Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-01-30

20, vagy lia az egylet virágzik, több gyermeket is képesek vagyunk legalább az írás és olvasásra —-de néptanodáink szervezete mellett, más egyebekre is — megtanítatni, sajnálkozásunkat kell kifejezni a felett, hogy már eddig krajcár-egyletet alakítani elmulasztottunk. A krajcáregyletek alakításánál több helyt téves kiindulási pontok vétettek fel, maga az alakulás hibásan történt, s igy nem mutathat fel oly eredményt, melyet várni hasonló egylettől lehelne. Láthatunk ugyanis krajcár-egylelel, mely a feleli ezetiséghez mereven ragaszkodik; majd csupán férfi tagokból állót, majd ismét a férfiak záratnak ki ezen egyletből. Elmondjuk röviden nézeteinket, mint szeretnők m'i a krajcáregyletet alakulva lálni. Mindazon emberbaráti egyleteket, melyek csupán egy bizonyos felekezet terén mozognak, nem felelhetnek meg magasabb értelemben vett céljuknak, mert ember és ember között — a vallás miatt — különbséget állítanak fel, holott a valódi humanista csak embert keres, de nem felekezetet; az ily felekezeti jótékony egyletek századunk feladatát nem látszanak megérteni, mely nem áll egyébből, mini a különböző vallásfelekezetek k i b é k i t é s é b ő 1. Azt sein helyeselhetjük, hogy a krajcár-egyletből akár a férfiak, akár a nők kirekesztessenek, mert ez a jótékonyság gyakorlását szorítja meg, annyiban a menynyiben egyik vagy másik nem kizárása által a tagok száma csökken, a jövedelem kevesbedik. Mi tehát a krajcár-egylelet vallás és nem különbség nélkül szeretnők látni, még pedig akként, hogy az egylet ügyei vezetésével megbízóit választmány tagjainak fele a férfi és fele nőnemből lenne választva, vagy pedig legalább oly aránynyal lenne c két nem a választmányban képviselve, a mily arányban az egylet férfi és nő tagjai egymáshoz állanak. Az ekként alakult egylet jó magaviseletű, szorgalmas szegény gyermekeket — ezen minőséget tanúsíló, az illető lelkész és tanító által kiállított bizonyítvány alapján— tankönyvek,— s amennyiben az egylet vagyoni állapota engedi, téli ruházattal látna cl. Két egyenlő között olyannak adva elsőséget, kinek szülője egyleti tag. Ezek volnának nézeteink a krajcár-egyletről s ezeket ajánljuk tisztélt olvasóink figyelmébe. A Válasz Diskay Kálmánnak. E lapok legközelebbi számában Diskay ur szabadságot vett magának arra, hogy az 1871. évi XVIII-ik törvénycikk némely §§-ait -magyarázza, s ezt ugy, a hogy tudja és a hogy érdeke hozza magával megkísérli. Ezzel azonban riern törődnénk ; mert azért, hogy ő valamely törvényt rosszul ért, hogy a szabad költözködésről, és a község jogairól helyes fogalommal nem bír, még a világ nem fordul ki sarkaiból. De azt nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a város hatóságát nyilvánosan visszaéléssel és csalással vádolja. Azt mondja ugyanis, hogy „1874-re városi pótlékul minden adó forint után 26 krajcár volt kivetve, s a város még is 29 krajcárt szedett" Eszerint a város hatósága, minden adó forint után 3 krajcárnyi csalást követett volna el, mely 72,000 adó forint után 2100 forintot tenne ki. Hanem hát Diskay ur itt sem tudja mit beszél; mert 2(> kr. csak ...előirányozva volt a tanács által, de a közgyűlés, részint a kiadás több tételeit fölemelte, részint ujabb kiadásokat állapítván meg, az előirányzott 20 krajcár 29-rc emelkedett. Ez lett tárgya a kivetésnek, mely azután szedetett is. IIa hát valaki valamely ügyben tájékozatlan, kötelessége volna kissé körültekinteni, mielőtt egy nyilvános testület fejéhez, ily súlyos vádat csap, s ne ingerelné a közönséget, mely a törvényesen rá rótt adókat is keservesen fizeti. Ez Diskai ur részéről nyílt rágalom a város hatósága ellen, és valóságos lázítás a közönség irányában, melynek következményeit Diskay ur, ugy látszik, megmérni nem tudja. Azt pedig engedje meg, hogy figyelmeztessem, miszerint tartózkodjék olyan nagy szabású cikkek irni-akarásától, mert arra nem elég néhány elnyűtt phrasis, melyekkel akaratja ellenére is nagyon veszedelmes és Communistícus elveket hirdet Azt mondja ugyanis a többek közt „a haza minden porszeméhez joga van minden polgárnak én pedig azt mondom, hogy azon porszemhez, mely Gr. Esterházy kertjében van, sem nekem, sem Diskai urnák épen semmi jogunk nincsen. Igy Pápa város vagyonához is csak azoknak lehet joguk, kik a városi polgárjogot a törvény-szabta módon megszerezték. Az abususok, melyekre hivatkozik, soha senkinek jogot nem adtak. Tehát csak méltóztassék az illetőségi jogot megszerezni, és azután velünk kezet fogva a veszedelmes tüzeket nem élesztgetni, hanem hiven oltogatni. •*). A magyarországi zongora gyári-ipar állapotáról. Beregszászy Lajostól. (Zenészen* Lapok után). (Folytatás és vége). A magyar ember eleget vélt tenni a házafiságnak és nemzetiségnek, ha valami megvett tárgyon ott van a magyar felirat, még ha a felirat külföldön készült is. És ennek a rosz szokásnak terjesztésére magas kormányunk tagjai maguk adják a példát, mellőzve saját iparunkat, mint ezt bebizonyítanák, midőn pár év előtt a képezdék részére szükségelt 120 darab zongora megrendeléséről volt szó, mert ezt egytől egyik Bécsben készítették, dc magyarul is rajtuk ') E Válasz már ki volt szedve, és a lap rendezve lón, midőn egy újabb Fölvdágosítás a városi tanácsból érkezett kezeiukhöz. Mai számunkból ki kelle szorulnia; azonban jövő számunkban, ha szüksége még ezután is l'cnnvnn, közöljük. Szerk.