Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-07-08

- Kérdezzen, doktor úr, valóban kíváncsi vagyok — mondá a bájos bölgy feszülten. Az orvos megragadta a fiatal bölgy kezét. — Margit kisasszony — mondá hangsulylyal minden szaván — az öreg Mihály bácsi nem az első Ilorki, kivel ön az életben találkozott. A leányka összerezzent. Iparkodott kezét kivonni az orvoséból, de az erősen tartotta, ugy látszott, hogy a mit az arc, a szem nem akar elárulni, az ügyes orvos az idegek tevékenységéből akarja megfejteni. Margit hamar nyugodt lön ; de ez késő volt az orvos előtt — ki önelégülten bocsátotta most el a kezet. — Ne fáradjon a felelettel, hisz ez nem volt a főkérdés, nem is lehetett az — folytatá Somkuti ártatlanságot tettetve — hiszen, a ki a szomszédtaluban megfordult, tudhatja, hogy ama csinos huszárkapitány — Margit elpirult. Keble pihegni kezdett, s egész teste nyugtalanságot árult el : egyideig szemeit földhöz szegezte, de azután legyőzte felindultságát — s kérőn tekintett Somkutira. — Kíméljen, doktor ur — mondá remegő hangon, — ha Ilorki úr nem üz el házától, hagyjuk a multat. — Nem lehet kisasszony, — mondá mosolylyal a jó barát, — ha multunk nem volna, honnan jönne a jövő gyönyöre. Margit felugrott. — On kinoz — ez nem szép öntől. — Hallgasson ki és Ítéljen azután. A fiatal lányka megint leült. — Un eltávoztával a kastélyból önnönmagának — véletlenül, mert a sors ide irányozta lépteit, sokat használt; de azon célt, melyet elakart érni, nem érte el. f — En a grófnőtől és Károlytól megakartam szabadulni, — vágott gyorsan Margit szavába. — On kiakart Gábor elöl térni az útból, hogy Clotild grófnő Gáborba szerethessen; mert tudta, hogy a mig ön ott van, Clotild szóba se fog jönni. Margit egészen megzavarodott. —- Daemon ez az ember? — kérdc magában, hangosan pedig oda veté, — nem tettem helyesen? ha ugy tettem, — hisz engem ugy sem érdekelt. (Folytatjuk). Szünidői reminiscentiák. (6. folytatás.) A Glyptothekától nem messze vannak a képtárak, s ezek közül először is menjünk a régibe, mely a mai paloták stíljében van építve. Ebben több miut 1400 kép van iskolák és idő szerint rendezve. Fő diszét képezik az ó- német képek, melyeket Boisserée testvérek az első forradalom idejében a kölni és más alsórajnai templomokból gyűjtöttek össze ; valamint a kitűnőségek közé számítandó a Rubensféle képgyűjtemény is. A régi Pinakothekában tehát a föstészet, az ujabb kornak ezen force — művészete van képviselve. Itt láthatók Dürer, Ilolbein, Burgkmaier, Masj sis és Schaffner müvei, melyeken leginkább az itde, hü természetesség és erő tűnik föl. Az első nagy teremben, valamint a mellette levő kisebb helyiségekben találjuk a németalföldi festészet nagyszerű müveit. E mesterek közvetlenül a mozgalmakban gazdag emberi életbe nyúltak, s a valódi életnek alakjai és scenai mintegy megdicsőülnek a szellem és szinek világában. Itt vannak van Dyk, van der Heist, Terburg, Dow és Mieris bámulatra keltő müvei; de ezek még sem tüntetik ki a hollandi iskolának sajátságát, mint az úgynevezett alsóbb genre- festők Ezeknek alakjai a köznép, sőt a legalsóbb rétegből vannak véve. Leginkább kitűntek ebben Tenier, Adrian van Astade, Jan Steen, kiknek remek müvei ellenlétet képeznek a valódi idealitással. Azonban ettől eltekintve, egy más oldalról i^ell őket szemügyre vennünk. Ugyanis e müvek kirívó ellentétet képeznek XIV. Lajos és utódai korának szellemével. Midőn úgyszólván egész Európa az urbatnámság, a galanteria nyűge alatt volt, a hollandiak festészeti müveikben az egyszerű természetességet, a cifrázatlan igazságot tüntették töl és emelték érvényre. S valóban, ezen becsületes hollandiakban a francia koketteriának rnég legkisebb nyoma sem vala. Lássunk most már néhány képet. Kiét enilítenök meg először, mint Rubensét? egyike legkitűnőbb müveinek az „Oroszlán-vadászat." Borzalmasan szép jelenet van itt vászonra téve! Egy hímoroszlán épen egyik lovagra ugrik, s fogait vállába mélylyeszti, mig jobb lábának karmait komiokába, a baléit E báró szomszédságában egy gróf lakik, a legfényesebb magyar nevek egyikének örököse; szinte kiküldött ötven vagy hatvanezer forintot ilyesért az országból. Lakik a nemzeti inuzeum táján egy gazdag földbirtokos. Ennek két szép leánya ment férjhez. A nászberendezés szintén Bécsből jött s kitett egy ötvenezer ltot Van egy hatodik, egy hetedik és nyolcadik és tudja Isten hanyadik főurunk a muzeum mögött, ezek is uj palotáikat újonnan rendezték be. szintén a külföldről >• főleg Bécsből szállítván be több százezer forint árut. I)e ne méltóztassék azt gondolni, hogy csak főurai?. k vádolhatók ilyesmivel; (ők persze legtöbbet küldenek ki, mert legtöbbel rendelkeznek) de szintén kimegy vásárolni számos kárpitos, aszfídos, kereskedő stb. egyesben ugy mint társulatban, kivisznek sok szép ezrest. nyervén mellette egy-két száz forinttal többet, mint itthon lehetne--meg azt, hogy igazgató vagy bevásárló uramék a „Schvvender'-nél vagy „Sperl

u-ben egy-egy jót mulatnak. Ezek már nem is linóm munkát, hanem gyakran szemetet hoznak be, melyet azért kapnak ott kiinti valamivel olcsóbban, mert itthon oly tömegesen senki sem vásárolja s azért itt nem is lehet oly tömegben termelni. .1. magyar vállalkozó elvállalja a magyar kormánytól tetemes mennyiségű bakancs szállítását és megveszi .Morvaországban igen olcsó árért és átadja a magyar kormánynak, mint magyar készítményt. Z. magyar iparos a főváros részére szállít (öbli rendbeli dolgot; megrendeli és szállítja — szintén Bécsből. Xem buldogok-e az osztrák iparosok hozzánk magyarokhoz képest? könnyen hányhatják szemünkre, hogy mi magyarok nem vagyunk képesek adót fizetni, s helyesen számítgatnak (ha még soká igy megy), hogy előbb-utóbb megint gyámságuk alá kell kerülnünk. I)e a fönlebbiekkel a sor korán sínes bezárva. Sorba vehetnék még a folyton szaporodó helybeli és vidéki „bécsi cipő- és ruhatárak

u-uuk egész nemzetségét, denuuciálhatnók magát a kis Jézust is, mert több százezerre menő karácsonyi ajándékait, a sok ruhakelmét, babát, lovat, kardot stb. ö is mind külföldről hozatja. Ks az itt fölsorolt, külföldről behozott cikkek után szedett vámból kap a mi kormányunk 30 százalékot; a legnagyobb rész után pedig, mely Austriából hozatik be: semmit. Mialatt pedig ama tetemes öszegek akadálytalanul idegen kezekbe vándorolnak, hazai iparosaink búsan tűnődhetnek a világ szomorú folyásáról s az adók emelkedéséről, üres — műhelyeikben. De megálljunk egy kissé! Belőlünk talán csak az iparos beszél, ki ahelyett, hogy jóravaló készítményeivel igyekeznék magának reelame-nt csinálni: panaszszal, meg védvámmal óhajtaná elfogni a tisztelt megrendelő közönséget ? (Folytatjuk) Levél a Kxerkesxtolitf'/. Pápa, jún. 23. kedves szerkesztő úr! Olvasván lapjában a pápai nöegy leti k ó s t o I ó r a szálló előleges jelentést, már előre, ígérve magamnak kellemes szórakozást, édes remény nyel néztem e családias ünnepély elé. És valóban nem is csalódtam. Engedje meg, hogy e kedves összejövetelről és mindnyájunkra tett hatásáról, a közvetlen benyomás idejében, azonnal értesítsem lapjának azon olvasóit, akik nem vehettek részt a kóstoló tiszta örömében. Családiasnak neveztem fölebb ezen ünnepélyes öszszejövetelt, és ugy hiszem nagyon igazam van, minden jelen volt igazolni fogja állításomat; legjobban pedig szerkesztő úr*). Az oly fesztelen jó kedv, élénk víg társalgás és jó humorú tánc, ami itt vegyesen eltölté a kebleket és mozgásba hozá az idegeket, csupán a családok igazi meleg barátságánál nyilvánulhat. Csak látni i kellett a jótékony ság oltárán áldozó hullámzó tömeget, : hogy azonnal messze távozzék az életölő gond, szivetrágó fájdalom és a mosoly elsimítsa az arc redőit. Az | összejött mintegy negyedfél száz lélek egy nagy családot alkotott, melynek élén állottak a 70 éven lölül álló őszfürtii öregapák, törzsét képezték a középkorú apák és erósebb ifjúság, — majd jöttek a még ifjabbak és bezárták a sort a mohó vágygy al ízlelgető kis unokák. I A pápai nőegylet lelkes tagjai, milyenekhez hasonlókat — közlünk legyen mondva --e hazában kevés helyen találhatni, megrakták jótékonyságukból az asztalokat házi és bolti süteményeikkel, ugy hogy roskadtak alattok; a pincék pedig felmutatták folyó kincseiket a í • • " leihordott palackokban. Az asztaloknál őrködő egyleti j lagok igéző szempillantásaikkal és lebüvölö mosolyukkal fogadták az érkező vendégeket, hogy étkük és italaikból részesítsék őket. A tízesek elökerestettek, a tárcák nie»laposodtak ; de az egylet pénztára néhány száz forinttal gyarapodott. \ tüzes vérű fiatalság azután tánchoz fogott; és egész éjfélig iáradhatlan hévvel járta örömében. Szinte jól esett lelkünknek nézni e fesztelen igazi jó kedvet, és a (áncolóknak osztály különbség nélkül összeolvadását. Itt láthattuk valósulva, hogy csak nem kell erővel is felszítani az osztály érdekeket, mily könnyen simul össze az ember az emberrel a szív természetes hangjára. A kertészeti társulat gyiimülcHkiállítása is valóban f r szepen sikerült. Es ami legjelentősebb, hogy — amint futólag értesültünk—a tagokon kívül legalább is annyi vendég járult e kiállítás emeléséhez, különösen feltűnt Gróf Batthyány Lajosné tömeges kiállítása, aki ezáltal leginkább a nőegylet érdekei előmozdítására törekedett, miután hallotta, hogy a kiállítottak az egylet javára fognak eladatni. Valóban, ahol jótékonyságot kell gyakorolni, ott mindig első helyen találjuk ó Nagyméltóságát. Szép volt Gróf Erdódi Ferenc kertészetéből is j Jámbrik Sándor lukertész gviimölcs és kouvlia kerti mutatványa. I gy hallottuk hogy az ifjú kertész most lépett e társulatba, és csak azért, hogy ennek érdekeit és célját ö is előmozdítsa. Valóban dicsérendő és elismerési érdemlő tett. Nekünk legjobban léltiiut körmendi Dániel amarelleje és Tschepen Ede ribizkéje. Méltók a szélesebb körben szaporításra. A pápai nöegyletiick újból is meleg köszönetet nyilvánítunk ezen összejövetelnek rendezéseért, és elismerésünket örömest fejezzük ki vállalatának ily fényesen és kitűnően sikeresítésc felett. Valóban iigves női kezek vezethetik ennek minden ügyeit. Szaló/ii Káról **).; *) Mintha lelkünkben olvasott volna. Szerk. **) Az ön tudósítását bármikor szívesen vess/uk. Szerk. Számadás. A pápai jótékony nőegylet által, segélyzetttei számára kiszolgáltatott gyógyszerek költségeinek fedezésére Jul. 2-án rendezett Kóstoló bevételeiről és kiadásairól. Bevétel. 355 belépti jegy pr. 10 kr 35 ft. 50 kr. Gr. Wallis Gyuláné ^kovácsi) ajándékozott 7 ft. 60 kr. Adamovies Jáuosné ^kovácsi) ajándékozott 2 ft. Szvoboda Vencel ajándékozott . . . . 1 ft. 01 kr. Kemény Janosné (Podár) ajándékozott . 2 ft. N. N. ajándékozott 40 kr. Özv. kluge Ferencné ajándékozott . . . 5 ft. Hidy Ernő ajándékozott 30 kr. Guotti Kálmán ajándékozott 10 kr. Kaffka N. (Dáka) ajándékozott . , . . 90 kr. Papp X. János ajándékozott 90 kr. Takács Ferencné ajándékozott .... 50 kr. j A 24 rendes és 12 pót választmányi tag által zenére összeadott pénzből maradt 12ft.23kr. ' * 9 * 9 9 9 » • • Etel, ital és gyümölcsök elarusítasahól bejött 204 ft. 77 kr. 333 ft. 81 kr. Kiadás. 200 db. szivar 11 ft. 40 kr. Fagy lalt számla 15 ft. Bor számla 4 ft. 80 kr. Székek és asztalok kölcsönzéséért . . 7ft.50kr. Vasárus számla 1 ft. 30 kr. Petroleum és lámpaiiveg 3 ft. 77 kr. 3pohár I ft. 10 kr. Szolgálattevő öröknek 5 ft. 49 l't. 93 kr. 333 ft. 81 kr. levonva a kiadást .... 49 ft. 93 kr. marad 283 ft. 87 kr. Midőn a szép eredményt nyilvánosságra hozzuk, hálás köszönettel jegyezzük fel a jószívű adakozók névsorát, kik 107 féle étel, 105 üveg itallal s a rendezéshez szükséges egyéb cikkekkel járultak a jótékony cél eléréséhez. Jutalmazza őket az a tudat, hogy a szenvedők nyomorát segítették és segítik ez által enyhíteni. A névsor a következő: Könczöl Jozsefné, dr. Kraus Miksaué, Kibiánszky Anna, Csillag Mátyásáé, Horváth Gyuláné, Bermüller Józsclné, Voyta lluska, Tschepen Jozsefné, Tschepen Alajosáé, Tóth Dániel tauarué. Gömbös Jáuosné ( llögyész ), könye Ferencné, Szili Imréné, Bábics Istvánné, Moisinger, Kumpold Veiicelné, özv. Schlesinger Mónié, Szvoboda Veneelné, Gold nővérek, özv. kluge Ferencné, Antal Gáborné, Preisach Mórné, Xagy Szabó Ignácné, Lazányi Béláné, Maitus Károlné, Gyurácz Ferencné, Miiek Malené, Geboek Gyuláné, Tschepen Eduardné, llaromi Teréz, Schramek Anibrusné (Dáka), özv. Gr. Batthyányi Lajosné, (Dáka), lleufl'el Jáuosné, Vörös Gyuláné, Mikovinyi Ignácné, Barcza károly né. Feigl Sánmelné, Lepossa Jozsefné, Tóth Lajosné, Diskay Kálmáuué, Graf Jáuosné, Edvi Istvánné, llerczl Jozsefné, Kreisler Jozsefné, Steiner Ignácné, Máuyóky nővérek. Kunte Jáuosné, IVcchuitz Salaiiioimé, Váli Ferencné, Peti Váli Mari, Markhót Jozsefné, X. X. dr. Pscherbotfer Sánmelné, Krancsák Jozsefné, Szép nővérek, dr. Lövy