Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-08-26
időben távol tartottam, mig elleuben Szelestei Lajos becsi letbeli kérdésekben nem szokott kényes leírni és a mir általam tudva van egy igen csattanós affair-je még mai sincs tisztába hozva^ igy ki vele akaratlanul is össze ütkc zik azon kellemetlen helyzetbe jut, hogy ellenében még társadalmi szabályok szerinti elégtétellel sem élhet Midőn ezen ügy tényállásának hü előadása mellel szolgáltatok felvilágosítást. a t. közönségnek , megvagyo győződve arról, miszerint Szelestei Lajos igazolhatlan mt gaviselete telett pálczát fog törni, én pedig tanácsolom nefe hogy ha a tűzoltó egyíet jövőben rendezend tánczrnulatsí gokat, a rendezői tisztségről mondjon le, mert bizonyár ártani fog vele e mulatságok különbeni jóhlrnevének. Mielőtt a védelmemre megragadott tollat letenném, nei mulaszthatom el a netáni íélreértések elkerülése czéljából helyütt kijelenteni, hogy ezen — a tűzoltó egylet föparancs nokát illető közzé tett nyilatkozványaim által távolról sinc szándékomban az egylet méltóságát sérteni, vagy annakegye intézkedéseit gúny tárgyává tenni. Kelt Pápán Augustus 22. év 1877. Neumann Béla En alulirt Neumann Béla ur nyilatkozatát magamév; teszem, annyival is inkább, miután nekem az említet táncz vigalmon se Szelestei se bár ki mással szóváltassoin nem voll Kelt mir.', fent, Krausz Samu. A fentebbi nyilatkozatott magamévá teszem Mányóky Gyula Tek. szerkesztő úr! A pápai Tekintetes királyi Járásbíróság' egyes tagjainál* bélyegcsonkítások esetén leletezési serénységéró'I, folyó augusztus hó 138-én e lapokban felvett, igen helyén levő'közleményhez bővebb tájékozhatás végett kell, hogy a következő megjegyzéKözlő midőn a serényleletező nevét nem említve a királyi járásbíróság: egyes tagjainak leletezés! készsége és tevékenységéről ir, megsérti azokat, kik e műveletben nem vesznek részt. Való dolog, hogy bélyegcsonkítások esetén a leletezés akármelyik kormányzati rentlszer alatt soha sem volt oly kíméletlen, mint most nálunk Pápán a kir. jár. bíróságnál. Szerény kifejezéssel élve kíméletlennek azért kell nyilvánítani, mert, noba a 8148/872 számú igazságügyi magas ministeri intézvény, bélyeg csonkítások esetén a felek előleges figyelmeztetését és a lelet felvételét csak a figyelmeztetés nem sikerülése esetén rendeli el, — mindazáltal még is köztudomású dolog, hogy nálunk Pápán a kir. járásbíróságnál, a hol noha egyedül sommás és 'gy olyan perek folynak, melyekben az iktató a felekkel, illetőleg ezek képviselőivel, ha akar — felszóllítás végett mindenkor találkozhatik, — mindazáltal az iktatói hivatalban soha senki bélyegadásra a mostani iktató idejében figyelmeztetve nem volt, hanem egyszerre bekövetkezik a szabadelvű leletezés. Nem áll e helyütt közlő azon előadása alkalmazása, hogy a magyar ember rosz adófizető és aprólékos dolgokra nem figyelmes, nem pontos, mert ennek elismerése azt jelentené, hogy a ki bélyeg csonkítást követel, mint vétkes mulasztó azonnal büntetendő, amit a hivatkozott magas ministeri intézvény nem kíván mert annak szelleme az, hogy a vétlen mulasztó oknélkül büntetésekkel zavarva ne legyen. Ebből folyólag kötelesség a hivatalból! figyelmeztetés, és ha tízszer nem találkoznék az illető fél a leletezó'vel, keresse fel ezt még többször, habár az iktatóság ideje, délelőtt 11 óra elmúlt is, a mikor kell hogy aleletező iktató még ott lenne, habár ez rendszerint nincs is igy, mert ő ott veszi fel a dolgot, hogy ha délelőtt 11 órakor iktatni nem kötelessége, azután kedve szerint hivatal helyiségén !':vül a városban sétálhat. Nem kívánja azt a hivatkozott ministeri intézvény szerint a magas kormány, hogy a perlekedni kényszerülő különben is szegénység alatt nyögő nép vétlen mulasztásáért néhány fillérjeiből is leletezés által kivetkőztessék, és az írnoki képességhez képest 600 frttal jól díjazott iktató ezen fizetést csak függeléknek véve, leletezésből ezen felül több ezer forintot aknázzon, sót épen az az intentiója, hogy az ellen intéztessék a leletezés, a ki vétkes mulasztó, és rajta a bélyeget egyébbkénf bevenni nem lehet; ez meg azután, ha törvény az, hogy a perlekedni kényszerülő félnek bélyeget kell adni — a törvény szerint rendén van. Hiba volt eddig is nálunk Pápán a leletezés ily módoni törvénytelen keresztülvitelét eltűrni, s ha a magas ministeri intézvény bélyegcsonkítás esetén kötelességgé teszi az előleges figyelmeztetést és még is ez nem történt meg; ugy az illető leletező a. leletezés folytáui büntetésből törvénytelenül hozzá befolyott összegekkel mindég adósunk. Figyelmen kivül hagyom közlő azon nyilatkozatát, hogy a bíróság, és az ügyvédi kar között azon barátságos viszony íll fenn, mely szerint egymást egy személynek tekintik, és ez niért nincs igy a leletezővel is. Mert igen viszás helyzet volna. ÍZ, ha a bíróság és ügyvédi kar között, törvényes ügyekben a {ellő, hogy fennálljon — oppositio — fusióvá válnék. Közlő a kiadó hivatalt is vádolja— pénzhajhászó leletezési serénységgel; szabad legyen megemlíteni — tudtommal ehelyütt nég nem bántak nem emberileg, — mert a kiadó törvényes páyára készülvén, legalább megolvassa a törvényt és ministeri ntézvényt. s hivatalának nem haszonbérlője. Nem kell burokba ártani az igazságot, mert ennek napfényre hozás világosságra uttatás az éltető levegője. ^ Egyedül az iktatói hivatalban követtetik el a leletezési joglérelem, és ezea egyén Vörös Gyula ur, kir. jár. bírósági irnok i ki már is gazdagon kamatozó jó summa költsön tőke pénzzel endelkezik. Volt a kir. járásbíróság hivatalában már más egyén is ikatói minőségben alkalmazva, még sem vallott e Biréíság a gyors lem leletezésből semmi rövidséget, miért van ez most egészen líásként!! ? Bizton reménylem, hogy a kir. jár. bíróság okulva a leíeezés miatti általános feljajdulásbol, megfogja tudni tenni teendőit, iz ügyvédi kar pedig, mint a törvény őre, il> r esetekben fog irni a szónak hatalmával s ez nézetemben karöltve támogat. ü. K P.
