Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-05-13
azok tudta és beleegyezése nélkül, s csak arra voltí tekintettel, hogy az illető a kövolválasztásnál a két je löít közöl melyikre szavazott. Persze, az ily eljárás ál tal a város érdeke nagy csorbát szenvedett. Hogy képviselőtestületünk ötszörte nagyobb, mii a, mekkorának, a város javára, kellene lennie, aze segíteni nem áll hatalmunkban: miután ezen baj orszá gos, csak a törvényhozók bölcs belátása fog ezen se ofthetnú de kötelességünk az el nem hárítható bajt Í által kisebbíteni, hogy jövőre csakis oly egyéneket vú laszszunk meg városi atyáknak, kik a város jólétet, an nak korszerű haladását óhajtják. Ezl el fogjuk érni, 1 az eo-ész világon szokásban levő választási módozati CT fogjuk acceptálni és követni, és ez.;el segítettünk Í említett második bajon is. A harctérről Pápa május 12-én Mielőtt ínég a török táborban a háború felől gondolkoz kezdettek volna, már a muszka hadászat minden kilelhetőt niep tett, elrendelt és végrehajtott, hogy a Duna torkolatait uralgó biztosító városokat, mint Réni, Braila és Galaíz a fontos Barbo hiddal együtt birtokába ejtse: s ezen pontokat a lehető legn;j gyobb mérvű védművek által minden ellenséges támadástól biz tosítsa. Most hiában erőlködnek a dunai török hadihajók, nie már az oroszok a legnehezebb ütegeket állíták fel a fent neve zett városok melletti védművekben, s igy azon nagy előny, me Ivet a monitorok képviseltek, dugába dűlt s az oroszoknak Dunám átmenetelöket többé feltartóztatni nem Is lehet: igaz ugyai hogy török részről a dobrudzai magas partokon a múlt hete számos ágyú telep lőn felállítva, de tekintve az orosz roppar túlnyomó erejét, ezek többé számba sn.i jöhetnek. Különben pe dig csupán Románia iránti tekintetből mulasztotta el a török fő vezér annak idejében azon pontok elfoglalását végrehajtatn melyek ma az orosz birtokában vannak. —- Török részről az egés Dobrudza ki fog üríítetni, s a védelmi harcot a Várna, Schumk Szilistria és Rustscbuk várnégyszögben akarja létesíteni. Ka la latot, mely több napon át a románok részéről ki volt ürítvi szintén elmulasztá a török ideje korán birtokába venni, s mo> miután már a román hadsereg- az oroszszul szövetkezve a port elleni hadban részt veend. legfeljebb is csak nagy áldozató árán lesz a már orosz ágyukkal felszerelt Kalafát elfoglalhat Az európai csatatéren ez ideig csak is a Dunán voltak lövöldö zések, melyeknek egyéb eredménye nein vi.lt, mint hogy lírait és Galatz városok részben elpusztultak, s egy orosz ágyú tönk retétetett, ezenkívül pedig a törökök VTidinból Kalafátot lövöldözték, s a -város ennek folytán leégett, A jövő hét elején, a: előkészületekből gyanítani lehet, hogy az orosz hadsereg : D u n á t á 11 é p n i m e g f o g j a ki s érte n i. Minden hir, mely idi vonatkozólag egyes hírlapokban közölve van, rendesen szlá 1 eredetűek, s ezért kevés hitelt érdemelnek. Montenegro szintén még ez ideig támadását meg ncn kezdte, s a két ellenséges tábor itt egészen tétlenül áll. Noha az ázsiai harctérről mindenféle kósza muszka hirek érkeztek, mégis annyi bizonyos, hogy ez ideig nagyobi csatát ottan nem vívtak, s a törökök helyzete koránt sem ob aggasztó, mint azt a szláv burátok híresztelik. A muszkánál különben meggyülik a baja, mivel hátamögött a kaukázusi népek fellázadtak. Egy ütközet ís volt, melyben állítólag 850 felkelő elesett volna, holott az orosz csak 34 embert vesztett. Tekintve, hogy Kaukázus sziklás csúcsain harcoló népek neu szoktak egyszerre döntő csatába bocsátkozni, hanem csak kisebb csatározások által fáraszíják elleneiket, a fent közlött oross vissza igyekeztek őt tartani ezen vállalatától, mely — szerintük— sohasem fogja magát mint speciális iparág kiűzethetni. A következés az ellenkezőt bizonyította be. Zimmermann lankadatlanul dolgozott és fáradt ugy, hog) gyára évről-évre óriási mértékben nagyobbodott és emelkedett A gyár alakítása óta 18?i-ik év végéig több mint 1500Í szerszámgyártó gép készült, melyek nemcsak Európa minden részébe, de Ázsiába, Afrikába és Amerikába is szállíttattak a chemnitzi gyár legnagyobb dicsőségére. Zimmermann Jánosnak az általa müveit iparág terén szerzett nagy érdemeiről tanúságot nyújt azon számtalan kitüntetés melyekben ő maga és gyártmányai részesültek. Azon kiállításokat, melyeken résztvett, nem hagyta el kitüntetés nélkül.—Mái 1850-ben ezüstérmet nyert egy lipcsei kiállításon az általa készített géprészekkel. 1854-ben a müncheni kiállításon dicsérettel említették meg most hatalmas gyárának legelső készítményeit És 1862-ben a londoni világkiállításon az előbb senki által meinem közelitett angolok mellett, az első dijt, a nagy arany ériemérmet kapta. A következő 186?-iki párisi világkiállítás meg nkább föltüntette Zimmermann geniálitásának és képességének vívmányait. Kiállított gépeit a legszigorúbb bírálók is elsőknek voltak kénytelenek elismerni, minek folytán a. nagy arany ériemérmet ott is elnyerte. — Ezenkívül a becsületrend lovagkeresztjével diszíttetett föl, sőt később az „Aeademie nationale" iszteletbeli tagjává választatott. Kevéssel utóbb a chemnitzi kíillításou nyerte el az első dijat és a száz király által az Albrecht eud lovagjává neveztetett ki. Ezen megtiszteltetés 1869-ben ryára fönnállása 25-ik évfordulójának megünneplése alkalmával nég egy másik is követte, amikor Zimmerman kir. kereskedelmi anácsossá neveztetett ki. Végül a bécsi világkiállításon is az ilső dijat nyerték Zimmermann gyártmányai. Saját vállalatának lelkiismeretes gondozása mellet talált Zimmermann időt és alkalmat a közügyekért is dolgozni, s ami i főérdeme, nem felejtkezett meg szülőföldjéről, hazájáról, melyíek ipariskoláit és tanintézeteit tanácscsal és anyagi scgélylyel gyámolította.—Ebbeli érdemeiért díszítette őt a magyar kormány cértére ő felsége, legkegyelmesebb királyunk a vaskorona-rendlel és emelte nemesi rangra. Ugyancsak a magyar iparügyek cörül szerzett érdemeinek méltatásául választották meg őt a poisonyi, kassai és szepesi ipartársulatok tiszteletbeli elnökké, a ludapesti iparosok köre pedig csak nem régen tiszteletbeli taggá. Hogy mit tett Zimmerman János legközelebb is hazája ja'ára, arra szolgáljanak bizonyítékul a következő sorok, melyek ,A magyarországi házi-ipar maecenása" cim alatt Jágócsi Pcerffy József miniszteri biztos tollából a „Pesti Napló" mult évi igyik számában jelentek meg. „Zimmermann ur, bár régen lakik külföldön, ma is legmeegebben érdeklődik szülőföldjének fejlődése iránt. Régebben van zerencsém Z. urat ismerni s volt alkalmam nem egyszer meg:yó'ződni afelől, hogy'velünk örvend, hajót hall hazánkról, és elünk aggódik, ha nehéz napokat kelt átélnünk. De Z. ur ncmsak szavakban mutatja meg részvétét, liancni tettekben is. Igy léid. ő Pápán egy rajztanán állást szervezett, évi 600 ft fizetéssel. ^uió'tl Binder Lajos éti P/étcvffy Zoltfo technikusokat a harci hir szembetűnő hazugság, s csak azt oizonyuja, uogy lurrongás, sőt lázadás ütött ki az orosz birodalomhoz tartozó kaukázusi tartományban, mely lázadás az oroszra nézve könnyen válságossá is válhat. A török páncélos hajóraj az összes feketengeri orosz kikötő városokat fenyegeti, s már Odessa előtt, mutatkozott. Fontos tény az, hogy a török hajókon búvárok vannak, akik az orosz Torpedókat a tengermélyéből felszedik. Végtére megjegyezzük, hogy Angliának a harcbani résztvétele valószínű, mely esetben az egész háború más jelleget nyer, s minden bizonynyal a muszka legyőze tésével fog befejeztetni. Különfélék. — Székesfehérvárról irják lapunknak: pénteken este érkezett a távirat, mely tudata velünk a várva-várt török vendégek, a szofták keresztül utazását városunkon a szombat reggeli vonattal, — se sürgöny vétele után azonnal összegyűlt az e célra már előlegesen alakult szűkebb körű bizottság, és másnap reggel falragaszok hirdették mindenfelé a kedvező újdonságot, mely ugyancsak mozgósítá városunk közönségét, s dacára a csekély előkészületeknek, a vonat megérkeztéig be is tölte egészen az indóház pályaudvarát. — Képzelhető azon feszült kíváncsiság és érdeklődés, melylyel a tömeges csoport, közte városunk szép hölgyei, — várták a vonat megérkeztét, s midőn az berobogott a pályaudvarba, — felzendült a közönség harsány „éljen" 4 kiáltásai közt a török induló. — Juraszek Ferenc városi főjegyző fogadá igen sikerült beszédével hazánk kedveit vendégeit, — s egy diszes koszorút nyujta a kilépő Sulejman seik eíFenilinek, ki válaszólt is néhány szóval az üdvözletre, de mindkettőnek beszédét is féJbeszak/ták a lelkesült közönség éljenek [Ciki sietett a waggonokhoz kezet nyújtani a rokonszenvünkkel dsért vendégeknek, de főleg az ősz Sulejman seiknek, ki vaóban tiszteletre méltó alakjával s lenyes keleti öltözékével legnkabb lebilincselé mindnyájunk figyelmét. — Leírhatlan a lelkesedés, moly minden arcon visszatükröződött s oly élénken nyilvánult midőn pedig alig negyedórai szünet után a vonat elndult, — zászlók,— kalapok— és kendők lobogtatásával kísérők távozó vendégeinket, azon óhajunknak adván kitejezést, tájba Isten minél előbb győzelemre segítené a velünk testvér török lemzetet! Szükséges is volt azonban ily mozzanat már-már kiiáknak látszó közéletünk felélénkitésére, annyival is inkább, mivel iVieniavszky Henrik, — a világhírű hegedűművésznek sz. György lapját megelőző vasárnapon rendezett hangversenyén kívül, — nelyen gyönyörű játékával a szó szoros értelmében elbüvölé a ;zép számú hallgatóságot, — nagyon is csekély szellemi élvezetben részesült városunk közönsége. A „Vörösmarty-kör' f renlezatí ugyan folyó hó 5-én felolvasási estélyi, — de itt már a íelyiség.is szűkebb körű hallgatóságot fogad be, —hétfőn peiig, 7-én, a megyei közgyűlés veszi kezdetét, mi szintén fel•lénkifi kevéssé tárgysorozatánál fogva is az érdekleíteket. A ;edvezötlen időjárásnak tulajdoníthatjuk egyébként azt is, hogy iacára május havának, még eddig egy majálisra sincs kiláás, hacsak az idő jobbra fordulta nem eszközöl némi válto,ást. — Pápán, — mint becses lapja legutóbbi számában olvaám, — a lövesz-egylet megelőzőit bennünket e téren,— s erre lézve a legjobb sikert, kívánom. Cserági. — Merész kaland. Hobart pasa hajója, u rendkívül yors „Rethymo'' a Dunán állott Ruszcsuk előtt. Mikor az orosz orpedok lerakásának híre liuszcsukba érkezett, batátjai azt taácsoíták Hobart pasának, hogy hagyja hajóját a Dunán, maga cdig Várnán át vasúton térjen vissza Konstanlinápolyba. De íobart pasa azt felelte, hogy inkább légberöpül hajójával együtt, eaihogy elhagyja azt.--Estére mindent elkészíttetett arra, hogy Imcgy a fekete tengerre, mindenféle orosz szándéklatok ellenére >. S csakugyan, teljesen fölszerelve, el is indult az ártól akor rendkívül sebes folyamon. Galacznál már nehéz orosz üteek uralkodnak a Duna fölött, melyek, ha torpedók nem volnáaic is a vízben, alámeríthetnének akármiféle jármüvet is. Mikor ormány megbízásából a fonászat és rövid-áruk szövészetének f •yakorlati tanulmányozása végett elhelyezem, Z. ur felettébb j agy befolyásával oly ismerettségeket szerzett ujainknak, me-} yeket semmiféle más uton, semmiféle pénzáldozattal nem tudtam olna megszerezni, s mely befolyás érvényesítésének ma még j lig képzelhető hasznos következményei már is biztosítva vannak. • Azon idő óta, hogy fentebb nevezett két ifjú Szászországán tartózkodik, állandó viszonyba léptem Z. úrral, és kívánatra legismcrtettem vele azon mozgalmat, melyet a házi-ipar ter;sztése érdekében megindítottunk, meg a forrásokat, melyekből szükséges pénzeket, mondhatnám lillérenkinl összeszedjük. Z. rnak elég volt megtudni azt, hogy én a társadalom támogatáára fektetem a fősúlyt, elég volt megismerni messze ágazó tereimet és nézetemet, hogy magát a valóban világszerte pangó zleti viszonyok között egy nagyszerű hazafias áldozatra clhaírozza. Ugyanis miután Z. ur engedélyt kért. arra, hogy ő mint z időszerint német polgár, de hazájáért melegen érző magyar mber, külföldről anyagilag támogathassa a házi-ipar terjesztéere alakult egyesületeket, s miután továbbá megismertettem azon rogrammal, melyet én magamnak az általam alakított három »yesület részére elkészítek, következőleg járult ezen egyesüitek támogatásához: 1. A felvidéki cgyeesületnek küldött 5600 márkát, * jogot adott négy tetszés szerinti harisnyaszövő-szék választsára, mi ismét körülbelül 800 márkát képvisel, hogy Iglón, hol most külföldön tartózkodó Péteríl'y Zoltán a házi szövészetet eghonosítaui elkezdi, ez ipar könnyebb terjesztése közvetlen kerülhessen, 2. Háromszéken alakult egyesületnek Z. ur 12,400 árkát küldött, hogy ezzel a fonászat iparát mozdítsuk elő. 3. A pozsonyi egyesületnek pedig, már létező műhel) T eiJk nagyobbítása céljából", 21000 márkát küldött. Ezen adomány tehát összesen negyvenhétezer márka, vagyis iszonháromezer ötszáz frt aranyban. Ezeken kívül biztosított Z. ur engemet afelől, hogy báriben is tanácsára és befolyására szükségem volna, forduljak )zzá, ő ezen mozgalomban hazánk teljes regeneratiójának alapt látja, s ezért áldozni ereje és tehetsége szerint szülőföldje ánti kötelességének ismeri. Fölkért ugyan Z. ur, hogy — mint ő monda—e szerény lományról az illető körökön kivül ne szóljuk, de én azt hiszem, )gy vétkeztem volna, ha c kérésnek engedek. |Az isten tartsa, eg Zimmermann urat hazájának, szülőföldjének és nemzetének iszkeségére; mi pedig kövessük példáját es fejleszszük e mozimat, mely munkánk az egész művelt világ elött méltó eliserésre és pártolásra talál." S ezek után még mit szóljunk mi arról az emberről, ki y nagylelkű és bőkezű tud lenni a mi ügyeink érdekebeu' 8 — Binniit. Az ilyen tetteket, csak föl kell említeni, nem dicsőíteni [meiiogva nem marad más föladatunk Zimmerman János tevéíny élete ezen néhány .mozzanatának elsorolása után mint kiinni, hogy őt az Isten sokáig éltesse olyan boldogságban, a ? r&ií y V l í' ,Víl Í° jcUc,n- és «karaterös embüv. megérdeel. (Alföldi Inarlan.} © - Galacz alá értek, a partról jelt adtak fölfele, az orosz tüzerek- nek. A jeladó röppentyűk gyorsan szálltak fölíelé, s csakhamar i hallani lehetett a magasból a parancsszót s a legénységet ösz- szehivó dobszót. — Hobart pasa ekkor a legnyilvánvalóbb vet, szélylyel szemben egészen a parthoz kormányoztatta a hajót, alig - 40 méternyire az ütegektől — oly közel, hogy az orosz tüzérek nem irányozhatták le elég mélyre ágyúikat. — A „Rethymo" leg- nagyobb gyorsasággal haladt tova, s csakhamar háta mögött hagyta a veszélyt. Mikor már a veszélyen túl voltak, Hobart, . pasa parancsot adott a „Rethymo" legénységének, hogy a 40 fon" tos Armstrongból, mely a hajón van, bombát vessenek az orosz táborba. Ez meg is történt, s az első török bomba becsapott az orosz sátrak közé. Ez volt az első ágyú, mely a Dunán } az orosz-török háborúban eldördült. Hogy milyen hatása volt en" nek, azt Hobart pasa nem tudhatta, mivel sürü muszka lövések " között tova sietett a Fekete tengerre s épen vitte el hajóját '' Konstantinápolyba, hol tárt karokkal fogadták. — Szibériában fekvő Tomsk nevü város mellett egv őskori mammuthot találtak, melynek még a bőre és husa ! tökéletesen ép állapotban vau, A helytartó felügyelete alatt esz' közölt ásatás után, az egész állat Szt. Pétervárra a múzeumba t fog szállítatni. Mi ezen a jelentéshez megjegyezzük, hogy a " múlt században az „Ob" folyó partján szintén találtak egy íú' kéletes éj) állapotban levő mammuthot, s azt is Szt. Pétervárra '. szállították, a hol még mai nap is látható. Tudvalevő dolog, hogy 1 Siberiának talaja több száz láb mélységben meg van fagyva, s ezen jeges talajnak köszönhető, hogy az őskori áílat tökéletesen megmaradt. — A kis Lichiensteín hercegségből ritkán jő valami érdekes hir; most azonban egy osztrák lapban olvastuk, . hogy egy lichtensteini polgár gyermekét „Anonymus" (névtelen) névre kereszteltettej ez bizonyára ritka egy keresztnév! — A Pápa jubilaeumára az egész föld kerekségről érkeznek üdvözlő küldöttségek, nagybecsű ajándékokkal együtt Ezen ajándékok között van egy pompás aranytrónus, számos arany kehely stb. stb. A philadelphiai püspök 300,000 dollárt hoz magával, mint amerikai katholikusok ajándékát. A belgák 54,000 frnyi értékű tárgj'akat küldtek, melj'ek között 500 misemondó ruha és 200 kehely van oly célböl, hogy azokat ő szent-. sége szegény egyházak számára szétoszsza. A németországi ajándékok 60 ládát töltöttek meg, s érettök 13,000 frenyi vám-illeték fizettetett. Rómában keveset számítva 70—80,000 zarándok fog- az öt világrészből összegyűlni, hogy a pápát 50 éves örömünnepén üdvözletük által megtiszteljék. — A „JV. Fr. Pr.^-nek irják Kievből: a város mellett fekszik az úgynevezett Wydubitzky fele zárda, és ennek szomszédságában van egy meredek hegy a Dnieper partján, A mult héten a Dnieper folyón a jégzajlás megindulván, sok kíváncsi ezen érdekes látván)' megszemlélése végett a nevezett hegyen összegyűlt, a honnan különben is a legszebb kilátás élvezhető. De midőn az emberek a jégzajlást bámulták egyszerre elkezdett, lábok alatt a hegy mozogni, s mielőtt tova menekülhettek volna közel százan a hullámok közé zuhantak, a leomló hegyoldallal együtt. A parton levő egypár ház megsemmisült, s a hegyen levő személyek, kik között sok nő és gyermek is volt, nagyrészt oda vesztek, valami 30 egyén pedig veszélyes sebesülését szenvedett. A hegy csúszás oka viz mosás lehetett. Szerencsről írj ák, hogy f. hó 4-án Rozsa Lajos ur szeszgyárában a közkazán szétrobbant az egész gyárat megsemmisítette, egy ember életeié is áldozatul esett a kár 15000 írtra van becsülve — azt mondják hogy a kazánok tisztátalan állapota idézte elé a szerencsétlenséget.— A világ legmagasabb tornyai lesznek, a kiépült (.'ölni székesegyház tornyai, mellyek 151 méter magasak lesznek. Eddig a hamburgi 144 méternyi Szt. Miklós tornya volt a legmagasabb, ezután jött a római szent Péter templom kupolája 143 mtrel; aztán a strassburgi münstertornya 142mtrel; aztán az egyptomi Cheops-féle gula 137 mtrel, majd a bécsi szent ! j Csarnok. | EGY ERDÉSZ TŰNŐDÉSEI. Ajánlva L. Straníera kisasszonynak. VII. Szikla fölött egy kis evet Makkot őröl, szinte nevet; Ugy megőrli, ugy forgatja, r Ívbe görbed testalkatja. Sas szeli a felhők alját; Kis állatok félve hallják, Nagyot ugrik a kis evet, És elejti a kenyeret. Hogy megmentse kis életét, Elfelejtve lesz az ebéd: Szökik, ugrik, odvat keres; Menhely után remegve les. itt az élet kis keretben! . . . Boldogság ül a kebelben: Éljük a p.erc örömeit; Sorsunk dele kéjre hevít. r Érzünk mindig melegebben . . . S im ellenünk reánk rebben. S ki megleli véd menhelyét, . Kineveti ellenfelét. De a kinek nem jut menhely, Küzködhetik az ellennel: Győzni kell az eresebbnek, S vérezni a vágott sebnek. . . . Ellenfelem a kedvesein; Hejh! menhelyem ingyen lesem! Mindig látom a babámat ... Mindig üldöz a búbánat. . . . Hajsza Barna. i
