Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-05-20

Én hiszem s reménylem, miszerint városunk tisz- 1 telt polgárai, kik ezen alakulandó egylet hasznosságát, célszerűségét belátják ín iránta esak a legcsekélyebb érdeklődéssel és vannak, nem fogják tőlük pártfogásukat megtagadni. Adja az eg. hogy ezen reményem mielőbb megteremje óhajtott gyümölcsét, és hogy ezen alakulandó egylet állandó lehessen, továbbbá erőteljessé növekedjék. minek legfőbb föltétele a tagok feláldozó buzgalma * önzetlen összműködése leend ! Mély tisztelettel maradtam Fülly János ^ tanító. Tüzoltóegyleti ügy. Felhívás. A f. évi május hó 13-án tartott választmányi ülés határozata folytán tisztelettel telhivatnak Pápa város t. iparosai közül mindazok, kik a pápai önkénytes tüzoltóegy let tagjai számára szükséglendő egyenruhák elkészítésére vállalkozni akarnak, hogy e tárgyban záriajánlataikat — melyben minden egyes darab ára kiteendő, ugyszinte a szövetből mutatvány melléklendő, — e felhívás megjelenésétől számítandó ; * nap alatt alulirt főjegyzőnél annál bizonyosabban beadják, minthogy a később érkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Bővebb értesítés alulírottnál nyerhető, kinél a szövet mustra is megtekintheti'» Pápa május 17-én l<^7*>. Szokoly Ignác főjegyző. A pápai öiikónytes tüzoltóogylot tiizői'sége *,£<>-! ól május liCi-ls. Orfigyelö hetiparancsuok : Szeglety Ciyörgy segédtiszt május 20—2<>-ig. f Május 20-án. Őrparancsnok : llaucb Káról alszerr» tárnok : Örök : Frauendínszt Ferenc, Krausz llerman, Szabó Ferenc, Kis Móric. 9t Május 21-én. Oi parancsnok : Itezcnhaeh Káról csoportvezető. Örök: Schlesinger Kudoif, («rünbaum Mór, Oantl Nándor. Kolozsváry l'ál. Május 22-én. Őrparancsnok: Diusztmau Márton ff szakaszvezető. Örök : Szalczer József, tiechnitz Miksa, Böröezky Lőrinc, Vághó Jósef. 9* .Május 23-án. Őrparancsnok: Korítsoner József »» csoportvezető. Örök: Illés József, Polgár János, l'aal Péter, Veisz Simon. n Május 24-én. Őrparancsnok: Németh János csoportvezeto. Örök: Steinberger Mor, Osztermau Nándor,! Szily Ignác, Szalczer Ignác. Május 25-én. Őrparancsnok : Takács Antal cso9' portvezeto. Örök: l.öncz Imre, íírosz Henrich, Klein Náthán, Kreisler (íábor. Május 2(i-án. Őrparancsnok: Hoehwarter Antal csoportvezető. Örök : Tiszai János, Herger Vilmos, ííroszhern Ferdinand, i.. Németh József. Pápa 187«. Május 17-én. parancsnokság. Tan és nevelésügy. A közösoktatás előnye a felekeseti felett. (felolvastatott hz ismeretterjesztő egyletben 18";». ilee. 1 <t > (9. folytatás Hazánkban törvény szerint a fejedelemnek több oldalról van ugyan joga a kath. egyház ügyeibe avat koztii, mint a prot. hitfelekezetekébe — miért amannak főpátrónusa, inig e felett csak a ,,jus circa sacra t'

4 gyakorolhatja , mind a mellett tényleg ez nem igy, hanem megfordítva van. Miután a prot. felekezetek tisztelettel ismerik el az állam fensösétrét. mé<r hitn " o cikkekben is., a kath. egyház ellenben államot képez az államban. A protestantismus gyenge volt számarányban is az uralkodó ugy szólván állam — vallással szemben. Ugyanezért kénytelen volt erkölcsi és szellemi fegyverekkel küzdeni. A tudomány és haladás volt védve. A kath. egyház e nagy eolossus ellenben vagyonban és számarányban messze túlszárnyalta. s erre támaszkodott. A kath. egyház létele " rí j N. (Jonstantin óta soha fenyegetve nem volt, ha esak a muhamedanisui'is terjeszkedését nem vesszük annak, s ennek következtében a keresztes háborúkat. Ezeknek indokáról azonban el kell mondanunk határozottan, hogy azok nem a Krisztus tanából és szelleméből, hanem a keresztyénség akkor uralgó harci viszketegé'oöl folytak. A prot. egyház életére ellenben a halálos csapás folyton rá volt mérve. I'] csapás ellen hatalmas védpaizsa az oktatás-ügynek buzgó felkarolása volt. Ebből azonban korántsem következik, hogy a prot. hitfelekezetek oktatása ép oly jó, mint a közös oktatásé, ilogy a prot. oktatás virágzóbb, mint a kath. egyházé, indokolva van a történelemben felsorolt lét és nem lét felett folytatott küzdelem által. Sőt, ha a véres harc nincs a két felekezet kö zött inauguralva -, ha egyik a biztos hatalom és uralkodás tényezőjét számarányában és vagyonában nem lmja, a másik pedig nem kénytelen küzdeni lételéért, az oktat á s ügy n e m csak Ii a z á n kb an, de s ő t E uropaszerte is jobb 1 áb o n áll. De nn-rt ez igy volt s igy lesz mindad dig, mig a felekezetek egymásközti feszültségének, sot ellenszenvének gyuanyaga folyton folyvást előkészítetik a gyermek kedélyében: és mert ez minden haladás és szent ügy sikerét még csirájában el fojtja és a megbízható jellemeket s munkaképes erőt két ellenséges táborba kergeti azért a felekezetektől az oktatás ügy jogát el k«dl venni s mint illetékes és jogos erkölcsi személynek, az államnak kezébe tenni le. A prot. iskolák jósága hazánkban, esak viszonylagos. Más államoknak az oktatás iigv terén tett fényes haladása bizonyítja ezt. Az oktatás ügy terén az újvilágnak, Amerika egyesült államainak ; nagyszerű példája áll előttünk. Amérika a vén Európát, melynek gyermeke, rég túlszárnyalta az oktatás ügy terén.- Itt megdőlt Krisztus azon mondása: „nem nagyobb a tanítvány mesterénél." A vén Europa, mint mester, elmehet a tanítványhoz leckéket venni. Es ez nagyon szép dolog, de egyszersmind indokolható is. A mellett e példa által bebizonyul, hogy a prot. felekezetek iskolái is, ugyanazon buzgóságot és erélyt fejtve ki, mint községi iskolák teljesen megütnék a mértéket. Mert Amerikának községi iskoláit s általuk a/, elmondandó rendkívüli eredményt az Angolhonból átvitt puritán szellem teremté. Massachusetta állam polgárai 11)47-bon hozták azon törvényt, hogy minden 00 családd-d biró községnek kötelessége egy tanítót tartai,. t ki gyermekeiket olvasni és irni megtanítsa, ii; lí«r a község 100 családdal bir, akkor oly iskoiat kell lenntartania, mely a növendékeket az egyetemi tantolyamra képes előkészíteni Ezen türvénv meszev 1 J gőire birság rovatott. A többi államok követték e szép példát, s ma már az egyesült államok .'»7 államában az oktatás ügy a földkerekségen leevirátrzóbb. o v o Q Így jöttek létre az első közös iskolák. Költségeik a község által tizetett iskola adóból szabad területek eladási árából és alapítványokból fedeztettek. Ez iskolába nemi különbség nélkül 5—18 éves korig tartozott minden gyermek feljárni. Iskolai hatóság a község ál al választatik. Kz kezeli az iskolai alapot, fel ügye! a tanító s szülök kötelességének teljesítésére. (

Fol ytatjuky. Az iskolai takarékpénztárak. A mai kor jelszava, a sokfele irányult, különböző szédelgések, elszámítás és tervszerűtlen költekezések után — a takarékosság. FI is jött már az ideje, hogy végre magunkba szálljunk. u lejtőről lelépve számot vessünk letszükségeinkkel. bevételeinkhoz szabjuk kiadásainkat, legyünk takarékosak. Fajunknak két öröklött nagy Siine zárta el idáig népünket az előbbremenetel és boldogulhatás révétol: a munkaiszony és a meggondolatlan költekezés. — vagy ha megvolt is a kellő szorgalom, de a szerezhetés lassú módja visszatartott sokakat a kicsinyenként, apró öszszegekben megtakarítástól. Pedig régóta ismert el\ már az: a takarékosság által a kis doL, rk is gyarapodnak. Ilizonyos tekintetben még a iakarékosságot előmozdító intézményeink hiánya is oi i volt némileg vesztegető természetünknek. A szelleoi- t-s testi munka után élő ember nehéz keresmenvének k'*vés fölöslegét, ami tan leumaradt szükségéi fedezesebol, nem tudta elegge eltenni, illetőleg kicsinysége miatt hasznosan gyümölcsöztetni. De mióta kezünkre szolgálnak a biztos alapon nyugvó takarékpénztárak, ne .ne ak megvan könynyítve a takarékoskodás, hanem még az ember maga is biztosítva van önmaga ellen. Fölösleges pénzét takarékpénztárba helyezvén, nem vesztegeti el olyan könynyen, mint mikor az körüle hever. Kiszáinithatlaiiok a takarékpénztár hasznai mondja Szemere Bertalan, egy 1847-ben kiadott müvében —; a takarékpénztár a takarékosság ébresztésével erőt ad a szorgalomnak is. Mert a szorgalom hiáhan szerez, ha a takarékosság nem őrzi meg; a ki Inn időben nem lakarítgat, azt minden csapás a földre sújtja A ki megkezdte a takarítást, az ezt folytatni is fogja, ha kikölcsönzésére biztos helyet talál. S természetes, hogy a ki takarít, annak van. A takarékosság eszméje egy a rendével; ha a takarékos emberek számát szaporítjuk, öregbedik a rend. kevesebb lesz a biiii, ritkább a per, a nép gondosabb, a jó gyermeknevelés kiterjedettebb, a nevelés pedig szelídíti az erkölcsöket" F gondolatnál jön összeköttetésbe felvett tárgy unk az általános takarékosság eszméjével. A takarékosságra is épugy, mint az erényre, erkölcsre, remire, kegyeletit nevelni kell az embert. Itele kell vezetni a gyermeket a takarékosságba, hogy ne esak ugy ismerje azt. mint követendő erényt, hanem szokjék is annak gyakorlásába a mennyiben az kötelesség is. Es hi megszokta, a szokás második természetévé; válik, egész életén át takarékos leend sőt még a szüléket i? példájával maga után viszi, az egész társadalom újji születik. A gyermekeknek takarékosságra szoktatását, a takarékosságban gyakorlását mozdítják elő az iskola t a k a r é k p é n z t á rak, melyeknek megismertetése s < lehetőleg minél szélesb körben elterjeszt hetese leem feladata mostani rövid előadásunknak. Az iskolai takarékpénztárak eszméje Belgiumban e munkás és takarékos nép kebelében támadt. (íuiran János 1867-ben meghalván (Jent városát tette örökö sévé azon kikötéssel, hogy hátrahagyott vagyonábó minden 5-dik évben 10000 franknyi jutalom adassel annak, a ki a legjobb munkát írja, vagy a legjobb ta21* Fs ezen pár beszed igy ment egy év óta na ltonként,— egyik nap llanzli jött hozzám, másik napot fogadám magamnál. Fgyik nap kidobtam, másik nap kikergettem; «le megjelent minden hó 3-án, mint tárcám üressége is. Knp . . kop . . hangzott másnap ismét ajtóm mélabús kopogása. — Hogy ragadna kezed az ajtóhoz. Az az még se, vevém szavamat ijedten vissza. Knp...kop . . — Pusztulj szemtelen — ordíték ki a kulcslyukon át. — I ram eresszen be, az emberiség nevében. — No. ha hozzám jössz a meggazdagodás mesterségét tanulmányozni, ugyan rosz helyen kopogtattál. Mégis ez az egy tán nem hitelező — kinyitám az ajtót. Fiatal pesztonka lépett be azon, kezében egy leveikével, melyet alig hogy átvevék tőle, kiillant az ajtón. I hm, hát felelet magam leszek. Olvassuk a levelet: „Uram! IIa egy megtört szív, egy reménytelen élet újra teremtésének nagy munkája egyedül öntül függene, oh mondja meg, megtenné-e ön azt egy nőnek, ki ön nélkül kénytelen leend vagy egyenesen az égfelé vezető utat választani vagy szépsége és fiatalságát vetni oda nyomorult létéért cserébe? ha igen, ugy tudatom önnel, hogy lakásom Kakas utca 80. sz. e. f sz. a. szobában van. Vilma" i hm ! megtört szív . . reménytelen élet.. szépség.. kakas . . szótagolám . . Én mint egy középkori levente, lovagja legyek neki tán . . de erre már csakugyan elmosolyogtam, vékony lábszáraimon végig tekintve. Vagv | pláne jóltevő? ha! ha! ha! itt már nevettem, szemem ugyan is cassám maradványa, az utolsó hatosból vásárolt virginia után maradt 5'/, krra esett. Mindegy, bármi történjék, elmegyünk. Hátha . . . hátha . . . (itt temérdek adósságom s rettentő kevés pénzem jutott eszembe). Fsti I» óra. Fii dobogó szívvel állok az I számú szoba ajtaja előtt. — I.ehet — hangzik belülről az első kopogtatás után. FII belépve, meglehetősen szegényes szobában találom magam. He nem volt időm ezzel foglalkoznom; mert szép nő alak közelít felém. Szép, mintegy kifizetett váltó, — mintegy lehúzásoktól ment fizetési iv. — Köszönöm uram, hogy eljött, igen köszönöm. I —Szive . . hebegém, az az hogy méltóztassék velem rendelkezni. Bizony legilletékesebb rendelkezés lett volna, ha oly ostoba fickót , mint zavaromban én voltam, egyszerűen kidob az ajtón. Hja! de ennél nagyobb szerepre voltam hivatva! — Nemde uram, nem tevém helytelenül, midőn az ön jó szivére, -- könyörérzetére hivatkoztam . . monda az én szép tündérem, mi közben egy viseletes pamlagra ültetett maga mellé. — Miben lehetek szolgálatára asszonyom — kérdezém lassanként megszokva a helyzetet, szép ismeretlenem mellett. — Uram ! megfogja ön engedni, hogy röviden ismertessem helyzetem s azon okokat, melyek szerénytelenségem szükségessé tevék. — Fgészen az öné vagyok asszonyom. (Folytatjuk).