésre. A nap igen kellemes részét képezte a lluschek Antal győrszigeti plébános ur által adott lucullusi ebéd, melyen a kiérdemlik, tényleges és leendő szerkesztők egész tábora volt együtt, kik a pezsgőd palaczk-dugók durranásai között is inkább találtak ,,riadó-'-t a lelkesülésrc a vendégszerető házi gazdának magas műveltséget tanusitó, szellemes társalgásában, buzdító lelkes szavaiban stb. IIát még minő hálára vagyunk kötelezve a sok szerkesztő között, azon ritka szerkesztő iránt, ki nemcsak az étlapot szerkesztette minden sajtóhibától és czáfolatoktól menten, hanem kedves modorával oly elismerő hangulatra ragadott mindnyájunkat, hogy a 24 órás jubileumát is hálás készséggel volnánk hajlandók megünnepelni kedves emlékű ténykedésének. Az esti bankett mcl'.ó befejezése volt a szép kezdetnek. — Letette itt fegyverét a két ellentábor harezosa, egyhangúlag törtünk ki lelkesedésben a veterán elnök, Kovács Pál felszólalására, mely egyúttal levette a bilincset az eddig hallgató ajkakról, és megeredt árja a szellemes toasztokuak, de örömteljes lelkcsültségüuk közepett is legboldogabbnak vallotta magát az, ki a ,,Győri Közlöny" bájos hölgy munkatársaiban ma az ő menyeit ismerte fel. Áldva lesz a győri szép napok emléke. Kaktus, Irodám es művészet,