Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-10-20

o-vöüődve, hogy a tisztelt rendezőség mindenesetre — eljárását cmr ektnek és megbízásból eredőnek tekintve — a szükséges fel­világosítást utólag is megfogja az illetők megnyílj tatására adni. — Ifjú Sdravich Mátyás, A téli ívad beköszöntött s ezzel együtt a városunkhoz oly hü Sdravich Mátyás gottscheér is; hozván magával a meleg éghajlat gyümölcseiből temérdek mennyiséget, névszerint: kitűnő veresbélü narancsot, arábiai dato­lyát, ciprus szigeti maruzsál, corinthiai szó'llőt. kisázsiai fügét, görcí pompás csemegét és szicíliai nag}' citromokat, csak azu­tán — mindezen édességekre — vevőt is találjon a mostani pénz szűkülőben. — Utcai siralmak. Már több izbcn volt alkalmunk vá­rosunknak egyes elhanyagolt utcáiról említést tenni, de ugylát­szik, hogy a közönság érdekében tett felszólalásunk az illetékes helyen süket fülekre talált, mert városunk egyes utcái a kö­vezés dolgában még mai napság is régi ázsiai állapotában ten­gődnek. A kövezetlen és járhatlan utcák között legboszantóbb a kigyó utca állapota, melyre a t. városi tanács mi gondot sem látszik fordítani, noha ezen utcában léteznek gabona raktárak és ezeken kívül élénk forgalommal bír, mivel ezen utcában laknak sok olyan ipai'osok kik készítményeikkel vásárra szoktak járni s ezek azt hisszük, hogy megérdemlenék, miszerint városunk ha­tósága utcájokra is némi gondot fordítana. — Szülői gondatlanság áldozata. Vaszaron egy ju­hász embernek két éves fiacskája több héttel ez előtt eltűnt; a gyermeket kerestek de azt megtalálni nem voltak képesek s minden további kutatással fel is hagytak. Mult héten a juhász az akolba benézve észre vette, hogy a juhok az akolnak egyik végében tömörülnek öszsze s iöbb birka beteg; ennek okát kifürkészendő az akol átkutatásához fogott, mely alkalommal borzasztó bűzt vett észre s végre az egyik jászol mellett a gyrrmek hulláját tökéletes enyészetnek és fejbomlásnak indulva találta fel. A hullán egy sorogla feküdt mely valószínűleg a gyermek halálát idézte volt elő. Hogy ez ügyben a rendőrség részéről lelt e vizsgálat indítva s a hulla orvosilag ineglctt-e vizsgálva ez olyan kérdés, melyre alig fog valaki választ ad­hatni. — Egy jaoithatlan tolvaj. Mészáros Mátyás — alias Kakas Márton — kecskeméti szüleltésü f. hó 16. a helybeli fegy­házból kiszabadulván a helybeli reuőrseg által eltoloncoztatott; Tapolczafőn azonban alkalmasint a nagygondvíselés folytán meg Nzököttl s vissza jött Pápára s itten jól mulatóit.; örömében az utcákon mindenféle orditásokat vitt véghez s 11 óra tájban nyu­galomra gondolva, mint molnár mesterember, a tizeskerckü ma­lomba szállást kért s ott éjjel az első molnár segédtől több rendbeli ruhaneműt ellopott s aztán nyomtalanul eltűnt. A rendőrség erélyesen nyomoztatja. — Lopás, folyó hó 14-én a Tirol vendéglőbe egy tanuló szállt, hogy másnap magának lakást kereshessen; éjjel — ed­dig ismeretlen tettes — szobájába hatolt, s minden holmiját, kis pénzét, ruháját ládájával együtt ellopta ; másnap midőn fölöl­tözni akart csak cipőjét találta meg. Nagy biztonság uralkodhatik jelenleg a Tirol fogadóban ! —• Élelmes akart lenni. Horváth József kupi lakos földmives tiz zsák búzát adott el, hanem, hogy a kereskedőt megcsalhassa a zsákokba alul szemetet töltött s csak felül tiszta búzát s ezen furcsa „életet" olcsón adta el. A kereskedő azon­ban észre vette a csalást s a kapitánynál jelentést tett s cz az élelmes kupi atyafit 6 forintnyi pénzbírságban marasztalta el a helybeli szegények pénztára javára. — A helybeli általános iparlársulat tizennyolc — tagsági dijat fizetni nem akaró — iparost a társulat tagjai közül az alapszabályok értelmében kizárt. — \ isszaélés. Egyik pápai vámszedő gyakorlatba akarta hozni, a külön vámdijak szedését, ugyanis minden a városba bejövő fuvarost egykét krajcárral feljebb taksált, inig végre egy ily módon megzsarolt egyén a rendőrségnél panaszt emelt; minek folytán a vámszedő két forintnyi pénzbírságban lón elma­rasztalva. . — Tolvaj vendég, F. h. 9-én Guth Éliás pápai lakos­hoz, állítólag Fischer Lipót nevű egyén szállt be s nyert éjjeli szállást. Az idegen éjjel a szállásiadénak minden szekrényeit kinyitogatta s az azokban talált ingóságokat névszerint ruhunc­niüeket, arany ékszereket és pénzeket össze szedve észrevétle­nül megszökött. xV károsult csak másnap reggel, midén vendé­gének jóreggelt ment kívánni vette észre a tolvajlást. A kár mintegy 300 forint értéket képvisel. A tolvaj nyomába, a rend­őrség még ez ideig, nem jöhetett. ' — Cy linder nélküli lámpák. Mult számunkban ide vo­natkozólag közzé tett értesítésünkben ezen lámpák árusításával Almersdorfer György urat mint megbízottait emiitettük fel, a lámpák darusítása érdekében utazó megbízott egyén informatiója folytán; azonban utólagosan ezen egyén Wadits Károly úrral kötött szerződést s ennél fogva ide vonatkozólag felemlít­jük, hogy a kérdéses .lámpák JWajdits Károly üzletébeu sze­rezhetők meg. — Ma d. e. 11 órakor az ismeretterjesztő egylet közgyűlést tart! A városi tanács elhatározta és rendeletileg közhírré tette, hogy a molnárkocsik, jövő évi január elsejéig — mint legkésőbbi határidőig — széles talpú kerekekkel látandók el.— Ezen rendelet számba nem vétele első izben husz, másod íz­ben ötven és harmadikban egyszáz forintig terjedő pénzbirság­gal fog sújtatni. — Szegletiig György úr, városi tisztviselő, f. hó 19­dikén a birói államvizsgát kitűnő sikerrel letette. — Az ujoncozási előmunkálatok pápa városában már megkezdettek, a mennyiben a helybeli lelkészi hivatalok felhiva lettek, hogy a legközelebbi ujoncozásnál az első korosztályt képező 1859-ben született védkötelesek anyakönyvi'kivonatait, a-védtörv. utasítás 11. §-a értelmébeu e hó végéig a polgár­mesteri hivatalhoz beadják. Mely körülmény azért hozatik ezen­nel tudomásra, hogy a törvények értelmében magukat egy éves önkéntesül felavatni akaró védkötelesek is a szükséges intézke­désekot a maguk érdekében most már megtenni ne késsenek. — A dunántúli reform, egyházkerület őszi közgyű­lését Rév-Komáromban f. hó 21 és következő napján tartja meg, a közgyűlést megelőzőleg mai nap délcló'ttjéu tartatik a kerü­let részéiül néhai Nagy Mihály püspök és kir. tanácsos vequieme azon templomban hol ő oly hosszú ideig viselte lelkészi hivata­lát. — Ez alkalomból elutaztak városunkból nagytiszt. Kis Gá­bor egyházkerületi pénztárnok, uagytiszt. Barthalos Mihály es­peres, Antal Gábor főiskolai, Vali Ferenc képezdei, Farkas De­zső gymnasiumi igazgató urak, továbbá Vághó János mérnök, Barthalos István ügyvéd és Horváth Lajos tauár urak. -— A helybeli Chewra Kadischa egyletnek azon ne­mes elhatározásáról értesülünk, hogy kész saját kórházába 6 sebesült harcost ingyen ápolásra felvenni, és ez iránt már az alispáni hivatalt meg is kereste. — A közös hadügy ministe rhim a hadsereg részleges demobilisatióját rendelvén el, a 19. számú gyalog ezred már út­ban van haza felé, már többen haza is érkeztek ezen ezredből, hírnökéül azon örömmel, mely szerint, az itthon maradt családta­gok pár nap múlva örömmel szoríthatják karjaikba fegyver alá bivott övéiket. A 19. ezred ezentúl Győrben fog állomásozni. — Sopronmegyei lótenyésztő egylet, — a lótenyész­tés emelése végett: — gróf Széchenyi Kálmán elnöklete alatt, elhatározta, hogy minden évben Sopron megye területén, egy ambuláns lóversenyt rendez, — és ez, cz idén folyó hó 13-án Szanyba vette kezdetét. Noha az idő nagyon kedvezőtlen volt, egész délelőtt csak ug)- szakadt az eső, mégis igen szép és számos közönség jött össze; — Sopronból egy külön vonaton mintegy 30 úr érkezett, köztük herceg Eszterházy Pál, herceg Windischgrütz tábornok, Lenk Emil soproni nagykereskedő, Tum­sits, Potyondy Goiza bájos nejével, Potyondy Gyula ügyvéd stb. Nők aránylag kevesen voltak, de nem is csodálható ilyen időben. A versenyt megelőzőleg, az urak egy része a győri püspök é nagyméltóságánál, a másik része a nagy korcsmába voltak ebé­den, innen indultunk mintegy 30—35 kocsival; — voltak itt szép fogatok is láthatók, Eszterházy herceg négyese, Potyondy Geiza, Ráth a veszprémi püspök jószágkormányzója szinte né­gyeseik és sok más szép kettős lógatok. Fél 3 órakor vette kezdetét a verseny. Gróf Széchenyi Kálmán elnöklete alatt, in­dittó volt Szalay nyugalmazottkapitány, pálya biró Szilágyi győri püspök jószágkormányzója, versenybírák báró Babarczy Sándor és Pottyondy Géza. — l-ső verseny, Lótenyésztési-díj 100 frt, távolság 800 méter, l-ső ló 60 frt, 2-ik ló 25 frt, 3-ik ló 15 frt. Fut egyedül Sopron megyei ló, mely a versenyzőnek leg­alább fél évig- tulajdona. Futott összesen 5 ló. — II. dunán­túli-díj 100 frt, távolság 800 méter, 1-sö ló 70 frt. 2-ik ló 20 frt, 3-ik ló 10 frt. Fut oly dunántúli mezei gazdának 3 éves lova, mely saját nevelése. Futott 9 ló. 111. Urak díja (ezüst tisz­teletdíj) távolság 1600 méter. Fut a versenyzőnek saját lova, angol és katonatiszti lovak kizárvák. Futott 5 ló. Báró Uchíritz Ladánya, gróf Esterházy Móricz Gyöngye, Solymosi Szikrája, ilj. báró Berg és Potyondy Géza úr szürkéje—Ladány mintegy 12 öllel előzte meg Gyöngyöt, mely másodiknak ért be, pedig kitűnő lovásza ugyancsak nem kiméit sem ostort sem sarkan­tyút. IV. Kanca-díj 80 frt, távolság 1200 méter, l-ső ló 50 frt, 2-ik ló 20 frt. — 3-ik ló 10 frt. Fut Sopron megyei 4 éves, és idősebb saját nevelésű ló. Futott 4 ló. A verseny végét érte, azonban herceg Eszterházy Pál, egy vigasz futást rende­zett, melyre 55 frt díjat adott, futhatott mindazon ló, mely a fent említett versenyekben futott és nem nyert. — Pápa városi jótékony nö egy leihez a sebesül­tek részére küldöttek: haladópárti izr. tanulók 80 deka tépést, Szvoboda Vcncelné 80 deka tépést, 3 kiló A r ászonncmüt, Bödék Sámuclné 3 kiló vászonnemüt, Rosenthal Franciska 30 deka lé­pést, Woita Józsefné 50 deka lépést, 3 kiló ruhaneműt, Lóskai nővérek 60 deka tépést, Bilicz Ferenc 2 frtot. Az egylet ez adományokért köszönetét nyilvánítja. — Téli icadra vonatkozólag tudatjuk a tisztelt; kö­zönséggel, hogy a helybeli vasúti állomáson a kőszén ára le­szállított áron kapható. A fogyasztó közönség gyakran és méltó panaszt emelt, hogy az apró darab szén mellett rendesen suly csonkítást szenvedett, minek elejét veendő, az állomási főnök­ség azon üdvös intézkedést léptette életbe, miszerint a Wiescn­féle darab szén ezentúl 50 klgrmot tartalmazó plombirozolt zsá­kokban fog kézbesítetui. Üdvös újítás továbbá még az is, hogy a szén megrendelése ezentúl a városban, Iglaucr János úr do­hány főtézsdéjében és a magy. nyugoti vasút szállítási irodájá­ban, eszközölhető. — A kávé mint fertőztelenilö szer. A kávé fertőzte­lenitő tulajdonsága már rég óta ismeretes, s e tekintetben jog­talanul lőn elfeledve, mivel az állati és növényi kipárolgásoknt gátolja, sőt egészen ís megszünteti. Igy pl. sikerült egy szobát hol több napig Tothadásba átment hús állott nagyobb mennyiség­ben, azáltal megszabadítani a kiállhatlan bűztől, hogy néhány percre széntüz fölé 50 gramm, gyöngén megpörkölt kávét hel­lyeztek. Egy másik szobában, melynek levegője nagy mennyi­ségű ammóniák és könkéueggcl volt megfertőzve, a rosz bűzt 50 gramm, pörkölt kávé megszüntető. A moschus. castorcum és Asa foetida szagát a kávé szintén megsemmisíti. A kávé hatása abban áll, hogy ama pzag-anyagokat szétroncsolja és igy egé­szen árlalinatlanná teszi K—r. — Ismeretes dolog, hogy némely szakácsnénak azon rosz szokása van, ugy a hust, valamint a zöldséget gyakran órákig a vizben áztatni, vagy azért, hogy frissen eltartsa, vagy csupa gondatlanságból. Ezen egészen hibás eljárás ama anya­gok izét elrontja. A viz t. i. ezen anyagokat kiszívja és éppen a legfinomabb alkatrészektől megfosztja. Minél több sók vannak a kutvizben (s alig vau olyan, melybeu nem volnának), annál nagyobb befolyással bir a vele közvetlen érintkezésbejövő anya­gokra. A többé-kevésbbé nagy mésztartalom, melylyel majdnem miudeu kútvíz bir,. okozza, hogy az állati vagy növényi rost benne megkeményül. Azért tehát nem szbadna vegetabiliákat vagy hust tovább vízben tartani, mint a meddig tisztításukra szükséges. Némely szakácsné tudja tapasztalásból, hogy spárga, saláta stb. vesztenek izük-s gyengédségükből, ha tovább, mint szükséges, vizben tartatnak. Azért is őrizkednek ezen zöldsé­geket megvenni, ha megmosva hozatnak a vásárra. — Ménvásárlás. Az álladalmí lótenyészintézetek mén­létszámának kiegészítése céljából a földmivelési m. kir. minisz­térium magán tenyésztőktől legközelebb országszerte méneket fog vásárolni. A „Budapesti Közlönyben" egy ez irányú hirdet­ményt találunk, melyben a tenyésztők felhivatnak, hogy elad<!> méneíket folyó évi október hó 25-ig a földművelési miniszterij unuiál bejelentsék. j — Fontos a kereskedőkre nézve, A trieszti „vásár? egylel" (Markt-Verein für den Gesamt lm-und Export- Handel) kiadásában megjelenő „Vásári Értesítő" (Markt-Bericht) jelzi a trieszti legújabb árakat hetenként kétszer. Azon előnyök, miket a vásár-egylet az előfizető tagoknak nyújtani képes: eléggé ajánlhatják minden kereskedéssel foglalkozók figyelmébe. Az egylet prefectusa magában foglal mindent, mire egy a világpi­actól távol eső helyen berendezett üzletnek szüksége van ; áru­kat beszerez, mintákat ingyen küld, s minden megbízásokat in­gyen teljesít. — Városunkban meghaltak f. évi okt. 10—16-ig Mór József gyke. József, á. h., 9. éves tüdővész. Kocsis Jó­zsef kettős gyeké Mihály és Erzsébet, r. k., 2 napos éret­len. Major József, r. k., 38 éves, tüdővész. Ihász Sándor gyermeke, á. h. halva, éretlen. Szűcs Bábi leánya Anna, r. k., 3 hetes, gyengeség. Maizer Ferenc leánya Anna, r. k., a éves, sorvadás. Hajos Lina leánya Erzsébet, r. k., 2 he­tes ránggörcs. Közgazdaság. — Burgonya történelméhez. Dr. Rodiczky Jenőnek „Biographie der Kartoffel" cimü müvében a burgonyának ha­zánkban való történetére vonatkozólag a következőket olvassuk: „Ezen időben — 1654-ben — Németországból hazatérő diákok a burgonyagumót magukkal hozták volt hazájukba. Itt is eleiütén mérgesnek hitték, miért is Wesselényi nádornak nem sikerült, bármennyire érdeklődött is iránta, az uj kultúrnövénynek pro­selytákat csinálni. E század végén a német kertészeti könyvek­ben többször történik a burgonyáról említés, mig Lippai János tudós jezsuita 1662-ben megjelent „Pozsonyi kertjé"-ben szóval sem tesz róla említést, min azonban kevésbbé lehet csodálkozni, mint azon a factumou, hogy angol kertészeti müvekban oly ké­sőn történik megemlítése. Colerus Jánosnak „Haushaltungs­buch"-jában Vittenberg 1682. nemit ír a hurgonya mi vetése' és használatáról. Azonban az egy hessen-darmtsadti eseten kivül egyetlen közleményből sem lehet arra következtetni, hogy a burgonya a szántóföldön termesztetett volna, mig német colo­nisták Magyarországon, kivált Buda körül e század végén már szántóföldön termesztették, mely, időtől fogva „sváb tök" (slá­vul svábki) elnevezése kapott föl. Felső Magyarország Kárpát vidékcin 1770 körül a burgonya már eléggé ismeretes volt, de csak II. József császár alatt vett fel termelése nagyobb terje­delmet, holott első és második termelésre a gumók hivatalból ingyen osztattak ki stb. Középmagyarországon is a nyolcvanas években némely burgonya apostolt kell fölemlíteni, első helyen Bujanovszky de Bujanov cs. kir. tábornokot, ki házasság utján a Rákoskeresztúri uradalom birtokába jutván, a burgonya ter­mesztést itt erélyesen előmozdította. 0 is jobbágyai közt ingy-cn osztogatott volt gumókat az elültetésre. Alsó-magyarországon, hol a burgonyatermesztésre nézve kevésbé előnyösök a termé­szetes föltételek, e növény meghouosulása csak lassankint kö­vetkezett be. Arad, Szabolch és Biharniegyében, nemkülönben a pozsegái határőrvidéken 1788-ban virágzottak a burgonyák első izben. Az ínséges esztendők, melyek a jelen század első évtizedében bekövetkezve, az 1817. évben oly szörnyű befeje­zést találtak, Erdélyben is előmozdították a hurgonyamivelést. 1815. február 15-én 1007. sz. a. az erdélyi Gubernium egy rendeletet bocsátott közre, melynek értelmében ez idén a bur­gonyatermelésre különös figyelem fordítandó, miután culturája igásmarha nélkül lehetséges." Inkább, mint az efféle rendeltek, maga az iuseg vállt azonban oktatóvá, mint ez a „Magyar Kurir" egy levelezéséből kitetszik. „Az ínség megtanította embe­reimmel zabot, alakort és burgonyát, kivált ez utóbbiakat ter­meszteni. Némelyik földesúr holdszámra veti, hogy cselédjeiket táplálhassák." — A gazda közönségre szomorú napok következ­tek be, mit az elmúlt nyárfolyama alatti folytonos cssőzések idéztek elé; ugyanis: legfontosabb s kivitelre szánt cikkeinket a sok esőzés vagy tönkre tette vagy pedig azoknak elromlását elősegitetle; igy a nagy közönségre oly fontos fogyasztási cik­künk a burgonya több mint tele részben elrodhadolt s jelenleg ezen fontos termény kiszedése is akadályozva van, a mennyiben nedves földből kénytelen a termelő a gumókat kiszedni. En­nek dacára a burgonya óra mesés olcsó; egy zsákkal (egy mérő) 40—50 kr-ért kapható. Különben is nagy csapás s lehet mon­dani az elemi csapásoknál súlyosabb az, hogy a gazda termé­nyeit nagyon nehezen tudja eladni s az eladást is csak veszte­ség mellett eszközölheti s ennek folytán a nép között általá­nos pénzhiány jött létre elannyira hogy szükségleteit beszerezni nem képes, s igy iparosaink is kik épen most reménylettek némi üzletet csinálhatni, legnagyobb szorultságba jutottak. Félni lehet, hogy az igy megszorított gazda és iparosság nagyrésze kényszerítve lesz kölcsön végeit, a mindent megölő, uzsoráshoz fordulni és ennek következményeit ma még képzelni sem lehet. Atiérve gazdaságunk második fontos cikkére a szellőre felem­lítjük, hogy azon remény mely bennünket éppen e téren a legjobbat várhatni feljogosított, tökéletesen zátonyra vettetett A tengeri ter­més mely már behordva van épen nem nevezhető kielégítőnek, mert noha a szemek megérve és tökéletesen kifejlődve vaunak s igy minő­ségre nézve jók, mindazon által, mennyiség tekintetében nagyon is gyengének nevezhető. Elvégre felemlítem, hogy a zöldségne­müek s leginkább a káposzta meglehetős bőségben termett sőt minőségre nézve is kitűnőnek nevezhető, miről az utolsó kertész egyleti kiállításon alkalmunk volt meggyőződhetni a hol is tiz kiló sulyu káposzta fej volt látható. A káposztának ára majd nem semmi; ugyanis: száz fejet előnyösen egy forintért lehet csak értékesíteni. Említést érdemel, hogy noha a sertés olcsó árért sem kél el, mégis a sertéshúsnak fontja 30—32 krajezár. Varga János gazda. A pápai nagyhahtai szőllőhegyen f. hó 14-dikén tartott szüret alkalmával a must cukor és sav tartalma követ­kező volt: az olasz ríesling 16% cukorral és 13% 0 savval; a sárfehér 177° cukorral és 12% 0 savval; a muskotály traminival vegyítve 17.5% cukorral és 12% 0 savval és végre a vegyes szűrés 15% cukorral és 14%o savval találtatott. Lotto- és sorsjegy. Budapesti, okt. l9-én 1 57. 59. 88. 6. 83.

Next

/
Oldalképek
Tartalom