Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-12-16
^PáuaULapok tf6 50-dik számához. 209 .másnap reggel beakarnak hozzá menni, de az ajtót zárvatalál- , iák, végre megsokalták a várakozást, délután lakatussal az aj- i tót kinyittatták, melyből a jómadár már eltűnt, magával vivén! minden vihető tárgyat, ezek között. 4 vánkos egy alsó és felső | párnát, egy lepedőt, egy terítőt. Nem vihette messze mivel Téten elcsípték. Itten alig volt a hűvösön, s már megszökött. Az eltolvajlott tárgyak pedig a tulajdonosnak adattak. — A jánosházi tüzoitóegylet mint halljuk siralmas helyzetbe jutott. A városi tanács mióta a köztiszteletben levő bírójuk Kósa úr leköszönt, semminemű segélyben sem akarja részesíteni az egyletet, melynek egy pár száz forint adósága van, melyért a tevékeny és derék főparancsnokot akarják exeqnálni, a mit a jó jánosháziak összetett karral nézik, alkalmasint azt gondolják, hogy ha tűzoltó lett valaki, akkor még ráadásképpen fizessen is egy pár s;'.áz lorintoí. Ilyen az elmaradt világ fogalma. — A f. hó 10-én tarlóit felolvasás alkalmakor a belépti-díjból bejött 86 frt: feiülfizetlck: Woita József 60 kr, Hanauer Jenő 80 kr, Krausz Adolf 20 kr, Vittmaun Tgnáe 1 ft. Debreczeny Károly 10 kr, Nsgos Pap János 60 kr, Váli Ferenc 1 ft, László Boldizsár 60 kr, S/.Hágyi József 60 kr, Lőwenstein Adolf 20 kr, Kálmán Mária úrhölgy t ft, Bermüller (;yula 15 kr, Szvoboda Vencel 60 kr. Összesen 7 ft 45 kr. — Fogadják a lelkes adakozók az egylet köszönetét. MagvassyP. — Hymen. Bai-anyay Zsigmond helybeli jogakadémiai tanár úr a napokban váltott jegyei Eöri Szabó Erzsike kisaszszonynyal Eöri Szabó Sándor úr bájos leányával- Tartós boldogságot kívánunk a szép frigyhez. — - Antal Gábor beszéde } meiyet Kovács Pál úr üdvözletére mondott ^közöljük mint miuket pápaiakat érdeklő dolgot), a beszéd körülbelül igy hangzott: Ünnepelt férfiú! Hálával tartozik az emberiség azon jelesek iránt, kik az eszmék fejlesztése s az erkölcsök nemesítése által a közművelődés terjesztésén a előmozdításán fáradoznak. Tisztelettel s elismeréssel tartozik a nemzet azon dicsők iránt, kik a nemzeti nyelv irodalmi művelése, a nemzeti erkoiesök és eredeti jellem megőrzése által, a nemzeti szellem fentartásáu működnek. E jelenek, e dicsők közé tartozol te hazánkban, ki ötven éves irodalmi működésed alatt, megfelelve luven istentől nyert hivatottságodnak, mindig arra törekedtél, hogy a nemzeti nyelv tökéletesebbé, az erkölcs nemesbbé, az erény vonzóbbá tétessék munkáid folytán, H mind a nyelv, mind a jellem, miben áll a nemzet élete, megtartassék eredetiségében. Ezen érdemeid elismerésén tolmácsolja, most előtted a nemzet legfőbb közművelődési intézeteinek küldöttségei által, kifejezve örömét a felett, hogy isten nekünk téged adott s hálát adva istennek azért, hogy nekünk eddig megtartott. — Minden arc, mely feléd fordul, minden szem, mely reád tekint, örömtől dobogó kebelből küldi feléd ez órában üdv kivánalait. — Da a jó kívánatnak seukiuél nincs nemesebb forrása, az örömre .senkinek nincsi nagyobb oka, mint a mi jó anyánknak, a pápai reform, főiskolának, ki velünk együtt téged is nevelt, s most bennűuket elküldött, hogy megtiszteltetésed alkalmából az ő részéről is átnyújtsuk neked az elismerés borostyánját. Fogadd szívesen c megemlékezést a jó anyától, a ki boldognak érzi magát, hogy érdemeidre hivatkozva, tisztelőid díszes köre előtt, önérzettel mutathat rád a nagy római anya ezen szavaival: „Ime egyike az éri ékességemnek. 1 '' E megemlékezés mellett még a pápai reform, főiskolai tanári kar cs ifjúság azon őszinte jó kiváuatát, hogy az i&len a mostanihoz hasonló testi és szellemi erőben nemzetünk javára, családod boldogitására, irodalmunk hasznára, főiskolánk díszére s mindnyájunk övömére még sokáig élt* *scn. A török sebesültek javára szerkesztőségünknél gyújtott 31 kilogram tépést és sebkötő vásznakat folyó hó Ildikén Stupa György urnák beköldöttük. •-- Hirsch Nátháit úr szives volt raktárából 5 db. póznát a telephon vezeték felállításához minden díj nélkül kölcsön adni. Ezen nemes tetteért fogadja hálás köszönetünket. •— Városunkban meghallak f. évi decetnb. 6—12-ig: Fcllner Simon leánya Bertha, izr., 14 éves, mellhártyalob. Pap Antal fia Antal, r. kath., 19 éves, tüdőgümökór. Szálai János leánya Erz* üb et, r. kath., 3 hetes gyengeség. Kis Sándor, h. h., 73 éves, aggkór. Loevenstein Adolf leánya, izr., egy napos, éretlenség. Dienstmann Antal gyermeke Miklós, r. I Az egyenlőség, a szabadság a testvériség elmélet maradt kath., 2 hetes, gyengeség. Tóth József gyermeke József, r. volna, ha villanyosság nincsen, mely lerombol minden válaszfalat, kath., 3'/ 2 eves, vizkór. Baranyai Péter, r. kath., 22 éves, i s egybeköti az emberiséget, s ez által megvalósítja azon c«. tüdőgümökór. Fischer Simon, izr.. 76 éves, aggkór. Libisch! méket, miket a szabadság nagy emberei, rövid pár évvel a gaiFerenc, r. kath.. 52 éves, vizkór. S-'.alczer Samu, izr.. \ vanismus születése után elméletileg kimondották ugyan, de va53 éves, sziv-vízkór. Weisz Jakab, izr., 65 éve:s, rák., lósílarii nem valósíthatták'. A villanyosság ezt vagy már létreSzinger Mihály gyermeke Samu, izr., 14 hónapos, vizkór. j hozta vagy pedig a legközelebbi jövőben létre fogja hozni! - Felhwjuk tisztelettel olvasóink figyelmét a mai ^ inivel természettudományinál van dolgunk, azon tudoszámnnk mellékletére, mely a Magyarország és Nagyvilág ki- mánvnyal, mely uemcsak állit, hanem bizonyít is: s c*nk azt tüuó Mustrált hetilap, a Borsszem Jankó jeles élclap, a Magvai- ,uit ^bizonyítani képes állítja valónak, ugy kötelességem önök Bazár divatlap előfizetési felhívását tartalmazza. A nevezett négy elóít bebizonyítani azt, mit előbb mondottam illetőleg állítottam -a. azok lap minden tekintetben oly jelesen van szerkesztve, hogy bővebb ajánlata felesleges. A „Telephon philosophiája." Felolvasta Ve'csey István a pápai ismeretterjesztő egyletben dec. 9-én Az emberi mivelődés fejlődésében bizonyos epochális pillanatok léteznek, melyekben az emberi teremtő genius, dolgokat mivel, miről az elődök oiég álmodni sem mertek, dolgokat melyek megingatják a tudományos elmeleteket, megdöntik az évezredek szentesített szokásait, balomra hánynak mindent, s az igaznak hitt nézeteket olsöprik. s helyettük új intézményeket, aj fugalmakat, uj szükségleteket, uj szokásokat hoznak létre, s egy hatalmas lépéssel a tegnap és ma közöttt óriási különbséget vonva — megteremtenek egy uj, egy jobb és műveltebb kort. Es az a különös, hogy az igy feltűnni szokott nagy események, nem sporadikusan, hanem csoportosan szülemlenek, még pedig a tudomány (erén létre jött nagy eszmék kíséretében a politikai nagy események is karöltve járnak, ugy hogy bátrau mondható, miszerint ily korszakban az élet miuden terén uagy eszmék hevítik és lelkesítik az emberiséget. Köznyelven szólva: „nagy kor uagy embereket szül.'-' Én sokkal helyesebbnek tartom azon mondatol, hogy „nagy emberek szellemi műve a nagykor!" Ha ily szempontból kiindulva vissza pillantunk a múltra, viasza egészen a homályfedte őskorig, hol a műveltség bölcsője ringott, három oly korszakot lelünk, melyben az emberi ész, mint vulkán a lávát, — ugy szülte a uagy tetteket, tetteket, melyek összege, tovafejiődése — az emberiség műveltségét alkották meg. Midőn a vas, a hajó, a jármű, a pénz és a betű irás használata keletkezett létesítve lőn az első eulturialis epocha, Midőna delejtű, a lőpor, a papir, a könyvnyomda feltalálása, Amerika felfedezése és a reformatio létrejött, a műveltség második korszakát látjuk felderülni. A gőzgép, a galvanizmus, a lámpa, a léghajó és ezekkel együtt a franczia forradalom képezi az utolsó és harmadik kor- földeiéi szemben? Mióta kísérjük feszült figyelemmel, rokonsz szakot; mely aztán megvető azon alapot melyen modem társadalmunk, tudományunk és műveltségünk épülete nyugszik. Felolvasásom tárgyát egy készülék képezi, melynek eredete, a műveltség harmadik korszakába esik, mert ahoz, hogy napvilágot láthasson egy oly remek mű, melynek közvetítésével az emberi élő szó a messze távolba átplántálható legyen szükséges volt Galváninak felfedezése, és szükséges volt hogy a feltalált új erőt, hatásában, tüneményeiben és törvényeiben tanulmányozza, fejlcBzsze és száz és száz uj felfedezések által bővitse — az ember. En azt mondom, hogy az isteni gondviselésnek kell az ember kezét vezetni akkor, midőn akarata ellenére is, a véletlen j átéka-képpen, létre hos, egy felfedezést, mely mint kezdet igénytelen, szerény, mire sem hivatottnak látszik ugyan, de amely a tudomány napsugarai által ezer alakot ölt, szemlátomást nő s az emberiségre áldást hoz létre. Mint az egyszerű virágmag, ha termő talajba hul, kedvező időjárást nyer, a napsugarai által kifejlesztetik, pompás szinü illatteljes virággá, talán hatalmas fává növi ki magát, ugy fejlődnek a véletlen alkotta felfedezések is, mig végre mint a tudomány egyik hatalmas faktora helyet foglalnak, az emberi művelődés végtelelen tárházában. Igy jött létre igy fejlődött ki azon mesés erő ismerete, melyet mi Galváni tanárnak köszönhetünk. Es mondjon bárki barmit e tárgyról, nevezze a villanyosság felfedezését az ember a véletlen dolgának, éu azt mondom hogy isteni szikra az, s az isteni gondviselés ajándéka, oly célból hogy mi emberek legyünk műveltek, legyünk boldogak, sőt legyünk testvérek. A vér rokonsága képviseli a testvemig : 'galmát ; de a születés eredetével az érdek a szerelem, az egy ütt érzés kötelékei is járulnak a testvériséghez, s testvériség csak ott létezik ahol a személyérzelmei mellett ínég egy fenségesebb egy önzetlenebb érzület, a barátság is houol, s ezt a szellemi együttlét, a költsöiiöB érintkezés, a költsonös ismeret és érdeklődés fejleszti táplálja, növeli és élteti. Az együttlét, az összetartozás fogalma — a gondolatok összhangzata az eszmék cserélése — egyszóval a kölcsönös ismeret az, mi a testvériséget tulajdonképen létesíti. Hiszen csak akivel a sors összehozott, csak azt. nevezhetjük barátunknak, csak azt testvérünknek. És tesssék elhinni, hogy a modern műveltség — a népek, nemzetek (estvéresülése felé vezeti, tömöríti az emberiséget, és a millió egyes családból egy nagy óriási családot alkotni törekszik, lerombolván az előítéletek korlátait, le a kiskeblüség alkotta válaszfalakat. — Csak egy példát. Egy országban ma meghal egy nagy uagy férfiú. Az elhunytnak környezete, fájdalmat érez, s ezen fájdalom szavait, kifejezését megragadja a villanyos szikra, s rövid pillanat alatt közli a nemzet minden tagjával, a széles ország minden részével. Hát miért gyászolunk azonnal miért érezzük a fájdalmat, az örömöt azonnal? Miért? Meri a nemzet tagjait a villanyos szikra összefűzi; tova plántálván a nemzet életében előforduló minden változást, tudtára adja a nép minden tagjáuak, hogy mi történt, mit érez, mit gondol, mit tesz a nép mit a nemzet. Ugy-e? az emberi test bár mely részére gyakorolt külbeuyomásokat az ember érzi; érzi mivel az erek, az idegek, a vér, gyorsasággal tova közlik, jelzik a ( test többi részeinek, hogy mi történt itt vagy ott; H ezen processus teszi az egész testett együttérzővé, összefüggővé, —- egy egész testté. Es a nép életében, ezen szerepet a villanyosság vau rendelve végezni, a a villanyosság müve az, hogy egy nagy nemzet minden tagja mai napság oly pompásan vau szellemileg öszsze füzve egy'- olvadva. De valamint az egyes ember a nemzet tagja, úgy a nemzet, az emberiség egyik tagját képviseli. És kérdem mióta viseltetünk oly nagy érdeklődéssel a távol külnszenvvel vagy fájdalommal azt mi, tőlünk száz és száz mértföldnyi távolban történik ? Mióta veszünk gondolatunkban részt az idegen nemzetek belügyeiben napfényt látó küzdelmekben? Nem de, azóta, mióta a villanyosság a határ korlátait és a távolságot legyőzte; mióta bennünket a többi népekkel szellemi rapportba összeköttetésbe hozott: azóta mi<>ta a vüágoczeán szabta gátat is megszüntette,s az új világot köz* étlen szomszédságunkba hozta. Már pedig a testvériség alapja • a rokonszenv, az együttes érzelem, és mindezt a villanyosság közvetíti és elősegíti a ennélfogva tehát jogosan mondható, hogy u azon erély, mely a földtekén megfogja valósítani a testvériség fogalmát! De a hol testvériség honol, ott szeretetnek is léteznie kell, s hol szeretet létezik - ott szabadságnak, egyenlőségnek is léteznie kell s ezért mondom én, hogy a nagy forradalom eszméit megfogja valósítani — a villanyosság, még pedig békés utou nem pedig eszteleu vérontás és mészárlással mini azt, a francia forradalom rajongó tagjai teuni akarták! Ime tisztelt halgutóim egy természeti erő, melynek hivatása : a béke olajágát nyújtani, az emberiséget boldoggá, testvérré tenni s létesíteni azt mit senkinek sem sikerölt létesíteni t. i. a személyi szeretet mellett — az emberiség szeretetének dicső fogalmát lehetővé tenni. Hogy mit képvisel ezen hatalmas természeti erély, az emberiség szolgálatában azt tanulmányozni kell, s ha ezt. tiszta lélekkel, a romlatlan sziv érzetével tenni tudjuk akkor megfogunk gyöztetni a felől miszerint ez nem csak az emberi testvéresülés eszméjét, hanem az emberiség költészetének, az igaz meket állanak ki. Egyszer két párisi képviselő meglátogat egy muszkát, ez azonnal remegősbe jő, inasát elküldi a háztól, maga zár el legnagyobb gonddal minden ajtói, megvizgál minden szobát, nincsen-e bennök vaiami véletlen mumus, sőt még a bátorokat is megvizsgálja! — Végre, midőn felügyeletét bevégezte, elkezdett társalogni, hauciu oly susogó hangon, hogy a fület a szájhoz kellelt illeszteni, hogy őt meghallhassák. Ez eljárás illetőket nagyon mulattatta volna, ha a szegény muszka minden szánalmukat nem ébreszti föl. Tessék aztán az ily népet, melynek feje fölött mindig a rettegés lebeg, nyílt és lojálissá tenni! . . . Ha a képmutatást és ravaszságot az intézmények befolyásánál fogva némileg menteni akarnók is, nem menthetjük a lopási hajlamot, mely Oroszországban miuden osztálynál álaJános. Igen, e hajlam már nem talál mentségre a lélektani okokban. E becstelen bűnnel itt mindenki ba van szennyezve. A tábornoktól kezdve az utolsó katonáig, a miuistcríöl a közigazgatás legsilányabb tagjáig, a nemestől a legpiszkosabb parasztig — ui i ndenki lop, egyik jobban mint a másik. A mostani török háborúban, még maguk a császári hercegek is loptak, a szállítókkal cimborálván, s a katonaság számára küldött élelmiszereket meghamisítván. — Mikor a császári hercegek is ilyenek, milyen lehet a többi!. .. hogy ezt beszerezhesse: át kell lépnie a Raw biconon, értsd: lopnia kell, mint a leghitványabb cigánynak.... Bizony isten: furcsa apostolai vannak keleten a kereszténységnek Ki a becstelenebb: a muszka-e, mely ezt teszi, vagy Európa, mely azt megengedi? Aztán még az a legderekabb: hogy Oroszországban a nyilvános közvélemény épenséggei neru ítéli el az alávaló tolvajlásokat. A muszka ha lopott, nem attól fél, hogy megvettetik, s legroszabb esetben jól megkancsukáztatik, hanem attól, hogy a lopott tárgyat, vissza kell adnia. Ez hihetetlen, de ugy van. — Ezen erkölcsi visszatorlás hiánya, a lopás nemzeti hajlamát feltűnően növeli. A muszka közmondás igy szól: „A mi nincs elcsukva, az mindenkié!..." Jaj az idegen utasnak muszkáknál Kérdjük itt: e különös elsülyédesnek nem a gőyö| Y*ll*8 aZ oka-e?— $ tárgyat érdemes volna kibányázni. Mi uem felelünk rá. Csak annyit jegyzüuk meg, a mi pedig feltűnő: hogy mig a muzulmán tatárok példás jóságuak, a siberiai pogányok minden dologban jóhiszeműek s szelídek, s az evangélikus livonok, esthonok s finnek, loyalisok teljes becsületességnek, addig a muszkák egytől egyig alávaló - tolvajok. A következtetés tehát természetesnek látszik, dc.mi mégis csak — hallgatunk „Jó ország-e, az a Musxkaország?" kérdezem egy Moszkvában letelepedett franciától. — Jó, viszonzá. csakhogy a muszkát mindige lőre kell megfizettetni; mert aztán keresztet vethetsz rá." — Ez ítélet szerintünk oly igazságosnak Játszik mint Nagy ! Péteré, ki a zsidókat nem akarta az országból kiűzni, azt mondván: „En nem félek tőlök, mert az én oroszaim sokkal, ravaszabbak. Három zsidó: egy orosz!" Mindamellett meg kell vallani, hogy az oroszok iukább közönséges akasztófáravalók, mint bátor tolvajok. Legyőzhetlen iszonynyal viseltetnek a betörések ellen, a mikor gyilkolnak, ritkán teszik azért, hogy az áldozat jószágát eltulajdonítanák. Ha valami zárva van, azt nem merik bántani. Leginkább tarthatni a butechnik-októl, vagyis rendőri ügynököktől kik a leginfámisabb gazemberek, s leggyülöletesebb zsiványok, kik valaha léteztek. Itt elő kellene'adnunk a gyilkosságok statistikáját. Deákkor hosszasaknak kellene lennünk. Atalán tehát. csak annyit; hogy a gyikosságoknál rendesen a bosznáflás a tényező. — A muszka kitűnő boszuálló és ha nem törődik is az emberi méltóságon, — melyre ő egyébiránt semmit sem ad — elkövetett sérelmekért, dc nem felejti el a saját érdekéin vagy önzésén ejtett merényleteket. Itt tömérdek példával szolgálhatnánk, de hogy rövidek Jegyünk, csak két eseményt emiitünk meg: Lolla Mont és kisasszony, spanyol táncosnő Varsóban volt. A rendó'rminister, elvarázsoltatva a szép andalasiai kelteméi által, elhitető magával, miszerint csak mutatnia kell magát, *) Aksakof az orosz pánslávisták főnöke azl irta a fiatal cseheknek, hogy Oroszország mindaddig nem számíthat a esehe kre mig katholikusok; ennélfogva térjenek az orosz hitre, mert az sláv vallás' akkor aztán indulhatnak a világ meghódítására. A. ki még ezután is rajong Oroszországért anník hjte ^utki szag^u, , , , hogy a szép nőt meghódítsa, de meg azt is gondolta, hogy az aranykulcs kömiyen nyitja meg számára a szivet, melynek meghódításáról álmodozott. Számított, de nem vette számba az andalusiai büszkeséget. A táncosnő visszavetette az udvarló ajánlatait, ki a rohamra ismételve megjelenvén, mindig veszteséggel visszavereíetf. Egy mnszka főúr, a cár meghatalmazottja, uem tűrhette a függetlenség ily dacos nyilatkozatát, tehát boszut esküdött, mely minden más országban alávaló s nemtelen tény leendett. hanem egy muszka városban leleményes találékonyság; a műJ vésznő iránt ármányt, szőtt, mely szerint, egész a gyaiázatig ki! fütyülendő vala. Az ekkorig csupa tapsokat, koszorúkat s illaj tos névjegyeket aratni szokott táncosnő, megütközve a közönség ily hivtelen humorú változásán, e kitűnő nyilatkozatot kzdetben szeszélynek tulajdonítá, melynek hamar vége lesz. De a vihar tovább tart, s uem kételkedvén többé annak eredetéről egyszerre megállapodik, s a színpad széléhez lépve, erős haragos hangon tudtára adja a közönségnek a rendőrminister becstelenséget. A táncosnőt e bátor föllépése miatt hihetőleg börtönnel büntette volna az érdemes minister, ha nem fél vala a cárnőtől, ki a táncosnő iránt jó indulattal viseltetett. S csak is ennek befolyása nyomán hagyhatta el Varsót békében. Ily eseteket ezer számra hozhatnánk föl, mikből kitűnik: hogy a muszkáknál a babonaság egész a végsőségig, a fanatismus egész a vadságig terjed ki. S ez tulajdona minden tudatlan, s könnyen exaltáihaló népeknek, mik között a muszka az első kategóriába esik. A vak engedelmesség megszokása, a muszkákat a hiszékenység felé sodorja. E miatt mindazon imposztorok, kik mint a moszkvai trón törvényes örökösei gyanánt bitorlókig léptek föl, mindig találtak ügjwket védelmező számos hívőkre ... Lehetne-e ezt nálunk tenni?... » ' Még napjainkban is, a hízelgés s engedelmeéség, a muszkanevelés egyetlen végcélja. Ezen leckék ugy hisszük, kiválólag megfelelnek a moszkvai természet szükségletének, mert a farkcsóválás mesterségét csakhamar kitűnően megtanulják. Itt azonban jól kell megkülönböztetnünk valamit. Nagyon csalatkoznék Ugyanis az } a ki e szó alatt: udvarQn.c, akkor, midőn
