Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-01-06

IV. évfolyam. 5 Ül l.szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjesztöegylet, kertészeti társulat, lövész- tüzoUó-egylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő lali.ás»áx"*a: Főutca 20. sz , emeiel, 7. ajtó, küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, "YV a.j clits Károly könyvkereskedésébe, megyeházzal szemben, mté­y.endők. Pápa, 1877. jaiiuát* O. Megjelenik e lap Hetenkint egyszer, szombaton, évre Klőlixetési elíjalc: . . . . 6 IV. Félévre 5 Ir. Negyedévre 1 Ir. HU kr. A lxlrcleló.'-í.i. clíjalc térfogat szerinlszámílalnak: ISO cenlim. 20 kr, centiméterért {JO kr, 70Q centiméterért 70 kr, I OOO eentim. \ fit, IfíOQ centim. I frl .10 kr, SOOrj centim. 1 ft, 80 kr, 500n e-Milini. 2 Irl. JO kr, 1000 centim. 5 Irt. k közbeeső terfogftoknál a következő magasabb fok dijja számilalik. Bélyegdij mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő: Fíir*©d.i Allbixx. Kiadó: NVaj clxt.s KLax^oly T. olvasóinkhoz! A ,jPápai Lapok" jelen számával meg­kezdetUik a negyedik évfolyamot. Lapunk három évi fönállása bizonyítja azt. hogy nem volt fölösleges, hogy városunk és vidéke értelmes közönsége beismeri létezésé­nek szükségességét. Lapunk irányát és célját ismerik t. olvasó­ink, mii más alkalommal ki is fejtettünk. Bizton reméljük, hogy városunk és vidéke értelmes közönsége valamint eddig, ugy ezután sem fogja megvonni pártolását. Előfizetési ár: Negyedévre . . . . 1 ft 50 kr. Félévre 3 ft — Egész évre 6 ft — A „Pápai Lapok" szerkesztősége, Némi észrevételek. A „Pápai Lapok" mait évi 52-ik számában egy iparbarát érdekes cikkét olvastuk, melyre le­gyen szabad némi észrevételt tenni. Az említett cikkben azon Óhaj van kifejezve, vajha a különböző ipavtársulatok egy testületté ol Vadnának össze, még pedig azon okból, hogy a társulás által volna csak lehetséges az iparágak fej lesztése és ennek fóeszköze, a szakoktatás elömoz dítása, közreműködés az ipartanodák felállítása és lentartása körül stb. Nagyon is elismerésre méltó az, hogy minél nagyobb a tömeg, s főkép, ha még összetartó is, annál több üdvös cél érhető el; azonban a külön­böző érdekű iparosok tömörülése e téren csak any­nyiban lenne üdvhozó, ha jövedelmeiket az iparta­nodák felállítására áldoznák. Kérdem, hol maradnak akkor saját érdekeik ? Már pedig, bogy mindegyik­nek meg van saját érdeke, azt tagadni nem lehet *), Az igen tisztelt iparbarát úr azt mondja cik­kében, hogy „hallottuk azt is midőn egy megszorult, különben becsületes ember o0 forintot volt kényte­len télvenni s nem kapott másként, mint havonként 3 ft kamat mellett," ilyen pedig uraim ! igen sok van és e sok a jó cél elérésén lelkesül s szívesen hozzájárul tehetsége szerint annak kiviteléhez. De hol van mai napság ily állapotok közt a lehetőség ? ! Nem lehet tehát csodálni, ha minden különálló tes­tület nem olvad össze; mert ha maga erejéből tud pénzt ös&zerakni, inkább tagtársa szorult helyzetén kivan segiteni, mint ipartanodát felállítani, még pe­dig nem azért, mintha azt jónak el nem ismerné, hanem csupán azért, mivel annak csak több évek után lehetne üdvhozó és sikeres hasznát tapasz­talni**). A kérdéses cikkben az is meg van említve, hogy a m o 1 Ü á r o k k ü 1 ö n társulatot k é peznek. Ennek oka egyrészt az egyes tagok tá volléte, másrészt megtanultak már azok a magok lábán járni, s nagyon jól tudják, hogy a kormány nem azért szüntette be a privilegiumos céheket, hogy újólag utat s módot mutasson, mikép tarthassák fel ') Az említett cikkben nem arról vnn szó, bogy az egész jövedelmet, banem annak '.< l0 részéi kellene a szakoktatás emelé­sére fordítani. Szerk. **; Uz kissé furcsa felfogás. Ne ültessünk fäkal, mert csak évek multán élvezhetjük gyümölcsét. Szerk. magukat***), hanem egyszerűen megengedte a tár­sulást , s igy a malom-ipartársulat is megalakult azon szilárd akarattal, hogy segits magadon, és az Isten is megsegít. Tehát feladata saját körében ugy intézkedni, hogy a szorult helyzetben mást is se­gíthessen, jövőre pedig pénzt szerezzen. Tanoncai­kat a nagy távolság miatt nem küldhetik ugyan ipartanodába, mi állal az iskolai ismeretektől - igaz — elmaradnak ; de a szakismeretre maguk képezik ki s nekik az idővel szükséges anyagi erőt is meg­szerzik, szóval azokból a hazának hasznos polgá­rokat nevelni legtöbb törekvésük. -— Két év óta van két egyletük, t. i. a m a 1 o m i p a r - e g y 1 c t s ezzel kapcsolatban segélyegylet, mégis e kettő kiegészítő egyet képez. <\ testület 150 tagból all, melynek feladata a kiszabolt évnegyedes befizeté­sekhez kercsetéhez képest ugy járulni, hogy a kö­rükben levő minden szűkölködő üzlettársukat és munkaképtelenné vált segédjeikéi segélyezhessék és ajánlhassák. — iMind e mellett nem megvetendő ösz­szeget takarítottak meg, s mindegyik pénztáruk kamatozó tökével bir. -- Ha a t. szerkesztő űr megengedi a segélyegylet alap- abályait be lógom mutatni. ****) Egy m. i, testületi tag. Levél a szerkesztőhöz. Páris, 1876. dec. 26. Mélyen tisztelt szerkesztő ár! •Jóllehet elmaradtam a nagyvilágtól, és tájékozat­lanul állok a pápai újdonságok terén, a mennyiben még *»») Kz épen nem volt a kormány szándékában. Szerk. **'*) Igen örülünk, bogy az emlílell cikk egyik iparlársu­lal figyelmét magára vonla s észrevételeit megtelte, habár némi té\es felfogással. Hisszük, bogy a reflexió nem fog elmaradni. S i. v r k. EGY ERDÉSZ TUNODFSKL (Ajánlva L. Slraniera kisasszonynak.) T, lesben ülök erdó'völgyben, * ° Bokrok között, sziklaközhen. Oly nelítú' itt pihenni, 1 Andalodni, elmerengni! Hallgatózni olyan édes; Szikla, bokor oly beszédes: Szikla mohos lapjaira Az enyészet föl van irva! . . . Olvasgatom c nagy könyvet. Melyet a természet fölvet: Minden nyom egy emlékirat, Valamerre hegy, völgy kihat.., Hajsza Karna. Uti jegyzetek. Augsburg. — Egerek cs patkányok — A Fuggerek. — Fuggerei. -• A tanácsház. Egy német antiquaritimba vezetem be olvasóimat. Augsburg- a bajor fensik tetején fekszik a Lech cs Wer­tach folyók között, melyek a város alatt amaz kelet, ez nyugot felől, összefolynak.— A vizet a város minden ré­szeibe, epületeibe cs a szökő kutakba egy csodálatos víznyomó gép vezeti be; a vízművek három toronyban vannak elhelyezve, ezen igen érdekes gépezetek inin­mm^niblnTljíM kutak a város valódi diszei, érczszobrokkal vannak el­látva, például, a Herkules kútja, még a IJJ-ik század­ból való, rajta Herkules, midőn a hydrát megöli, régisége dacára kifejezésteljes csoportozat, Herkules jobbjában levő, ég felé emelt buzogányával óriási csapásokat mér a szörny fejeire, melyekel balkezében összeszorítva foj­togat. — Továbbá Augusztus és Mercur kútja figyelemre mélló régi szobraikkal. Augsburg magas fekvésénél fogva egészséges levegővel bir; határán termékeny föl­dek vannak. — Különős monda kering a nép ajkán a Lech és AA r ertack között levő tájról; ugyanis talaja azon csodálatos tulajdonsággal bir, hogy rajta sem patkány, sem egér nem tanyázhat, cs ha valaki tán tenyésztés céljából hozna ilyeneket e vidékre, mcnthetlenül kivesz­nének. Ezen valóságos jótéteményt sz(. Ulrichnak kö­szönik, ugyanis ha ezen szentnek su járói valaki más vi­dékre egy maroknyi földet visz, és azt házában szétszórja, ugy minden patkány vagy egér onnan örökre búcsút vesz. — Nikolai, a hires utazó kételkedett ebben, s azt hitte, hogy ar*enicumot kevernek a földbe, a nép ámí­tása céljából, ő tehát chemiai analysis alá v.efte, mely azonban sikerre nem vezetett. A város szabálytalanul van építve, de utcái na­nagyobb részt tágasak, regi házai kívülről kevés kivé­tellel freskókkal díszítve — különösen magára vonja fi­gyelmünket a Maximilián utcán a Fuggerféle ház. Szép emlékek (űződnek e névhez, az augsburgiak tisztelettel emlékeznek meg róla, s a Fugger család történetét a gyermekek ajkáról is lehet hallani. Az említett Fugger­féle ház freskóiból leolvassuk mi is e család érdekes történetet. A freskó-képekre megjegyezzük, hogy oly meglepőn szépek, hogy sokáig lebilincselve tartják a szemlélőt. Nézzük ezek rövid vázlatát, melyből egy­úttal megismerjük a Fugger család nevének, különösen Augsburgra vonatkozó jelentőségét — Az elsőn egy, a szabadeg alatt Augsburgban felállított trónust látunk, melynek tetején az egy fejű sas kiterjesztett szárnyaival lebeg, a trónon habsburgi Rudolfot látjuk kíséretével, a mint a körülötte térdelő városi polgárok által alko­tott törvényeket, melyeket egy apród egy könyvben tár eléje, — szentesíti. Ez történt t2?H március 7-én, és ez által ló'n Rudolf Augsburgnak , mint birodalmi városnak alapítója. — A második a bajor Lajos csá­szárnak szép Frigyes elleni ütközetben Lipót osztrák herceg által szenvedett tetemes veszleségc utáni Augs­burgba való visszás onulásál festi. — A harmadik a Fugger család történetét tárja elénk; ugyanis Fugger a 13-dik században Augsburg szomszédságában levő Graben nevű faluban mint takács élt, innen 1867-ben a városba jött és ott kereskedést folytatott, sa szeren­cse annyira kedvezed itt neki, és később ket fiának, hogy mérhetetlen vagyonra tettek szert. — Csakhamar emelkedett a Fugger-ház. a bizalom a világ minden ré­széből öszponlosult bennük, Fugger-féle hajók lépték­ei a világtengereket, az utakon Fugger-féle szállító ko­csikkal találkoztak mindenütt; önálló bankkal rendel­keztek, Fugger-féle pénz árasztotta el a piacokat, te­mérdek fejedelmi kitüntetésben részesültek, grófság, ké­sőbb hercegségre emelkedtek ; de azért ntvn feledkeztek meg a köznépről sem, a melyből ők is kiemelkedtek, és a köznép iráuli kegyeletüknek legszebb jelét adák, midőn Augsburgban ez úgynevezett Fii gereit ala­pították, t. i. Ők szt. Jakab külvárosban egy nagy te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom