Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-05-13
IV. évfolyam. Pápa, vasárnap 1877. május 13 19. szám. Pápai Lapok. Vegyes tartalmú hetilap. A lap szellemi részét illető közlemények a szerlcesztő lakására: Főutca 20. sz., emelet, 7. ajtó, küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, '"Vv'ajcLLtS BLároly könyvkereskedésébe, megyeházzal szemben, intézendők. 13 VASÁRNAP G. 6. Szervác")^ G.fe.fcxaudi> 1 Sivan R.) 14 Hétfő Bonifác)- Bonifác),, 2 ) s 15 Kedd Zsófia )^ Izidor ) P. 3 )•-_ Pápa 1877. május 13-án. Tarosunk tespedésének néhány okairól Öt év óta van érvényben az uj községi törvény és Pápa ez idő óta, mint rendezett tanácsu város van szervezve. Ezen öt év alatt volt' alkalmunk tapasztalatot szerezni ez uj községi törvény előnyei és hátrányairól. Lássuk e tapasztalatokat; szóljanak a tények 1 Pápa városa jelenleg is olyan, mint volt ezelőtt 25 esztendővel. Alig változott benne más, minthogy az előbbi vásártér, a jelenlegi sétatér által csinosodott; különben utcáink még most is rendezetlenek, sárosak, porosak, piszkosak, járdánk alig van, s a mi van, igen rosz, canalisatiónk nincs; lakásaink legnagyobb része most is oly egészségtelen mint volt; vizünk undorító, talajunk rothadt anyagokkal van telve; hiányzik a közvágóhíd, a husszemle, a vásárra hozott élelmi szerek fölötti felügyelet, a szegények gyógykezelése, kórház, a törvénytelen gyermekekre való őrködés és még sok, mire egy rendezett tanácsu városban szükség van. Rendőrségünk gyenge, ritkán birja kikutatni a bűnöst, ha valami lopás vagy betörés történt. Városunk anyagi helyzete a lehető legszomorúbb, a város mint testület, alig tett valamit, hogy szegényeinknek munkát, iparosainknak keresetet, kereskedőinknek élénkebb forgalmat szerezzen; fukarkodott ott, hol a legnagyobb bőkezűség lett volna helyén; garasos gazdálkozást űzött akkor, midőn husz vagy harmincezer forint megszavazása által, száz meg száz szegénynek biztos kenyeret szerezhetett volna örök időre. Ezen sok és még igen szaporítható hiány és mulasztás ellenében, mit birunk felmutatni? Van egy szép és célszerű óvodánk, van rajztermünk; de ezekre az alap legnagyobb része már régtől fogva megvolt. Van egy polgári leány-iskolánk, mely a törvény, minisztérium és tanfelügyelő parancsára, hoszszas vajúdás után jött létre; van egy, a célnak teljesen megfelelő uszodánk, derék tűzoltó- és áldásos nöegyletünk. Ezekben van a közgyűlésnek direct vagy indirect érdeme, de legfőbb érdeme az, hogy a koldulást beszüntette. Az említett rendezetlenségek és hiányok radikális gyógyítást követelnek; de városatyáink ezek iránt teljesen közömbösek, sőt a képviselők legnagyobb része, kinevetné azt, a ki oly tervezettel állna elő, mely a A „Pápai Lapok" tárcája. A növények vándorlása. ("Az ismeretterjesztő-egyletben tartott felolvasás bevezető részeg. A legszebb és legmagasztosabb élvezetek közé tartozik a természet működése és ezek törvényei iráuti szeretetből származó érdeklődés. S valóban alig képzelhető, vájjon találkoznék-e valaki, ki a szabad, az életteljes természet iránt nem érdeklődnék, kit annak szemlélete hidegen hagyna?—Mily szellemi élvezetet nyújt az, ha tavaszszal kimegyünk a szabad természetbe, midőn Reszket a lég, szédül a pillangó, Egyik virág a másikhoz hajlik, S mint egy hő csók csattog a madárszó. (Gyulai P.) Minden lépten nyomon más és más jelenettel találkozunk. Itt látunk egy sereg hangyát, mely reggeltől estig fáradhatlanul munkálkodik, sürög, forog. Amott egy méh repül, megterhelve virágporral és igyekszik lakása felé, hogy ott számunkra elkészítse a mézet. Nem messze zöld, lombos fákból álló berek van, mely csakúgy hangzik a madárdaltól; itt Van dalos madárja minden ágnak, A rigófütty . . . gilicék bugása . . . Gsattogánydal . . . szépen összevágnak. (Tompa.) Itt egy bokorban gyenge csiripelést hallunk, s ha kissé széthúzzuk az ágakat, puha, meleg fészkökböl apró madárfiak nyújtogatják felénk nyakukat, azt gondolván, hogy gondos anyjuk jő és táplálékot, kis bogárkát hoz számukra. Vagy mily megható a természet csendje, ha künn vagyunk a sikságon! A kilátást nem akadályozza semmi, s alig van pont, melyen a fáradt szem megpihenjen. Az ünnepélyes csendet egy távoli falu harangja, vagy a nyáj kolouipja s madárhang szakítja meg. Nem messze . . . , . a lapályon Egy ér nyúlik végig, meg se mozdul habja, Csak akkor locscsan, ha egy-egy halászmadár Szárnyával megcsapja. Szélén a sötétzöld Káka közt egy-egy gém nyakát nyújtogatja, Közbe hosszú orrát üti viz alá a Qólyafiak anyja. Heti naptár. 16 Szerda Nep. sz. János (r. katli.) Nep. sz. János (jprot.) 4 ÍJ Z1 '0 bajok egyikén segíteni volna hivatva, jól van az nekünk Pápaiaknak igy is. pedig civilizált embereknek tekintjük magunkat, civilizált államban és városban akarunk élni; hát nem-e az a különbség civilizált és nem civilizált ember között, hogy mig az előbbi tiszta csizmában, tiszta fehérneműben akar járni, lehető kényelmesen lakni stb., az utóbbi mindezeket fölöslegesnek mondja, sőt pazarlásnak tekinti. Ép igy van ez a civilizált és nem civilizált város között; amannak szüksége van járdára, utca-világításra, egészséges ivóvízre és lakásra, rendre stb., ennek jó, ha sárban, sötétben jár is, megelégszik piszkos vizzel, nedves, szük, setét lakással, nem bántja öt a rendezetlenség, nem sértik szemét az utcán levő szeméthalmok, mivel ez olcsóbb. Ez ugyan nem áll, mivel nincs olcsóbb a rend és tisztaságnál, a mely a munkaképességet fokozza; de hiában iparkodnánk ezt demonstrálni, nem lennénk képesek az ellenkező nézetben levőket meggyőzni, még kevésbbé azokat jobb útra terelni. Igaz, hogy szegények, igen szegények vagyunk, és ez a föoka hátramaradásunknak; de a civilizált országokban, sőt hazánkban is vannak szinte szegény városok, melyek sokkal előbbre vannak mint mi. Hogy városunk nem halad, nem gyarapodik sem anyagilag sem szellemileg-, hogy városunk nem képes annyi comfortot és kényelmet lakóínak nyújtani, a mennyit ! gazdag, vagy külföldön több ideig tartózkodott emberek lakhelyüktől megkövetelnek, annak szegénységünkön kivül más okai is vannak, t. i. a városi képviselők szerfeletti nagy száma és azoknak választási módja. Pápa városa képviselőtestülete 140 tagból áll, ezeknek fele a legtöbb adófizetőkből áll, virilisek, fele pedig választott. Miután városunk 14000 lakossal bir, minden száz lélek után egy képviselője van. Ez nagy hátrány. Austriában minden 1000—5000 lakosra esik egy városi képviselő. Igy p. Bécs városának 120 városi képviselője van 740000] lakos után. Igaz ugyan, hogy midőn Bécs város statútuma alkottatott, akkor csak 600000 lakosa volt és igy csak minden 5000 ember után jut egy képviselő; de mivel a városi képviselők száma még máig sem szaporíttatott, az arány még kedvezőtlenebb. A ki városunk értelmiségi fokát ismeri, az tudja, Nagyot nyel és aztán Fölemeli fejét s körülnéz kényesen, A vízparton pedig töméntelen bibic Jajgat keservesen. (Petőfi.) Vagy nem élvezet-e látni, mennyi és mily sokféle szinü virág — melyeket nem ápol gondos kéz — díszíti a réteket, szántóföldeket, hogy valóban sokszor e legszebben hímezett szőnyeget véljük magunk előtt. Valóban, a romlatlan kedélynek élvezetet, gyönyört kell éreznie ezeknek láttára! A természetnek általános törvénye szerint mindenütt van j élet, hol ennek szükséges kellékei megvannak. Földünk fölü- < lete — többé — kevésbbé — mindenütt a növényország terményeivel van díszítve, a hol csak a növényélet kellő föltételei léteznek, a hova csak levegő, viz és világosság elhathat. Minden éghajlatnak úgyszólván saját növényei vannak, elkezdve a magas északtól a forró égövig. Bármily zordon is az észak éghajlata, bármennyire alkalmatlannak látszik is a növény élet fentartására és kifejlesztésére, mégis vannak saját növényei, melyek e kietlen magányban rövidebb vagy hosszabb ideig tengetik nyomorult éltöket. — Minél inkább távozunk északtól és minél jobban közeledünk dél felé, annál nagyobb fokú fejlődéssel találkozunk. A hideg éjszakon tenyésző mohokat, zuzmókat, s néhány fűféle növényt és kórókat elkorcsosult, a kedvezőtlen égalj folytán kifejlődésükben megakadályozott éger-, füz-s nyírfélék bokrai, nyir- és fenyőerdők váltják fel. Még inkább lejebb haladva, már lombos fákkal találkozunk, melyek bizonyos időszakban elhullatják leveleiket. E földöv alatt vannak a szép tölgy- és bükkfaerdök, zöld rétek, termékeny gabnaföldek és gyümölcsös kertek. Jobban dél felé már nem gyönyörködhetik a szem a rétek élénk zöld színében; itt a folyton zöld lombú fák, narancs, citrom, füge, mirtusz és babér honában vagyunk. Minél közelebb érünk a forró övhöz, a növényzet különbfélesége és nagyszerűsége annál nagyobb mértékben növekszik. Végre a fonó földöv alatt a növények legszebb és legnagyszerűbb alakjai találhatók; itt a hazája a kávénak, pálmának, cukornádnak stb. Óriási fák az alacsonyabb és magasabb cserjékkel áthatolhatlan őserdőket alkotnak, összekötve, átfonva a különféle kacsnövények szalag alakú indiaival. De nemcsak a szárazföldön, hanem a vizén, sőt még a viz alatt is sokszor igen nagy mélységben találhatók növények, mint ezt a mérónnal felhúzott moszat-félék bizonyítják. El lehet tehát mondani, hogy alig van, vagy talán nincs is hely, mely teljesen növény uélküli lenne, hol semwiféh? növény nem teElőflzetési dijalil Egy évre 6 fr. — Félévre 3 ír. — Negyedévre 1 fr. 50 kr. Egy szám ára IS kr. I-Iir cL e C é s ele 6 hasábos petitsorban 5 kr, nyílttériben soronkint 10 krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. 17 Csütörtök Ubald püspök )~ Ubald )^j 5 ) 18 Péntek Venáne, Libór )~ Libór, Ivó ) © 6 P. ün. ) £ 19 Szombat Prudent, Ivó fj^ Mennyei ) 'Z 7 P.2.Ü.S.N.)hogy 140 értelmes embert bajosan lehetne kiválasztani. Ehhez járul még az, hogy lehet valaki igen művelt, tudományos ember, de azért városi képviselőnek mégis alkalmatlan, mivel hiányzik benne azon közérzés, azon közszellem, mely ennek kellő betöltésére okvetlen szükséges. Műveletlen ember csak kivételkép lesz jó városi képviselő. Vegyük most már, hogy ezen 140 tag közül, jelentékeny a földmivesek száma, kik még akkor is ellenségei a haladásnak, ha az semmibe kerülne is, vannak igen szük látkörü iparosok, szatócsok, igen i fösvény pénzüzórek és egyéb foglalkozásúak, kik minden javításnak azért ellenségei, mert pénzükbe kerül, legyen bár az összeg csekély is; vegyük tekintetbe végül azon képviselők nagy számát, kik igen ritkán vagy sohasem járnak el közgyűlésre, akkor vajmi kevés ember marad, ki a város javát, annak anyagi gyarapodását, szellemi haladást igen szivén hordja, aki kész saját zsebje rovására a közjót előmozdítani. Ez az oka, hogy régi helyzetünkben maradunk, vagy jobban mondva elmaradunk; mert aki nem halad, az elmarad, sőt hátrafelé megy és mindinkább sülyed. Ha képviselőtestületünk csak 28 vagy 30 tagból állana, a közgyűlések sokkal kevesebb időt vennének igénybe, és mégis többet lehetne végezni, városunk haladna, mert mindegyik tag sokkal jobban érezné a felelősség terhét s a nyert megbízatást komolyabban venné mint jelenleg. Egy másik baj, képviselőink választási módja. Ez oly anomális, a milyen csak lehet. Az egész világon a rendes eljárás az, hogy a választók gyűlésre összehivatnak s ott olyanokat candidálnak, kik magukban, hivatást, tehetséget éreznek városi képviselőségre és ezek maguk kérik megválasztatásukat; vagy pedig egy vagy több választó kéri megválasztatni N. N.-et, mint akiről tudatik, hogy tevékeny, munkás tagja lesz a képviselőtestületnek és iparkodni fog a város közjavát lehetőleg előmozdítani. Nálunk az utolsó választás alkalmával a volt két politikai párt újra megalakult. Hogy mily nagy kárt okoznak a városnak, ha a politikai színezetet a városi képviselő-választásba is beleviszik, azzal egy párt sem törődött. A helyett, hogy egyesült erővel öszszemüködtek volna, mindenik pártból néhány vezér összeült és összeállították a megválasztandók névsorát nyésznék. Vannak vidékek, hol a növényfajok száma igen csekély, jelentéktelen; de viszont vannak vidékek, hol a növényzetben nagyszerűséget és sokféleséget a legnagyobb mértékben tapasztalhatni. Némely hely, pl. Uj holland, szegény a hasznos növényekben, mig máshol, mint a hátsóindiai szigeteken, a természet pazar kézzel szórta adományait. Minden helynek, úgyszólván, megvannak saját, jellemző növényei. Mégis hányszor találunk pl. nálunk is oly növényeket melyek idegen föld szülöttei, melyeknek hazája messze, sokszor tul a tengeren vau. Hogyan és miként kerültek tehát ezek el eredeti hazájukból? E kérdésre legrövidebben igy felelhetünk: vándorlás által. Növényekről lévén szó, némelyek előtt talán különösnek látszik az, hogy a növények vándorolnak. Hisz a természetrajz azt tanítja, hogy a növények oly szerves lények, melyek érzékenj T séggel és önkénytes mozgással nem birnak. Ha tehát e meghatározás szerint a növények mozgással nem birnak, miként lehet szó a vándorlásról? Jól megjegyzendő, hogy e vándorlás alatt nem azon módot értjük, a mely szerint ph az állatok egyik helyről a másikra mennek, költöznek, erre a növények nem képesek, mert gyökereik által helyhez vannak kötve. A növények vándorlása alatt értjük az eredeti helynek külső vagy belső tényezők hozzájárulása, befolyása folytán létre jött megváltoztatását, s csak ezen értelemben mondjuk, hogy a növények vándorolnak. F. A. Zimmermann János lovag 1 . A közgazdasági érdekek egyik tevékeny és tehetséges harcosát, hazánk egyik derék, áldozatkész fiát van szerencsénk bemutatni jeleu alkalommal. Zimmermann János 1820-ik évben született Pápán, hol — miután a gymnasiumi tanfolyamot elvégezte és a papi pályához, melyre szánták, nem volt kedve — apja lakatos műhelyében szerezte az első gyakorlati ismereteket. Később Nagyváradon dolgozott egy nagybátyjának műhelyében, melyben toronyórák és gazdasági gépek készültek. E mellett a rajziskolát is látogatta Később 8 évet töltött Bécs, München és Chemnitz különféle gyáraiban és 1844. évi július hóban telepedett meg Chemnitzben. 600 tallérnyi megtakarított pénzével üzletet kezdvén társaságbau egy más, ugyanazon szakmáju iparossal. Üzlete fönnállásának első tiz évében csak egyes géprészek gyártásával foglalkozott, de 1854-ben — miután már társától előzőleg megvált — szerszámgyártó gépeket kezdett készíttetni dacára annak, hogy még igen tapasztalt barátai és ismerősei is
