Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-07-08

III, évfolyam. 28. szám Vegyes tartalmú társadalmi hetilap \ pápai jótékony nőegylet- az isnieretterjesztőegylet. kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ..MeiTiir*-e<rvlet Pápa. ÍSéd. nyáilió N. A lap -/ellemi részét illető közlemények • szerkesztő lilkásái'a! Anna-t«

1!- 1210. sz. a küldendők. Megjelenik e lap lietenkint egyszer, szombaton. filölizetési és tördelési «líj.ik, IVUzóllanilások, a kiadói teendők- egy tveil. k« l megbízott \V;i.j <1 i l Káról űr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. La/ilulajtlomis \ felelős szerkesztő I*. Szabó Ivái'ol. Klölizelés,i «líjalvl Kgy évre G Ir. Félévre 5 Ir. Negyedévre ... . . 1 tr. .10 kr. N. hirdetési díjak térfogat szerint számítatnak: I8Q «'•entiiii. -20 kr, ;iOQ centmieterért 50 kr, 70Q centiméterért 70 kr. IOOQ centim. I frt, 150Q rentim. I irt 10 kr, iOOQ centim. 1 It, SO kr, 50<O contiin. il Irt. SO kr, lOOQ centim, ő Irt. A közbeeső I térfog: toknál a következő magasabb fok díjjá </.áiiiitatik. Itélyegdij mindig kiilőn tizetemlő. ^r A helyi lapok fontossága, Aű/zabad legyen nekünk, midőn különben most a közfigyelem délkelet leié lordul, ahol vicj • lágrendílő események készülnek, a ligvelmcl magunkra is fölhívnunk, és mint a sajté-irodalom eg)ik alkotó s kiegészítő része, e jogosan megillető cimen olvasoink elé lépnünk. Szokása az egyoldalúan és elfogultan gondolkodóknak a lapirodalmat kevés figyelemben részesíteni, nem várván attól egyebei, mint apróbb kalandok, fura torténetek és kisebb események közlését. Mások, ha (alán az országos, a székvarosból kibocsátott lapokai valamennyire méltatják is az elolvasásra, de már azután ezek mellett a vidéki helyi lapokat nagyszerű kicsinyléssel dobják félre, hisz azokban ugy sincs semmi. Az értelmiség eme homálya, a korlátolt önhittség eme hamis nézete ellenében szabad legyen kimondanunk, hogy a lapirodalomnak a legfontosabb szerep jutott ugy az értelmiség felvilágosításában, az okos akar a I e r ő f e I b á I o r í t á s a é s e d z é s é b e n. m 1 ii t a I á r s a d a I o m é r d e k e i n e k s z e melőtt t a r hí s á v a I e 1111 n e k m o z z a n a t a i gondos vezetésében; az egészséges élei n y i I v á n u I a l o k ő r k ö d ő f ö 1 s e g í t és é h e n : a z e r é n y f ö le m e I é s é b e n. a m uI a s z t á s. f e r d e s é g. h i b a é s b ii n n e k p ed i g f ö 11 e p l e z é s e é s f o l d r e s ú j t á s á b a n ; a koronként fel Iii nő egészséges k o ré s v i I á g e s z m é k I e r j eszi é s e h e n. az a Il a I á ii o s j o 11 é I ni u n k a I á s á h a n. Az egyetemes lapirodalomnak ezen humnnislikus hivatása és törek\éseihen részt vesznek k ii I ö n o s e n a Ii e I y i I a p o k : még pedig létviszonyaikbol lolyó természetes bel-ö sziikségességhől. Hogy ezen állításunk épen nem a levegőből kapóit: sőt inkább minden komolyan gondolkodó előli ismert igazság: röviden az alábbiakban bebizonyítani is törekszünk. Az országos, székvároshói kimenő lapok a vidéki társadalmak összege, az állam élén állva, az egyes társadalmi körök alapja, léi köre. belső élelföltételei s viszonyaival — már állásuk s távolságuk miatt is — sohasem oly ismerősek, mint épen az azon társadalmi körökből kikelt helyi lapok: igy nem is képviselhetik oly hűen érdekeikel. mint ezek: nem lehelnek oly igaz szoszóllóik szükségeiknek és buzgó fölkeresni eme szükségeik megszüntetésére célravezető eszközeiknek. mint a helyi lapok. Ezek tartoznak ott a közvélemény forrása és központja lenni. E mellett az országos lapok állása könynyebb is a vidékek és egyesekhöz. mini a helyi •/ ~ J J lapoké. A helyi lapok szerkeszléséhöz több erkölcsi erő. tántoríthallan nyugalom és hidegvérű szilárdság kívántatik, hogy a részrehajlatlanság magaslatán megállhassanak, hogy bárminő egyéni befolyásolástol megőriztethessenek, és bármily ügyben szabad, elfogulatlan szól mondhassanak |A vidéken magát mindenki született és hivatott kritikusnak larlja: de nem azérl. hogy bíráljon és bírálata kifejezésével a fölveti eszme korüli nézeteket liszlílsa. hanem hogy a/.l elbuktassa. Mimit 'ti törpe es önhitt lángév/, igényekel Iá— maszt. mitillia drágán tizet le volna me°' a lati minden betűit: pedig a kiadó nem leli el lőliik egy krajcárt sem. Mihelyt a lap valami félszegségel. születési vagy pénzi követelő úrkodást. irodalom s művészei-pártolásának hiányát érinti: darázsfészekbe nyúl és előállásának egvéb terhes nehézségeit újabb bajokkal lelőzi Mégis, hogy a társadalmi élet ne visszafelé halivalIjck. hogy az egészséges és észszerű viszonyok erősödjenek, és a valódi humánus polgárisullság terjedjen és lassanként minden einher keblét betöltse: nem szabad elfáradni a helyi lapok szerkesztésében, és a jóknak rendületlenül meg kell állani azok fenlarló pártolásában. Vá\)ui Emil. A magyar ipar ellenségei. ( AI. Ip.) Néhány nap előtt alkulinnnk volt \. hereeg njonnan berendezett lakását megszemlélni. — Nevét a hercegnek természetesen nem einlitbetjük ; csakis anynyit inondhatunk róla, hogy legmagasabb és legmagyarabb köreinkkel van közel rokonságban. V berendezés pedig került százötvenezer forintba es külföldről hozatott be. Kz egy . I.akik llinlapest fővárosának a iMina jobbpartján lekvő részeljen egy valóban hazafias erzelmű báró; ez szintén tavaly, körülbelül hatvanezer ltot küldött ki hasonló dolgokért külföldre. -r

frJ A %rr

rnJ A unt. imsusKt; .... if i ír, dicsőség volt. mintán vágytam 'C >3\ v Ifjú hevvel, — regen regen en.— Ks az élet viharát megjárva Mind a kettőt régen föllelem?! — Kényes nevet teremteni vágytam; Kagyogót. mint fenn a csillagok kergettem a Inresa álom-képet: (•ondolva — „merészet es nagyot.*' Hajhásztam a let tiiiiö virágát; — S nyeltein jutalmul piszkos gyomot.— keblemben az átélt szenvedésnek Szeinetsértö emléke van ott. Ks az elet, — nem hajta szavamra; Tova iiamlott nagy hirtelen Kontoloia sem tudtam jól venni: Számomra hogy vájjon mit terem!? — Kitűnt minden.—S nem kívánóin vissza Zajos eltem letűnt perceit; — Kgy van, ami vigasztalást nyújt csak: Feledni a sir majd megtanít! — Szilágy Szt. király 187«. jun. 23. <j aj mossy I váu. IIoiki Imcsi. — Knrrnjz: — Irta Itelányi Ferenc-. (10. folytatás — Nem járt künn ? — De igen — — Mintha huszárok jártak volna erre V — — Magam is ugy láttam — — Délceg egy kapitány — — Az ám, — valódi magyar vér monda kissé lelkesedve az öreg. — Meszelt vele — V kérdi az orvos — Az öreg kissé meghökkent. - Rövid ideig voltam csak künn volt válasza. Somkuti s/ámára ez elegendőnek látszott lenni a tájékozásra Tudakozódott a fiatal hölgy után, s mi után megtudta, hogy a kertben van, ott kereste fel öt, Margit örömmel sietett elébe. Meg volt szokva benne legmeghittebb barátját találhatni, mióta e házban tartózkodott; mi igen természetes, hiszen a fiatalok bizalma rendesen jobban vonz a fiatalok felé; s itt csupa korossal volt különben környezve. Az első üdvözlet után, az orvos komoly arcot öltött — Magányos helyre vau szükségünk, kedves betegein, — inondá, — mert igen sok beszélni valónk van együtt, még pedig felette fontos dolgok. Margit csodálkozva nézett iSomkutira. — l)e ünnepélyes hangon szól hozzám doktor kezdé, — ha nem tudnám, hogy a székváros | egyik legbájosb virága nevezi magát az ön arájának, majdnem azt Iliiméin — — iNe fordítsa tréfára a dolgot — mondá az orvos — hátha mégis oly járatban vagyok. A leányka elsápadt — Az ég szerelmére —sohajtá, —- hagyjanak engemet békében. En oly boldog vagyok itt. Megunt már llorki úr védnököm lenne V — Korántsem, — ellenkezőleg Az ég szerelmére; talán csak nem akar ö elvenni — kiáltott fel félig incselkedve a fiatal hölgy. Es csodálná c ön, ha egy ily férfiú, kinek szivét eddig körülpáneélozta a közöny jégrétege, az ön szeretetreméltóságának megismerésére fölmelegednék — — Az égre doktor úr, — De a mint ma a dolgok állnak, nyugodt lehet,— ez a llorki úr, nem bir nösülési szándékkal jelenleg, - s ép oly kevéssé akarja öntől megvonni védelmet, ellenkezőleg — Látni lehetett, hogy Margit szive könnyebbül e szavak hal lattára. Akkor nem éltem előbbi szavainak jelentőségét, — mondá nyugodtan — — Pedig nem lesz nehéz megérteni szavaimat — hu egy kérdésemre telelni akar. 2b