Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-08-07

VIII. évfolyam 34. szám in i ii *l 6 ii vasárnap. A lap szellemi éa anyagi részét illetú küldemények A SZERKESZTŐ" S KIADÓ­HIVATALHOZ. illlf/.t llll'lk. Kérmentellcii levelek, csak is­.ntii kezektől fogadtatnak el. I I ... I • ! I M Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. VEGYES TARTALMÚ HETiLAP. Hirdetések a lap számára leheléinek A KIAD Ó II I V A T A I. • A \ ó-cullcgiumi épület. K I i» f i z e I é s i dijak: Kgy évre l> frt. Félévre -t frt. .Negyed exte l frt ">o krajcár. Kai szám ára 15 kr. Ilii d e I e se k 1 hasábos peliisiirliau kr.. n\ í11 — térben soronkinl Ü"» krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. l'e lel ős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. I'ápa város; tiaió»>ágáiial<., a pái>ai jótőlvony nőegylet-, isinorollorjeíszlö-, lövós/.-, Uoeesolya-, lii^ol tooy;> leteltnek éö a keitészel itái-— ulainak í IIVATAJL1O8 ivözi.O.wi:. P,,j>ti. Ífi8/. uutj. li. Lapunk múlt száma vezércikkének test­véréül irjiik e sorokat. Kliriondluk a múltkor röviden, mily anyagi veszteséggel jár szegény népünkre nézve a z á I o ír li á z a k azon rend­szere, s e rendszer a/.on könyörtelen, mél­tánytalan Blödja, Btelj városunkban dívik. K könyörtelenség testvére az a másik botrányos állapot, aielyel az árverések kiennái ural­nak közelben - távolban. A főviiros már IVIjajdllll. A jajs/.o elju­loll a vidékre. De mi ez a jajszéi alilio/.. a mit a vidéki árverések hiénnái sajtolnak Ki a nyomorba esett szerencsétlenek ajkaiból?] A ki szivvel hir. lehetetlen, bogy ne éresse ál a verőkig balé fajdalom kitiltást. Egéss családok mennek lünkre az árve­rések következtében, mert ajegsaorvltságnkban ektaVkfilva lelt birtokaik, vagyonok, ha árve­résre kerül: egy már előre összeszövetke­zett bűnbanda körmei alá kerül, mely lesi a kedvező alkalmat. bogy korbácsot érdemlő gonoszságukkal potOSS tiroli vehessék meg, illetve vehessék el a szegény nyomorultaknak mindenét. Hat jogállam ez. Iiol ilyent bűntelen leint bünbandáknak elkövetni?! Iliit nem volna kéz. mely e liit-nnák garázdálkodásait megakadá­lyozni tudná . . ?! Szemoink elolt történik napról napra az árveréseknek az eladósodottra nézve koldus eredménye Tudjuk, halljuk, mily botránvos művelelek színhelye az a keser­ves hely. hol a dobszó hangja vegyül a kol­dusokat teremtő igazságszolgáltatás aital ..súj­tott*' szerencsétlenek jajjai közé. Kz a helyzet larlbalallan. Az állam első sorban legyen erkölcsi intézmény: mondta Hegel. Első kötelessége léhát, hogy a törvény leple alatt űzött erkölcstelenségeknek gátol vessen \, árveréseknél működő bírói közeir. még legjobb akarata mellett sem tehet semmit. bogy megakadályozza az árverések biennáinnk pusztító munkájat. Társadalmi nya­valya ez! — S ka az állam keze késik a sc­gélylyel: -álljon elő az a társadalom, mely­nek szive van. mely érez és esze van, mely gondolkosik. Segilséure vau itt szükség, s nem $-rn. Seiiilségre. önzetlen, tisztességes, becsületes emberektől adva. Segítségre, mely nem engedi a nemzet-vagyon elpocsárlásál. s megakadá­lyozza annak a sírnak ásását, melyben a jólét, s megelégedés koporsóját szokás eltemetni. Tudjuk jol, bogy egy szerény biriapi cikk nem bir azzal a halálommal. bogy gyenge szavával elűzni tudná e — sírásókat K cikk. csak figyel mezlet ti tábla akar lenni, mely a veszélyre mulat. Ha vaunak férfiak, megáldva szívvel, s bírva gondol kodé észszel. — Égy e figyel­meztető tábla bizonyára nem les/, an a kár­hoztatva, hogy csak elolvastassék és — el­felejtessék. Uigyjuk, reméljük a legjobbat, társadal­munk, népünk érdekében ! Justus. Polgármesteri jelentés az 1880-ik évről. .'II. Papa városánál kezelt pénztárak In r g a I m i kimutatása: kir. ad ó b e b a j t á s 1880­baa 1879. év végén maradt bátralék 10.380 ft 80' , kr. 1880. évi kivetés, leszámítva a közvetlen fizetőket: 88.117 rtSS'/.kr, összesen 188896 fl 09 kr. Kire be­Izettetetl 90.141 Iii 99 kr. V kir. adóhivatalnál aor­rend-láigvHlás utján és fén> üzés-adóban I 171» frt. ill) kr. Leintett Tiy.i frt II kr. Összese,, «»8878 fit Vi!» kr. Maradt hátralék 1881-Ml évre :£98I9 frt 80 kr. Árva pénztár. Az 1880 ik évi összes bevétel a zárszámadás Hseriét 187.7941 frt IMI kr. kiadás 42.282 frt 98*/,, kr. Maradt 1881. évre 9i,9Si fit 907,.. (»a elezű évinél 89608 dl 00*/,, krral kevesebb). Alapítványi pénztár. Az 1880. évi összes bevétel a zárszámadás szerint 99,308 fii tili kr. kiadás 9919 Irl 91 kr Marnál IK8l-ik évre .»8790 lit 't."> kr. Az előző évihez képest tehát I Hw Irl 99 kr szaporodás mutatkozik. Apuida pénztár. Az 1880 ik evi összes bevétel a zárszá­madás szerint 19,117 fit III ki. kiadás 14,700 Iii »O kr. Maradt lHH|-ik évre 1117 lit. Az előző évihez képeid 999 frt szaporodás. Huszek plébá­nia alap. Az IH80-ik évi összes bevétel a zárszá­madás szerint .'l">7. ,„„ arauv bau — 50,809 Irl 99kr, kiadás 99, ",„., aramban 971 frt 1» kr. Maradt 1881-ik évre 994, araiivhan 49,991 Irt 88 kr. Az elo/.o évihez képest 2:1.» I Irt '.i'.t kr. szaporodás. Résnek rekeneb alapja Az 1880-ik evi zárszá­madás szerint az összes bevétel 94,995 Iii 09V,, kr. kiadás 27:t fit. Maiadi l88l-ik évre 99.999 fit 09% kr. Az elo/.o évihez képes! 1411 Irt :ili kr. szaporodás. Reusek szegéay alap. Az ISHO-ik évi zárszámadás szerint összes bevétel 14358 Irt 81 kr. kiadás 915 Irl. Maradt I88l-ik évre 19,997 fii Ml kr. Az elozo évinél 856 fii 85 krral több. Városi takarékpénztár. Az 1880-ik évi zár­számadás s/erinl a/, összes bevétel :i|oi, |,| *>| kr. kiadás 859 in 09 kr. Marad 1881 -re9950frl 15kr. Az elozo évinél 7.'10 fit 18 krral kevesebb. Tarta­lék-alap pénztára. Az lM80-ik évi zárszámadás szerint az összes bevétel 14,795 frl II»',, kr. kiadás I 110 |,t VŐ kr. Maradt 188t-ik évre 19,994 Iii 49'/,, kr. Az tlozo evinel 118 frl 15 krral tobb. A 11 a u d o sy. in ház alap. Al 1880-ik evi zárszá­madás szerint az összes bevétel 4019 Iii 2"» kr kiadás — fii kr. Maradt az l88l-ik évre 101 tl frt. 95 kr. Az eloy.ó evinel 817 Iii <>* krral tobb. K o v e/. e I v á in pénztár. Az 1879 — 80. évi zár­számadás szerint az összes bevétel 19,489 Iii Mi',,, kr. kiadás 8'!:i7 frl 99*/,, kr. Mamái 1880 81-ik évre 4199 fii kr. Testet« pénztár. Az 1980. évi zárszámadás szerint az üssZC* bevétel i'.iU'i fit. II kr. kiadás 59 frl 90 kr. Maradt I88l-ik évi 1995 frt 91 kr. A városi köz pénztár. Az ISMO. érben befelyl készpénz összege 55,471 frl 18 kr. kiadás .»1..I92 fii. Maradt 1881-ik évre 1039 Iii 49 ki- A városnál kezelt különféle pénztárak 1880. évi összes forgalma volt 585,169 fii 7 1 kr. ;I2. V a r o s u u k b a u 1880-ik évben a kö­veik e /. ó k 0 /. in ii v e I ód é s i, I a r s a d a I in i és j ó­I é k o u v s á g i e g v lelek és társulatok 1 e l e z­tek: Pápai takarék pénztár, Pápai és vidéki takarék­pénztár, t'asino. Polgári kör. Önkéntes, tűzoltó egv lel. Jótékenj nőegylet, Vürüs-kercssl fiók nőegylet, Le­véss egv let. Uszoda részv étt) társulat, liÓZ-Cséplő­géptársiilat. Korcsolya egylet, Ismerellerjesztó egv lel. Kertészeti társulat. Izraelita iparos gvámnliló egv let. Izr. szegénv-gv amolitii egv lel. Izr. beteg segély zn egvlet. Izr. temetkezési egylet, Izr. kiházasitó egv let. Izr. ember szerető egvlet. Izr. Timi al l'beszed­' jóté­kony i/iill egv lel. Általános és 8 külön ipartásiilal. 93. Népneveles ügye. A tanköteles gyer­mekek óssseirása váresaukbaa a következő adatokat szolgáltatja: Osszeiiat'itt í> I.» ncs korig: Romai kath. 122». Reform. 208. Kvangel. 153. Izraelita mtli. 559, izraelita bük. 199 = 751. Osszeaea 9999 gvermek. IS7ÍI 8i)-ik tanévben járt: a rem. kath. elemi iskolákba 479, az Rpá zakhoz MUi egyéb tanintézetekbe I líl. nem járt lt»8. összesen 1995. a reform, elend iskolákba 199, egyéb tan­intézetekbe 8. nem járt 8. összesen 998. az e v a n g. ide,ni iskolákba III. más intézetekbe 4. nem járt 8. üttazeseu l-Vt. az izr. orlh. elemi iskolákba ll">. más intézetekbe 118. nem járt 19. összesen 559, az izr. Ii i I k o/. s e g elend iskolába 119. inas inlé­zelbe 74, nem jár fi. bassesen 199. Összesen '-'•i'-i'!. A pápai kereskedelmi vasárnapi tanodába aa 1879 80. tanévben beíratott -i- tanenez. A váras] rajziskolába beíratott agyaa a mull tanévben ->l tanenez, kik kn/.iil 51-en vasár- és ünnep napokon látogatlak az iakolát, 88 egyez azonban teli idényben hétköznap is eljárt. Az apáezákhoz járt óvodába átlag ba 100, leány 150. V városi évadába jár! átlag 70—80 tiu és leány. Pápai államilag segi Iv e/.ett polgári leány­iskolába mull 1879 80-il.i tanévre beíratott negv osztályba 87. Vallás szeriül r. kath. 81, reform 1, evaug. 4, izraelita 59, üssseaen 87. Pápai illetÓsé|r8 90. \'id( ; ki (inagvaihoni ) 99. Austriai 1. össze­sen 8T .'11. A városi perek állásáról Igy ész ur által beterjeszteti kimutatás szerint 30 perből befejeztetett II. végrehajtás alatt vau 7. folyamatban 9. A feni elősoroltakban Papa város mail évi ál­lapotáról s az elóf idillt foulosb mozzanatokról a lehető Ini vázlatot előterjesztve, méh tiszteletül maradtam V tekintetes városi képviselő testületnek hivatalbeli kész szui^ija Woüa József polgármester. r.n jeleitlés az 1880-ki egéttsségiiggrői l'ájia rárnsáha/t. Ugyan azon szavakkal, melyekkel tavai kezd­tem évi jelentésemet, kezdhetném az ideit is. amenv­nyiben az 1880-ki év az 1879-dikihez minden te­kintetben . ugy a megbetegedési. mini halálozási szempontbál tökéletesen hasonlított. úg> annyira, hogy egvgvel sem halt ineg több vagy kevesebb, mini a megelőző évben. 1880-ban is 17.'! égvén halt meg. ig_v lehal ez is a legkedvezőbbek egyike volt. Kgész évben járvány nem uralkodott. A meg­betegedések és halálozások a sxokett szamok kereten belől maradlak. Az orvosollak és nem orvosoltak közti arány amennyiben azl az orvosolt éa nem orvosolt halottak számából megbírálhatni, a lefolyt évben kedvezőtle­nebb volt. mint az I8í9-ki évben, minthogy a nem orvosollak ez évben az összes halottak II",-át te­szik, mig 1879-ben csak 35, 'l"„-ka a halottaknak nem gyógykezeltetett. A nem orvosoltak számának ujabb növekedése a mellet! látszik szólni, begj e vá­ros anyagi jólléte nem bogy emelkedett a lefolyt évben, sói alászállott. Az nívósok általában, de kii_ .1 J Úi VÖLGYBEN. I ig isergtsii fa/ukoiskii folyik át A virányos cs lotnbdus ligetttt. A fuhmlík s.trtlincs csattogását Oly jol esik hallgatnom itiiickcm. A gcrltpar ott suttog a fittesben Kisded csaladja mellett boldogan. L sergö patak, árnyas liget korfott Csak én magánt vagyok boldogtalan. l'elekesitve a mező virággal, Melynek csókját a mehe lopni jar. S a kis virág kelyhet kitárva var ra Habar a meh oly hűtlen s csapodár. Ha ügy várnai rám, mint virág a mehre (^ly édes csókkal, oly szerelmesen ! — Csergő" patak, árnyas liget között Mily boldogok lennénk m i kedvesem .' Hajh ' de nem érted azt, amit beszelek .Vem értid meg szivemnek hő dalát. Feled egy szebb jövőnek reménye int Nekem elvet, vigaszt, csak a dal ád.' S majd ha eltem 'virága hervadóba' 'Jer és a dalt többe nem kedvelem: Csergő patak, árnyas liget között Szeretnek meghalni szép csendeseit. Sirom felett a szende kis esattogány Fajon zengne bánatos éneket, Szerelmem dallua párjának a gerle, J:s te ezt a dalt tan megértened­Zöldek" fa arnyat vetne reám Kit a szerelmi tüz ügy ege tett Ha meghalok, hús, lombos fák alá, Csergő patak melle temessetek. Antal (ié/.a IBM Ili U MMBM. — Kinn toll «Iiis. — Kell, hogy az ember boszankodni, a mások ellenére tenni is tudjon. Hisz a szenvedőleges jóság, melyet egy melyen alvó grae/.iahoz lehetne hasonlítani, mely se tesz se vesz, es meg nem indul, — igen ha­táros a gyávasággal! S nittCS igazabb e' tán különösen hangzó, ám találó kifejezéseknél: »jó vagy, jó vagy, de egyéb - semmi!« . . . Oh mert a »genic« sem volna »genie«, ha nem volna utanozhatlan! Az ö utja olyan, mint az égi villám röpködése . . . Suhogó lángpallossal szcldeli a sötétséget, de oly fénynyel, hogy a gyöngén szem nem bírja meghatározni, hogy: honnan indult, merre ment ?! . . . Uj villám kell, mely hasonló utat tegyen! 9 # 9 Ks vájjon mi szebb az emberben, a merész önhittség-e, vagy a föhajtó alárendeltség "... Azt hiszem — egyik sem . . . dicsérendő. Szép egyedül a szerénység, mely mindkettőt bizonyos fokig . . . egyesíti. A mélyen fekvő földet igy köti össze az éggel ... a piros hajnal! Gyönge egyénekre kényesebb helyzet az, midőn a nagyok teljes szinletlen bizalommal ereszkednek le hozzájuk, mint: ha a tekintély ragyogó nymbusával jelennek meg. Mert az utóbbi esetben, némi zavarral bar, de a tisztelet korlátain mégis innen maradnak. Öleljék őket bizalommal keblükre: a szabott korlatot gyakorta elvetik ! . . . Tévedésbe ejti őket a körülmény, hogy szemük előtt dől romhalommá: a rang fé­nyes fala ! Nos es ez?! . . . Ujabb, nyomosabb ok szü­lője. Ezentúl nem a bizalmasság silány öltözé­kével, hanem a tisztelet meg finomabb köntö­sében lépnek az elé, ki a falat lerónia ! . . . Hiu beszed, hogy a bizalom nem tut korlatokat. Ugy de e bizalom csak a tisztelet kozt szép, mint gyönyörű a: »mogvorovirag«, melyet még zöld buiok takar! . . . Melyen érzett, szívből fakadó: tisztelet any­nyi, mint: élő, de meg ki nem fejezett bizalom; mig ellenben mulasztott tisztelet, nagymérvű bizalmasság: kifejezett szerénytelenség. # A lelek egén a gondolatok, a felhők. Mint a rongyokra tépett kodgomoly, mely aztán újra meg újra egyesül, ügy kóvályog, kavarg a lelek tükörén, egén a tudás szele, vagy a phantasia zephyrje. Mig a sziv meleg táján lebegnek, ál­dásos eső permetez belőlük, de ha az önzés hideg egálja ala érnek, jégviharként zúdulnak a földre, letaroljak akar az egész tartományokat !. . . Legszebb felhő az, mely a legmagasabban lebeg, s oly átlátszó, hogy vékony ezüstjen a nap arany sugarai szűrödnek által! Legszebb gondolat az, mely a szellemvilág napjahoz: az Istenséghez emelkedik. E gondolat felhő az, mely legkellemesebb nyugvó pontul szolgál a szemnek akkor, midőn az élet borujat megunta. E felhőből hullanak az áhítat gyöngyei. Fájdalom, hogy a legműveltebb lelkek hideg, legföljebb mérsékelt tartományok­ban laknak, hol e felhő ritkábban latható, mint a meleg égaljbau ! Vjszinj Ilon. \ mriij rcskr. Kincs a világon nemzet, melv előtt a menyecske oly nagy becsben állana, minta magvai előtt. A ma­gyar népélel és szokás szerint ez az állapét hoz a nőre legtöbb tmateletet. \ németnek nincs menyecskéje, csak egv szerű ..Kiail'-ja van. a liancz.ia nem tudja máskép kife­jezni, mini a rideg: „Madame" szóval, a latin csak a lapos: ..niulier-' s/.óval (udja megjelelni, • az an­golnak esak „muntres e van. de egyiknek sincs me­nj ecskéje. \em csoda; a német no lehet okos. a lianezia uo lehet chikkes. az olasz lelni szenvedélyes, a la­tin lehet méltóságos, az angol lehel komoly, a szláv lehel indulatos, — de egyik sem lehet olyan tűzöd paiiani menyecske, mini a magyar tatai férjes BŐ. Baldog állapot. Tegnap még csak félénk lányka volt, akit csak az öregek irigyeltek, ma már ünnepelt hölgy, aki átment a szerelem pióbatiizéu. ina már mindenki cso­dálja, szereti, imádja. A menyecske jelv én_v c : a főkötő. Kire vágy, erre törekszik minden lány. Kldo­rádónak. boldogságnak képzeli azt az állapotot, mely ha elmúlik is. megmarad kedves emléke. Ks a férj? — Kz rendesen csak mellékes do­log. A férj akár jálsza ltoméul, akár Kosehestert. akár legyen jégcsap vagy akár Otthello, - egészen kivel marad a számításon. Pedig a férjnek sok érdeme van. • ezért nem volna szabad oly könnyelműen megfeledkezni reib. Alert akár használják önök kedves hölgyeim játék­szerül, akár elefántul: egy érdemet nem lehel tőle elvitatni, s ez az, hogy férj. Férj, aki fokitól ad. férj. a ki lányt menyecs­kévé teszi. Kérj, akire az asszony tettei háromlaiiak. Mert a hódolat és a megvetés nem az asszony, ha­nem a férj nevébe/, fűződik. Éi ha a férj, nem okos, nem kellemes, nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom