Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-08-12

III, évfolyam. 33. szám Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az isineretterjesztőegylet. kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a .,>lemir*-c<rvlet A lap szellemi rés/ét illető közlemények i szorkeszlö lakására: Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Klőlizetési és lirdelési díjak, feUzöllamlások, a kiadói teendőkkel megbízott W ; ij < I i I . Iv.ti'ol ur könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. Pápa, ÍH7H. nyárutó 12. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton. Ln/iliiltijiliinos x felelős sierkesilő I*. Szat>ó Karol. r.gy évre Kélévre Nein ed«' \ n 1 :iöliy:«'tó«-,i í j;, |

v ; r. tv .» i r. I tr :.(• kr. A Ii i I '<1 <» 1 «'»—. i 4 I í j lv Uírt'.igal Syerint s/áinílalnak : | X[~! entim. 2(1 kr, Í»0( ) eentimeterért ;><) kr, 70Q eenliinelerért 70 kr, 1<M>n centim. I Irl, I .SOQ eentim. I Irt 1(1 kr, 200Q eentim. I It, HO kr, SlMip c 'nliiii. i Irt 4(1 kr, iOllQ tim. ő Irt. A közbeeső lérlö^; toknál a következő magasaid» tok díjjá számitalik. Iti'lye^dij mindig kiilon li/rlrcdő r r Városunk tan- és nevelésügyi rákfenéi. •TIOSI. midőn ;I szünetelés idője elérkezett. * - inidön hiválásunk által meghatározol! mükö- dési körünk egy időre bezáratott, lépjünk át egy kissé azon körbe, melyet saját magunk és embertársaink érdekei szabtak elénk: tekintsünk körül először is egy kissé városunk tan- és nevelésügyi életén. A lefolyt iskolai évben városunkban e téren élénk sürgést, valódi buzgalmai s haladást tapasztaltunk. Közönségünkben mindinkább felébred azon ludat, hogy csak a k k o r h a I a d h aI unk előre, mind a szellemi, mind az anyagi téren, hu korunk neve lés -oktatási k óv elei m é II y e i N e k m e g f e I e I ii 11 k. Midőn az idő ezen örvendetes jelét teljes megelégedéssel fogadjuk el. nem mulaszthatjuk el, hogy egy kórliinelre ne tegyük közönségünket figyelmessé, melv körtünet városunkban az utóbbi időben oly nagy mérveket kezd ölteni, hogy mindazokat, kik a tan- és nevelés ügyel figyelemmel kisérik, valóban aggodalommal tölliel. Szamos szülő van városunkban, akik apró gyermeköket. hazajővén az iskolából, otthon zongoratanulássa! zaklatlatják; sőt olyanok ís vannak. kik a 8—10 éves gyermeket francia s angol nyelv tanulással, respeclive tompítással kínoztatják. Igen is zaklaltatjak és kínoztatják, meri g>ermckeikel oly egyén keze alá bocsátják, ki a zongora v. a francianvelv tanításához anyw •A'fcVft A i ) I SM K II KT I. K \ K KI > V KS KM 11 KZ. VJ 7 • T-*-eglatlalak s in in tudlak feledni; Fokton üldöz egv tekinteted,Mintha meg volna átkozva lelkem; Kgyedül esak utánnad eped! — Felkutatok erdői, mezőt, berket; Mindent — mindent . . . és sehol se lellek 9 » r t Almomban reines kepei latok: Más kaijábau pihensz édesein .... Nem ismerlek! Mégis- éitrd lelkem (•yötri folyton titkos szerelem. Minden hokor, az erdő véli fája, llólad heszel erdő \ad virága. IIa a nap jő, — elöltem leng képed, — Szeretlek hőn,- vagygyal, lángolón.— S mig pihenni lei a nap az égről, Klleledui arcod nem hiroui. — Oh, miért is láttalak meg téged!? Klvakítá lelkemet szépséged! — künn az erdőn zöld halom aljában, Vad-rózsáktól körül zárt helyen, Ott leszek majd eltemetve mélyen: Olt lesz az én pihenő helyem. — IIa fölébred lelked mélyén képem: Könnyes szemmel keress ott fel engem. Kgy virágot tépj vad rózsa-Iámról: Tüzd kebledre szerelmi jelül. — Majd hervadva, ha regéli titkom S fájó vágy krl kehled mely ihol: Öleld meg az é u néma fej fámat S z i v e ni II g y i s m e g s z a k a d t után n a d. Szilágy Szt-király 18?<i (»aj niossy I v á II. Akit még az Isten is megvetett. iKeyeni/es elbeszélés). Irta: (iajmossy János Iván. I. Rósz. 1. A mujf/ úr! .... (2. folytatás.) A kecskék vígan haladtak az erdő bokrai között; szökdécselve bégettek a gidák, s nem volt nagyobb örömük, mintha felkapva egy-egy élőfa görbe törzsére annak zöld leveleit téphették. Egészen új világ volt az erdőben. Embert csak elvetve látott az ember, s ha ilyennel találkozott is, — csak pillanatig látta s azután eltűnt ismét a bokrok között. Amint egy tisztásra ertünk, — bámulva néztem az átelleni oldalra. Bár számtalanszor jártam már e helyen, soha seiu vettem észre, a most szemeim előtt levő képet. — Nézd esak Mitru, — szóllítám meg társamat — amott a faluval átelleni oldalon a fák között egy ti d v a r Ii á z van ! Mitru oda nézett, s elbámult. Hihetőleg öt is meglepte a dolog, mert a tiszta napfénynél egész világosan lehetett kivenni az udvarházat. Micsoda épület az Mitrú V -- Az, urli, régen kastély volt, ma pedig barát kolostor, hol egy oreg barát felügyelete alatt sok ifjú barát vau büntetésből. — De hát, hogy lehet az Mitru, hogy őket ilyen szép helyre hozzák büntetni ? hiszen a rabokat a tömlöcben zárják el ! — Nem tudom ürü, - azt én sem értem. Mitru megindult, izzadt homlokát megsimitá és menni akart tovább. Allj meg Mitru, mert inkább nem megyek a tetőre ma, csak mondj valamit arról a házról nekem. Te bizonyosan tudsz valami mesét hozzá kötve V .... Kié volt ez előtt ? Hogy lett a barátoké? Mitru keresztelt vetett magára. — Mi bajod Mitrú? Gyere üljünk le itt; én oda ülök a subádra és azután mesélj ! — Nem urli ! csak azt ne kivánja, mindent a világon szívesen megteszek , csak ezt ne kérdje tőlem! — Ilát valami Inresa történet van ehhez kötve? — Borzasztó urti ! Ne is kívánja hallani. 33 nyit ért. mint a tyúk az ABC-hez. Ezen il) | nemii tünetek azok. melyek jelen cikkünkhöz ;i feliratot szolgáltatták s kezünkbe szoríttatták a tollat e kórság kiirtására. Ezek I. közönség a társadalom, a tan- és nevelésügy valódi rákfenéi. és észrevétlenül lassan rágódnak a társadalom életfáján, inig velők szemheszállva álcájukat le nem tépjük. Viilóban igen szomorítö azon látvány, melyIvet ezen különféle, a lan- és nevelésügyet megrontó kórliinelek nyújtanak és bennök az n sajátságos, hogy mindig más-más alakban mutatkoznak. Hol francia, német, angol és — magyar (sic) nyelvtanár (?!). hol nyelv és zongora tanító, hol pedig könyvvitel és szépírás tanító stb. alakjában tűnnek fel. De meg ennél szo~ morítóhh látni azt a pártfogást, felkarolást, melyben ilynemű szédelgők részesülnek — a közönség egy részénél, úgy hogy valósággal nem annyira az előbbieket, mint inkább az utóbbiakat állíthatjuk oda a társadalom ily nemii megrontásának okozóiul. De nemcsak a közönség, hanem intézetek is vannak városunkban olyanok, melyek ily cha r lata n oknak menedékhelyet nyújtanak. Nagyon hamar ellehet némely embert kábítani, mihelyt egy ily szédelgőt egy kissé franciául hallja parlerozni, azt liivén, hogy ezzel az illető már tanulhat franciái vagy angolt ! A magyar paraszt ugy beszéli anyanyelvéi, hogy a német parasztnak »'bili szeme-szája, ha hallja; de a/.éri nem lesz képes nyelv tanítására, l'gyan mit gondolnak önök. mit leszen egy nyelv lainítása? A tanulót ;i megtanulandó szóhőség és az illető nyelv elsajáliloll nyelv la ni szabályok ( segélyével gondolatainak beszéd- és írásbeli helyes kifejezésére vezérelni. K cél elérésére kel módon eszközölhetjük : a n y e I v é r z é k fejlése és a n y elvi u d a t képzése nllul: A gyengébbek tekintetéből e két fogalmai egy kissé közelebbről fogom meghatározni: Az emberrel vele születik ;i beszélő képesség, mely a környezel reáhatása által a korral együtt észrevétlenül, öntudatlanul, természetés tilokszerüleg fejlődik, s idő folytán a I k a Im a s g y a k o Irat o k állal oly mérni fejlődést s előhalatlásl nyer, hogy mind a mások beszédjében és Írásában, mind a maga gondolatainak kifejezésében ösztönszerűleg megérzi a helyest is eltalálja u szabályszerűt. anélkül, hogy annak nyelvtani (»káról, alapjáról távolról is bírna tu! dallal. Ez az emberben a nyelvérzék. A folytonos olvasás, mivel! környezet s állatában kedvező körülmények közöli az ösztönszerű nvelv érzék oly fokú fejlődési nyerhet, miszerint nagyobb biztossággal képes megválasztani a fogalomnak megfelelő szavakat, á helyes és szép kifejezésekel. használni a nyelv linóin árnyalatait. De ez még nem eleg, kell ehhez még nvelv ludat is. hogy a nyelvel tökéletesen érthessük, és taníthassunk. A nyelv tudat azon képesség, melynél