Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-01-01

Olyat, kit a lárma einem vakít, a hazugság meg nem szédít, a vesztegetés megnem tántorít. Olyat, ki a vesztegetőnek azt dörmögi fülébe: A U pénzed veled együtt vesszék el. Adjon a jó Isten a népnek hitet, erényt, szorgalmat, takarékosságot, erkölcsöt az uj esztendőben. Vigii. I Rajzok a magyar alkotmány történetéből. Az ősmagyar nemzeti szervezet előzményei Krisztus utáni 4 szazadtol 892-iki időig terjedtek, mely idő folyamában hazánk legrégibb lakói az illyrek. pannonok, agathyrsok, jazygok stb. voltak. Később a rómaiak uralma következett, mely tetőpontját Trajanus alatt erte el. A romaiak alatt levő Pannónia es Dacia (Erdély) proconsulok által kormányoztatott. Egyike ezeknek Sátoriéban (a mai Szombathelye*} székelt. A romaiakat felváltották a gothok, vandálok es ezeket a - hunuok, kik után a gepidák, longobárdok s különféle szláv népek telepedtek le hazánkban. De ezek egyike sem volt képes független, tartós államot alapítani itt. E feladat a magyaroknak volt lentartva! A honalapit.is közös nagy célja egyesité az eddig külön torzseket képezett magyarokat egy nemzetté. Ez &HBagyar nemzeti szervezet első •y3vaníliásaként szerepel a vérszerződés^ (887) mely magyar ország első valódi alkotmányi biztosítékául tekinthető. S e szerződés utan 4 évre a pusztaszeri gyűlésen lón megállapítva a hazánk közjogi szervezete, melynek alapvonása a torzsszerkezet volt. A févezér udvarának egyik székhelyéül a krónikások Veszprémet emiitik. Az ország eimere egy karvaly-madár volt lején koronával. A nép szabadosokból és rabszolgákból (hadi foglyok) állott. Városok mar a vezérek korában léteztek. (Borsod, Csepel, Komarom stb.) Az ősmagyar nemzeti szervezet a gyászos augsburgi ütközet (955>) folytan felbomlott. I hlyet a SS.-fsíván /t/t alkotmány foglalta el. Ez alkotmány mar a nyugot európai ci«álisatio szellemét tükrözi vissza. Sz. István néma germán jellegű hűbériségre, hanem a közszellemct feltételező N gy Karoly fele ideákra alapit.1 hálánk uj alkotmányi szervezetét. A királyság alatta bar erős központi hatalom volt, de meg is megszorítva volt az mar akkor is egyes alkotmányos korlatokkal. Ilyen korlat volt a királyi tanács, a székesfehérvári törvénynapok. A királyi székbetöltése örökösödés melletti választál volt. A .<'/."•« hj úoSÓ halai- .inban a nép közvetve vett részt, -» maga .1 parlament inkább bírói *zék volt. A király bírói helyette e volt a nádor. A varszerkezetek élén varispanok állatiak. Az ailamkéztartái nem annyira pénz, mint ink tbb terménygazdaságon alapult Alkotmányunk történetébea legérdekesebb világot vet a közügyekre az arany hulld, (i22i\ mely a nemesek jogah részletesen targyalta. A trónrajutas az utolsó Árpádok alatt öröklési jelleget ólt, de az Árpádház kihaltával újra választás all be. A koronázási eskü II. Kndre óta; a koronázási hitlevél III. Kndre óta jött mar szokásba. A törvényhozást illetőleg IV-ik László óta ez mar országos gyülekezetekben történik. (Rákoson, Pesten.) — A varszerkezet mint ilyen feloszlik, s annak kerülete megyén*k neveztetik, melynél a várispánt felvaltja a megyei ispán. Szolgabirak IV. Béla óta. Magyarország az. Anjouk alatt eri el nemzetközi tekintélyének tetőpontját, Lzcn kortol kezd rendessé lenni a «királyi felség» cim. A megyékben a municipalis önkormányzat kezd uralgova lenni lassankint. Megyegyulesek tartatnak. - Az alkotmányi eletet illetőleg a lutheri irány mindinkább észrevehetőbb. Nagy I.ajos a külföld hűbéri rendszerének hive leven, behozza az. ősiségét. Adok hozatnak be. A törvényhozás önhatalmúlag gyakoroltatik e korszakban. Korvin Mátyás tartja fenn a sulyedni indult királyi tekintélyt. Szigorú felségsértési törvényeket hoz. A királyi felségjogoknak tag ter biztosíttatik. De Mátyás halála utan a kir. hatalom meggyengül. Ulászló alatt törvény alkottatik (1492), hogy a magyar király a Magyarországot illető ügyekben csak a magvarok tanácsával éljen. A vidék kormányzatát illetőleg a megyék gyorsan fejlődnek, s mar nem csak kormányzati hatóságot alkotnak, de tényleges riszt vesznek, mint a törvények őrei, .i törvényhozásban. A főispánok méltósága emelkedik. A megyék 1486-ban nyerik a jogot, hogy maguk állapithatják meg önkormányzatuk évi költségeit. Altalán véve tehát a nemzet mindinkább több és több alkotmányos jogot nyer. A/ országgyűlés választja a nádort; a királyi korona őrzése alkotmányos utón történik; az 15(14. évi törvény kimondja, hogy .1 király csak az. országgyűlés által vethet ki .1 népre adókat. Az országgyűlések ez időtájt Budán vag)- Rákoson, de néha Székesfehérváron, Szegeden, Pozsonyban, sőt i'árosnnkban Pépén is. A honlakosokat illetőleg nag)' a külömbség a nemesek es a nem nemesek közt. A jobbágyok helyzete sulyosb lesz, még szabad költözködéseikben is gátoltatnak, főkép az 1514-iki pórlázadás utan. ./ Habsbnrgi dynasiia Irónrajutásától (15-'') egész a szatmári békekötésig 1 171 1) lefolyt időben a magyar alkotmány rendkívüli sok megtámadásnak, s rút visszaéléseknek van kitéve. A habsburg királyok megszegik az. ország-világ szine elolt ünnepélyesen tett esküjüket, Absolut módon akarnak uralkodni, ugy mint Aiistriaban, melylyel egeszén összeakarják olvasztani Magyarországot. I Ferdinánd, Miksa, Ru lolf, II. Matyas cskuj >k ellenere nem adj ik ki felavatási hitlevelüket, betöltetlenül hagyjak .1 nádori széket, nem tartanak országgyűlést, idegen zsolI dos h.idak.it tartanak az. országban, melyek a I népet sanyargatják, feléje sem néznek soha Magyarországnak, de mindig Prágában, Becsben laknak, sót meg a magyar szent koronát is kiviszik erőszakkal, s torvény ellenere a-, országból. - Miksa annyira ment, hogy az. /567-iki országgyűlést németnyelven nyitotta meg. A bécsi (1606) és a linzi (1045) békekötés kis nyugalmat biztosit. — I. Lipót újra támadásokat intéz a magyar alkotmány ellen, mi a Rétéi / Ferenc-féle felkelésre vezet (1703), melynek eredménye az ónodi gyűlésben (1707) eri el tetőpontját, hol I. Józsefet es az egész Habsburg dynastiát trónvesztettnek nyilvánítják. A szatmári bekében all helyre a beké, s vele az alkotmány; az országgyűlések pedig mar •em tartatnak többe a nyilt mezőn, hanem termekben. Az eddigi egységes közület két testűletté válik: a főrendek es a rendek táblájára. A képviseleti rendszer korlatolt alakban érvényesülni kezd. A rendek táblájának tápjai a megyek, szab. kir. varosok es a káptalanok küldöttei, a kir. tábla tagjai, s a távollevő főurak helyettesei. A központi kormányzat meg felelősség nélküli. A cancellaria a törvényt megszegve Bécsben székel. A penz- es hadügyi rendeleteket nem a magyar de a nemet cancellaria kezdi kiadni. I. Lipót I673. évi febr. 27-én eltörli ön hatalmilag az. egész magyar alalkotmanyt, es a nemet lovagrend nagy mesterét Ambringer Jánost teszi Magyarország kormányzójává! ío.Vi-ben visza állíttatik újra az alkotmány. A vidéki kormányzatnál a megyek mint az alkotmány vedbastyai szerepelnek. Az országgyűlésre, a fontosabb politicai kérdések megvitatása által, erős befolyást gyakoroltak. A követek utasítási joga e részben legtöbb befolyást biztosit. Egy időig Magyarország egy nagy részében (1540 1686) Mátrától a Száváig wrök hódoltságok vannak, de a hódoltsági megyek lakói sohasem szűntek meg a magyar király {elsőbbségét elismerni. Az. országban 1714-ben állandó hadsereg szerveztetik. A jobbagyak költözködési szabadsaga visszaallittatik. A királyi szék betöltése meg választás utján történik. A pragmatika Sanctiu idejétől (17-3) egészen iS4S-ig lefolyt idol illetőleg az alkotmány biztosítására törvények alkottatnak. így az 1791. t. c/.ikkek az ország alkotmányának önállásárúl es a kormányzat függetlenségéről, a koronázás idejéről, a király jogköréről, a törvényhozó, a végrehajtó hatalomról stb. szolnak. KVIS: 3. t. c. pedig felállítja a független felelős ministeriumot; az i S4S. 5. t. c. behozza a képviseleti rendszert stb. A központi kormányra vonatkozólag megemlítendő, hogy 11. Jozset teljesen absolut módon uralkodik, s magát nugscin koronáztatta magyar királynak. A megyék is uj szervezetet nyernek. A megyegyulesek nyilvánosak lesznek. II. yássef megakarja szüntetni a megyéket, eltoi li a főispánságot, s Kreishautmannokat hoz be. a megyegyüléseket betiltja es a német nyelvet teszi a magvai állam hivatalos nyelvévé. De 1791-ben visszaállíttatnak a megyek jogai. — A varosok sok viszontagságon mennek keresztül, míg 1791-ben visszaadatván regi municipalis joguk, iS^S-ban ujabb reform ala vetetnek. — Pénzügyet illetőleg Maria Therézia alatt bocsajtatik ki először (1762) a papírpénz, és hozatik be a hadi adó. Magyarország pénzügyét különben az ausztriai kamara kezeli. Az l8ll. evi devalvatió óriásilag hat a pénzügyekre. lSi6-ban állíttatik fel az austriai nemzeti bank papírpénz kibocsathatasi joggal. K korszakbeli törvényhozásunk a reformok terére lep. Különösen az ősiség eltörlésével egész jogrendszerünk uj alapot nyer. A honlakosokat illetőleg a jogegyenlőség elve kezd érvényesülni. E tekintetben az 1S4S: 8. t. c teljes jogegyenlőséget biztosit. Alkotmányunknak 1848 utáni változásai meg a jelenkor eseményeivel leven teljesen .1-,/. szefüggésben, e rovatban nem tárgyalható. JUSTUS. lettét a szerkeszlu/iüZ: Múl) e\ szeptember luwáaak első napjától kezdve i iciiiHi-peit kautet«, s rendűri törvényre vonutko/.olajr szándékom c sorokban felszólalni. Tudvalévőleg az. új büntetőtörvény rendkívül résy.leiessrfi-jíel, H rendkívül szigor áaácgal tárgyalja a liiinök. vétségek, s kihágások evetéit. Safc (si-lt-knu-iiy. mely néhány hú előli nem került volna a Mutete bíróság ka tankörébe nálunk, ma kímélt t'cniil (bár liel>esen.') nem marad megtorlatlanul. v büntető törvén) s z. i » ar ti aágál szánban nénink mindekkaráig nem íamerí, ><•( ktsanj méz arrál is alig van tudomása, hogy egyáltalán van új büntető törvényünk, ti mert a törvén) Hl. 4j-a világaaan rendeli. hagy: ..V lörvénj nem ludasa ;i beszámítást nem /.arja ki": azt hiszem népünk n dekehen Cselekszem, hu kildnöaen fellii\mn a kÜZM gek igen tiszteli lelkészeit, tanitéit, jegyzőit. kag> az. uj bautet« törvénynek aaigarát, népükkel megimnertetní, » őket felvilágosítani, avaksdáara inteni s/i\esek Volnának. Örömmel kallóm, bog) Hevea és Borsod megyének több le'készc, > tanítója vaaárnapankinl aái nercei szentelnek e figyelmeztetésre. Kgyébiránt az általam szóba hozol I kérdés eges» álta láneaaágban van tartva. Örülnék, ba népünkkel érintkező közegek e kérdéaben nagybecafl néz< leiket e lapokban elmondanák. Xépbarút. LEVELEZÉS Veszprém, 1SS0. decz. jo-én. Tekintetes szerkesztő ár! hUsovics Jósaef vesy.prem-\árnsi plébános es apátkanonok 111 deeiirati"!.! a harmadosztálya vaskorona-renddel múlt vasáru..,, deez. -<» án. ' ,1 órakor történt niejj megyéa pftspAlí úr ő exeellenl iájánál, városunk éa megyénk kiválóférliaiuak jelenlétében. " ezcellentiája kiemelte a k tüntetett férfiúnak kiváló érdemeit a népneveién terén es a jelenlevők lelkes éljenzése ko/.l feltűzte • vaskorona rendiéi, Kisevics mejrhatottan válaszolt és a I j é? liiiiu'jión. Légy üdvözölve uj eszttndö! A mi'l ok kosz< n'cnck. Hozasd e jót az a jövendő Mit méhed tje 1 eleget! Nem vesz e kari a .1 vei ejtek .' S ha könyüket fakaszt utad: Nem átkozand e nug az is mg Ki most oromzajjal fogad? Hazánkat a csapásos evek Egymást tol váltva üldözik. Az ajkakon keserg az ének S a hit ragyog de nem hevít. Vérzik szivünk es (iileadnak dyogybalz.-auiara nem talál .... Kihalt reményűik sírba szállnak, Lelkinkre kétsig arnya száll. De ml panasztok én? a tirpc Inog csak a kereszt alatt. A lelki nagy nincs összetol ve Ha bar csapást ^apásra kap. Azc a győzelmi palin.1 Ki tűrni tud, ha tűrni kell .... Igaz nagyság magaslatára A lelki szent erő emel. A .s.envedes olen a lelek Tisztul, lerázza a sarat Mely itt alatt a földi eidek Sótet terén rea tapad. Szent érzelem hatolja által A vérező nemes szivet. Kibékül az élet bajával S csapás ha éri nem remeg. Uj év derült, el a panasz al ! Ztngje.i vidáman énekünk. / z, a ki áld ki megvigasztal: L'runk vezérlő istenünk Szét naórja eletünk egéről Az ott borongó felleget .... Ne feljen a pn bak tuzetol Az, a kit ő szeret s vezet. Huzgo hnúik egedbe szárnyal Népek hatalmaz istene S ker: azent erőd legyen hazánkkal, Aldasidat kozold vele. Adj egyetértést leikeinkbe S földünkbe termelő erőt .... Veszély ha jon: védőn fedezd ke Ü nemzete*, ne hagyd el őt! |»ap Oábor CSEVEGES. Marietta, levele. <'/>. //. c\ /'.» Kedves Szerkesztő Lr! De az isteneit, 1.1 ne mondja, hogy: •köszönöm,** mert az én «1>. u. e. k.» kívánságom ezúttal igen roszszat jelen' 011 számára! A boldog uj (.vet kívánok* e megrövidített formája azt jelezi, (már csak megsúgom önnek!), hogy b. 11. e. k; vagyis l

'— énjét el! A férjem rettenetes dühös lett a Papai Lapokra' Felakarja ont keresni, agyon akarja ont Dienstlezni, beakarja ont perelni, elaakarja ont csukatni...!! Hat nem szép kivansag tőlem, hogy: b. u. e. k. bujék el!': E rettenetes drámának keserves históriája van! l'.lcsevegem önnek, ha li nem teszi a Papai Lapokban! Tudvalevőleg rettenete i lusta vagyok regge'enkiut. Férjem kétszer is be megy reggeli sétája alkalmából a miserek kedves főgyógyszerészéhez egy kis — papramorgora, míg én nagy nehezen fe czihe'ődom puha agya sk imból. Aztán az a csinos kis lorok-reggeh ruhámat (tudja a miben a múltkor 011 is meglátott volt !) mig felveszem, s hajamat kissé rendbehozom , s mindezeknek előtte fi is vizzel magam íelfrisitem : mar akkorra a mi köz •dveltscgu plébánosunk elvégezte a 9 órai miset is. Férjem mindig — morog. Persze a — papramorgótól ! így van ez minden hétköznapon. Ah de vasárnap . . . ! Mintha \\ ehetteleynek ébresztő masinája rejlenek agyam alatt, - a kora reggel már talpon tála', s ekkor meg én mehetnek akar háromszor is a miseriékhez papramorgózni férjemtől, ki minden szombat este önökkel szerkesztvén a Pápai Lapokat. - nem akarja soha meghallani a vasárnap délelőtti harangszót! A vasai napi leggelit férjein nagy bámulatára magam csinálom meg mindig. S hét Órától kilencig nem volna hatalom, mi elcsalna a konyhából. Férjemet majd megeszi a méreg, mit keresek én épen csak vasárnap kora reggel a— konyhában '! S képzelje boszut forralt! l'.pen OtheWót olvasta múlt szombat este. s meglesett tudtomon kivitl a múlt vasárnap. El nfjtaeja sejtve , Murillo modonnajanak ártatlanságával voltam mar 7 ora utan reggel a konyhában. Csúnya feijem a nagy konyhaszekrényből hallgatódzott, s leskelődött. Ln folyton az órára néztem. ••Ah Istenem mar lel nyolc, s meg sincs itt» mondani felig magamnak, leiig Julcsának, a szakácsnénak. A szekrényben mély sóhajtás! Julcsa figyelő arcot vag. Az idő lassan halad, mintha Csak varosunk jövőjét utánozna. Ki ki tekintgetek ajtón, ablakon. De hiába. •Ez már mégis sok* szalad ki ajkamon a türelmetlenség «111.11 S óra fele jár az idő, s meg sem jon! ( )|i Istenem !•> A szekrényben újra erős mely sóhajtás. — Julcsa kérdőleg néz rám. Percznyi szünet. Kölcsönös összehúzása szemöldökeinknek, s kölcsönös kérdő tekintet egymásra. Végre derült arccal, s nyugodt lelkiismerettel megállapodunk abban, hogy a hallott sóhaj nem volt egyéb , egy kis «czug'>-nal. E percnyi félbeszakítása várakozásomnak nug izgatottabbá ten. Az «örökké való ingatlans.ignak folyton ingó eszköze* az óra már-már fél kilencet mutat. «Ali Istenem. így még nem késett el soha*! kiáltani haragtól reszkető hanggal. «Lz iletlenség! így várakoztatni engem, ki mar tobb eve hu vagyok hozza! Oh Julcsa! Hat ezért kelek en lel minden áldott vas.u nap oly korán, hogy ily sokáig kelljen várnom rá! Mar máskor ilyenkor reg itt szokott lenni, s mikorra férjem felkel, már akkorra .... A szekrényben a mely sóhajtás ijesztő módon ismétlődik. Félpercnyi kölcsönös 1 emuiét, s aztán nyugodt kiábrándulás. Ah az a csúnya «•zug»! «Nein! Nem Julcsa.* Idátok remeint vesztve. — »Ezt többé nem túrom. E késedelem iszonyú! Nem, nem; tovább nem túrom a háznál.» «l)e kérem nagyságos asszonyom* szol közbe hamisan Julcsa «most csak nem fogja mar elhagyni! I liszen jól emlékszem, hogy meg leánykorában is ugy szerette fa •Oh Julcsa, Julcsa!» mondani Jeremias siralmas hangjával «Mar hetedik eve . hogy Jrclck éfté.a — — «Hall. Ez sok!• — kiilt egyszerre egetverő mcnydorgcsscl férjem; s mint felbőszült medve ugrik ki ketrecéből, magával rántva kedves tyúkjaimnak három szakajtóval lett drága tojásait. «Ali gyalázat asszonyom* ordított bakteri hangon, mialatt vérben fürdő nagy szemei ugy foroglak, mint szitában a pattogatott kukoricza. 'Gyalázat! ön megcsalt engemet istentelen nő! Megcsalt rútul! Oh en hiszékeny bolond, kit mig vasárnapi édes alom ringat puha ágyam hullámos redőin: saját nőm, feleségem cs. meg addig! Hah! Asszonyom! Asszonyom! Ilit mir oh irgalom atyja ne hagyj el! - lau\koraban is!! . . . . Hat ezért kel fel minden vasárnap korán reggel ? ! Ks meg oh iszony 11 sors! meg fizet is érte!\ Mar hét eve, hog) fizet elte ! S ezzd mint Bernát a tuz.es menykőhöz kapkodott félém, s bizonyára beharap tátongó szájával, ha az ajtón erős kopogtatás nem hallatszik s a kissé kinyitott ajtón egy kéz be nem nyul a konyhába. «Ali. meg vagy boldogságom nsegrabloja,» kiált teijem, s dühös sietséggel ragadja meg .1 láthatár ele tunt kcict, mely a természet rendelese sze int a Pápai Lapok kihordojanak, az öreg Friedner törzstestének szolgai vala elölábként. Julcsa es én óriási kacajban törünk ki! «lhszen ezt, a Dipai Lapokat v.uja» Férjem meg dühösebb lesz. A Papai 1. kat!? «'<»l van!* szolt méltóságot erőltetve feldűli vonásaira. « fudok mindent! L' a a - kígyó. Ennek a hasábjai adjak azt a tüzet, mi felemészti boldogságomat! E lap titkos betűiből olvassa ki nőm titkos imádójának bűnös szerelmét, s a sorok közt röhögik ki az en bárgyúSágomat. Ah átkozott szerkesztői |aj neked!* S Lear király bolondja nem beszelt annyit hiába királya fejebe, mint mi ketten Julcsaval jó feijem füleibe. Hasztalan volt! Minden borsónk lehullott a falról! Három nap óta önt keresi férjem szerkes I ui ! Az Isteneit //. Í. k. Csak valahogy el n* áruljon legalább, hogy én vagye>k a Marietta* Nem latom akkor sem a nóegyleti, sem a korcsolya-, sem a vereskereszt-bált! Pedig oh latna csak azt a csinos jelmezt, miben mi nóegyleti bál rendezők nemsokára belebuvunk . . . ! Mentse meg hat munkatársat! S fogadja el tanácsom: />'. u, é. k. \ Viszontlátásig a bálon! Marietta. i'. I. Ezt a levelet pedig az Isteneit ki B< tegye valahogy a Papai Lapokban. Marietta,