Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876
1876-07-22
III. évfolyam. 30. szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az isiiieretterjesztörgy let. kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ..Memir*-r<» vlet A lap -/c||»>ini részét illető közlemények i szoi'keszlö lakására! Aniia-lér 12 Ifi. sz. a küldendők. Klöliztlési és irilrlési dijak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel megbi/oll Wa.jciltx liál'Ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal .w.i'inOeii, intézetniük. Pá|>«i. INI«, nyái lió .Megjelenik e lap hctenkint egyszer, szombaton. egy íven. Lajittilajtlo/ws .v felelős sierkesilő I*. Szabó Ivái-ol. Miöiixoiósi «I í.jiiiv : Kgy évre <; | r 3 | r Negvetlévre . . I Ir .'.<» kr. A Ili l'«l«M <'»r-.i <| í j;| Iv lérl'..»al */erinl sz:ohítatnak : I Kp eentim. 20 kr, ;>(»• centiméterért ;>0 kr, illQ eenlimeterért 7(1 kr lOOQ centim. I Irl, I ."><>• eenlim I Irt lO kr, 200Q centim. I ([, 80 kr, r.OOn •••uhu., i Irl. iO kr, iOO[J centim. 3 Irt. \ közbeeső térlog; toknál a következő ma^a>.il>li luk díjjn s/ámita lí'dyeglij IIIÜI.íi- külön iizi'leinló Folliivás! Í-JL közhála, a történetírást is megelőzve, lörf vényben sietett megörökíteni Deák Fe, re ne nek. csaknem félszázadon át, vezéri szerepben, olykor a legválságosabb körülmények közötl szerzett bazatiui érdemeit. S ugyanazon törvény, melynek lapjára iktatta fejedelem és nemzet Deák Ferenc emlékezetét. rendeli egyszersmind. Iiogy a kormány, az ország fővárosában, az elhunythoz méltó emléknek. országos adakozás ulján. felállítása iránt is intézkedjék. A törvény ezen rendeletének végrehajtása végett, a kormány felhívására, a fővárosban az orssággyiilés elnökeinek vezetése alatt egy nagy bizottság alakult. Ugy hiszi e bizottság, hogy jövője biztosításán munkál a nemzet, midőn maradandó alakban a művészet vésője által is megörökíteni törekszik azon államférfiúi tulajdonok emlékét, a melyeknek jelene biztosságát köszönheti s az utódok elé is örök példányul állítja az egyszerű polgári nagyságol, mely a teljesített hazaliúiönludatában kereste és találta föl minden juI »Imát. A bizottság ez okból hazafiúi kötelességet vél teljesíteni, midőn az országos adakozás megI önnyítése végeit aláírási iveket bocsátva ki, a törvény rendeletéből egyszerűen fölhívja a haza minden osztályú polgárait: Knieljiink szobrot Deák Ferenc-nek! 11 Hajlálh (iyöryy s. k. elnök Falk Miksa s. k. jegyző. (ihicz-y Kálmán s. k elnök. Jókai Mór s. k. jegyző, E felhívást ,,a Deák Ferenc cinlékszobra tár gyában niiiködö végrehajtó bizottság'* elnökétől vettük, azon elöreható figyelmeztetéssel, hogy a pénzügy- továbbá a föld mivelési- ipar- és kereskedelmi miniszternek az adakozó közönség érdekében tett intézkedése folytán, adományok a fentebbi célra valamennyi állampénztárnál és postahivatalnál fogadtatnak el, s hogy különösen a pénziigymiriister oda utasította az összes állami pénztárakat, hogy az ily adományok átvételére e cím alatt,,Deák Ferenc emlékszobrára belolyt adományok" külön naplót nyissanak és vezessenek, melybe a befolyó készpénz, értékpapírok s egyéb értéktárgyak, az ada kozó feleknek kiszolgáltatandó szabályszerű liivata los nyugta s ellennyugta mellett bevételezendök. Deák Ferenc emlékszobrára a gyűjtés már hónapok előtt megindult ugyan ; de a honpolgároknak hazafias lelkületéhez felhívás tulajdonkép csak most intéztetett. A jelen háborús eseményei ugyan délkeletfelé terelik a figyelmet, nem tesszük fel mégis, hogy e keleti bonyodalmak annyira háttérbe tudnák szorítani egy Deák Ferenc emlékét a hazafiak hálás szivében, hogy e felhívás után ne törekednék mindenki meghozni adományát tehetsége szerint. Deák Ferenc történeti emléke lennfog maradni mindenha hazánknak a múltban nagynevű hősei között. (Jsak azon népnek van pedig záloga a biztos jo vöre, ainelv megtudja nagy ferfiai emlékét becsülni. A IVipai Lapok egész készséggel ajánlkoznak e nemű adományoknak elfogadására, és az illet»"» gyűjtő közegeknek átsző!gáltatására, valamint nyíl vánosan is megnyugtatására. A kezünkhöz küldött gyűjtő ívvel pedig városi polgártársainkat tiszteletteljesen e héten fölkeressük. A magyar ipar ellenségei. (folytatás és vége). Xem nioiidalott-c egy e tárgyban folyt vita alkalmával, hogy az iparosok utóbb azt i«* kívánhatnák, hogy az országban az ablaktáblák nappal is bezárassanak, hogy eszerint gyertyát keltvén égetni, a szappanos iparág emeltessék ? Nem megmondatott-e. hogy igazságtalan volna az iparosok javára, kik az ország lakosságának csak egv tized részét képezik. megadóztatni vámokkal a logyasztó közönséget, a nemzet többi kilenctized részéi. IIa e I , . megadozlatas csakis a nemzet egy tized részének javára történnék :hizony ára igaztalan volna. Ilanem személyes érdekünkben, hala isten! nem szükséges, — osztályunk érdekében pétiig valós/.iniileg i estek volnánk a tollal is kezünkbe v enni. Vem. mintha egv I . tizenöt millionvi nemzetnek egv tizedresze sem volna is nagyon méltó arra. hogy sorsán kiki tehetsége szerint javítani törekedjék; hanem meri ez az egy tized rész majd csak eléldegélne valahogy , ha másként nem a ",„ rovására. IIa kap munkát: dolgozik, ha nem: széjjel oszlik, elvonni a nagyobb városokból. .Mindegyik talál magának egy löMmíivelo apát, bácsit, sógort, meghozza magát és segít elfogyasztani gyér termésének talán épen azt a részét, melynek árát az ország szorongatott pénzügyminisztere az illet i rokon terhére a billiget fedezeti részébe atlókép állít (la össze. 9 Ks ha igy sem menne, nos ha ezentúl még keIIA VISSZ ATKKKK . . . a visszatérek de visszatérek-e? "<? "Mi lesz a mi otthonomban fogad? , Meglátom-e, a mit otthagyni véltem: A nő hűségét, s a barátokat. IIa visszatérek, — de visszatérek-e? Kog-e pihenni kebelén fejem? A mint pihent, ha űzve a világnak Zajától ölébe menekültem. Xéziink-e szembe, — némán és merően—? — Magunkon kivül mindent elfeledve — S megértjük-e még szemeink beszédét? A hogy megértők nem reg ideje. IIa visszatérek, — de visszatérek-e? — Xyujt-e feléin baráti jobbkezet Keléin az, ki olyan sokszor beszélte — Hogy — mint barátot csak lehet— szeret? Vagy ellordulva én nyújtott kezemtől — l'jabb baráti körében nevet Engem,— olyant, ki a másnapon még llégi barátságot emlegetek. IIa visszatérek, de visszatérek-e? Xem tudhatom még, mit találok ott — Xeni tutihatom, hogy várnak-e rám hüu A barát jobbja, s ölelő karok. Egyről tudom esak, tle ezt bizonyosan (Az elfogad, helyet pihennem ad) llogy föllelem, ha mégis eljutok majd: A sírhelyt, ott a h ii s I o in b o k a I a 11. S o in I a v. llorki l>ácsi. — korrajz. — Irta Belányi Ferene. (18. iolytatás). Margit hálásan nézett orvosára. Egyszerre azonban, megint elkomorodott. — De a grófnő, — kiáltott fel, — az nein log szabadon bocsátani, ön nem is tudja — — — En mindent tudok, — válaszolt Somkuti,— vagy legalább annyit, hogy önt megszabadíthatom vele. — Csodálatos ember; hogyan érdemeltem én meg ennyi részvétet, fáradságot. — Furcsa beszed, — felele Somkuti kedvetlenséget tettetve,—azt hiszi ön, Margit kisasszony, hogy az orvos teendője véget ért, ha a pillula receptet megírta. Korántsem, — ott, hol lelki bajt vél fölismerni, ott ennek orvoslását kell kezébe venni, különben tudománya fiaskót mond. De most mennem kell tehát meghozhatom az igent in indakettönek A „mindakettö'' oly hangsu'ylyal volt mondva, hogy Margit tudhatta, hogy a hangsúly Gábort illette. -- Istenem, oly hamar — snttogá, — Csak ina óta szereti Gábort? — vallatá az orvos. -— Nem volt a remegő válasz. o — Akkor nem is kell gondolkoznia — no ugy-e — mindakettönek. — Mindakcttöuek — snttogá Margit, s leülve a lúgosba, arcát elfödte két kezével. Az orvos gyorsan távozott. De mentében még visszakiáltott. — Igazság, Margit kisasszony, - mondá — Gábor vezeték nevét senki előtt sem szabad elárulnia, érti — senki előtt. Ezzel eltávozott. A pitvarban elbúcsúzott Páltól, kinek nagyon lelkére kötötte, hogy tartsa derült hangulatban a kisasszonyt ; azután kocsira ült Somkuti és elrobogtatott Az orvos derült hangulatban indult haza-felé. Látta, hogy a kezdet terve és szándékai megvalósításához, jó volt, s hogy ha igy halad tovább, a siker el nem maradhat. A véletlen — hivatása — a társadalmi élet ezer sajátságos esoportozatával hozta összeköttetésbe. llorki bácsiban egy különcre akadt, ki eszmemeneténck túlcsigázása folytán az elzárkózás zsákutcájába, elhagyatottságba jutott. Idegen volt az emberiségre idegen rokonaira, idegen saját len30
