Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-02-10

V. évfolyam. Pápa, vasárnap 1878. február 10. 6. szám. A szerlcesztö és Jciacló­HivataL "Wajdits Károly könyvkereskedésében van, ahova az előfizetési és hirdetési díjak is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Vegyes tartalmi hetilap. 10 VAS. F. a Skolastíka sz.) . F. 5 Skolastíka) . 7B.Móz.h] 11 Hétfő Dezsér, Eufr". Árpád > ? 8Eső-ünn. \i 12 Kedd Eulalia — Eulalia szűz 9 Józsiás Előfizetési díjalc: Egy évre 6 fr. Félévre 5 ír. Negyedévre 1 ír. Egy szám ára ...... . 50 kr. 15 kr. Hirdeté s ele 6 hasábos petitsorban 5 kr, nyílttéri) en soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizetendő. Pápa, február 10. 1878. 00 A polgári szabadság legmagasabb nyilvánulása az önkormányzatban rejlik. — Az önkormányzat fej­leszd a közügyek iránti érdekeltséget és áldozatkész­séget, megleremli az egészséges közszellemet, benső kapcsolatba helyezi a népnek a közügyek intézésébe bevonása állal annak minden egyes elemét az állam egészével, — megvédi — viszont az egyén szabadságát és függetlenségét a közhatalom túlkapásai ellen, bizto­sítja végül a kormányzat, egyszerűségét, az eljárás gyor­saságát és olcsóságát. — Főkép nálunk magyaroknál a szabadság és függetlenség karöltve jár az önkormány­zattal, s igy az önkormányzat államiságunk létfeltételét képezi. — Törvényhozásunk az önkormányzatot, nem­zetünk e hagyományosan féltett kincsét, teljes erejé­ben fennakarta tartani akkor, midőn a községek ren­dezéséről szóló törvényt megalkotta; mert belátta, hogy a szabad önkormányzat legigazabb és legtermészetesebb tere a községekben létezik, és igy a község képezi minden önkormányzatnak magvát és ebben nyilvánul a helyi önkormányzat legkifejlettebb szervezete, — be­látta, hogy egyedül a községi szabad igazgatás vezet­het a nemzet teljes szabadsága felé. — Ezért látnoki tulajdonnal kérkedés nélkül elmondhatjuk; miszerint az önkormányzat községi életünkkel annyira egybeforrva van, hogy az önkormányzati jogunk csorbítására meg­indult mozgalomból is sértetlenül fog községi szerveze­tünk kiemelkedni. Törvényeink intézkedése szerint a községek a tör­vényes korlátai között önállóan intézik saját belügyei­ket, — végrehajtják a törvényszéki törvényhatóságnak az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit. — Önkormányzati jogából kifolyólag a köz­ség saját belügyeiben határozatot hoz és szabályrende­letet alkot, ezek végrehajtására lisztviselőket, közegeket választ, rendelkezik a község vagyona felett, alkal­mazza önállóháztartásában az önmegadóztalás elvéi, ve­zeti a községi, közlekedés, oktatás és rendészet ügyét, s gondoskodik általában a község anyagi és szellemi érdekének előmozdításáról. —Ámde törvényhozásunk a teljes önkormányzat gyakorlására megkívántató anyagi és értelmi képességet községeink mindegyikében az idő­szerűit még nem találta fel, és ugy intézkedett, hogy községi önkormányzatunk gyakorlása a kis és nagy Heti naptár. 13 Szerda- R. Katalin fkath.), flarnika (prot.), 10 Józue (izr.) 14 Csütörtök Bálint L- Bálint 15 Péntek Fauszt., Jovit )= Fausztin 16 Szombat Jéz. 5 sz. seb.}-* Juliánná . 11 =12 Juda =• 13 S Truma községeket illetőleg meg van osztva a községi lakosok és a választott járási tisztviselők között, olykép, hogy az intézkedés mindeneseiben a község képviseletét, a felügyelet és némely esetekben a kezdeményezés a já­rási tisztviselőt illeti meg. Az 1871. évi 18-dik t. c. rendelkezése szerint a szolgabíró állítja egybe, illető­leg igazítja ki, évenkint a legtöbb adót fizető községi képviselők néyjegyzékét, felügyel a választók névjegy­zékének egybeállítására, kijelöli a 3 évenként választás alá eső képviselők megválasztására a határnapot, és azon mint választási elnök vezeli s törvényes választást. A szolgabíró elnököl az igazoló választmány ülésein, és abbba hivatalból 2 rendes és 2 póttagot nevez. — A szolgabíró elnöklete alatt tartatik meg az új képvi­selő testületek alakuló közgyűlése. — Ö hivja össze 3 évenként és állomás megüresülés esetén a tisztújító közgyűléseket, ő leszi meg a választási elöinlézkedé­seket, s mint elnök vezeti a választásokat. Látjuk tehát, hogy a községi önkormányzat min­den nevezetesebb nyilvánulása a szolgabíró kezébe van letéve, ennek erélye és tevékenységétől függ, hogy a községek önkormányzati nemes hivatásuknak megfelel­jenek, — igy mulasztás esetén a felelőség soha sem terhelheti a községek képviseletét, hanem csupán a kezdeményezésre és felügyeletre jogosított járási tiszt­viselőket. — Az egyes járási tisztviselőkön fordul meg bebizonyítani az önkormányzat ellenségei elölt, hogy nálunk az önkormányzat nem élte túl magát. — És ha igy a járási tisztviselők a bennök helyezett vára­kozásnak megfelelni fognak, hatalmasan megcáfolva lesz azon sokak által hangoztatott vád, miszerint közigaz­gatásunk ázsiai állapotban sinylik. Ha most egy pillantást vetünk járási községeink beléletére, szomorúan tapasztaljuk, hogy az önkormány­zati mőködés nem a kellő mederben mozog. — Van­nak községek, hol a virilisek 6—7 év előtt egybeál­lított, és csak egy évre érvényes névjegyzéke átvizsgálás alá nem került (!!), — a községi vá­lasztott képviselők a 3 év leteltével ki nem so­rso Itattak, hololt már a hatodik évet töltik be(!!!), Vannak községi birák, kiknek 3 éves hivatalos szol­gálatideje rég lefolyt; de hivataluktól fel nem men­tetnek, s helyök új választással be nem töltetik (Hü) Halljuk a védelmet (?) előre is, miszerint a járási tisztviselőre halmozott óriási teendők (?) hosszú sorozata nem engedi meg az ily formaságok szigorú megtartá­sát, — hogy a kormány csak új teendők áthárításáról, és nem egyszersmind a kellő számú személyzet rend­szeresítéséről is gondoskodott, — hogy továbbá a köz­ségi birok a hivalaloskodásuk leteltével rendszerint szá­mot adni nem képesek, nincs a ki a rendezetlen ház­tartás vezetésére váltakozzék és számadás előtt a köz­ségi bírák felmentése veszélylyei jár. Elismerjük e védelemnek részben jogosultságát nem tagadjuk, hogy meg van a járási tisztviselőkben a kellő buzgalom és tehetség, hogy a jelen személyzeti létszám a teendők pontos és teljes elvégzésére nem elegendő, de a községi önkormányzat fenlarlása és ápolása véle­ményünk szerint — elodázhatlan kötelességet képez. — A községi birák megszámoltatása a hivatalban marasz­tásra indokul egyátalán el nem fogadhaló, söl inkább e mulasztás elég ok a bizalom megromlására, és a köz­ségi vagyonnak új kezekbe helyezésére. — A közérdek szempontjából feladatunkhoz képest reámutalunk a ha­lasztást nem tűrő intézkedések fontosságára, azon re­ményben, hogy a figyelmeztetést az óhajtott siker kö­vetendi, és az illetők megfeszített szorgalom melleit a teendőket mérlegelni fogják, s képesek lesznek meg­különböztetni a lényegest a lényegtelentől, a sürgőst a halaszthetó intézkedésektől. Heminiscentiák a tanítói élettol. Vannak mozzanatok az emberi életben, melyek néha az egész életre irányadók ; ezeknek emlékei a fiatal embert serkentik vagy lehangolják, az aggot kisérik kellemes vagy kellemetlen reminiscentiákkal és nem hagyák el a sírig. Ily mozzanatot képez a tanítói életben a vizsga, és talán egyik pálya — a tudományos pályákat értem — sem mutathat fel annyi eredetiséget vagy is nehézséget a szi­gorlat vagy vizsga letételénél, mint a néptanitói pálya. Erre sokan mosolyogni fognak ugyan, és engem nem csak pályám túlbecslésével vádolni, hanem még egyoldalú elfogultságot is fognak felölem feltételezni, és mintha hal­lanám ekkép nyilatkozni : hogy lehetséges még gondol­hatni is. a tanítói vizsgálatot az egyéb magas tudományos pályák szigorlataival párhuzamba hozni? mig az egyéb tu­dományos ágaknál a szigorlat dissertatiókból, kacskaringós fondorlatokból (?) vagy pedig, mintáz orvosi pályánál, ahol a rigorosumot kiálló a tudományok egész tömkelegen át kénytelen Ariadne-fonal nélkül keresztülvágni, holott a ta­nitói képesítő vizsgálat egészben csak gyermekségekből és szószaporitási mesterségből áll. A „Pápai Lapok" tárcája. A harminckettedik ütközet Paris jan. 22. 187%. Stanley Parisban idó'zése alatt a Figaro egyik munkatár­sának 32 ütközeteiből az egyiket, mely reá nézve valószínűleg a legkétségesebb volt, röviden a következőleg- beszélte el, meg­jegyzem előlegesen, hogy Stanley a földrajzi társulat körében tartott referenciáján kívül (mely pedig kizárólag tudományos ér­dekű) nem tartott nyilvános felolvasást, mint előre hitték, erre Stanley nem vállalkozhatott, miután csak 3 napot szándékozott Parisban tölteni. A most közlendő adatokhoz a Figaro nyomán jöhettem. „Stanley második utazása ott kezdődik, hol Livingstone útját félbehagyta, Stanley Angliáhól indult el, teljesen felszerelve és fegyverezve, Volt neki többek között egy 40 láb hosszú és 6 láb széles hajója melylyel a legnagyobb könnyűséggel járha­tott vizmentében és ellenében, Ez elővigyázatból készült jármű elkerülhetetlenül szükséges volt, mert azon a folyón, melyen Stanley felevezett, B mely hosszabb mint a Missisippi, találkozott egy 80 mértf. (130 kilométernyi) térség, mely teljesen el volt töltve víz örvényekkel, sziklákkal és vizesésekkel. Az expeditio összesen 11 ezer kilométernyi utat járt be. Az említett hajón kivül Stanley még 26 csónakot szereltetett fel, tudva azt, hogy a legtöbb utat csak is vizén lesz kénysze­rítve tenni. Továbbá több sextans és 9 Chronometer volt vele ? melyek közül 6 hasznavehetetlenné vált. Minden állomás fekvé­sét meghatározta, és mindig tudta hol járt, — nagy volt a for­róság utazása az équator vidékeire esett. Gyakran háborgatta egészségét a láz, és Stanley a khinin sulfatnak tulajdonítja, — melyet szünet nélkül használt, — hogy szép fekete haja ily ko­rán megőszült. A csere és közlekedés eszközéül szövetek, posz­tók, üvegnemüek szolgáltak, mert e tájon a pénznek nincsen semmi becse, mivel a pénzt a benszülötlek nem ismerik. Kötetekre menne ha e hosszú és szenvedésteljes utazás minden mozzanatát leírni akarnók egy epizódot ismertetünk te­hát csak, mely fogalmat adhat a többire! is, illetőleg ut szen­vedései és veszélyeiről. •) Lásd a Pápai Lapok 5-ik számában megjelent tárcát. A mai sswwHfco* ©ey félívnyi meUéKlet van csatolva. „Egy napon, midőn élelmük már fogytán volt Stanley csa­patjának élén, (az óriási Congo folyamon utaztak) csónakjával egy sziget felé evezett, melynek nevére csak később jött reá „Bumbireh." A bennlakók tömegesen a partokra jöttek és kü­lönféle jeleket mutatának a távolból az idegeneknek, mely jeleket Stanley és a vele volt 11 embere barátságos meghívásnak véltek magyarázhatni. Közel jöttek tehát a szigethez, s alig voltak csak néhány méternyire, midőn a szigeti lakosok mindnyájan a vízbe ugrottak, s elszedték a jövevényektől a csónakokat és mintegy 50 méternyire kivonszolták a száraz partra, a nélkül hogy Stan­ley és emberei csak sejthették volna szándékukat e tényből. De nem soká hagyták őket e bizonytalanságban, egyike a feketék­nek, ki ugylátszott hogy vezére a többinek, csakhamar megra­gadta Stanleyt hajánál fogva, és egyátalában nem akarta el­ereszteni, hasonlóképen bántak embereivel is, a bennszülöttek körülvették őket, és Stanley látta azon különféle jelek, taglej­tések s ugrándozásokból. miket a vadak körüle csoportosulva lettek, hogy végórája közel van. Embereinek megtiltá lőni a vadakra összeszedve minden erejét s száműzve magától minden gyengébb érzelmet erélyesen ellenszegült s mindent felhasznált hogy megértesse a vadakkal barátságos intentióit. Kik a tribusok birodalmát bejárták, tapasz­talhatták, hogy az ellentállásnak mindig van egy bizonyos hatása a vadakra, van egy pillanat ilyen, mely lehet egy másod perc ezred része tán, határozhat az élet vagy halál felett. Stanley közvetítő által tudtukra adja, hogy tulajdonképen azért jött közéjök, hogy velők csere vásárt csináljon, felajánlá posztóit, szöveteit és színes üvegeit élelemért a vadaknak. Mire a vadak azt felelték, hogy „tehát szabadon bocsátják," és néhány üVeget magukkal vive, visszavonultak, de elvitték az evezőket is. Hat óra mait el, miközben Stanley és emberei haboztak a maradás és távozáz tervezete felett, élelmük elfogyott, .az éhség mindinkább fokozódott, s igy szerettek volna a szigeten maradni in­kább és élelmet keresni, de kivoltak téve a halálos veszedelmeknek is. 1 Stanley végre letett azon reményéről, hogy élelmet találhas­sanak, jelt adott tehát embereinek a távozásra, a csónakokat a vízre vonszolva tehát mindnyájan távozni készültek. — Evezőik nein lévén, a folyó mentében haladtak tehát a viz sebességével egyenlően segítve egy keveset saját kezeikkel mik evezőkül szolgáltak. A vadak csakhamar üldözésükre jöttek s három kü­lönféle helyen szálltak tutajokra és nem sok volt a távolság, hogy Stanleyt s embereit utol ne érjék. De Stanley és útitársai most kevésbbé féltek, fegyvereiket a vadak nem szedték el. most tehát a vadakkal szemben tetemes előnyben valának, s ha halni kell is bár. éltöket drágán fogják eladni.—A vadak nem feledékeny­ségből hagyták a fegyvereket Stanley és társainál, hanem jel­lemző szokásuk, hogy bármily nagy számban legyenek is, a di­rect összeütközést a lehetőségig kerülik. Sokáig várt Stanley hogy tán kikerülheti a vadak támadását, de végre is kénytelen volt jelt adni a tüzelésre. Határtalan lőn most a szigeti lakók dühe. — Nyilaikat záporral küldék a csolnakokba. Az első lövésekre 3 fekete esett el, holt társaik láttára a vadak kétségbe esett támadással jöttek a csolnakokra, és 11 fekete vesztette már életét midőn az elßö csolnakuk alámerült. Stanley tovább is tüzeltetett, de nem akart többet közülök megöletni, csolnakaikat lyukasztatá keresztül. Mely körülmény határozott a harc sikeres kimenetele felett, A vadak visszavo­nultak, Stanley folytathatá háboritlanul útját. A beállt éjszaká­ban hogy csendesen nem alhatott* annak egyedüli oka az éhség volt egyik legnyugtalanítóbb ellensége e rendkívüli embernek, ki 10 órán keresztül renditlietlenül szembe szállt a halálllal. Ez története a 32 ütközet egyikéuek, melyek eredménye megbecsülhetetlen. A Nilus mesés forrásai lelepleztettek. A híres tó Nyanza és Tanganiza most már nem kevésbbéismeretes mint a Titikaca, mely a tenger színe felett 13 ezer lábnyi magasságban terül el Bolívia és Perou között. Ki lőn kutatva a Kongó, — óriás­folyama és számos nyomorult néptömeg fedeztetett fel a világ leggazdagabb tartományaiban. India versenyzőre talált s mindez két embernek köszönhető kiknek iker nevei a nagy felfedezés történetéhez lesznek csatolva. E két név Stanley Henrich, és Benett Gordon James Edelényi. *) Bennt't ur nem elégedeti meg ezen merész és sikerdús vivmány­nyal, hanem mostmár a föld éjszaki sarkát akarja felfedeztetni, mivégből ez évben egy nagy expeditlót küld saját költségén az éjszaki jegestengerre! Szerk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom