Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-02-06

VIII. évfolyam. ut i Ii il e ii v a s a r ii ;i p. 6. szám. A lap szellemi cs anyagi restét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ. iiit»/.tit«li>k. Iii niK M< llen lex elek. csal ismert kezekod l'ngaillaliiuk cl. I .aptulaj-1«

»in >s szerkesztő Or. FENYVESSY FERENC. Pápa, 1881. február 6. Hirdetések a lap szántára felvétetnek A l\ I A I) <i II I V A I A 1 II \ \ li-cullejriiimi c|MÍlet. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. K I Ö fizetési dijak: Kff\ évre t» Iii. Félévre -i frt. Kegyed évre 1 fit kmjeár. Kg\ szám éra 15 kr. II i r d elesek 1 ha-álms pelitsorlian •> kr.. nvilltérben Mironkinl '-i'* krrnl rétéinek fel. Bélvejrdíj mindijr kfilűn ísetenéo. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. Rázta vái o« l.«AÓsá«á»ak, a pápaI jótókony uöo

S

yiot-. Ismerettertlerató-, lövész-, korcsolya-, tU*oUőo

tt

> lótok nok és a ker-tószetltáx-sulatnak HIVATALOS KÓ/.I.ON'Í i: Ki legyen az alispán? Erős bitem, hogy nem sértem meg Vármegyénk halottjának, Bezerédj Gymlásmk drága emlékei, ha l fájdalmas visszhangot kellelt gyászeset után egy hónapra, v megyei érdekel képviselő hírlap hasábjain, lehelni bátorkodom :i megyénk iránti érdeklődésből támadt kérdési: — ki legyen az- alispánt: Fontos a kérdés és nehéz a válási aaynyival is inkalili. meri bold Bezerédj tíynláha/t — jól jegyestéh ez.i aieg a Pápai Lapok -oly ffilitii vesztett a megye, ki nemcsak sikeresea löllöllc be hivatalos állásál, de kiváló lekelsége, kitűnő kcpseltsége mellett, oh lel— kiismeretes buzijaimat. > lankadallaa szorgalmai, lörkellea crélyl cs saigerá réssrehajlaltanságol lajMssilolt. hogy nemcsak ;i bivalali sorrend, de a példaadás) tekintetében is Hsú tisztviselőjét ismeri ük. 9 I szidtuk személyében! \ közélel irren ko/.jéicrt működű Férfiú erényei méltók a közeiig aaeréare, s bizonyára megyénk közgyűlése követni Fogja Bezerédj üvula emléke iránt a Róma \~ táblájára feljegyesve volt szavakai: .jHonoralornm riro1 um lantit s in eaneiont memorantnr!" Az Üresen maradi bely azonban fcelöllésre vár. S ezzel Veszprém vármegye első 1 is/i\ iselöjének választásáról \;m a szó. — Egy oly alias betöltéséről lehal. mel\ alias birlalójáitak kezeiken megyénk legfontosabb, legélclbevágóbb érdekszálai liiződnek össze! Aa alispán nlyuna megyéjének, mini 1 testnek a lej. melj az emberi Organismus legfőbb érzékeinek székhelye. S a vármceve t ..IVj"-enek igazi Alias Váltakon kell n\ugodni, UM ri óriási a lekér, mely aa alispánnak, a vármegye es e/.xő tisztviselőjének osztályrészül jut. Vezeteti elénk, éber figyelemmel, erővel, esssset, s kedvvel aa ötszet közigazgatási; intézkedni minden Ügyben, mi hivatásához tartozik : végrehajtani erekkel, s gyorsan a megyei érdekek törvényes nyilvaiiulas inak, I megyei közgyűléseknek határozatait; őrködni hűen. szigorán a megye jóhirneve, 9 becsülete feleli es megfelelni sem a nagyobb hazát, sem a kisebb hazát, ;i/. állam és n megye érdekéi nem sértve — mindazon ezerféle irányi és célú intézkedéseknek, melyekel törvényeink nem csekély száma Ügykörébe utasít : - nem gj erek munka! Férfiú kell ide! Erélyes, tisztességes, tehetséges, férfiú 1 Briarensnak >/.ú/. kezével; Árgusnak száz szemével! S meri a leendők halmazának mikénti végrehajtása, a felmerülő rendes rendkívüli ügyek elintézésének módja. 11 közigazgatás vezetésének iránya, kezelésének ügyrendé, pusztán a pnragrnphusokból soka sem tanulható meg; s mert lelfetfyverkezetl Minereák mai napság nem igen ugranak ki már készen Jupiter Fejéből: határozott meggyőződésem, hogy csak is a megyei ügyek vezetésével, s az a körül való eljárás mélájával, irányával teljesen ismerős es ;i megyei közérdekek iráni érzékkel, és bearaloltsággat bíró Férfiú Intimi jogosul) igénynyel az. ut ispánt székre! Egy megye közigazgatása nem kotla, melyei csak a Kongóra elé kell lennünk, hogy bárki is. a ki in! valamit, leklampiruzliassa. Még a jó játékboa is gyakorlottság kell! Hogy lehelne hál ezt uékülözuünk épen a közigazgatás \ ezeléscltcti ?! .Nincs la Iá ti egj ;iíi;is sem. melj annyira feltétlenül szükségletté ti teljesen beavatott kezekéi . mini épen az alispáni tíllás! A ki lehal megyénk közigazgatásának vezetését, c leren újoncra bizza: nem habozom kimondani, hogj igénytelen véleményem szerint, megyénk jól felfogott erdeke ellen cselekszik! Az alispáni állási ezek szerinl egyedül oak a megyei fiazlikarból. s pedig első sor— Uan az. alispáni álláshoz működési irányára, s hatáskörére nézve közei álló tisztviselők közül, helyes betölteni. Ezt kívánja a Fentebb elősorollak melleit még n fokozatos előléptetésnek minden leren érvényesülő, méltányos. s igazságos elve is! Ili megköveteljük a katonaságnál, az állami hivataloknál, hogy ;iz. a ki idejét, tehetségét, szorgalmát, a később megérdemelt előléptetés^ s jutalmazás Fejében egy 9 ugyanazon Feladat lelkiismeretes betöltésére hűen Fordilá, - ne mellőztessék olyan valaki miatt, a ki semmi érdemeket nem lett erre: — hál önkormányzatunk legszebb jogál . • szabad választási jogol ez igazságos elv megsemmisítésére! gyakorolnók—e ? : Ujabb érvel adnánk-e ások kesébe, kik iiy. önkorniánysal kábái elösorolásával oly igen sserelnek elöállani?! Mindnsok, kik as önkormánysal biveinek vallják magukat, nem terhelnek ki • fokozatos előléptetés rendszerének igazságos követelménye elöl. S ez előléptetésnél nézetem szerint, nem lehel irányadó, az. illető képesítettnek potiticai pártállás;!. Az. ez/.el ellenkező nevel igen erősen megbossulta magái a kivitelnél! Példákat ;i köselmull elegei szolgáltathat: okulhatunk belőlük! Ln nem azl nézem nz alispánnál, hogy jó kormánypárti-e, vag) ügyes ellenzéki ? / Mi haszna \;ui n megye lakosságúnak abból, ha valaki jó kormánypárti, tle rosz alispán, ügyes ellenzéki, de ügyetlen kormányzója n megyének?! sorok irója bizony nem örömest adná ssavasatál eg) kormánypártira, de ha a megye érdekéről^ — lm arról van ssó, bog) e megyének egy ul) férfiúra van szüksége, ki nem sokai törődve .1 magas polilica napi kérdéseivel, egyedül, s kizárólag a megye érdekének, s jövőjének előmozdítására íogja szentelni idejét, lehetségét, s ki ebbeli lörekvéseinek ugyan e megye kösigazgalása körében mir is lenyes bizonyságai ludja adni: úgy megyéje iránt l;irlosó kötelességének %el elegei lenni, hit s

/;

ivával a közgj ülésben. s tollával e lapok hasábjain nyíltan rámutat e rérfiura, mini Veszprém vármegyének, Veszprém vármegye által óhajtott alispánjára ? Ilyen Férfiúnak ismerem én . s isineri Veszprém vármegye: megyénk köztiszteletben álló Főjegyzőjét, 9 utóbbi időkben alispáni helyettesét, Wéghely IIC/NÖI ' A ki kora ifjúságától kezdve ssünel nélkül ;i kösügyek lerén működik, úuy miként Végkely Dezső: — s kiben ;> megye bizalma oly imposánsul nyilvánult a megye főjegysőjé'itl \iilo megválasstatásnál, égy miként e/, Végkely Dezsőnél; -- és ki kösel egy esztendő oia a megye általános köselismerése mellett viszi as alispáni terhes leendőket iiuy. miként est Végkely Dezső'. az- alsónyára megérdemli, hogj vele ssemben legkisebb hai.oz.ás nélkül alkalmassá megyénk kösgyülése a méltán megérdemlett Fokosalos előléptetés igazságos elvét Es elv érvényesítésével 1 megürült helyek bizonyára érdemes férfiak által lesznek betöltve, s első sorban is megyénk föjegysőjévé lehetne Holosseáry József jelenlegi lissleletbeli Főjegyzőnk, kinek rendkívüli ssorgalma, ssép képseUsége, s liszla ckaraklere ssebb és több ajánló levél e kevés értékű soroknál! S ezzel legjobb meggyőződésem szerint megfeleltem a feltett kérdésre: — illetőleg megfelelt e sorok által megyénk *agy többsége, meri e sorokban minden kétséget kizárólag nein csuk ;i magam szerény véleményét és óhaját lehettem szerencsés lolmáesolhalni. Legyen lehal Wég'hely DeZSé as alispánunk! Adja Isten, hogy a megyénk erdekehői teil es óhajunk Vessprém vármegye jövőjére nézve, üdvöt hozó legyen! Di l\ F. V méhészei iiffve. (1 'r^:/l^(•/« infi/i/ri iin'tir\irl, IMPCJ /iijijfl'mi'lie njniilrtt.) Nemsokára esztendeje lesz, hogy e becses lapok tisztelt olvasóinak szíves figyelmét a fővárosi « Köztelek »-rc terelem. Kimondani, hogy az aOrszágOS méhészeti egyesületa Ott tartja minden hó első csütörtökén illéseit. Most mint a derek lelkes egyesület tagja működéséről mondok el egyet-mást. Az egylet leküzdötte az alakulás nehézségeit válvetve a hangyák szorgalmával buzog a méhészet terjesztése, honosítása es okszeni méhtenyésztés ügyében ! ÁBRÁND-DALOK. I. Hogyha m.ir virág vagy, Lettem volna kis inch : S szomja ajkkal kebeleden Pihenhetném kissé. 1 la pedig csillag vagy, Lettem volna éjjel: Hogy te akkor i.nn ragyogna] Szerelemmel, fénnyel. S ha földi angyal vagy. Lettem volna árnyék: Ugy te veled a földön is Mein«>iszagban j írnek. I'.l-elnezein kezeid kozt Azt a piros n izs.it : Ph*OS rozsa nyílt virága Ugy hasonlít hozzád! KI merengek szemeidben. Hol nefelejts nyílik: Nem is tudom en azokat Feledni a sirig. Ha szivemben olvashatn.il! Az van irva benne: — l'iros réBSé\ kek nefihjls Hej! csak enyéffl lenne! Barsi Zf)ff(ÍH. A gyöngy-hangverseny. Ket nap egy művész eletebői. rrnschks 1 lei nii 11 11 tan Kaila Intvén. I. s /. i lt i- a. Az idő Ungeréaek mélyébe isméi egy év merüli el; 17.17. év Szilveszter-estéje volt. A bécsi sz.-István tágas terei alig voltak képesek befogadni a tömeget, melyei részint benső áhítat, részint a székesegyházi kar hírneves zenéje veze- j tett a tiszteletet keltő székesegyházba. Reuter, udvari karmester, művész-kezekkel ép egy komoly kardalt csalt ki az orgonából, míg a körülötte csoportosuló gyermeksereg vidám hangjával kisérte játékát. A mester jobbján pedig egy figyelmes hallgató alít. Frank, haimburgi karnagy Reuter régi barátja, a kit ű különösen meghitt, hogy «őt meglepetésben részesít se.» A karnagy, ugy latszik, megértette az udvari karmestert, cs tekintetei elégült kifejezessél pihentete egy körülbelül tizenöt eves tiu arcán, ki Reuterhez legközelebb alít. Lz. egy gyenge, halavany fut volt, kit silány termete meg fiatalabbnak tüntetett föl, mint valóban volt; arcán egyetlen szép VOflás sem volt a himlő elborította , de a SOVány arcban két sötétkék szem szokatlan élénkséggel világított. Epen e fiu, Reuter kedvenc tanítványa, volt a karnagyot meglepetésben részesítendő; mert hisz Frank volt az, ki a fmt, kinek hazája nem messze volt Haimhiirgtol. a sz.-istvani karmester- í nek tanítványul ajánlotta. Most mar hosszabb ideje múlt, hogy a karnagy Bécset meglátogatta és kis földijét énekelni hallotta; azert ma annál nagyolib érdeklődéssel engedett Reuter barátságos meghívásának cs most várakozással telten tekintett a halavany fiúra. A karmester pedig suttopa a fiúnak: Remelem, hogy ma ismét oly szépen es tiszt.m fogsz énekelni, mint azelőtt, nem pedig oly zavartan, mint az utóbbi nyolc napban; tehát jol jegyezd meg, arról van szó, hogy ma nekünk becsületet szerezz! L szavaknál Reuter barátjára, frank karnagyra, és azután a templomban szorongó tömegre intett. A" öreg udvari karmester küfönös büszkeségét lelte abban, hogy az. ő gyermek-, nekesei mindig pontosan kezdenek bele, s nagyon boszanta, ha azok egyike néha-néha nem volt disponálva, a mi különösen .1 léli hideg időben nem litkan megtörtént; hanem ilyenkor Reuter homlokán rendesen mély barázda volt. Most is hirtelen mely barázda képződött a mester magas homlokán, és nem ok nélkül, k.pen egy uj énekdarab megkezdésére adta meg a jelt, midőn az egyik hegedűsnek a leggyengédebb, legkedvesebb pianissimo alatt, melyet Reuter az orgonán a furulya-regiszterrel játszott, egy hurj.i elszakadt, annál kellemetlenebb egy intermezzo, mert a fiatal, tréfára mindig kész gyermekeket annyira mulattatta, hogy a bekezdés jelét elnéztek es egy ütemmel később, s meg ekkor sem egyszerre kaptak bele. K/. mindenesetre oly gonosz hiba volt, melynek minden zenei fület kellemetlenül kelle érintenie: hogy is ne fortyant volna fö] a különben is izgékony udvari karmester 11 r, különösen ma, midőn a számtalan hallgatok közt oly sok tekintélyes személyiség volt a művészvilágból cs a nemesi korokbői, sőt meg az udvar tagjaiból is! I le, ugy latszik, most a barázda még melyebb volt, mint egyébkor: az udvari karmester ur tekinteti ama halavany, gyenge fiúra volt irányozva, a ki hoz/a legközelebb állt, és épen egy rövid soloba kapott, de hogy a mertek egészen beteljen, az orgona lágy moll-accordjaba /' helyett bizonytalanul hangzó //-t vegyitett. Meg csak ez. hiányzott ! — /»-t, fiu! suga a fiu (lilébe az. udvari karmester rendkívül izgatott hangulatban. Hasztalan iparkodott ez hangját mérsékelni, nem sikerült neki hangja fölött uralkodni. Reuter mereven nézett a fiúra. Mi ez? fölytatá haragos hangon; négy év alatt nem énekeltél annyiszor hamisan, mint most egy hétig! frank karnagy is megilletődve mereszte szemeit a fiúra. Hisz ez nagyot] gonosz, meglepetés volt, melyben ma részesült ! Arca pedig gondolkodó kifejezést vőn fel, midőn a fiatal énekesnek egyátalán nem akart sikerülni, hogy tiszta hangon énekeljen. Reuter ismét haragosan fordult a fiúhoz: 1 kit nem tudod, fiú, hogy ma előkelő uraságok vannak a templomban: Szegyent akarsz hozni tanítod fejére? Mondjatok meg, teve hozza ingerülten a többi fiukhoz is fordulva , hat ma mindnyájan összesküdtetek ellenem? Az orgonajáték C szavak közben tovább zengett. A szerencsetlen solo-enekes ujbol megnyita ajkait; de csak bizonytalan, rekedt hangok szállnak föl fáradt torkabői. E hamis, színtelen hangok a tiu torkából mindenesetre szokatlanok voltak az udvari karmester elutt; mert e tanítván)- nemcsak kitűnően tudott ütemet tartani és szépen előadni, hanem ezüst csengésű tiszta hangja is eddig nem ritkán részesült csodalatban ; de az utóbbi időben alig lehetett rá ismerni. Kezdetben azt hitte Reuter, hogy tanítványa múlékony rekedtstgben szenved ; de most be kelle látnia, miszerint kétségtelen, hogy, mint minden ifjúnál serdülő gyermeknél, annak tiszta sopraa hangja örökre elveszett, 1 e nézetet, sajnos, frank karnagynak is osztanál