Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-05-20

dött 10 tagú bizottság névsora: Woita József, Antal Gábor, Gyurácz Ferencz, .lakobi Sámuel, Nagy Boldizsár, Tóth Lajos, Timár Klek, Hanauer Jenő, Osváld Dániel, Karáth Ferencz, kalmár István, Lukonics l'ál vár. képviselők. Felsy.óllitattak ezentúl a többi jelenvoltak, minél számosabban leendő megjelenésre. Egyúttal elhatároztatott, hogy a Tapolca v izének ép az ünnepély idejével összeeső elfogási ideje, a szokott napról, Pünkösd második napjára halasztatott. Többrendbeli censualis birtok, melyen a város felülépitményiiy el bir: Tagosztály alkalmából megvétetni határoztatott. Hirsch Náthán kérvénye az általa épített színkör díszleteire a színházi alapból 1000 ft kölcsön megszavazása iránt: a kívánt kölcsön kellő biztosíték mellett 0% kamattal inegszavaztatik. A városháza földszintjén, azelőtt a kir. járásbíróság által bírt, jelenleg üresen álló helyiségek. A kapitányi hivatal részére, annak hivatalos hely iségeül átadatnak. Több pápai lakos folyamodására az újonnan kinevezett rajztanár ellen : A kérvény, mint nem igazolt, viszsza utasítatik, oly kijelentéssel, hogy az abban feltüntetett nehézségek elhárításáról a képviselő testület annak idejében már gondoskodott. Sertés-piacot a városmajorja elé visszarendelő határozatid feloldó megyei végzés: Három egymást követő Pénteken kidoboltatik, és annak értelmében Pünkösd előtti pénteken már a sertéspiac a csóka elé visszarendeltetik. — Egyúttal pedig e határozat ellen felfolya modni határoztatott. A tűzoltó egylet kérvénye szertár és őrtanya építése iránt olvastatván fel: alkalmas helyiség iránt teendő indítvány végett Polgármester, gazdasági tanácsos, Vághó János és Pék Antal urak megbízattak. Ugyanaz által kiképzés végett Budapestre küldendő egy tűzoltó költségeinek megszavazása iránti kérvény re 150 ft utalvány oztatik. A l'apa város polgáiwstemiek évi jelentése 1875-nil. (10. folytatás vége). XIX. Tüz esetek. Tüz esetekről jegyzőkönyvben 8 eset van felvéve. Köztük 4 gyullítdás elnyomatott. A többi lángra kapott, — köztük megemlítendő Kohn Jánosnak ápril 2-án éji 1 ! órakor a Szeredi Kovács Jánostéle ház telken volt, kigyulladt, és elégett épiiletfa és deszkatelepje, mely biztosítva volt. Ez a rendőri hivatal vizsgálatából szándékos gyújtásnak tűnt fel, a/, ügy be is jelentetett, mely azonban ezt próbák elégtelenségéből beszüntette. A főtiszt. Irgalmas rond kishegyben- levő haj h-ka szándékos gyújtás lolytán leégett. A tettest felfedezni még ez ideig nem sikerült, ez szinte biztosítva volt. Nagy József áesnak Laki utcán télig elégett, félig megmentetett 1382. számú szalma tetős háza, itt a tűzoltók magukat kitüntették. Ezt egy 10 éves ! fin, - ki már előbb is kétszer gyújtott, gyújtotta fel, ki tettének bevallása után, szüleinek fenyítés végett átadatott. Ozupor Horváth Ferenc örökösinek 1070. számú házának egy része, vagy ís a szalmával fedett hátulsó része. Ez vigyázatlanságból támadt a városnak újváros utcai korcsmája udvaráról, hol ugyancsak történt a gyulladás,-- okozáját azonban kikutatni nem sikerült. Biztosítva semmi sem volt. Tüz esetek folytán okozott összes kár tehető 2285 fra Biztosítás folytáni kártérítés 1870 „ Marad megtérítetlen kár 41ö ft. E helyen nem mulaszhatoni el Önkénytes tiizoltóegylétünk üdvös volta, annak kitartó ügy buzgalma , vállalkozó képessége és a tökéletesedésrei törekvésére, --- a. t. képviselő testület figyelmét fel liivni, s annak, mint hivatásának minden alkalommal férfias odaadással megtelelő testületnek, erkölcsi és telhető anyagi támogatását ajánlani. XX. Városi és faiskola. A fatenyésztés és nemesítésben a lefolyt évben két tanító felügyelete alatt 124 tanuló nyert oktatást és ezek által 536 darab vadonc, részint oltás, részint szeinzés által neinesitetett - de a rendkívüli szárazság miatt kevesebb eredménynyel, mint előző 1*74. évben. V an jelenleg a faiskolában: I 100 darab 1 - 2—3 éves nemesített fa 1900 ,, vad csemete nemesítésre 4500 ,, gazdasági csemete, nyár, ákác, gesztenye és kosár füz. Mult nyáron a város pusztai határokra mint egy 1000 darab gyökeres fekete nyár és akáci fák ültettettek ki, de a rendkívüli nyári szárazság miatt ' %j O nagyobb része kiveszett. XXI. Utca korezet és utak igazgatása. A barátok utcájának már járhatlanná vált kövezete felszedetett és az egész utca 125 öl hosszúságban újra macademéroztatott, az északi oldalon a házak előtti gyalog járda közönséges tapolcaföi kővel szinte mz egész utca hosszat újra rakatott, - a Barátok zárdája keleti sarkánál a keresztfa bekerítése és a si. bolti bejárás eltávolítása által az utcatér tágítatott, elegyeugottetett, ezen utca nyugoti fordulójánál a vízcsatorna előtti térség újra inaeademéroztatott, a közép csat >rna a Bergerfele ház mentében újra köveztetett, a szomszédos kis tér utca 25 öl bosszúságban szinte újra maeademéroztatott. Közgyűlési határozat folytán gyalog járda köveztetett az ispotály utca végétől a salitromos közön keresztül a szürke nénikék zárdája alsó végéig, — továbbá Graf kávés és Dr. Krausz Miksa urak házánál történt építkezések miatt az ut( kövezeten is nevezetes igazításokat volt szükséges tenni; végre a többi utcákban a kövezés és macademérozás szükséges javítási tatarozása, kavicsosai újból megtérítési, a csatornák újítása szinte megtörtént. Mind ezen munkálatokra a városi közpénztár ból egy krajcár sem fordítatott, minden ebbeli költ ség a külön kezelt kövezetván, jövedelemből tedez tetett. -- Ezen vámszedési engedély 1877. szt Györgynapkor lefog járni; melynek tehát megújításáért idejében folyamodni melegen ajánlom a t. képviselő testület figyelmébe. XXII. Új szerzemény. A gyepmesteri ház mint magán hagyaték, a városi képviselő testületnek 185. jk. p a foglalt jóváhagyása folytán 1933 ft 33 krért a város tulajdonává megvásároltatott. Ezen szerzemény a városnak pénzbeli kiadá sát vette ugyan igénybe, miáltal azonban, minthogy a házban lakó gyepmester szerződése szerint évi bérképen a vételár (5% kamatját fizeti, a város vagyoni állapota változást nein szenvedett. Pápán, március 1. 1876. Woita József polgármester. Levél a szerkesztőhöz. Pápa, 1870. május V4. Engedjen becses lapjában igénytelen soraimnak annyi tért, melyen kifejezhessem örömömet azon szép eszme fölött, mely városunkban egy „dalárda egylet*' alakításával, szervezésével foglalkozik! Ezen eszme megpendítóje llannig Gyula belvárosi tanító úr, ki mult napokban egy felhívással egybekötött aláírási ívet bocsátott ki \árosunk mindazon tisztelt polgáraihoz. kik az általa alakítandó „dalárda egylet" működő tagjai sorába lépni szándékoznak. Üdvözöljük az indítványozó tanító urat. - indítványával egyetemben — ki kész jeles tehetséget önként föláldozni az egylet tagjainak képzésé — s az alakulandó „dalárda egylet" vezetésére! Mert elvitázhatlau tény az, hogy a dal, mind az értelem és szépérzék művelésére, mind pedig a szív, kedély és akarat nemesítésére nagy és magasztos képzőelemül szolgál. Szükséges azért, hogy abban magunkat mindinkább gyakoroljuk, mert csakis a folytonos gyakorlás által fogunk eredményhez jutni s a célt, melyet kitűztünk, elérhetni. Ragadjuk meg tehát a kínálkozó alkalmat s iparkodjunk mielőbb megvalósítani azon szép eszmét, mely céljául s feladatául egy „dalárda egylet" alakulását tűzi ki? Habár nehéz leend is a kezdeményezés, mindazáltal lefogja I azt győzni az erős akarat es kitartas, mely mindenkor megtermi óhajtóit gyümölcsét. Mily szép volna, ha városunk tisztelt polgárai ezen eszme magasztosságától áthatva, az egyesülés és tömörülés zászlója alá sorakoznának, miáltal ezen ügyet felkarolni, elősegíteni törekednének: annál is inkább mert most nem csak minden városban, hanem nagyobbközségekben is képesek egy önképző „dalárda egyletet alakítani! . . . Miért nem lehetne ezt városunkban is? még szt. Bonifác alapított A I I-ik századtól a 15 ig Délnémetország legvirágzóbb és legnépesebb városa, s már korán szabad birodalmi város és 1003 tói IKOO-ig a birodalmi gviilésnek állandó helye. A Ínnevillei béke után Dalberg Károly hercegprímás kapta meg, 1810-ben Bajorországhoz esatoltatott, miután egy évvel előbb 1809. ápril 23-án falai alatt egy véres csata törtéi t, mely az osztrákok visszavo- , nul ísát eszközölte Regensburg sok emlékkel bir, melyek régi nagvságára emlékeztetnek. Számos régi épületei kö- , ziil említésre méltók azok, melyek a ,,Gesandtenstrasse"-n vannak Ezeken még most is látható a császári sas, szt. Márk oroszlána és más címerek, melyek a birodalmi gyűlés követeinek lakását jelölök. Több épület erős tornyokkal bir, melyek közöl legmagasabb a ,,

Wallerstrasse

4 -en levő „goldene Thurm." Regensburgnak templomai közül említést érdemel a gótl. stíl bei» épült doni (1275—1034), melyet a nemzet építésze és szobrászat remekének tar tanak Különösen nevezetes a 15 ik századból származó homlokzat Úgyszintén a régiséget tekintve nem lebet említés nélkül hagyni Németország egyik legrégibb templomát, a sz Emmeram templomot nieh 052-ben alapíttatott, s N Károly által nagyobbittatott és szépíttetett. E templ imbaii vannak II. Henrik császárnak, Arnulph nejének, Uta császár nénak, Cajiet Hugó leányának, Aurelía hercegnőnek, sz. Einiiieránniak *iremlékei. Egyike Kegeiisburg nevezetességeinek még a városház Ez «-gy komor, rendetlen épület, melynek régibb része a 14. az újabb a 17. századból való, s melyben 1063-tól 180(5 ig a német birodalmi gyű lések tartattak. Ezen épület földalatti r<V// b u van a kinzókanira, melyben a kinzóeszköz' n.ég most is ép ugy vannak elrendezve, mint abban az időben voltak, midőn azokat használták Iszonnyal és borzadással töltik el ezen eszközök szemlélete a belépőt! Mindjárta bemenetnél van egy pad, melyre a vádlottat ültették, mielőtt kínzását elkezdték volna, s itt fontolhatta meg, vájjon beismeri-e vétkét, vagy nein V Innét láthatta az ajtón levő nyilason keresztül a kinzóeszközöket. A tulajdonképi kinzókamrában négy lépcső vezet föl. Mindjárt balra van egy pad, melyen a seborvos szokott ülni, ki a kinzás folyama alatt a kínzott testi erejét vizsgálta ; itt foglalt helyet a bakó is, de, minthogy ezt becstelennek tartották, azon helyen, hol ülni szokott, a padnak nincsenek karjai. A bakó csak akkor ült le, midőn a kinzó eszközök a kinzandóhoz voltak már illesztve; a további kínzást a hóhérszolgák vé«-ezO n tek. Jobbra, egy rostélyzat mögött ült a vérbiró , előtte két, ernyővel födött lámpa állott, nehogy a kínzott öt megismervén, kiszabadulta után boszut álljon rajta. - Nézzük most már a kinzóeszközöket. Közvetlen a rostélyzat mellett áll egy pad, melynek közepére mintegy 400 ékalaku szeggel biró hengercsiga van alkalmazva. A vádlottat e padon végignyujtóztatták, s ide-oda húzogatták. Mellette van a fölhúzó gép, melyen a vádlottat, miután előbb hátrakötötték kezeit és lábaira súlyos köveket akasz tottak, többször föl- és lehúzták. Más esetben a vádlott lábait a padlóból kiálló két vaskapocshoz kötötték, s az előbbeni módon addig húzták felfelé, mig a hóhér a vállcsontok ropogását nem hallá. (

Kol y tatjuk.) Szerelein és cipő. Kip . . kop . . kocogattak ajtómon egy szép májusi reggelen, fölverve engem legszebb, de egyszersmind legképtelenebb álmomból; álmodván t. i. hogy volt egy olyan halandó, ki még nekem is tartozott. Kop, kop. Ismétlődik újra a kopogtatás. — Bomolj meg— dühuyögém jobb oldatomra (van is nekem jó oldalam, píáne még jobb) fordulva. Kip kip. kip . . . kopp . . kopp kopp . . kipi . . köpi köpi . . köpi — kezdett rá újra vendégem. — Várj! mondám, — kössenek fel — gondolám, mi közben a kinyitott ajtón egy borzas fej s azután Kümmögi cipész uram Jancsi inasának vigyorgó pofája bujt be. — Ejnye akasztófa ! Te mered háborgatni álmaimat. — Ili! hi! hi! mit álmodott a tésur, hadd teszem a lutriba. — Hallgass kölyök, mert mindjárt leütlek ezzel a ize . . . cvikkerrel (esetleg arra esett tekintetem ). — M aj szt ram küldi a számlát. — Mondtam, bogy a jövő hónap elején. — Igen, de a mult hónapban. — Pusztulj hunefut. Nem lehet, majsztram uram azt mondta, ha pénz nélkül megyek haza, kiteríti a bőrömet. — Nem bánom én, ha kaliicsnit készít is belőle. Punctum, mein megyek; itt a számla, kerekes 50 ft. — Hazudsz, tegnap csak 49 volt. Igen ám; de majsztram elkoptatott papucsom is bele számitá.