Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-12-09

IV. évfolyam. Pápa, vasároap 1877. december 9. 49. szam. A szerkesztő és Iciadó­ixlv atal W ajdLits Károly könyvkereskedésében van, ahova az előfizetési és ürdelési díjak is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési díjait: Egy évre 6 fr. Félévre. 5 ír. Negyedévre 1 ír Egy szám ára SO kr. 15 kr. Hirdetéseit 6 hasábos petitsorban 5 kr. nyílttériben soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Heti naptár. 12 Szerda Maiencz püsp. (kath.) Bulcsü (prot.) 6 (izr.) Meghívás. A pápai ismeretterjesztő egylet 1877. deczember hó 9-én, egy alakítandó népkönyvtár javára, kísérletek­kel egybekötött népszerű felolvasást fog tartani, a kö­vetkező : — Programmal: 1. A telephon philosophiája, 2. Az electromagnetismus és a magnetelectricitás származása. 3. A rezgő-vaslemez befolyása a delejre; a hang­átváltozása delejességgé, a delejesség átváltozása vil­lany ossággá. 4. A telephon részletes bemutatása és magyarázata. 5. Gyakorlati telephonirozás, a ref. főiskola és a városház nagy-terme között. Az élő szó, ének és kü­lönféle hangszerek reproductiója a telephon által. A felolvasás és a kísérletek a ref. collegium nagy­termében fognak Vécsey István ur által megtartatni; s a telephonirozás czéijábói külön táviró vezeték lön a városház nagyterméig épitve. Ezen érdekes felolvasásra, mely a 19-dik század legcsudálatosabb találmányával fogja a hallgatót megis­mertetni, a szellemi élvezetet kedvelő müveit közönség tisztelettel meghivalik. Belépti díj 40 kr. tanulók és gyermekek részére 20 kr. *)• A felolvasás kezdete pont 5 órakor. Az elnökség. Pápa, december 9-én, Jól tudjuk, hogy több év óla a két müveit világ­rész minden államát az üzletpangás okozta kalamitások sújtják, s ennek folytán a kereset mindenütt csekély, az elszegényedés napról napra növekvőbb alakot ölt; s mind ez a társadalmi életre bénitótag hat, amiért is kikí helyzetéhez képest összehúzva él s törekszik a kiadá­sainak megszorítása által némileg megtakarítani s igy a talán még roszabb idő beköszönthetésére előkészülni, személyét és családját az anyagi gondoktól és az ín­ségtől esetleg biztosítani. Hogy hazánkat és ezzel együtt városunkat sem kerülte el az átalános kalamitás, azt tudjuk, érezzük; de ha nem is éreznök, a napirenden lévő bukások, csődök, licitatiók meggyőznének, hogy a szegénység kiaszott karjai közé, napról napra több és több áldozat esik. És mindezt látva, érezve és tudva, feltételezhető volna, hogy a nyomor, mely sokra, sőt még gondolkozásra is kényszeríti az embert, — polgártársaink minden tagját észre téritelte, s ennél fogva kissé az anyagi helyzet felett gondolkodva, saját megmentésök végett a szük­séges lépéseket megtették, vagy megtenni fogják. Azt hinné az ember — hiszen ezt hinni kell, hogy a pénz és idő pazarlást most a nyomor közepette mindenki el­hagyta, s munka után nézve a takarékosságnak él, hogy családját gyermekeit, becsülettel fenntarthassa és köte­lességének minden tekintetben megfelelhessen. Sajnos, hogy éppen az ellenkező- áll. Komoly törekvés, igaz munkásság, szorgalom ós takarékosság ugy látszik pol­gártársaink némely tagjai előtt ismeretlen, s felesleges valami, mert különben megfejthetlen volna azon állapot, mely jelenleg Pápán mindnyájunk roppant kárára fenn áll, s mely állapotnak köszönhetjük, hogy városunk nem egyébb mint egy óriási koldus tanya, melyben sokan azt sem tudják, miből fogják a következő nap szükség­leteit fedezni. Mindenki panaszkodik—de nem dolgozik. Mindenki a rosz viszonyok a keresethiányról beszél, de senki sem gondol viszonyát javítani, és a nyert mun­kát becsületesen elvégezni. Senki sem gondol — a ha­ladásra, hanem mindenki megmarad a rég elavult nézetek mellett s összetett karokkal várja, hogy a sült galam­bok részletekre szelve szájába repüljenek! Pedig mi azt hiszszük, hogy az anyagi gond, a nyo­mor és a szégyenitő koldus állapot, megtaníthatta már mindenkit arra, hogy segélyt csak önerejétől várhat és nyerhet. 13 Csütörtök Luczasz.)- Lucza )— 7 ) 14 Péntek Nikáz )~ Agnellus) ® 8 B. T. ford. m. ) £ 15 Szombat Irenius pQ^; Valérián )£. 9 Sab. Vachi )•­*) A jótékony célra száűt felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hir­lap utján nyugtéztatnik. — Igen is, mindenkinek kötelessége önön magán segíteni, kötelessége mind azt megtenni a mit a józan ész, a kötelesség érzete tőle megkövetelhet. De éppen az ellenkezőt látjuk. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy sokan a végpusztulás elé rohamosan mennek, elfeledve becsületöket, elfeledve polgári kötelességüket, elfeledve, hogy gyermekeik éhesek, rongyosak, neveltelenek, el­feledek, bogy a jövő nemzedék átka fogja még siri álmaikat is nyugtalanítani a jelenleg elkövetett könyelmü életmódért, és hogy ez igy van, azt sok mindenféle tény bizonyítja, s ezen tények városunk erkölcsi álla­potáról szomorú képet nyújtanak s anyagi pusztulásunk föokát napnál világosabban megfejtik. Mert valóban a korhelység, az iszákosság, a dorbézolás oly fokát érte el Pápán, hogy a józan elme undorral fordul el attól, mit idevonatkozólag látni kénytelen. A műhelyek üresek — mert a mester a korcsmá­ban issza a szerszám árát! A kávéházak reggelig telve lumpoló egyénekkel; minden utcában a pálinka- bor­mérések és lebujok egymást érik, és zsúfolva vannak a sok borozók által. Részeg emberek fényes nappal végig kurjongatják az utcákat s éjjelenkint a békés la­kók nyugalmát fertelmes károgásokkal erkölcstelen hya­fogásaikkal zavarják. A blaumontagok pedig rendesen szombaton végződnek, a gálád italok mohón kelnek el, mig a lebujok tulajdonosai meggazdagodnak, addig a polgárság jórészének vagyona fogy, melyen még a kár­tyajáték eszeveszett passziója is tetemesen emészt! S mind ez ugyan akkor történik mikor panaszkodnak, hogy nincs munka, nincs kereset: Százakat dobnak ki a legocsmányabb szenvedélyek kielégítésére, holott a haza által megkövetelt adót zú­golódva fizetik — az executio kényszere alalt! És ez nem nagyítás. De a mi a legszomorúbb az, hogy mind ezt a rendőrség látja, tudja; a törvény a korcsmák és kávéházak ideje koráni bezárását kimondja ugyan. de nincs ember ki a közjó érdekében a törvényt végre­hajtaná s ez növeli az erkölcstelenséget, a bünt, a pa­zarlást, a garázdálkodást, s tönkre tesz sok és sok szerencsétlen embert. És éppen ezen tény az, mi a leg­szomorúbb a többi mellett. Utóvégre mindennek meg van a határa, s ezen határ elérkezett, s ezt a rendőrség gondolja meg, ne­hogy más oldalról kényszerilessék— a gondolkozásra. Ezreket tönkre menni engedni nem lehet, s nem szabad, s ezért a közjó érdekében figyelmeztetjük azo­kat, kikel illet, hogy a törvényt kijátszani nem lehet szabadsága senkinek sem, figyelmeztetjük, hogy a törvény előtt meghajolnia kell mindenkinek, légyen az rendőri közeg vagy — kávés, vagy korcsmáros; s ezért köve­teljük, hogy a hatóságilag kiszabott záridöt megtartsák, mivel a közérzületnek efféle arcúi csapása Muszkaor­szágban talán természetszerű, de hazánkban, városunk­bán nem lehet az. r. Q. A felnőttek oktatása Parisban. Paris rendkívül sok alkalmat nyújt a köznépnek az ingyen való tanulbatásra, a város, az állam, egyes magán­társulatok versenyeznek egymással a népnek nyújtandó e jótéteményben, alig van elemi közép vagy akár legfelsőbb tanintézet is, hol esténként a munkás ^osztály számára a legalmasabb időben, a legjelesebb tanerők ne tartanának előadásokat. Vasárnap reggel 8-tól délutáni 2—3 óráig is folyton nyitva állanak az iskolák és az' előadásokra szánt termek kapui, a tanulni vágyó közönség számára. Az elő­adások a tudomány és különösen a gyakorlati industria minden ágaira kiterjednek, nem feledve még a kereskedelmi tantárgyakat sem. Csakis ezen üdvös intézkedésekből lehet következtetni a párizsi közönség műveltségére, ezen üdvös körülmények kifolyása a nép munka szeretete, életképessége. Ebből magyarázható meg, hogy sokszor a legegyszerűbb munkás, kivel a véletlen összehoz, ép oly ügyes szakember mint tudós és politikus, és végre nem ! csodálkozhatunk a felett, hogy a gyakorlati életben teljesen jártas és müveit nép nagy dolgokat müvei az industria terén ép úgy, mint a politikában a zsarnokság ellen való harcában. Hogy fogalmat nyújtsunk a népnevelés és oktatásról, a nép műveltségi álláspontjáról, két nevezetes társulat a l'Association philotechnique és TAssociation polytecbuique által felállított tanítási programmokat mutatjuk be, melyek szerint folynak ez évben November lödtől kezdve Julius közepéig az ingyenes és nyilvános esti és vasárnapi elő­adások. Elébb is néhány >/M előre bocsátva ezen két tár­sulat szervezete és célja m^ismertetése tekintetéből. l830-bau a párizsi polytechnicum hajdani tanítványai Bertrand maréchal elnöklete alatt egyesültek és társulatot alakítottak a célból, hogy részint a régi collegialis viszonyt egymás között Fenntartsák, részint hogy a szabad népokta­tás ügynek szenteljék magukat. E célból még máig is prog­rammjukon felszóllítást intéznek magához a köznéphez, hogy önkénytes adományozás utján a tanszerek, tankönyvek, vi­lágítás, és a tantermek íizethetése céljából járuljon nemes törekvőik elősegítéséhez. Igy például alapító tagok és kik egyúttal a tanácsban is részt vehetnek 100 franc évi járu­lékot fizetnek a társulat pénztárába, a pártoló tagok leg­alább is 5 francot kell bogy fizessenek. A társulat elfogad mindenféle adományt, melyet valaki a közcél élőmozdítása tekintetéből felajánl, a bejött pénz fűtés, a szükséges tananyag beszerzése és az érdemdijakra használtatik fel, mely utóbbiak évenkint a legjobb vizsgá­latot kiállott hallgatóknak osztatnak ki. stb. A régi kezdeményző lelkes tagok természetesen el­tűntek, átí helyükbe nem kevésbé lelkes folytatók léptek, mindkét társulat, melyek az eredeti egyből váltak szét, vi­rágzik 1830 óta, és ma már nép könyvtáruk is van, és az évenként tartott előadások is rendesen sajtó alá bocsáttat­nak. Szóljunk e társulatok hasznáról ís ? Ha minden évben mint 1848 ban 20,000 munkás látogatta cursusaikat, úgy meggyőződhetünk ezen évek hosszú során át nevelt tanít­ványai számából a tudományok értékesítése és terjesztésé­nek mérvéről. Jelenleg az Association porytechnique elnöke és pedig örökös elnöke Dumas, az egykori miniszter és az akadémia titkára. A társulat általános haszna és szüksége 1869június 30-án törvényszerüleg el lön ismerve. Lássuk azon tantárgyakat miket a párizsi köznép in­gyen tanulhat. Angol nyelvtan, Német nyelvtan, Olasz, Spa­nyol, Portugál nyelvtan. Egésíségtan és gyakorlati orvos­tan, elemi ezámtan, algebra, kereskedelmi számtan, elemi mértan, sik, tömör és leíró mviiau szabadkézi rajz, indus­trialis műszaki rajz, francia nyelv és irodalom, gyakorlati és kereskedelmi törvónytudomány, természetrajz, természet­tan, vegytan, gyorsírás történelem és földrajz, kereskedelmi és ipari föídleirástan és alkalmazott moztan (tnechanica). Mindezen előadások legalább is 50 különféle helyen eszközöltetnek, hogy a munkás nép tartózkodási helyéhez különösen közel essenek. Ajánljuk tanügybarátaink és a tanítással foglalkozók figyelmébe e nemes vállalatot, még nálunk e téren is sokat kell tenni. Mi csak a vacatióban, vagy ha azon kivül is, bizony nagyon ritkán szorítkozunk a népoktatásra pedig a müveit kor által megkívánt tananyag halmaza és népünk műveltségének alacsony álláspontja bizony nagyon sok időt igényel. A tudomány közkincs, melyhez mindenkinek joga van, s ez az egyedüli vagyon, melyet nem vesztünk el, és épen ez az, mivel szegény népünk legkevésbbé bír. Edelényi. Különfélék. -— A tengeri hajózásra nézve fontos találmány. Tudni való dolog, hogy a tengeri hajók fenekei nagyobb állha­tóság (stabilitás) végett homok vagy kövekkel rakattak meg, s kikötőbe érkezésük alkalmával azok kihányattak; ebből a leg­gyakoribb esetben a kikötő elzátonyodása származott. Ezen al­kalmatlanságon, idő pazarláson, és a kikötőkben tett káron Simpson amerikai kapitány uj találmányával tökéletesen segítve van; mert ő az ujabb hajók fenekét vascsövekkel ajánlja elláttatni, melyek szivattyúk segélyével igen kevés idő alatt vizsel megtölthetők és ürithetők. — Borzasztó vihar. Curacav-ból irják, hogy ott f. évi szeptember 23-án oly rertdkivüli vihar dühöngött, hogy a fél vá­rost elpusztította. A tender hullámai elseperték a parti házakat. A kár 3,000000 fontra becsültetik. — Telephon használata tenger alatti huzaloknál. Mr. Bourdeaux, a francia tengeralatti távírda társulati felügye­lője Doverben igen érdekes kísérleteket tett a Telephonnal. St. Margaret és Langueutte (francia part) közt fekvő huzal mind­két végére a Telephon készülék elhelyeztetvén, mind a tulsó­parti beszélgetések, — mind a francia parton játszott zenélő mű (musical box) hangjaik jól kivehetők voltak. — Ismét egy drága divat, párisi lapok szerint M. Worth , — a hires ruhakereskedő — most hirdeti fókapréraból készült téli felöltőit, melyek ezen télen jőnek divatba. Egynek ára 180 font vagy ís 1200 forint. No szegény férjek! — Egy jó polgári Dr.Winnare20,000fontot(200000 forintot) hagyományozott Wigan községnek, hogy ezen községet a Mr. Thomas Taylor által adományozott nyilvános népkönyvtár kiegészítése végett könyvek vásárlására fordítsák! Mit szólnak ezen tetthez a mi mágnásaink. — Blackvall, amerikai hajó kapitánya oieSague­natből október 27-ről egy borzasztó viharról tesz említést. 10 órakor délelőtt úgymond oly nagy vihar támadt, hogy a hullá­mok G. Macdonald főmatrózt, Wieles és Preston közmatrózokat 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom