Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-12-09

IV. évfolyam. Pápa, vasároap 1877. december 9. 49. szam. A szerkesztő és Iciadóixlv atal W ajdLits Károly könyvkereskedésében van, ahova az előfizetési és ürdelési díjak is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési díjait: Egy évre 6 fr. Félévre. 5 ír. Negyedévre 1 ír Egy szám ára SO kr. 15 kr. Hirdetéseit 6 hasábos petitsorban 5 kr. nyílttériben soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Heti naptár. 12 Szerda Maiencz püsp. (kath.) Bulcsü (prot.) 6 (izr.) Meghívás. A pápai ismeretterjesztő egylet 1877. deczember hó 9-én, egy alakítandó népkönyvtár javára, kísérletekkel egybekötött népszerű felolvasást fog tartani, a következő : — Programmal: 1. A telephon philosophiája, 2. Az electromagnetismus és a magnetelectricitás származása. 3. A rezgő-vaslemez befolyása a delejre; a hangátváltozása delejességgé, a delejesség átváltozása villany ossággá. 4. A telephon részletes bemutatása és magyarázata. 5. Gyakorlati telephonirozás, a ref. főiskola és a városház nagy-terme között. Az élő szó, ének és különféle hangszerek reproductiója a telephon által. A felolvasás és a kísérletek a ref. collegium nagytermében fognak Vécsey István ur által megtartatni; s a telephonirozás czéijábói külön táviró vezeték lön a városház nagyterméig épitve. Ezen érdekes felolvasásra, mely a 19-dik század legcsudálatosabb találmányával fogja a hallgatót megismertetni, a szellemi élvezetet kedvelő müveit közönség tisztelettel meghivalik. Belépti díj 40 kr. tanulók és gyermekek részére 20 kr. *)• A felolvasás kezdete pont 5 órakor. Az elnökség. Pápa, december 9-én, Jól tudjuk, hogy több év óla a két müveit világrész minden államát az üzletpangás okozta kalamitások sújtják, s ennek folytán a kereset mindenütt csekély, az elszegényedés napról napra növekvőbb alakot ölt; s mind ez a társadalmi életre bénitótag hat, amiért is kikí helyzetéhez képest összehúzva él s törekszik a kiadásainak megszorítása által némileg megtakarítani s igy a talán még roszabb idő beköszönthetésére előkészülni, személyét és családját az anyagi gondoktól és az ínségtől esetleg biztosítani. Hogy hazánkat és ezzel együtt városunkat sem kerülte el az átalános kalamitás, azt tudjuk, érezzük; de ha nem is éreznök, a napirenden lévő bukások, csődök, licitatiók meggyőznének, hogy a szegénység kiaszott karjai közé, napról napra több és több áldozat esik. És mindezt látva, érezve és tudva, feltételezhető volna, hogy a nyomor, mely sokra, sőt még gondolkozásra is kényszeríti az embert, — polgártársaink minden tagját észre téritelte, s ennél fogva kissé az anyagi helyzet felett gondolkodva, saját megmentésök végett a szükséges lépéseket megtették, vagy megtenni fogják. Azt hinné az ember — hiszen ezt hinni kell, hogy a pénz és idő pazarlást most a nyomor közepette mindenki elhagyta, s munka után nézve a takarékosságnak él, hogy családját gyermekeit, becsülettel fenntarthassa és kötelességének minden tekintetben megfelelhessen. Sajnos, hogy éppen az ellenkező- áll. Komoly törekvés, igaz munkásság, szorgalom ós takarékosság ugy látszik polgártársaink némely tagjai előtt ismeretlen, s felesleges valami, mert különben megfejthetlen volna azon állapot, mely jelenleg Pápán mindnyájunk roppant kárára fenn áll, s mely állapotnak köszönhetjük, hogy városunk nem egyébb mint egy óriási koldus tanya, melyben sokan azt sem tudják, miből fogják a következő nap szükségleteit fedezni. Mindenki panaszkodik—de nem dolgozik. Mindenki a rosz viszonyok a keresethiányról beszél, de senki sem gondol viszonyát javítani, és a nyert munkát becsületesen elvégezni. Senki sem gondol — a haladásra, hanem mindenki megmarad a rég elavult nézetek mellett s összetett karokkal várja, hogy a sült galambok részletekre szelve szájába repüljenek! Pedig mi azt hiszszük, hogy az anyagi gond, a nyomor és a szégyenitő koldus állapot, megtaníthatta már mindenkit arra, hogy segélyt csak önerejétől várhat és nyerhet. 13 Csütörtök Luczasz.)- Lucza )— 7 ) 14 Péntek Nikáz )~ Agnellus) ® 8 B. T. ford. m. ) £ 15 Szombat Irenius pQ^; Valérián )£. 9 Sab. Vachi )•*) A jótékony célra száűt felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlap utján nyugtéztatnik. — Igen is, mindenkinek kötelessége önön magán segíteni, kötelessége mind azt megtenni a mit a józan ész, a kötelesség érzete tőle megkövetelhet. De éppen az ellenkezőt látjuk. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy sokan a végpusztulás elé rohamosan mennek, elfeledve becsületöket, elfeledve polgári kötelességüket, elfeledve, hogy gyermekeik éhesek, rongyosak, neveltelenek, elfeledek, bogy a jövő nemzedék átka fogja még siri álmaikat is nyugtalanítani a jelenleg elkövetett könyelmü életmódért, és hogy ez igy van, azt sok mindenféle tény bizonyítja, s ezen tények városunk erkölcsi állapotáról szomorú képet nyújtanak s anyagi pusztulásunk föokát napnál világosabban megfejtik. Mert valóban a korhelység, az iszákosság, a dorbézolás oly fokát érte el Pápán, hogy a józan elme undorral fordul el attól, mit idevonatkozólag látni kénytelen. A műhelyek üresek — mert a mester a korcsmában issza a szerszám árát! A kávéházak reggelig telve lumpoló egyénekkel; minden utcában a pálinka- bormérések és lebujok egymást érik, és zsúfolva vannak a sok borozók által. Részeg emberek fényes nappal végig kurjongatják az utcákat s éjjelenkint a békés lakók nyugalmát fertelmes károgásokkal erkölcstelen hyafogásaikkal zavarják. A blaumontagok pedig rendesen szombaton végződnek, a gálád italok mohón kelnek el, mig a lebujok tulajdonosai meggazdagodnak, addig a polgárság jórészének vagyona fogy, melyen még a kártyajáték eszeveszett passziója is tetemesen emészt! S mind ez ugyan akkor történik mikor panaszkodnak, hogy nincs munka, nincs kereset: Százakat dobnak ki a legocsmányabb szenvedélyek kielégítésére, holott a haza által megkövetelt adót zúgolódva fizetik — az executio kényszere alalt! És ez nem nagyítás. De a mi a legszomorúbb az, hogy mind ezt a rendőrség látja, tudja; a törvény a korcsmák és kávéházak ideje koráni bezárását kimondja ugyan. de nincs ember ki a közjó érdekében a törvényt végrehajtaná s ez növeli az erkölcstelenséget, a bünt, a pazarlást, a garázdálkodást, s tönkre tesz sok és sok szerencsétlen embert. És éppen ezen tény az, mi a legszomorúbb a többi mellett. Utóvégre mindennek meg van a határa, s ezen határ elérkezett, s ezt a rendőrség gondolja meg, nehogy más oldalról kényszerilessék— a gondolkozásra. Ezreket tönkre menni engedni nem lehet, s nem szabad, s ezért a közjó érdekében figyelmeztetjük azokat, kikel illet, hogy a törvényt kijátszani nem lehet szabadsága senkinek sem, figyelmeztetjük, hogy a törvény előtt meghajolnia kell mindenkinek, légyen az rendőri közeg vagy — kávés, vagy korcsmáros; s ezért követeljük, hogy a hatóságilag kiszabott záridöt megtartsák, mivel a közérzületnek efféle arcúi csapása Muszkaországban talán természetszerű, de hazánkban, városunkbán nem lehet az. r. Q. A felnőttek oktatása Parisban. Paris rendkívül sok alkalmat nyújt a köznépnek az ingyen való tanulbatásra, a város, az állam, egyes magántársulatok versenyeznek egymással a népnek nyújtandó e jótéteményben, alig van elemi közép vagy akár legfelsőbb tanintézet is, hol esténként a munkás ^osztály számára a legalmasabb időben, a legjelesebb tanerők ne tartanának előadásokat. Vasárnap reggel 8-tól délutáni 2—3 óráig is folyton nyitva állanak az iskolák és az' előadásokra szánt termek kapui, a tanulni vágyó közönség számára. Az előadások a tudomány és különösen a gyakorlati industria minden ágaira kiterjednek, nem feledve még a kereskedelmi tantárgyakat sem. Csakis ezen üdvös intézkedésekből lehet következtetni a párizsi közönség műveltségére, ezen üdvös körülmények kifolyása a nép munka szeretete, életképessége. Ebből magyarázható meg, hogy sokszor a legegyszerűbb munkás, kivel a véletlen összehoz, ép oly ügyes szakember mint tudós és politikus, és végre nem ! csodálkozhatunk a felett, hogy a gyakorlati életben teljesen jártas és müveit nép nagy dolgokat müvei az industria terén ép úgy, mint a politikában a zsarnokság ellen való harcában. Hogy fogalmat nyújtsunk a népnevelés és oktatásról, a nép műveltségi álláspontjáról, két nevezetes társulat a l'Association philotechnique és TAssociation polytecbuique által felállított tanítási programmokat mutatjuk be, melyek szerint folynak ez évben November lödtől kezdve Julius közepéig az ingyenes és nyilvános esti és vasárnapi előadások. Elébb is néhány >/M előre bocsátva ezen két társulat szervezete és célja m^ismertetése tekintetéből. l830-bau a párizsi polytechnicum hajdani tanítványai Bertrand maréchal elnöklete alatt egyesültek és társulatot alakítottak a célból, hogy részint a régi collegialis viszonyt egymás között Fenntartsák, részint hogy a szabad népoktatás ügynek szenteljék magukat. E célból még máig is programmjukon felszóllítást intéznek magához a köznéphez, hogy önkénytes adományozás utján a tanszerek, tankönyvek, világítás, és a tantermek íizethetése céljából járuljon nemes törekvőik elősegítéséhez. Igy például alapító tagok és kik egyúttal a tanácsban is részt vehetnek 100 franc évi járulékot fizetnek a társulat pénztárába, a pártoló tagok legalább is 5 francot kell bogy fizessenek. A társulat elfogad mindenféle adományt, melyet valaki a közcél élőmozdítása tekintetéből felajánl, a bejött pénz fűtés, a szükséges tananyag beszerzése és az érdemdijakra használtatik fel, mely utóbbiak évenkint a legjobb vizsgálatot kiállott hallgatóknak osztatnak ki. stb. A régi kezdeményző lelkes tagok természetesen eltűntek, átí helyükbe nem kevésbé lelkes folytatók léptek, mindkét társulat, melyek az eredeti egyből váltak szét, virágzik 1830 óta, és ma már nép könyvtáruk is van, és az évenként tartott előadások is rendesen sajtó alá bocsáttatnak. Szóljunk e társulatok hasznáról ís ? Ha minden évben mint 1848 ban 20,000 munkás látogatta cursusaikat, úgy meggyőződhetünk ezen évek hosszú során át nevelt tanítványai számából a tudományok értékesítése és terjesztésének mérvéről. Jelenleg az Association porytechnique elnöke és pedig örökös elnöke Dumas, az egykori miniszter és az akadémia titkára. A társulat általános haszna és szüksége 1869június 30-án törvényszerüleg el lön ismerve. Lássuk azon tantárgyakat miket a párizsi köznép ingyen tanulhat. Angol nyelvtan, Német nyelvtan, Olasz, Spanyol, Portugál nyelvtan. Egésíségtan és gyakorlati orvostan, elemi ezámtan, algebra, kereskedelmi számtan, elemi mértan, sik, tömör és leíró mviiau szabadkézi rajz, industrialis műszaki rajz, francia nyelv és irodalom, gyakorlati és kereskedelmi törvónytudomány, természetrajz, természettan, vegytan, gyorsírás történelem és földrajz, kereskedelmi és ipari föídleirástan és alkalmazott moztan (tnechanica). Mindezen előadások legalább is 50 különféle helyen eszközöltetnek, hogy a munkás nép tartózkodási helyéhez különösen közel essenek. Ajánljuk tanügybarátaink és a tanítással foglalkozók figyelmébe e nemes vállalatot, még nálunk e téren is sokat kell tenni. Mi csak a vacatióban, vagy ha azon kivül is, bizony nagyon ritkán szorítkozunk a népoktatásra pedig a müveit kor által megkívánt tananyag halmaza és népünk műveltségének alacsony álláspontja bizony nagyon sok időt igényel. A tudomány közkincs, melyhez mindenkinek joga van, s ez az egyedüli vagyon, melyet nem vesztünk el, és épen ez az, mivel szegény népünk legkevésbbé bír. Edelényi. Különfélék. -— A tengeri hajózásra nézve fontos találmány. Tudni való dolog, hogy a tengeri hajók fenekei nagyobb állhatóság (stabilitás) végett homok vagy kövekkel rakattak meg, s kikötőbe érkezésük alkalmával azok kihányattak; ebből a leggyakoribb esetben a kikötő elzátonyodása származott. Ezen alkalmatlanságon, idő pazarláson, és a kikötőkben tett káron Simpson amerikai kapitány uj találmányával tökéletesen segítve van; mert ő az ujabb hajók fenekét vascsövekkel ajánlja elláttatni, melyek szivattyúk segélyével igen kevés idő alatt vizsel megtölthetők és ürithetők. — Borzasztó vihar. Curacav-ból irják, hogy ott f. évi szeptember 23-án oly rertdkivüli vihar dühöngött, hogy a fél várost elpusztította. A tender hullámai elseperték a parti házakat. A kár 3,000000 fontra becsültetik. — Telephon használata tenger alatti huzaloknál. Mr. Bourdeaux, a francia tengeralatti távírda társulati felügyelője Doverben igen érdekes kísérleteket tett a Telephonnal. St. Margaret és Langueutte (francia part) közt fekvő huzal mindkét végére a Telephon készülék elhelyeztetvén, mind a tulsóparti beszélgetések, — mind a francia parton játszott zenélő mű (musical box) hangjaik jól kivehetők voltak. — Ismét egy drága divat, párisi lapok szerint M. Worth , — a hires ruhakereskedő — most hirdeti fókapréraból készült téli felöltőit, melyek ezen télen jőnek divatba. Egynek ára 180 font vagy ís 1200 forint. No szegény férjek! — Egy jó polgári Dr.Winnare20,000fontot(200000 forintot) hagyományozott Wigan községnek, hogy ezen községet a Mr. Thomas Taylor által adományozott nyilvános népkönyvtár kiegészítése végett könyvek vásárlására fordítsák! Mit szólnak ezen tetthez a mi mágnásaink. — Blackvall, amerikai hajó kapitánya oieSaguenatből október 27-ről egy borzasztó viharról tesz említést. 10 órakor délelőtt úgymond oly nagy vihar támadt, hogy a hullámok G. Macdonald főmatrózt, Wieles és Preston közmatrózokat 49