Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-02-13

VIII. évfolyam. 7. szám, .MejJEJeleuiU. in i n <l e M v a s á r n a p. A lap szellemi es anyagi restét illetu küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ. inté/.einlok Heniientrtlrii levelek, c-aL ismert kezektől fogadtatnak el. I.aptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVES8Y FERENC. Pápa, 1881. február 13, I ti resteseit • lap szamára (elvétetnek V k 1 A I» Ó II I V A I A I. B A \ o-collcgiumi é|MÍlct I. I o fi /. c tési il íjak: Kg} évre <>' fri. Félévre S fri. Kegyed évre I frt 50 krajcár. Bei szám ára 15 kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. II i i il e t é •< k I hasáloi- petitsereaa ."> kr.. n\ilttérsea .-oronkint 2"> krral vétetnek fel. Bel\ejrilíj mindijrkülön fizetendő. felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. i >ápa város imtó-.á«5ánai».. a pápai Jótékony nőegylet") ismeretterjesztő-, 10vés/-, korcsolya-, tüasoltoesyleteknek a ivei'tós,zetiiái*>«iiiatiialv l IIVATA1 iu»y.i .ÖNYE A közszellem. Vt$*pré**\ 1881. február S. Az emberiség, a társadalom . nz állam éleié nagyban hasonlít a hulláin mozgáséból Majd lenn. majd fenn van a színvonal, a mint a felsőbb erük lefelé vagy az alsóbbak felfelé működnek. Nemzetünkéi a közelmúltban bizonyos lázas izgatottság Fogta cl. mely alulról Fölfelé műk üdve sok tekintetben oda dobolt fel bennnnkel. a Imi szédülés nélkül megállanuilk nem lehel, hanem l>kvéletlenül vissza Kell esnünk. Egyes bangxalos jelszavak. leszeni . szabadság, haladás. Felvilágosultság, függellenséf egészen elvakilolták az emberekéi, különősen azokat, a kik mélyebben gondolkodói vagy nem szobiak, vagy nein tudnak és igy lorlénl meg azután, hogy vakon neki rohantunk mindennek, és ma ott vagyunk, bogy a sok szabadság rabsággá, a haladás sok téren visszaeséssé, a felvilágosultság valóságos sötét elfogultsággá, :t Függetlenség a legundokabb függőséggé fajult. Keserves csalódás mnrczangolja keblünket mindennek ládára, liftünk, bizalmunk megrendült, meri a társadalom vezérFérfiai. a kik a jelszavakai kiadlak, f.íjdalom. lelteikben azl igazollak. bogy a jelszavak csak palástok voltak, a melyek alá magánérdekeiket, hatalmi vágyaikat, szóval énjükéi bujtatlak es a hiszékeny közönségei Félrevezették. Ebből keletkezeit a közvéleménynek megvesztegeted volta, a mi a jobbakai a közügyektől elvonta cs oly elemeknek nyílott sorompói, a melyekel nem ügyszeretet, hanem szenvedély és nrulkodiísi vágy vezeteti. A közügy préda leli. a melyei rághatott, marczangolhalotl boldog, boldogtalan, a mint kenve, kedve tartotta. A társadalom elemeire, atomjaira homlolt cs az erők tömörülése helyeit azoknak ssétforgácsolása, szélszüllcsc b'll napi renden, innen van. hogy annyi ezer- meg ezerféle intézkedés, törvény, szabály hozatott . bogy Isten győzi számat cs még >rm vágynak scholscm. meri e melleit még morálunk is szélFolyl és a corruptk) szennyes üzelmeivel beFurakodotl minien hová, mert sehol nem őrködött a közügy folóll az igazi, a valódi közszellem, a inch Féken India volna a vnd szenvedélyt tartani, megtudta volna torolni cs csirájában el India volna fojtani az első ballépést. Mintha Üdébb légáramlat Kezdene átszelni közélelünk légköréi. Mintha kezdenénk FelFeljajdúlai. bőgj ez igy soka nem tarthat! Mintha elérkezett volna az idő. hogj ill a jobbaknak, a közügyekért asztalén, minden ntógoadomt és magánérdek nélkül buzgólkodni ludéi es akare» férfi iknnk csoport nsu Ini kellene, hogy közszellemeI Icrcmlscuck. a mely közszellem lámogalója cs védője legyen a joravaló és becsületes tisztviselőknek és polgárokuak. de egyszersmind büntetője es megtorlója mindazoknak, a kik barmi tekintetben visszaélnek azon hatalommal, a mely nekik a kozugv erdekeben adatolt, vagy polgártársaikat becstelen nloii és módon megejteni törekszenek. Ily kozszcllcmct kell ma minden városban, minden faluban teremteni, mert e nélkül BZ általános anyagi cs erkölcsi sülyedlségböl kilábalnunk teljes lehelcllcn lesz. Sajnosán tapasztalhatjuk , hogy az az örökös magas politizálás, a melyet ma boldog, boldogtalan űz, nemcsak nem hoz semmit a konyhára, de még azt is elviszi, a mit egy egészségesebb gazdálkodás megtakarított. .Nem ma hnngozlalom először, hogy I gombamódra felszaporodott bajainknak jó része saját magunk LaI.apunlv inal számához egy nyagságában, saját könnyelműségünkben leli okát cs igy senki másra nem vethetünk, mint saját magunkra, dc orvoslást sem várhatunk senki mástól, mint ugyancsak mi magunktól. Veszprém városa FelFogla egy egészséges közszellem teremtésének szükségességét és a városi képviselők választása, valamint a városi tisztújítás eszközlése végett alakult Dunst—párt lesz hivatva, nem ugyan c név alatt, azt az annyira nélkülözött közszellemel megteremteni, Folyton éleszteni és annak üdvös hatását városi ügyeinkben éreztetni. E párt mostani működése megmutatta, hogy csak akarni kell és sok jol ki lehel vinni. Hogy czéll érjünk, nem szükség, hogy alattomos eszközökhöz nyúljunk, nem szükség, hogy bújósdit játszunk, nem szükség, hogy lolvajkulcscsal közeledjünk a polgárok meggyőződésének szekrényéhez, hanem nyíltan, tiszta vizet öntve mindenki poharába czélunk nemessége, eszközeink becsületessége állal nyerjük meg ;i rokonkehiekei cs recrimiaaliu nélkül engedjük távozni azokal, a kik nincsenek velünk egy véleményben. Ily közszellem teremtésre nem szükség, hogy akiit* egyletté, akar szerves párttá csontosodjunk, meri mar oly elhasznált valami az a/, egylet, ai a pari szó és fogalom, hogy minden önérzetes embernek borsózik attól a hala. hanem elégedjünk nw-gy egy központtal, mely azután leslestül (étkestül átérti é-s érzi a közszellem eszméjének óriási horderejél és bír i.- elég szellemi és erkölcsi erővel és tehetséggel azl minden egyes cselben érvényre is emelni. Ily közszellemteremlő központnak tartom én a Danst-pártnnk elnökét, Szabó Imre ural. akii ambiiioja. bármily nemes és magas röptű is az , nem fog városunk szerény köréből magasabb, távolabb eső térre kicsalni, ö a mienk lesz mindig, városunk ügyeinek fog ö élni cs halni. Szellemi képessege, vagyoni függetlensége, tekintélye, java Férfi-kora mind oly kellékek, a melyek barát és ellenség elöli egyaránt tiszteltté teszik személyéi es a kiben miiuliiiitiy ian megtudunk nyugodni. Azl i zászlót, melyet most ;i Dunst-párt erdekében kibonloll és lobogtatott, ne tegye ki kezéből . hanem lobogtassa a közszellem erdekében tovább is, a jobbak az aki fognak seregleni cs az ö vezetése alatt szívesen Felajánlják tehetségeikéi arra . hogy varosunk ügyei a közjó igényeinek megfelelőiig vezettethessenek. Sok lóriéul városunkban. ;i minek nem leli volna szabad megtörténnie. llljon n a képviselő testület ügybuzgó tagjaival ;t városi tisztikar mögött és legyen résen, bog) a szenvedély szülte gyanúsítgatás azl hivatalos működésében el ne keseríthesse, de viszont, ba az a tisztikar kötelességét mulasztaná, legyen résen . hogy a baj OTVOSoilassék, mielőtt a közügynek kátrányára lehelne Ne kerüljön semmi ugy a közgyűléseken tárgyalás alá, a melyet ö a képviselők értelmesbjeivel mngánylag meg nem hányl-vclcll volna: ne legyen egy ugy se, l mely fololl határozott ugyan a varos, de e határozat szép csendesen alussza orok álmát cs a foganatosítás még mindig a pitim desidcriiimok közé larlozik. Szóval legyen Szabó Imre ur azon központ, mely a közszellem jótékony sugarai mindenfelé szórja. Ha ezt mcgvalósilhaljuk, ha az egészséges közszellem tanyát ütbel kösöllüak, bizonynyal sokkal jobbra fog városnak mindenféle ügye fordulni és mi mélláti megfogjuk azl érdemelni, hogy megyénknek székvárosa lehessünk. Vajha c közszellem megyénk minden városában mcghonosiilhalna . mennyivel többel érne ez. mint az az örökös jaj veszek lés. ami fel ív melléklet van csatolva. csak panaszkodni lud. de ;i bajon segíteni nem akar. hanem azt várja, hogy a scgilség mindig máshonnan, kívülről jőjön! IATUI, Imre. Az ipartörvény refomjához. A kereskedelmi miniszter újból enonetet hirdet az ipartörvény revisiója ügyében. Ha a nemzeti vagyonosodás egyik leghatalmasabb emeltyűje csakugyan a/, ipar: úgy bizony ill volna már az ideje, hogy előbbre vinnénk iparunk Fejlődésének Ügvét, az örökös ennuéleirozásnál! A/, eddigi helyzetre meg mindig állanak a szavak: ..legyőzve, lesújtva, gyámolallanságunk Furdaló, szegénységünk keserű önludatával kell bevallanunk, bog) e téren úgy szólván semmink sínesen, bog) lehelcllcn gyengeségünkben meg oda sem tudtunk vergődni, hogy azon alapokat megteremtsük, mely iparunk biztos Fejlődésnek eléje nézhetne.'* Pedig hat kétségtelen lévén az. hogy hazánk, a természet örökös szeszélyétől függő mezőgazdaság mellett legprodnclivcbben csak az iparhoz terhel ál. A/, iparügy Föbh kérdései elégne megvannak mar nálunk is vitatva. Az ige testté válhatnék S bármennyire szerelnénk is már az örökös enquélirozásoknál valamivel többel látni: mégis türelemmel varjuk be a reg sóvárgott eredmény I. A magyar általános iparegylel is Fellőn híva a Földművelés- ipar- cs kereskedelmi miniszter iíltal az ipartörvény revisiója ügyében, véleményének kinyilvánítására A nevezeti iparegylel határozottan a feltétlen iparszabadság mellett nyilatkozott, bar kívánatosnak ismerte el e szabadság niellell a szükséges rendről is gondoskodni. Igy mindjárt a miuisler által is Feladotl azon kérdésre, hogy fenlertassék-e továbbra is az 1872: \ III. I. e/.ikknek l-sö §-a. mely szerint • magyar korona területén minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánító!! egyén nemre való lekinlcl nélkül: ezen törvény korlátai közi, bármely iparágai, ide érlTé a kereskedési is. bárhol ónállókig és szabadon gyakorolhat: - az ipnregyesülel határozottan igenUHeg Felel. Ks helycsen! Egy modern államban az egyéni szabadságnak serlbeletlennek kell lennie: s ha e szabadság bármely tisztességes keresetet nyújtó munkára irányúk - azt korlátozni nem szabad. Az iparszabadság elve, melyei Vngtia mar 1601-ben, a később Franciaország. Belgium. tMaszország törvényhozásilag megállapított, sokkal nagyobb jelentőségű, hogysem azl. ha mar egyszer behoztuk, most újra eldobni magunktól célszerűnek látszhatnék. Mert még az is. ki azon nézetben van, hogy nálunk az iparszabadság korántsem hozta meg a várt gyümölcsökéi, s legkevésbbc lendített elmaradt iparunkon. megelégedhetik na iparegyesületnek Általunk is helyeseli feleletével akkor, mikor a törvény azon kitétele, hogy e szabadság csak „ezen törvény korlátai kozl" érvényesülhet, továbbra is Fentartatik. Nem helyeselhetjük azonban részünkről sem azon Felfogás!, mely az iparosok qaalilicniiojának kimutatására szorítkozik. K kívánat tarthatatlan állapotot idézne elő és csak is azon iparágaknál helyeselhető, mely közegészségi, hiziossági közérdekel érintenek. Az iparlörvény reformja kérdésénél azonban nem ez, de különösen azon kérdés a legligyclemre méltóbb, mely az iparlársnlatokra vonatkozik. A sz-abad- társulás cs a kiuf/szertársulatok pártja küzd ill egymással. Az iparosok nagy része a kény szertársebi tok mellett nyilatkozik könnyen éribelő okokból. A kérdés mind ;i tudomány, — mind az élei lerén még mindig bonyolult. Aiisliidban elakarják a kényszertáraelalokat törülni. meri nem vezettek azok célszerű eredményre. ZVémetonzágban pedig beakarjak azokat hozni. Az ls72: MII. I. csikkben megvolt a lehetőség ipartársulalok alakítására, a mennyiben a 72. §. világosan kimonda. hogy az iparosok közös érdekeik előmozdítása végett ipartársulatokká egyesülhetnek. De a társulatok alakításai nem ily lehetőség lág köre aki akarja vonni iparosaink egy része, hanem a kényszertársulatok elvéi óhajtaná nálunk meghonosítani. Nagyon bajos azonban itt is egyforma nézetei találni. Némelyek például e kényszertársulatot az összes iparra kiszeretnék terjeszteni ; inasok esak a műves ipart; — némelyek a segédekéi. munkásokat kizárni kívánják, mások pedig ellenkezőleg! Részünkről nem vagyunk barátjai a — kénysz-ertársulatoknak; de igenis kívánjuk, hogy adassék meg a szabad társulatoknak a kellő, szükséges halaskor és működési tér! \ mi a tátárilgn és házalás rendezése kérdései illeti, erélyesen kell követelnünk, hogy e téren történt) hozassék. A torvénynek ki kellene inindiini. hogy a vásárok számát megszorítja. A közlekedési viszonyok oly óriási Fejlettségűek hazánkban már, hogy a számos vásárok elveszítették létjogukat. A kormánynak bizonyos megbatározott vásárkörökel kellene megállapítani, melyekben nagyol.b forgalmi központok jelöltetnének ki. a hol a vidéknek igénvei szerint engedélyestelnének ;iz egyes vásárok. Kisebb helyeken azonban megvolnának szüntelendók a vásárok. Ily irányban nyilatkozott a soproni ker. és iparkamara is. valamint a rasmc'/t/ei gazd. egylet. Napi szükségletei a cseléd épen úgy. mini a kisebb birtokos ma már a kereskedelem és ipar Fejlettsége mellen mindenüti kielégítheti. Terményeit, áruit pedig a rendes piacokon jobban értékesítheti, mint ily vásárokon. Ily vásárok szaporítása gazdasági szempontból sem helyeselhető. Nagyon természetesen c vásárok alatt nem akarjuk a marha-, tjabona-. borrásárokat. és annál kevésbbé a keli vánárokat érteni, melyek nagyobb községekben majdnem Heikéráés jelleggel bírnak A házalás azonban valóságos arcél csapása az iparfejlödét józan elvének. Ezt kerlelhetleaül elkellene törülni a Fejlettebb kereskedelmi forgalommal bíró helységekben. Elapok több ízben targyaltak már e kérdési e szempontból és ma sem változtatjuk meg ez irányban kifejezett nézetünkéi! Ipartörvényünk re formálásának inas egyéb Fontos kérdéseire, mihelyt e lapoknak inas oldalról is igénybe veit tere engedi, külön cikkekben fogunk reflcelálni. JUSTUS. A büntető törvény és népünk. K lapok újévi első szamában azon kerekst vetettem fel, nem volna-e célszerű inpunk erde» kében, az uj büntető es rendőri törvénynek azon intézkedéseit, melyekről népünknek fogalma sincsen, illetékes közegek által célhoz vezető uton, népünk előtt ismeretessé tenni. A torvény nem tudásával nem leven senkinek sem joga magát védeni: annak ismerete bizonyara inkább akadályozni, mint elősegíteni fogna a bűntényeket. Megkísérlem a magam által feladott kérdésre magam megfelelni, azon kijelentessél, hogy fentartom e lapok emiitett szamában kifejezett azon óhajomat, hogy örülnek , ha a népünkkel érintkező közegek e kérdésben nagybecsű nézeteiket e lapokban elmondani szívesek lennének.