Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-11-25

Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjesztöegylet, kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a „Mercur"-egylet KÖZLÖNYE. IH. évfolyam. 48. szám. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő Ialváxál*a: Főutca 20. sz , emelet, 7. ajtó, küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, Wa.j cl i t Ii. a I' O I y könyvkereskedésébe, megyeházzal szemben , inté­zendők. Pápa, 1&76. november Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy íven. Előfizetési «lí.jalc: Egy évre 6 fr. Félévre 5 ír. Negyedévre 1 Ir. 50 kr. A llirdetósi d í jak térfogat szerintszámítatnak: 18Q centim. 20 kr, 50Q centimeterért 50 kr, 70^ centimeterért 70 kr, 100D centim. 1 frt, 150Q centim. 1 frt 10 kr, 200Q centim. 1 ft, 80 kr, 50(O centim. 2 frt. 10 kr, 100Q centim. 3 frt. A közbeeső térfogatoknál a következő magasabb fok díjjá számítatik. Rélyegdij mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő. Füredi All>ln. Néhány komoly szó. j * a "•. J /iz erkölcsösség a közjólét támasza, sine qua * r non-ja. s aki az erkölcsösséget támadja tnejr, | megtámadja az a közjólét alapját, megfosztja azt támaszától. „Vallás és erkölcsösség el­nmlaszthallan támaszai a közjóiélnek — mondá Waschington. — Nem hazafi az, aki az emberi boldogság e hatalmas oszlopait aláássa." Sajnos, hogy a nagy Waschington szavai nagyon is ráillenek korunkra; mert nagyon vi­lágos jelek mulatják az erkölcsök gyöngeségét, az erkölcsi betegségnek elterjedését. Ha e veszélyes és ragadós baj okai után kutatunk, számtalanokat találunk, melyek közül ezúttal csak egyre akarunk utalni, s ez: a rosz o I v a sin á n y. — Napjainkban nagyon sokszor halljuk hangoztatni e phrázist: a sajló nagy ha­talom! S valóban ezl tagadni nem lehel, mert ez valóságos tény, melynek nagyon is világosan nyilvánuló következményeit a múltban és jelen­ben láthatjuk, A sajtó már nagyon sok életre­való eszmének készítette el útját, elvetvén előbb a magvakat, vagyis a közvéleményt előre el­készítene. mely azután a magvaknak termékeny talajává váll. De sajnos, hogy a sajtónak is megvan árnyoldala: mert valamint sok üdvös­nek, szépnek és jónak tényezője lehet: ugy ve­szélyessé válhatik visszaélései, túlkapásai által. Valóban tiiz az, melylyel meg lehet gyújtani az oltár gyertyáit, de lángba lehel vele borítani a közboldogság, közjólét templomát! Az árnyoldalak egyike: a rosz olvasmányok elterjesztése, melynek rosz következményeit — ugyhiszsziik — nincs a ki tagadja. A rosz olvas­mány az ugy is gyenge lábon álló erkölcsösség alól a mentődeszkát rántja ki, az erkölcsösség­tt nek gyilkosa!.. Őszinte fájdalommal kell meg­vallani. hogy a rosz. az erkölcsöl megmételyező olvasmányok napjainkban nagyon is el vannak terjedve, s behatolnak a nép legalsó rétegeibe is, mig a jóravaló, komoly, ismeretterjesztő és nemesítő munkák alig találnak pártolókra. — Na­gyon jól mondja Lacordaire: „Az ember egye­dül azt olvassa, mi megfelel Ízlésének: s az, a miben kedvét leli, értelmességének mérlegeül szolgál. Már pedig ama kórjelek közi, melyek­nek tanúi vagyunk, egy sem tűnik annyira szembe, valamint másrészről szomorítóbb sincs egy is. mint az ábrándleli könyvek iránti előszeretet, vagyis azon müvek kedvelése, melyek mit sem szólanak az észhez, és egyedül a képzelőtehetség vagy pedig érzékiséghez fordulnak. Az ilyenek száma végetlen. — Már nem is elégszenek meg az emberek vele, még pedig jó nagy idő óta, hogy azokat egy anyagilag is komolyabb alak­ban, kötetenkint juttassák az olvasó-közönség kezébe. Külön ívekben, röpiratokként szóratnak azok a világba, mint hajdan a dodonai tölgy­fáról aláhullott jóslatok; és nincs oly hirlap, vagy folyóirat, mely létét elég biztosítottnak hinné, hacsak olvasóinak ily gyermekes táplá­lékot nem nyújt. A -j- A rámconfcrentia magyar tagjai Bécs­ből visszatértek, mintán véglegesen meg lőnek állapítva azon instruetiók, melyek a Németországgal és később a többi államokkal követendő vám- és kereskedelmi szer­ződés tárgyalásánál irányadók lesznek. Kz instruetiók természetesen a megállapított közös vámtarifTákra tá­maszkodnak, mely az Ausztria és Magyarország kö­zötti közgazdasági kiegyezésnél életbeléptetendők lesz­nek. A külföldi államokkal most már kizárólag a közös külügyminisztérium folytatandja a tárgyalásokat. Né­metország képviselői dee. elején jönek Béesbe előta­nácskozásra. -f A megyék jöcó éri kiadásainak fedezése tárgyában legközelebb terjesztik a ház elé a belügymi­niszteri törvényjavaslatot. + A szol gab irák hír szerint oly rendeletet kap­tak a kormánytól, hogy készen tartsák magokat arra. miszerint a ka tónak öle lesek behívását adandó esetben azonnal végrehajthassák. •f A központi bizottság 20-dikán az országos ülés után megállapította az uzsora törvény szöve­gét s arra vonatkozó jelentést, melyet Baross előadó a ház elé terjesztett. Alakítsunk szegény gyermekeket segélyzö-egyletet. Szerkesztő úr e lapok egyik számában igen korszerű és életrevaló eszmét említett ismét meg, értjük a „Krajcáregylet" cini alatt alakítandó, sze­gény gyermekeket segélyező egyletet. Mi, kik évek óta a tanügy terén gyakorlatilag foglalkozunk, ismer­vén népoktatásunk jajait és bajait, biztos tudomás­sal birván a sikeres oktatásra bénitólag liató aka «1 M mért borús . . ért borús a költő élte, J Mintha volna éjek éje? Ilogy mig mások verőfényben, 'i Jár ő szive gyötrelmében. Mert a költő a dicsőség (•vermekének teremteték ; S a dicsőség szép csillaga Akkor ragyog ha éjszaka. Mennél nagyobb a sötétség, Annál szebben, dicsőbben ég, Hogy a költőt megigézze, llogy beteljék lelke véle. Hogy csupán csak az ő fényén Csüggjön mintegy bálvány képén, n Ot szeresse, öt kövesse. Bár ezer kin tépi össze! Máté házi. Akit még az Isten is megvetett. (Hegén,jes elbeszélés). Irta: (iajuiossy János Iván. III. Ilósz. /. Róza. Hl. folytatás.J Az öreg V ö 1 g y t e 1 k y még olyan ékes nyel ven szóló dicséretet senki tiára sem hallott, mint a minőt Róza mondott Dombházira. — Midőn a legfélel­meselib helyzetben valék, — mondá Róza, — mintha az égből jött volna alá, jelent meg Dombházi ur. és megmenté becsületemet. .. Azt nem meré hozzá tenni, hogy — e 1 r a b 1 á szivemet! Midőn Doinbházy Róza segélyére megjelent, ez a pillanat benyomása alatt szivével ajándékozta meg a férfias alakot. Doinbházy pedig e naptól kezdve mindenna­pos vendég leve Völgytelken. Egy évre reá, Völgy­telky Róza Dombházi Arthur neje lett. Nem lehet megérteni az emberi szivet. Domb­házi szerette Rózát, — s egy más valakit még is jobban szeretett, s ez a más valaki, Máthé Julia volt. Nem tudta elfeledni Júliát ! Azt mondják a lélekbúvárok, hogy két egyént szeretni egyszerre nem lehet. Igazuk lehet. Nem vitatkozom. De való, hogy lehet szeretni mégis kettőt. Talán úgy, hogy egyikhez a szellem, másikhoz az érzékiség fűz V Nem tudom, — de úgy lehet V Dombházi Arthúr te­hát kettőt szeretett : Máthé Júliát és Völgytelky Rózát. 2. A ki jelen colt az cskücön. Gyönyörű szép junitisi reggel volt, még olyan szépen talán soha sem ragyogott a nap az égen, mint e nap reggelén. De ha ragyogott is oly szépen a nap, ha lá­tott is már Völgy telük pompás ruhákat s fogatokat, oly vidám napot, mint a mai, bizonyosan nem ért még. Völgytelky Róza, a dúsgazdag Völgytelky egyet­len leánya, Dombházy Arthúr neje lett. Róza, mióta láttuk, nagyon megváltozott. — Hiába, a sziveket erőszakolni nem lehet. O nem szerette Dombliázyt, csak a pillanatnyi benyomás terhe alatt gondolta, hogy szereti. Szive másé volt, de az a más valaki, mig atyja él, úgy sem lehetne az övé. — Oda nyújtotta kezét Dombházyuak, abban a hiszemben, hogy a régi képet feledni fogja. Sáp­padt arca beesett, szemei azonban egészen másról tesznek tanúbizonyságot. A sziv rejtély, — olyan rejtély, melyet még megfejteni senkinek sem sikerült a lélekbúvárok közül. Nem lehet a sziv észjárását (?) utolérni, s követni. Egyik pillanatban megvetéssel fordul el attól, a miért a másik percben már rajong. Itóza maga sem ismerte szivét ; olyan vala­mire hitte képesnek, a mire nem volt képes az soha. (Folytatjuk.> VÖRÖS TÁRCA. it) tárca. Irta Szép. (Vége). r» O azonban nyugodtan szivarozott tovább s csak midőn a pénzt zsebembe tevém, fordult egykedvű arc­cal hozzám: — Uram, oly nagy összeg pénzt oly lazán he­Ivezni el, legalább is könuvelmüség. 4ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom