Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-08-07

önösen a városi orvosuk t. i. ez évben is úgy mint a megelőzőkben, a legnagyobb készséggel sietlek a nyomorult betegek segélyezésére, de mint az elő­zőkből kitűnik, az utóbbiaknak nagy része nem folya­modott orvosi segélyért. Papán, ha lakosai szamát, az utolsó népszám­lálásnak iiiegfelelölcg. 14800-ra tesziik. '.i'i ember halt meg HMM) lakosra, amely szám esak azért kevesebb mint 1879-ben. inert akkor 14500 lelek volt esak számításom alapjául felvéve. Csecsemő születésétől egy éves koráig IM halt meg, ami az összes halottaknak majdnem 29 "„-át teszi ki, ami az 1879-ki évhez hasonlítva, kedvező, mert az utóbbi évben a csecsemők -ti -kul járultak a halottakhoz. Szegény beteget magam gy ógy kezeltem 608-at aoéi 1879-hez hasonlítva ez évben 8.» többletet tesz ki. A szegényeknek nyújtott orvosságok részint a városi közpénztár. részint a különböző jótékony egyletek rovására átláttak ki. ügyiratai, mely többnyire orvosreudori laitalinu. IM darabot állítottam ki. Orvosreudori tekintetben megemlítendő . hogy véletlen szerencsétlenségből ti halál eset eredt; ön­gyilkosság is •» történt, mindezen hullák felett or­vosreudori szemle tartatott, és 5-nél a boncolás el­rendeltetett. A kéjholgyek szigorú felügyelet alatt álltak, és örömmel említem, hogy a bujakórosok száma l'á­pau a mennyiben azt saját hatásköröm után meg­bíráltam, kevesbedett. A bujakóros kejnok, kiknek száma l£ volt , a városi kén-házban ápoltattak és meggy ógy oltok Kelt Pápán. IMI. évi tavaszelő 7-én. Steiner József v. főorvos. LEVELEZÉS. Radegund, lS8l. augusztus j-an. .Mult vasárnapi levelemben azt számlálgattam, minő s/.orako/.as. kedvtöltes jut a radeguudi fürdő vendégeknek osztályrészül. .Meg e levelemben is foly­tatni kívánom. Igaz. hogy tán sokan meg fognak üt­közni is abban, mondván: S/ép betegek kik annyit mulatnak. Hátba még azt is megírom, hogy minden héten egyszer, vagy is minden szerdán reuiiioban vagyunk. fogja erre igazán mondani. — no még esak az kell. Pedig ugy van. He hogy kimentsem a bálázó és tánczoló bete­geket, elmondani hogyan történik a mi rt uniónk. A vacsora és pedig mindig csak a rendes aludttejes va­csora 7 órakor van. ki előbb ki utóbb azt végzi, a teremből távozik, s midőn már egytól-egyig távoz­tak, az étterem gépies gyorsasággal táiicztereunné aluk illáik ál. 8 órakor megkezdődik a tánez. s tart — tart sem reggelig, sem hajnalig, hanem éjfél előtt I I óráig, ebből áll az egész. Limonádé, puncs. thea. funk, fagylalt stb. nélkül mulat a publikum. Tehát bizony csak olyan száraz hál, hogy legalább a gyenge lábnak, mégis ha hetenként egyszer tánezolnak. ta­pasztalhatjuk a kura eredményét, azon t. i. hogy ki­próbáljak ba a mult heti reuiiioban a termet csak egy ­szer tudták körbe táuczolni, vájjon most tudják-e kétszer. Körbe táiiezolni mondom, mert tudnunk kell. hogy sieierban vagyunk, hol a magyar is kéirbe tán­col, vagy is a mint fújjak. Van ám még más is, minden szombaton este zene vagy dal concert fényes kivilágítás mellett. Mar több ily COIK értben voltam, de bizony csak a legutóbbira emlékszem vissza. — Krre is esak azérl. meit magyar csárdás dai altokat is dalolt az itt fellépő első osztrák danieu i|uai tette meglehetős ncmctisnnis­sal. de mégis megtapsoltuk okét. mert magyarul da­lollak, s addig ,.újiá-"z(uk. míg meglepetésünkre a „Csicseri boisó't is ugy an'|tiai teliben cldalultak. Ha már mindent, mi esak itt történik, az ott­hont türelmes olvasónak tudomására hozzuk, még egy van miről eddig nem szállottam, pedig lehel, hogy a fürdői tudósítótól ezt is megvárják. Tájékozhatás vé­gett azonban mégis megkísérlem, vagy is szállok a fürdőn uralkodó luxusról is valamit. De előre bocsá­tom, hogy ennek leírásához vajmi keveset értek. I'e­dig talán sokakat ez legjobban érdekelne. Avagy ba valami nagy szakavatottsággal tudnám leírni, nem aprchendálna-e a ..Pápai Lapok," hogy tán divatlappá akarom tenni. Tehát csak szárazon. A mi a luxust illeti, mindjárt bevezetésemben azon kezdem, hogy az itt epeu nincs. K tekintetben a földes kisasszony, a fő­városi urnö, báró és gróf kisasszony nagyon egyet értenek. A legegyszeriibbeu öltözködve látjuk okit. mintha csak saját kastélyaik körül épen senki által sem zavartatva reggeli sétájukat lennek. Igaz. hogy valamint mindenben, ugy ebben is van némi kivétel. Mert bizony azért itt is látni ám néhány oly höl­gy ecskét, ki ugy latszik először élvezi eleteken a fürdői évadot először jott fürdőre. Tehát nem volt még tájékozása. Az edes mama sem súghatta meg kedves lánykájának hány maslit pakoljon el, mert a mama sem tudta vollakepen, fürdőre még eddig o sem járt, csak most, hogy lánykája 18 19 éves lett, tá­madta meg az edes mamát az idegesség, szóval für­dőbe kellett jouie. A valódi okot pedig csak ok tud­ják, a világ csak sejti. Nagy kofferek, duzzadt pak­kok érkeznek, azt hinné az ember valami fővárosi divatárusue érkezett, eladásra szánt holinieivel , — pedig dehogy, — a mama egyetlen leányával. Tan egész kelengyéjét hozta magával ? Igy van ugy ! mindennap más es más loilettc, — ki tudná azt régig olvasni. \o de ezzel előbbi állításomat, vagy Is hogy itt nincs luxus, azt hiszem nem rontottam le. mert csakugyan nincs is, az egy két egész kelengyéd fürdő kisasszony még nem luxus es nem tónus. Ido közben még valami merült föl. s ezt em­lítés nélkül nem hagyhatom, nem hagyhatom pedig azon sajátságos voltánál fogva, mely jellemzi. S ez a radegundi Anna-bal. A kik Ba latos vidékén jártak keltek, s Füredhez közeledtek, azok hallhattak, sót láthatlak, vagy tudhatják is. hogy Füreden is szo­kott lenni Anna-bal. A füredi Anna-bál egy nagyon népes, az egész vidéket felölelő • magában foglaló zajos es látványos tánc/mulatság szokott lenni. Hát a radegundi Alii báli Talán itt szomorkodnak, hogy vele a füredit állítom szembe mint zajos és látvá­nyos bált. — vájjon mi történik a radegundi Anna­bálban? vagy mi az mi ezt oly sajátságosan jellemzi ? Ez a kérdés! melyre igen érdekes a felelel. .Napokkal hetekkel előbb emlegeti minden füidn vendég — „közeledik az Anna-bál." Meg egy bét, meg néhány nap. még csak egy nap. s itt a várva­várt nap. az Anna-bal napja. Mini énül a kisgyer­mek, ha hallja, hogy kaiácsouv közéletük'.' Azért mert tudja, hogy a kris/lkiiidli ekkor neki ajándékot szokott hozni, - ily gyermekded ai talián öröm fog­lalkoztatja a radegundi fürilo vendegekel is, azon különbséggel, hogy nekik nem a krisztkindli hoz, • nem is ajándékát, — hanem evek ola bevett szokás, hogy Anna napján fényes bál, es a bál estéjen \ovy ur traktálja meg bőven vendég, it. Talán otthon egyonk sem sokat ad a (raktára, legalább ugy illik azt ját­szani, - de ill az úgynevezett gy ógy vendegek, kik már hetekéi töltöttek, s vacsorájuk beteken ál egy pohái aludttej volt N egyéb semmi, borivás egészes tiltva szivar sás korlátozva, s Anna-bal estélyen egy kis sacedáláa meg vau engedve az által, hogy min­denfele pecsenye, léostás, hideg meleg ételek, sü­temény ek, s külotitele borokból kiki kívánsága .szerint magát kielégitetbcU. A vacsora szokásos 7 órakor kezdődik, s pedig egészen majális módra szabadban. Ki ezt. ki amazt rendi I mintegy tóvárosi előkelő ho­telben, soi egyik másik I« giuy enizkedobben már vá­logatni is kezd. Ott hagyja az ös/.pccsenyének felét, mert látja, hogy szomszédja vad disznó hust eszik, zörget, ö is azt kér. javát ennek is tányérján hagyja' meri hallja, hogy pisztráng Is van. abból is néhányat, t'.ped a jó bor utan. hisz már rég nem ivott, kér vö­röset, kér fehéret, a felejti, hogy fél liter az előtt is elég volt gyenge gyomrának. .Most is csak szemei voltak nagyok, meri fél liter vörös után ,.pass-t mondott. A terem ekkor már fényesen földíszítve, egy szép virágos kertté varázsolva, melyet a lámpák és tobb százra menő gyertyák lángjai fényes nappallá világilái a'.. 9 órakor vette kezdetei a tánc/., s tar­tott reggeli 4 óráig. A bál egész tartama alatt a leg­fesztelenebb és otthoniasabb kedély vonult végig, akár egy piquenüjue. hol báli kritikusok hiányában mind­egyik azt hitelheti el önmagával, hogy ö a legszebb, ö a legelegánsabb. Egyébként most ez egyszer ezt mindenki is gondolhatta önmagáról, mert mind szé­pek, mind ízlésesen válogatott tol lette bea voltak. Meg­ütközésem csak a lánczrendre vonatkozólag vau. melynél az a szarvas hiba. s igy a radegundi fürdő vemiégek kétharmada mint magyarok iránt azon ud­variatlanság követ teteti el a rendezőség részéről, hogy az egész lanezrendbe egy magyar táucz sem vetetett fel. \o de gondolható, hogy a rendezők sem magyarok. A viszontlátásig. Karsajf Karóig. közép termésben részesültünk. A szegény nép téli táplálékának pedig a folytonosan uralgó hőség úgy­szólván végei vetett, mert kukorica éa burgonya ter­mésre nem számíthatunk. A kereskedés és ipar a mult héten egy kis letlületet vett. A gazdák sietnek pézzé tenni termé­nyeiké!, hogy ruha és egyéb szükségleteket fedez­hessék. Egyébkent iparosaink nagyban készülnek a közeledő Bertalani vásárra is. Igy szintén több inun­kat készítettek a debreceni ifiaikiállításra A társulatokban semmi nevezetes mozgalom nincs, hacsak a palota külvárosi olvasókör által f. hú O-án rendezendő ..Anna-bált"' ide nem számítjuk. *. Székesfejérvár, 1881. aug. J. A vidéki hírlapirodalom ismét egy gyei szapo­rodott. A mult hét folytán városunkban „Fehérvári Szemle*' czimü a szépirodalmi jellegű lap jelent meg. A szerkesztő gondosan elhallgatja magát, talán azért mert maga is érzi. mily gyenge tartalommal jelent meg folyóiratának első száma. A szépirodalomnak hi­vatása főleg az izlés nemesítése, a nyelv csinosítása. Nevezett lapban pétiig hiába keresmnk akár a vá­lasztékos nyelvezetet, akár a tinóm ízlés); - sőt ez a többit annyira nélkülözi, hogy egy müveit család no tagjai botránkozás nélkül nem olvashatjuk. Igy hát nem sok jövőt jósolhatunk ez új lapnak, mert ily tar­talommal a iiimelt közönség nem pártelhatja. — Jo szépirodalmi lapot még a fővárosban sam könny ü do­log kiadni, pedig ott az országszerte ismert irodalmi erők összpontosítva vannak, hát ilyen kisvárosban, mint a mienk, a hol fenn áll két - elég gondosan szerkeszteti — olyan lap. melyek tárcakozleinenycik­kel elég tartalmas s gyönyörködtető olvasmányokat szolgáltatnak a közönségnek, a melyek körül cso­portosul a város és vidéke irodalommal foglalkozó erejének nagy része. A másik nevezetes dolog, a mi varosunkban nagy seiisatiot keltelt az árvaszéki ügyek rendetlen kezelése. Az árvaszéki elnök K. ily. úr fürdőre utaz­ván, a helyettes elnök oly rendellenségeket fedezett lel. melyek a legnagyobb megbotiáukozásl szültek az egész megyében. Az árvaszékhez beadott ügyiratok egy része nem volt beiktatva, a az elnökséghez ápril hónap ota elkezelt levelek közül körülbelül 80 fel­bontatlanul hevert, loie ily könnyelműen kezeltetnek megyénkben az árvaügyek. A törvény hozás .szolgálni akart az árva ügynek, iiiidón az árvák birtokának kezelései megyei felügyelet alá helyezte és íme a megyei kipviaelőtestülel megbízásából választott te­kintélyes egyének kezében is ily v. Ikes hanyagságot (apa- /.tálunk Nem kevésbé foglalkoztatja az egy éneket a/.on lm. hogy a mult heten ket felső váieoi ember chole­rahau halt el. E hír miül az orvosi vizsgalat kide­lite teljesen alaptalan A kél haláleset heveny bel­limül következménye, s inkább az elhanyagolt gyógy­kezelés, mint a baj hirtelen fellépésének tulajdonítható. Annyi áll. hogy a városi egészségi állapot nem a legjobb, de a Ckolerától még eddig hála Isten men­tek vagyunk. Az aratás befejeztetett. Jó termés helyeit, csak Irodalom és művészet. — Vettük, u Ilovai tostvéreU Lu­disAtiM Megjelent. ,,Világhírű statéoak hKayvtari .bdl . 9-.la fotelét — Y.i „Gróf Széchényi líéla k> leli utazását India, Japéo China, Tibet és Itirn.a országokban" adja Kreilner (oi<ztá> tol­lából, A mii '<>) —'i'i füzetben es 2MK) BBtvémi kiv.telii eredeti képpel jeleink meg. Egy füzet ára 5(1 kr — Az »01va-.»'»-tár« iil-ik lotet* n k.ivet­ke/ó I. rt.iluiiiiii.il jeleni meg: A Kókusz-korház 'ilkai. Regény, Klinger Iiutá\ tóI Néniéiből : ' . • — Hoz/ad repül Kcreoéa, Kálmántól. — Az ellenallhallan — Humoreszk Teg/e Sán­dortól. — A bires hajkenöcs. Németből: llr Vaszary J — Nem az táj. Oallovic.li |st\ántól — \ diósgyőri vár diófái. Történeti i elbeszélés. I'eli Ih.inlol — I dvnz.et Klem. ! rtől — A petróle­umról " . * — Vto/.ik. — Kérdések il Kebletek. - Mindenféle.— Hetin ijil.ir. — A/. »Ol'Sizag- Y'llá{j~« Will .i/ele a Ló­veik'''ő ! :rt d »aMMl jelent ím g: Tour de main 1 :. FbVniflf l. BlfpMaiti Ö f eremtől.— A nőkről. (kolle-nó'is ) füredi fe­; reartol — A psiftét I rSTtiratj Elbeszélés Törvényeit liántól — D..I jk. (koil.niénv. j k. meio Ly Kálmántól. — San Ikoi-to y/.dira. \'. atlanti i.ee.oou i Egy otazó naplieáíiél.) — Maiái-idill. (Kél képjol ) V KelleineMei tll.llki *ás Vi. Ej od. — "v légi városi . lelt.ól Ab-lhemilislid — .1 lorokok otllooi (ll-oj'er's Nb.ntliK M igazon- ) — Min I-./.IIA. (Hegény I lienthy I. is/lót.'l. ia-iL kó/lemény. — A falu < -ón Ije [Képpel.)— l'.séikot előbb! (Kép­pel | — Nájiolvi szivar-.'-utas Írót (Képpel I — RosMyo \JI. Erdélyboa (Képpel.I — A M»»«ipia-»irok (Képpel.)— Co»»!kid a Veziivi.n (Képpel.) -- Ausztráliai l..jké|i (Képptl.J — Iroda­lom — Slíobél — ké|. 'öii.iívfs/el — (iyás/roval — Ilivíl. — Sport — Természeti l.iioonéoyek Itazások. — Kiilunfélék. — Rejtvéoyok, naptár. — A * 11 «••£«'• 11 y \ i I ;'i;g;» 19-ik lii/etél vettük, a kinetLe/ö lartaloinn al : A „liegéciy világ** tiszteli olvasóihoz! — A f.-llinléisok Humoros reg.-nv Irla ll;.,tabis István. /K.dvlatasy — A hoaboklogílök Regény I* fiirthiari Kámlytéd | EotyUSäW.J ­Nnma Hoiimesljn Regény. Irta II.Öllel AHniiz I folytatás. I — A/ MMOSy ki 'gyebiiéból RÖgéo] Ii ta Iii éville Hein ) » folytatás. / — I írezi: liipildloin. rr* Felhívás. Papa varasában lakó és tartózkodó miudazon egyének, kik hadmentességi dij fizetésére törvény ál­tal kötelesre vannak I ez iránti vallomásaikat meg eddig be nem adták, sürgi toleg még egyszer felhí­vatnak, hogy akár kaplak v a 11 o in a s i űrlapo­kat, akar nem: jelentésüket a polgármesteri hiva­talban most már f. evi augusztus Ini 10-ig an­nál bizonyosabban teljesítsek . minthogy elleuke/.o esetben p é n z b i r s á g g a I, vagy esetleg bezá­rással fognak büntettetni. Pápa. IMI. augusztus hó % im A polijüriin'steri hieatal. ry» I 9 Mint biztos forrásból értesülünk, Calant­liai és l'raknoi Iister/iázy Móricz gríf t'tr o méltósága e /té> 2$-eu tartje, esküvejét Stockau Paula grófnő ő méltóságával, Xapajedlbeu. Morvaországban. Az esketest Neger Ágoston apat és pápai plébános éir végezi. — A magas pár az esküvő utan azonnal Papara utazik, hol rendes lakásuk leend. Isten hozza okét! kedves, de rettentőn jó, akkor vau a menyecskének aranyit ara, akkor érv éay esetheti szellemi és testi kin­cseit mások elolt is. • * * Hekaa alliiják azt. hogy a házasság előtti sze­relem csak hold, mely aappá lesz a házasság utáni szerelem szenvedélyében. Pedig ez téves állitás. Az ember már Ii imcszrténel fogva szereti mindazt, ami tiltva van. DÓCSJ csak a csokra nezve állítja ezt, de a széniemre is elmondható. Mig a nő nem harapott iiele a szeielem almájába: savanyúnak hiszi, mi­kor beleharap: édesnek találja, s csak később \r../,i é»/.re, hogy elvásott tőle a foga. A férj cs nő kinti szerelem ezen fában érzé­sen alapul. Ez pedig mind jobban elveszti ingerel, mind jobban megs/ümk varázsló lenni. E közben a no előtt új és új alakok merülnek fel. Ábrándos leike tüíider képzetével az ismeretlen alakokra oly tulaj­donságokat ruház, melyeket hiába keres azokon. V csali, az ingei az új emberek iránt oly mérvben nö­vekszik, a mily mérvben fogy a lérj iiáut táplált sze­relem. Végre ez eltűnik, > basa tis/lclctc. hideg érte­lemuié, — h igy helyet adjon egy másik, egy isatCrct­len. egy éij. egy tiltott érzelemnek. * « • A menyecske átment a sy.eielem probaliizen. Az egyik elsorvad. ízlését nem fejleszti, öltö­zetét elhanyagolja, modorába mind jobban belevegyül a hanyagság. Arczró/.sái elfminyadiiyk. képzelnie a múltra irányul, a kedves, a boldog leá ny korra. Ezek ii'in állták ki sikeresen a szerelem ttiz­pró bájai. A násik ellenkezőleg megszépül. Teltei oiilu­dalosabbak, modora non chalenceos lesz. Tagjai ru­ganyosabbakká, mozdulatai kerekdedebbikké. Ot csak a jövő csahos képei érdeklik, a mult elölte csak álom. mely nem érdemli meg, hogy az ember megfejthetet­len rebuszaili toije fejel. Ezek a nők lesznek igazi menyecskékké, mert kiiiiuö sikerrel állották ki a szerelem prőbalü/él. — K/.ek azon nők, akik előtt a magyar térdel hajt. aki­ket imád, bámul és csodál. Az ily ininyceskek szépsége állandóbb, értéke­sebb, igasibb a lányokénál, mely olyan mini a har­mat, melyet a szerelem tüze felszáríthat, A menyecske és a lány sserclatc kozt lényeges különbség vau. A lány szelelnie szelíd Veszta ttiz, az asszo­nyé fényes, tüzes csillag. A lány s/.erelnie szelíd, feslcdezo bimbó, a meny eeskéé vadrozsa. A lány -sze­relme könnyen gyul ki. de hainatabb lohad le. a me­nyecske igaz szerelmét iiehe/.en nyerheted meg. de ba megnyerted bírod is. A szerelme olyan mint a korall, piros, mig v iszono/tatik, de ha megcsalták, megbetegszik s fehér lesz. Az asszony szerelme gyí inául, melyei nem törhet megasois vaskc/.c. nem aeaamiiiilbel meg a férj önkénye, — olyan szerelem az. mely csakis gyémánt pönal, v iszontszereleinmel csiszolható. A lány s/.eieliue olyan mint a két, mely csak addig ad vizet, mig húzod, az asszony szerelme folyó, unlyet hiába igyekszel eltorlaszolni, utat talál magá­nak a kő résd közt is A lány szenvedélye tiszta forrás, az asszonyé kimerít hetetlen tenger. Ez az oka. hogy az asszony mindig kedvesebb előttünk, mint a lány. * * * I) Arc báróné szerelmes retteg) fiatal Igy véd­segédbe. A fiatal ember nem járhatott a ba/.hnz, ó méltóságának kellett ot felkei esni. ami bizony nem csekély leladal volt. Ycgre belem t a sportba, de sza­kítani sem akart kedvesével. A/.on törte tehát fe­jecskéjét, miként lehetne a liatal embert úgy szép­szerével heho/.ni az udvari kínok C. — Meg van! kiálla fel. megs/uli ív en agy li­bán a mentő gondolat. Másnap egyik előkelő napilap a bárói mint az ipar kitűnő pártfogóját éa mint a nemzeti baladás egyik ba uokát égre s földre magasztallá. A báró bin ember voll, és nagyon hízelgett neki a kitüntetés. Szerette volna ismerni a c/akk Íróját, de a szerkesztő nem tmlla megnevezni. Egy szép este felesége azt vélte hallani a szín­házban, hogy a ezikket egy kitűnő fiatal ember irta, és így illendő volna ót meghívni. A báró természe­tesen helyeselte a tervet. Másnap hősünk inat a báró urnái ebédelt. Utóbb az inas Olliisi urnák a szerkesztőnek névje­gyet hozta he. Jöhet, itt fogadói.i el. uioiidá a báró. A szerkesztő udvariasan előadja, hogy a szer­zőt ugyan nem nevezheti meg. de ha érdekli a bá­rót a kéziratot átadja. Es a báni a kézirat megtekintése után, mintha csak kígyó t-s'iptc volna meg, visszabökkent, aréna lángba barnít, éa irtóztató tekintetett veteti nejére. \ kézirat feleséget' volt. Ilyenek a kezdő menyecskék. fSábar ur szívesen eltűrte neje kaeaérságait, meri tudta, hogy felesége sem vethet neki ilyenkor si Mimit szemére. Egy alkalommal Habar urnái uzsonna volt , melyen egy fiatalabb és egy öregebb balalja volt jelen. Ez a két barát vetélytárs voll, a mindkettő Ernáért rajongott. Eina a/, ifjabbnak adta az elsőséget, midőn az távozni készült oly kegyes volt, hogy az előszoba ajtajáig elkísérte, in astáa jelentós tekintet,éa sóhaj után egy Csattanós csókkal búcsúztak el. Az idősb baiát az ablakon át látta a történ­teket, és gúnyosan jegy/.é meg a férj előtt, hogy neje ugyancsak soká búcsúzik cl a fiatal embertől. Gábor ur elég okos volt. és eltalálta a csélsást, Hagyd el kedves hatalom. Hisz tudod, hogy a nők nem tudnak levelet irni postseriptum nélkül, bticsii/aii sem tudnak post dictum nélkül. Krisztus azt monda. Iiogy lobbet er egy meg­tért bűnös, mint kilenc/.venkilencz igaz. Nincs is s/.ebb jelenség a bűnbánó Magdolnánál. Tehát Magdolna. A sors kegyeltje volt. Las­sankint tőit magának utat az élet ösvényén, elkezdve a szinház kórusától a művésznő diadaláig Férjhez ment a negyvenéves Arthur grófhoz, de szerelem nélkül, mert szivét rég Ihleibimbhy Ele­meinek a szinház másodiaugu szerelmesének ado­mány ózta. Egy alkalommal Arthur éppen abban a pilla­natban lépeti neje szobájába, midén Elemér a nő karcsú derekát átkarolva tartotta. Elemér ur kétségbe volt esve. Leborult a gróf elolt es esdve kérte ne verje meg, ö nem oka sem­minek . c akis Magdolna bátorítása tette oly vak­merov é. S Arthur elég nagylelkű voll es rá sem figyelt az esd ek lőre. E helyett szánalmas tekinteteit veteti nejére Oh e tekintet, mennyi szemrehányás! Es ez halolt. .Magdolna ép ugy megbánta let­tét, amint a gyáva Klemért megvetette. Miadea igye­kezetét oda irányozta, hogy visszanyerje a/.t. amit elvesztett, t. i. férjének becsülését. Ez ii'hez munka veit, de végre mégis sikerült. Es a bűnbánó Magdolnánál soha s/.ebb me­nyecskéi nem láttam. tb Az öicg Kampós l/.sak minister! tanácsos vén­ségére bolondult meg, meit elvette azt a kis kaczer varró lányt, akii az egész város elragadóan szépnek tartott. l/.sak bácsinak csak egy óhaja voll. az ér­demkereszt. A menyecske megakarta szerezni az öreg ölö­mét. Elment a ministerfccs könyörögni. O excellen­tiája amint meglátta a szép asszonyt elmosolyodott, de amiül kérelmét előadta nagyon komor lön. -- He asszonyaim férjének nincsenek érdemei?.' — Oh hisz evcellentiád tud erdemeket kitalálni. F.s a menyecske közelebb hajolt a kegyelmes úrhoz, aki érezte a szép asszony forró lehelletet, gyönyörködött tüzes szemeinek fényében. Ajka oly bájosan mosolygott, Iiogy a kegyelmes ur azt a paj­zán megjegyzést mondta: - Az az igen vannak érdemei, hisz kegyedet nejévé tette. S a férj megkapta az érdemkeresztet. No de kapott HV : g egy keresztet ráadásul — feleségét. Helle Icáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom