Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-04-03

kczhctő események iszonyairól. Hát mikor hire I történt, e napok elteltével hazabocsáttattunk a:on . _. . ... . .../,<• .1 _.. l ' I l_ ' ~ 1 t„1„„ 1. ;;!».„' lön, hogy Jellasich egész táborával ugy szökvén meg, csakugyan Györ s onnan Bécs felé vonul, volt akkor örömrivalgás s harczra való készség meg azoknál is, kiket az első ágyúlövés bizonyosan elérhetetlen futásra kényszerit, s mikor a Gyor megyei hegyi lakosok által elfogott két vagy három nyomorult horvát, az is csak kocsis, a csóthiak által mar félholtan Pápára hozatott, csak alig lehete egyes szenvedélyesebb kedélye kellemetlen érzéssel, bár e haszontalan költsegeskedés, fáradság és dolog mulasztás sikerdúsabb eredménynyel koronáztatott volna ! Okt. i8-án tamquam re bene gesla, zene és lödözés közt elhagyott barátaink karjaiba érkeztünk. De mint meglepeténk midőn beszelték, hogy távollétünk alatt Pápán is zenebona tortént. Ugyanis nehany hazabocsátott zalai nemzetőr a szerecsenyi korcsmában tivornyazptt, beszédjeik ket megtartani, hogy rajok ne rohanjanak s le és garázdálkodásaik miatt a nép kozott oly haue gyilkoljak. Mikor pedig horvát foglyok na- mar lángra kapható eszme, hogy közelben horgyobb számmal kisértetnének Komáromba, azo- • vátok vannak, terjedni kezde. Ez eszme először kat oly bámész kíváncsisággal nézték sokan, a szomszéd Gecsét, utóbb pedig Vaszart lázította mintha Afrika sivatagjairól kerültek volna ide. fel. Yaszarról a hir félhivatalosan l'.ipara hozaAzonban dicséretére legyen a papai nép legna- tott. Az ugy is felzaklatott kedélyek kaptak az gyobb részének, ez a foglyokban is embertársait alkalmon, s kinek jutott volna akkor eszébe a látta, s a szerencsétleneket ha szívesen nem lattá dologról elmélkedni s elmélkedve azt kétsegbeis, de ízen védéseiké n könnyíteni iparkodott. vonni?— Csakhamar a harangok félrevercttek, Még Jellasich Győrben mulatozott, midőn a dobok pergettettek, fegyverek süttettek s az az összes papai nemzetőrség, a betegeseket ki- egész nép kiállásra szollitatik. Fut ki futh.it, ve ve, — parancsot kap a Györ felé indulásra. Oktober 4-en délután szónoklatom utan megindult a sereg, melyet éa mint hadi káplán követtem. De a nemzetőrség igen nehezen mozdult ki; mert az előbbi héten is Janoshaza es KisCzell fele egy hasztalan kirándulást tettunk mar. Mikor másnap Győrbe érkeztünk, Jellasich már eltávozott s mi esik Mosony es Ovar közti tüzeiket láttuk. Győrbe zene kost nagy diadallal léptünk mint elnök a megszabadított varos megszállásában. A többi magyar sereg csak 6-an rrkezett meg s két napig Győrben mulatott, mintha a Mósonynál szinten ket napot töltött elérni sem akainá. S léginktől) ez adott okot a a népnél annyira elteijedt hiedelemre, hogy ennek okai az urak, s hogy addig nem leend boldogság, mig at uri osztály legyilkoltatni nem fog. Győrből okt. 8-án a többi sereggel mi is kiindultunk', de mint jobb szárny a Szigetköznek, s az nap Mecseméi a kis Duna mellett táboroztunk. Nevezetes volt itt, hogy a nemzetőrség a tábori elet csínjait meg nem ismervén, vas fazekait ket czöveken fuggö fadorongia akasztá, de a dorong a nagy tu/, miatt k perzseltet ven, közönségesen a mar megfőtt gulyáshús .1 tűzbe esett, s védszert ragad milyent talál férfi és nő, felnőtt és gyermek, — s e rendezetlen tömeg többféle irányban útnak indul, hogy koszorús babérokat arathasson. — Este történvén a dolog, jól előrehaladtak, de miután horvátok épen nem mutatkoztak, nevetés és tréfa között, sokan azonban boszuval teltek el a haszontalan rettegés miatt. Az egész október 8-án történt. I Fnlv t. köt.) Veszprémből. — mdriz. 11-c/i. Múlt pénteken temettek városunk egyik levelItordoját t.uttmann Jánosi. Nem nagy esemény, a/, iga/., ha egy szegény lev clhui dónak adjuk meg a végtisztességet éa mégis tóittmaiiu halála jó sokáig és széles körben képesté a közbeszéd, a közrészvél tárgyát. Erőteljes, izmos java férfikaréban veit, hivatalának esdi áldozatul. Naponkint közel hatezer lélek postaszükseglelet kétszer kielégíteni éa olv hegyes völgyes városban, mint a mienk, majdnem a lehetetlenséggel ka tár US. Varosunknak . melv pedig ugyan élénk posiaforgatmat mutat l'rl. ket levélhnrdója van. tehát egyre-egvre közel hal ezer lelek esik. Már most követelői, hogv ennyi igénynek egv ember csak ugy segítettek, hogy a hamuból ŐSZ- eleget, körülbelül annyi, mint annak a sze min / dett httst újra feltöltötték. Később a rendes katonaságtól megtanultak lobiból katlant csinálni, s a bajon segítve lett. Október Ofdikén Óváron tanyáztunk, meg pedig diadallal; mert Sina répa-ezukof gyárában dolgozó horvátokat fogtunk, kik a Jellasich tábora által hatrahagyott marha és juh belekben faggyút kerestek. Okt. 10-en a miklósfalvi táborba eilunk s itt iszonyú hideg eső közt ket napot eltolt ven, |2-éfl l'arcndoifoa érkeztünk', hol a falu fölötti dombon táboroztunk. A nemzetőrség vad vérszomjat tanúsított; unit midőn a Würtenberg huszárok tob!» horvátot elfogtak, a nemzetőrség ezekre akart törni, azonban a huszárok clkáromkodták magukat s azt mondták: • Fogjatok magatoknak ha kell.« Ii re aztán lecsendesedtek, főleg mikor a huszárok közibök csapassál is fenyegett< k őket. l'arendorfon épen a plébánosnál voltam, midőn Csányi főbiztos belépett a hint! adá, hogy az Ausztriába nyomulás el van határozva. De ez meg sem történt meg. - Okt. 1 i-en 6 agyú és a 7-ik honvédzászlóalj kíséretében .1 pápai nemzetöri zászlóalj Sopron fele inditatotl Theodorovics csapatának üldözésére. Sopronban harmadtel napot töltöttünk, miután azért, hogy a var • '>a nem szállásoltattunk, eleinte majd kravall gén) levelhordonak az eletei követelni. Meg vagyak győződve, hogv a kine-tai nem lógja embereinek utolsó csepp vérét kívánni és igy mielőbb fog Intézkedni, Imgv a levélbordák ssáwa egygyel szaaorittassék, ezt kívánja varosunk erdeke, de kivonja maga a humanitás is. A sorozás városunkban a napokban folyt, illetőleg még folyik szomorúbb eredmény nyel, mint a Milyent a zirezi járásról jelentettem. .Még maga váresSOk sem volt képes a kellő CMWtÍMgCM.sl beadni; a községek közöl pedig nem egv volt, amelynek lat egytől egvig olv nyontornltak voltak, Imgv az njnnesosá bizottság a minimumra szállított igények daczára sem talált egyellenegj ,.1 a u g I i c h"-ot sem. Árpád apánk e gyatra népség láttára megfordul sírjában és megtagadja, hogy magvai volt; Múl' hétfőn temettük a köztisztt leiben állá Horváth József városi kepvi-elot. ki es. k. főhadnagy, közgyám és a helybeli betel- es kolcsonkozvetito egyletnek elnöke volt. \ rósz ido daczára is nagy volt a részvevő közönség. \ szokásos üdv illetőleg gyászlovest a boavédkuszárság adta meg a sírnál. A amgboldugalleak forgó pisztolyát egyik budapesti barátja emlékül elvitte magával; az indóháznál, a váróteremben megnézte, meg van-e töltve és midőn azt találta. Imgy igen, elakarta zárni, azonban egvs/.erre csak elsült, szerencsére senkit nem talált. Kbből az advösséges t inolság az, Imgy almi sokan vannak, ott pisztolyt nem igen tanácsos még kíváncsiságból sem nézegetni. A veszprémi nemzeti kaszinó marczius 30-án választmányi ülést tartott, melyen egyén folyó ügyeken kivül az is határozatba ment. hogy u kaszinó, mint kaszinó, minden politikai párton kivül áll és igy helyiségét sem fogja semmi politikai párt conferentiájának vagy egyéb politikai párttüntetésnek átengedni, végül határozatba ment. hogy minden részvény mellé, a kamatok ezelszerühb és könnyebb kezelése végeit, szelvény ivek ( couponok ) fognak nyomatni, továbbá, hogy a megrendelt lapokra az előfizetés nem évnegyedre, hanem egész évre fog ezutáu egy szerre eszközöltetni. Hollón Krím tábornok és kerületi parancsnok marczius 30-dikán all órai vonattal étkezett várostiakba. itt a honvédségnél a szokásos hivatalos szemlét teljesítendő. Miután teljes megelégedését nyilvánította mindennel. .'II-én délelőtt Sopronba rándult. Marcsi US .'ll-én Kisovic* József ö nagyságánál értekezlet tartatott a felső temető rendezése tárgyában. O nagysága előterjesztette az ö elnöklete alatt kiküldött bizottságnak megállapodását, melv szerint a temető slykéa fog rendeztetni, Imgy a gyászkocsi egyik kapun bemehet a temetőbe, olt félkörben utat tehet és egy másik kapun kijöhet, továbbá, hogy a sírok sut rendbe fognak kioszlalni. őrház és különálló halottas kamra fog építtetni. A költségek előteremtésének lehető módozatai is inegállapillallak. egyebek közt. hogy e czclra luisvcl utáni szombaton hangverseny fog rendeztetni. Az egybegyűlt értekezlet! tagok, kik mind városi képviselők teljesen belenyugodtak az előterjesztésbe es igy annak sikere a legközelebbi városi közgyűlésen, mely april hó ll-én less, biztosítva van. — Az ilynemű eloértekezletek valóban szelszerüek, meri kellő tájékozást adnak és fesztelenebb eszmecsert t engednek. mint egy-egj közgyűlés szokott engedni, azért valóban kívánatos, hogy minden l'ontosabb városi ügyet ily amgáa-eteérlckczlet időzzön meg. A Kisovícs József buzgó fáradozása következtében létesült róni. kath. elemi iskolára, az ugy nevezett Sz. Anna-iskolára emléktábla fog helyeztetni, mely hivatva lesz JIZ alapítók neveit megörökíteni.— K czélia marczius ;tl-eu gyűlés tartatott, melyen gyiijlnivck ki'ocsátása és az halároztatolt el, hogy a/ emléktábla szövegét e sorok Írója készitse el. Dr. Fischer Béla városi orvos ár márccius S8dikau kelt lev idei intézett a varoshoz, melyben a I helybeli korháznál eddig viselt másodervtlsi állásáról lemond. Kzen állás ke/.dé orvosra mindig a legszebb praxist szokta adui es annak betöltése a megyei hatóság korebe tartozik. \niiiit egyrészt üdvözlöm dr. Kisehcr Méla otvos mai. Imgy önzetlen lemondása állal teil nyújtott egj fiatalabb erőnek, úgy másrészt nem követek el indisrretiól, ba a megüresedett állásra dr. I'solnoky I". reuea buzgó fiatal orvos urat ajánlom, aki igyességc es társadalmi műveltsége állal mar is lobb elökelú család és intézet bizalmat tudta kivívni. \ helybeli nagy zymnasiumsknak hetedik és uyolez.a'ik osztály által való kibővítési- ügyében jövő heten les/, az első érdemleges ülés Kisovícs József o nagyságának elnöklete alatt. \r. alispáni hivatalos helyiségben azon czcls/.erii változtatás fog behozatni, ho^y az alispáni iroda áttétetik az eddigi főjegyzőt hivatalba, as eddigi iroda pedig ülések tartására les/, fenlaitva, továbbá a', alispáni hivatalból szabad átjárás lesz a másodaljegy zo szobáján al az irodába, ami eddig a közbeeső ajtó elzárása ánal nem volt lehető, Veszprém város tavaszi közgyűlése áptil I I -én fog megtartatni. Létttjf Imre. Veszprém, 1881. ápr. 1. Nagyböjt van. az elmélkedés és vezeklés ideje; aki pedig elmélkedik, az nem igen ér reá, hogy a külvilágot is figyelemmel kisérje. Tudja he lek. szerkesztő ur ennek eddigi hallgatásomat, melyéit bi/.onvára egy kissé bosszankodott is már. F.rre ugyan nem volt oka, a/, igaz. mert veszprémi hírekkel bőven el volt látva mindig. Most már magam is megsokaltam a némaságot s tek. szerkesztő ur engedelmével en is hallatom szavamat. József napján a gyönyörű idő kicsalt az aal fészekből B.-Füredre néhány társammal. Btoi Starz iónk hollehetett másutt, mint a szeretetház derék direktoránál. Egy órai ott idézésünk alkalmával volt szerencséin látni a növendékeket épen munkával foglalatoskodva, s mondhatom nagy gyönyörűségeimé szolgált látni, azoknak munkakedvét, egészséges, üde kinézésüket s a közöttük uralkodó rendet és tisztaságot. Kgyik kozülok eredeti magyar kiejtéssel üdvözölt bennünket, midőn közelebb jött hozzánk; kire az igazgató megje^y/.é. hogy csak egv éve van nála e határszeli lm. • tisztán beszeli a magyar nyelvet, pedig mikor odajött, egy szót sem értett, magyarul. F meglepő eredmény, miudenesctre elég arra. hogy legnagyobb elismerésünket nyilvánítsuk a lelkes igazgatónak. Nagy Atomiak, ki egész odaadással tölti he nehéz feladatát. Igy attakkor volt szerencséül hallani az ottani járásblró tótól, mennyire nehéz valamely ügyet tisztába Imzni, ha asszony ártja bele magát, kövespusztán valami lő felnek pinczéjét rongálta a Ha; hogy megszabaduljanak tőle, az egyiknek eszébe jutott azl onnan más ugyanannyi lelnek szőlőjére bocsátani, miáltal ezeknek pinczéi jutottak veszedelembe. A járásbitó a községbiréjával a helyszínén megjelenvén, kiegyezésre akarta birni az érdekelteket. De megeredt az asszonyi nyelv zápora oly villámlás és meaydörgés kíséretében . hogy járésbiró kénytelen volt reá parancsolni a bitóra, csináljon rendet, mert karhatalmat lesz kénytelen igénybe venni. A megijedt községi bíró azután saját pinczéjükhc zárta be a ny 1 Ivesketloket, mire azután megtörteid a kiegyezés. Tanuljanak belőle a uoi cmaliczipac/.ió harezosai. Nyelveiket már is cmánczipálták önmagok • ), hát még ha ez eoiánczipáczio törvény által szetitesitttik. akkor lesz csak folytonos vihar a világon ! Itt 11 : Azon időben hallottam többektől egy furcsa históriát is. melynek hitelességéért kezességet nem vállalok; megemlítem mégis, mint curiosuinot. Gyala-Keszia, CsigÓ nevű gazdag és vallásos molnárhoz esti időben beállított cgyapácza, adna neki eji szállást. A molnár készséggel ajánlott fel neki az cmelelen egy kulim szobái. F közben az egyik molnár legény juvol akarván tenni, míg az apácza egy perezre lávozotl szobájából, belopódzott, • az ágy a la rejtette magát. Kiment azonban kedve a tréfától, midőn vetköződéa közben látta, az apácza metamorfózison ment körösZtfil s férfivá változott, övében a legkjtbuibozobb oldoklo fegyverekkel, melyeketegéas ny ugalomiual rakott az asztalra. .Szörnyű helyzete volt a molnár legénynek, minthogy az ajtó is zárva volt. Kevés ido múlva kopogatás hallatszok az ablakon. Mire az alapácza azt kitárta, s kötélbágcsót igyekezet) megerősíteni rajta. A kétségbeesés egy gondolatot adott a mólnál legény nek. Oda sompoly golt lassan az ablakhoz, s megkapván lábait, lefordító a melységbe. Rögtön utána kocsi robogása volt hallható, mely magával vitte a pórul járt gonoszt. — Még egyszer megjegyzem, hogy a hir mondja igy. Kel héttel ezelőtt fi. kereskedőnek nálunk az ablakból kiesett egy .'I eves gyermeke, s az ablak alatt alló, üvegdarabokkal terhelt szekrénybe zuhant, de oly szerencsésen, hogy az ijedtségen kivül semmi haja m-m történt. Varosunk adós maradt t> űjonczczal, t. i. 28-át kelleti volna adnia és csak tíU-ot roll képes. _ t rmiis. •) il.it lei e.,.1. ,1 kovisielröl III HÍ.IIÉ a,lik nt S*erk. Hisz kegyednek oly szép hangja van! Kiakarja vesztegetni itt e metszeni való füstben! ? jöjjön mihozzánk. Kamilla hallgatott aszóra; miért is ue tette volna, hisz az elet la nézve ugy is mindegy. A színpad meg igézőbbe tette. A színésznő mindig érdekesebb előttünk, mint más nő. Sz.ep.st gének s hangjának útlevele mellett eljutott a nemzeti színpadig. Ekkor mar a hiusag kezdett ébredezni benne. 0 különben énekel mint Dahme; ^zebb is, kellemesebb is, mint Daltim , s mégis háttérbe kell szorulnia Dalhnc mellett. Első akart lenni. Az is lett, csak hogy távol a hazatol, a becsi «Stadt Theaterben.» Fokról fokra! Hogy a landoan első lehessen, nem volt többe kegyetlen, nem volt többé zárkózott. Nem vetette meg a pezsgőt s mas bódító italokat. Equipaget tartott. Sőt a gyászruhát is levetette, s örökösen tulle, fail, moitce, plisse halmazba burkolva jelent meg. Mindenki imádta. Egyszer csak búcsút mondott Bécsnek is. Parisba szerződött az opera comiquchoz. Itt is ragyogott, itt is hódított. - Többek közt egy fiatal grófot tüntetett ki kegyevei. Minek ne tenné, hisz életénél; már nincs célja. Kamillának tetszett Arthur grof. Tetszett kis fekete bajusza, üres, •IBWmílnilllllll'i tekintete, tetszett alTcctalt modora, — de meg jobban tetSZctt neki a g r o f i korona, es legjobban Arthur vagyon a. Ne ítéljük el érte, hisz asszony volt. Szeretlek! — Ne mond ! ? Oh hidd el, jobban mint eletemet. Oh angyali Kamillám, mily boldog volnék, ha csak egy kicsit is szeretnél, ha előbbre tenned a szivet a művészetiül, ha lemondanál a babe.okról, s megelégednél azzal a kényelemmel, a mit en nyújthatok. — Mivé akar ön tenni!? - kialta fel a sírtak hiusag haragjával. — Nőmmé! Kamilla nem szólt. Boldog volt. Célját érte. Szemeit mestei kelten lehunyta. Meg egy konyet is kepe., volt kiszorítani. Aztán a kiszámított rafinéria mestei fogasavai zokogva borult a fiatal ember kebelere. Ket hét múlva Art húrnak törvényes nejelön Kamilla. Arthur 22 eves volt. Ne nevezzük tehát könnyelműnek, - tettét később úgyis elég oka volt megbánni. Semmi sem tarthat orokké. Az a néhány millió, amit Arthur gróf anyaiagról kapott, hamar felment a fényre, a gyémántokra, soirekra és a jótékonyságra, a mit Kamilla kifejtett. Egy szép napon azután azon vettek észre magukat, hogy semmijük sincs. Éhez járult, hogy Arthur atyja, soha sem tudta megbocsátani a könnyelműen kotott házasságot, s Aitlnut mindenből kitagadta, s vagyonát ifjabb fiára hagyta. Kamilla pedig ragyogni akart. Neki tény kellelt, hogy a felébredt lelkiismeret éber szemet elvakítsa, neki zaj kellett, hogy az ívének aggódó dobogását elnémítsa. Arthur szegény volt. No de a mit Aitlutr nem adhatott, képesek voltak pótolni - a jo házi barátok. Ezt aztán Aithur sem tűrte. Elvaltak. Arthur később egy dus gazdag bankár leányát vette el. Kamilla pedig, a méltóságos grófné rennet vissza akart menni az elhagyott színpadhoz, a cserben hagyott múzsához, a művészet istenéhez. Csakhogy ez fuget mutatott neki. Kcndödott istenasszony a művészet istene, ha elfordulsz tőle, sohasem bocsát meg. A mennyit a kerek fel, annyit le! Elpazarolta hangját, eladta szépséget, sárba tapodta becsületét, letördelte leikenek zomanczat. Ekkor az élet romjain eszébe jutott neki az. imádott haza, a kedves otthon, a szép Magyarország. Budapestre 1 A lapokban kürtöltette, hogy felébredt lelkében a honleányi tuz, itt akar maradni nálunk, a magy.tr zene híve akar lenni testestol, lelkestől. Csak hogy ez a tuz, az önzés szalmalángja volt. Koran beláttak azt a honfiak, — köztük a I gazdag házi úrral — s a magyar Thalia kapuit becsukták előtte. Kinevette a fővárost. Mit neki a zaj! Eleget élvezett ö m r úgyis. Ott van a csendes, a nyugalmas v i d é k. S beállt ahoz a színtársulathoz, a melynél pályafutását megkezdte. Eokrol fokra. Evek multak. Kamilla oregbedett, a vidéki rendes színtársulatoktól is kikopott, s ezután csak a faluzas vart rea. Pedig ez nagyon keserves kenyér. Hogy fenntarthatta magát, ketkezzel dobálta azt a kincset, a mit kezdetben oly gondosan őrzött, utóbb pedig óvatosan nyújtott. Azonban a sors nem siet, nem felejt, hanem súlyos kézzel büntet. Kamillát is utolérte a végzet boszuja. Megbetegedett. Elvesztette hangját, de meg szépségeinek utolsó foszlányait is,— 111 e g v e r t e a r a g y a. Ez lön halála is. Nehany hónap előtt hivatalos ügyben jártam egy kozelfekvö kis faluban. Jöttömnek hire, hamar elterjedt. Csodálkoztam midőn a biró egy kis lapot nyújtott át, melyen kuszált vonásokkal a következő sorok alltak: Barátom! 1 la nem felejtette el azt a nőt, a kinek egy mosolyaért evek előtt, kész lett volna bár mit megtenni, ugy legyen most nagylelkű, latogassa meg a szerencsétlen Kaniill.it. Hogyan jutott kend e levél birtokába? Nálam fekszik egy szegény koldus aszszony. Nagyon beteg. Három nappal ezelőtt találtuk az országúton, felig megfagyva. Csaknem dobhatom ki az utcai a szegényt. Ö irta e sorokat is. — Vezessen hozza! Nyomott levegőjű kamrába leptem. A földön egy kéve szalmán feküdt a kiaszott, sovány ősz asszony. Szemei 111.11 felig meguvegesedtek s ajaka megkékült. Felakart kelni, de nem tudott, csak kezet nyújtotta felem, melyen most is ott volt az Aladártól kapott kis arany gyuru. Tehát bármennyit éhezett, bármennyit fázott • • nem tudott megválni ettől a kincstől. Csak arra kert, szállíttassam a Rókusba.Megígértem neki, s ezen láthatólag inegkoiiyebbült. Nagyon megindultan búcsúztam el tőle. Epen tegnap vittek ki a temetőbe. Senkisem kísérte azok közül a kik szerettek s imádtak. Senki, pedig jótékonyságával ezreket boldogított, kedves hangjával millióknak nyújtott élvezetes pillanatokat. Mi volt a bűne í Az, hogy oly forrón szeretelt, hogy feledni nem tudott. Az, hogy szenvedését elnénrtsa, képes volt feláldozni jo hírnevet, becsületet, udvet, mindenét. Elvezett Rohamosan, hirtelen ürítette ki azt a nedvet, a melyet csak cseppenkint szabad élvezni. Szóval: sietett cini. Helte Irán.