Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-01-01

Olyat, kit a lárma einem vakít, a hazugság meg nem szédít, a vesztegetés megnem tántorít. Olyat, ki a vesztegetőnek azt dörmögi fülébe: A U pénzed veled együtt vesszék el. Adjon a jó Isten a népnek hitet, erényt, szorgalmat, takarékosságot, erkölcsöt az uj esz­tendőben. Vigii. I Rajzok a magyar alkotmány történetéből. Az ősmagyar nemzeti szervezet előzményei Krisztus utáni 4 szazadtol 892-iki időig terjedtek, mely idő folyamában hazánk legrégibb lakói az illyrek. pannonok, agathyrsok, jazygok stb. vol­tak. Később a rómaiak uralma következett, mely tetőpontját Trajanus alatt erte el. A romaiak alatt levő Pannónia es Dacia (Erdély) proconsulok által kormányoztatott. Egyike ezeknek Sátoriéban (a mai Szombathelye*} székelt. A romaiakat felváltot­ták a gothok, vandálok es ezeket a - hunuok, kik után a gepidák, longobárdok s különféle szláv népek telepedtek le hazánkban. De ezek egyike sem volt képes független, tartós államot alapítani itt. E feladat a magyaroknak volt lentartva! A honalapit.is közös nagy célja egyesité az eddig külön torzseket képezett magyarokat egy nemzetté. Ez &HBagyar nemzeti szervezet első •y3vaníliásaként szerepel a vérszerződés^ (887) mely magyar ország első valódi alkotmányi bizto­sítékául tekinthető. S e szerződés utan 4 évre a pusztaszeri gyűlésen lón megállapítva a hazánk közjogi szervezete, melynek alapvonása a torzs­szerkezet volt. A févezér udvarának egyik szék­helyéül a krónikások Veszprémet emiitik. Az ország eimere egy karvaly-madár volt lején ko­ronával. A nép szabadosokból és rabszolgákból (hadi foglyok) állott. Városok mar a vezérek korában léteztek. (Borsod, Csepel, Komarom stb.) Az ősmagyar nemzeti szervezet a gyászos augs­burgi ütközet (955>) folytan felbomlott. I hlyet a SS.-fsíván /t/t alkotmány foglalta el. Ez alkotmány mar a nyugot európai ci«á­lisatio szellemét tükrözi vissza. Sz. István néma germán jellegű hűbériségre, hanem a közszellemct feltételező N gy Karoly fele ideákra alapit.1 há­lánk uj alkotmányi szervezetét. A királyság alatta bar erős központi hatalom volt, de meg is meg­szorítva volt az mar akkor is egyes alkotmányos korlatokkal. Ilyen korlat volt a királyi tanács, a székesfehérvári törvénynapok. A királyi székbe­töltése örökösödés melletti választál volt. A .<'/."•« hj úoSÓ halai- .inban a nép közvetve vett részt, -» maga .1 parlament inkább bírói *zék volt. A király bírói helyette e volt a nádor. A var­szerkezetek élén varispanok állatiak. Az ailam­kéztartái nem annyira pénz, mint ink tbb termény­gazdaságon alapult Alkotmányunk történetébea legérdekesebb világot vet a közügyekre az arany hulld, (i22i\ mely a nemesek jogah részletesen targyalta. A trónrajutas az utolsó Árpádok alatt öröklési jelleget ólt, de az Árpádház kihaltával újra vá­lasztás all be. A koronázási eskü II. Kndre óta; a koronázási hitlevél III. Kndre óta jött mar szokásba. A törvényhozást illetőleg IV-ik László óta ez mar országos gyülekezetekben történik. (Rákoson, Pesten.) — A varszerkezet mint ilyen feloszlik, s annak kerülete megyén*k neveztetik, melynél a várispánt felvaltja a megyei ispán. Szolgabirak IV. Béla óta. Magyarország az. Anjouk alatt eri el nem­zetközi tekintélyének tetőpontját, Lzcn kortol kezd rendessé lenni a «királyi felség» cim. A megyékben a municipalis önkormányzat kezd uralgova lenni lassankint. Megyegyulesek tartat­nak. - Az alkotmányi eletet illetőleg a lutheri irány mindinkább észrevehetőbb. Nagy I.ajos a külföld hűbéri rendszerének hive leven, behozza az. ősiségét. Adok hozatnak be. A tör­vényhozás önhatalmúlag gyakoroltatik e kor­szakban. Korvin Mátyás tartja fenn a sulyedni indult királyi tekintélyt. Szigorú felségsértési törvényeket hoz. A királyi felségjogoknak tag ter biztosíttatik. De Mátyás halála utan a kir. hatalom meggyen­gül. Ulászló alatt törvény alkottatik (1492), hogy a magyar király a Magyarországot illető ügyek­ben csak a magvarok tanácsával éljen. A vidék kormányzatát illetőleg a megyék gyorsan fejlőd­nek, s mar nem csak kormányzati hatóságot al­kotnak, de tényleges riszt vesznek, mint a tör­vények őrei, .i törvényhozásban. A főispánok méltósága emelkedik. A megyék 1486-ban nyerik a jogot, hogy maguk állapithatják meg önkor­mányzatuk évi költségeit. Altalán véve tehát a nemzet mindinkább több és több alkotmányos jogot nyer. A/ országgyűlés választja a ná­dort; a királyi korona őrzése alkotmányos utón történik; az 15(14. évi törvény kimondja, hogy .1 király csak az. országgyűlés által vethet ki .1 népre adókat. Az országgyűlések ez időtájt Budán vag)- Rákoson, de néha Székesfehérváron, Szegeden, Pozsonyban, sőt i'árosnnkban Pépén is. A honlakosokat illetőleg nag)' a külömbség a nemesek es a nem nemesek közt. A jobbágyok helyzete sulyosb lesz, még szabad költözködéseik­ben is gátoltatnak, főkép az 1514-iki pórlázadás utan. ./ Habsbnrgi dynasiia Irónrajutásától (15-'') egész a szatmári békekötésig 1 171 1) lefolyt időben a magyar alkotmány rendkívüli sok megtáma­dásnak, s rút visszaéléseknek van kitéve. A habsburg királyok megszegik az. ország-világ szine elolt ünnepélyesen tett esküjüket, Absolut módon akarnak uralkodni, ugy mint Aiistriaban, melylyel egeszén összeakarják olvasztani Ma­gyarországot. I Ferdinánd, Miksa, Ru lolf, II. Matyas cskuj >k ellenere nem adj ik ki felavatási hitlevelüket, betöltetlenül hagyjak .1 nádori szé­ket, nem tartanak országgyűlést, idegen zsol­I dos h.idak.it tartanak az. országban, melyek a I népet sanyargatják, feléje sem néznek soha Ma­gyarországnak, de mindig Prágában, Becsben laknak, sót meg a magyar szent koronát is kiviszik erőszakkal, s torvény ellenere a-, ország­ból. - Miksa annyira ment, hogy az. /567-iki országgyűlést németnyelven nyitotta meg. A bé­csi (1606) és a linzi (1045) békekötés kis nyu­galmat biztosit. — I. Lipót újra támadásokat intéz a magyar alkotmány ellen, mi a Rétéi / Ferenc-féle felkelésre vezet (1703), melynek ered­ménye az ónodi gyűlésben (1707) eri el tető­pontját, hol I. Józsefet es az egész Habsburg dynastiát trónvesztettnek nyilvánítják. A szatmári bekében all helyre a beké, s vele az alkotmány; az országgyűlések pedig mar •em tartatnak többe a nyilt mezőn, hanem ter­mekben. Az eddigi egységes közület két tes­tűletté válik: a főrendek es a rendek táblájára. A képviseleti rendszer korlatolt alakban érvé­nyesülni kezd. A rendek táblájának tápjai a megyek, szab. kir. varosok es a káptalanok küldöttei, a kir. tábla tagjai, s a távollevő fő­urak helyettesei. A központi kormányzat meg felelősség nélküli. A cancellaria a törvényt megszegve Bécsben székel. A penz- es hadügyi rendeleteket nem a magyar de a nemet can­cellaria kezdi kiadni. I. Lipót I673. évi febr. 27-én eltörli ön hatalmilag az. egész magyar al­alkotmanyt, es a nemet lovagrend nagy meste­rét Ambringer Jánost teszi Magyarország kor­mányzójává! ío.Vi-ben visza állíttatik újra az alkotmány. A vidéki kormányzatnál a me­gyek mint az alkotmány vedbastyai szerepel­nek. Az országgyűlésre, a fontosabb politicai kérdések megvitatása által, erős befolyást gya­koroltak. A követek utasítási joga e részben legtöbb befolyást biztosit. Egy időig Magyar­ország egy nagy részében (1540 1686) Mátrá­tól a Száváig wrök hódoltságok vannak, de a hódoltsági megyek lakói sohasem szűntek meg a magyar király {elsőbbségét elismerni. Az. országban 1714-ben állandó hadsereg szervezte­tik. A jobbagyak költözködési szabadsaga visszaallittatik. A királyi szék betöltése meg választás utján történik. A pragmatika Sanctiu idejétől (17-3) egé­szen iS4S-ig lefolyt idol illetőleg az alkotmány biztosítására törvények alkottatnak. így az 1791. t. c/.ikkek az ország alkotmányának önállásárúl es a kormányzat függetlenségéről, a koronázás idejéről, a király jogköréről, a törvényhozó, a végrehajtó hatalomról stb. szolnak. KVIS: 3. t. c. pedig felállítja a független felelős ministeriumot; az i S4S. 5. t. c. behozza a képviseleti rendszert stb. A központi kormányra vonatkozólag meg­említendő, hogy 11. Jozset teljesen absolut módon uralkodik, s magát nugscin koronáztatta ma­gyar királynak. A megyék is uj szervezetet nyernek. A megyegyulesek nyilvánosak lesznek. II. yássef megakarja szüntetni a megyéket, eltoi li a főispánságot, s Kreishautmannokat hoz be. a megyegyüléseket betiltja es a német nyel­vet teszi a magvai állam hivatalos nyelvévé. De 1791-ben visszaállíttatnak a megyek jogai. — A varosok sok viszontagságon mennek ke­resztül, míg 1791-ben visszaadatván regi muni­cipalis joguk, iS^S-ban ujabb reform ala vetet­nek. — Pénzügyet illetőleg Maria Therézia alatt bocsajtatik ki először (1762) a papírpénz, és hozatik be a hadi adó. Magyarország pénz­ügyét különben az ausztriai kamara kezeli. Az l8ll. evi devalvatió óriásilag hat a pénzügyek­re. lSi6-ban állíttatik fel az austriai nemzeti bank papírpénz kibocsathatasi joggal. K korszakbeli törvényhozásunk a reformok terére lep. Különösen az ősiség eltörlésével egész jogrendszerünk uj alapot nyer. A hon­lakosokat illetőleg a jogegyenlőség elve kezd érvényesülni. E tekintetben az 1S4S: 8. t. c teljes jogegyenlőséget biztosit. Alkotmányunknak 1848 utáni változásai meg a jelenkor eseményeivel leven teljesen .1-,/. szefüggésben, e rovatban nem tárgyalható. JUSTUS. lettét a szerkeszlu/iüZ: Múl) e\ szeptember luwáaak első napjától kezdve i iciiiHi-peit kautet«, s rendűri törvényre vo­nutko/.olajr szándékom c sorokban felszólalni. Tudvalévőleg az. új büntetőtörvény rendkívül résy.leiessrfi-jíel, H rendkívül szigor áaácgal tár­gyalja a liiinök. vétségek, s kihágások evetéit. Safc (si-lt-knu-iiy. mely néhány hú előli nem került volna a Mutete bíróság ka tankörébe nálunk, ma kímélt t'c­niil (bár liel>esen.') nem marad megtorlatlanul. v büntető törvén) s z. i » ar ti aágál szánban nénink mindekkaráig nem íamerí, ><•( ktsanj méz arrál is alig van tudomása, hogy egyáltalán van új büntető törvényünk, ti mert a törvén) Hl. 4j-a vilá­gaaan rendeli. hagy: ..V lörvénj nem ludasa ;i beszámítást nem /.arja ki": azt hiszem népünk n dekehen Cselekszem, hu kildnöaen fellii\mn a kÜZM gek igen tiszteli lelkészeit, tanitéit, jegyzőit. kag> az. uj bautet« törvénynek aaigarát, népükkel megimnertetní, » őket felvilágosítani, avaksdáara inteni s/i\esek Volnának. Örömmel kallóm, bog) Hevea és Borsod me­gyének több le'készc, > tanítója vaaárnapankinl aái nercei szentelnek e figyelmeztetésre. Kgyébiránt az általam szóba hozol I kérdés eges» álta láneaaágban van tartva. Örülnék, ba népünk­kel érintkező közegek e kérdéaben nagybecafl néz< leiket e lapokban elmondanák. Xépbarút. LEVELEZÉS Veszprém, 1SS0. decz. jo-én. Tekintetes szerkesztő ár! hUsovics Jósaef vesy.­prem-\árnsi plébános es apátkanonok 111 deeiirati"!.! a harmadosztálya vaskorona-renddel múlt vasáru..,, deez. -<» án. ' ,1 órakor történt niejj megyéa pftspAlí úr ő exeellenl iájánál, városunk éa megyénk kiválófér­liaiuak jelenlétében. " ezcellentiája kiemelte a k ­tüntetett férfiúnak kiváló érdemeit a népneveién terén es a jelenlevők lelkes éljenzése ko/.l feltűzte • vas­korona rendiéi, Kisevics mejrhatottan válaszolt és a I j é? liiiiu'jión. Légy üdvözölve uj eszttndö! A mi'l ok kosz< n'cnck. Hozasd e jót az a jövendő Mit méhed tje 1 eleget! Nem vesz e kari a .1 vei ejtek .' S ha könyüket fakaszt utad: Nem átkozand e nug az is mg Ki most oromzajjal fogad? Hazánkat a csapásos evek Egymást tol váltva üldözik. Az ajkakon keserg az ének S a hit ragyog de nem hevít. Vérzik szivünk es (iileadnak dyogybalz.-auiara nem talál .... Kihalt reményűik sírba szállnak, Lelkinkre kétsig arnya száll. De ml panasztok én? a tirpc Inog csak a kereszt alatt. A lelki nagy nincs összetol ve Ha bar csapást ^apásra kap. Azc a győzelmi palin.1 Ki tűrni tud, ha tűrni kell .... Igaz nagyság magaslatára A lelki szent erő emel. A .s.envedes olen a lelek Tisztul, lerázza a sarat Mely itt alatt a földi eidek Sótet terén rea tapad. Szent érzelem hatolja által A vérező nemes szivet. Kibékül az élet bajával S csapás ha éri nem remeg. Uj év derült, el a panasz al ! Ztngje.i vidáman énekünk. / z, a ki áld ki megvigasztal: L'runk vezérlő istenünk Szét naórja eletünk egéről Az ott borongó felleget .... Ne feljen a pn bak tuzetol Az, a kit ő szeret s vezet. Huzgo hnúik egedbe szárnyal Népek hatalmaz istene S ker: azent erőd legyen hazánkkal, Aldasidat kozold vele. Adj egyetértést leikeinkbe S földünkbe termelő erőt .... Veszély ha jon: védőn fedezd ke Ü nemzete*, ne hagyd el őt! |»ap Oábor CSEVEGES. Marietta, levele. <'/>. //. c\ /'.» Kedves Szerkesztő Lr! De az isteneit, 1.1 ne mondja, hogy: •köszönöm,** mert az én «1>. u. e. k.» kívánságom ezúttal igen rosz­szat jelen' 011 számára! A boldog uj (.vet kívá­nok* e megrövidített formája azt jelezi, (már csak megsúgom önnek!), hogy b. 11. e. k; vagyis l '­— énjét el! A férjem rettenetes dühös lett a Papai Lapokra' Felakarja ont keresni, agyon akarja ont Dienstlezni, beakarja ont perelni, ela­akarja ont csukatni...!! Hat nem szép kivansag tőlem, hogy: b. u. e. k. bujék el!': E rettenetes drámának keserves históriája van! l'.lcsevegem önnek, ha li nem teszi a Papai Lapokban! Tudvalevőleg rettenete i lusta vagyok reg­ge'enkiut. Férjem kétszer is be megy reggeli sétája alkalmából a miserek kedves főgyógysze­részéhez egy kis — papramorgora, míg én nagy nehezen fe czihe'ődom puha agya sk imból. Aztán az a csinos kis lorok-reggeh ruhámat (tudja a miben a múltkor 011 is meglátott volt !) mig fel­veszem, s hajamat kissé rendbehozom , s mind­ezeknek előtte fi is vizzel magam íelfrisitem : mar akkorra a mi köz •dveltscgu plébánosunk elvé­gezte a 9 órai miset is. Férjem mindig — morog. Persze a — pap­ramorgótól ! így van ez minden hétköznapon. Ah de vasárnap . . . ! Mintha \\ ehetteleynek ébresztő masinája rejlenek agyam alatt, - a kora reggel már talpon tála', s ekkor meg én mehetnek akar háromszor is a miseriékhez papramorgózni fér­jemtől, ki minden szombat este önökkel szerkeszt­vén a Pápai Lapokat. - nem akarja soha meg­hallani a vasárnap délelőtti harangszót! A vasai napi leggelit férjein nagy bámu­latára magam csinálom meg mindig. S hét Órától kilencig nem volna hatalom, mi elcsalna a konyhából. Férjemet majd megeszi a méreg, mit keresek én épen csak vasárnap kora reggel a— konyhában '! S képzelje boszut forralt! l'.pen OtheWót olvasta múlt szombat este. s meglesett tudtomon kivitl a múlt vasárnap. El nfjtaeja sejtve , Murillo modonnajanak ártatlanságával voltam mar 7 ora utan reggel a konyhában. Csúnya feijem a nagy konyhaszek­rényből hallgatódzott, s leskelődött. Ln folyton az órára néztem. ••Ah Istenem mar lel nyolc, s meg sincs itt» mondani felig magamnak, leiig Julcsának, a sza­kácsnénak. A szekrényben mély sóhajtás! Julcsa fi­gyelő arcot vag. Az idő lassan halad, mintha Csak varosunk jövőjét utánozna. Ki ki tekintgetek ajtón, ablakon. De hiába. •Ez már mégis sok* szalad ki ajkamon a türelmetlenség «111.11 S óra fele jár az idő, s meg sem jon! ( )|i Istenem !•> A szekrényben újra erős mely sóhajtás. — Julcsa kérdőleg néz rám. Percznyi szünet. Köl­csönös összehúzása szemöldökeinknek, s kölcsönös kérdő tekintet egymásra. Végre derült arccal, s nyugodt lelkiismerettel megállapodunk abban, hogy a hallott sóhaj nem volt egyéb , egy kis «czug'>-nal. E percnyi félbeszakítása várakozásomnak nug izgatottabbá ten. Az «örökké való ingatlan­s.ignak folyton ingó eszköze* az óra már-már fél kilencet mutat. «Ali Istenem. így még nem késett el soha*! kiáltani haragtól reszkető hanggal. «Lz i­letlenség! így várakoztatni engem, ki mar tobb eve hu vagyok hozza! Oh Julcsa! Hat ezért kelek en lel minden áldott vas.u nap oly korán, hogy ily sokáig kelljen várnom rá! Mar máskor ilyenkor reg itt szokott lenni, s mikorra férjem felkel, már akkorra .... A szekrényben a mely sóhajtás ijesztő mó­don ismétlődik. Félpercnyi kölcsönös 1 emuiét, s aztán nyugodt kiábrándulás. Ah az a csúnya «•zug»! «Nein! Nem Julcsa.* Idátok remeint vesztve. — »Ezt többé nem túrom. E késedelem iszonyú! Nem, nem; tovább nem túrom a háznál.» «l)e kérem nagyságos asszonyom* szol közbe hamisan Julcsa «most csak nem fogja mar elhagyni! I liszen jól emlékszem, hogy meg leánykorában is ugy szerette fa •Oh Julcsa, Julcsa!» mondani Jeremias si­ralmas hangjával «Mar hetedik eve . hogy Jrclck éfté.a — — «Hall. Ez sok!• — kiilt egyszerre egetverő mcnydorgcsscl férjem; s mint felbőszült medve ugrik ki ketrecéből, magával rántva kedves tyúkjaimnak három szakajtóval lett drága tojásait. «Ali gyalázat asszonyom* ordított bak­teri hangon, mialatt vérben fürdő nagy szemei ugy foroglak, mint szitában a pattogatott kuko­ricza. 'Gyalázat! ön megcsalt engemet isten­telen nő! Megcsalt rútul! Oh en hiszékeny bo­lond, kit mig vasárnapi édes alom ringat puha ágyam hullámos redőin: saját nőm, feleségem cs. meg addig! Hah! Asszonyom! Asszonyom! Ilit mir oh irgalom atyja ne hagyj el! - lau\­koraban is!! . . . . Hat ezért kel fel minden va­sárnap korán reggel ? ! Ks meg oh iszony 11 sors! meg fizet is érte!\ Mar hét eve, hog) fizet elte ! S ezzd mint Bernát a tuz.es menykőhöz kapkodott félém, s bizonyára beharap tátongó szájával, ha az ajtón erős kopogtatás nem hal­latszik s a kissé kinyitott ajtón egy kéz be nem nyul a konyhába. «Ali. meg vagy boldogságom nsegrab­loja,» kiált teijem, s dühös sietséggel ragadja meg .1 láthatár ele tunt kcict, mely a termé­szet rendelese sze int a Pápai Lapok kihordoja­nak, az öreg Friedner törzstestének szolgai vala elölábként. Julcsa es én óriási kacajban törünk ki! «lh­szen ezt, a Dipai Lapokat v.uja» Férjem meg dühösebb lesz. A Papai 1. kat!? «'<»l van!* szolt méltóságot erőltetve feldűli vonásaira. « fudok mindent! L' a a - kígyó. Ennek a hasábjai adjak azt a tüzet, mi felemészti boldogságomat! E lap titkos betűi­ből olvassa ki nőm titkos imádójának bűnös sze­relmét, s a sorok közt röhögik ki az en bárgyú­Ságomat. Ah átkozott szerkesztői |aj neked!* S Lear király bolondja nem beszelt annyit hiába királya fejebe, mint mi ketten Julcsaval jó feijem füleibe. Hasztalan volt! Minden borsónk lehullott a falról! Három nap óta önt keresi férjem szerkes I ui ! Az Isteneit //. Í. k. Csak valahogy el n* áruljon legalább, hogy én vagye>k a Marietta* Nem latom akkor sem a nóegyleti, sem a kor­csolya-, sem a vereskereszt-bált! Pedig oh latna csak azt a csinos jelmezt, miben mi nóegyleti bál rendezők nemsokára belebuvunk . . . ! Mentse meg hat munkatársat! S fogadja el tanácsom: />'. u, é. k. \ Viszontlátásig a bálon! Marietta. i'. I. Ezt a levelet pedig az Isteneit ki B< tegye valahogy a Papai Lapokban. Marietta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom