Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878
1878-02-24
8. szára A szerlcesztő és lila cl óHivatal Wajdits Károly \ könyvkereskedésében van, ahova az előfizetési és hirdetési díjak is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. 24 VAS. F. Mátyás } ^ F. Hatvanad v.] . SÍ Lé vi 25 Hétfő Valburga í~ Gotthard > = 26 Kedd Sándor Győzőp Sándor püsp. Zor. temp. sz. Vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési díjait". Egy évre 6 fr- — Félévre '3 ír. — Negyedévre 1 Ír. 50 kr. Egy szám ára 15 kr. Hirdetés ele 6 hasábos petitsorban o kr. nyílttérit)en. soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizetendő. Heti naptár. 27 Szerda Leánder íjkath."), Leánder (prot.), 24 (izr/) iwas. A pápai ismeretterjesztő egylet 1878. éyi február hó 24—én délután 5 órakor a városháza nagytermében felolvasást reudez, melyre a nagyérdemű közönség tisztelettel meghivaük. Tárgy: „A társadalmi jóiéi alapfeltételei" Fenyvessy Ferenc működő tagtól. Pápa, február 20. 1878. AZ ELNÖKSÉG. 28 Csütörtök Roman | ^ Roman ) . 25 Mathez. } . t Péntek Albin püsp. B Albin o 2 ß Mathuzalem * 2 Szombat Simplicius \* Simplicíus ~ 27 Sab. Sekal. •Pápa, Február 23. 1878. Cr) A városi képviselőtestület legközelebbi közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, miszerint á békebiróságof., — mély az igazságszolgáltatás egyrészét az önkormányzat hereiébe vonja ismét át, — felállítani fogja, és kiszemelte a békebirói tiszt ingyenes teljesitésére városunk szép számmal képviselt értelmiségének legkiválóbb tagjait, kiknek független állása, kedvező anyagi helyzete, kipróbált áldozatkészsége, a közügyekben tannsitott önzetlensége és buzgalma kezességet nyújtott arra, hogy a közbizalom ilyként nyilvánulását viszszaulasilaní, s ezzel az igazságot kereső feleknek — szakképzettségük és igazságszereieüikhöz köföll — reményeit meghiúsítani nem fogják. Az önkormányzat igazi hazája Anglia, bol a nép a legnagyszerűbb önkormányzatot vaiósitolia meg az á tal, hogy találkozóit sok ezer intelligens és független lerfm, ki ingyen szolgálja a társadalmat s magára vállalta az országtörvényeinek végrehajtását. Angliában a békebirói tisztség is ingyenes, tiszteletbeli hivalal, és ez a magasabb osztályoknak fentartolt állás, melyet a gazdag birtokosok és előkelő családból származó fiatal emberek örömmel foglalnak el, sőt arra számos föur és az országfőbivalalnokai tiszteletből neveztetnek ki. Az ingyenes szolgálat eszméje uralkodik a porosz önkormányzatban is, és uralkodik minbenült, ho) tisztult eszmék alapján törekesznek az önkormányzat megvalósítására. Nálunk a békebirói nemes kiválás teljesitése nem jár ugyan fényes társadalmi állással, de az elismerés babérja méltán illeti meg azokat, kik mellőzve az anyagi érdeket, a külső csillogást, egyedül az emberiség általános érdekét, s az igazságszolgáltatás hangosan kiáltó követelményét tartva szem elölt, s engedvén polgártársaik bizalmas felkérésének e nemes hivatás díjtalan teljesítésére egész kézzséggel vállalkoznak. A városi képviselőtestület békebirákul egyhangúlag Pap János kir. tanácsos, továbbá Ajkay Imre, Békássy Lajos, Eöri Szabó Sándor, Paál István, és Timár Elek urakat jelölte ki, — kiknek mindegyikét olyannak ismeri városunk képviselő testülete, sőt összes lakossága, kik 1)írják azon kiváló tulajdonokat, melyek a békibirői tiszt leljesiléséhez megkívántainak, — bírják azon mély és bölcs belátást, melylyel az egyedül ide ulalt és felébb nem vihető ügyekben igazságos, és a felek által igaz megnyugvással fogadott ítéletet hozhatnak, birják azon megnyerő és bizalmat keltő bánásmó doi, melylyel az egyezség létesilésére irányzott nemes törekvésük bizlos sikert idézhet elő, — bírják azon kedvező anyagi helyzetet, mely lehetővé teszi azt, hogy a közügy, e haza és városunk lakosai érdekében meghozzák azon áldozatot, melyet követelni ugyan nem, de az ő ismert nemes gondolkozásuk és kifejlett honpolgári kötelességérzetüktől némileg reményleni lehet. Igaz, hogy nagy áldozatot hoznak a tisztelt férfiak akkor, midőn a reájuk ruházni szándékolt tiszte elfogadják, de ha meggondolják azt, miszerint a nép, mely hozzájuk fordult kérésével, helyesen választott mivel rajtok kivül másokhoz jogosabban nem is fordulhatott. Avagy tán lehetetlent kér a nép a fenlisztel uraktól; azzal, hogy a legszebb jog gyakorlása az igazságszolgáltatásért fordul feléjök bizalmával? Azon nép keresé fel őket bizalmával, melynek soraiban látjuk a közügyekért önzetlenül, anyagi haszon nélkül fáradni a megélhetés gondjaival sújtott család apát, — olt látjuk a jótékonyság oltárán áldani azokat, kik napi szükségletük fedezésétől vonják el megtakarított filléreiket, — ott játjuk végre közmunkát szolgálni az utolsó napszámost is, — és mindezek tetteik méltó jutalmat, nem az anyagi előnyökben, mások elismerésében, hanem a kötelesség hű betöltésének megnyugtató tudatában keresik és találják fel. Alapos a reményünk, hogy a városi képviselő testület küldöttsége megfogja találni az utat azoknak szivéhez, kik hivatva vannak zászlóvivő vezérünknek lenni a honpolgári kötelesség betöltésében, — és nem engedik a szégyen foltot városunkon, miszerint nem találtunk benne oly egyéneket, kik helenkét — a munkát megosztva — egy-egy félnapot a közügy oltárára, a nép nyomora enyhítésére szentelni hajlandók lennének. A pápai tagosiíásiper költségeiről. A városunk határában megtörtént tagosítás ügyében, az érdekelve levő lakosok között a mult 1877-ik év december hónapjában, egy nyolc tagból álló, s magát választott bíróságnál* nevező küldöttségtől, egy nyomtatott értesítés, s illetőleg fölhívás osztatott ki, mely szerint általa Németh Mihály .pápai lakof magányzó részére, a földes uraság és a lakosok közt lefoly elkülöuzési és tagositásiper költségeinek fedezésére 14,641 frt 50 kr. - mond — tizenégyezer hatszáznegyvenegy forint ötver krajcár állapíttatik meg, sebből, 1878-ík évi január l-ig, a rajul esendő résznek megfizetésére, azon figyelmeztetés mellett szóllittatnak föl, hogyha ezt akkorra nem teljesítenék, ugy ez idői túl, 6% kamataival együtt fog az tőlük végrehajtás utján behajtatni. Bs a fizetésre való fölhívás, végrehajtássali fenyegetéi mellett, már közre is bocsátatott. iíogy a fönt jelzett költségeknek, a szintén fönt hivatkozott értesítés, s illetőleg fölhívás szerinti megállapítása, mind a: alaki, mind az anyagi törvényekkel mennyire ellenkezik, s ennél fogva kötelező erőt neki tulajdonítani nem lehet, arról akarom azon közönséget, mely ez iránt talán kétségben van, elapol utján, némileg tájékozni. — Lássuk elősször alaki tekintetben. I. A fenálló törvénykezési rendtartás szerint a nevezett kül döttség, mely magát választott bíróságnak nevezi, a jelen esetbe] választott bíróságot nem képezhetett, s igy határozata, az érde kelt felekre kötelező erővel nem bírhat, mert 1. a törvénykezési rendtartás 53-ik §-ának d. pontja szerin olyan perekben, melyeknél távollevő, vagy gyámság és gondnokság alatti személyek is vannak érdekelve, a rendes bírói illetőségié eltérésnek helye nem lehet, hogy pedig a pápai elkülönzési é tagositási ügyben, ily személyek érdekei is forognak fön, az ugyan senki kétségbe nem vonhatja, s igy a jelen ügyben, vá lasztott bíróság egyátalában nem is működhetik, anyival kevésb kötelező erejű határozatot nem hozhat. 2. Ugyan a törvénykezési rendtartás 56-dik §-ának a pontja szerint, mint birói személynek, nem szabad oly ügyekbe részt venni, melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévéi közvetlenül, vagy közvetve kárt vagy hasznot reménylhet, ezen §. rendelete a 497-ik § szerint a választott birákra nézv is kizáró akadályt képez. Már pedig a szóban levő választó bíróságnak tagjai a jelen ügyben többé, kevésbé mindnyájan éi dekelve lévén törvényszerű választott bíróságot nem képezhettek, 3. Mégis a törvénykezési rendtartás 500-ik §-a szerint választott biróság tagjaínak kijelölési jogát a felek együttese ' gyakorolják. A törvénynek ezen rendelete sem volt a jelen eset ; ben megtartva. Mert a választott biróság leendő alakítása, tag jainak leendő megválasztása, az érdekelt feleknek, hogy en megjelenhettek volna, előre hírül nem adatott. Együtt volt ugya 1 számos birtokos, de az összejövetel nem e célból történt, s í választott biróság tagjainak megválasztása, mint elintézenc j tárgy, az összejövetelre kitűzve nem volt, tehát a megválasztí j ezen § szerint törvénytelen. 4. Az érdekelt felek, a választott biróság irányában, £ 501-ik § által adott jogot sem gyakorolhatták, miután erre - választott biróság által soha fel sem is hivattak. E szerint u. 3 mindenik félnek joga van a jelelt tagok közzül, kikben tali elég bizalmuk nincs, kettőt vissza vetni. A választott birósí ] megalakulása tehát ezen §. szerint is törvénytelen. ,r 5. Azt sem tudom, hogy a választott birák az 502-ik £ - nak eleget tettek volna, mely szerint kötelesek lettek volna mi 3 gukról Írásbeli nyilatkozatot adni az iránt, hogy a biráskodá valóban el is vállalják. 6. Nem tett eleget a választott biróság a törv. rendtarti 504-ik §-ának sem. Mert kötelessége lett volna , megalakulái - után 15 nap alatt a feleket össze hivni, s ezekkel egyetértői! ,i az eljárás módját megállapítani. 7. Föltevén, hogy ezen alaki törvénytelenségek el ne *' követtettek, melyek közül bármelyik egymagában is, aválaszti ^ biróság illetőségét megszünteti, még is a szóban levő itél< - vagy megállapodás fjnditium v. conpromissum) végrehajtás ala u jául nem szolgálhat, mert: a) törvényszerűen .sem kihirdeti sem kézbesítve nem volt, s igy a magát jogaiban sértve ér fél, a törvény adta perorvoslattal nem élhetett, bj a nyomtalá P ban megjelent határozat, senki által sem megpecsételve, sc a aláirva nincsen, s igy hitelességgel nem birhat az sem lév a bizonyos, hogy mind egészben, mind részleteiben valóságg azoktól ered-e, kiknek neve alatt kiadatott. * Mivel tehát, a magukat választott bíróságnak neveze - különben igen tiszteletre méltó urak, a hivatkozott törvényei - kek szerint, választott bíróságnak, A fenforgó esetben, nem t inthetek: azért kötelező erővel biró határozatot senkire nézve Din is hozhattak. Méltán bámulatot, sőt megbotránkozást szülhet tehát az rdekeltek legnagyobb részében, midőn a város elöljárósága ezen n-vénytelen eljárást a magáévá teszi, s a törvénytelenséget újra igénytelenséggel tetézi, midőn a megállapított roppant összeg ehajtására vállalkozik, s a végnélkül! tartozmányokért, különeu is folyvást zaklatott közönséget, ujabb zaklatás tárgyává inni nem irtózik, holott ily nemű törvénykezési dolgok intézésére, I'int közigazgatási hatóság elöljárósága, ez idő szerint hivatva em lehet. (Az ügy érdemét illetőleg a jövő számban). Roma. febr. 14. 1878. A pápa temetése. Tegnap kissebb mértékben tódult a sokaság Szt. Péter felé unta három előző napon. Még csak délután élénkült az egyházi ír és előcsarnok, '/ 2 4 kor pedig eltávolitatott a sokaság a tempnnból, melynek ajtai eltárultak. Azonnal megkezdődtek az előészületek IX. Pius pápa hűlt tetemeinek ideiglenes temetkezééhez és pedig azon fülkében, mely sok évekeu át XVI-dik íergely maradványait takarta. A szertartások megkezdése előtt lalpieri szobrász az elhalt arcáról a főszáltát vette le — a jeenlevő romai nemesség hölgyei temérdek olvasókat és nyakérneket hoztak magukkal, melyekkel igy a halott közelében álló ;anonok annak arcát érinté, ugyanez történt egy nagy mennyiségű feszülettel, melyek francia papok által egy nagy ládával izállitattak ide. E közben közeledett az esti hat óra és a Capella le Sagrameuto, a meghívott vendégekkel, melyek csaknem vaamennyien a római nemességhez tartoztak, megtelt ezernél több lintóban gördültek, az egyház egy mellék bejárása elé, mely ilőtt a Turinból e célra meghívott „Allievi dei Carabinieri" Legio kört képezett, a csapat fényes gálában, a tisztek mély gyászban, a zenészek pedig gyász-fátyollal leplezett hangsze•ekkel jelentek meg. Hat órakor a káptalan és a Vatieáu papsága a schveiciaktól kisérve kiléptek a Szí. Péter sekrestyéből ;s az óriási középhajón keresztül a Capella del sagramento felé cezdtek haladni. — A kápolna rácsozatja nyitvák voltak és a coporsó átér közepére lett visszahúzva; valameuyi disztestőrök, x schwajciak magasabb tisztjét és a palota testőrség a koporsó -cörül sorakozott, miközben a bibornokok, kik az egyházi tanácstermet, melyben egybe voltak gyűlve, elhagyták és a belső lépcsőn át jöttek le a Capella del sagramentóba, a halott mellett elvonultak, annak lábait csókolva. Azután Szt. Péter káptalauja lépett be , élükön msgr. Folicaldi fekete díszruhában fehér mitraval, ki a pápai szertartók segédkezése mellett a halotatt szentelt vizzel locsolta. — A Capella Giulia elkezdé a misererc éneklését, és most — 6*/ 4 órakor — megkezdődött a nagyoltárhozi búcsujárat. Eközben tökéletesen besötétedett a főoltáron csak hat gyertya égett, és itt ott csillámlott a mellékhajók boltozatai alatt egy—egy fáklya — a disztestőrök felvették a gyászpadot. A búcsújárás, urak és hölgyek által képezett sürü sor uton keresztül, lassú léptekkel haladt a főhajón át; legelői ment a szent Collegium a Prodekan bibornok di Pietro magányosan, utánna a püspök — bibornokok, azután (a gazdászati főnök Cammerlengo) Pecci, azután a bíbornoki lelkészek és végre a bíbornoki szerpapok különösen szemmel kísértettek Bilio, de Lucca, Pecci, és mások, kik mint „Papabili'Mt ismeretesek; szintén nagy feltűnést okozott Hohenlohe bibornok ki 1870 óta itt igen ritkán láttatott. Most következett a vaticáni papképezde, azután a káptalan és Szt. Péter főpapja, Boromeo bibornok; ezeket szorosan követte a schweieiak és disztestőrök által körülövedzett gyászpad, melynek oldalán négy Szt. Péteri kananok égő gyertyát vittek, még hozzá csatlakozott a pápa udvarszemélyzete, Colonna és Orsini hercegek valamint az elhalt pápa orvosai Ceccarelli és Antonini. Midőn a halottal a Clementine kápolna rácsozatához értek rövid ideig megálltak, és a pápa holttestét ugy fordították, hogy feje az oltárhoz közelebb feküdjék, a gyászpad felállitatott, körül vétetett tizenkét kargyertyatartóval melynek mindegyikében egy fáklya égett, mint a Cappella de sagramentóban; melyek körül a szent collegium, a papság, a pápa udvara és a szent, széknél hitelesített diplomaták félkört képeztek —imák mondattak, zsoltár énekeitett és az elhalt egyházfőnek egy életrajza olvastatott fel latinul, mely később a koporsóba a halotthoz mellékeltetett.— Ezután monsgr. Francesco llicci a gyászpadhoz lépve a holt arcát fehéi takaróval fedezte. Monsignore Pio Marsinucci pedig a többi testrészeket egy piros fátyollal borította és azonkívül azon piros lepellel takarta, a melyen a négy napi nyilvános kiállítás elkalmával feküdt. — A három koporsó már készen állott, a disztestőrök a holttestet az egyikbe fektették, mely egy Pinie törzséből faragott és vörös bársonnyal béllelve volt, a halottest díszletén mi sem változtatolt teljes egyházi diszben, fején az arany mitrával, ugy a mint ki volt állítva ugy tétetett örök nyugalomra. Három vörös selyem erszény feküdt lábainál, melyek 32 db, arany ugyananyi ezüst és réz pénzt és nyakérmet tartalmaztak, ezzel alkalmasint pápasága időtartamára akartak utalni; az első koporsó csavarokkal záratott cl, és a második ónleme! zekből készitetbe helyeztetik, mely idő alatt a káptalan jegyzője egy hosszú |a temetkezések ről szóló okiratot olvas fel — Most monsignore Folicoídi a halottnak az utolsó absolutiot adja és az ónkoporsó a Camerlengo a házfőnök és a káptalan által a szokásos hét pecséttel látlatakel —a koporsó fedelén fent egy kereszt, alatta a pápa cimere a háromszoros koronával, de a kulcsok nélkül volt alkalmazva, a középen pedig egy tábla ezen felirattal: Corpus PII. IX. P.M. Vixit an. LXXXV. M. VIII. D. XXVI. Eccles VNITER, PRAEFÜIT. AN. XXXI. M. VII. D. XXIII. OBUT DIE. VII. FEBR, AN, MDCCCLXXVIIL