Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-12-16

az önzetlen poézisnak, az emberi művészetnek egyik legszebb gedu hang a dróton tova téléphonirozVa^ A4 első hírlapi surfját, mag/ban zárja', öleli. göny február 12-én lón a „G.obe" cimu, ^ A mi létre hozza, a mi útját képezi s a mi jelenlétét az emberi érzékekre észrevehetővé teszi, egyszóval egé^zlényege telve költészettel, telve csodával telve az isteni bölcsesség dicsőítésével. Itt a könyvnyomda térheé müvét könyiti. Mesteri müveket aranyál bevon, a plaátika legszebb müveit bámulatos hűséggel lemásolja; itten a pompás szöveteket segíti előkészíteni; itten a tühegyezés nehéz mesterségét végzi; amotl a szenvedő emberiség gyógyítását eszközli; Itten megint, a csillagásznak ezred percnyi idő részecskéit méri; és egyszerre 100 meg 100 órákat nagy pontossággal egyenlő sebeséggel hajt; Itten a hadvezérnek százkílometerre szétszórt seregét szellemileg egyesíti, összeköti, és parancs szavát a messze fekvő csapalakkal közli. Megint a világváros legfélrecsöbb részében kiütött vészt jelenti — s a humánus tűzoltókat a mentéshez hívja. Itt a bűnt üldözi, a szökevényt az igazság keze számára felkutatni segíti. Amott a szerelem megnyugtató hírnöke; Itten barátságot létesít, kereskedelmi kötésekét közvetít, egyszóval az emberiség szolgálatában hűséges segédkezet nyújt; De még többel, is tesz. — 0 legyőzi az időt, le a távolságot. S mivel az emberi életben az idő a legdrágább kincs, ő az mely ezen kincset csordultig kiaknázni segíti. Sőt még többet is tesz. 0 az éjjeli sötétséget nappali fényei árasztja cl, ó a leg hatalmasabb világító eszköz. Es ezek után kérdem, váljon hol lehet a valóságon nagy szerű fogalmakat egy tárgyban pompásabban egyé olvadva feltalálni mint éppen — a villanyos erélybcn, melynek keletlezésé jelen van az életben, jelen az életnélküli világban ; a szívben, az agyvelőben, az erekben, úgy mint a ssinzdulatlanúl heverő vas és egyéb fém tömegben, jelen van a földben. jelen a világ mindenséget betöltő Aeíher minden részéén!-<

;

jébe»' Es most, tisztelt hallgatóim, ezen csodálatos természeti erő, — egy újabb adománynyal ajáudékozza még a világ népeit é C

SV ujjabb alakban jelenik meg előttünk, hogy az emberiség között a testvériség fogalmát szorosabbra fűzze. Felkapja az élőszót s bámulatos gyoi-«aságával tova \iszi s közli a távolban lévő baráttal, rokonnal, ismerőssel, érdektárssal, s összehozza azokat kiket idő és tér választ el egymástól. E-s azon készülék, mely által a villanyos orcly ezt végzi — a telephon. EH mi ez? A lehetetlenségnek deciaráit dolog megvalósítása, az emberi ész legnagyobb szülötje. a találmányok koronája; mely igénytelen mint a kenyér, egyszerű minta viz, olcsó mint a vas. érthetőtnint a kiejtett szó, s hú mint a természet! Ez tisztelt halgatóim a telephon. Es azon ember ki minket ilyesmivel megajándékozott megérdemli, hogy nevét kegyelettel mondjuk ki, s feljegyezzük az emberiség torténeimének azon arany lapjaira a melyeken a nagy férfiak — a világ jóltevőinek nevei felvarrnak jegyezve. — Ezen lángeszű ember neve Beil Graham; jelenleg a bostoni egyetem tanára s születését tekintve puritán angol. lephonirozva, melyBell urnák felolvasásáról tett jelentést. És ha felemlítem, hogy a legnagyobb távolság ide vonatkozólag 4 500 kilométer elmondottam mindazt mit ez időszerűit idevonatkozóig közzé tettek. — Különben a „Telephonisták" azon alapos nézetnek adnak kifejezést, miszerint a telephon számára nem létezik határ, s ezt az experimentumok tökéletesen bebizonyították, amennyiben olyan sodronyokkal tettek kísérleteket a melyek ellenállása a transatlanti cabelével egyenlők voltak s mégis a telephon tisztán, érthetően beszélt, mintha csak pár méternyi utat tett volna. — Es ha tekintetbe vesszők, hogy minő nehézségekkel járt, az atlanti tenger fenekén fekvő táviró cabelt odáig vinni, miszerint az a távirásra tökéletesen alkalma tossá váljék, s ha tekintetbe- vesszük, hogy ezen legyőzhet lennek tartott nehézségek, könnyű és egyszerű szerekkel elhárítva lettek, ugy jogosan lehel előre mondani azt is miszerint a „telephon" lefog győzni minden a távolság szülte akadályokat, s az emberi hangoknak egyik világrészből a másikba leendő átszárinaztathatása csak egy rövid idő kérdése. — De mivel hogy a távolságról szóltam szükségesnek tartom röviden a telephon eredetét is felemlíteni, mely célból visszatérek felolvasásom kezdetéhez, midőn mondám, hogy a telephon eredete vissza vezethető — a galvanismus felfedezéséig. Ezzel korántsem azt akarom állítani, hogy már a mult században e tárgyról gondol koztak, ellenkezőleg, azt akaróin kimutatni, hogy miért nem gondolhattak elődeink c tárgy létesítésére. E végből egy rövid eltérést tennem több mint szüksé ges. Tessék egy óriási folyót képzelni pl. a Dunát. A források, igénytelen víz erecskék, u ezek patakot, képezve tovább folyva, mellék vizeket felvéve § ezeknek hullámaival gazdagodva, oly hatalmas víztömeget képviselnek , melynek tükrén ezer és ezer óriási hajók közlekednek; minél távolabra esik egy pont a forrástól annál hatalmasabb vízmennyiséggel bir, s evvel együtt használhatósága is növekszik. Természetes, hogy a folyót csak bizonyos távolságra a forrás'ól lehet, először kis csajkákkal, aztán tutajokkal, majd kisebb hajókkal s ismét tovább nagy

r

obb gőzösökkel átszelni! Holott természeti lehetetlenség a forrásnál azt létesíteni akarni á mit a folyam torkolatai körül köiryü szerrel létesíteni lehet. Es a tudomány hasonló a folyamhoz, ez is csekélységből látszik eredni, az emberi munkásság tova fejleszti, mellék tudományok, felfedezések tartalmát gazdagítják értékét, hasznosságát növelük mindaddig a meddig oly hatalmas tömeggel birand, hogy a legmeglepőbb eredmények előállítására is alkalmatossá válik. Fi* a „telephon', mely a villanyos erély

r egyik tüneményén alapszik nem jöhetet előbb létre, mint a midőn már a tudomány' eze:i ága egy hatalmas folyammá kinem nőtte volt magát! 1783-ban egy olasz tanár esetleg észre vette, hogy bizonyos körülmények között a nedves „béka comb

Cf rezgő mozgást nyer. Ezen igénytelen tünemény alapját képezi annak mit ma a villanyosság terén érvényesülve látunk. Galváni „béka táncolását" egy másik tudós kezdte magyarázni kezdte tanulmányozni, s ennek eredménye lőn, á villanyos telepek feltalálása, s egy új erő létesítésének eszköze ismeretessé vált; aztán jöttek más tudósok, kik ezt tova fejlesztették és gyakorlatilag alkalmazni kezdték, 1820-ban Öerstcdt koppenhágai tanár vé ologiájáró!" tartott az egyetemen felolvasásokat s igy természetes hogy figyelmét nem kerülték el azon kísérletek, melyeket Heia után nagyon sokan eszközöltek oly célból, hogy a hangokat villanyos folyam közvetítése által, a táviró vonalakon tova plán tálhassák. Körülbelül öt éve lehet, hogy Bell a telephonnal .oglalkozik s 1875-ben szabadalmaztatta, készüléket, mely a philadelphiai világtárlaton, ugyan ki volt állítva, meg is lőn bámulva de nehézkes szerkezete miatt közhasználatra nem volt alkalma tos. 18?(>. évi október 9-éu Boston és Cambtidgc között, lőti elsóizbeu tanuk jelenlétében a jelen tilakú készülékkel telephoni rozva; október 10-én már a Sí) kilométer hosszú Boston Salem vonalon beszéltek, holott 1877. január 2i-én lőu az első he Ő, mint ezt a külföldi lapok nyomán tudjuk, a „hang physi-j lellenségból felfedezte, hogy a villanyosság a delejtűre különös befolyást képes gyakorolni. Később felfedezte az electromagne tizmust s ezzel a modern távirásnak lehetőségét biztosította il letőleg megalkotta. Tizévvet később tehát 1830-ban Faradeyfel fedezte az indított vagy is inductio folyamot, s ezt. követte a delej villanyosság felfedezése és igy tovább. Ezt szükségesnek láttam felemlíteni mivel a telephon megérthetéséhez ezt tudni szükséges; szükséges pedig azért mivel az elébb felsorolt tüne menyek készülékünknél is felette fontos szerepet játszanak. De mind ezen törvények ismerete illetőleg azok felfedezése nem volt elegendő arra, hogy a telephon létesítésére csak gondolni is lehetett volna, ahoz szükséges volt a modern természet tudomány azon elismert s bebizonyított elmélete, mely a természeti erők egységét kimondja. Ezen egyszerű tantétel nyújtott erőt, nyújtott bátorságot, és ez kecsegtette sikerrel a kutatót, midőn a telephon megoldásához látott. Én nem tartom feladatomnak ezen természeti igazságot itten bebizonyítani, mivel felolvasásom tárgyát képező készülék már egymaga — ennek flagrans és megdönthetién bizonyítéka, mit később kísérleteim némileg megfognak világítani, most szabadlegyen visszatérnem a szorosan vett telephonra. Mióta a világ fennáll s mióta az emberi ész müveket alkot nem volt eset reá, hogy egy újítás oly rohamos elterjedésben és oly népszerűségben részesült, volna mint Bell találmánya. Es valóban meglepő hógy Európa mily mohósággal fogadta s mily lelkesültséggel üdvözölte a szerény készüléket; valami amerikuiasság szállt meg minket, mert különben lehetetlen volna megmagyarázni, hogy az első kísérlet megtétele után noha csak egy év folyt le s már tényleg eljutott a világ legeonservatibb országba, t. t. Magyarországba. Ennek oka t. i. hogy olyan conservativ nézetüek vagyunk,' értem a practicus élet terén, egyedül nevelési rendszerünk hiányaiban rejlik, mely a természettudományokra nagyon csekély súlyt fektetett ez ideig. De van ám még más oka is annak, hogy a nyugot vívmányai csak homeopathikus adagokban érik el hazánkat s cz tisztelt halgatóim onnan van, hogy mi csak azt, amit német, szomszédaink csépelnek, csakis azt szoktuk utánozni. Es milyen borzasztó eszmejárást találunk ezen népnél! nehézkességet, slzükkeblűséget és az ujabb időben a kiállhatatlanságig vitt. nemzeti önhittséget és véghetetlen ignorentiát minden ellen, mi nem született Burkus. Valóságos sátántánezot üitek, midőn a telephon első hírnöke hozzájok érkezett. A tudósok álltartalmú szidalmaikat elővették, s 'a hirlapokbau humbughról beszéltek oly dolognál, melyet még meg sem próbáltak. Es a halósipkás bölcsek legrakoncátlanabb tagja a berlini ultra porosz „tujbákos" Bernstein ur volt. Es a mit ezen urak mondottak, azt n agyarorszagon hűségesen utánozták. En nem képzelek borzasztóbb állatot, mint az irigy tudóst. És egy jó ügygyei szemben mondhatom ezek a legveszedelmesebbek is, mert elismert tekintélyek lévén szavukat a nagy publicum igaznak tartja. És az efféle dolgokban Bernstein úr régi praktikus ember; node isten vele, örvendjünk hogy nem volt igaza - s mi üdvözölhetjük a telephont, melyet varley muszkáról van a szó, a szeli cmdús udvariasság eszméit, az erkölcsök eleganciáját, a finom bánásmódot, a könnyed nemes haj lékonyságot- értené. Az orosz ugyanis ritkán müveit simaság, s ritkán hízelgő alávalóság nélkül. Misem kiuzóbb s fájdalmasabb, mint egy orosz testállását látni elöljárójával szemközt. — Merő szolgai taglejtések, oz elvetésig engedelmes önmaga tartás, az elpirulásig aljas bókok, vastag tömjénfüst, mely a haligatót megfojtja. Elfelejti ilyenkor a muszka az ember és polgár méltóságát, s magamagát degredálja a porba, az idegen szivében szánalommal v-gyült megvetést támasztván, hogy oly kevéssé érti a szbaad nemzetek modorát s nyelvezetét. Különösen a félig civilisált orosz, utálatos: az emberek söpredéke, a teremtmények legelvetemültebbike. Oroszországban nagyon ritka madár az, minek neve: nagy jellem. Feltűnő, hogy midőn valaki a tömegből kiemelkedik a bizarrság cs különcködést öiti lói. S ez mindig oly népeknél szokott megtörténni, melyek egy nyilvános s egyöntetű véleménynek nincsenek alávetve, sem a társadalmi illem uralmának, az izlés. .sőt még a divatnak sem hódolnak, Xagy Péternek az az órjöügése volt: kitépni a fogakat! — RomauzolF hihetetlen ostobaságokat üzöil. Poíenkln egész napokon át gyémántjait porolgatá. A Soitikoftok egész családja undok tagrángatódzások által tunt ki. Dolgoruki ki nem állhatta a macskát és almát, és igy tovább. Souwaroff majmokat tartott, s azoknál őrjöngött, grimacortiit csinált. Ez egy bolond volt egyenruhában, a katonai tempónak utálatos és küiöuc kiuyomata .... Ilyenek a mostani Oroszországnak is — legnagyobb jellé m c i! A muszkának e tömérdek hibáihoz hozzájárul még túlságos érzek enykedésc. Oly ingerlékenyek, hogy a legkisebb szó is dühbe hozza, tettlegességre ragadja őket. Az idegen írók úitaí Oroszország- ellen kimondott igazságok, habár csak egy sz-svat vagy egyetlen betűt tartalmaznak is, neki uszítják a muszka irókat, s írnak aztán ellene annyit, a mennyit egész va$>~ tffaíc sem bírnak el. Harcra kél á kimondott igazság ellen az egész szolgai iróhad, mert Oroszországban minden szolgai. Szerencsétlenségre azonban ezen, ostoba érzékenykedés, s nemzeti buta pöífe.vzk edésLől eredő limlomot senki sem olvassa... Sándor cár nyomorult szolgái mily ügyetlenek vagytok I Epen a ti rettentő lármátok bizonyítja, hogy a dolgok nálatok kuiyáliter állanak, » az ellenetek szórt igazságoknak akaratotok ellenére ti vagytok legjobb (ig•yvétjej j.. - (Folytatjuk). Ugodi. hozott Európába s a közel mult június egy a Queen színházba produkálta ugyanakkor, hírhedt tárca cikkét a Xeue Freie Pressében közzétette. Az angol és fraukhoni sikeres kísérletek után, ú ik napján Londonban midőn Bernstein úr úr nagy fájdalmára oly népszerűvé vált az üj találmány, hogy egy hó elatt 17000 pár telephon lón elárusítva, mely mind amerikai származású volt. Azután eljött Bécsbe, s itten már népszerű volt, midőn a magyar kormány is hozatott két párt, de e tárgyban mi Pápaiak megelőztük a Pestieket, mivel az általam itten bemutatandó készülék éppen két nappal elébb ért hozzám mint Pestre s igy mondhatom, hogy zengzetes hazai nyelvünket ezen készülék produkálta telephoriilag legelőször! Mindenesetre ez is valami. Sokan megtekintvén az igénytelen jószágot, azt fogják mondani, hogy az egész csak játék— gyakorlati haszna nincsen. Tudniillik játéknak nevezik, mert egyszerű, még egyetlenegy kereke sincsen! Aztán meg hát hangja oly szerény, hogy biz azt messzire nem halhatja meg senki s igy nem lehet praktikus haszna. — Én elismerem > az egyszerűséget, de hozzá teszem, hogy nagyszerű. Én elismerem, hogy a hang visszaadását csak az veheti ki, ki közvetlenül a gép mellett áll. De én azt mondóin, hogy nincsen azon idő távol, melyben a telephon meg fog hangosan szólani és addig is használható, mivel már is gyakorlatilag használják. Amerikában nincsen gyár, nincsen nagy üzlet, nincsen tüzoltóegylet, mely már külön telephonnal ne rendelkezne, s a nagy közönség haszuálatára máris 487 telephon állomás van az egyesült államokban megnyitva és amint, biztos tudósítások nyomán mondhatom a közönség roppant kényelmére és megelégedésére. E célból a távirósodronyok bizonyos időlartartainig Vj óráraszabott dij, mellett a beszélni óhajtónak rendelkezésére adatnak, holott az illető kivel beszélni akarnak egyszerűen a kitűzött időre a hivatalba rendeltetik. Nem rég történt hogy a chicagói primma donna, kinek nevét, miuket ugy sem érdekelvén nem említem fel, épeu Newyorkban időző mesterét hivatá a telephonhoz, s igy tanult be egv felette nehéz áriát, melyet neki a mester a dróton egypárszor tova énekelt. Este a művésznő kitűnő sikert aratott a baráfjainak elmondá, miszerint ezen sikert egyedül a telephonnak kell köszönnie, mivel mesterének útbaigazítása nélkül a nehéz trillát nem lett volna képes oly szépen recitálni mint azt egy hóval elébb N-ewy orkbau tevé! A telephonnál az a különös, hogy éppen az éneket reprodukálja legjobban, sőt lehet mondani szebben, mint énekelve lett. Különben amerika azon ország ahol a telephonnal már is mindenféle kunsstüekök eszközöltettek. A legújabb e téren az mi Montreál és Newy-irk között egy 80 kilométernyi drótvezetéken eszközöltetett. Montrealban 5 telephon volt egybekapcsolva, holott NY-ban csak egy, ezután Montreálban az egyik telephon mellett zongoráztak a többi négy előtt pedig énekeltek, természetesen egyszerre, s Ny-ban a hallgató egy quartettet hallott zongora kísérettel ! Megfordítva a NY.-ban beszélőt M.-ben mind az öten meghallották. Aztán az öt telephon előtt különböző hangokat működtettek s ezeket együttvéve NY. mint teljes akkordott hallották.— Különben a telephon praktikus használatát, már Európában és gyakorlatilag érvényesítették a mennyiben Poroszországban mar is közel 39 telephon állomás lőn hivataios használat céljából berendezve és megnyitva. Söt a mi kedves bécsi barátaink is gyakorlatilag alkalmazzák a mennyiben a közös hadügyministerium, a tábori távirónál szintén Bell készülékét fogja majdan— ha az ágyuk dörgeni fognak — használni, s addig is pedig két külön állomást rendezett be Bécsbeu. Reméljük, hogy hazánkban is nemsokára alkalmazni fogják — s nekünk is rövid idő mulva alkalmunk leend, pesti, győri és veszprémi, talán bécsi barátainkkal is élőszóval értekezhetni. Ime tisztelt hallgatóim, röviden! előadása illetőleg bebizonyítása annak, hogy gyakorlati és életképes emberrel van dobiunk s egy éves kora dacára is, pompás az, mit ő általa a világ nyert. HJgy lehetetlenség le van győzve, mert az emberi szó elhat niértföldekre, és ha bár nagy távolság légyen is kedveseink között, alkalmunk vau édes szózatunkkal, élő szavainkkal beszélhetni. És az emberiség halad, halad, muukája gondolkozó-;:, esze által. A ki korunk ezen hatalmas szózatát nem érti az elbukik, — nyomorúságba sülyed — mert a tudomány azon egyedüli hatalom, a mely legyőzhetlen. a tudomány azon egyedüli vagyon, melyet tőlünk elvenni nem képes senki, s a tudomány azon tekintély, mely inponál, mely felemel, mely halhatatlanságot örök életet nyújt az eg-yesnek ép úgy mint egy nemzetnek. És ezt tisztelt halgatóim sehol sem szükséges oly sokszor hangoztatni mint éppi'n minálunk, mert mi még nagyon hátra maradtunk — mi még nem értettük meg, hogy a dicsőséget nem — a születés a nemességet nem a kutyabőr — hanem a tudomány és a munka kölcsönzi. Hazánkat népünket veszély fegyegeü, elleneink hatalmasabbak, mert műveltebbek — s ezért ha mi ezen felséges praedikátumra, hogy m a gy ar h a za f i a k szert akarunk tenni akkor, nékünk tanulnunk és munkálkodnunk kell, hogy az ész fegyvereivel s a munka áldásaival kezünkben 1000 évünkhöz még egy új ezredet fűzhessünk. Lám, a helybéli ismeretterjesztő egylet áldásos munkáját több év óta végzi s mégis tagjainak számát ujjaimon megszámlálhatom, s felolvasásai melyért még fizetni sem kell nem látogattatnak. S miért? mert sokau azon tévnézetbeu élnek, hogy ők már mindent'-' tudnak tanulásra szükségük nincsen! Tisztelt halgatóim, két nagy eszmét jobban méltóbban összefűzni nem is lehetett volna mint a — telephont cs a népkönyvtárt. Az egyik az emberi esz legnagyobh terméke, a másik a nép legnagyobb áldása, és kbnerithetlen kincse! S c végből az egylet egy népkönyvtárt tervez. Önöktől hölgyeim, -s önöktől uraim mint városunk inteligeutiáját oly szépen képviselőktől, kéri ezen egylet azon erkölcsi és anyagi támogatást, mely őt képesíteni fogja — létesíteni azon kultuláris eszközt mit népkönyvtárnak hívnak. És ez önöktől függ, hogy igy legyen, tehát nevonják vissza áldást hozó erejüket. — És, hogy ez igy leend azt engedjék hiunem engedjék reménylenem. — És ha ez igy leend, meg vagyok győződve, hogy hazánkban is támadni fognak azon óriás alakok, melyeket a világ bámul, csodál imád és áld; támadni fognak azon óriás alakok, melyeknek tündöklése, egy nemzetet nagyá, dicsővé, halhatatlanná tesznek; támadni fognak oly óriás alakok mint Graham Bell kinek remek műve előtt, az emberi ész megáll, sőt porba hullani kénytelen; s talán akkor megfogjuk élni—hogy magyarország is megfogja a világot egy csodával ajándékozni, mely talán még a telephont is túlhaladja! De addig tiszteit hallgatóim legyen jelszavunk a haladás, a munka és az ismére* gazgatója Stefan ur elhozta Berjiubje s njten éppei Bernstein német tkvinlák fő-í

tek szerzése és terjesztése.