Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-06-24

III. évfolyam. 2íí. szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap \ pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjesztőegylet, kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ..Memir^-eírvlet ^ » A lap szellemi rés/ét illető közlemények i s/ei Uosztö lakására: Anna-tér 1-240. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendők­kel meghízott \\ 'a. j < 1 i I Ivái'ol úr könyvkereskedésélje: megvebáizal szemben, intézendők. Pápa. 1 **7(i. nyárelő 24. Megjelenik e lajt hetenkint egyszer, .szombaton. egy ive II. La/tlulajilonos s felelős szerkesztő I*. Szabó Karol. Előlizetési «lí.jak: Egy évre C fr. Félévre 3 lr. Negyedévre | fr. 50 kr. A Ii i l < I < M < i <1 í ja lv térfogat szerint számítatnak : 18Q ; eentim. 20 kr, nOQ eentimeterért .'»0 kr, 70Q eentimeterért 70 kr. I00Q centim. I frt, I ;i(lQ eentim. I frt 40 kr, SOOQ centim. 1 ft, Sil kr, 500Q centim, i frt. i(l kr, itlOQ eentim. ."> Irt. A közbeeső I térfog: toknál a következő magasabb fok clíjj;i számítatik. Itélyegdij mindig kiilön lizetemlö. Tutlomáiiymik egy nagy hiánya. j c> J c> J élkcdni. búvárkodni és végre fölfedezni! Ez azon üdvös úl. melyet az embe­1 riség céljától álhatóit tudósok a mi legna­gyobb mestereink tapostak. Oly időket élünk, midőn azt mondhatjuk, hogy minden egyes szerkesztőnek e nagy mes­terek nyomában kell haladnia: meri ha nem le­szi ezt. nem fogta lel helyesen működésének nemes feladatát, rendeltetéséi. Ha nem kétkedünk, nem haladunk előre. Már pedig a XIX század jelszava: „Előre!** Ha nem búvárkodunk, nem jutunk semmi oly fölfedezéshez, molylyel az összemberiségel magas hivatásában csak egy lépéssel is előbbre tolnok. Pedig az emberiségnek erre van legna­gyobb szüksége. Támogatást vár legkitűnőbb. Irg­ludotnányosabb alakjaitól. Ezl tutijuk, ezl érezzük! Verulámi Baco letűntével Boyle áll elöltünk, kit egész bátran Newton mellé helyezhetnénk, ha. mint eredeli gondolkodó fő, nem állana an­nyira alatta ! Hogv mindazáltal mennvire méltatható Boyle c* J % J J a tudományok világában kifejtett éleselmiisége­ért, arra nézve elég bizonyíték, hogy Boyle épen az volt a hydrostaticára, ami Galilei a mecha­nicára. Copernicus, Kepler s Newton az astro­nomiára. Pontos kísérletei a hő és szin közötti összefüggés körül, melyekkel a fény-, és hőtan közli összefüggés alapjai letelte*), sokkal inkább mellettem bizonyítanak. semhogy e kérdés bő­vebb bolygatásai szükségesnek tartanám. Eszembe jut azonban ill egy kis hálállanság, mely kicsi­ben aféle, érdemileg azonban egeszén olyan, mini a Crisloforo Colombo és Emerim Vespuci közöli levesen elvilaloll amerikai fölfedezés. Azt az ériékes és tudományos szempontból annyira termékeny igazságul ugyanis, hogy a lég ruga­nyossága annak sűrűségéhez képesl változik. lí)50-ben Boyle fedezte föl. s M>7(>-ban, lehal egy negyedszázaddal illanna Mariul te erősítette f meg. de csak is megerősítette. e természet­tudományi törvényi igen sokan mégis csak Ma­riolle törvényének nevezik, holott az lmlározot­tan Hoyle törvénye! A tudományok történetéből hogy miért sza­kítottam ki e lapot, a következőkből (inként érthetővé válik. A magyar orvosok és tcrmészetvizsgálókiiak 1874-ben Győrött tartott XVII. nagy gyűlésén Xantus János akkori alelnök a lermészelludomá­nyokban ujabb időben történt előhaladásokról ér­tekezvén. többi közöli kiterjeszkedett a tenger­parti meleorolog észleldékre, s azon 21 órával később bekövetkezendő égalji tüneményekre. melyeket a nevezeti észleldék pontos jegyzetei alapján előre megjövendölhetni. Ezek közé szá­míthatók a tengeri szélvész, cső, viharok slb. *) Méjí t'^y líoyk'ia van >/.iikst'ge a tudománynak, liogv <> kel tan i'gvgvr Irgvon. Elöhaladás-c ez a tudományokban? Xem vita­lom. Csak azt jegyzem meg. hogy a z eső l ö r­v én yei I még nem sikerüli ;t tudománynak föl­fedeznie, bármennyire legyünk képesek azt jóelöre iiiegjósolni. Már pedig inig e fontos törvény el lesz zárva ismeretkörünk elöl, addig igen sokan mindig természetfölötti okoknak fog­ják azt tulajdonítani. Ks a népet c tudatlanság­ban kik vezetik oly mélyre. Mindenesetre azok, kik esőért és száraz időért imádkoztatják a világtalant. IIa valahol ill valóban vak vezeti a vil áglalanl! Hogy e babonáiul megszabadul­hassunk: egy nagy szellemre van szükségünk, ki az eső törvényeit megismertesse velünk , fölfedezze nekünk! De hogy e nagy szellem eljuthasson hozzánk, készítenünk kell szamá­ra az ulal. Fokoznunk kell a kétkedés szel­lemei tanítványainkban, hogy annal nagyobb kedv­vel legyenek a búvárkodás iráni! Csak így lehet reményünk az eső törvényének kísérletileg bebi­zonyít haló fölfedezéséhez! IJoylenak fentebb szóba hozott fölfedezését senki sem vaua. Epen azért aludni hagyták egv negyedszázadig. Akkor sem tulajdonítottak neki nagy fontosságot, inert a XVII. században mig egy részt kötve tnrlá a gondolatokat a nagy la­linizmus, másrészt el tudlak lenni az iparosok is természettudományi ismeretek nélkül, melyek rajok nézve ma már oly nagy hasznot hajtanak Jelenben inkább es inkább fokozódik a tnd­vágy, s kíváncsi a tmlősvilággal együtt a nép ^ yi-sJb c KMI.ÉKKZÉS. -leszállt a titkos leplii éj, j A löldi zaj pihen, S ny ugszik vele a bánat is Olv soknak kebliben. v­? Az éj magány és e néma csend Hómat fokozza csak; Mig szárnyat öltve képzetim Széjjel csaponganak. Klóvarázsolják a mult 9 Edes örömeit, -- Melyekben megelégedés S megnyugvás részesít. Nem ére baj és sorsveszély , Nyugton folyt életem, S bizton haladt kis csónakom Az élettengeren. l)e im! az eddig tiszta ég Oly rögtön elborult, S létem fölé kétségbeesés Arnyfellege tolult; Kis csónakom, mely eddig oly .Nyugodt — bizton haladt, Már-már sülyed az életgond S bánat teher alatt. Felkél azonban biztatón A józan ész szava: „Sorsod Isten kezébe' vau S ö még cl nem hagya." S mig igy elűzve gondjaim Nyugodtan alszom el,— A bús jelent egy szebb jövö Keménye váltja fel. í" s e r h á t v llorki bácsi. — lüirrniz. — Irta Belányi Ferenc. (1 4. folytatás). — Hát Margit akarná-e? — kérdé Horki. — Bizza azt én reám — feleié az orvos, ­ha akarja, még ma meghozom beleegyezését. Megint szünet állott be. Az öreg földes ur megint gondolkozott, ugy látszik, sehogyse birt rendbe jönni gondolataival. Megint visszafordula. — Hát a grófnő - a grófi család, — a gyám — kérdé tovább. — Ezt is magamra vállalom, — viszonzá Som­kuti, — azt hiszem a grófnő hatalmamban van, — teve félhalkan hozzá. llorki kezdett fel és alá járni. Eleinte gyorsan, hosszít léptekkel aztán lassabban és léptei rövideb­bek, nyugodtabbak lettek, végre megállt ífju ba­rátja előtt. Legyen — mondá, — reá állok. Öreg nap­jaimra azt fogják mondani , bolondot tettem; de jól esett szivemnek azt gondolnom, hogy van minek élnem, mikor ötven évet semminek setn éltem. Ke­zeibe adom magam, tegyen a mit akar velem e nö, érzem, varázszsal bir reám nézve, mely az éltet kedvessé teszi nekem, érzem, hogy fájna, ha oda­hagyná kúriámat, melyet kedélyével, csínjával és jó Ízlésével paradicsommá varázsolt. Szintén megvagyok nyugtatva a gondolat által, hogy el nem vesztem öt. Az orvos megörvendeztetve ugrott fel székéről, — Akkor rendin van minden — mondá jó­kedvűen megrázva llorki kezét, — s most kimegyek kocsijával, ha megengedi, Ilorokfalvára, s hozom az „igen" szót, ha nem csalódom Margittól; — ön pedig legyen addig türelemmel itt nálam, vagy szórakoz­zék a városban, este megyünk Keresztszeghyhez az örökbe fogadást rendbehozni. Horki csodálkozva nézett a szólóra, — On nagyon biztosnak érzi magát, — uo>" mond — pedig több féltől függ a dolog, kiknek tán nem mindegyike fog oly könnyen ráállni, mint én. Somkuti megragadta látogatója kezét. — Urambátyám, — mondá átinelegült hangon — én tiatal korom dacára hivatásom és világlátásom folytán azzal hízelgem magamnak, hogy ember­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom